38/1987. (X. 12.) MT rendelet

a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 36. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

(A Tv. 2. §-ához)

1. §

(1) A magánszemély az adóbevallás teljesítése érdekében bizonylatait az adó megállapításához való jognak - a Tv. 29. §-ának (2) bekezdése szerinti - elévüléséig köteles megőrizni.

(2) A Tv. és e rendelet alkalmazásában bizonylat a vagyoni érték (bevétel) megszerzéséről szóló, az azt juttató által kiállított igazolás (irat), ennek hiányában a magánszemély által kiállított feljegyzés. Bizonylat továbbá az adómentességet, adókedvezményt, az összjövedelmet csökkentő kiadásokat, valamint a költségeket bizonyító igazolás (irat) is.

(A Tv. 3. §-ához)

2. §

(1) Belföldről származik az a jövedelem, amely belföldön végzett tevékenységből, belföldön létesített munkaviszonyból (munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyból, a továbbiakban együtt: munkaviszony), belföldi vagyoni értékből származik, vagy amelynek forrása egyébként belföldön van.

(2) Külföldről származó jövedelem adókötelezettségének nem feltétele, hogy azt belföldre átutalják vagy behozzák.

(3) Külföldről származik a Tv. 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jövedelem akkor is, ha az eredeti jogosult a külföldi értékesítéshez belföldi közvetítő szervezetet vesz igénybe.

3. §

(1) Lakóhely minden olyan helyiség, amelyet valaki lakásként használ, vagy a körülmények arra utalnak, hogy azt lakásának tekinti. Állandó lakóhely az olyan helyiség, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott lakik.

(2) Szokásos tartózkodási helye annak a magánszemélynek van Magyarországon, aki az adott naptári évben legalább 90 napot belföldön tartózkodott. Ennek során a beutazás és a kiutazás napját is egész napként kell számításba venni. Ha azonban a beutazás és a kiutazás egy napon történik, ezt a napot figyelmen kívül kell hagyni.

(A Tv. 4. §-ához)

4. §

(1) Nem minősül jövedelemnek:

a) a hitelként vagy kölcsönként kapott összeg,

b) az adókülönbözet visszatérítéseként kapott összeg,

c) a vállalkozásba befektetett vagyoni érték a vállalkozásból történő kivonásakor.

(2) A hitelként vagy kölcsönként kapott összeg visszafizetése költségként nem számolható el.

5. §

(1) A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély a vagyoni értékhez (bevételhez) hozzájutott. A nem pénzbeni juttatást a birtokba vétele napján, a jóváírt összeget a jóváírás napjával kell a vagyoni értékhez (bevételhez) számítani.

(2) Ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó munkabért, munkadíjat január 15-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

(3) Az adókötelezettséget nem érinti az, hogy a magánszemély jövedelemszerző tevékenységét hatósági engedély alapján vagy anélkül végzi, illetve az, hogy a jövedelme milyen forrásból származik.

(A Tv. 5. §-ához)

6. §

(1) Munkaviszonyban töltött hónapnak az a hónap minősül, amelynek minden munkanapján a magánszemély munkaviszonyban áll.

(2) Ha a magánszemély a Tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján összjövedelmét csökkentheti, de a munkáltatójának nem nyilatkozik arról, hogy más adóköteles jövedelme nem volt (Tv. 21. § (2) bek.), a csökkentést az arra vonatkozó munkáltatói igazolás alapján adóbevallásában érvényesítheti.

(3) Ha a magánszemélynek kizárólag egy munkáltatótól származó - a Tv. 5. §-a és 13. §-a szerinti - olyan jövedelme van, amivel szemben költséget nem kíván elszámolni, a munkáltatónak ezzel a jövedelemmel kapcsolatban is a Tv. 21. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia.

(A Tv. 6. §-ához)

7. §

(1) A Tv. alkalmazása szempontjából munkaviszonyon kívül végzett szellemi tevékenységnek minősül a Tv. 6. §-ában felsorolt az a tevékenység is, amelyet a dolgozó munkáltatója számára végez, de díjazása nem a munkaviszony keretében történik.

(2) A Tv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában említett más

a) tudományos tevékenység: a felsőoktatási oktatói, az igazságügyi szakértői, a műszaki szakértői, a lektori, a szerkesztői, az Országos Tudományos Kutatási Alapból finanszírozott tudományos kutatói, a műszaki szak-grafikai, valamint a szakfordítói tevékenység;

b) művészeti tevékenység: a restaurálás, az építőművészeti tevékenység (ha az alkotó vezető-tervezői jogosultsággal rendelkező építész és egyben a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja), a mozgástervezés, a látványtervezés, a színházi rendezés, a hangszerelés, a televízió- és filmoperatőri tevékenység, az előadóművész előadása, valamint az oktatási intézményekben végzett művészetoktatás.

8. §

(1) A magánszemély a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül kérheti az adóhatóságtól a jövedelem megosztásának engedélyezését. Az adóhatóság a tevékenység jellege és a jövedelem nagysága alapján állapítja meg, hogy a jövedelem megosztható-e.

(2) A jövedelem megosztása esetén annak 1/3 részét kell összevonni a magánszemély - tárgy évben megszerzett - egyéb adóköteles jövedelmeivel, és meg kell állapítani az ezek szerint fizetendő adót. Ezt követően meg kell állapítani a magánszemély összevont jövedelmének megfelelő legmagasabb adókulcsot. A megosztásra kerülő jövedelem 2/3 részét ennek a kulcsnak az alkalmazásával elkülönítve kell adóztatni. Az adót a tárgy évi egyéb jövedelmek adójával együtt meg kell fizetni.

(3) Az adóelőleget a jövedelem megosztására tekintet nélkül a kifizetőnek le kell vonnia. A megosztásból származó kedvezmény az év végén adókülönbözet - visszatérítés formájában érvényesíthető.

(A Tv. 7. §-ához)

9. §

(1) A Tv. alkalmazásában mezőgazdasági kistermelésnek minősül a munkaviszony keretén kívül végzett

- szántóföldi növénytermesztés, szabadföldi és hajtatott zöldségtermesztés, gyógynövénytermesztés, kivéve a virágkertészetet és a dísznövény-termesztést,

- szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint gombatermesztés,

- állattartás, állathízlalás, méhészet, halászat, kivéve a díszállatok és kísérleti állatok tenyésztését,

- saját termelésű zöldség, gyümölcs, szőlő és tej feldolgozásából származó termék előállítása és értékesítése, ha a tevékenységhez jogszabály szerint iparjogosítvány vagy magánkereskedői engedély nem szükséges.

(2) A törvény alkalmazásában kistermelésnek minősül az (1) bekezdés szerinti tevékenység akkor is, ha azt külön megállapodás alapján a munkakörön és munkaidőn kívüli részes munkavállalás keretében végzik.

(3) Mezőgazdasági kistermelés esetén a bevételnek a termék, termény vagy állat eladási árát kell tekinteni, abban az esetben is, ha az eladási ár egy része nem a kistermelőt illeti meg. A mezőgazdasági nagyüzem által kihelyezett állat értékesítéséért kapott bevételből azonban az állat kihelyezéskori értékét figyelmen kívül kell hagyni.

(A Tv. 8. §-ához)

10. §

(1) Ha a magánszemély a vállalkozásában saját találmányának megvalósítása mellett más üzleti tevékenységet is folytat, a Tv. 8. §-ának (3) bekezdése abban az esetben alkalmazható, ha a saját találmánya megvalósításának költségeit és az abból származó bevételeket az egyéb üzleti tevékenység költségeitől és bevételeitől a számviteli előírásoknak megfelelően elkülönítette.

(2) A, saját vállalkozásba befektetett vagyoni érték jövedelmeként a befektetett vagyoni érték után a vállalkozás tagjai a takarékbetét mindenkori legmagasabb kamatának megfelelő összeget, de legfeljebb összesen a vállalkozás nyereségének 20%-át számolhatják el.

(A Tv. 9. §-ához)

11. §

(1) A Tv. 9. §-ának (1)-(3) bekezdése alkalmazásában az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték.

(2) Az ingatlan megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni.

(3) A Tv. 9. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában a földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni.

12. §

(1) Az ingatlan elidegenítésének időpontjaként azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották.

(2) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem megosztását legkésőbb az értékesítés évére vonatkozó adóbevallás benyújtásáig kell bejelenteni az adóhatóságnak. A jövedelem nem osztható meg több részre annál, mint ahány teljes évig az ingatlan a magánszemély tulajdonában volt. Az adó kiszámítására a 8. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(A Tv. 10. §-ához)

13. §

A Tv. alkalmazásában nem lakás céljára szolgáló építmény az, ami a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló jogszabályok szerint annak minősül.

(A Tv. 11. §-ához)

14. §

(1) A takarékbetét kamata után járó adót a pénzintézet a kamat jóváírásakor köteles megállapítani és levonni.

(2) Az értékpapírból származó jövedelem után az adót a kifizető a kifizetés napján állapítja meg és vonja le.

(3) A lejárat előtt megszűnt, tízéves vagy annál hosszabb tartamú életbiztosításból származó jövedelemnek a kifizetett biztosítási díj 5%-át kell tekinteni, feltéve hogy a biztosító szolgáltatása a befizetett biztosítási díj összegét meghaladja.

(A Tv. 12. §-ához)

15. §

Ha a társasház hasznosítja a közös tulajdonban lévő helyiséget, az ebből származó jövedelemre - függetlenül attól, hogy adóelőleg levonás alá esik-e vagy sem - a Tv. 12. §-át és 18. §-ának (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(A Tv. 13. §-ához)

16. §

(1) Költségként azok a - bevétel megszerzése érdekében kifizetett, szükséges, számlával igazolt - összegek számolhatók el, amelyeket anyag- vagy árubeszerzésre, szállításra, fogyóeszközre, fűtésre, világításra, technológiai energiára, távbeszélő-díjra, közlekedésre fordítottak, kivéve a lakás és a telephely közötti utazás költségét. Az előadóművész külföldi szerepléséről és az ezzel kapcsolatos művész-közvetítésről szóló jogszabály alapján fizetett közvetítési díj költségként elszámolható. Saját gépkocsi használata esetén - útnyilvántartás alapján - az erre vonatkozó jogszabályban meghatározott összeg számolható el. A saját tulajdonú gépek értékcsökkenési leírásának összegét a bedolgozó költségként számolhatja el.

(2) Költség legfeljebb annak a bevételnek az erejéig számolható el, amelynek megszerzése érdekében felmerült. Ez azonban több forrásból származó bevétel esetében sem haladhatja meg a 12 000 forintot.

(A Tv. 15. §-ához)

17. §

(1) A Tv. 15. §-ának 2. pontjában említett:

a) szociális segély: jogi személy által nyújtott szociális célú juttatás;

b) sokgyermekes anyák pénzjutalma: a vonatkozó jogszabályban megállapított jutalom.

(2) A Tv. 15. §-ának 3. pontja alkalmazásában súlyosan testi fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 3. §-a szerint vaknak minősül, vagy akinek a 6/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet 1. számú mellékletében megjelölt betegsége van, továbbá akit az egészségügyi miniszter más rendelete súlyosan testi fogyatékos személynek minősít. A súlyos testi fogyatékosság minősítését és igazolását az Egészségügyi Minisztérium szabályozza.

(3) A Tv. 15. §-ának 11. pontja alapján mentes az adó alól a költségtérítésként kifizetett összegnek az a része, amelynek erejéig a magánszemély a Tv. 13. §-a alapján költségeit igazolni tudja. A külföldön élvezett ösztöndíjnak azt a részét, amely nem haladja meg az ösztöndíjjal azonos időtartamra eső első osztályú napidíjak összegének 150%-át, igazolás nélkül költségtérítésnek kell tekinteni.

(4) A Tv. 15. §-ának 12. pontja alkalmazásában természetbeni juttatás az ellenérték nélkül nyújtott termék (termény) vagy szolgáltatás.

(5) A Tv. 15. §-ának 23. pontjában említett időszak: lakásvásárlás és -bővítés esetén az elidegenítés éve és az azt követő év, lakásépítés esetén az elidegenítés éve és az azt követő négy év. Ebben a vonatkozásban az elidegenítést megelőző 6 hónapot az elidegenítés évének kell tekinteni.

(6) Lakásbővítés a Tv. alkalmazásában a lakás alapterületének vagy szobaszámának a növelése.

(7) A Tv. 15. §-ának 25. pontja alkalmazásában nem minősül ajándéknak az a juttatás, amelyet valamely szolgáltatással összefüggésben vagy bármilyen előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adtak (pl. borravaló, hálapénz).

(8) A Tv. 15. §-ának 26. pontja alkalmazásában adómentes a társadalmi szervek által adott kitüntetésekkel járó pénzjutalom egésze, az egyéb kitüntetésekkel járó pénzjutalom pedig évi 5000 forintig. A társadalmi munkáért kapott jutalom évi 2000 Ft-ig mentes az adó alól.

(9) A Tv. 15. §-ának 27. pontja alkalmazásában a beteg az, akin a gyógyszert kipróbálják.

(10) A Tv. 15. §-ának 28. pontja alkalmazásában egyházi személynek az egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról szóló jogszabályok és megállapodások alapján eskütételre kötelezett és az adott egyház szabályai szerint működő személy tekintendő.

(11) A házassági vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak elidegenítéséből, hasznosításából vagy átengedéséből származó jövedelmet a házastársak között egyenlő arányban megosztva kell figyelembe venni.

(A Tv. 17. §-ához)

18. §

(1) A Tv. 17. §-ának (1) bekezdése szerinti összeget abban az évben kell az adóalapból levonni, amelyben azt a magánszemély vagyonától elkülönítették. Ha ez az összeg a magánszemély adóalapját meghaladja, akkor a következő évek adóalapjából kell levonni mindaddig, amíg a teljes összeget figyelembe nem vették.

(2) A Tv. 17. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kedvezmény a gyermek születésének évétől a 14. életévének betöltése évéig illeti meg a magánszemélyt. Megilleti továbbá a kedvezmény azokban az években is, amelyekben a gyermek alsó-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, legfeljebb azonban a gyermek 25. életévének betöltéséig.

(3) A Tv. 17. §-a (2) bekezdésének alapján a kedvezményre a magánszemély abban az évben jogosult, amelyben legalább három olyan gyermeket nevel saját háztartásában, akik a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek.

(4) A Tv. 17. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában gyermek a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek.

(5) Ha a gyermeket nevelő személyében év közben változás történik, a Tv. alkalmazásában gyermeket nevelő az, aki az év utolsó napján a gyermeket eltartotta.

(A Tv. 20. §-ához)

19. §

(1) A Tv. 20. §-a (1) bekezdésének d) pontjában említett kedvezményezett összeg felső határa évi 36 000 Ft.

(2) A Tv. 20. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során a magánszemély a lakásépítés, lakásbővítés esetén az építési engedélyt és az összeg felhasználását igazoló számlát, lakás és lakótelek vásárlása esetén az adásvételi szerződést és annak a földhivatalhoz való benyújtásáról szóló igazolást az adóhatóságnál bemutatja. Ha a megtakarítást hozzátartozó részére használták fel, a rokonsági fokot is igazolni kell. Az igazolást a megtakarítás felvételét követő 90 napon belül kell az adóhatósághoz benyújtani.

(3) A Tv. 20. §-a alapján élvezett kedvezmények együttes összege legfeljebb a fizetendő adó mértékéig terjedhet.

(A Tv. 21. §-ához)

20. §

(1) Külföldről származó jövedelem esetén a Tv. 15-16. §-a szerint adómentes jövedelmet is be kell vallani.

(2) Nem kell a külföldről származó jövedelmet bevallani, ha az adót magyar kifizető levonta.

21. §

(1) A Tv. 21. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni akkor is ha a magánszemélynek a nyugdíja, illetőleg adóköteles társadalombiztosítási ellátása mellett van kizárólag egy munkáltatótól származó jövedelme.

(2) A Tv. alkalmazásában adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.

(A Tv. 22. §-ához)

22. §

(1) A Tv. 22. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában nem minősül jövedelemnek - és így nem kell abból adóelőleget levonni - a vállalkozó részére e minőségében kifizetett összeg.

(2) Adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetése esetén a kifizetőnek az adóelőleget a Tv; 22. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával kell levonni.

23. §

(1) A Tv. 22. §-a (3) bekezdésében említett nem rendszeres jövedelmek után az adóelőleget a következő módon kell levonni: a munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem felvételét megelőző legutolsó teljes havi munkabér 12-szereséhez kell a nem rendszeres jövedelmet hozzáadni, majd az így kapott összeg után az adót az általános szabályok szerint kiszámítani. A kiszámított adót azonban csökkenteni kell azzal az összeggel, amely a figyelembe vett utolsó havi munkabér 12-szeresével rendelkező magánszemélyt egyébként adóként terhelné.

(2) Ha jogszabály központi kifizetőhelyen keresztül történő kifizetést rendel el, akkor kifizető alatt a közponi kifizetőhelyet kell érteni.

(3) Nem kell adóelőleget levonni azoktól, akik az első munkaviszonyukat az adott naptári év június 30. napja után létesítették, mindaddig, amíg a munkaviszonyból származó jövedelem a 43 000 Ft-ot nem haladja meg.

24. §

(1) A Tv. 10. és 13. §-a szerinti jövedelem után az adott negyedévben megszerzett jövedelem 20%-ának megfelelő összeget kell negyedévenként adóelőlegként megfizetni, kivéve ha a kifizető az adóelőleget levonta.

(2) A Tv. eltérő rendelkezése hiányában a Tv. 8. §-ában meghatározott, vállalkozásból származó jövedelem esetén - ideértve azt az esetet is, ha a magánszemély a költségeit a vállalkozói adó szabályai szerint számolja el - az adóelőleget a jövedelem megszerzésének időpontjában, az év elejétől összesítve, kell kiszámítani. Az így kiszámított adóelőleget csökkenteni kell a vállalkozásból származó jövedelem után korábban már befizetett adóelőlegekkel.

(A Tv. 26. §-ához)

25. §

A Minisztertanács külön rendeletében, továbbá az adóhatóság határozatával elrendelt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a 26-28. §-ban foglaltak szerint kell teljesíteni.

26. §

(1) A vagyonnyilatkozatot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak a magánszemély állandó lakóhelye szerint, illetékes megyei (fővárosi) adófelügyelőségénél kell benyújtani, a pénzügyminiszter által rendszeresített nyomtatványon.

(2) A házastársi életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen tesznek nyilatkozatot a házastársi vagyonközösségbe tartozó vagyontárgyakról. A különvagyonról ugyanabban a nyilatkozatban a tulajdonos elkülönítetten nyilatkozik. Ha lakóhelyük alapján a nyilatkozatot eltérő adófelügyelőséghez kellene benyújtaniuk, azt bármelyikük lakóhelye szerint illetékes adófelügyelőséghez benyújthatják.

(3) A kiskorú vagyonát a szülői felügyelet jogát gyakorló szülő (törvényes képviselő) saját nyilatkozatában, de attól elkülönítve tünteti fel.

27. §

(1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjed a magánszemély következő vagyontárgyainak felsorolására:

a) az ingatlantulajdonra - ideértve a lakásépítő és lakásfenntartó szövetkezet tulajdonában álló lakást is, ha arra a szövetkezet tagját állandó használati jog illeti meg -, üdülő használati jogára, föld (lakó- és üdülőtelek) tartós használatára;

b) a nagyértékű ingóságokra.

(2) A Tv. és e rendelet alkalmazásában nagyértékű ingóság: az a gépjármű, amely után gépjármű adót kell fizetni, a védett műalkotás és a védett gyűjtemény, továbbá minden olyan ingóság, amely értéke darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként, stb.) meghaladja a 100 000 forintot.

28. §

(1) A 27. §-ban fel nem sorolt vagyontárgyak is feltüntethetők a vagyonnyilatkozatban.

(2) Ha a magánszemély nyilatkozata az (1) bekezdésben foglaltakról az ingóságok azonosítására alkalmas részletezést nem tartalmaz:

a) a háztartási felszerelés, a szokásos berendezési és a személyes használati tárgyak értekeként legfeljebb 100 000 forint fogadható el.

b) az a) pontba nem tartozó minden egyéb vagyontárgyat pedig figyelmen kívül hagyni.

(3) A takarékbetétben elhelyezett megtakarításra vonatkozó vagyonnyilatkozat akkor fogadható el, ha abban a tulajdonos a betétkönyv számát és a kiállító pénzintézetet feltünteti. Az így azonosított takarékbetétben elhelyezett összegről csatolni kell a pénzintézet igazolását.

(A Tv. 28. §-ához)

29. §

(1) Szándékosnak minősül a magánszemély magatartása, ha a tevékenységével vagy mulasztásával az adóhiány előidézésére törekszik.

Ilyennek minősül különösen a nyilvántartások meghamisítása, a bevételek eltitkolása, a bizonylatok megsemmisítése.

(2) Gondatlannak minősül a magánszemély magatartása, ha tevékenysége vagy mulasztása nem irányult adóhiány előidézésére. A gondatlanság fokának megállapításánál figyelembe kell venni különösen az elvárhatóság mértékét, az adóhiányt eredményező tevékenység vagy mulasztás gyakoriságát, súlyát.

(3) A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell az adóhiány nagyságát, az elkövető személyi viszonyait, továbbá az adóhiány keletkezésének körülményeit.

(A Tv. 32. §-ához)

30. §

Az 1987. december 31-éig esedékessé vált kamat akkor is adómentes, ha a kifizetésre csak 1988. január 1. után kerül sor.

(A Tv. 36. §-ához)

31. §

(1) A tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozó (tartós külszolgálat) esetén a dolgozó belföldi beosztására megállapított munkabér és a belföldön kifizetett bérjellegű juttatás, a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében, illetve szakértőként külföldön munkát végző magánszemély esetén jogszabályban meghatározott belföldi átlagkereset tekintendő jövedelemnek. Ebben az esetben a Tv. 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott csökkentés nem alkalmazható.

(2) A külföldi részvétellel működő gazdasági társulások, az egészben vagy részben külföldi tulajdonban lévő - belföldi székhellyel rendelkező - jogi személyek, a belföldön adóköteles tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni és társas cégek, személyi egyesülések által - külföldi állandó lakóhelyű alkalmazottainak - kifizetett, munkaviszonyból származó bevétel 55%-a tekintendő jövedelemnek. A munkaszerződésben meghatározott esetekben a külföldi utazás és kiküldetés kifizető által viselt költsége nem minősül bevételnek.

(3) A külföldi pénznemben keletkezett és az év végéig forintra át nem váltott bevételt az év utolsó napján a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza, illetőleg valuta vételi árfolyamon kell - a fizetés módjától függően - forintra átszámítani.

32. §

Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba.

33. §

A magánszemélyek 1988-ban, a január 1-jén fennálló vagyoni helyzetük alapján vagyonnyilatkozatot tehetnek 1988. március 31-éig. Erre a vagyonnyilatkozatra e rendelet 26-28. §-ában foglaltak az irányadók.

Grósz Károly s. k.,

a Minisztertanács elnöke