6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet

a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról

A Kormány 1032/1971. (VII. 14.) határozatában foglalt felhatalmazás alapján a vakok személyi járadékának bevezetésével kapcsolatban - a pénzügyminiszterrel, a belügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:[1]

1. § (1) Vakok személyi járadékában (a továbbiakban: járadék) kell részesíteni - a (2)-(5) bekezdések figyelembevételével - a 18. életévüket betöltött vak személyeket.

(2) Kivételes méltánylást érdemlő esetben - egyéni elbírálás alapján - járadékban részesíthető az a családban élő, 18 éven aluli vak gyermek, akinek nevelőintézeti elhelyezése és oktatása hibáján kívül nem biztosítható, valamint gondozása, nevelése csak családi környezetben oldható meg.

(3) Járadékban kell részesíteni azokat a kisipari, magánkereskedői, háziipari vagy vándoripari tevékenységet folytató vak személyeket is, akiknek szociális helyzetük, egészségi állapotuk és családi körülményeik azt indokolják.

(4) A szociális otthonokban, a vakok állami intézetében vagy egyéb állami intézetben, illetőleg a vakok általános iskolája nevelőotthonában elhelyezett vak személyek létfenntartásához szükséges támogatást az állam természetben biztosítja. A szociális intézetekben és szociális otthonokban elhelyezett jövedelem nélküli vak személyek - egyéni elbírálás alapján - az intézmény költségvetésében biztosított, 100 Ft-ot meg nem haladó zsebpénz juttatásban részesülhetnek.

(5) Ha egy családon belül több ellátásra jogosult vak személy él, azok mindegyikét külön-külön megilleti a járadék.

2. §[2] (1)-(2)

(3) A vak hadirokkantat mind a hadirokkant járadék és a kivételes pénzellátás, mind a vakok személyi járadéka megilleti.

(4) A vakok személyi járadékának bevezetésével egyidejűleg a vak hadirokkantak vaksági pótdíja megszűnik.

(5)[3]

3. §[4] (1) A rendelet alkalmazása során vaknak kell tekinteni azt a személyt, akiről a rendelet 3. mellékletben foglaltak alapján megállapítják, hogy látását tartósan (egy év), illetőleg véglegesen elvesztette.

(2) A vakság tényét a lakóhely szerint illetékes megyei, fővárosi vezető szemész szakfőorvos (a továbbiakban: szakfőorvos) állapítja meg. A vakság tényének megállapítását a rendelet 4. melléklete szerinti nyilvántartási lapon kell igazolni.

(3) A szakfőorvos által megállapított orvosi vélemény felülvizsgálatát az Országos Orvosszakértői Intézettől lehet kérni.

(4)[5] A szakfőorvos a nyilvántartási lap eredeti példányát a vak személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének küldi meg, egyidejűleg értesíti a vak személyt ellátó, területileg illetékes szemészeti szakrendelés vezetőjét a nyilvántartásba vételről. A nyilvántartási lap másolatát irattárban kell elhelyezni.

(5) Az 1. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott személyek részére a járadék megállapításához a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének (Budapest XIV., Május 1. út 47. szám) írásbeli javaslata szükséges.

4. §[6] (1)[7][8][9][10][11] A 2000. december 31-e utáni időponttól megállapított járadék összege egységesen havi 8450 forint.

(2)[12]

(3) Az 1972. január 1-je után benyújtott igények esetében a járadékot a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani.

5. § (1) A járadék iránti igényt kérelemre kell elbírálni. Megállapítását kérheti maga az érdekelt személy, illetőleg kezdeményezheti azt bármely állami, szövetkezeti vagy társadalmi szerv és állampolgár is.

(2)[13]

(3)[14] 9 A járadék megállapításáról hozott határozatban fel kell tüntetni a jogosult személy adatait (családi és utónevét, asszonyoknál a leánykori nevet, születési helyét, évét, hónapját, és napját, anyja nevét), lakcímét, valamint a járadék folyósításának kezdő időpontját. Kötelezni kell a járadékban részesített személyt, hogy a lakcímében bekövetkezett változást az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság), illetőleg a járadék folyósítása megszüntetését előidéző okot a települési önkormányzat jegyzőjének 8 napon belül jelentse be. Ha a jogosult személy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól bármilyen jogcímen ellátásban részesül (nyugdíj, hadigondozási vagy termelőszövetkezeti járadék, KISOSZ, KIOSZ, segély stb.), a határozatban az ellátás folyósítási törzsszámát is fel kell tüntetni.

6. § (1) A megállapított járadékot jogerős határozat alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság havonta utólag folyósítja.

(2)[15] -(3)

(4)[16] A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a személyi járadék kifizetéseket, a költségvetésében az egyéb folyósításoktól elkülönítetten tartja nyilván és számolja el.

7. §[17] (1)

(2) Ha a járadékban részesített személy kisipari, magánkereskedői, háziipari vagy vándoripari tevékenység gyakorlására engedélyt kap, a járadék megállapítására jogosult szerv - e tevékenység gyakorlásának megkezdésétől számított 3 hónap elteltével - köteles a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének véleményét kérni a járadék további folyósításához. A járadék folyósítását - az utolsó felvétel napjával meg kell szüntetni - ha a kisipari, magánkereskedői, háziipari vagy vándoripari tevékenységet folytató személy szociális helyzete azt nem indokolja.

(3) Ha a járadékban részesülő személy állapotában javulás következik be, a látás mértékének megállapítása végett újkeletű szakorvosi biszonyítványt kell bekérni.

(4) A járadék folyósításának megszüntetése tárgyában hozott határozatban a személyi adatokon kívül fel kell tüntetni a folyósítási törzsszámot, a megszüntetés időpontját, valamint az indoklásban a megszüntetés okát.

8. § (1) Ha a járadékban részesített vak személy nem jelenti be a helyzetében bekövetkezett olyan változást, amely a járadék folyósításának megszüntetését idézheti elő, kötelezni kell a jogtalanul felvett járadék visszafizetésére.

(2)[18]

9. § (1) A járadékkal kapcsolatos ügyek intézésére - ideértve a jogorvoslati eljárást is - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény szabályai az irányadók.

(2)[19]

(3) A vak hadirokkantak kivételes pénzellátását továbbra is csak a 21/1967. (Eü. K. aug. rk.) EüM utasítás mellékleteként kiadott szabályzat 72. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén lehet megállapítani. A jövedelem szempontjából azonban a vakok személyi járadékát figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A járadékban részesülő személyekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmazni kell: a járadékos nevét, születési évét, lakcímét, a járadékot megállapító határozat számát, az esetleges egyéb ellátás megnevezését, megjegyzési rovatot.

10. § Ez a rendelet kihirdetés napján lép hatályba; egyidejűleg a 2/1969. (V. 4.) EüM rendelet 9. § (2) bekezdése - a vakok rendszeres szociális segélyének folyósítása tekintetében - megfelelően módosul, valamint a 21/1967. (Eü. K. aug. rk.) EüM utasítás mellékleteként kiadott szabályzat 74. §-ában foglalt vaksági pótdíjra vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik.

1. számú melléklet a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelethez[20]

2. számú melléklet a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelethez[21]

3. számú melléklet a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelethez[22]

A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 3. §-ában foglaltak alapján a vakok személyi járadéka megállapítása szempontjából vaknak kell tekinteni azt a személyt:

1. akinek látásélessége megfelelő korrekcióval

a) mindkét szemén 5/70;

b) az egyik szemén 5/50, a másik szemén 3 méterről olvas ujjakat;

c) az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik;

rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a vakok személyi járadékára, akinek közeli látásélessége Csapody V. vagy annál rosszabb;

2. akinek látótere mindkét oldalon körkörösen 20-nál szűkebb.

A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi szemész szakfőorvos állásfoglalása az irányadó. Vakok személyi járadékára az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakfőorvos nem tartja indokoltnak.

4. számú melléklet a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelethez

A vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lapja

(másolattal töltendő ki)

Név: ............................ Születési idő: ..............................

Előző (leánykori) neve: .......................................................

Születési helye: ..............................................................

Anyja neve: ...................................................................

Lakhelye: .....................................................................

Személyi igazolvány szám.......................................................

Anamnézis: ....................................................................

Látóélesség korrekcióval:......................................................

O.D.

O.SIN.

Szemészeti státus: ............................................................

Kórisme:

Állapota végleges - nem végleges (nem kívánt részt törlendő)

Vaksági segélyre jogos - nem jogos (nem kívánt részt törlendő)

Ellenőrző vizsgálatra jelentkezzék:

....................... 19 ......................

P.H.

...................................

területi vezető szemész szakfőorvos

Lábjegyzetek:

[1] A SZOT megszűnt.

[2] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 2. § 1-2. bekezdését a 226/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte

[3] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 2. § 5. bekezdését a 226/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte

[4] A 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe (1)-(4) bekezdést iktatott a 2/1976. (I. 20.) EüM rendelet 1. §-a, egyben az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta.

[5] A 3. § (4) bekezdése a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 3. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

[6] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. § 1. bekezdése a 190/1999. (XII. 18.) Korm. rendelet 7. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[7] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése a 23/1996. (II. 9.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[8] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. § (1) bekezdése a 182/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[9] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. § (1) bekezdése a 187/1997. (X. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[10] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. § (1) bekezdése a 192/1998. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[11] Megállapította a 189/2001. (X. 17.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2001.10.18.

[12] A 4. § (2) bekezdését a 23/1994. (II. 23.) Korm. rendelet 14. §-ának bekezdése hatályon kívül helyezte.

[13] Az 5. § (2) bekezdését a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte.

[14] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 5. § 3. bekezdése a 226/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg

[15] A 16. § (2)-(3) bekezdését a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte.

[16] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 6. § 4. bekezdése a 226/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg

[17] A 7. § (1) bekezdését a 23/1994. (II. 23.) Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[18] A 8. § (2) bekezdését a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20 §-a hatályon kívül helyezte.

[19] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 9. § 2. bekezdését a 226/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte

[20] Az 1. számú mellékletet a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20 §-a hatályon kívül helyezte.

[21] Az 2. számú mellékletet a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20 §-a hatályon kívül helyezte.

[22] A rendeletet a 3. és 4. számú melléklettel a 2/1976. (I. 20.) EüM rendelet egészítette ki.

Tartalomjegyzék