6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet
a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról
A Kormány 1032/1971. (VII. 14.) határozatában foglalt felhatalmazás alapján a vakok személyi járadékának bevezetésével kapcsolatban - a pénzügyminiszterrel, a belügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:[1]
1. § (1) Vakok személyi járadékában (a továbbiakban: járadék) kell részesíteni - a (2)-(5) bekezdések figyelembevételével - a 18. életévüket betöltött vak személyeket.
(2) Kivételes méltánylást érdemlő esetben - egyéni elbírálás alapján - járadékban részesíthető az a családban élő, 18 éven aluli vak gyermek, akinek nevelőintézeti elhelyezése és oktatása hibáján kívül nem biztosítható, valamint gondozása, nevelése csak családi környezetben oldható meg.
(3) Járadékban kell részesíteni azokat a kisipari, magánkereskedői, háziipari vagy vándoripari tevékenységet folytató vak személyeket is, akiknek szociális helyzetük, egészségi állapotuk és családi körülményeik azt indokolják.
(4) A szociális otthonokban, a vakok állami intézetében vagy egyéb állami intézetben, illetőleg a vakok általános iskolája nevelőotthonában elhelyezett vak személyek létfenntartásához szükséges támogatást az állam természetben biztosítja. A szociális intézetekben és szociális otthonokban elhelyezett jövedelem nélküli vak személyek - egyéni elbírálás alapján - az intézmény költségvetésében biztosított, 100 Ft-ot meg nem haladó zsebpénz juttatásban részesülhetnek.
(5) Ha egy családon belül több ellátásra jogosult vak személy él, azok mindegyikét külön-külön megilleti a járadék.
2. §[2] (1)-(2)
(3) A vak hadirokkantat mind a hadirokkant járadék és a kivételes pénzellátás, mind a vakok személyi járadéka megilleti.
(4) A vakok személyi járadékának bevezetésével egyidejűleg a vak hadirokkantak vaksági pótdíja megszűnik.
(5)[3]
3. §[4] (1) A rendelet alkalmazása során vaknak kell tekinteni azt a személyt, akiről a rendelet 3. mellékletben foglaltak alapján megállapítják, hogy látását tartósan (egy év), illetőleg véglegesen elvesztette.
(2) A vakság tényét a lakóhely szerint illetékes megyei, fővárosi vezető szemész szakfőorvos (a továbbiakban: szakfőorvos) állapítja meg. A vakság tényének megállapítását a rendelet 4. melléklete szerinti nyilvántartási lapon kell igazolni.
(3) A szakfőorvos által megállapított orvosi vélemény felülvizsgálatát az Országos Orvosszakértői Intézettől lehet kérni.
(4)[5] A szakfőorvos a nyilvántartási lap eredeti példányát a vak személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének küldi meg, egyidejűleg értesíti a vak személyt ellátó, területileg illetékes szemészeti szakrendelés vezetőjét a nyilvántartásba vételről. A nyilvántartási lap másolatát irattárban kell elhelyezni.
(5) Az 1. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott személyek részére a járadék megállapításához a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének (Budapest XIV., Május 1. út 47. szám) írásbeli javaslata szükséges.
4. §[6] (1)[7][8][9][10][11] A 2000. december 31-e utáni időponttól megállapított járadék összege egységesen havi 8450 forint.
(2)[12]
(3) Az 1972. január 1-je után benyújtott igények esetében a járadékot a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani.
5. § (1) A járadék iránti igényt kérelemre kell elbírálni. Megállapítását kérheti maga az érdekelt személy, illetőleg kezdeményezheti azt bármely állami, szövetkezeti vagy társadalmi szerv és állampolgár is.
(2)[13]
(3)[14] 9 A járadék megállapításáról hozott határozatban fel kell tüntetni a jogosult személy adatait (családi és utónevét, asszonyoknál a leánykori nevet, születési helyét, évét, hónapját, és napját, anyja nevét), lakcímét, valamint a járadék folyósításának kezdő időpontját. Kötelezni kell a járadékban részesített személyt, hogy a lakcímében bekövetkezett változást az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság), illetőleg a járadék folyósítása megszüntetését előidéző okot a települési önkormányzat jegyzőjének 8 napon belül jelentse be. Ha a jogosult személy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól bármilyen jogcímen ellátásban részesül (nyugdíj, hadigondozási vagy termelőszövetkezeti járadék, KISOSZ, KIOSZ, segély stb.), a határozatban az ellátás folyósítási törzsszámát is fel kell tüntetni.
6. § (1) A megállapított járadékot jogerős határozat alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság havonta utólag folyósítja.
(2)[15] -(3)
(4)[16] A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a személyi járadék kifizetéseket, a költségvetésében az egyéb folyósításoktól elkülönítetten tartja nyilván és számolja el.
7. §[17] (1)
(2) Ha a járadékban részesített személy kisipari, magánkereskedői, háziipari vagy vándoripari tevékenység gyakorlására engedélyt kap, a járadék megállapítására jogosult szerv - e tevékenység gyakorlásának megkezdésétől számított 3 hónap elteltével - köteles a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének véleményét kérni a járadék további folyósításához. A járadék folyósítását - az utolsó felvétel napjával meg kell szüntetni - ha a kisipari, magánkereskedői, háziipari vagy vándoripari tevékenységet folytató személy szociális helyzete azt nem indokolja.
(3) Ha a járadékban részesülő személy állapotában javulás következik be, a látás mértékének megállapítása végett újkeletű szakorvosi biszonyítványt kell bekérni.
(4) A járadék folyósításának megszüntetése tárgyában hozott határozatban a személyi adatokon kívül fel kell tüntetni a folyósítási törzsszámot, a megszüntetés időpontját, valamint az indoklásban a megszüntetés okát.
8. § (1) Ha a járadékban részesített vak személy nem jelenti be a helyzetében bekövetkezett olyan változást, amely a járadék folyósításának megszüntetését idézheti elő, kötelezni kell a jogtalanul felvett járadék visszafizetésére.
(2)[18]
9. § (1) A járadékkal kapcsolatos ügyek intézésére - ideértve a jogorvoslati eljárást is - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény szabályai az irányadók.
(2)[19]
(3) A vak hadirokkantak kivételes pénzellátását továbbra is csak a 21/1967. (Eü. K. aug. rk.) EüM utasítás mellékleteként kiadott szabályzat 72. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén lehet megállapítani. A jövedelem szempontjából azonban a vakok személyi járadékát figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A járadékban részesülő személyekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmazni kell: a járadékos nevét, születési évét, lakcímét, a járadékot megállapító határozat számát, az esetleges egyéb ellátás megnevezését, megjegyzési rovatot.
10. § Ez a rendelet kihirdetés napján lép hatályba; egyidejűleg a 2/1969. (V. 4.) EüM rendelet 9. § (2) bekezdése - a vakok rendszeres szociális segélyének folyósítása tekintetében - megfelelően módosul, valamint a 21/1967. (Eü. K. aug. rk.) EüM utasítás mellékleteként kiadott szabályzat 74. §-ában foglalt vaksági pótdíjra vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik.
1. számú melléklet a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelethez[20]
2. számú melléklet a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelethez[21]
3. számú melléklet a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelethez[22]
A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 3. §-ában foglaltak alapján a vakok személyi járadéka megállapítása szempontjából vaknak kell tekinteni azt a személyt:
1. akinek látásélessége megfelelő korrekcióval
a) mindkét szemén 5/70;
b) az egyik szemén 5/50, a másik szemén 3 méterről olvas ujjakat;
c) az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik;
rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a vakok személyi járadékára, akinek közeli látásélessége Csapody V. vagy annál rosszabb;
2. akinek látótere mindkét oldalon körkörösen 20-nál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi szemész szakfőorvos állásfoglalása az irányadó. Vakok személyi járadékára az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakfőorvos nem tartja indokoltnak.
4. számú melléklet a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelethez
A vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lapja
(másolattal töltendő ki)
Név: ............................ Születési idő: ..............................
Előző (leánykori) neve: .......................................................
Születési helye: ..............................................................
Anyja neve: ...................................................................
Lakhelye: .....................................................................
Személyi igazolvány szám.......................................................
Anamnézis: ....................................................................
Látóélesség korrekcióval:......................................................
O.D.
O.SIN.
Szemészeti státus: ............................................................
Kórisme:
Állapota végleges - nem végleges (nem kívánt részt törlendő)
Vaksági segélyre jogos - nem jogos (nem kívánt részt törlendő)
Ellenőrző vizsgálatra jelentkezzék:
....................... 19 ......................
P.H.
...................................
területi vezető szemész szakfőorvos
Lábjegyzetek:
[1] A SZOT megszűnt.
[2] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 2. § 1-2. bekezdését a 226/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte
[3] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 2. § 5. bekezdését a 226/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte
[4] A 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe (1)-(4) bekezdést iktatott a 2/1976. (I. 20.) EüM rendelet 1. §-a, egyben az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta.
[5] A 3. § (4) bekezdése a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 3. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
[6] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. § 1. bekezdése a 190/1999. (XII. 18.) Korm. rendelet 7. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[7] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése a 23/1996. (II. 9.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[8] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. § (1) bekezdése a 182/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[9] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. § (1) bekezdése a 187/1997. (X. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[10] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. § (1) bekezdése a 192/1998. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[11] Megállapította a 189/2001. (X. 17.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2001.10.18.
[12] A 4. § (2) bekezdését a 23/1994. (II. 23.) Korm. rendelet 14. §-ának bekezdése hatályon kívül helyezte.
[13] Az 5. § (2) bekezdését a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte.
[14] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 5. § 3. bekezdése a 226/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg
[15] A 16. § (2)-(3) bekezdését a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte.
[16] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 6. § 4. bekezdése a 226/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg
[17] A 7. § (1) bekezdését a 23/1994. (II. 23.) Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[18] A 8. § (2) bekezdését a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20 §-a hatályon kívül helyezte.
[19] A 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 9. § 2. bekezdését a 226/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte
[20] Az 1. számú mellékletet a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20 §-a hatályon kívül helyezte.
[21] Az 2. számú mellékletet a 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 20 §-a hatályon kívül helyezte.
[22] A rendeletet a 3. és 4. számú melléklettel a 2/1976. (I. 20.) EüM rendelet egészítette ki.