42/1987. (X. 13.) MT rendelet

a tisztességtelen ár megállapításáról

A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény 17. §-ának (3) bekezdése alapján a tisztességtelen ár további eseteit a Minisztertanács a következők szerint állapítja meg:

1. §

(1) A rendelet hatálya a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyek és magánszemélyek - ide értve a magánszemélyek társaságait is - által belföldön forgalomba hozott termék (anyag, félkésztermék, késztermék, építmény stb.) árára, valamint az általuk belföldön teljesített szolgáltatás díjára (a továbbiakban együtt: termék ára) terjed ki.

(2) Az ár a hozzátartozó áralkalmazási feltételekkel (pl. minőség, teljesítési hely) együtt értelmezendő.

2. §

Hatósági árforma esetén tisztességtelen az ár, ha a termék hatósági áránál magasabb vagy legalacsonyabb hatósági áránál alacsonyabb.

3. §

Szabad árforma esetén tisztességtelen az ár, ha

a) azt a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés körébe tartozó energiahordozóknál, ipari alapanyagoknál és félkész termékeknél a külkereskedelmi árak követésére vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek a megsértésével érvényesítik;

b) a külön jogszabályban előírt import árkorlátnál magasabb1;

c) azt az árváltoztatás előzetes bejelentési kötelezettségének elmulasztásával, illetőleg az árhatóság által tudomásul vett mértéket meghaladóan, vagy az áremelés felfüggesztésére előírt határidő lejárta előtt emelik fel;

d) azt - a külön jogszabály2 szerinti - ár-konzultáció keretében kötött megállapodásban, vagy egyezségben foglaltak figyelmen kívül hagyásával érvényesítik, vagy

e) olyan ráfordítások megtérülését is biztosítja, amelynek az árban való érvényesítését külön jogszabály tiltja.

4. §

Szabad árforma esetén tisztességtelen az ár akkor is, ha

a) alapos gazdasági indok nélkül - a választékot szűkítve - a fogyasztók által keresett, alacsonyabb áron forgalomban levő termék helyett ugyanolyan használati értéket képviselő terméket magasabb áron hoznak forgalomba;

b) gyengébb minőségű, felszereltségű vagy csomagolású terméket változatlan, magasabb vagy nem arányosan csökkentett áron hoznak forgalomba;

c) az árat nem vagy nem arányosan csökkentik, holott az árszínvonal védelme érdekében ilyen célú támogatásban vagy kedvezményben részesülnek, vagy az árszínvonal védelme érdekében nyújtott támogatás vagy kedvezmény esetén az árat a támogatásban nem részesülő termékekhez viszonyítva nem a támogatás vagy kedvezmény mértékének megfelelő alacsonyabb szinten alakítják ki. Ennek során a jogszabályok szerint felszámítható valamennyi változó árképző tényezőt figyelembe kell venni;

d) szükségtelen közvetítői díjat tartalmaz vagy az árúnak indokolatlanul magas beszerzési árából ered, vagy

e) a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés körén kívül a költségek (beszerzési árak) tartós emelkedését vagy a termék külső piacokon történt felértékelődését az árban rendszeresen érvényesítik, azok tartós csökkentését, illetve leértékelődését pedig nem.

5. §

(1) Nem tisztességtelen a szabad árformába tartozó ár különösen akkor, ha

a) a 3. § a) pontjában hivatkozott rendelkezések megtartásával érvényesítik;

b) konvertibilis elszámolású importból rendszeresen beszerzett árut állítanak elő, és belföldön a konvertibilis elszámolású importból származó termék jogszabály szerint felszámítható forint áránál - a használati értéket az áralkalmazási feltételeket is figyelembe véve - nem magasabb;

c) olyan terméket hoznak belföldön forgalomba, amelyet konvertibilis elszámolású viszonylatba is rendszeresen exportálnak és az általános forgalmi adó nélküli belföldi ár nem magasabb a forintban határparitáson számított tartós export áránál;

d) az előírásoknak megfelelően megtartott versenytárgyalás alapján érvényesítik vagy árverésen érik el;

e) a külön jogszabály3 szerinti árkonzultáció keretében kötött megállapodásban vagy egyezségben foglaltaknak megfelelően érvényesítik;

f) ha a hatósági irányárnál nem magasabb.

(2) Az előző bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az ár az 1984. évi IV. törvény rendelkezéseibe, vagy e rendelet 3. §-ába ütközik.

6. §

Az érvényesített ár elbírálása során az igények jobb kielégítését biztosító helyi (területi) körülményeket is figyelembe kell venni.

7. §

E rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni a tervezett árváltoztatás árhatósági elbírálása során is.

8. §

(1) Ha az árhatóság tisztességtelen ár érvényesítését állapítja meg, határozatban kötelezi a tisztességtelen árat érvényesítőt az így elért többletárbevétel visszatérítésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszatérítés azt illeti meg, akivel szemben a tisztességtelen árat érvényesítették. Ha a sérelmet szenvedett személye nem állapítható meg vagy a személyenként visszatérítendő összegek nagysága a visszatérítést nem indokolja, a tisztességtelen árral elért többlet-árbevételt a Piaci Intervenciós Alapba kell befizetni.

(3) A többlet-árbevételt a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell visszatéríteni, illetőleg befizetni. A Piaci Intervenciós Alapba való befizetés esetén a határozat - indokolt esetben - ettől eltérő határidőt állapíthat meg.

(4) Ha a sérelmet szenvedett személy a Piaci Intervenciós Alapba való befizetést követően - de az (5) bekezdés szerinti ötéves elévülési időn belül - bizonyított megtérítési igénnyel lép fel, az első fokú határozatot hozó árhatóság rendelkezik a többlet-árbevételnek a Piaci Intervenciós Alapból a részére történő kifizetése iránt.

(5) A tisztességtelen árral elért többlet-árbevétel visszatérítését, illetőleg befizetését az ellenőrzés befejezésétől számított hat hónapon belül, de legkésőbb az ilyen ár érvényesítésének megszüntetésétől számított öt éven belül lehet elrendelni.

(6) A visszatérítést ellenőrizhető módon keli nyilvántartani.

(7) Az árhatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. §

Ha tisztességtelen ár érvényesítése miatt gazdasági bírság kiszabása iránti eljárás indul, a 8. § (1) bekezdése szerinti visszatérítési kötelezettségnek a gazdasági bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően kell eleget tenni.

10. §

(1) Ez a rendelet 1988. január hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után érvényesített árak tekintetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 31/1984. (X. 31.) MT rendelet hatályát veszti, rendelkezéseit azonban 1988. január hó 1. napja előtt érvényesített árakra továbbra is alkalmazni kell.

Grósz Károly s. k.,

a Minisztertanács elnöke