7/1987. (IX. 1.) IM rendelet
a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemélyek ingatlantulajdonának átszállásával kapcsolatos eljárásról
A földről szóló 1987. évi I. törvény 70. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás álapján -a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
(1) A jogellenesen külföldön tartózkodásról a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély (a továbbiakban: külföldön tartózkodó) utolsó állandó belföldi lakóhelye szerinti megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányság a jogellenesen külföldön tartózkodásról való tudomásszerzésétől számított harminc napon belül értesíti e személy utolsó állandó belföldi lakóhelye szerinti helyi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervét (a továbbiakban: szakigazgatási szerv).
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell a külföldön tartózkodó személyi adatait, utolsó állandó belföldi lakóhelyét, valamint a jogellenesen külföldön tartózkodás kezdő időpontját.
2. §
(1) Az értesítés megérkezését követően a szakigazgatási szerv megteszi a szükséges intézkedéseket annak megállapítására, hogy a külföldön tartózkodónak van-e ingatlantulajdona. Ennek keretében e személy ismertté vált hozzátartozóit személyesen is meghallgathatja.
(2) Ha a külföldön tartózkodó ingatlantulajdonnal rendelkezik, a kérelem előterjesztésére jogosultakat, továbbá szükség esetén a külföldön tartózkodó ismertté vált hitelezőit és az egyéb érdekelteket is (a továbbiakban együtt: érdekeltek) meg kell hallgatni.
(3) Ha a külföldön tartózkodónak nincs ingatlantulajdona, a szakigazgatási szerv az értesítést ezen ok feltüntetésével irattárba helyezi.
3. §
(1) A szakigazgatási szerv megállapításait jegyzőkönyvben foglalja össze. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a külföldön tartózkodó személyi adatait és az ingatlanra vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kérelem előterjesztésére jogosultak (a továbbiakban: jogosult) személyi adatait, továbbá a külföldön tartózkodóval szemben fennálló ismertté vált követeléseket és azok jogosultjait is.
(2) Ha az érdekeltek állítása szerint a külföldön tartózkodó az ingatlannak csupán ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosa, vagy az ingatlannyilvántartás szerint a tulajdonában álló ingatlanra más személynek tulajdonjogi igénye van, erre a jegyzőkönyvben utalni kell.
4. §
(1) A jegyzőkönyvet két példányban kell az illetékes közjegyzőnek megküldeni és a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az adó és értékbizonyítványt, valamint a beszerzett egyéb iratokat. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnak azzal a megkereséssel, hogy a földhivatal az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát csatolja a jegyzőkönyvhöz és azt továbbítsa az illetékes közjegyzőnek.
(2) Ha a jogosult méhmagzat, kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a gyámhatóságnak is.
5. §
(1) Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek működési területén a külföldön tartózkodó utolsó állandó belföldi lakóhelye volt.
(2) A közjegyző a tárgyalás előkészítése körében beszerzi az eljáráshoz szükséges még hiányzó adatokat és iratokat. Ennek keretében felhívja a jogosultat, hogy az ingatlantulajdon átszállására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül terjessze elő. A jogosultat figyelmeztetni kell arra, hogy a határidő elmulasztása esetén úgy kell őt tekinteni, mint aki az öröklésből kiesett.
(3) Ha a jogosult személyi adatai ismeretlenek, vagy ha a jogosult ismeretlen helyen tartózkodik, a közjegyző hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja a jogosultat, hogy a kérelmet harminc napon belül terjessze elő, mert ennek elmulasztása esetén úgy kell őt tekinteni, mint aki kérelmet előterjeszteni nem kíván. A hirdetményt a bíróság, és a külföldön tartózkodó utolsó állandó belföldi lakóhelye szerinti helyi tanács hirdetőtábláján kell tizenöt napig kifüggeszteni.
(4) Ha a jogosult az ingatlantulajdon átszállására irányuló kérelmet nem terjeszt elő, illetve ha a kérelmet az eljárás során visszavonja, a közjegyző a törvényes öröklésre vonatkozó szabályok szerint soron következő jogosultakat hívja fel nyilatkozattételre.
(5) Ha a közjegyző megállapítja, hogy nincs jogosult, vagy egyik jogosult sem terjesztett elő kérelmet, az eljárást megszünteti és az iratokat az ingatlan állami tulaj donbavételének elrendelése céljából továbbítja az ingatlan fekvése szerinti földhivatalnak.
(6) Ha a jogosult az ingatlantulajdon átszállására irányuló kérelmét előterjesztette, a közjegyző erről tájékoztatja a Pénzintézeti Központot.
6. §
(1) A közjegyző a tárgyalásra az érdekelteket megidézi. Az idézésben az érdekelteket figyelmeztetni kell arra, hogy távolmaradásuk a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.
(2) A tárgyaláson olyan érdekelt is megjelenhet, aki idézést nem kapott.
(3) A tárgyalás alapján a tényállást hivatalból kell megállapítani. A közjegyző a tényállás megállapítása érdekében az érdekelteket nyilatkozattételre, okiratok bemutatására és egyéb adatok szolgáltatására hívhatja fel, a bíróságoktól és más hatóságoktól iratokat szerezhet be. Az eljárásban más bizonyításfelvételnek nincs helye.
7. §
(1) A tárgyalásról jegyzőkönyvét kell készíteni. A közjegyző az ingatlantulajdon átszállásáról végzéssel határoz. A végzést kézbesíteni kell az érdekelteknek, továbbá ha a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy az érdekelt, a gyámhatóságnak is.
(2) A jogosultak az ingatlanon keletkező közös tulajdont egyezséggel megszüntethetik. A jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú.
(3) Az ingatlantulajdon átszállását a közjegyző tárgyalás tartása nélkül állapíthatja meg, ha csak egy jogosult van és a rendelkezésre álló adatok alapján másnak igénye nincs, vagy ha az ingatlantulajdon átszállása tekintetében a jogosultak között nincs vita.
8. §
(1) Az ingatlannyilvántartásban a külföldön tartózkodó nevén bejegyzett ingatlant csak akkor lehet figyelmen kívül hagyni, ha az ingatlan tulajdonára igényt tartó személy az igényét az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okirattal, bírósági vagy más hatósági határozattal igazolja, és a közjegyző által engedélyezett megfelelő határidő alatt a tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges eljárást megindította.
(2) Ha az ingatlan az ingatlannyilvántartásban nem a külföldön tartózkodó nevén áll, a közjegyző megkísérli a tulajdonjog ingatlannyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas okirat vagy határozat beszerzését. Ha ez nem lehetséges, a jogosultnak megfelelő határidőt tűz, hogy a tulajdonjogot az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék.
(3) Ha az ingatlannyilvántartásban a külföldön tartózkodó nevén álló ingatlan egy részére a külföldön tartózkodó házastársa a házastársi vagyonközösség jogcímén igényt tart, és igényét a jogosult elismeri, vagy ha az igény jogossága egyéb körülményekből megállapítható, a házastárs tulajdonjogát a közjegyző megállapítja és a tulajdonjog bejegyzéséről a végzésben intézkedik.
9. §
(1) Azt az érdekeltet, akinek el nem ismert tulajdonjogi igénye van, a közjegyző felhívja, hogy igényét harminc napon belül perrel érvényesítse. A keresetlevél benyújtását a határidő elteltét követő nyolc napon belül a közjegyzőnél igazolni kell. A per megindítását követően a közjegyző az eljárást a per jogerős befejezéséig függőben tartja.
(2) Ha az érdekelt a per megindítását a meghatározott idő alatt nem igazolja, illetve a perben a keresetétől eláll vagy a keresetét a bíróság jogerősen elutasítja, a közjegyző a tulajdonjog átszállásáról az igény figyelmen kívül hagyásával dönt.
(3) Azt az érdekeltet, akinek el nem ismert egyéb igénye van a közjegyző tájékoztatja arról, hogy igényét perrel érvényesítheti.
10. §
(1) Az eljárás során hozott végzés ellen, ha az érdemi rendelkezést tartalmaz, fellebbezésnek van helye.
(2) Fellebbezéssel élhet bármely érdekelt, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.
(3) Az ingatlantulajdon átszállásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedését a közjegyző állapítja meg. A közjegyző a jogerős végzést az illetékes földhivatalnak, az illetékhivatalnak és a Pénzintézeti Központnak is megküldi.
11. §
(1) Ha az eljárás hivatalból nem indult meg, a jogellenesen külföldön tartózkodás kezdetétől számított egy éven belül a jogosult az illetékes közjegyzőnél kérheti az eljárás megindítását.
(2) Ha az eljárás megindítását nem a jogosult kéri, vagy ha a jogosult a kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott idő eltelte után terjesztette elő, a közjegyző az eljárást megszünteti.
(3) A kérelem alapján a közjegyző az ingatlantulajdon átszállásához szükséges adatokat és iratokat az illetékes rendőrfőkapitányságtól, illetve más szervektől maga szerzi be.
(4) Az eljárást az 5-11. §-okban foglaltak szerint kell lefolytatni.
12. §
(1) Az ingatlantulajdon átszállásáról rendelkező jogerős végzés ellen az illetékes közjegyzőnél - a 11. §-ban meghatározott határidőn belül - az eljárás megismétlése iránti kérelmet terjeszthet elő az a jogosult, aki olyan tényre hivatkozik, amelyet az eljárásban nem bíráltak el, és amelynek elbírálása a jogosultság rendjének vagy az ingatlanra vonatkozó tulajdoni hányadok arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
(2) Az eljárás megismétlése iránti kérelemben meg kell jelölni azt a jogerős végzést, amely ellen a kérelem irányul, továbbá a kérelem alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait.
(3) Ha a közjegyző az eljárás megismétlését megengedhetőnek találja, tárgyalást tűz ki; ellenkező esetben a kérelmet végzéssel elutasítja.
(4) A megismételt eljárás eredményéhez képest a közjegyző a jogerős végzést hatályában fenntartja vagy egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új végzést hoz.
(5) A megismételt eljárásra egyebekben e rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
13. §
Ha a tartós földhasználó jogellenesen külföldön tartózkodik, a tartós földhasználati jog kérelemre történő átszállásával kapcsolatos eljárásra e rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az 5. § (5) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a közjegyző az iratokat a tartós földhasználati jog visszavonása céljából továbbítja a földhivatalnak.
14. §
Ha e rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz és az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a polgári perrendtartás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
15. §
(1) E rendelet 1987. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A földről szóló 1987. évi I. törvényben és a végrehajtására kiadott 26/1987. (VII. 30.) MT rendeletben meghatározott fogalmakat e rendelet végrehajtása során is alkalmazni kell.
(3) E rendelet alkalmazásában a törvényes öröklésre vonatkozó szabályok alatt a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 607-614. §-ainak, valamint 617. §-ának szabályait kell érteni.
(4) A rendelet 2. §-ának (2) bekezdése, a 6. §-ának (1) bekezdése és a 10. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély nem tekinthető érdekelt személynek.
(5) A hagyatéki eljárásról szóló, többször módosított 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 67. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a hagyatékban ingatlan van, és a hagyatéki eljárásban adat merül fel arra, hogy az örökös az öröklés megnyíltát követően minősül jogellenesen külföldön tartózkodónak, a közjegyző erről a jogerős hagyatékátadó végzés megküldésével értesíti az örökös utolsó állandó belföldi lakóhelye szerinti megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányságot."
Dr. Borics Gyula s. k.,
igazságügyi minisztériumi államtitkár