1968. évi 32. törvényerejű rendelet

a növényvédelemről

I. Általános rendelkezések

1. § A növényvédelem feladata a mezőgazdasági növényeket pusztító állati kártevők, betegségek és gyomok (a továbbiakban: károsítók) kiirtása, azok növénnyel, növényrésszel, növényi termékkel (a továbbiakban: növény) való behurcolásának, elterjedésének és kártételeinek megakadályozása, illetőleg a határon való kihurcolásának, valamint az egészségre ártalmas növényvédőszer-maradékot tartalmazó növények felhasználásának és forgalmazásának megakadályozása.

2. § A károsítók elleni védekezés kötelessége mindazoknak, akik földdel rendelkeznek (földet használnak, kezelnek), növényt termesztenek, feldolgoznak, forgalomba hoznak, felhasználnak vagy tárolnak, továbbá növényi eredetű termékkel rendelkeznek (a továbbiakban: termelő).

3. § A növényvédelem szervezése, irányítása és felügyelete a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe tartozik.

4. § A növényvédelmi és zárlati (karantén) feladatokat ellátó szervek dolgozói eljárásuk során az 1961. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) alkalmazásában hivatalos személyek (Btk. 114. §).

II. A károsítók elleni védekezés

5. § (1) A termelő köteles a károsítók megjelenését figyelni és azok ellen védekezni, a zárlati (karantén) károsítók megjelenését növényvédelmi szervnek bejelenteni, a veszélyes és a zárlati (karantén) károsítókat azonnal kiirtani és a fertőzöttséget azonnal felszámolni, továbbá a jogszabályokban előírt egyéb növényvédelmi rendelkezéseket megtartani.

(2) Az állami vagy társadalmi védekezés (7. és 8. §) a termelő védekezési kötelezettségét nem érinti.

6. § Ha a termelő az előírt védekezést figyelmeztetés ellenére nem végzi el, illetőleg a fertőzöttséget nem számolja fel, a védekezést a mulasztó termelő költségére kell elvégezni (közérdekű védekezés). A közérdekű védekezés költségeit a termelőtől adók módjára kell behajtani.

7. § A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghatározott esetekben a zárlati (karantén) és a veszélyes károsítók leküzdésére állami védekezést kell végrehajtani. Állami védekezés esetén a szükséges növényvédőszereket, növény-védőgépeket és eszközöket az állam térítés nélkül bocsáthatja rendelkezésre.

8. § A zárlati (karantén) és a veszélyes károsítók leküzdésére szükség esetén társadalmi védekezés is elrendelhető. Az állam a védekezés szervezésénél és szakszerű irányításánál segítséget nyújt. A társadalmi védekezésben való részvéteire az időleges munkakötelezettségről szóló 1967. évi 29. számú törvényerejű rendelet irányadó.

III. Zárszolgálat (karanténszolgálat)

9. § (1) A zárlati (karantén) és a veszélyes károsítók be- és kihurcolásának, valamint elterjedésének megakadályozására, továbbá az egészségre ártalmas növényvédőszer szennyeződések be- és kihurcolásának megakadályozására zárszolgálatot (karanténszolgálatot) kell fenntartani.

(2) A zárszolgálatot

a) a zárlati (karantén) és a veszélyes károsítók kiirtása, továbbterjedésének megakadályozása, valamint az egészségre ártalmas növényvédőszer szennyeződést tartalmazó növények felhasználásának és forgalomba hozatalának megakadályozása céljából megyénként;

b) a zárlati (karantén) és veszélyes károsítók, valamint az egészségre ártalmas növényvédőszer szennyeződések külföldről való behurcolásának megakadályozása érdekében a kijelölt határállomásokon, kihurcolásának megakadályozása érdekében pedig a kijelölt határállomásokon és egyéb vizsgálóhelyeken kell megszervezni.

10. § A termelő köteles az ellenőrzési kötelezettség alá eső növényi szaporítóanyagokat az erre kijelölt szervnek bejelenteni.

11. § (1) A zárlati (karantén) és a veszélyes károsítókkal fertőzött vagy egészségre ártalmas növényvédőszer-maradékot, illetőleg szennyeződést tartalmazó területet, növényt, növényt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt és anyagot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghatározott esetekben zárlat alá kell helyezni.

(2) A zárlat alatt levő területről származó fertőzött vagy a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényt forgalomba hozni és a zárlati (karantén) károsítóval fertőzött szaporítóanyagot felhasználni nem szabad.

IV. Hasznos élő szervezetek védelme

12. § A károsítók elleni biológiai védekezés céljára felhasználható, vadon élő és tenyésztett állati és növényi szervezetek, valamint a termesztett növények megtermékenyítését végző beporzó rovarok (a továbbiakban: hasznos szervezetek) pusztítása, illetőleg elterjedésének megakadályozása tilos.

13. § A termelő köteles a hasznos élő szervezetek védelme érdekében a jogszabályokban meghatározott megelőző intézkedéseket megtenni.

V. Szabálysértési és büntető rendelkezések

14. § (1) A növényeket pusztító zárlati (karantén) és veszélyes károsítók be- és kihurcolásának vagy továbbterjedésének megakadályozása végett elrendelt zárlat és egyéb korlátozás, vagy felügyelet szabályainak megszegése vagy kijátszása az 1961. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) 199. §-ának (3) bekezdésébe ütköző bűntett.

(2) Az e törvényerejű rendelet rendelkezéseinek megszegésével elkövetett szabálysértéseket a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény, illetőleg az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet határozza meg.

(3)[1]

VI. Hatálybalépés

15. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1964. évi 17. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára