3/1988. (II. 23.) PM rendelet

az állami költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló 19/1980. (IX. 27.) PM rendelet módosításáról

Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 18. §-ának a) pontjában; valamint az Ápt. végrehajtására vonatkozó 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet (továbbiakban: R.) 105. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

Az állami költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló, módosított 19/1980. (IX. 27.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 7. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) Az önálló költségvetési szerv gazdálkodási előirányzata együttesen foglalja magában a saját és a gazdálkodási jogkörbe utalt részben önálló költségvetési szerv fenntartási, működési bevételeit és kiadásait, illetőleg más jogi személyeknek a támogatását. A tényleges teljesítés a fentieken túlmenően tartalmazza a saját forrásból megvalósított beruházások kiadásait is."

2. §

A Vhr. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az önálló költségvetési szerv az előirányzat felhasználási hatáskörében

a) bevételi és kiadási előirányzatának fő összegén belül a részelőirányzatoktól (azok változtatása nélkül) eltérhet. A kiemelt és céljellegű előirányzatokat (azok változtatásával) csak jogszabályi előírások szerint lehet növelni, csökkenteni vagy túllépni;

b) a kiadási előirányzat fő összegén belül más - korlátozás alá nem tartozó - kiadásokkal kapcsolatos többlet kötelezettségek teljesítése végett, ha az szükségessé válik, csökkentheti a béralap előirányzatát. A béralap előirányzatát csökkenteni kell akkor, ha az önálló költségvetési szerv egy korábban a szerv állományába tartozó vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban levő munkaerővel ellátott feladatot a továbbiakban más gazdálkodó szervezettel végeztet el;

c) a kiadási előirányzat fő összegén belül - a korábban külső szolgáltatók által végzett feladatok saját kivitelezésben történő ellátása során -a béralap előirányzatát szükség szerint, de legfeljebb a költségvetés eredeti bérhányadának arányában növelheti, amennyiben a saját kivitelezésben végzett tevékenység megtakarítást eredményez és ezt a megtakarítást ellenőrizhető módon bizonylatokkal alátámasztja;

d) a bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, illetőleg a megfelelő részelőirányzatokat a 16. § (3) bekezdésében meghatározott forrásokból felemelheti;

e) többletbevételből a kiemelt és céljellegű előirányzatokat - a többlettel kapcsolatos kiadás tényleges összegével - felemelheti. Ezzel a jogával

- az anyagi érdekeltségi rendszert alkalmazó intézmény ár- és díjbevétellel ellensúlyozottan;

- maradványérdekeltségi rendszerbe besorolt, anyagi érdekeltségi tevékenységet nem végző intézmény a felügyeleti szervétől kapott külön felhatalmazás szerint

élhet;

f) ha a bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, illetőleg a megfelelő részelőirányzatokat az év folyamán felemelte, a tárgyévet követően ezzel az összeggel az alap-előirányzatát (szerkezeti változásként) a felügyeleti szerv a 24. § (3) bekezdése szerint módosíthatja."

3. §

A Vhr. 16. §-ának (3) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá kiegészül a következő (4)-(5) bekezdéssel:

(Az önálló költségvetési szerv kiadási előirányzatát felemelheti)

"(3) d) A központi költségvetési szerv az egyéb jogszabály szerint elkülönített alapjából, továbbá a felügyeleti szerv engedélyével fenntartási és működési célokra felhasznált beruházási juttatásból,"

"(4) A központi költségvetési szervnek - a felügyeleti szerv előzetes jóváhagyása mellett - a beruházási juttatás fenntartási, működtetési célra történő felhasználása esetén a beruházási juttatást csökkentenie, ezzel egyidejűleg a költségvetési előirányzatot növelnie kell, a beruházási juttatást nyilvántartó pénzintézet előzetes értesítése mellett. A felügyeleti szerv a pénzintézet zárolási igazolását követően intézkedik a költségvetési támogatás lehívásáról."

"(5) A tanács végrehajtó bizottsága felhatalmazhatja a felügyelete alá tartozó önálló költségvetési intézményt a költségvetési elszámolási számláján történő fejlesztési pénzeszközök kezelésére, a beruházások önálló lebonyolítására."

4. §

A Vhr. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a jelenlegi (4) bekezdés (5) bekezdésre változik:

"(4) A bevételi és kiadási előirányzatok fő összegét, a kiemelt és célelőirányzatokat a költségvetési támogatás egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül jogszabály módosíthaja."

5. §

A Vhr. 19. §-ának (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Az önálló költségvetési szerv pénzellátása:)

"(7) A központi költségvetési szerv elszámolási számlájának fedezet hiányáról a számlát vezető pénzintézet értesíti a felügyeleti szervet, a következő pénzellátási időszak költségvetési támogatásából adott előleget egyidejűleg soron kívül folyósítja. Az így folyósított előleget a legközelebbi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásakor le kell vonni. A tanács költségvetési elszámolási számlája fedezet hiányára a számlát vezető felhatalmazott pénzintézet - külön szabályozás szerint - gazdálkodási előleget ad."

6. §

A Vhr. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Önálló bérgazdálkodás a részben önálló költségvetési intézmény részére is engedélyezhető. Az intézmény kérelmére, amennyiben az önálló bérgazdálkodás feltételei fennállnak az önálló bérgazdálkodási jogkört a felügyeleti szervnek engedélyezni kell."

7. §

A Vhr. 26. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint az (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, továbbá (6) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A bérmegtakarítás - év közben - helyettesítésre és személyi ösztönzésre fordítható."

"(3) Az önálló bérgazdálkodású költségvetési szerv, ha az év során jobb munkaszervezés, vagy más ok (például szervezeti rendszer, műszaki, technológiai korszerűsítés) miatt a béralap megállapításakor számításba vett létszámirányszámot is csökkenti, az abból származó teljes bérmegtakarítást béremelésre és személyi ösztönzésre fordíthatja."

"(5) A bérmegtakarításból a (2)-(3) bekezdés szerint év közben fel nem használt rész az év végi pénzmaradvány elszámolást (eredmény megállapítást) követően személyi ösztönzésre fordítható. Meghatározott célra (megbízás, tiszteletdíj stb.) tartalékolt béralap rész a célnak megfelelően a következő évben is felhasználható."

"(6) A személyi érdekeltségi rendszert alkalmazó tanácsi költségvetési szerv az év végi pénzmaradvány elszámolását követően - a vonatkozó jogszabályi előírás alapján - megtakarításainak, bevételi többleteinek meghatározott részét céljutalomként számolhatja el."

8. §

A Vhr. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § az alábbi (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Az állóeszközfenntartási, illetőleg a felújítási alap kezelője a nagyjavítások fedezetét költségvetési támogatásként a teljesítés (részteljesítés) ütemezésének megfelelően bocsátja az önálló költségvetési szerv rendelkezésére."

"(4) Az állóeszközfenntartási, illetőleg a felújítási alap kezelője a rendelkezésre bocsátott (kiutalt) nagyjavítási keret összegével előirányzatát módosítja (csökkenti), egyidejűleg az önálló költségvetési szerv előirányzatát azonos összeggel növeli."

"(5) A nagyjavításokra ténylegesen felhasznált és a kiutalt összeg különbözetének elszámolásáról - a számviteli előírások figyelembevételével - az állóeszközfenntartási, illetőleg a felújítási alap kezelőjének rendelkezése az irányadó."

9, §

A Vhr. 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A beruházási tevékenység pénzügyi lebonyolítását a központi költségvetési szerv bármely felhatalmazott bank, illetve a saját forrásból megvalósított beruházások esetében a folyószámláját vezető bank útján Iátja el."

"(2) A tanácsok fejlesztési tevékenységének pénzügyi lebonyolítását a folyószámláját vezető felhatalmazott pénzintézet a gazdálkodás céljára megnyitott számlája útján látja el. Egyes beruházások pénzügyi lebonyolításával a tanácsok más, a beruházáshoz hitelt nyújtó felhatalmazott pénzintézetet is megbízhatnak.".

10. §

A Vhr. 42. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A pénzmaradvány - kivéve más jogszabály szerint bérelőirányzat képzésére használható bérmegtakarítást - bérjellegű kifizetésekre nem fordítható. Az előző évi bérmegtakarítás a 26. § (5)-(6) bekezdése szerint használható fel."

11. §

A Vhr. 43. §-ának (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(7) A költségvetési intézmény az (1) bekezdésben megjelölt anyagi érdekeltségével kapcsolatos költségvetési befizetési kötelezettséget legkésőbb az 50. § (2) bekezdésében előirt határidőig köteles teljesíteni."

12. §

A Vhr. 43/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"Maradványérdekeltségi rendszerbe sorolt intézmény speciális maradványérdekeltségű tevékenysége"

"43 A. § (1) A maradványérdekeltségi rendszerbe besorolt költségvetési intézménynek a speciális maradványérdekeltségű tevékenység bevételi előírását és elszámolt önköltségét a tevékenység jellegének megfelelő külön szakfeladatokon kell kimutatnia.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenység év végi maradványa után 10% járulékot kell fizetni. A járulékot a központi intézményeknél a felügyeleti szerv bevételi számlájára, tanácsi intézményeknél a felügyeletet ellátó tanács költségvetési elszámolási számlájára kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben előírt járulék teljesítését követően fennmaradó maradványa (eredménye) terhére személyi ösztönzési, beruházási, valamint egyéb működési kiadások teljesíthetők.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenység sajátos formája az amelynél a 14. § (3) bekezdésben foglalt költségvetési előirányzat ár- és díjbevételét meghaladó többletbevétel terhére a bevétel elérése érdekében a tárgyévben; személyi ösztönzési kiadások, valamint a felügyeleti szerv által meghatározott értékhatár alatti beruházás jellegű kifizetések és egyéb működési kiadások teljesíthetők.

(5) A (4) bekezdés szerinti többletbevétel 10%-át járulék címén a felügyeleti szerv bevételi számlájára, tanácsi intézményeknél a felügyeletet ellátó tanács költségvetési elszámolási számlájára kell teljesíteni.

(6) A felügyeleti szerv az (1) bekezdés szerinti tevékenységgel kapcsolatos elszámolásokat a soros költségvetési ellenőrzés keretében vizsgálja felül.

(7) A maradványérdekeltségi rendszerbe besorolt tanácsi költségvetési intézmény részére előirt járulékot a felügyeleti szerv mérsékelheti, illetve elengedheti."

13. §

A Vhr. 44. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"Maradványérdekeltségi rendszerbe besorolt intézmény eredményérdekeltségű tevékenysége"

"44. § (1) A maradványérdekeltségi rendszerbe besorolt költségvetési intézménynek az eredményérdekeltségű tevékenység bevételi előírását és elszámolt önköltségét a tevékenység jellegének megfelelő külön szakfeladatokon kell kimutatnia.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységnek a gazdálkodási év során elért nyeresége után 10% általános nyereségadót kell fizetni. A nyereségadót a felügyeleti szerv bevételi számlájára, tanácsi intézményeknél a felügyeletet ellátó tanács költségvetési elszámolási számlájára kell teljesíteni.

(3) A felügyeleti szerv az eredményelszámolást a soros költségvetési ellenőrzés keretében vizsgálja felül."

14. §

A Vhr. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a kővetkező rendelkezés lép, továbbá kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel, ezzel egyidejűleg a Vhr. Melléklete a termelési és szolgáltatási járulékról hatályát veszti.

"(2) A 102/1986. (PK 1.) PM utasítás hatálya alá tartozó kutatóhelyek az eredményérdekeltségű feladatuk jogszabályban meghatározott bevételi előírása után 12% tudományos járulékot kötelesek ráfordításként elszámolni és a 102/1986. (PK 1.) PM utasítás 22. § (2) bekezdése szerint az országos tudományos kutatási alap számára befizetni."

"(3) Az ár- és díjtételek kialakításánál

a) az árképzési szabályok alapján számított ár, illetve díjtétel,

b) a tudományos járulékról szóló (2) bekezdés,

c) az általános forgalmi adóról szóló törvény és a végrehajtására kiadott, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló jogszabály rendelkezései alapján kell eljárni."

15. §

A Vhr. 48. §-ának (3) bekezdése a) pontja, valamint a (4) bekezdése ej pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(3) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt intézményiek az érdekeltségi alapba kötelesek helyezni:

a) más szervezetek (minisztérium, országos hatáskörű szerv, vállalat, pénzintézet, egyéb szervezet) érdekeltségi, illetve pénzalapjából véglegesen átvett pénzeszközöket, ideértve a központi költségvetési szervek kötvény értékesítéséből, beváltásából vagy esedékes törlesztéséből származó összeget;"

"(4) Az eredményérdekeltségi rendszerbe besorolt,

e) jogi és magánszemélyekkel szemben érdekeltségi alapból fizetendő kötelezettségek rendezésére, ideértve a központi költségvetési szerv által kibocsátott kötvények beváltására, esedékes törlesztésére,"

16. §

A Vhr. az alábbi 51 A. §-sal egészül ki:

"51/A. § Az önálló költségvetési szervek könyvvezetésére a számviteli közleménnyel hatályba léptetett számlakeretek előírásait kell alkalmazni."

17. §

A Vhr. 62. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"A pénzellátás"

"(4) A tanácsi pénzeszközök kezelését a felhatalmazott pénzintézetek fiókhálózata a tanácsok és intézményeik részére megnyitott bankszámlákon látja el."

"(5) A bankszámla megnyitásával egy időben a tanácsi költségvetési szervnek meg kell kötnie a bankszámlaszerződést. A bankszámlák pénzforgalmáról a pénzintézet információt küld a számlatulajdonosnak és a megyei, fővárosi tanácsnak."

"(6) A tanács a bankszámláját vezető felhatalmazott pénzintézettől gazdálkodási célra - éven belül visszatérítendő - gazdálkodási előleget vehet fel. A tanács hitelt bármely felhatalmazott pénzintézettől is igénye vehet."

18. §

A Vhr. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) A tanács végrehajtó bizottsága és az önálló költségvetési intézmény pénzeszközeit bármely felhatalmazott pénzintézetnél meghatározott időre tartós betétként lekötheti."

19. §

A Vhr. 75. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"Tanácsok egymás közötti pénzeszköz átadása"

"(4) A közös alap kezelése külön e célra a felhatalmazott pénzintézetnél megnyitott bankszámlán történik."

20. §

A Vhr. az alábbi 80/A. §-sal, a § előtt a következő címmel egészül ki:

"Egyesületek gazdálkodása"

"80/A. § (1) Az 1. § (3) bekezdése alapján az egyesületek gazdálkodására vonatkozó sajátos előírásokat az egyesületekről szóló törvényerejű rendelet 5. §-a szerinti felügyelő szervek az e §-ban előírtak figyelembevételével határozzák meg.

(2) Maradványérdekeltségi rendszerbe kell besorolni azt az egyesületet, amelynek

a) magán- és jogi személyek által fizetett tagdíjból, közérdekű célú felajánlásból,

b) költségvetési támogatásból és

c) alapszabályszerű működésből

származó bevétele van. Az alapszabályszerű működésből származó bevételek meghatározásánál a felügyelő szervek előírásai az iránymutatóak.

(3) A (2) bekezdés szerint gazdálkodó egyesületek könyvvezetési, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségét a felügyelő szerv a vállalkozói adóról szóló törvényerejű rendelet végrehajtási rendeletének előírása szerinti naplófőkönyv vezetésétől eltérően is elrendelheti.

(4) Eredményérdekeltségi rendszerbe kell besorolni azt az egyesületet, amelynek nyeresége járulékos jellegű gazdasági tevékenységből származik.

(5) A (4) bekezdés szerint gazdálkodó egyesület járulékos jellegű gazdasági tevékenységéből származó nyereség után 10% általános nyereségadót köteles fizetni. A nyereségadót az országos egyesület és az országos egyesület helyi csoportja a felügyelő szerv bevételi számlájára, helyi egyesület az egyesület székhelye szerint illetékes felügyelő tanács Költségvetési elszámolási számlájára köteles befizetni.

(6) A (4) bekezdés szerint gazdálkodó egyesület könyvvezetési, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségét a felügyelő szerv a vállalkozási adóról szóló törvényerejű rendelet végrehajtási rendeletének előírása szerinti naplófőkönyv vezetésétől eltérően is elrendelheti.

(7) A (4) bekezdés szerinti nyereségadót legkésőbb az 50. § (2) bekezdésében előírt határidőig kell teljesíteni.

(8) Az egyesületek érdekeltségi rendszerbe való besorolását a felügyelő szerv hagyja jóvá."

21. §

(1) Ez a rendelet 1988. március 1-jén lép hatályba. Az egyesületek gazdálkodására vonatkozó szabályokat már 1988. január l-jétől kell alkalmazni.

(2) A költségvetési gazdálkodási rend szerint működő kutatóhelyek gazdálkodási és érdekeltségi rendszeréről, valamint állami megbízásainak rendjéről szóló 102/1986. (PK 1.) PM utasítás 24. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdés szerinti díjazást a dolgozó (határozott idejű alapbér emeléssel növelt) havi alapbérének 30%-áig többletmunkadíj címén lehet, az ezt meghaladó részt pedig céljutalomként kell kifizetni. A határozott idejű alapbéremelést, a többletmunkadíjat és/vagy céljutalmat a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés szerződésben meghatározott időtartamára lehet elszámolni. A határozott idejű alapbéremelés és a többletmunkadíj beszámít a társadalombiztosítási ellátások alapjába, utána nyugdíjjárulékot és társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A céljutalom nem bérjellegű juttatás, nem járulékköteles, nem számít be a társadalombiztosítási ellátások alapjába."

(3) A rendelet hatálybalépésével a sportegyesületek gazdálkodásáról szóló 14/1981. (OTSH K. 12.) utasítás, valamint a tanácsi felügyelet alatt működő művelődési otthonok egyes szervezési és gazdálkodási kérdéseiről szóló 118/1983. (MK 17.) MM-PM utasítás, továbbá a 102/1986. (PK 1.) PM utasítás 26. §-a hatályát veszti.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 22. § (3) bekezdése, 34. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter