19/1980. (IX. 27.) PM rendelet

az állami költségvetési szervek gazdálkodásáról

Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. számú törvény (a továbbiakban: Ápt.) 18. §-ának a) és b) pontjában, valamint az Ápt. végrehajtására vonatkozó 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 105. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az állami költségvetési szervekre (Ápt. 38. §; a továbbiakban: költségvetési szerv),

b) az elkülönített állami pénzalapokra és a pénzügyi elszámolásokat szolgáló alapokra (R. 4. §; a továbbiakban: alap).

(2) E rendeletet - külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni

a) a fegyveres erőkre és a fegyveres testületekre,

b) a költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb jogi személyekre (társadalmi és érdekképviseleti szervezetekre, ezek intézményeire, egyesületekre stb.).

Általános rendelkezések

2. §

(1) A költségvetési szervek gazdálkodási jogkörük szerint

a) önálló költségvetési szervek (3. §),

b) részben önálló költségvetési szervek (6. §).

(2) A költségvetési szervek bérgazdálkodási jogkörük szerint

a) önálló bél-gazdálkodású költségvetési szervként [25. § (1) bek.],

b) önálló bérgazdálkodást nem folytató költségvetési szervként [25. § (5) bek.]

működhetnek.

(3) A költségvetési szervek érdekeltségük szerint

a) maradványérdekeltség [42. § (1) bek.],

b) eredményérdekeltség [43. § (1) bek.] rendszerébe sorolhatók.

Az önálló költségvetési szerv

3. §

(1) Önálló költségvetési szerv

a) az, amely az állami költségvetésben önálló költségvetési fejezetet alkot;

b) a helyi tanács végrehajtó bizottsága;

c) az, amelyet felügyeleti szerve annak besorol;

d) az, amelyet a pénzügyminiszter - a (2) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltételektől függetlenül - a költségvetési szervek meghatározott csoportjára vonatkozóan vagy egyedileg annak, minősít.

(2) önálló költségvetési szervnek az sorolható be,

a) amelyet tevékenységének társadalmi, gazdasági és szakmai fontossága miatt célszerű gazdaságilag önállóan működtetni;

b) amely a gazdasági és pénzügyi tevékenységét a szervezetén belül elkülönített egység (pénzügyi osztály, gazdasági hivatal, gazdasági igazgatóság, főkönyvelőség stb., a továbbiakban: gazdasági szervezet) útján látja el, s azt a felügyeleti szerv vezetőjétől, helyettesétől, megbízottjától - meghatározott esetekben az ő egyetértésével - kinevezett gazdasági vezető irányítja;

c) amely a gazdasági eseményekről a feladatok elvégzésekor felmerülő ráfordításokat is kimutató kettős könyvvitelt vezet.

(3) A költségvetési szervek felügyeleti szervének e rendelet vonatkozásában

a) a központi szerveknél az állami költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi költségvetési szervet,

b) a tanácsi szervezetben végrehajtó bizottság esetén a tanácsot, más költségvetési szerv esetén a végrehajtó bizottságot vagy a közvetlen felügyeletet ellátó szakigazgatási szervet

kell tekinteni.

A gazdasági szervezet

4. §

(1) A gazdasági szervezetnek kell megoldania a költségvetési tervezéssel, a pénzellátással, a költségvetési gazdálkodással, az állami vagyon kezelésével, a munkaerő-gazdálkodással, a pénzgazdálkodással, a beszámolással, a számvitellel, az előírt adatszolgáltatással és a gazdasági folyamatba beépített belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.

(2) A gazdasági szervezet felépítését és feladatát a jogszabályi előírások figyelembevételével az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni, s azt a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára a felügyeleti szerv hagyja jóvá.

(3) A gazdasági szervezet külön ügyrendet készít, amelyben meg kell határozni - tevékenységi körönként - a feladatokat, továbbá a dolgozók és a vezetők jogkörét.

5. §

(1) A gazdasági szervezet vezetőjének (a továbbiakban: gazdasági vezető) a kinevezése és felmentése, valamint reá vonatkozóan a munkáltatói jog gyakorlása - a 3. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak figyelembevételével - a költségvetési szerv vezetőjének a kinevezésére jogosult hatáskörébe tartozik.

(2) A gazdasági vezetőnek pénzügyi, illetőleg megfelelő számviteli szakképesítéssel kell bírnia. Azokat az egyéb munkaköröket, amelyeket a gazdasági szervezetben csak ilyen szakképesítésű személyekkel szabad betölteni, a felügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg tanácsnál a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke állapítja meg, a pénzügyminiszterrel egyetértésben.

(3) A gazdasági vezető

a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,

b) a szakmai szervezeti egységek gazdasági és pénzügyi-számviteli munkájához iránymutatást ad, s ellenőrzi azt,

c) a költségvetési szerv egészére gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket hoz.

(4) A gazdálkodási és pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egység közvetlenül, a szakfeladatot ellátó szervezeti egység gazdálkodási és pénzügyi szempontból tartozik a gazdasági vezető irányítása alá.

(5) A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetőjének egyszemélyi felelősségét és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét.

A részben önálló költségvetési szerv

6. §

(1) A felügyeleti szerv a részben önálló költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg kijelöli azt az önálló költségvetési szervet, amely a részben önálló költségvetési szerv meghatározott gazdasági és pénzügyi feladatait is ellátja.

(2) A részben önálló költségvetési szerv a tervezésben, a pénzellátásban, a költségvetési beszámolásban és az információszolgáltatásban az önálló költségvetési szerv útján és e szerv által meghatározott módon vesz részt.

(3) A részben önálló költségvetési szerv érdekeltségi rendszerét - figyelembe véve e jogszabály előírásait - az önálló költségvetési szerv - a felügyeleti szerv egyetértésével - állapítja meg.

(4) A részben önálló költségvetési szerv részletes szervezeti felépítését, feladatait és azt a munkakört, amelynek ellátóját gazdasági vezetőnek kell tekinteni - az önálló költségvetési szerv vezetőjének javaslata alapján - a felügyeleti szerv határozza meg. A gazdasági vezető az önálló költségvetési szerv gazdasági vezetőjének szakmai irányítása alatt áll.

Az állami költségvetés szerkezeti rendje

7. §

(1) Az önálló költségvetési szerv és az alap az állami költségvetés szerkezeti rendje szerint

a) a gazdálkodás bevételi és kiadási előirányzatait és azok teljesítését rovatokra és tételekre tagoltan,

b) a gazdálkodás (a tervezés és elszámolás) bevételi előírásait, illetőleg költségeit szakfeladatonként

részletezi.

(2) Az önálló költségvetési szerv és az alap az állami költségvetésben a fő feladata (tevékenysége) szerinti szakágazatban szerepel, de egyéb szakágazatba tartozó tevékenységet is elláthat.

(3) Az önálló költségvetési szerv gazdálkodási előirányzata és tényleges teljesítése együttesen foglalja magában a saját és a gazdálkodási jogkörébe utalt részben önálló költségvetési szerv fenntartási és működési bevételeit és kiadásait, illetőleg más jogi személyeknek a támogatását.

8. §

A költségvetési fejezet a hozzátartozó valameny-nyi költségvetési szerv működéséhez szükséges bevételi és kiadási előirányzatot s azok teljesítését magában foglalja, beleértve az állami költségvetés szerkezeti rendje szerint a költségvetésben tervezhető és ott elszámolható beruházási jellegű kiadásokat is.

9. §

(1) A pénzellátást is végző felügyeleti szerv költségvetése elkülönítve foglalja magában a pénzellátási és a gazdálkodási előirányzatot.

(2) A pénzellátási előirányzat magában foglalja a felügyelt költségvetési szervek (alapok) működéséhez szükséges támogatást (illetőleg ezek befizetéseit), a tartalék jellegű és a központilag tervezett előirányzatot, a tanácsok előirányzata a költségvetési szabályozók szerinti bevételt is.

A középtávú pénzügyi tervezés

10. §

(1) A középtávú pénzügyi tervjavaslat a társadalmi közkiadásokat (és abban a költségvetési szervek szükségleteit és lehetőségeit) a középtávú népgazdasági tervvel megegyező időszakra méri fel.

(2) A középtávú pénzügyi tervjavaslat magában foglalja a beruházási előirányzatot, a költségvetési bevételt és kiadást (ezen belül a gazdálkodási és a pénzellátási előirányzatot) és a főbb mutatókat.

(3) Középtávú pénzügyi tervjavaslatot állítanak össze:

a) az állami költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi költségvetési szervek a Pénzügyminisztériummal - a beruházások tekintetében az Országos Tervhivatallal is - egyeztetve,

b) a tanácsok végrehajtó bizottságai.

11. §

(1) A középtávú pénzügyi tervjavaslat összeállításához a Pénzügyminisztérium - az Országos Tervhivatalnak és a tervezésben érdekelteknek a közreműködésével - kidolgozza a társadalmi közkiadásokra vonatkozó irányelveket.

(2) A tervjavaslat előirányzatának összeállításakor

a) a középtávú tervidőszakot megelőző év bevételi és kiadási előirányzatát a feladat és a tevékenységi kör változásának megfelelően módosítani, továbbá az átlagbér és a dologi kiadás emelésére fordítható összeggel növelni kell (a továbbiakban együtt: alap-előirányzat);

b) elkülönítetten kell számitásba venni a beruházásnak, a feladatbővülésnek és a színvonaljavulásnak a működési előirányzatra gyakorolt együttes hatását (a továbbiakban: fejlesztési többlet).

(3) Az alap-előirányzat és a fejlesztési többlet meghatározásakor alkalmazni kell a korszerű tervezési módszereket és eszközöket (köztük a feladategységre jutó ráfordítások felhasználásával végezhető előirányzat meghatározást).

12. §

(1) Az egyeztetett tervjavaslatokat a Pénzügyminisztérium összefoglalja.

(2) A középtávú pénzügyi tervjavaslat társadalompolitikai célokra, szakmai és fejlesztési tervekre épített, a népgazdaság lehetőségeivel összehangolt alsó-felső határú számítási anyag, amely az éves költségvetési tervezést segíti megalapozni.

(3) A tanácsok végrehajtó bizottságai a középtávú tervjavaslatot az R. 17-19. §-ában foglaltak szerint állítják össze.

Az éves költségvetési tervezés

13. §

(1) Az állami költségvetésben önálló fejezetet alkotó költségvetési szerv és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknek és alapoknak a tevékenységére és feladataira az éves tervezési utasítás előírásai szerint költségvetési javaslatot készít.

(2) A költségvetési javaslat az alap-előirányzatból és a fejlesztési többletből áll.

(3) Az alap-előirányzat

a) a tervévet megelőző évre jóváhagyott előirányzatnak a feladatok időközbeni - a költségvetési szerven belüli - megváltoztatása, illetőleg -a költségvetési szervek vagy más jogi személyek közötti - átrendezése (a továbbiakban: szerkezeti változás) miatt módosított (növelt vagy csökkentett) összegéből,

b) a tervévet megelőző évben, nem teljes éven át ellátott feladatoknak az egész évre kiegészített pénzszükségletéből (a továbbiakban: szintrehozás),

c) az éves népgazdasági terv előírásának megfelelően az átlagbér és a dologi kiadások emelésére, az árfolyamváltozás fedezetére fordítható összegből és az állóeszköz-állomány növekedésére jutó állóeszköz-fenntartási előirányzatból, valamint a társadalombiztosítási előirányzatok automatikus növekedéséből (a továbbiakban: automatizmus) áll.

(4) A költségvetési javaslatok egyeztetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

14. §

(1) Az önálló költségvetési szerv költségvetését a költségvetési időszakot megelőző évben - a felügyeleti szerv irányítása szerint - kell elkészíteni.

(2) Az önálló költségvetési szerv költségvetési előirányzata a kiadások és a bevételek végösszegét [a 7. § (1) bekezdésében meghatározott részletezésben], a kiemelt és a cél jellegű előirányzatokat [R. 55. § (2)], valamint a pénzellátás alapjául szolgáló támogatást [19. § (1)] foglalja magában.

(3) Az önálló költségvetési szerv költségvetési előirányzata elkülönítetten foglalja magában az alap-előirányzatot és a fejlesztési többletet. Az alap-előirányzatot a 13. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell megállapítani.

(4) A felügyeleti szerv az automatizmusok mértékét az éves tervezési utasítástól eltérően is megállapíthatja. Ez azonban nem járhat azzal, hogy túllépik a fejezetre számított együttes összeget.

(5) A költségvetési előirányzatok tervezésével egyidejűleg készített pénzellátási terv a szükségletnek megfelelően ütemezi az alap-előirányzat, továbbá a fejlesztési többlet körébe tartozó saját bevétel és kiadás különbözetét.

(6) Az önálló költségvetési szerv költségvetését az állami költségvetés megállapítása után - a jogszabályok előírásai szerint - a felügyeleti szerve hagyja jóvá.

(7) A felügyeleti szerv a költségvetést feldolgozás végett - a tanácsnál fejezetenként és megyei városonként szakágazatokra összesítve - a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Központjának adja át.

Az előirányzatok évközi változtatása

15. §

(1) Az önálló költségvetési szerv és az alap jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzata év közben - előirányzat-felhasználási, illetőleg előirányzatmódosítási hatáskörben - megváltoztatható.

(2) Az önálló költségvetési szerv az előirányzatfelhasználási hatáskörében

a) a bevételi és kiadási előirányzatának fő összegén belül a részelőirányzatoktól (azok változtatása nélkül) eltérhet. A kiemelt és a cél jellegű előirányzatokat csak a jogszabályi előírások szerint lehet növelni, csökkenteni vagy túllépni;

b) a bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, illetőleg a megfelelő részelőirányzatokat a 16. § (3) bekezdésében meghatározott forrásokból felemelheti;

c) a kiadási előirányzat fő összegén belül más -korlátozás alá nem tartozó - kiadásokkal kapcsolatos többlet kötelezettségek teljesítése végett, ha az szükségessé válik, csökkentheti a béralap előirányzatát. A béralap-előirányzatot csökkenteni kell akkor, ha az önálló bérgazdálkodást folytató költségvetési szerv a bérmegtakarítást jutalmazásra kívánja felhasználni, vagy ha egy addig a szerv állományába tartozó munkaerővel ellátott feladatot más gazdálkodó szervvel vagy egyéb megbízás útján végeztet el;

d) többletbevételéből a kiemelt és a cél jellegű előirányzatot - az azt meghaladó tényleges felhasználás összegével - felemelheti. Ezzel a jogával

- az eredményérdekeltségi rendszert alkalmazó szerv az érdekeltségi rendszerében szabályozott módon,

- a maradványérdekeltségi rendszerben működő szerv a felügyeleti szervétől - a Pénzügyminisztérium egyetértésével - kapott külön felhatalmazás szerint

élhet.

(3) A felügyeleti szerv az előirányzat-módosítási hatáskörében

a) a felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél a különféle bevételi nemek előirányzatát, illetőleg a kiadási fő összeget a költségvetési támogatás egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül módosíthatja;

b) a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzatai fő összegének együttes összegét felemelheti, ha a kiadási előirányzat felemelt összegének pénzellátásáról - a bevételi előirányzat azonos összegű felemelésével - saját hatáskörben gondoskodni tud;

c) a számára megállapított kiemelt és cél jellegű előirányzatokat nem növelve, a költségvetési szervek között - fizetőképességükre is tekintettel -átcsoportosíthatja azokat. Ezen belül az eredményérdekeltség rendszerében működő költségvetési szerv kiemelt és cél jellegű előirányzata a maradványérdekeltségi rendszerben működő költségvetési szervhez (vagy fordítva) nem csoportosítható át.

16. §

(1) A maradványérdekeltségi rendszerben működő költségvetési szerv olyan feladatokat, amelyek nincsenek benne a költségvetésében, csak akkor kezdhet el megvalósítani, ha azt a felügyeleti szerve engedélyezi, s annak egész évi pénzszükségletéről - előirányzat-felhasználási hatáskörében -gondoskodni tud.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti új feladat évenkénti pénzszükséglete meghaladja a 10 millió forintot, a feladat elhatározásáról - az alapok kivételével - a Pénzügyminisztériumot is tájékoztatni kell.

(3) Az önálló költségvetési szerv a kiadási előirányzatát felemelheti

a) a jóváhagyott pénzmaradványából;

b) az érdekeltségi alapjaiból;

c) a tervezettet meghaladó

- ár- és díjbevételnek,

- a létesítmények közös fenntartásához kapott hozzájárulásnak,

- a saját előállítású állóeszköznek és készletnek a felhasználásából, valamint az állóeszköz és a készlet értékesítéséből származó bevételnek,

- a saját hatáskörben felhasználható egyéb -jogszabályban megjelölt - bevételnek

az összegével.

17. §

(1) A költségvetés, illetőleg az alap jóváhagyott előirányzatának módosítását

a) az önálló költségvetési szerv a felügyeleti szervénél,

b) az állami költségvetésben önálló fejezetet alkotó költségvetési szerv és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága a Pénzügyminisztériumnál akkor kezdeményezheti, ha a változtatás meghaladja a hatáskörét s azt a rendelkezésére álló pénzmaradvány nem fedezi.

(2) A módosítási igényt a költségvetési tervezés előírásai szerint kell összeállitani.

(3) A felügyeleti szerv és a pénzügyminiszter a javaslat elfogadásakor előirányzat-módosítási hatáskörében pótelőirányzatot engedélyez, illetőleg az előirányzatot csökkenti (zárolja).

(4) Az előirányzat-módosítást - a költségvetés megállapítására vonatkozó szabályok betartásával - át kell vezetni az előirányzatokon.

A pénzellátás

18. §

(1) Az állami költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi költségvetési szerv tevékenységének zavartalan és folyamatos ellátásához pénzügyi fedezetként a bevételek és a kiadások előirányzatának az éves állami költségvetésről szóló törvényben megállapított, illetőleg a pénzügyminiszter hatáskörében módosított különbsége (a továbbiakban: gazdálkodási keret) szolgál.

(2) A Pénzügyminisztérium az (1) bekezdésben megjelölt szervek számára a gazdálkodási keretet az év első kilenc hónapjára egy összegben - a pénzellátási tervnek megfelelően - állapítja meg, s arról a pénzellátási számlát vezető bankszervet a költségvetési évet megelőző év decemberének 20. napjáig értesíti. Ez nem lehet több mint az éves előirányzat 75%-a.

(3) A költségvetési év három utolsó hónapjára esedékes gazdálkodási keretet a Pénzügyminisztérium két részletben - az első részletet igénylés nélkül október 1-ével, a második részletet az (1) bekezdésben megjelölt szerveknek november l-ig benyújtandó igénylése alapján - bocsátja rendelkezésre.

(4) A (3) bekezdés szerinti és az évközi előirányzat-módosításokra jutó gazdálkodási keretet a Pénzügyminisztérium állapítja meg.

(5) A központi irányítás [R. 1. § (2) bek.] körében elhatározott nagyobb jelentőségű intézkedéseknek a fedezetéről szükséglet szerint, egyéb intézkedések fedezetéről a IV. negyedévi gazdálkodási kerettel együtt kell gondoskodni.

19. §

(1) Az önálló költségvetési szerv pénzellátásáról i- költségvetési támogatás útján - felügyeleti szerve gondoskodik. A költségvetési támogatást a bank folyósítja a felügyeleti szerv megbízása alapján.

(2) A jóváhagyott alap-előirányzatra jutó költségvetési támogatásról a pénzellátási terv szerinti ütemezésben kell gondoskodni.

(3) A fejlesztési többletre jutó költségvetési támogatást a feladat megvalósulását követő időszakra esedékes költségvetési támogatással együtt kell átutalni.

(4) A központi irányítás, illetőleg a felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó nagyobb fontosságú intézkedésnek a fedezetéről a szükségletnek megfelelően kell gondoskodni.

(5) A költségvetési év utolsó pénzellátási időszakára esedékes költségvetési támogatás kiutalását az önálló költségvetési szervnek - a felügyeleti szerv által meghatározott időpontig - kell igényelnie.

(6) A felügyeleti szervnek az (5) bekezdés szerint igényelt költségvetési támogatás megállapításakor számításba kell vennie

a) a 16. § (3) bekezdésébe nem tartozó működési bevételnek és térítési díjnak az előirányzattól való eltérését,

b) a nem teljesített feladatok előirányzatait

(7) A központi költségvetési szerv elszámolási számlájának fedezet hiányáról a Magyar Nemzeti Bank értesíti a felügyeleti szervet, a következő pénzellátási időszak költségvetési támogatásából adott előleget egyidejűleg soron kívül folyósítja. Az így folyósított előleget a legközelebbi kötségvetési támogatásnak a rendelkezésre bocsátásakor le kell vonni. A tanács pénzellátási számlájának fedezet hiányára az Országos Takarékpénztár -külön szabályozás szerint - gazdálkodási előleget ad.

20. §

(1) A részben önálló költségvetési szerv - ha önálló bankszámlája van - az önálló költségvetési szerv útján, a 19. §-ban meghatározott módon részesül pénzellátásban.

(2) Az a részben önálló költségvetési szerv, amelynek nincs bankszámlája, a bankszámlával rendelkező költségvetési szervtől kap ellátmányt. Ellátmánya maradványát az év végi bankzárlat időpontjáig az ellátmányt adó szerv bankszámlájára vissza kell fizetnie.

21. §

(1) Kiadásainak teljesítésére a költségvetési szerv - teljes körű (bruttó) könyvviteli elszámolás mellett - az elszámolási számlájára vagy a házi pénztárába befolyt valamennyi bevételét (pénzellátási eszközként) felhasználhatja. A házi pénztárba befolyó bevételekről és az ezek terhére közvetlenül kifizetett kiadásokról - a Magyar Nemzeti Bank által kiadott pénzforgalmi jelölőadatok számrendszerét alkalmazva, a bank előírásai szerint - tájékoztatnia kell az elszámolási számlát vezető pénzintézetet.

(2) Az állami költségvetés pénzkészletével a jogszabályok előírásait betartva:

a) az állami forgóalap nyilvántartására szolgáló bankszámlák tekintetében közvetlenül a Pénzügyminisztérium;

b) a pénzellátási bankszámlák felett - a rendelkezésre álló fedezet, illetőleg a megállapított keret erejéig - a számlatulajdonos felügyeleti szerv;

c) az operatív gazdálkodás bankszámlái és az egyéb bankszámlák tekintetében a számlatulajdonos

rendelkezik.

A bér- és munkaerő-gazdálkodás pénzügyi szabályai

22. §

(1) A bér- és munkaerő-gazdálkodás - a költségvetési szerv feladatainak megoldásához szükséges létszámú dolgozó foglalkoztatásával közvetlenül összefüggő összes tennivaló - kiterjed a létszámnak, szakmai és foglalkoztatási forma szerinti összetételének, valamint a béralapnak a megtervezésére, a foglalkoztatásra (kinevezésre és alkalmazásra) és a béralap felhasználására, továbbá a béres munkaerő-gazdálkodásról esedékes beszámolásra.

(2) A tervezés rendje szerint jóváhagyott éves béralap magában foglalja a feladatellátáshoz az állandó és időszaki főfoglalkozásúak és a részfoglalkozásúak évi átlagos létszáma alapján számított bérelőirányzatot.

(3) A béralap után számított jutalom előirányzata az érvényes jogszabályokban foglaltak alapján tervezhető.

(4) A béralapból, illetőleg jutalomkeretből teljesített bér- és bérjellegű kifizetést a felhasználás valóságos tételén kell elszámolni.

23. §

A bér- és munkaerő-gazdálkodás pénzügyi szabályozásával összefüggő elvi kérdésekben a pénzügyminiszternek a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben kidolgozott szabályozása az irányadó.

24. §

(1) A felügyeleti szerv az önálló költségvetési szerv béralap-előirányáatát év közben módosíthatja, ha

a) a fejlesztési többlet előirányzatát az önálló költségvetési szervre lebontja;

b) az éves béralap-előirányzat kiszámításakor figyelembe vett föltételeket a központi irányítás körében elhatározott intézkedések megváltoztatják;

c) azt pénzellátási előirányzatában tartalékként tervezte, az átlagbérnek és a béralapnak az emelésére fordítható összeggel;

d) rendkívüli és többletfeladat miatt szükségessé válik az átcsoportosítás.

(2) A következő évi költségvetés összeállításakor az alap-előirányzat kialakításánál az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt módosítást is figyelembe kell venni, ha azt a felügyeleti szerv engedélyezi.

25. §

(1) A felügyeleti szerv jelöli ki az önálló bérgazdálkodású költségvetési szervet, amely a 22. § (1) bekezdése szerinti feladatokat saját hatáskörében látja eL

(2) Önálló bérgazdálkodással - ha az arra illetékes felügyeleti szerv nem tesz kivételt - az ötvennél több dolgozót foglalkoztató költségvetési szerv bízható meg.

(3) Az önálló bérgazdálkodású költségvetési szerv vezetője a béralap betartása mellett, ha azt más jogszabály nem korlátozza, dönt a feladatok ellátásához szükséges létszámú munkaerő foglalkoztatásáról, annak föltételeiről, formáiról és ezek változtatásáról. A költségvetési szerv - betartva az előirányzott béralapot - a tervezéskor számításba vettnél kevesebb vagy több munkavállalóval is végezheti feladatát, ha ezzel nem rontja az ellátás színvonalát. Az igazgatási dolgozók állománya a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó központi előírások alapján határozható meg.

(4) A bérgazdálkodási feladatok végrehajtása során a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a felügyeleti és a gazdálkodó szervek az illetékes szakszervezetekkel egyetértésben intézkednek.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kérdésekben az önálló bérgazdálkodást nem folytató költségvetési szerv az önálló bérgazdálkodású költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével járhat el.

26. §

(1) Az elmaradt vagy megszűnt feladatok béralapját és a hozzá kapcsolódó jutalomhányadot -a pénzmaradványok megállapítására és elszámolására vonatkozó előírások figyelembevételével - az állami költségvetésbe kell befizetni.

(2) Az önálló bérgazdálkodású költségvetési szerv, ha az év során jobb munkaszervezés vagy más ok (például műszaki, technológiai korszerűsítés) miatt a béralap megállapításakor számításba vett létszámirányszámot is csökkenti, az abból származó teljes bérmegtakarítást alapbéremelésre s - a jogszabályi előírásokat betartva - bérpótlékra és jutalomra fordíthatja. Ez a béralaprész -a megállapított béralapot betartva s annak részeként - a következő évben is felhasználható.

(3) Az önálló bérgazdálkodású költségvetési szerv a bérmegtakarításnak a (2) bekezdés szerinti felhasználásakor nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely az év folyamán vagy azt követően a béralap növelésének szükségével járhatna.

(4) A munkából való távollétekből és az átmenetileg be nem töltött álláshelyekből eredő bérmegtakarítás - év közben - helyettesítésre, továbbá személyes többletmunka alapján jutalomra fordítható. A bérmegtakarítás további része az év végi maradvány-(eredmény) elszámolás körébe tartozik.

(5) Az év végi jóváhagyott bérmaradvány csak jutalomra használható fel.

Az állóeszköz-gazdálkodás

27. §

(1) Az állóeszköz-gazdálkodás keretében gondoskodni kell

a) a már meglevő állóeszközök rendeltetésszerű és hatékony használatáról vagy egyéb módon való hasznosításáról (bérbeadásáról, értékesítéséről, közös használatáról vagy térítés nélküli átadásáról),

b) az állóeszközök fenntartásáról:

- a költségvetési szerv kezelésében (használatában) levő vagy általa bérelt állóeszközök karbantartásáról és kisjavításáról,

- a felügyeleti szerv saját kezelésű állóeszközeinek és az illetékességi körébe tartozó költségvetési szervek kezelésében (használatában) levő állóeszközöknek a nagyjavításáról,

c) a beruházásokról (az elhasználódott állóeszközök selejtezéséről és pótlásáról, valamint az állóeszköz-állomány bővítéséről).

(2) Az állóeszköz-fenntartás, a beruházás és a rekonstrukció fogalmába tartozó tevékenységek körének meghatározására a Pénzügyminisztériumnak az Országos Tervhivatallal és a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben kiadott rendelkezése az irányadó.

(3) Az állami költségvetésben önálló fejezetet alkotó költségvetési szervnek, valamint az R. 30. § (3) bekezdésében foglalt helyi tanácsnak és az általa felhatalmazott költségvetési szervnek - figyelembe véve az eszközök műszaki állapotát, a szanálási és selejtezési programot - középtávú állóeszköz-gazdálkodási tervet kell készítenie feladatonkénti és évenkénti bontásban. A községi tanács állóeszköz felújítását a megyei tanács állóeszköz-gazdálkodási tervében kell kimutatni.

(4) A középtávú állóeszköz-gazdálkodási tervben meg kell határozni a költségvetési szerveknél tervbe vett nagyjavítások (felújítások), beruházások, az egy helyen vagy egy létesítményen egyidejűleg végzett nagyjavítások és beruházások (rekonstrukciók) egyedi költségét, sorrendjét és az e célokra rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat évenkénti bontásban.

(5) Az állóeszköz-fenntartás és a beruházás forrásai rekonstrukció céljára együtt is felhasználhatók.

Az állóeszköz-fenntartás

28. §

(1) Az állóeszközök folyamatos működtetését biztosító karbantartási és kisjavítási tevékenység között kell elszámolni a gépek, berendezések és felszerelések, valamint a járművek bruttó értékének egyenként 30%-át vagy legfeljebb 100 ezer forintot meg nem haladó összegű egyéb javítását is.

(2) A nagyjavítás a hosszabb időszakonként ismétlődő és ezért vagy egyéb ok miatt az állóeszközök bruttó értékéhez mérten számottevő ráfordítást igénylő - a (1) bekezdésbe nem tartozó - állagmegóvási tevékenység.

29. §

(1) Az állóeszköz-fenntartási tevékenység előirányzatát a fejezetnek és a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának éves költségvetési javaslatában kell megtervezni.

(2) Az előirányzat számításának alapja a tervezés évét megelőző évről készített beszámolóban kimutatott állóeszközök bruttó értéke. -

(3) Az állóeszköz-fenntartási előirányzat kiszámításának mértékei - ha az éves tervezési utasítás másképp nem rendelkezik - a következők: épület, építmény 3,5% gép, berendezés, fölszerelés 5,0% jármű 16,0%

(4) Az állóeszköz-fenntartási előirányzat a Pénzügyminisztériummal egyeztetett középtávú állóeszköz-gazdálkodási tervben foglalt feladatnak vagy bizonyos - ezeken túlmenő - fenntartásnak az elismert szükségletére kiegészíthető az állami költségvetésből.

(5) Az állóeszköz-fenntartási előirányzatnak - kizárólag a különlegesen indokolt, halaszthatatlan és meg is valósítható feladatokra való - kiegészítése a középtávú pénzügyi tervjavaslat és az éves költségvetési javaslat egyeztetésekor, év közben a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott módosítási javaslat tárgyalásakor bírálható el.

(6) Állóeszköz-fenntartási előirányzatának növelése végett a felügyeleti szerv az eredményérdekeltségi rendszer keretében előírhatja, hogy a költségvetési szerv befizetést teljesítsen.

(7) Az állóeszköz-fenntartási alap kezelői és az önálló költségvetési szervek az állóeszköz-fenntartási előirányzaton túlmenően egyéb szabad pénzeszközeiket állóeszköz-fenntartási célokra felhasználhatják.

30. §

(1) A fejezetnek és a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának az állóeszköz-fenntartási előirányzatát meg kell osztani. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében karbantartásra és kisjavításra, a fejezet és a megyei városi tanács költségvetésében nagyjavításra kell előirányzatot képezni. A nagyjavítás pénzellátására a fejezetben és a megyei városi tanácsnál az állóeszköz-fenntartási alap, az R. 30. § (3) bekezdésében megjelölt költségvetési szervnél a felújítási alap szolgál.

(2) Az önálló költségvetési szervet állóeszközeinek bruttó értéke alapján a következő mértékekkel számított előirányzat illeti meg:

a) épület, építmény 1,8% gép, berendezés és felszerelés 3,5% jármű 12,0%

b) a két, illetőleg három műszakban folyamatosan üzemeltetett eszközök állóeszköz-fenntartási előirányzata az egyébként megállapítható összegnek 120, illetőleg 140%-a.

(3) Karbantartási és kisjavítási munkákra előirányzatot - a gazdasági és pénzügyi feladatokat ellátó önálló költségvetési szervtől - a részben önálló költségvetési szerv is kaphat.

(4) A tervezett előirányzatból a felújítási alap képzésére jogosult tanács végrehajtó bizottságát, illetőleg az általa felhatalmazott költségvetési szervet az állóeszközök bruttó értékével arányosan a következő előirányzat illeti meg: épület, építmény 0,7% gép, berendezés, felszerelés 1.5% jármű 4,0%

(5) A fejezet és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága - amennyiben ezt az önálló költségvetési szerv vagy a felújítási alap képzésére jogosult tanács állóeszköz-fenntartási tevékenysége az adott költségvetési évben indokolja -:

a) a (2), illetőleg a (4) bekezdés alapján számít-hatónál nagyobb összegű előirányzatot is megállapíthat; köteles azonban fedezetet nyújtani a bérelt állóeszközöknek a - jogszabály vagy szerződés szerint a bérlőt terhelő - fenntartására, illetőleg azoknak az állóeszközöknek a karbantartására, amelyeket a költségvetési évben vagy az azt megelőző évben létesítettek vagy szereztek be;

b) a Pénzügyminisztérium egyetértésével a (2), illetőleg a (4) bekezdés alapján számíthatónál kisebb összegű előirányzatot is megállapíthat.

(6) Az állóeszköz-fenntartási alap költségvetésében a fejezet és a megyei városi tanács végrehajtó bizottság számára megállapított állóeszköz-fenntartási előirányzatnak a (2)-(5) bekezdés szerint csökkentett összegét kell tervezni.

31. §

(1) Az önálló költségvetési szerv költségvetésében megállapított állóeszköz-fenntartási előirányzat kizárólag állóeszköz-fenntartási célokra használható fel.

(2) Az állóeszköz-fenntartási alap a fejezet és a megyei városi tanács közvetlen felügyelete alá tartozó költségvetési szervek nagyjavításainak finanszírozásán kívül a helyi tanácsok felújítási alapjának a támogatására is szolgál.

32. §

(1) Az állóeszköz-fenntartási alap, illetőleg a felújítási alap kezelője az önálló költségvetési szervvel - igénybejelentésének elbírálása alapján - közli

a) a középtávú pénzügyi tervjavaslat készítésekor számításba vett nagyjavításokat,

b) az éves költségvetés megállapításakor az adott évben nagyjavításokra fordítható összeget.

(2) Az önálló költségvetési szerv megteremti az állóeszköz-fenntartási (felújítási) alap terhére elvégezhető nagyjavítások műszaki föltételeit (megrendeli a munkát, gondoskodik annak műszaki átvételéről), ellenőrzi a benyújtott számlákat, érvényesíti, kiegyenlíti (kifizeti) az indokolt összeget a (3) bekezdés alapján rendelkezésére bocsátott pénzösszegből.

(3) Az állóeszköz-fenntartási, illetőleg a felújítási alap kezelője a nagyjavítások fedezetét a feladat megvalósítása után az erre vonatkozó számla (részszámla) benyújtását követően az önálló költségvetési szerv rendelkezésére bocsátja. Indokolt esetben a nagyjavítások fedezete a pénzellátási terv alapján, negyedéves ütemezésben is rendelkezésre bocsátható.

A beruházás

33. §

(1) A beruházási tevékenység pénzügyi lebonyolítását

a) a központi költségvetési szerv az Állami Fejlesztési Banknál, saját forrásból végzett beruházások esetében, ha az megfelel a kisebb építkezések és egyéb állóeszközök fogalmának és meghatározott értékhatár alatt van, a Magyar Nemzeti Banknál,

b) a tanács végrehajtó bizottsága és a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az Országos Takarékpénztárnál

erre a célra vezetett bankszámla útján látja el.

(2) A beruházási tevékenység forrásai: az állami beruházásokhoz nyújtott költségvetési juttatás, a tanácsi fejlesztési alap (és az azt kiegészítő hitel), az elkülönített állami pénzalapok, az önálló költségvetési szerv saját forrása.

(3) Költségvetési juttatásban

a) a tanácsi fejlesztési alap állami hozzájárulásként,

b) a központi költségvetési szerv a népgazdasági

tervben megállapított beruházási keretként részesül.

34. §

(1) Az önálló költségvetési szerv saját forrásai:

a) az egyéb állami beruházások különleges szabályai szerint meghatározott értékhatár alatti beruházásokra fordítható

- költségvetési előirányzat és

- az év végi pénzmaradvány,

b) az eredmény érdekeltségi rendszert alkalmazó költségvetési szerv fejlesztési alapja,

c) az állóeszköz értékesítéséből származó bevétek

d) az a pénzeszköz, amelynek a gazdálkodó szervezetek közötti átcsoportosítását és fejlesztési célokra felhasználását jogszabály engedélyezi.

(2) Az önálló költségvetési szerv az (1) bekezdésben megjelölt forrásait könyvvitelében a felhasználásig elkülöníti.

(3) Állóeszköz létesítésével vagy beszerzésével kapcsolatos kiadást az önálló költségvetési szerv csak akkor számolhat el költségvetési előirányzatának a terhére, ha a saját forrása terhére elkülönített pénzeszközt - a bevételi és a kiadási előirányzat módosítása után - a 33. § (1) bekezdésében meghatározott bankszámlára a szállító követelésének kiegyenlítése céljából átutalta.

35. §

(1) A beruházási előirányzatot a középtávú tervvel összhangban, az éves költségvetéssel egyidejűleg kell megtervezni és jegyzőkönyvbe foglalni.

(2) Beruházási tevékenységéről a fejezet és a megyei városi tanács végrehaj tó bizottsága a beszámoló keretében ad számot. A beszámolóhoz fel kell használnia a bank által szolgáltatott adatokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladat nem érinti a beruházási statisztikát.

A pénzgazdálkodás

36. §

(1) A költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelést előírni a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa megbízott személynek (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) a hatáskörébe tartozik.

(2) A kötelezettségvállalás, illetőleg a követelés előírása - a 40. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt, pénzügyi szakképesítésű dolgozónak az ellenjegyzése után és csak írásban történhet.

(3) A kötelezettségvállalás, illetőleg a követelés előírása előtt meg kell győződni arról, hogy a teljesítés föltételei megvannak-e, továbbá a jóváhagyott (módosított) költségvetés föl nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.

37. §

(1) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt az idevágó okmányok alapján ellenőrizni és igazolni (a továbbiakban: érvényesíteni) kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e.

(2) Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott dolgozó végezhet.

(3) Az érvényesítésnek - az "érvényesítve" megjelölésen kívül - tartalmaznia kell a megállapított összeget is. Az érvényesítés előtt - szükség esetén - szakértő véleményét is ki kell kérni.

38. §

(1) A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) az önálló költségvetési szerv vezetője vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2) Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (a továbbiakban: utalvány) lehet.

(3) A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni:

a) a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését,

b) az "utalvány" szót,

c) a költségvetési évet és az elszámolás módját,

d) a befizetőnek és a kedvezményezettnek a megnevezését, címét, bankszámlájának a számát,

e) a fizetés időpontját és módját,

f) a megterhelendő bankszámla számát és megnevezését,

g) a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását.

(4) Az érvényesített okmányra vezetett rendelkezésben (rövidített utalványban) - a (3) bekezdésben meghatározottak közül - az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

39. §

(1) Az utalvány ellenjegyzésére a költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetőleg az általa kijelölt, pénzügyi szakképesitésű dolgozó jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerint ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt - ha nem ért vele egyet -"az ellenjegyzés utasításra történt" záradékkal kell ellátnia, s erről a pénzellátást végző költségvetési szervet nyolc napon belül értesítenie kell.

(3) A pénzellátást végző költségvetési szerv a (2) bekezdés szerinti jelentés kézhezvételétől számitott tizenöt napon belül köteles a felügyeleti szervvel együtt megvizsgálni a bejelentést s kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

(4) A felügyeleti szerv - ha szükséges - a felelősségre vonással egyidejűleg köteles a Ptk. 42. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg az 1979. évi 18. számú tvr. 102. §-ának (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően haladéktalanul gondoskodni a pénzügyi fedezetről.

40. §

(1) A kötelezettségvállalás, illetőleg az utalványozás ellenjegyzőjét - a 39. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve - a kötelezettségvállalóval, illetőleg az utalványozóval együttes felelősség terheli.

(2) A kötelezettségvállaló és az utalványozó, illetőleg az ellenjegyző és az érvényesítő - a részben önálló költségvetési szervben - azonos személy is lehet.

(3) A kötelezettségvállalás, illetőleg a követelés előírása, továbbá az utalványozás - ha 5000 forintot meg nem haladó beszerzésről, megrendelésről, befizetésről van szó - egyidejűleg is történhet.

(4) Kötelezettségvállalási, érvényesítési és utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] vagy a maga javára látná el.

Az érdekeltségi rendszer

41. §

(1) Az önálló költségvetési szerv pénzeszközeiből (az előző évi jóváhagyott pénzmaradvány és a folyó évi pénzellátás együttes összegéből) kifizetett kiadások után a költségvetési év végén rendelkezésre álló pénzeszköz a pénzmaradvány.

(2) Az önálló költségvetési szerv a pénzmaradványát az R. 61. §-ának (1) bekezdésében foglalt eljárás előtt az éves beszámoló készítésekor felülvizsgálja. Ennek alapján az elmaradt feladatokra jutó pénzeszközt - ideértve a kiemelt és a cél jellegű előirányzatok maradványát is -, valamint a 16. § (3) bekezdésébe nem tartozó működési bevételnek a tervezettet meghaladó összegét (ha azt nem vették figyelembe az előző évi pénzellátásban) az állami költségvetésbe befizeti.

(3) Az R. 61. §-ának megfelelő felülvizsgálatkor a pénzmaradványt csökkenteni kell

a) a (2) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alá tartozó, de nem teljesített összegekkel;

b) azzal az összeggel, amely a gazdálkodási szabályok megsértése, a költségvetési szervre háruló feladatok nem megfelelő teljesítése miatt keletkezett.

(4) A pénzmaradványt a (3) bekezdés szerint csökkentő tételeknek az összegét a felülvizsgálatot végző

a) felügyeleti szervhez,

b) Pénzügyminisztériumhoz kell befizetni.

(5) A tanácsok pénzmaradványának elszámolásánál az R. 34. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

A maradványérdekeltségi rendszer

42. §

(1) Az önálló költségvetési szerv a 41. §-ban foglaltak alapján megállapított pénzmaradványát könyvvitelében tartalékként kezeli, s azzal előirányzat-felhasználási hatáskörében gazdálkodhat (a továbbiakban: maradványérdekeltség).

(2) A pénzmaradvány - kivéve a kizárólag jutalomra használható előző évi bérmegtakarítást és a jutalommaradványt - bérekre és egyéb személyi jellegű kiadásokra nem fordítható.

(3) A pénzmaradvány terhére nem vállalható kötelezettség olyan tevékenységre, amelyet a felhasználás évére vonatkozó éves tervezési utasítás korlátoz.

Az eredményérdekeltségi rendszer

43. §

(1) A költségvetési szerv a vállalkozás jellegű, értékmutatókkal (árbevétellel, ráfordítással, eredménnyel) mérhető és minősíthető tevékenységét az érdekeltségi alapok szabályozott képzésén és felhasználásán alapuló ösztönzési rendszerben (a továbbiakban: eredményérdekeltség) végzi.

(2) A felügyeleti szerv - e rendelet előírásait és a pénzügyminiszternek a különféle tevékenységtípusokra kiadott utasításait figyelembe véve - a pénzügyminiszterrel egyetértésben részletesen szabályozza az elszámolható közvetlen és közvetett költségeket, a béralap-előirányzatot, a nyereségkulcsot, az állami költségvetést és a felügyeleti szervet illető befizetéseket, az általános és a progresszív nyereségadónak, az adómentességnek az alkalmazandó mértékét, az érdekeltségi alapok képzésének és felhasználásának szabályait. Az általános nyereségadóra a 47. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottnál magasabb kulcs is előírható.

44. §

(1) Az önálló költségvetési szervnek a befejezett tevékenységével kapcsolatos bevételi előírása és a ténylegesen elszámolt költsége közötti év végi különbözetét (a továbbiakban: eredmény) a költségvetési szerv vezetője állapítja meg az éves beszámoló készítésekor.

(2) Az eredményt csökkenteni kell:

a) a jóváhagyott, illetve módosított kiemelt és cél jellegű előirányzatok körében az azt meghaladó felhasználás összegével,

b) a gazdálkodási szabályok megsértése, továbbá a szervre háruló feladatok nem megfelelő teljesítése esetén a vélelmezhető népgazdasági kár (veszteség) összegével vagy az elmaradás mértékével arányos összeggel.

(3) A felügyeleti szerv az eredményelszámolást felülvizsgálja.

45. §

(1) Bevételi előírásként csak elvégzett tevékenységről, szolgáltatásról, termékértékesítésről szóló igazolás (szállítólevél, jegyzőkönyv, átvételi elismervény) alapján kiállított számlával vagy más terhelő levéllel bizonylatolt ár- és díjbevétel számolható el. Az előlegként folyósított összeg nem bevételi előírás: azt a megrendelő nevén vezetett számla javára kell elszámolni.

(2) Az ár- és díjbevételek

a) díjtételek és

b) az önköltségnek nyereségkulcs szerint növelt összege

alapján állapíthatók meg.

46. §

(1) Költségként a befejezett tevékenység (szolgáltatás) minden közvetlen és közvetett ráfordítását számításba kell venni.

(2) Az újabb munkavállaló alkalmazására a felhasználható bér úgy növelhető, hogy a tervezettet meghaladó bevételi előírás bérhányada nem haladhatja meg az eredeti költségvetés bérhányadának felét.

(3) A felügyeleti szervnek és a pénzügyminiszternek a különféle tevékenységtípusokra kiadott utasításában megjelölt megbízás teljesítésekor költségként kell elszámolni és az állami költségvetésbe befizetni az ár- és díjbevételek 7%-át.

(4) Az önálló költségvetési szervnek az állami költségvetésbe kell befizetnie az általa költségként felszámított, de nála költségként valóságosan fel nem merült, illetőleg a 43. § (2) bekezdése szerint kiadott rendelkezésben előirt befizetési kötelezettségnek az összegét is.

(5) A felügyeleti szerv által meghatározottnál nagyobb nyereségkulcs alkalmazása miatt képződő többletnyereséget az állami költségvetésbe kell befizetni.

47. §

(1) Az önálló költségvetési szerv a 44. § (1)-(2) bekezdése szerint megállapított, a gazdálkodási év során elért nyereségéből az állami költségvetésbe köteles befizetni

a) a tevékenységtípusra kiadott utasításnak megfelelő általános nyereségadót - ez az adóköteles nyereség 10-45%-a -,

b) a béralap meghatározásakor számított létszámon felül az árbevétel terhére foglalkoztatott dolgozók létszáma alapján a munkakörükre jutó, az éves átlagbér felhasználásával számított összeget (a továbbiakban: többletlétszám-járulék).

(2) Az (1) bekezdés szerint adózott nyereségből annak 1-5%-át évente a tartalékalapba kell helyezni mindaddig, amíg annak halmozott összege el nem éri a béralap és az állóeszközök bruttó értéke együttes összegének 2,5%-át.

(3) Az adózott nyereségből - a tartalékalap képzése után - fejlesztési és részesedési alapot kell képezni.

(4) A részesedési alapba helyezett összegre - a felhasznált béralaphoz mért arányától függően - progresszív nyereségadót kell az állami költségvetésbe fizetni.

(5) A részesedési alapot terhelő befizetést - az adómentesség meghatározott mértéke fölött - az alábbiak szerint kell teljesíteni:

48. §

(1) A tartalékalap felhasználható:

a) a veszteség rendezésére - gazdasági társulásban való részvétel esetén a társulás veszteségének rendezésére is - ötéves visszapótlási kötelezettséggel,

b) a részesedési és a fejlesztési alap kiegészítésére, legfeljebb az előző évben képzett szintig, két éven belüli visszapótlás kötelezettségével. A tartalékalapból a részesedési alapba helyezett összeg után a 47. § (4)-(5) bekezdésében szabályozott kötelezettségnek eleget kell tenni.

(2) A fejlesztési alap felhasználható:

a) az állóeszközök nagyjavítására és beruházásra,

b) a készletek finanszírozására,

c) szabadalmak és gyártási eljárások vásárlására,

d) gazdasági társulások létesítésére,

e) a dolgozók lakásépítéséhez - a (3) bekezdés e) pontjában megjelölteken kívül a hatályos jogszabályokban foglalt valamennyi formában -, adott támogatásra,

f) szociális, kulturális, sport- és üdülési intézmények létrehozatalára és bővítésére, ha azok fenntartási kiadásai a részesedési alapból fedezhetők.

g) a működési előirányzatok kiegészítésére és

h) egyéb, jogszabályban meghatározott célokra.

(3) A részesedési alap felhasználható:

a) szociális, kulturális, sport- és üdülési célt szolgáló intézmények fenntartására - beleértve a közös létesítményeket is -, a dolgozók e körbeni tevékenységéhez, ellátásához adott támogatásra,

b) a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók jutalmazására (készpénz, tárgyjutalom, jutalomüdülés),

c) tanfolyafciköltség-hozzáj árulásra,

d) külföldi és belföldi tanulmányutak támogatására,

e) vissza nem térülő lakásépítési hozzájárulásra és

f) egyéb, jogszabályban meghatározott célokra.

(4) Az érdekeltségi alapok felhasználása sem közvetlen, sem közvetett költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.

(5) Az érdekeltségi alapok fel nem használt része a következő évre átvihető.

49. §

(1) A pénzellátást végző költségvetési szerv a költségvetésére és az alap kezelője az alapra mindenkor a maradványérdekeltségi rendszert alkalmazza.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó önálló költségvetési szervben

a) ha az értékmutatókkal is mérhető tevékenységének bevétele nem éri el költségvetési előirányzatának az 5%-át a maradványérdekeltségi rendszert kell alkalmazni, s annak keretében a tevékenységeket a bér és jutalmazás sajátos szabályozása révén kell ösztönözni, ha a felügyeleti szerv a Pénzügyminisztériummal egyetértésben másként ... nem rendelkezik;

b) ha az eredményérdekeltség alkalmazására kijelölték, a pénzmaradvány-elszámolás és az eredményérdekeltség együttesen érvényesül. Ilyenkor a beszámolóban a pénzmaradványtól - a számviteli előírásokban meghatározott módon - egységesen is el kell számolni.

A költségvetési beszámolás

50. §

(1) Az önálló költségvetési szerv és az alap kezelője az előirányzatok felhasználásáról és gazdálkodásáról évente kétszer (az első félév végén és az év végén) költségvetési beszámolót készít.

(2) Az önálló költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját a felügyeleti szerve legkésőbb április 15-ig felülvizsgálja és jóváhagyja. A felügyeleti szerv a költségvetési szervet beszámolójának elbírálásáról és jóváhagyásáról írásban értesíti.

(3) Az értesítésben közölni kell

a) a jóváhagyott pénzmaradvány és a befizetési kötelezettség összegét,

b) a felügyeleti szerv jogszabályon alapuló külön rendelkezéseit.

(4) A felügyeleti szerv a kétévenként esedékes költségvetési ellenőrzésen felül - a beszámoló adatait felhasználva - a pénzügyi ellenőrzésről szóló 61/1979. (XII. 24.) PM rendelet 14. § (1) bekezdése alapján meghatározott költségvetési szerv gazdálkodását középtávú tervidőszakonként legalább egyszer átfogóan értékeli.

51. §

(1) Az éves költségvetési beszámoló a törzsbeszámolóból és egyéb adatokból áll.

(2) A törzsbeszámoló magában foglalja:

a) a bevétel és a kiadás eredeti és módosított előirányzatát, valamint a befolyt bevételt és a teljesített kiadást rovatonként és tételenként;

b) a bevételi előírást és a költségnemeket - közvetlen és közvetett bontásban - szakfeladatonként, továbbá a költségvetési szerv bérköltségét tételenként és a folyósítás meghatározott jogcímei szerint;

c) a bevételi és a kiadási főösszegnek, valamint a kiemelt és cél jellegű előirányzatoknak hatáskörök szerinti évközi változtatásait (előirányzat-felhasználás, előirányzat-módosítás);

d) a béralap megállapításakor számításba vett eredeti és módosított átlagos létszámot és a valóságos foglalkoztatás alakulását foglalkoztatási forma szerinti részletezésben (állandó, időszaki, részfoglalkozású stb.);

e) a vagyoni helyzetről készített mérleget és ennek mellékleteként az állóeszköz-állomány alakulását, valamint az év végi pénzmaradványnak, illetőleg az eredménynek és az érdekeltségi alapoknak az alakulását;

f) a mutatószámok tervezett, illetőleg valóságos záró és átlagos állományát;

g) a szöveges értékelést, ami a középtávú tervidőszak utolsó évéről készített beszámolóban a középtávú tervidőszak egészére is kiterjed.

(3) Az első félévi beszámoló a (2) bekezdés a) és d) pontjában foglalt információkat tartalmazza.

Az információszolgáltatás

52. §

A rendszeresen ismétlődő információszolgáltatás

a) a pénzügyi tervezéshez,

b) a pénzellátáshoz és

c) a költségvetési beszámoláshoz kapcsolódik.

53. §

(1) Az információk tartalmát és feldolgozásuk módját, az adatszolgáltatás időpontját az éves tervezési utasítás és a költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló utasítás határozza meg.

(2) A rendszeresen ismétlődő számszerű információk elkészítéséhez a Pénzügyminisztérium által előírt nyomtatványokat kell felhasználni.

(3) Az ágazati miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - sajátos ágazati információkat is kérhet.

(4) A számlavezető pénzintézetek adatszolgáltatási kötelezettségét a pénzügyminiszter - a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozóan a Bank elnökével egyetértésben - külön szabályozza.

(5) Az információszolgáltatás során közölt adatok valódiságáért és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a költségvetési szerv vezetője és a gazdasági vezető együttesen felelős.

54. §

(1) Az önálló költségvetési szervnél, a munkahelyi demokrácia kibontakoztatására

a) az éves költségvetésnek és

b) az éves költségvetési beszámolónak

a tartalmát, annak a foglalkoztatottak élet- és munkakörülményeit érintő részleteit ismertetni kell a dolgozókkal.

(2) Az (1) bekezdésben előírt ismertetést - az önálló költségvetési szerv vezetőjének vagy helyettesének és a szakszervezet illetékes képviselőjének jelenlétében - a gazdasági vezetőnek kell megtartania.

A tanácsok gazdálkodása

A pénzügyi irányító tevékenység

55. §

(1) A pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv (a továbbiakban: pénzügyi szakigazgatási szerv) az R. 27. §-a (1) bekezdésében meghatározott - a gazdálkodást szervező, irányító és ellenőrző - kötelezettsége

a) biztosítani a gazdálkodás tervszerűségét és folyamatosságát,

b) betartani a pénzügyi jogszabályokat, a pénzügyi fegyelmet,

c) megszervezni a könyvvitelt és az információszolgáltatást,

d) előkészíteni és végrehajtani a tanács és a végrehajtó bizottság pénzügyi vonatkozású döntéseit. A gazdálkodás szervezeti kereteire javaslatot tesz.

(2) Pénzügyi irányító tevékenységen a középtávú pénzügyi terv és az éves költségvetés összeállításának megszervezését, a költségvetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések kiadását, azok végrehajtásának ellenőrzését és betartását, a pénzellátási feladatok elvégzését, továbbá a költségvetési beszámoló elkészítését kell érteni.

(3) A pénzügyi szakigazgatási szerv a pénzügyi tevékenység irányításában

a) a központi szervek információit,

b) a költségvetés és a költségvetési beszámolók adatait,

c) a fejlesztési alap előirányzatait és a fejlesztési alapra vonatkozó beszámolót,

d) a bank számlakivonatait, hóvégi kimutatásait,

e) a pénzügyi szakigazgatási szerv számviteli nyilvántartásait,

f) a költségvetési ellenőrzés megállapításait, gr) a szakigazgatási szervek felügyeleti ellenőrzésének adatait és

h) az egyéb, a terület társadalmi és gazdasági tevékenységét ismertető információkat használja fel.

(4) A pénzügyi szakigazgatási szerv a pénzügyi irányításhoz a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb adatokat is bekérhet.

(5) A pénzügyi irányításhoz szükséges információszolgáltatást a pénzügyi szakigazgatási szerv a Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal bevonásával szervezi meg.

A gazdálkodás szervezete

56. §

(1) A tanács vagy felhatalmazása alapján a végrehajtó bizottság az R. 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a költségvetési szerv alapításával egyidejűleg köteles meghatározni az alkalmazandó gazdálkodási formát.

(2) A gazdálkodási forma meghatározásakor figyelemmel kell lenni egyebek között a település szerkezetére, jellegére és az intézmények elhelyezkedésére, tagoltságára. A gazdálkodási formák a következők:

a) önálló gazdálkodás szakmailag egységes szervezetben,

b) külön szakmai szervezeti egységet alkotó költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak a tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt költségvetési szerv útján való közös lebonyolítása,

c) bizonyos gazdálkodási feladatoknak gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató szervezet útján való közös lebonyolítása.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott formák a helyi adottságok alapján nem alkalmazhatók, a gazdálkodás a tanácsi pénzügyi szakigazgatási szerv útján is lebonyolítható.

(4) Minden tanács végrehajtó bizottsága önálló költségvetési szerv. A (2) bekezdés a) pontjában említett költségvetési szervet, továbbá a b) pontban említett, a végrehajtó bizottság kijelölte költségvetési szervet és a c) pontban megjelölt gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató szervezetet -ha a 3. § (2) bekezdésében foglalt föltételeknek megfelel - önálló költségvetési szervnek, egyébként a b) és c) pont szerinti társintézményekkel együtt részben önálló költségvetési szervnek kell tekinteni.

(5) A tanácsi költségvetési szervnek a (4) bekezdés szerinti besorolására a pénzügyi szakigazgatási szerv - az illetékes szakigazgatási szervvel egyetértésben - tesz javaslatot.

A középtávú és az éves tervezés

57. §

(1) A középtávú pénzügyi tervjavaslat és az éves költségvetési javaslat elkészítését a végrehajtó bizottság megbízásából a pénzügyi szakigazgatási szerv megszervezi, továbbá a javaslatot egyezteti és ellenőrzi. A fejlesztési alapra vonatkozóan együttműködik a tervezési feladatokat ellátó szakigazgatási szervvel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységben az érdekelt szakigazgatási szerveknek is részt kell venniük.

(3) Arról, hogy a megyei városi tanács középtávú pénzügyi tervjavaslata össze legyen egyeztetve a megyei területfejlesztési tervvel, a megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

(4) A fővárosi kerületi, a városi, a nagyközségi és a községi tanácsok középtávú pénzügyi tervjavaslatában és az éves működési költségvetési javaslatban az alap-előirányzatokat és a fejlesztési többleteket külön kell kimutatni.

(5) A községi tanácsok költségvetésében el kell különíteni egymástól a működési és fejlesztési előirányzatokat.

58. §

(1) A fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága az éves pénzügyi tervezés során a részletes előirányzatok kidolgozásához közli a fővárosi kerületi, továbbá a városi, a nagyközségi és a községi tanácsok végrehajtó bizottságaival a feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit és a költségvetés elkészítéséhez szükséges részletes irányelveket.

(2) A pénzügyi szakigazgatási szerv - az ágazati minisztérium javaslata alapján, az érdekelt szakigazgatási szervekkel együttműködve - a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével s a helyi szükségleteknek és adottságoknak megfelelően meghatározza a feladatmutatók egységére ' jutó költségeket.

(3) A tanács működési költségvetésére vonatkozó éves javaslatot - a bevételeket forrásonként, a kiadásokat önálló költségvetési szervenként, a 11. § (2) bekezdése szerinti részletezésben -, továbbá a feladatmutatókat a pénzügyi szakigazgatási szerv terjeszti a végrehajtó bizottság elé.

(4) A tanácsok saját bevétele az, amellyel kapcsolatosan jogszabály alapján

a) a bevételek jogcímének, alapjának és mértékének megállapítása a tanácsok hatáskörébe tartozik,

b) az elszámolás a működési költségvetés vagy a fejlesztési alap bevételeként végezhető el.

(5) Megosztott bevétel a jövedelemszabályozási rendszer keretében a vállalatoknak és a szövetkezeteknek az állam iránti kötelezettségéből származó bevételnek ama hányada, amelyet a tanácsoknak engedtek át.

(6) A fővárosi és a megyei tanács a bevételi forrásokból való részesedés mértékét az R. 11. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével tanácsonként eltérően szabályozhatja. A működési költségvetésben a költségvetési szerv működési bevétele és a fejlesztési alapban az összes saját bevétel teljes mértékben a helyi tanácsokat illeti meg.

59. §

(1) A tanácsi fejlesztési alap előirányzataira vonatkozó javaslatban a tervezési feladatokat ellátó és a pénzügyi szakigazgatási szervnek a bevételeket forrásonként, a kiadásokat

a) célcsoportos beruházások szerint (célcsoportonként),

b) egyéb állami beruházások szerint (ágazatonként),

c) vállalatoknak adott támogatások szerint (népgazdasági áganként) és

d) egyéb kiadások szerint

részletezve kell a működési költségvetéssel együtt közösen a végrehajtó bizottság elé terjesztenie.

(2) A fejlesztési alap bevételi forrásai között számításba kell venni a tervezett bankkölcsönt és a vállalatoktól s egyéb gazdálkodó szervezetektől átvett pénzeszközöket, a kiadási előirányzatok között a bankkölcsöntörlesztést és az átadott pénzeszközöket.

(3) Pénzeszközöknek a fejlesztési alapba való átvételét a tervezési feladatokat ellátó szakigazgatási szerv javaslatára a végrehajtó bizottság határozhatja el. A határozat alapján az átvételre vonatkozó megállapodást a tanács elnöke jogosult megkötni, a tanács elnökének ezt a jogát - ha átruházza - a tervezési feladatokat ellátó és a pénzügyi szakigazgatási szerv vezetői együttesen gyakorolhatják.

(4) Az átvett pénzeszközök csak a megállapodásban megjelölt célra használhatók fel.

(5) A társadalmi összefogással terven felül létrehozott gyermekjóléti intézmények fenntartásához - figyelemmel az R. 33. és 35. §-ában foglaltakra - a tanácsok többlet állami hozzájárulásban részesülhetnek. Erre az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban kell javasatot tenni.

(6) A közép- és a hosszú lejáratú bankkölcsön tervezéséhez és igénybevételéhez egyaránt a tanács határozata szükséges. E hatáskört a tanács - a községi tanács kivételével - beszámolási kötelezettséggel átruházhatja a végrehajtó bizottságra.

60. §

A helyi tanácsok a középtávú pénzügyi tervükről és az éves költségvetésükről tájékoztatják a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságát. A megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága a középtávú pénzügyi tervéről és költségvetéséről a Pénzügyminisztériumot, a fejlesztési alapot érintő adatokról az Országos Tervhivatalt, a szakterületüket érintő előirányzatokról pedig a megfelelő minisztériumokat tájékoztatja. A megyei tanács az információkat a megyei városi tanács adataival ösz-szevontan és tőlük elkülönítve is közli.

Az előirányzatok évközi változtatása

61. §

(1) Előirányzat-módosítást a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei a pénzügyi szakigazgatási szerv útján kezdeményezhetnek. Az erre vonatkozó javaslatot a végrehajtó bizottság hagyja jóvá, a saját hatáskörét meghaladó esetekben a tanács elé terjesztve azt.

(2) Az előirányzat-módosítási javaslatot a pénzügyi szakigazgatási szerv vezetőjének - a fejlesztési alap előirányzatának módosítására irányuló javaslatot a tervezési feladatokat ellátó szakigazgatási szerv vezetőjével együttesen - kell a végrehajtó bizottság elé terjesztenie.

(3) A működési költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítás nem csökkentheti a már működő költségvetési szervek feladat-ellátásának színvonalát. A fejlesztési alapból is átcsoportosíthatók összegek a működési költségvetésbe, kivéve a célcsoportos állami beruházásokat.

(4) A tanács költségvetésének módosítását a pénzügyi szakigazgatási szerv vezetőjének, a fejlesztési alapot érintő esetben a tervezési feladatokat ellátó szakigazgatási szerv vezetőjének - vele együtt kialakított - álláspontja alapján a végrehajtó bizottság kezdeményezheti.

A pénzellátás

62. §

(1) A megyei (megyei városi, fővárosi) tanácsot megillető

a) állami hozzájárulást - az éves állami költségvetésről szóló törvényben megállapított összegben - a Pénzügyminisztérium utalja ki,

b) a megosztott bevételeket a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága utalja át.

(2) Saját bevételeik beszedéséről a tanácsok a pénzügyi szakigazgatási szerv és az önálló költségvetési szerv útján gondoskodnak.

(3) Az állami hozzájárulást, a saját bevételt és a megosztott bevételeket a finanszírozási, illetőleg a szabályozási terv alapján bocsátják rendelkezésre. A szabályozási-tervet a megyei (megyei városi, fővárosi) tanács a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának tartozik megküldeni.

63. §

(1) Költségvetésének pénzellátására a helyi tanácsnak pénzellátási tervet kell készítenie.

(2) Felsőbb tanácsi hozzájárulást év közben a pénzellátási terv alapján kell adni.

(3) Az önálló költségvetési szerv a bevételeit év közben a pénzellátás keretében folyamatosan felhasználhatja kiadásainak fedezésére. Az év végi elszámolás során azonban az előirányzatot meghaladó bevételt - a 16. § (3) bekezdésében foglalt jogcímeken visszahagyhatónak a kivételével - át kell utalni a felügyeletet ellátó tanácsnak a számlájára.

(4) A Pénzügyminisztérium a tanácsok feljeszté-si alapját megillető állami hozzájárulást - a beruházások megvalósításától függően - utólag utalja ki.

(5) A következő évre megállapított állami hozzájárulást - ha valamely jogszabály másként nem rendelkezik - növelni kell, ha a tanács fejlesztési alapját megillető állami hozzájárulás felhasználása elmarad az éves előirányzattól.

(6) A tanács - a községi tanácsok kivételével -saját működési költségvetésének és fejlesztési alapjának a pénzeszközeit - a bankszámlák mindenkori egyenlegének mértékéig - átmeneti jelleggel év közben igénybe veheti vagy átcsoportosíthatja. A pénzeszközök átcsoportosításakor tekintettel kell v lenni a fizetőképességre.

(7) A tanács végrehajtó bizottsága a tanács pénzeszközeit a számlát kezelő pénzintézetnél meghatározott időre tartós betétként lekötheti.

Gazdálkodási feladatok

64. §

(1) A bérgazdálkodás biztonsága és a munkaerő-gazdálkodás segítése végett a megyei (megyei,városi, fővárosi) tanács bértartalékot képezhet. Ennek keretében kell gondoskodni az év közben belépő új intézmények bérelőirányzatárói, a szakképzettséggel összefüggő bérfejlesztésekről és a községi dolgozók helyettesítési költségeinek bérfedezetéről.

(2) A beruházásból vagy egyéb módon létrehozott új intézmények működtetéséhez szükséges béralapot éves költségvetésében a megyei (megyei városi, fővárosi) tanács az (1) bekezdésben foglaltak szerint tartalékolja, s olyan időpontban adja át a helyi tanácsnak vagy az intézménynek, amikor az, az intézmény működésének zavartalan megindításához szükséges.

(3) A tanácsoknak az intézményektől - a c) pont tekintetében az egységes egészségügyi intézményrendszer kivételével - el kell vonniuk, és a (2) bekezdés szerint tartalékba kell helyezniük, illetőleg az év közben adódó átmeneti és indokolt feladatok ellátására át kell csoportosítaniuk

a) az intézmények tervezett fejlesztésével, létszámbővítésével összefüggő új létszám be nem töltéséből keletkező bérmaradványt,

b) a tartósan, legalább fél évig be nem töltött létszám helyettesítésre fel nem használt bérmegtakarítást és

c) a munkakörre előirt szakképesítéssel nem rendelkező személy alkalmazása következtében keletkező bérmegtakarítást.

(4) A tanács a költségvetésében megállapított béralapot a pénzügyi szakigazgatási szerve útján tartja nyilván.

(5) A tanács pénzügyi szakigazgatási szerve tartja nyilván az önálló bérgazdálkodású tanácsi költségvetési szerveket, s a béralap-gazdálkodást a munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervvel együtt irányítja.

65. §

A felújítási alap képzésére nem jogosult községi tanácsok felújítási eszközeit - az R. 30. §-ának (4) bekezdése szerint - a megyei tanács végrehajtó bizottsága állóeszköz-fenntartási alapjában kell kezelni. A középtávú állóeszköz-gazdálkodási terv alapján a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve gondoskodik arról, hogy a felújítási eszközöket a községi tanács megkapja.

66. §

A fejlesztési alapból közvetlenül nem teljesíthető kifizetés jutalmazásra, a költségvetési szerv működési (üzemeltetési és fenntartási) költségeire. A fejlesztési célú eszközök az előirányzatok évközi változtatásának szabályai szerint csoportosíthatók át a működési költségvetésbe.

67. §

Közös létesítményekhez való hozzájárulás esetén kötelezettség- és kezességvállalásra - átruházott hatáskörben - a tanács végrehajtó bizottsága jogosult.

68. §

A megyei (megyei városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága az R. 31. §-ában foglaltak alapján árbevételbe beszámító, fogyasztói árkiegészítés jellegű támogatást adhat a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatnak településtisztasági, fürdő-, társadalmi temetési és a vízi közlekedésben személyszállítási szolgáltatásra. Előirányzatot állapíthat meg e célra a helyi tanács számára, amely ilyen szolgáltatást végző vállalat felügyeletét látja el.

69. §

(1) Az R. 35. §-ában foglaltak szerinti együttműködés keretében megvalósuló létesítmények fejlesztési és működési szükségleteiről - ha azokat a középtávú tervkészítés időszakában már ismerik - a közösen létesített költségvetési szerv működési helye szerint illetékes tanácsnak a költségvetésében kell gondoskodni.

(2) A középtávú tervidőszakban megvalósított együttműködés keretében tervezett beruházáshoz szükséges forrást az érdekelt tanácsok - megállapodásuk szerint - annak a tanácsnak a fejlesztési alapjába csoportosítják át, amelyet a megállapodásban e feladat megoldásának összehangolására kijelöltek.

(3) A létesítmény működési kiadásaihoz szükséges pénzeszközöket év közben folyamatosan, a megállapodásban kialakított pénzellátási rendnek megfelelően annak a tanácsnak a költségvetési számlájára kell átutalni, amely a megállapodás szerint az intézmény folyamatos működéséről gondoskodik.

(4) A közös létesítmény előirányzatát az azt működtető tanács költségvetésében kell megtervezni.

70. §

(1) Az R. 32. §-ának (2) bekezdésében megjelölt állami támogatást és a kölcsönt a tanácsok a Minisztertanács vagy a megyei tanács meghatározta értékesítési arány figyelembevételével irányozhatják elő.

(2) A kölcsön kamatmentes és azt az illetékes helyi tanács veszi igénybe.

(3) A kölcsönt a lakások értékesítésével egyidejűleg kezdik törleszteni.

71. §

(1) A fejlesztési alap pénzgazdálkodásával összefüggő feladatokat a pénzügyi szakigazgatási szerv végzi.

(2) A tervezési feladatokat ellátó szakigazgatási szerv vezetője vállalhat kötelezettséget, illetőleg utalványozhat a fejlesztési alap pénzeszközeiből.

(3) A beruházás pénzügyi lebonyolításával a tervezési feladatokat ellátó szakigazgatási szerv - a pénzügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben -a beruházási vállalatot is megbízhatja.

A pénzmaradvány kezelése, felhasználása és a beszámolás

72. §

(1) A tanácsok költségvetésében (a működési költségvetésben és a fejlesztési alapban) az R. 34. §-ában foglaltak szerint elszámolt pénzmaradványt tartalékként kell kezelni. Az alapszerűen kezelt felújítási eszközökből, a vállalati kezelésben levő lakóházak javítására szolgáló támogatásból, az út és híd fenntartás céljait szolgáló pénzeszközökből és az üdülőhelyi feladatokból keletkező pénzmaradványokat az ezeknek megfelelő szakfeladatok elvégzésére kell fordítani.

(2) A megosztott bevételekből származó bevételi többlet az R. 38. §-ában foglaltak figyelembevételével a tanácsokat illeti meg. A megosztott bevétel előirányzatától való eltérés kiszámításának az alapja: az állami költségvetésről szóló törvényben foglalt tanácsi előirányzat.

(3) A fővárosi kerületi, a városi, a nagyközségi és a községi tanácsoknál a megosztott bevételi előirányzatoktól való eltérés mértékét a (2) bekezdésben foglaltakra való tekintettel a fővárosi és a megyei tanács állapítja meg.

(4) Az eredményérdekeltségi rendszerben működő tanácsi költségvetési szervek gazdálkodását külön jogszabály szabályozza.

73. §

(1) A megyei (megyei városi, fővárosi) tanács

a) a működési költségvetéséről az 51. §-ban foglaltak figyelembevételével,

b) a fejlesztési alapról a pénzügyminiszternek az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben kiadott rendelkezése szerint

készít beszámolót.

(2) A félévi beszámolót a végrehajtó bizottság megtárgyalja. A megyei városi tanács beszámolóját a területileg illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalja, s észrevételeit közli a megyei városi tanács végrehajtó bizottságával.

(3) A tanács végrehajtó bizottságának beszámolója a felügyelete alá tartozó önálló költségvetési szervek beszámolóin és a számítógépes könyvviteli adatfeldolgozás szolgáltatta táblázatokon alapul. A megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának beszámolói emellett magukban foglalják - tájékoztatásul - a területileg illetékességi körükbe tartozó helyi tanácsok beszámolóinak összesített adatait is.

(4) A szakterületüket érintő adatokat az illetékes ágazati minisztériumoknak is meg kell küldeni.

74. §

A középtávú tervidőszak végén esedékes költségvetési beszámolóval egyidőben kell elkészíteni a középtávú pénzügyi tervről szóló beszámolót. E beszámolóban értékelni kell a középtávú pénzügyi tervben előirányzott feladatok elvégzését és az előirányzattól való eltérést.

A kölcsönalap

75. §

(1) Az R. 22. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kölcsönalapnak a forrása az Országos Takarékpénztárnál tartósan - legalább egy évre - lekötött, a tanácsok fejlesztési alapjából származó betét.

(2) A betétet elhelyező tanács a tartós betétet a lekötés időtartamán belül csak akkor mondhatja fel, ha a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága a saját fejlesztési célú pénzeszközeinek terhére gondoskodik a felmondott betétösszeggel azonos összegű és lejáratú tartós betétről.

(3) A kölcsönalapba helyezett tartós betétekre az Országos Takarékpénztár mindenkor a hitelpolitikai irányelveknek megfelelő betéti kamatot fizeti.

76. §

(1) A kölcsönalapból - az olyan fejlesztési célok kivételével, amelyeknek finanszírozását a hitelpolitikai irányelvek megtiltják - a helyi tanácsok fejlesztési alapjában előirányzott bármely egészségügyi, kulturális, kommunális és szociális feladat megvalósítására engedélyezhető kölcsön.

(2) A kölcsönalapból elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítására és olyan településeknek kell kölcsönt adni, amelyek a településhálózat fejlesztése keretében szervező, irányító munkát végeznek.

77. §

(1) A kölcsönalapból a helyi tanács végrehajtó bizottsága igényelhet kölcsönt.

(2) A kölcsön iránti kérelem a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának tervezési feladatot ellátó és pénzügyi szakigazgatási szervéhez adható be minden negyedév első hónapjában. Ennek másolatát az Országos Takarékpénztárnak is meg kell küldeni.

(3) A kölcsön engedélyezésére vonatkozó előterjesztést a tervezési feladatokat ellátó és a pénzügyi szakigazgatási szervek együttesen teszik meg. Az engedélyezéskor figyelembe kell venni az Országos Takarékpénztárnak a kölcsön mértékére, a kölcsön kihelyezésének átlagos időtartamára és a visszafizetés biztonságára vonatkozó véleményét.

(4) A kölcsön engedélyezéséről a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága dönt, s egyúttal megállapítja a kölcsön visszafizetésének határidejét és évenkénti összegét úgy, hogy a kölcsön kihelyezések átlagos időtartama nem haladhatja meg a betétállomány elhelyezésének átlagos időtartamát.

(5) A kölcsönalapból adott kölcsönre mindenkor az érvényes hitelpolitikai irányelvekben előírt kamatot kell fizetni.

78. §

(1) A megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának a döntéséről a pénzügyi szakigazgatási szerv értesíti az Országos Takarékpénztárt.

(2) Az értesítés alapján az Országos Takarékpénztár az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságával megállapodást köt. A megállapodás feltünteti a kölcsön célját, összegét, folyósításának és visszafizetésének időpontját, a törlesztés évi összegét, a fizetendő kamat mértékét és a végrehajtó bizottságnak az arra irányuló kötelezettség vállalását, hogy ha a kölcsön igénybevevője nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, akkor az Országos Takarékpénztár a végrehajtó bizottság fejlesztési alapjából kiegyenlíti a lejárt tartozást.

(3) Azt, hogy a kölcsönt eredeti céljára használták-e fel, az Országos Takarékpénztár ellenőrzi.

(4) Az Országos Takarékpénztár a kölcsönalapot külön számlán tartja nyilván, annak változásáról a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának tervezési feladatokat ellátó és pénzügyi szakigazgatási szervét negyedévenként tájékoztatja.

79. §

A Budapest vonzáskörzetébe tartozó települések fejlesztése érdekében a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a Pest megyei Tanács és a Fejér megyei Tanács végrehajtó bizottságával külön megállapodást köthet a kölcsönalapok eszközeinek egymás közötti átrendezéséről.

Közös létesítmények működtetése

80. §

(1) A költségvetési szerv alapítására jogosult felügyeleti szervek egymással, illetve különféle vállalati és egyéb gazdálkodó szervezetekkel közösen is alapíthatnak szociális, gyermekjóléti, művelődési és gazdasági, valamint egyéb szolgáltatások ellátására költségvetési szervet. Szociális betegotthont a központi és tanácsi költségvetési szerveken kívül más szerv nem alapíthat, s nem tarthat fenn.

(2) Költségvetési szerv közös alapításáról és - meghatározott vagy meghatározatlan időre szóló - működtetéséről az alapítók előzetes írásbeli megállapodást kötnek.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodásnak magában kell foglalnia:

a) a közösen alapított szerv nevét és székhelyét,

b) az alapítók nevét és székhelyét,

c) az üzemeltető nevét és székhelyét (ha az egyik alapító a tanács, akkor a tanács az üzemeltető),

d) a működtetésnek meghatározott vagy meghatározatlan időre szóló tartamát,

e) ha gyermekintézményről vagy szociális ellátást adó szervről van szó, a létesítendő vagy a működtetendő helyek számát,

f) a felmerülő költségek forrásait és a rendelkezésre bocsátás ütemezését, a vagyontárgyak állapotára vonatkozó adatokat és a kezelésükről szóló megállapodást,

g) a folyamatos üzemeltetési költséghez való hozzájárulás megoszlásának arányát,

h) a helyek feletti rendelkezési jog megosztásának arányát,

i) az alapítóknak az ingatlanok és egyéb állóeszközök fenntartására és fejlesztésére, illetőleg felszámoláskor a felosztásra irányuló kötelezettségét,

j) a közös alapítással és fenntartással járó szakmai és egyéb gazdasági segélynyújtás módját,

k) a közösen fenntartott szerv ügyrendjével kapcsolatos esetleges külön megállapodásokat,

l) az üzemeltető és a támogató szervek által rögzíteni kívánt egyéb kérdéseket.

(4) Költségvetési szervet közösen alapítani vagy megszüntetni az R. 50. és 53. §-ában foglaltak figyelembevételével lehet. A meghatározatlan időre alapított költségvetési szerv akkor szüntethető meg, ha ezt a létesítők hat hónappal előbb bejelentik.

(5) Ha a közösen működtetett költségvetési szervet megszüntetik, a felszámolást az üzemeltető végzi a megállapodásban foglaltak szerint. A felszámolásról jelentést kell készíteni, s azt a tanácsi szakigazgatási szerv hagyja jóvá.

(6) Ha valamelyik alapító kiválik az együttműködésből, a megállapodásban rögzített arányos részesedését a többi létesítő köteles neki megtéríteni.

Vegyes rendelkezések

81. §

(1) Törzskönyvi nyilvántartást vezet

a) a központi költségvetési szervekről a Pénzügyminisztérium (a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Központja útján);

b) a tanácsi költségvetési szervekről a megyei (megyei városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve (a Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal útján).

(2) A törzskönyvi nyilvántartás adatait a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Központja foglalja össze, s bocsátja őket vagy a belőlük készített összeállításokat - a pénzügyi adatok felhasználására vonatkozó előírásoknak megfelelően - az igénylők rendelkezésére.

(3) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vételét a felügyeleti szervnek kell a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Központjától kérnie. Újonnan alapított költségvetési szervnél: pénzintézet csak akkor nyithat számlát, ha az új költségvetési szervet a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Központja nyilvántartásba vette, s erről a pénzintézetet értesítette.

82. §

(1) A teljeskörű és folyamatos törzskönyvi nyilvántartás magában foglalja az 1. §-ban megjelölt költségvetési szerveknek (beleértve azokat a kisebb önálló szakmai szervezeteket is, amelyeknek a gazdálkodási feladatait egészükben valamely kijelölt más költségvetési szerv látja el) és alapoknak

a) az azonosítására szolgáló számjelét, ezen belül a törzsszámot, a gazdálkodási jogkört és az önálló költségvetési szerveknél a gazdálkodási jogkörükbe utalt költségvetési szervek jegyzékét,

b) alaptevékenysége szerinti szakágazatba való sorolását és a tevékenységeit szakfeladatok szerint,

c) gazdálkodási formáját (pénzellátást és gazdálkodást végző vagy gazdálkodó szervezet, alap),

d) fejezeti hovatartozását és ezen belül a közvetlen felügyeletet ellátó szervezetet,

e) területi elhelyezkedését,

f) a tevéknységére jellemző feladatmutatókat, ezeknek az alapításkor megállapított mértékét és beruházás vagy egyéb tevékenység nyomán beálló változásait.

(2) A törzskönyvi nyilvántartás adatait érintő változásokat - ideértve a nyilvántartásból való törlést is - a felügyeleti szerv a változást követő tizenöt napon belül köteles bejelenteni a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, s az azt a bejelentés alapján tizenöt napon belül köteles átvezetni a nyilvántartáson. E változásokról a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek a számlavezető pénzintézetet is értesíteni kell.

(3) Ha részben önálló költségvetési szerv meg kívánja változtatni a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatait, ezt az önálló költségvetési szerv útján kezdeményezheti.

(4) A törzskönyvi nyilvántartás vezetésének részleteit a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Központja teszi közzé.

(5) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott jogi személyek törzskönyvi nyilvántartását külön jogszabály részletesen szabályozza.

83. §

(1) E rendelet melléklete szabályozza

a) a 7-9. §-okban foglaltaknak megfelelően, az állami költségvetés szerkezeti rendjét,

b) a fejezetek, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek bankszámla rendjét.

(2) A pénzügyminiszter utasításban szabályozza

a) a költségvetés összeállítására vonatkozó előírásokat, benne az állóeszköz-fenntartási előirányzat megállapításánál figyelembe nem vehető állóeszközök körét és az állami költségvetés szerkezeti rendjének az alkalmazására érvényes rendelkezéseket;

b) a költségvetési beszámoló elkészítésének előírásait, az év végi maradványelszámolás rendjét.

Záró- és átmeneti rendelkezések

84. §

(1) Ez a rendelet 1981. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról és gazdálkodásuk rendszeréről szóló 1/1971. (I. 15.) PM rendelet és az ezt módosító 43/1975. (XI. 15.) PM rendelet,

b) a fejlesztési pénzeszközök gazdasági társuláson kívüli átadásáról szóló 67/1970. (XII. 31.) PM és az ezt módosító 24/1971. (VI. 2.) PM rendelet,

c) a fejlesztési célú pénzeszközök tanácsok részére történő átadásának korlátozásáról szóló 5/1975. (XI. 29.) OT-PM együttes rendelet,

d) a bölcsődék, napközi otthonok közös létesítéséről és fenntartásáról szóló 40/1969. (XII. 31.) PM rendelet 3-17. §-a,

e) a szociális otthonok és öregek napközi otthonai létesítéséről és fenntartásáról szóló 23/1970. (VIII. 8.) PM rendelet 2-19. §-a,

f) a költségvetési szervek gazdálkodási rendjéről szóló 107/1968. (PK 4.) PM utasítás, az ezt módosító 2/1971. (PK 3.) PM utasítás,

g) az állami költségvetést megillető, de nem adó, illetőleg nem adójellegű követelések elengedésének, illetőleg mérséklésének szabályozásáról szóló 13/1975. (PK 37.) PM utasítás,

h) a megyei, fővárosi kölcsönalapokról szóló 10/1975. (PK 29.) PM-OT számú együttes utasítás,

i) a tanácsok lakásépítéssel és juttatással kapcsolatos többletbevételeinek felhasználásáról szóló 3/1979. (Tg.É. 3.) OT-PM-ÉVM számú együttes utasítás

hatályát veszti.

(3) A rendelet hatálybalépésétől

a) a művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak közös fenntartásának egyes kérdéseiről, szóló 4/1965. (VI. 15.) MM rendelet és az ezt módosító 4/1969. (VII. 19.) MM rendelet,

b) a pályaválasztási tanácsadó intézetek szerződéses munkavállalásáról és ezek pénzügyi elszámolásának szabályozásáról szóló 115/1972/16./ MüM, a színházak és a színházjellegű intézmények gazdálkodásáról és anyagi ösztönzéséről szóló 138/1968. (MK 13.) MM-PM együttes utasítás, egyes közkönyvtárak által végzett szerződéses munkák vállalásáról és pénzügyi elszámolásának szabályozásáról szóló 201/1971. (MK 5.) MM-PM, valamint a levéltárak által végzett szerződéses munkák vállalásáról és pénzügyi elszámolásának szabályozásáról szóló 202/1971. (MK 15.) MM-PM együttes utasítás pénzügyi rendelkezései érvényüket vesztik.

(4) A beruházások rendjéről szóló 34/1974. (VIII. 6.) MT rendelet végrehajtásaként kiadott 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM rendelet 24. §-ában a "beszerzés" rovat helyett a "kisebb építkezés, állóeszköz-beszerzés" rovat lép. Ezt első ízben az 1983. évi tervezéskor kell alkalmazni.

85. §

(1) Az 1980. december 31-ig hatályos előírásokat kell alkalmazni az 1980. évi költségvetési beszámolásra, az érdekeltségi rendszerre, az érdekeltségi alapok képzésére és év végi felhasználására.

(2) Az érdekeltségi rendszer működésére vonatkozó 1931. január 1. előtt meghatározott előírásokat az e rendeletben meghatározott feltételek szerint módosítani kell. Ha ez a költségvetési szerv gazdasági kapcsolatát is érinti, a Ptk.-nak a szerződések módosítására vonatkozó előírásait figyelembe véve kell eljárni.

(3) A bankszámlákat 1980. december 31-i hatállyal meg kell szüntetni, azok pénzmaradványát a meghatározott utódszámlákra kell átvezetni. A megszüntetendő számlákat és azok utódszámláit - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - a felügyeleti szerv közli az illetékes bankkal.

(4) Az 1981. és az 1982. évi költségvetést és évi beszámolókat, valamint az 1980., az 1981. és az 1982. évi könyvviteli elszámolásokat az 1980. december 31-én még érvényes költségvetési szerkezeti rend alapján kell elkészíteni, illetőleg elvégezni.

86. §

(1) Az állóeszköz-gazdálkodás című fejezetben foglaltakat első ízben az 1983. évi költségvetés tervezésénél kell alkalmazni.

(2) A bérgazdálkodásnak a 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseit alkalmazva, figyelemmel kell lenni azokra az előírásokra, amelyek az igazgatási, irányítási feladatokat ellátó intézmények és ezek munkáját segítő intézmények 1981-85. évi - külön jogszabályokban előírt - létszámcsökkentési bérmegtakarításainak felhasználására vonatkoznak.

(3) A 83. § szerint szabályozott költségvetési szerkezeti rendet első ízben az 1983. évi költségvetés tervezésénél kell alkalmazni.

87. §

(1) 1982. december 31-éig a költségvetési szerveknek a gazdálkodási jogkörük szerinti besorolását felül kell vizsgálni s e szerveket a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelően át kell sorolni.

(2) A rendelet hatálybalépésének napján már törzskönyvi nyilvántartásba vett költségvetési szervekre vonatkozóan a nyilvántartás adatait 1982. december 31-éig ki kell egészíteni a 82. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott adatokkal.

88. §

(1) A tanácsokban és önálló költségvetési szerveikben a nagyközségekig bezárólag fokozatosan, 1984 végéig át kell térni a kettős könyvvitelre. A községek ezek után is alkalmazhatják az egyszeres könyvvitelt, mindaddig, amíg a Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal nem veszi át tőlük a könyvviteli adatfeldolgozást.

(2) Addig, amíg a tanácsok és önálló költségvetési szerveik még az egyszeres könyvvitelt vezetik, a szakfeladatonkénti tervezésben és beszámolásban nem bevételi előírás és költségadatokat, hanem bevételi és kiadási adatokat közölnek.

89. §

A devizatartalmú kiadások és bevételek tervezésekor és azok felhasználásában a külön szabályozásokban foglalt intézkedések szerint kell eljárni. A költségvetési szerveknek az áruforgalmon kívüli deviza-előirányzatairól és a devizagazdálkodásáról az éves tervezési utasítás is intézkedik.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet az állami költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló, 19/1980. (IX. 27.) PM rendelethez

E melléklet

- az állami költségvetés szerkezeti rendjét,

- a költségvetési szervek bankszámlarendjét ismerteti.[1]

I.

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

Az állami költségvetés szerkezeti rendje

a) pénzforgalmi szemléletű és

b) üzemgazdasági szemléletű osztályozást tartalmaz.

A pénzforgalmi szemléletű osztályozás a bevételeket és kiadásokat

- a fejezetrend,

- a szakágazati besorolási rend, valamint

- a rovat- és tételrend szerint csoportosítja.

Az üzemgazdasági szemléletű osztályozás a bevételi előírásokat és a költségeket - a kettős könyvvitel módszereinek felhasználásával - rendszerezi és végredeményében szakfeladatrendben foglalja össze.

A fejezetrend a központi és a tanácsi fejezeteket tartalmazza. A központi költségvetésben önálló költségvetési fejezetet alkotnak a központi államhatalmi szervek, a Minisztertanács, a minisztériumok és általában az országos hatáskörű szervek, - a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel együtt - valamint a társadalombiztosítás. A fővárosi és a megyei tanácsok a megyei városokkal és a helyi tanácsokkal, valamint a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési szervekkel együtt alkotnak költségvetési fejezetet.

A szakágazati besorolási rend azt szolgálja, hogy a költségvetési fejezetekhez tartozó valamennyi önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv (a gazdálkodási szempontból hozzá tartozó, gazdálkodási jogkörrel csak részben rendelkező szervekkel együtt) a törzskönyvi nyilvántartásba vétel útján elhelyezkedjen a népgazdaság egységes, a Központi Statisztikai Hivatal szabályozása szerinti ágazati rendszerében.

A rovat- és tételrend az állami költségvetés bevételeit és kiadásait nemek, illetőleg jogcímek szerint részletezi. (Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél alacsonyabb szervezeti egységekre nem kerül alkalmazásra.)

A szakfeladatrend az egymástól elkülöníthető szakmai feladatokra jutó tényleges ráfordítások és bevételi előírások kimutatásara szolgál.