6/1988. (IX. 24.) KVM rendelet

a vízilétesítmények tervezésére vonatkozó jogosultság részletes feltételeiről

Az építéstervezési jogosultságról szóló 8/1986. (III. 20.) MT rendelet [a továbbiakban: R.] 5. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem.

1. § (1) A R. és e rendelkezés alkalmazása szempontjából vízilétesítmény az az épületnek nem minősülő építmény (mű, műtárgy) és technológiai berendezés vagy felszerelés, szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy a felszíni vagy felszín alatti víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, illetőleg a víz hasznosítása céljából befolyásolja [1964. évi IV. tv. 27. § (2) bek.].

(2) Vízilétesítmény tervezésnek minősül:

a) a vízilétesítmény elhelyezéséhez, megépítéséhez, karbantartásához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, állapotfelvételéhez, valamint üzemeltetéséhez, továbbá megszüntetéséhez szükséges műszaki és nyilvántartási tervek (tervdokumentációk) elkészítése;

b) az a) pontban meghatározott vízilétesítmény-tervezést megelőző vagy azzal összefüggő, illetőleg azt közvetlenül szolgáló műszaki, gazdasági tervezés vagy vizsgálat folytatása, illetőleg szakvélemény készítése;

c) vízilétesítmény technológiai tervezése;

d) az a) és c) pontban meghatározott vízilétesítmény-tervezéssel kapcsolatos tervező művezetés.

(3) E rendelkezés alkalmazásában magántervezés a vízilétesítmény tervezői, illetőleg vezető tervezői jogosultsággal rendelkező magánszemélyek (a továbbiakban: magántervezők) és társaságaik vízilétesítmény tervezési tevékenysége.

(4) E rendelkezés hatálya nem terjed ki

a) a vízilétesítménnyel kapcsolatos épületek (magasépítmények) tervezésére;

b) a földtani vizsgálatokra és tervezésre, kivéve a felszín alatti vizek kutatásával és feltárásával, felszínre hozatalával és felhasználásával kapcsolatos vízföldtani kutatásokat és tervezéseket;

c) a bányavizek felszínre hozatalát és bányatelken belüli felhasználását szolgáló létesítményekre.

2. § (1) Vízilétesítmény tervezést csak tervezői, illetőleg vezető tervezői jogosultsággal rendelkező személy végezhet.

(2) Vízilétesítmény tervezői jogosultsággal a megfelelő szakirányú felsőfokú szakképesítésű és az előírt szakmai gyakorlatú személy rendelkezhet.

(3) Szakirányú képesítéssel rendelkező vízügyi technikus önállóan csak fenntartási vagy adaptációs tervezési feladatokat végezhet, ha legalább tízéves tervezési gyakorlattal rendelkezik.

3. § (1) Szakirányú felsőfokú szakképesítésnek az olyan egyetemi (mérnök) és főiskolai (üzemmérnök) oklevél tekintendő, amelynek képzési iránya és tartalma az adott vízilétesítmény-tervezési tevékenységnek megfelel.

(2) Szakmai gyakorlatnak a szakképesítés megszerzése után végzett következő tevékenységet kell érteni:

a) vízilétesítmény tervezése,

b) vízilétesítmény technológiai tervezése,

c) vízépítési kivitelezés,

d) vízügyi szakigazgatási, beruházó vagy üzemeltető szervnél végzett műszaki munka,

e) felsőoktatási intézménynél vízilétesítmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos műszaki ismeretek oktatása.

(3) A szakmai gyakorlat idejének legalább a felét szakirányú vízilétesítmény-tervezési gyakorlattal kell eltölteni.

(4) Szakirányú vízilétesítmény-tervezési gyakorlatként vízilétesítmény tervezői jogosultsággal rendelkező szervezetnél, illetőleg szakirányú magántervezési tevékenységet folytató társaságnál szakirányú tervezői, tervezés irányítói vagy felsőfokú oktatási intézménynél vízilétesítmények tervezését vagy kivitelezését oktató tevékenységet lehet figyelembe venni.

4. § (1) Vízilétesítmény tervezői jogosultsággal az a személy (a továbbiakban: tervező) rendelkezik, aki

a) szakirányú egyetemi szakképesítést szerzett, vagy

b) szakirányú főiskolai szakképesítésének megszerzését követően legalább hároméves szakmai gyakorlatot végzett, illetőleg

c) nem szakirányú felsőfokú műszaki szakképesítésének megszerzését követően legalább ötéves szakmai gyakorlatot végzett és ezzel azonos szakirányú szakmérnöki vagy szaküzemmérnöki képesítést szerzett.

(2)[1]

5. § (1) Vízilétesítmény vezető tervezői jogosultságot olyan széles körű szakmai felkészültséggel rendelkező (a továbbiakban: vezető tervező) részére lehet megállapítani, aki a szakképesítésnek megszerzését követően

a) szakirányú egyetemi szakképesítés esetében legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal,

b) szakirányú főiskolai szakképesítés esetében legalább nyolcéves szakirányú szakmai gyakorlattal,

c) nem szakirányú felsőfokú szakképesítés esetében legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal és ezzel azonos szakirányú szakmérnöki vagy szaküzemmérnöki képesítéssel rendelkezik.

(2) A vezető tervezői jogosultság az 1. számú mellékletben [I/a)-d)] meghatározott szakágazati körökben állapítható meg.

(3) A vezető tervezői jogosultságot - a tervező kérelmére, díj fizetése ellenében - a felsőfokú szakoktatási és szakmai-társadalmi szervek közreműködésével, szakágazati körönként megalakított Vízügyi Vezető Tervező Minősítő Bizottság útján a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium állapítja meg és tartja nyilván.

(4) A vízilétesítmény vezető tervezői jogosultság megállapítása iránti kérelem előterjesztésére, továbbá a Vízügyi Vezető Tervező Minősítő Bizottság megalakítására, és működésére a rendelet 2. számú mellékletében foglaltak az irányadók.

(5) A vízilétesítmény-tervezés terén elért kiemelkedő eredmények elismeréseként a vezető tervezői jogosultságot a Kossuth-díjban és az Állami díjban részesített személyek részére, kérelmükre, a vízilétesítmény-tervezési körben - az (1) bekezdésben előírt feltételektől függetlenül - meg kell állapítani.

(6) A vízilétesítmények tervezésére vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megszegése esetén a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a vezető tervezői jogosultságot megvonhatja. Akitől a vezető tervezői jogosultságot megvonták, annak a jogosultságát a megvonástól számított három éven belül ismét nem lehet megállapítani.

6. § (1) A vezető tervező a jogosultságának megfelelő szakágazati körben minden vízilétesítmény-tervezési feladatot korlátozás nélkül végezhet.

(2) A tervező vízilétesítmény-tervezést a jelen rendelkezés 1. számú mellékletében meghatározott tevékenységi körökön belül szakirányú végzettségének megfelelően végezhet, de csak az adott létesítményre vezető tervezői jogosultsággal rendelkező tervező irányítása, ellenőrzése és felelősségvállalása (aláírása) mellett.

7. § (1) A vízilétesítmény-tervezési jogosultsággal rendelkező tervező szervezet [R. 1. § (2) bek.] létesítését és megszüntetését a létesítő és megszüntető határozatot hozó szerv, a nem tervező szervezet tevékenységi körének a vízilétesítmény-tervezési tevékenységgel történő kiegészítését vagy annak törlését a tevékenységet végző szervezet köteles a székhelye szerint illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek bejelenteni.

(2) A vízilétesítmény-tervezési jogosultsággal rendelkező tervező szervezet, valamint a magánszemélyek társasága tevékenységi körének (köreinek) megfelelő főállású vezető tervezőt (tervezőket) köteles alkalmazni [R. 1. § (2) bek.].

8. § (1) Magántervezési tervékenységet - a vállalati gazdasági munkaközösség tagjának kivételével - csak a Vízilétesítmény Magántervezői Névjegyzékbe felvett magántervező és ezek társaságai végezhetnek.

(2) Magántervezési tevékenység keretében végezhető vízilétesítmény-tervezési jogosultsággal rendelkező magánszemély a jogosultságának megfelelő tervezési munkát a saját, illetőleg közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont, ideértve élettársát is], valamint építőközösség, lakásszövetkezet tagjaként az építőközösség, lakásszövetkezet részére akkor is végezhet, ha a Vízilétesítmény Magántervezői Névjegyzékbe nincs felvéve.

9. § (1) A Vízilétesítmény Magántervezői Névjegyzéket a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vezeti.

(2) A Vízilétesítmény Magántervezői Névjegyzékbe a felvételét az a magánszemély kérheti, aki vízilétesítmény-tervezési jogosultsággal rendelkezik.

A kérelemhez csatolni kell:

a) a vízilétesítmény tervező vagy vezető tervezői jogosultság igazolását,

b) három hónapnál nem régebbi keltezésű hatósági erkölcsi bizonyítványt,

c) nem főfoglalkozásszerűen végzett magántervezési tevékenység folytatása esetén annak igazolását, hogy a tevékenységet a munkáltató nem tiltotta meg.

(3) A Vizílétesítmény Magántervezői Névjegyzékbe felvett magántervezőt a rendelet 1. számú melléklete I. a)-d) pontjában felsorolt szakágazati köröknek megfelelő osztályokba kell besorolni.

10. § A Vízilétesítmény Magántervezői Névjegyzékbe felvett magántervező köteles a névjegyzéket vezető szervnél hatvan napon belül bejelenteni

a) lakóhelyének, illetőleg munkahelyének megváltoztatását és új címét;

b)[2] magánszemélyek társaságában végzett magántervezési tevékenységét, megjelölve a társaság székhelyét (telephelyét is), kivéve a vállalati gazdasági munkaközösség keretében végzett tevékenységet;

c) a magánszemélyek társasága székhelyének (telephelyének) megváltoztatását és új székhelyét (telephelyét).

11. § (1) Nem vehető fel a Vízilétesítmény Magántervezői Névjegyzékbe az a magánszemély, akit

a) gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek,

b) bármilyen szándékos bűncselekmény miatt két évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek,

c) vízilétesítmény-tervezői foglalkozástól eltiltottak,

d) a Vízilétesítmény Magántervezői Névjegyzékből korábban töröltek és a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésétől három év még nem telt el, továbbá

e) akinek a magántervezői tevékenység folytatását a munkáltatója megtiltotta.

(2) Azt a magántervezőt, akinek műszaki tervei a vízilétesítmények tervezésére vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak vagy szakmai követelményeknek nem felelnek meg, a vízilétesítmény engedélyezésére jogosult vízügyi hatóság írásban figyelmeztetheti.

(3) Vissza kell vonni a magántervezői jogosultságát annak, és ki kell zárni a Vízilétesítmény Magántervezői Névjegyzékből azt a magántervezőt

a) akivel szemben az (1) bekezdésben meghatározott, felvételt kizáró ok felmerül,

b) aki az általa végzett vízilétesítmény-tervezési munkát más tervező munkájaként igazolta, vagy a más által végzett vízilétesítmény-tervezési munkát a sajátjaként szolgáltatta,

c) akit az illetékes engedélyező hatóság három éven belül három ízben írásbeli figyelmeztetésben részesített.

(4) Törölni kell a Vízilétesítmény Magántervezői Névjegyzékből azt a magántervezőt, aki

a) a törlését kérte,

b) meghalt.

12. § A Vízilétesítmény Magántervezői Névjegyzékbe való felvétel megtagadása, illetőleg az abból való törlés ügyében első fokon a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium határoz.

13. § (1) A vízilétesítmény tervezői jogosultsággal rendelkező szervezetek, a magántervezők és ezek társaságai székhelyükön (telephelyükön) kötelesek biztosítani az általuk készített műszaki tervek és a tervezési munka során felhasznált adatok (iratok, térképek, számítások stb.) megőrzését.

(2) A vízilétesítmény tervezői jogosultsággal rendelkező szervezetek, a magántervezők és társaságaik által készített műszaki tervet az egyes munkarészek tervezője és - a Vízügyi Vezető Tervező Minősítő Bizottság nyilvántartási számának feltüntetésével - a vezető tervezője, magántervező esetében a Vízilétesítmény Magántervezői Névjegyzék nyilvántartási számának feltüntetésével köteles aláírni.

14. § Ez a rendelet 1988. évi október hó 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a vízépítési tervezési jogosultságról szóló 1/1975. (I. 21.) OVH rendelkezés hatályát veszti.

1. számú melléklet a 6/1988. (IX. 24.) KVM rendelethez

Vízilétesítmény vezető tervezői jogosultság (I.), valamint magántervezési tevékenység (II.) keretében végezhető vízilétesítmény-tervezések

I. Vízilétesítmény vezető tervezői jogosultság keretében tervezhető vízilétesítmények [6. § (2) bek.].

a) vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, hévízgazdálkodás létesítményei;

b) vízrendezés, mezőgazdasági vízhasznosítás létesítményei;

c) árvízmentesítés, folyó- és tószabályozás;

d) vízgazdálkodási környezet- és vízminőség-védelem létesítményei.

Az a)-d) vízilétesítmények adott körében kell elvégezni a szükséges kapcsolódó vízilétesítmény-tervezést megelőző vagy azzal összefüggő, illetőleg azt közvetlenül szolgáló műszaki, gazdasági tervezési vagy vizsgálat folytatását, illetve a szakvélemények elkészítését (talajtechnika, geodézia, hidrológia, mérnöki geológia, hidraulika, statika, hidromechanika, vízkémia, vízbiológia, vízgépészet, méréstechnika, automatizálás stb.).

II. Magántervezési tevékenység keretében végezhető vízilétesítmény-tervezési munkák

1. A Magántervezői Névjegyzékbe felvett magántervező által - a szakképesítésének, szakmai gyakorlatának megfelelően - végezhető tervezési munkák:

- magánszemélyek és társaságaik, illetőleg lakásszövetkezetek részére magán-vízilétesítmények, valamint bekötő- és házivezetékek (csatornák), továbbá magánszemélyek önkéntes társulása keretében megvalósítandó közműhálózat bővítések tervei.

2. Magánszemélyek társasága által - a R. 2. § (2) bek.-nek megfelelően - végezhető tervezési munkák:

a) bárki részére végezhetik

- az 1. pontban írt vízilétesítmények és vezetékek (csatornák),

- a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységhez kapcsolódó üzemi vízilétesítmények, bekötő- és házivezetékek (csatornák),

- bármely vízgazdálkodási célú vízilétesítmény felújítási munkái, valamint

- meglevő közművezetékek leágazása, összekötése tervezését;

b) tervező szervezetek, magántervezők és magánszemélyek társaságai részére szakági tervek elkészítése.

3. Tervező szervnél alakult vállalati gazdasági munkaközösség - az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően - a tervező szervezet vízilétesítmény-tervezési jogosultságán belül a szervezet vezetője által kijelölt munkákat végezheti.

2. számú melléklet a 6/1988. (IX. 24.) KVM rendelethez

1. A Vízügyi Vezető Tervező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnökét, elnökhelyettesét, titkárát és tagjait a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) minisztériumi államtitkára nevezi ki, aki a Bizottság működési rendjét és működésének részletes feltételeit is megállapítja.

2. A Bizottság ügyvitelével kapcsolatos feladatokat a Vízgazdálkodási Intézet (VGI Budapest, Alkotmány u. 27-29. 1054) látja el.

3. A vízügyi vezető tervezői jogosultság megállapítását a KTM-nek címzett és a VGI-hez benyújtott formanyomtatványon kell kérni. Ez egyúttal a minősítés iránti kérelem is.

A kérelemhez kitöltött adatlapot, szakmai önéletrajzot és a szakirányú szakképesítést (képesítéseket) igazoló oklevél (oklevelek) hitelesített másolatát kell mellékelni.

A vízilétesítmény tervezésében szerzett gyakorlatot a tervezőként (tervező társként) tervezett, valamint megvalósult vízilétesítmények adatlapon történő felsorolásával kell igazolni. Az adatlapon a vízilétesítmények műszaki tervezésén kívül azon vízügyi témájú típustervek, házitervek és tervezési előírások is felsorolhatók, amelyeket a kérelmező készített vagy abban közreműködött. A kérelem egyszerre több szakágazati körre is irányulhat.

A Bizottság indokolt esetben a felsorolt adatok, okiratok kiegészítését kérheti. A vízügyi vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai minősítés költségeinek fedezésére kérelmenként 900 Ft díjat kell fizetni.[3]

4. A kiemelkedő vízilétesítmény-tervezési tevékenysége elismeréseként Kossuth-díjban, Állami díjban részesült személy a vízügyi vezető tervezői jogosultság megállapítását a felsorolt kitüntetésekről szóló igazolás hiteles másolatának beküldésével kérheti. Ebben az esetben díjat nem kell fizetni.

5. A bizottság döntése ellen a KTM-hoz lehet fellebbezni.

6. A 3. pontban jelzett formanyomtatványokat és adatlapokat a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Értesítő teszi közzé, és azok a VGI-nél beszerezhetők.

3. számú melléklet a 6/1988. (IX. 24.) KVM rendelethez[4]

Lábjegyzetek:

[1] A 4. § (2) bekezdését a 4/1989. (IV. 24.) KVM rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

[2] Lásd az 1988. évi VI. törvény 90-93. §-át.

[3] A Magyar Közlöny 1988. évi 53. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

[4] A 3. számú mellékletet a 4/1989. (IV. 24.) KVM rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

Tartalomjegyzék