71/1988. (XII. 27.) PM rendelet

az állami költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló 19/1980. (IX. 27.) PM rendelet módosításáról

Az Állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 18. §-ának felhatalmazása alapján a következőket rendelem:

1. §

Az állami költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló 19/1980. (IX. 27.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E rendeletet - külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni a fegyveres erőkre és a fegyveres testületekre."

2. §

A Vhr. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az önálló költségvetési szerv legalább negyedévente tájékoztatást nyújt azon előirányzatok felhasználásáról és maradványáról, amelyekre a részben önálló költségvetési intézmény vezetőjének döntési (kötelezettségvállalási, követelés előírási) hatásköre kiterjed."

3. §

A Vhr. 9. §-a a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) azon központi szerveknél, amelyeknek az állami költségvetésben önálló fejezetük van, a felügyeletük alatt működő költségvetési szervek, alapok fenntartásához, működéséhez szükséges támogatást (illetőleg ezek befizetéseit); a tartalékjellegű és központilag tervezett előirányzatot, valamint elkülönítve a gazdálkodási előirányzatot,"

4. §

A Vhr. 13. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) az éves népgazdasági terv előírásainak megfelelően az átlagbér és a dologi kiadások emelésére, az árfolyamváltozás fedezetére fordítható összegből és az állóeszköz-állomány növekedésére jutó állóeszköz-fenntartási előirányzatból (a továbbiakban: automatizmus) áll."

5. §

A Vhr. 15. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés (4) bekezdésre változik:

"(2) Az önálló költségvetési szerv előirányzat felhasználási hatáskörében:

a) Bevételi és kiadási előirányzatának fő összegén belül a részelőirányzatokból (ide értve a béralapot is), azok változtatása nélkül eltérhet. A kiemelt és céljellegű előirányzatokat csak jogszabályi előírások szerint lehet változtatni.

b) A bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, illetőleg a megfelelő részelőirányzatokat a 16. § (2) bekezdésében meghatározott forrásokból a tényleges felhasználás erejéig felemelheti.

c) Ha anyagi érdekeltségű tevékenysége következtében a bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, illetőleg a megfelelő részelőirányzatokat az év folyamán felemelte, a növekménnyel a tárgyévet követően az alapelőirányzatát (szerkezeti változásként) a felügyeleti szerv a Vhr. 24. § (3) bekezdése szerint módosíthatja.

(3) A költségvetési szerv, amennyiben előirányzat-felhasználási hatáskörében év közben növelte béralapját, annak társadalombiztosítási járulék vonzatáról szintén saját hatáskörben köteles gondoskodni."

6. §

A Vhr. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) A maradványérdekeltségi rendszerbe besorolt költségvetési szerv olyan feladatokat, amelyeket eredeti költségvetési előirányzata nem tartalmaz, csak akkor kezdhet el megvalósítani, ha annak egész évi pénzszükségletéről - előirányzat-felhasználási hatáskörében - gondoskodni tud.

(2) Az önálló költségvetési szerv a kiadási előirányzatát felemelheti

a) jóváhagyott pénzmaradványából;

b) a speciális maradványából;

c) az érdekeltségi alapjából;

d) a központi költségvetési szerv az egyéb jogszabály szerint elkülönített alapjából, továbbá a felügyeleti szerv engedélyével fenntartási és működési célokra felhasznált beruházási juttatásból;

e) a tervezettet meghaladó

- ár- és díjbevételnek,

- a létesítmények közös fenntartásához kapott hozzájárulásnak,

- a saját előállítású állóeszközöknek és készleteknek a felhasználásából, valamint az állóeszköz és készlet értékesítésből származó bevételnek,

- a saját hatáskörben felhasználható egyéb bevételnek

az összegével.

(3) Az állami költségvetési szervek leányvállalatot a (2) bekezdésben meghatározott forrásokból, kivéve a létesítmény közös fenntartásához kapott hozzájárulást, hozhatnak létre. A leányvállalat eredményéből történő részesedés összege a létesítő érdekeltségi alapját, ennek hiányában a saját hatáskörben felhasználható átvett pénzeszközét növeli.

(4) A központi fejezetek egységes pénzalapja magában foglalja a működés, a fenntartás, a beruházás (ide értve a népgazdasági tervben megállapított egyéb központi beruházások beruházási juttatását is) előirányzatait. A beruházási juttatás fenntartási, működtetési célra történő felhasználása esetén a fejezetnek a beruházási juttatást csökkentenie, ezzel egyidejűleg a költségvetési előirányzatot növelnie kell, a beruházási juttatást nyilvántartó szerv előzetes értesítése mellett. A Pénzügyminisztérium a nyilvántartó szerv zárolási igazolását követően intézkedik az állami támogatás a Vhr. 18. § (2) bekezdés szerinti kiutalásáról.

(5) A központi költségvetési intézménynek - a felügyeleti-, és a beruházási juttatást nyilvántartó szerv előzetes értesítése mellett - a beruházási juttatás fenntartási, működtetési célra történő felhasználása esetén a beruházási juttatást csökkentenie, ezzel egyidejűleg a költségvetési előirányzatot növelnie kell. A felügyeleti szerv a nyilvántartó szerv zárolási igazolását követően intézkedik az állami támogatás a Vhr. 18. § (2) bekezdés szerinti lehívásáról, és gondoskodik a költségvetési intézmény részérc a Vhr. 19. § (2) bekezdés szerinti kiutalásáról.

(6) A tanács végrehajtó bizottsága felhatalmazhatja a felügyelete alá tartozó önálló költségvetési intézményt beruházási kiadások tervezésére, bonyolítására, a költségvetési elszámolási számláján történő fejlesztési pénzeszközök kezelésére."

7. §

A Vhr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) Az állami költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi költségvetési szerv tevékenységének zavartalan és folyamatos ellátásához pénzügyi fedezetként az éves állami költségvetésről szóló törvényben megállapított, illetőleg a pénzügyminiszter hatáskörében módosított állami támogatás szolgál.

(2) A Pénzügyminisztérium az (1) bekezdésben megjelölt szervek részére az állami támogatást (a továbbiakban: gazdálkodási keretet) negyedévente - egyenlő arányban -megnyitja, s arról a pénzellátási számlát vezető bankszervet értesíti.

(3) Az évközi előirányzat módosításokra jutó gazdálkodási keretet a Pénzügyminisztérium a feladat felmerülésekor nyitja meg."

8. §

A Vhr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) Az önálló költségvetési intézmény pénzellátásáról - költségvetési támogatás útján - felügyeleti szerve gondoskodik. A költségvetési támogatást a számlavezető bank folyósítja a felügyeleti szerv megbízása alapján.

(2) A költségvetési támogatás kiutalásáról legalább negyedévente kell gondoskodni.

(3) Az évközi előirányzat módosításokra jutó költségvetési támogatási a felügyeleti szerv a feladat megvalósítása szerinti ütemezésnek megfelelően utalja át."

9. §

A Vhr. 20. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) A bankszámlával nem rendelkező részben önálló költségvetési szerv, valamint azon önálló költségvetési szerv, amelynek költségvetési elszámolási számláját nem a székhelyén, illetve telephelyén lévő pénzintézet vezeti, a helyi postahivatalnál pénzforgalmi betétkönyvet nyithat.

(4) A pénzforgalmi betétkönyv tulajdonosa a kiutalt ellátmányok, a házipénztári maradványból, valamint a készpénz bevételekből befizetett összegek jóváírását, illetve a betétkövetelés terhére bármikor tetszés szerinti összegek visszafizetését kérheti."

10. §

A Vhr. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az önálló költségvetési szerv szabad pénzeszközét a számlavezető* pénzintézetnél tartós betétként elhelyezheti, továbbá kizárólag kincstárjegyet, és a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint kötvényt vásárolhat."[1]

11. §

A Vhr. 25. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(2) Az önálló bérgazdálkodási jogkört a részben önálló költségvetési intézmény kérelmére a felügyeleti szervnek korlátozás nélkül engedélyeznie kell, kivéve azokat a részben önálló költségvetési intézményeket, amelyeknél a tanácsi pénzügyi, illetve egységes szakigazgatási szerv útján történik a gazdálkodás lebonyolítása.

(3) Az önálló bérgazdálkodású költségvetési szerv vezetője - ha azt más jogszabály nem korlátozza - dönt a feladatok ellátásához szükséges létszámú munkaerő foglalkoztatásáról, annak feltételeiről, formáiról és ezek változtatásáról. A költségvetési szerv a tervezéskor számításba vettnél kevesebb vagy több munkavállalóval is végezheti feladatát, előirányzat felhasználási hatáskörben növelheti, illetve csökkentheti tárgyévi béralapját, ha ezzel az ellátás színvonalát nem veszélyezteti."

12. §

A Vhr. 26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"26. § (1) Az önálló bérgazdálkodású költségvetési' szerv, ha az év során jobb munkaszervezés, vagy más ok (például szervezeti rendszer, műszaki, technológiai korszerűsítés) miatt a tervezés rendje szerinti eredeti béralapelőirányzat megállapításakor számításba vett létszámirányszámot is csökkenti, az abból származó teljes bérmegtakarítást szabadon felhasználhatja.

(2) Az önálló bérgazdálkodású költségvetési szerv az előirányzat felhasználási hatáskörében növelt béralap, valamint az (1) bekezdés szerinti bérmegtakarítás felhasználásakor nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely az év folyamán, vagy azt követően állami támogatási többlettel járna.

(3) Az eredeti, illetve a felügyeleti szerv által módosított béralapból származó bérmegtakarítás év közben fel nem használt része az éwégi pénzmaradvány-elszámolást (eredménymegállapítást) követően szabadon felhasználható."

13. §

A Vhr. 33. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Az egyéb központi beruházások pénzügyi lebonyolítását a központi költségvetési szerv a jogszabályban meghatározott pénzintézet útján látja el*."[2]

14. §

A Vhr. 34. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a felügyeleti szerv a maradványérdekeltségi rendszerbe sorolt intézményeknél beruházási értékhatárt nem kötött ki, akkor az intézmény az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott források terhére szabadon dönt a beruházási célú felhasználások nagyságáról. Az ily módon megvalósított beruházások fenntartásáról, működtetéséről az intézmény - többlettámogatás nélkül - maga köteles gondoskodni."

15. §

A Vhr. 42. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A pénzmaradvány a Vhr. 26. § (3) bekezdésében foglalt bérmegtakarításon túlmenően bérként és személyi ösztönzésként is felhasználható, azonban terhére olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többletteljár, nem vállalható."

16. §

A Vhr. 43/A. §-a az alábbi (8)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

"(8) A költségvetési intézmény a járulékkal csökkentett maradványa, illetve járulékkal csökkentett többletbevétele terhére közérdekű célra kötelezettségvállalást (Ptk. 593-596. §-ai), valamint alapítvány céljára (Ptk. 74/A-74/F. §-ai) befizetést teljesíthet.

(9) A járulékkal csökkentett maradvány, illetőleg többletbevétel terhére a (8) bekezdés szerint teljesített kiadás összegével a költségvetési intézmény a tárgyévi járulékalapját csökkentheti."

17. §

A Vhr. 44. §-a az alábbi (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A költségvetési intézmény adózott eredménye terhére közérdekű célú kötelezettségvállalást (Ptk. 593-596. §-ai), valamint alapítvány céljára (Ptk. 74/A-74/F. §-ai) befizetést teljesíthet.

(5) A költségvetési intézmény az adózott eredménye terhére a (4) bekezdés szerint teljesített kiadás összegével a tárgyévi nyereségadó alapját csökkentheti."

18. §

A Vhr. 44/A. §-ának (2) bekezdése c) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép és egyúttal az alábbi f) ponttal egészül ki:

"c) a béralap-előirányzat a Vhr. 26. § (3) bekezdés szerinti maradványával;"

"f) az adózott eredmény terhére közérdekű célú kötelezettségvállalásra, illetve alapítvány céljára teljesített kifizetés összegével."

19. §

A Vhr. 48. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a (4) bekezdés i) pontja az alábbiakkal egészül kii

"a) a béralap előirányzat a Vhr. 26. § (3) bekezdés szerinti maradványát,"

"i) a költségvetési intézmény által meghatározott sorrend szerinti kifizetésekre, így:

- közérdekű célú kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. §-ai), valamint alapítvány céljára (Ptk. 74/A-74/F. §-ai)"

20. §

A Vhr. 53. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az információk tartalmát és feldolgozásuk módját, az adatszolgáltatás időpontját az éves tervezésről, a költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló jogszabályok határozzák meg."

21. §

A Vhr. 58. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"b) a működési, fenntartási előirányzatokat önálló költségvetési szervenként és szakfeladatonként,"

22. §

A Vhr. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"62. § (1) A fővárosi és a megyei tanácsokat megillető állami támogatást - az éves állami költségvetésről szóló törvényben megállapított összegben - a Pénzügyminisztérium utalja ki a fővárosi, megyei tanácsok állami támogatás elosztási számlájára, amelyet az Országos Takarékpénztár kezel.

(2) Egyes szabályozott és egyéb bevételeik beszedéséről a tanácsok a pénzügyi szakigazgatási szerv és az önálló költségvetési szerv útján gondoskodnak. A tanácsoknak a magánszemélyek jövedelemadójából való folyamatos részesítése központi kiutalással történik.

(3) A fővárosi és a megyei tanácsok pénzellátási tervet készítenek. A pénzellátási terv felülvizsgálatát követően a Pénzügyminisztérium az állami támogatást havonta utalványozza.

(4) A tanácsi pénzeszközök kezelését az Országos Takarékpénztár fiókhálózata a tanácsok és intézményeik részérc megnyitott bankszámlákon látja el.

(5) A bankszámla megnyitásával egy időben a tanácsi költségvetési szervnek meg kell kötnie a bankszámlaszerződést. A bankszámlák pénzforgalmáról a pénzintézet információt küld a számlatulajdonosnak és a megyei, fővárosi tanácsnak.

(6) A tanácsi költségvetési szervek hitelt bármely felhatalmazott pénzintézettől felvehetnek."

23. §

A Vhr. az alábbi 80/B. §-sal és a § előtti címmel egészül ki:

"A reprezentáció"

"80/B. § (1) Reprezentációnak minősül:

a) a hivatalos tárgyalásokon, kiállításokon, kongresszusokon, konferenciákon, ankétokon, szimpóziumokon ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, illetőleg az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás, juttatás értéke;

b) a vásárolt, vagy a saját előállítású tárgy (termék vagy szolgáltatás) ellenérték nélküli átadása (ajándékozás), a kereskedelemben szokásos 300 forintot meg nem haladó egyedi értékű reklámcélú szóróajándék kivételével;

c) az állami ünnepekhez, évfordulókhoz, társadalmi-, mozgalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés, illetőleg a saját dolgozó részérc nyújtott ajándékozás költségeinek térítési díjakkal csökkentett összege.

(2) A reprezentáció címén elszámolható költségek magukban foglalják az előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét is.

(3) A költségvetési szervek költségvetésében az 1988. évivel megegyező éves reprezentációs előirányzat tervezhető. Ettől év közben előirányzat felhasználási hatáskörében a költségvetési szerv vezetője a munkaügyi szabályzatban, illetve a kollektív szerződésben rögzített módon térhet el.

(4) A reprezentációs előirányzaton belül a személyes reprezentáció mértékét és az abban részesíthetők körét a költségvetési szerv vezetője, tanácsok esetében a tanácselnöke állapítja meg.

(5) Újonnan létesülő (ide értve a szétválást, kiválást vagy átalakulási) költségvetési szerv, illetve új feladat esetében a reprezentációs előirányzatot a fejezet részére a Pénzügyminisztérium, egyéb költségvetési szerv esetében a felügyeleti szerv állapítja meg.

(6) A költségvetési szerv a pedagógusnap alkalmával eddig nem reprezentációként elszámolt vendéglátási költségek összegével a (3) bekezdés szerinti bázis reprezentációs előirányzatát 1989. évben saját hatáskörben felemelheti."

24. §

A Vhr. az alábbi 81-88. §-okkal és címmel egészül ki és a Vhr. 81-89. §-ainak számozása 89-97. §-ra módosul:

"A kutatóhelyek gazdálkodása "

"81. § (1) A kutatási feladatot ellátó költségvetési szervek (kutatóhelyek) a következők:

a) kutatóközpontok, kutatóintézetek, kutatólaboratóriumok, kutatócsoportok;

b) felsőoktatási intézmények és a felügyeleti szerv által kutatóhelyként nyilvántartott azon költségvetési szervek, amelyeknek a kutatás nem kizárólagos alapfeladata, vagy amelyek alapfeladatuk mellett kutatási tevékenységet is ellátnak.

(2) A kutatóhelyek tevékenységi körébe tartozik:

a) Kutatási és más ezzel összefüggően az alapító okiratr ban kijelölt alapfeladat ellátása:

- alapfeladat körébe tartozónak kell tekinteni azokat a feladatokat, amelyeket a kutatóhely szervezeti és működési szabályzatával összhangban a felügyeleti szerv megállapított, illetve amit jóváhagyott költségvetésén belül a kutatóhely vezetője saját hatáskörében kijelölt;

- a felügyeleti szerv - amennyiben a kutatóhely szervezeti és működési szabályzata nem tartalmazza - jogszabályban vagy egyedi intézkedéssel az alapfeladat körébe utalhat kutatást irányító, koordináló szervezet (pl. minisztérium, programiroda) által kezdeményezett munkákat;

- a kutatóhelyi alapfeladat teljesítéséhez más költségvetési kutatóhely munkájának igénybevétele az utóbbi kutatóhelyeknél - amennyiben ugyanahhoz a felügyeleti szervhez tartoznak - ugyancsak alaptevékenységnek tekintendő.

b) Az alapfeladaton kívüli kutatási és más ezzel összefüggő tevékenység:

- az a tevékenység, amelyet a kutatóhely az e rendelet szerint szabályozott és más (oktatási, egészségügyi) alapfeladat teljesítésén túlmenően végez;

- a kutatóhely által vállalt alapfeladaton kívüli tevékenység teljesítéséhez más költségvetési kutatóhely bevonása az utóbbi kutatóhely szempontjából ugyancsak alapfeladaton kívüli tevékenység;

c) a kutatási eredmények (szerzői jogi védelem alá eső munkák; szolgálati találmányok, szabadalmak, know-how ismeretek stb.) hasznosítása, hasznosítás célú átadása.

82. § (1) Állami megbízásnak minősül meghatározott kutatási feladatra a felelős minisztérium, országos hatáskörű szerv, vagy felhatalmazása alapján más, kutatást irányító, illetve koordináló szervezet (a továbbiakban: megbízó) által adott kutatási megbízás.

(2) A megbízott kutatóhely a kutatás végzésébe - a vállalt kötelezettségből adódó felelősség fenntartásával, további megbízás alapján - más kutatóhelyet is bevonhat. E megbízás is - költségvetési kutatóhely vonatkozásában - állami megbízásnak minősül.

(3) Az állami megbízásnak tartalmaznia kell

a) az elvégzendő kutatási feladat (részfeladat) megnevezését, tartalmát és annak az országos, illetve minisztériumszintű kutatási feladatnak megnevezését, jelét, amelybe ez a tevékenység tartozik,

b) a megbízó által jóváhagyott összeget, ide értve a feladat megoldásához szükséges bér- és bérjellegű, dologi (külön kiemelve a külföldi utazásra előirányzott összeget), beruházási (külön megjelölve az értékhatár feletti beszerzéseket) részösszegeket, továbbá eredményérdekeltségű megbízásnál a kalkulálható nyereség mértékét, valamint a folyósítás éves ütemezését,

c) a megbízó azon szempontjait, amelyek alapján a feladat teljesítését értékeli, valamint az elszámolásra (eredmény- vagy maradványérdekeltség) vonatkozó előírásait,

d) azoknak a kutatóhelyeknek a megnevezését, amelyeket a feladat elvégzésébe kötelezően be kell vonni,

e) a kutatási feladat teljesítéséhez beszerzett állóeszközök további felhasználásának módjára vonatkozó megállapodást,

f) a megbízó rendelkezését a kutatási eredmény hasznosításának módjáról,

g) a megbízó rendelkezését a pénz kezelőjének (kutatóhely, kutató) megnevezéséről, amennyiben az személy által benyújtott és személyre szólóan elnyert pályázat (megbízás).

(4) Az állami megbízás keretében végzett kutatásokra a kutatóhely éves költségvetése és/vagy a központosítottan kezelt pénzeszköz (a továbbiakban: központi forrás) használható fel. A kutatóhely költségvetése terhére teljesítendő állami megbízásból a felügyeleti szerv az előirányzatokat a feladathoz kötötten hagyja jóvá.

(5) Központi forrás

- az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a minisztériumok, országos hatáskörű szervek központi műszaki fejlesztési alapja,

- az Országos Tudományos Kutatási Alap (a továbbiakban: OTKA),

- a kutatóhelyeket felügyelő minisztériumok, országos hatáskörű szervek tárcakutatási alapja (a továbbiakban: TKA),

- a minisztériumok, országos hatáskörű szervek tartalékként kezelt (központosított) éves költségvetési előirányzata,

- a minisztériumok, országos hatáskörű szervek beruházási előirányzata,

- egyéb, jogszabály szerint igénybe vehető elkülönített állami pénzalap.

(6) A központi forrás pénzeszközeinek odaítélése kijelölés vagy pályázat útján történik. A benyújtott pályázathoz a központi forrásra vonatkozó előírások szerint részletes indokolást és költségtervet kell készíteni. A költségtervnek tartalmaznia kell a pályázat teljes összegét a (3) bekezdés b) pontja szerinti részletezésben.

(7) A kutatási feladat (részfeladat, téma) teljesítésekor, illetve a megbízásban megjelölt határidő (részhatáridő) lejáriakor a kutatóhely jelentést készít a megbízó részére. A pénzügyi rendezés, a tudományos eredmény értékelése, és a pénzügyi előirányzat, illetve a teljesítés alapján - az általános szabályok figyelembevételével -történik.

(8) A pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználását a megbízó ellenőrizheti.

83. § (1) A kutatóhely alapfeladaton kívüli tevékenységet - amennyiben azt nem állami megbízásként végzi -megbízóval kötött írásbeli szerződéssel vállalhat. A kutatóhelyszerződést a következő feltételek együttes fennállása esetén köthet, ha a tevékenység

a) jellege megfelel a kutatóhely szervezeti és működési szabályzatában rögzített kutatási, fejlesztési tevékenység és egyéb alapfeladatok szakirányának, segíti azok színvonalasabb ellátását,

b) nem akadályozza az alapfeladat megfelelő ellátását,

c) konkrét célját a megbízó meghatározta, az gazdasági (tudományos) érdeket szolgál és eredménye gazdasági (tudományos) hasznot ígér,

d) személyi és tárgyi feltételei a kutatóhelyen belül vagy az együttműködő kutatóhelyeken rendelkezésre állnak, illetve arra a szerződés összege fedezetet nyújt, vagy ezeket a megbízó rendelkezésre bocsátja.

(2) A kutatóhely felügyeletét ellátó miniszter (országos hatáskörű Szerv vezetője) e megbízások vállalását szüneteltetheti, ha azok akadályozzák az (1) bekezdésben foglaltak betartását. E korlátozásokat a kutatóhely vezetőjének is alkalmaznia kell egyes szervezeti egységek vagy dolgozók esetében.

(3) A megbízás teljesítése során kidolgozott találmány szolgálati találmánynak minősül. A találmánnyal kapcsolatos szabadalmi jogokat a kutatóhely és a megrendelő közötti szerződésben kell rögzíteni.

(4) A vállalási ár dokumentálásánál a kutatóhely önköltségszámítási szabályzatában foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(5) A kutatóhely a szerződésben kikötheti, hogy a kutatási eredmény alkalmazásából származó és kimutatható gazdasági haszonból meghatározott mértékben részesedik. Közös érdekeltségű munkáknál a költségek (a bér kivételével) forrása az eredmény realizálásáig - megállapodás szerint -a kutatóhely érdekeltségi alapja, illetve a megbízó előlege. A haszonrészesedés képzésére és felhasználására a megbízóra vonatkozó szabályok az irányadók.

84. §(1) A kutatóhely alapfeladatának és alapfeladaton kívüli tevékenységének várható bevételi és kiadási előirányzatait költségvetésében megtervezi, kivéve a felügyeleti szervnél tartalékolt (központosított), valamint más fejezetnél vagy az OTKA-ban előirányzott összeget.

(2) Nem kell megtervezni a közös érdekeltségű tevékenység várható eredményéből (nyereségéből) a kutatóhelyet megillető részt, a kutatási eredmény értékesítéséből várható bevételt, valamint a kutatási-fejlesztési-termelési társulások gazdasági eredményéből a kutatóhely várható részesedését.

(3) A központi forrás költségvetési előirányzatai a megállapodástól eltérően nem használhatók fel.

(4) Költségvetési előirányzaton (támogatáson) kívüli forrást terhelő munkák vállalása, illetve a vállalás teljesítésesorán létrehozott kapacitások fenntartása sem a tárgyévben, sem a következő években költségvetési többletigénnyel nem járhat.

(5) Tudományos kutatási és fejlesztési feladatot szolgáló pénzeszközökből a kutatóhely értékhatár-korlátozás nélkül a megbízóval történt megállapodás szerint szerezhet be állóeszközt.

85. § (1) A felügyeleti, illetve más finanszírozó szerv

- az alapfeladat pénzellátását intézmény- és/vagy feladatfinanszírozási rendszerben végzi,

- az alapfeladaton kívüli tevékenységeknél a feladathoz kapcsoltan a szerződés szerinti összeget vagy közös érdekeltségű tevékenységeknél a tényleges gazdasági eredményből a szerződésben megállapított részesedést utalja ál,

- a kutatási eredmény átvételéért díjazási fizet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megbízó jogosult a pénz kezelőjének (kutatóhely, kutató) megválasztására.

(3) Intézményfinanszírozást lehet érvényesíteni akkor, ha a feladat pontos célja, eredménye (kimenetele) előre nem határozható meg, és a kutatómunka csak tágabb időhatárok között szakaszolható.

(4) Feladatfinanszírozást lehet érvényesíteni akkor, ha a feladat kijelölhető és esetenként a cél, a várható eredmény meghatározható és a végrehajtás folyamatában körülhatárolható. A feladat végrehajtása szakaszokra bontható, előre meghatározott ütem szerint szakmailag értékelhető.

86. § (1) Az állami megbízás keretében végzett kutatások érdekeltségi rendje lehet maradvány-, illetve eredményérdekeltségű.

(2) Eredményérdekeltségi rendszerben láthatja el az alapfeladathoz tartozó megbízások közül a közvetlen gazdasági célú (műszaki, gazdasági eredmény elérésére irányuló, termeléssel összefüggő) feladatokat, valamint az alapfeladaton kívüli megbízásokat.

(3) A több évre szóló eredményérdekeltségű állami megbízások éves eredményének megállapítása történhet értékelhető részteljesítésnél a megbízás, illetve a megállapodás szerinti elszámolással (részszámlázással) ide értve a feladatra engedélyezett teljes nyereség arányos részének elszámolását, illetve szakmai értékelés és minősítés nélküli részteljesítésnél a megbízásban előzetesen rögzített nyereség 50%-ának elszámolásával.

(4) Az eredményérdekeltségű feladatoknál költségként kell elszámolni a feladatot terhelő összes közvetlen és általános költséget, beleértve a következőket is:

a) a személyi célú kifizetéseket és a társadalombiztosítási járulék összegét,

b) a felügyeleti szerv által előírt befizetési kötelezettséget, amelynek mértéke az árbevétel 9%-át nem haladhatja meg. A befizetést a TKA javára kell teljesíteni,

c) a kutatóhelyen biztosított álló- és fogyóeszközök igénybevétele miatt megállapított költségtérítést és a külön engedély alapján elszámolható amortizációt. Ezek mértékét a kutatóhely állapítja meg az önköltségszámítási szabályzatában foglaltaknak megfelelően.

(5) A költségként való elszámolási és befizetési kötelezettség nem terjed ki a felügyeleti szerv által meghatározott, a költségvetésből, az OTKA-ból és a TKA-ból származó árbevételekre, valamint a saját kivitelezésű beruházások elszámolására.

(6) Ha egyes feladatok teljesítésében alvállalkozó is részt vesz a kutatóhelynél, árbevételnek csak a saját teljesítmény (alvállalkozói számlaérték nélküli) ellenértéket kell tekinteni.

(7) Közös érdekeltségű munkák átvett (adózott) eredményét a kutatóhely érdekeltségi alapjába kell helye/ni.

87. § (1) A kutatóhely az alapfeladaton kívüli és á központi műszaki fejlesztési alap igénybevételével végzett feladatainál az állományba tartozók többletmunkájának elismerésére szolgáló fedezetet - eredményérdekeltségű állami megbízás esetén a megbízóval kötött megállapodás szerinti mértékben - a költségek között elszámolhatja. A feladatok végrehajtásában közvetlenül résztvevők anyagi elismerése határozott időszakra szóló alapbéremelés vagy megbízási díj, a közvetetten résztvevőké jutalom formájában történhet.

(2) A határozott időszakra szóló alapbéremelés és a j u-talom munkaviszonyból származó személyi jövedelemnek minősül. Az alapbéremelés és a jutalom után társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot kell fizetni, beszámít az átlagkeresetbe és a társadalombiztosítási ellátások alapjába. A megbízási díj kifizetésére a kutatóhely és a dolgozók között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor, amely nem munkaviszonyból származó jövedelem. Az OTKA terhére - megbízási szerződés alapján - megbízási díj formájában kell a személyi díjazást kifizetni, kivéve, ha a munkavállalót az OTKA kutatás elvégzése céljából foglalkoztatják és ezért részére munkabért fizetnek.

(3) A kutatóhely a közös érdekeltségű munkából származó, a haszonrészesedésként elszámolt összegből megbízási díjat fizethet. Megbízási díjban a kutatóhely, valamint más - az eredményt realizáló - szervezet dolgozói közül azok részesíthetők, akik közvetlenül részt vettek és eredményesen közreműködtek az eredmény létrehozásában. Kifizetésre csak a kutatóhely és a dolgozó között előzetesen kötött külön megállapodásban foglaltak szerint kerülhet sor.

(4) Maradványérdekeltségű állami megbízás teljesítésekor az elért teljesítmények - a megbízó állásfoglalása szerint a bevétel terhére jutalmazhatók. Utólagos elismerés (jutalmazás) az OTKA-ból, illetve a TKA-ból is történhet.

Ezzel az összeggel a kutatóhely béralap-előirányzatát növelni kell, amely azonban költségvetési támogatási többlettel nem járhat.

88. § (1) A felügyeleti szerv kutatási alapjának forrása:

a) a kutatóhelyek 86. § (4) bekezdés b) pontja szerinti befizetései,

b) a felügyeleti szervnél központilag kezelt költségvetési támogatás tudományos kutatásokra elkülönített része,

c) egyéb, kutatásra fordítható pénzeszközök (más tárcák, intézmények állal átadott összegek, intézményi érdekeltségi alapok, műszaki fejlesztési alap stb.),

d) a felügyeleti szervnél a kutatóhelyek tevékenységének fejlesztésére szolgáló, központilag kezelt beruházási támogatás.

(2) A TKA felhasználható

a) az Országos Középtávú Kutatás-Fejlesztési Tervbe tartozó kutatási feladatokra, illetve ezek végrehajtását segítő alapkutatásokra,

b) a felügyeleti szerv által meghirdetett pályázatokra,

c) a kutatóhely kutatási-termelési-fejlesztési társulásban való részvételének támogatására,

d) egyéb országos, valamint tárcaközi és tárcaszintű programba tartozó kutatási témák, továbbá más kutatási alapok támogatására,

e) a felügyeleti szerv támogatásával megvalósuló kutatási program teljesítéséhez szükséges állóeszközök egyedi értékhatár feletti beszerzésére, létesítésére,

f) a kutatóhely, kutatócsoport, kutató számára az előzőekben felsorolt és más kutatási feladatok végrehajtása alapján elért kiemelkedő tudományos teljesítmény, ígéretes kutatási munka alapján és a felügyeleti szerv által jogszabályban megállapított feltételek mellett gép-, műszerbeszerzési és fenntartási támogatásra, személyi ösztönzésre,

g) forgóalappal nem rendelkező kutatóhelyek forgóeszközeinek átmeneti finanszírozására,

h) jogszabályban meghatározott egyéb feladatokra és a felügyeleti szerv által jóváhagyott, a tudományos kutatást támogató, azt elősegítő célokra,

i) minden más olyan célra, amely az intézményi érdekeltségi alapból is finanszírozható.

(3) A TKA pénzeszközeinek a kutatóhelyek, illetve feladatok szerinti elosztásáról az alappal rendelkező szerv gondoskodik.

(4) Az alap kezelője előírhatja, hogy a befizetéseket a kutatóhelynek mely számlára kell teljesíteni."

25. §

(1) Ez a rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 1. § (3), 14. § (4), (5), 43. § (5), 45. § (2), 45. § (3) bekezdés b) pont, 47. §, 49. §, 50. § (4), 51. §, 51/A. §, 63. § (5), 80/A. § és a 91. § hatályát veszti. Ahol a jogszabály tervezési utasítást említ, ott az állami költségvetésről szóló törvény alapján, az éves költségvetés elkészítéséhez kiadott tervezési tájékoztatást kell érteni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a leányvállalat létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről szóló 54/1985. (XII. 28.) PM rendelet, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő kutatóhelyek gazdálkodási és érdekeltségi rendszeréről, valamint állami megbízásainak rendjéről szóló 102/1986. (PK. 1.) PM utasítás hatályát veszti.

(4) A pénzmaradvány felhasználására vonatkozó rendelkezéseket első ízben az 1989. évi pénzmaradvány felhasználása során kell alkalmazni.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter