90/1988. (XII. 22.) MT rendelet

az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról

1. §

(1) Az 1/1971. (II. 8.) Korm., a 32/1971. (X. 5.) Korm., a 29/1972. (X. 4.) Korm., az 53/1977. (XII. 31.) MT, az 50/1980. (XII. 10.) MT, az 52/1982. (X. 7.) MT, az 51/1984. (XI. 28.) MT, a 60/1985. (XII. 27.) MT és a 75/1987. (XII. 10.) MT rendelettel módosított 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdés számozása (6)-(8) bekezdésre változik:

"(5) Lakásszövetkezetek részére elidegenílhetők a kizárólag állami tulajdonban álló lakóépületek, továbbá a vegyes rendeltetésű épületekben lévő lakások, épületszerkezetek és központi berendezések, közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint az épületekhez tartozó földrészletek is, ha a lakások bérlőinek túlnyomó többsége (legalább 66%-a) előzetesen úgy nyilatkozik, hogy a lakások tulajdonjogát nem kívánják megszerezni, és tudomásul veszik, hogy a lakásszövetkezetekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint mindazok a lakásszövetkezet tulajdonába kerülnek és a bérlőket a továbbiakban a lakások állandó használatának a joga illeti meg. Azok a bérlők, akik ettől eltérően, vagy nem nyilatkoznak, a lakások tulajdonjogát nem szerezhetik meg, továbbra is bérlők maradnak. A lakásszövetkezet és a bérlők közötti jogviszonyra a lakásbérletről szóló jogszabályoknak a tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezései az irányadók."

(2) Az R. 2. §-ának (7) bekezdése á következő rendelkezéssel egészül ki:

(Nem idegeníthetők el)

"c) a tanácsi házkezelési szervek kezelésében lévő olyan házingatlanok, amelyeket a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanácsrendelet kizár az elidegenítés lehetőségéből."

2. §

Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Házingatlan elidegenítését a kezelő szerv és a bérlők egyaránt kezdeményezhetik. Ha a nyugdíjas, illetőleg a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete alapján tanácsi bérlakásra jogosult bérlő a vásárlási jogával nem él, a lakás a lakásbérleti jogviszonya fennállásáig, illetőleg a tanácsi bérlakásra jogosultságának megszűnését követő öt éven belül nem idegeníthető el."

3. §

(1) Az R. 5. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az elidegenítésre kerülő házingatlan megvásárlására elsősorban a bentlakók jogosultak, a következő sorrend Szerint.)

"a) a bérlő, bérlőtárs, társbérlő, a lakásban lakó haszonélvező és a lakásban jogcím nélkül lakó olyan jóhiszemű személy, aki korábban bérlő volt (a továbbiakban együtt: bérlő),

b) a bérlő leszármazottja vagy örökbefogadott gyermeke, továbbá szülője,"

(2) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A házingatlant a bérlő vagy élettársa a leszármazottja vagy örökbefogadott gyermeke, továbbá a szülője részére is megvásárolhatja."

(3) Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az (1) bekezdésben említettek a házingatlan megvásárlására vonatkozó jogukkal (a továbbiakban: vásárlási jog) nem éltek, az elővásárlási jog vegyes tulajdonban álló házingatlanban lévő állami tulajdoni hányad elidegenítése esetében a vásárlásra jogosult tulajdonostársat, illetőleg a lakásban nem lakó haszonélvezőt illeti meg."

(4) Az R. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében azzal a feltétellel mondott le a lakással rendelkező szerv javára, hogy a lakásigényének lakásépítés vagy -vásárlás útján való kielégítéséig bérlőként továbbra is a lakásban maradhat, ez idő alatt a vásárlási jogával csak akkor élhet, illetőleg a lakás állandó használatának a jogát akkor szerezheti meg, ha a kapott pénzbeli térítést a lakással rendelkező szervnek egyösszegben visszatéríti."

4. §

Az R. 7. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A 2. § (5) bekezdésében említett házingatlan lakásszövetkezet részére - a kijelölésre jogosult szerv döntésétől függően - ingyenesen is elidegeníthető. Ilyen esetben a lakások volt bérlői a lakások állandó használatának a jogát is ingyenesen szerzik meg."

5. §

Az R. 7/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés (1) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a házingatlant tanácsi házkezelési szerv lakásszövetkezet részére idegeníti el és a bérlőket a továbbiakban a lakások állandó használatának a joga illeti meg."

6. §

Az R. 8. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ettől eltérően tanácsrendelet - tanácsi házkezelési szerv kezelésében lévő házingatlanban lévő lakás elidegenítése esetében - részletfizetést a vételár egészére is megengedhet, illetőleg a teljes vételár megfizetésétől eltekinthet."

7. §

Az R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A házingatlan tulajdonjogának, illetőleg állandó használata jogának e rendelet alapján történő megszerzése mentes a vagyonszerzési illeték alól."

8. §

Ez a rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az R. 3. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke