135/1989. (XII. 22.) MT rendelet

az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer létrehozásáról

A Minisztertanács az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 26. §-ának (2) bekezdése alapján a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. §

Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetleg bekövetkező - a lakosságot és a környezetet veszélyeztető - nukleáris veszélyhelyzet és (vagy) sugárveszély (a továbbiakban együtt: nukleáris veszélyhelyzet) esetén, annak elhárítására, következményeinek csökkentésére, illetőleg megszüntetésére Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (a továbbiakban: baleset-elhárítási rendszer) alakul.

2. §

A baleset-elhárítási rendszer feladata:

a) a hazai nukleáris létesítmények, valamint a radioaktív anyagokat alkalmazó és tároló létesítmények üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, továbbá erőszakos behatásokból származó, nukleáris veszélyhelyzetnek a - létesítményen kívül történő - felmérése, csökkentése és felszámolása;

b) a nukleáris anyagok (friss üzemanyag, kiégett fűtőelem) és a radioaktív anyagok (készítmény, hulladék) szállítása során (vasúton, közúton, vízi- és légifuvarozás közben) bekövetkezett balesetekből vagy erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzet felszámolása;

c) az ország területén kívül és a világűrben bekövetkezett nukleáris balesetekből, sugárveszélyt okozó eseményekből eredő hazai nukleáris veszélyhelyzet mértékének megállapítása, a veszélyhelyzetből adódó feladatok meghatározása és végrehajtása.

Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság

3. §

(1) A baleset-elhárítási rendszer irányítását a Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság (a továbbiakban: Kormánybizottság) látja el.

(2)[1] A Kormánybizottság összetétele a következő:

elnöke:

a belügyminiszter

elnökhelyettesei:

a honvédelmi miniszter,

az Országos Atomenergia Bizottság elnöke

tagjai:

a földművelésügyi miniszter,

az ipari és kereskedelmi miniszter,

a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,

a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,

a külügyminiszter,

a munkaügyi miniszter,

a művelődési és közoktatási miniszter,

a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere,

a népjóléti miniszter,

a pénzügyminiszter,

a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára,

a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója,

a Magyar Honvédség parancsnoka,

a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára,

az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke,

az Országos Atomenergia Hivatal vezetője,

a Kormánybizottság Operatív Törzsének vezetője,

a Kormánybizottság Műszaki Tudományos Tanácsának vezetője.

(3)[2] A Kormánybizottság tagjainak hatáskörében a (2) bekezdésben meghatározott személyek által kijelölt képviselők is eljárhatnak.

(4)[3] A Kormánybizottság ülésén meghívottként a nukleáris veszélyhelyzet területe szerint érintett megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, valamint a nukleáris veszélyhelyzetet előidéző vállalat (intézmény) vezetője is részt vesz.

4. §

(1)[4] A nukleáris veszélyhelyzet fennállását és annak megszűnését a Kormánybizottság elnöke, halasztást nem tűrő esetben - illetékességi területén - a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester állapítja meg. A nukleáris veszélyhelyzet kinyilvánításakor a Kormánybizottság a rendszer részbeni vagy teljes működtetését rendeli el.

(2) A nukleáris veszélyhelyzet következtében kialakult szükséghelyzetben a Kormánybizottság elnöke javaslatot tehet a szükségállapot kihirdetésére.

(3) Ha a nukleáris veszélyhelyzet a szükségállapot elrendelését nem indokolja, a Kormánybizottság elnöke javasolhatja, hogy a Minisztertanács - az Alkotmány 35. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - intézkedjen.

(4) A Kormánybizottság elsősorban a nukleáris létesítményen kívüli intézkedések megtételére jogosult. Ha azonban a nukleáris balesetet szenvedett létesítmény vezetője kéri vagy azt a kialakult helyzet indokolja, elrendelheti a kijelölt szervezetek alkalmazását a létesítményen belül is.

(5) A baleset-elhárítási rendszer működése nem csökkenti a nukleáris létesítmény üzemeltetőjének baleset-elhárítással kapcsolatos felelősségét.

(6) A baleset-elhárítási rendszer irányítási, vezetési rendjének és működésének részletes szabályait a Kormánybizottság állapítja meg.

A Kormánybizottság szervei

5. §

A Kormánybizottság szervei: az Operatív Törzs, a Műszaki Tudományos Tanács és a Titkárság.

6. §[5]

Az Operatív Törzs az érintett minisztériumok (országos hatáskörű szervek) képviselőiből áll. Feladata a nukleáris veszélyhelyzet következményeinek elhárítására vonatkozó kormánybizottsági döntések előkészítése és a végrehajtás központi irányítása. Vezetőjét a belügyminiszter jelöli ki.

7. §[6]

A Műszaki Tudományos Tanács feladata a nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülésre és következményeinek elhárítására hozott kormánybizottsági döntések műszaki-tudományos megalapozása. Vezetőjét az Országos Atomenergia Bizottság elnöke jelöli ki.

8. §[7]

A Titkárság a Belügyminisztérium szervezetén belül működik. Feladata az általános titkársági teendők ellátása mellett az Operatív Törzs, a Műszaki Tudományos Tanács és a nukleárisbaleset-elhárításban érintett más szervek tevékenységének összehangolása. A Titkárság vezetőjét a Kormánybizottság elnöke nevezi ki.

9. §[8]

Az Operatív Törzset és a Titkárságot a belügyminiszter hozza létre és működteti, biztosítva működésük személyi és tárgyi feltételeit. A Műszaki Tudományos Tanács feladatait a 104/1990. (XII. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően az Országos Atomenergia Bizottság Műszaki Tudományos Tanácsa látja el.

10. §

(1)[9] Az Operatív Törzs nukleáris veszélyhelyzetben a Kormánybizottság elnökének (elnökhelyetteseinek) intézkedésére a Kormánybizottság összehívása nélkül is működhet.

(2) A Kormánybizottság felhatalmazása alapján az Operatív Törzs vezetője és tagjai - nukleáris veszélyhelyzetben - a törzset megillető feladatkörben (6. §) intézkedési jogkörrel rendelkeznek, amelyet az érintett minisztériumok (országos hatáskörű szervek), valamint a fővárosi, illetőleg a megyei baleset-elhárítási szervek kötelesek végrehajtani, illetve döntéseiknél figyelembe venni.

(3)[10] Nukleáris veszélyhelyzetben a Kormánybizottság a Műszaki Tudományos Tanácson túl a balesetelhárításban érinteti tudományos kutató és egyéb intézményeket a feladattól függően vonja be a döntések műszaki-tudományos megalapozásába.

A baleset-elhárítási rendszer ágazati és területi szervei

11. §[11]

Az országos jellegű nukleáris veszélyhelyzet elhárításának ágazaton belüli összehangolása és irányítása az érintett miniszterek (országos hatáskörű szervek) feladata.

12. §[12]

A nukleáris veszélyhelyzet területi elhárításának irányítását a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester által vezetett megyei, fővárosi védelmi bizottság, mint a balesetelhárítási rendszer területi irányító szerve látja el.

13. §

(1)[13] A nukleáris veszélyhelyzet felmérésére, hatásainak figyelemmel kísérésére, csökkentésére és elhárítására az érintett miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői, valamint a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester a felügyeletük alá tartozó polgári szerveket és polgári védelmi szervezeteket jelölnek ki.

(2) A nukleáris veszélyhelyzet elhárítására kijelölt katonai szervezetek és belügyi erők tevékenységének közvetlen irányítására külön intézkedések az irányadók.

14. §[14]

Az ágazati rendszer irányítási, működési rendjét az érintett miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői), a területi balesetelhárítási bizottságok összetételét és működési rendjét a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester - a Kormánybizottság követelményei alapján - állapítják meg, továbbá gondoskodnak a rájuk háruló ágazati, illetve területi feladataik végrehajtásáról.

Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer[15]

14/A. §[16]

(1) A sugárzási helyzet folyamatos figyelésének, jelzésének és ellenőrzésének biztosítása érdekében - a baleset-elhárítási rendszer részeként - Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: sugárfigyelő rendszer) kerül létrehozásra.

(2) A sugárfigyelő rendszer a baleset-elhárítási rendszerben közreműködő minisztériumok és országos hatáskörű szervek által kijelölt szervezetekből áll, felépítését és működési rendjét a Kormánybizottság állapítja meg.

(3) A sugárfigyelő rendszer működésének összehangolása és irányítása az Operatív Törzs vezetőjének feladata.

(4) A sugárfigyelő rendszer feladatai a következők:

a) az ország sugárzási viszonyainak, helyzetének folyamatos figyelése, jelzése és ellenőrzése;

b) a bármely okból bekövetkező nukleáris veszélyhelyzet sugárzási viszonyainak felmérése (felderítés, értékelés), előrejelzése és jelentése;

c) a nukleáris veszélyhelyzet fokozatának megfelelő riasztás és értesítés megalapozása;

d) a Kormánybizottság és szervei, valamint az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer más vezető szervei elsődleges és folyamatos tájékoztatása;

e) a lakosság életkörülményei és munkafeltételei fenntartásához, illetőleg az anyagi javak (ivóvíz, élelmiszer stb.) védelméhez, valamint a baleset-elhárítási tevékenységhez szükséges intézkedések sugárvédelmi megalapozása;

f) az ország nemzetközi értesítési kötelezettségének teljesítéséhez radioaktív szennyezettségre jellemző adatok biztosítása, a sugárfigyelő rendszer tárcáknál működő mérőhelyei és értékelő központjai szakvéleményére alapozva;

g) normál időszakban a baleseti információs központ útján a távmérő hálózat működésével nyert adataival hozzájárul a lakossági sugárterhelés alakulásának nyomon követése érdekében az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OKSER) információs központja által végzett adatgyűjtéshez;

h) nukleáris veszélyhelyzetben - a lakosság életének és egészségének megóvásához szükséges baleset-elhárítási intézkedések sugárvédelmi megalapozása érdekében - támaszkodik az OKSER információs központjának közreműködésére és szakvéleményére.

Záró rendelkezések

15. §

A baleset-elhárítási rendszer szervei által a feladat- és hatáskörükben kért adatot és információt az azokkal rendelkező szervek és szervezetek kötelesek szolgáltatni.

16. §[17]

A lakosság riasztásának és az azzal közvetlenül összefüggő tájékoztatásának rendjét, valamint a riasztással kapcsolatos felkészítés követelményeit a belügyminiszter - a honvédelmi miniszterrel és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.

17. §

(1) A nukleáris veszélyhelyzetre a lakosság sugárvédelmének, a levegő, az ivóvíz, az élelmi anyagok, az eszközök és anyagok sugárszennyezettségének normatív követelményeit - az illetékes nemzetközi szervezetek ajánlásaival összhangban, az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetőinek véleményére figyelemmel - a szociális és egészségügyi miniszter állapítja meg.

(2)[18] A sugárszennyezettség minősítését - a megállapított normák alapján - a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Népjóléti Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt és egységes követelmények alapján felkészített laboratóriumok, mérő- és ellenőrző állomások, katonai szervezetek, valamint az oktatási intézmények tanszékei végzik. Az export követelményeit - az árut fogadó ország előírásai szerint - az illetékes miniszterek állapítják meg.

18. §

A nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő tudományos kutatás és műszaki fejlesztés követelményeit a Kormánybizottság határozza meg. A kutatás, fejlesztés koordinálását és ellenőrzését a Műszaki Tudományos Tanács vezetője - az Operatív Törzs vezetőjével egyetértésben - végzi. A tudományos kutatás, műszaki és technikai fejlesztés, valamint a készenlét fenntartásának anyagi-pénzügyi biztosításáról a Kormánybizottság elnökének javaslatára a Minisztertanács dönt.

19. §[19]

Ha a Kormánybizottság elnöke az Operatív Törzset és a Műszaki Tudományos Tanácsot a nukleáris veszélyhelyzetet előidéző létesítmény közelében (színhelyén) kívánja működtetni, a szükséges feltételeket az illetékes megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester biztosítja.

20. §[20]

(1) A 2. §-ban felsorolt feladatok ellátását biztosító nukleárisbaleset-elhárítási rendszer fenntartásának anyagi-pénzügyi fedezetét az állami költségvetésből kell biztosítani.

(2)[21] A nukleárisbaleset-elhárítás fenntartásában érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek, a megyei, fővárosi védelmi bizottságok - a Kormánybizottság szakmai irányelvei alapján, az éves költségvetés tervezési rendjének megfelelően, célelőirányzatként - megtervezik a nukleárisbaleset-elhárítás fenntartására szolgáló költségvetési támogatást.

21. §[22]

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke