1989. évi XIV. törvény
az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosításáról[1]
1. § Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § (1) Az állami vállalat (a továbbiakban: vállalat) az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal e törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodik.
(2) A vállalat jogi személy."
2. §[2]
3. §[3]
4. § A Vt. 12. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Ha a szervezeti és működési szabályzat ezt előírja, a vállalati tanács ellenőrző bizottságot, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) vezetőséget, illetőleg ellenőrző bizottságot választ."
"(4) A vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), a vezetőség, illetőleg az igazgatótanács hatáskörébe tartozó kérdésekben az igazgató e testületek határozatainak keretei között jár el, egyébként a vállalatot önállóan és egyéni felelősséggel vezeti."
5. § A Vt. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. § A vállalat dolgozói e törvény és a külön jogszabályok, valamint a vállalat szervezeti és működési szabályzata által meghatározott keretek között részt vesznek a vállalat vezetésében, illetőleg a vezetés ellenőrzésében."
6. § A Vt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vállalat a rábízott vagyonnal és az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik."
7. § A Vt. 26. §-ának számozása 25. §-ra módosul, egyidejűleg a jelenlegi 25. § számozása 26. §-ra változik.
8. § A Vt. 28. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § A vállalatra rábízott vagyon - ha törvény kivételt nem tesz - nem vonható el; államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében a Minisztertanács ettől eltérően rendelkezhet."
9. § A Vt. 30. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. § A vállalat képviselője az igazgató, aki a jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat - szervezeti és működési szabályzatban megjelölt - dolgozóira átruházhatja."
10. § A Vt. 30/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"30/B. § Az alapító szerv jogosult
a)[4]
b) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az igazgató tekintetében kinevezési, felmentési és a külön jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására,
c) törvényben meghatározott esetekben a vállalat megszüntetésére, illetőleg gazdasági társasággá történő átalakítására."
11. § A Vt. 30/D. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"30/D. § (1) A törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.
(2) A cégbíróságnak a vállalatokkal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni."
12. § A Vt. 40. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"40. § A vállalat részére meghatározott gazdasági tevékenységre utasítás csak törvényben, törvényerejű rendeletben, illetve törvény erre irányuló felhatalmazása alapján minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetben adható, ha az össztársadalmi cél más eszközökkel nem érhető el."
13. § A Vt. 42. §-ának (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vállalat megszűnik
a) szétválással, más vállalattal történő egyesüléssel, továbbá más vállalatba való beolvadással,
b) ha gazdasági társasággá vagy szövetkezetté átalakul,
c) ha az alapító szerv a 42/A. § (1) bekezdésében meghatározott okból megszünteti,
d) ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti,
e) ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja."[5]
14. §[6]
15. §[7]
16. § A Vt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az alapító szerv a felügyelete alá tartozó több vállalat gazdálkodásának és irányításának szervezeti összefogására trösztöt hozhat létre. A tröszt a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló vállalatszerűen működő gazdálkodó szervezet."
17. § A Vt. 48. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A trösztöt a vezérigazgató, illetőleg az igazgatótanács vezeti. Az igazgatótanács a tröszt vezérigazgatójából és a tröszti vállalatok igazgatóiból áll. A létesítő határozat úgy rendelkezhet, hogy az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősülő tröszti vállalatokat érintő ügyekben az igazgatótanács kizárólag a vezérigazgató és e vállalatok igazgatóinak részvételével is hozhat döntést."
18. § A Vt. 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"52. § A trösztre az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a tröszti vállalat a tröszt irányítása alatt áll."
19. § (1) Ez a törvény - (2) bekezdésében foglalt kivétellel - 1989. július hó 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény 3. §-ának, 11. §-ának rendelkezése, valamint a 13. §-sal módosításra kerülő 42. § (1) bekezdésének e) pontjának rendelkezése és a 15. §-ának rendelkezése 1990. január 1. napján lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépése után trösztöt csak a közüzemi vállalatok körében lehet létrehozni.
20. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vt. preambuluma - az első és az utolsó mondat kivételével -, 3. §-a (1) bekezdésének szövegéből az "és más tevékenységét" szövegrész, 3. § (2) bekezdése, 4-5. §-a, 12. § (5) bekezdése, 20. §-a, 21. §-ának (2)-(3) bekezdése, 23. §-a g) pontjának szövegéből az "és társulásban" szövegrész, 23. §-ának j)-k) pontja, 27. §-a (2)-(3) bekezdésének szövegéből az "és a kezelésében álló" szövegrész, 27. §-ának (4) bekezdése, valamint 53. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
(2) 1990. január 1. napjával a Vt. 30/A. §-a (2) bekezdésének szövegéből "a törvényességi felügyeletet, valamint" szövegrész és a (2) bekezdés utolsó mondata, 30/C. §-a b) pontjának szövegéből a "működése, továbbá" szövegrész, 38. §-ának szövegéből "a törvényességi felügyeletet ellátó", szövegrész hatályát veszti.
Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Dr. Pesta László s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Soltészné Pádár Ilona s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés az 1989. május 30-ai ülésén fogadta el.
[2] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LV. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1992.08.27.
[3] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LV. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1992.08.27.
[4] A Vt. 30/B. § a) pontját megállapító rendelkezést hatályon kívül helyezte az 1992. évi LV. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1992.08.27.
[5] Ezen törvény 19. § (2) bekezdése alapján a 42. § (1) bekezdése e) pontja később lép hatályba. Hatályos 1990.01.01.
[6] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LV. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1992.08.27.
[7] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LV. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1992.08.27.