1992. évi LV. törvény

az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról[1]

I. FEJEZET

A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény módosítása

1. §[2]

Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosítása

2. § Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény a következő 15/A §-sal egészül ki:

"15/A § Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 331-350. §-ainak megfelelő alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá, vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át."

Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosítása

3. § (1) Az állami vállalatokról szóló, többször módosított 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A vállalat elkülönült szervezeti egységének vezetője vagy az elkülönült szervezeti egység dolgozóinak kétharmada, továbbá a tröszti vállalat igazgatója vagy dolgozóinak kétharmada az alapítói jogokat gyakorló szervnél a szervezeti egység, illetőleg a tröszti vállalat önálló vállalatként való létesítését kezdeményezheti.

(2) Az önálló vállalat létesítésére (a továbbiakban: kiválásra) elsősorban akkor kerülhet sor, ha az elősegíti az elkülönült szervezeti egységnek, vagy annak a vállalatnak a gazdasági társasággá alakítását, amelyből a kiválás történt.

(3) Az alapítói jogokat gyakorló szerv a döntésről a kezdeményezőt írásban értesíti; az elutasítást indokolni kell."

4. § A Vt. 10/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "10/C. § (1) A létesítő határozatot az alapítói jogokat gyakorló szerv hozza.

(2) A vállalatot létesítő határozatban meg kell jelölni a vállalat

a) nevét és székhelyét;

b) tevékenységi körét;

c) induló vagyonát (jegyzett tőkéjét);

d) általános vezetését ellátó szervet, továbbá

e) az alapítói jogokat gyakorló szervet, valamint

f) a jogszabály által előírt egyéb tényeket és körülményeket.

(3) A határozatban fel kell tüntetni annak a vállalatnak, szervezetnek a nevét is, amelyből a kiválás történt.

(4) A létesítő határozatban kell rendelkezni

a) a vállalati saját tőkének és a saját tőkéhez kapcsolódó eszközöknek és kötelezettségeknek a vállalat és az önállósodott (kivált) gazdasági egység közötti megosztásáról;

b) az önállósodott gazdasági egységnél foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdések rendezéséről;

c) a jogutódlással összefüggő kérdésekről, ideértve a hitelezői követelések kielégítését is.

(5) A vállalat létesítését a határozat kiadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a létesítő határozat kiadásának napjára visszamenő hatállyal jön létre. A bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a létesítő határozat jogszabályba ütközik.

(6) A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot, amelynek bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják. A cégbírósághoz intézett bejelentés megtétele annak a szervnek a feladata, amely a vállalat létesítésére, illetőleg a kötelezően bejegyzendő más változásra vonatkozó határozatot hozta."

A helyi önkormányzatokról szóló törvények módosítása

5. § (1)[3]

(2)[4]

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény és a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosítása

6. § (1)[5]

(2)[6]

(3)[7]

7. § (1)[8]

(2)[9]

A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosítása

8. § (1)[10]

(2)[11]

(3)[12]

(4)[13]

Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása

9. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 6. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

[A képviselő - az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően - nem leheti

"d) az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság vezető tisztségviselője, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja."

II. FEJEZET

Az egyes jogi személyek vállalata és a nem állami vállalat által létesített leányvállalat átalakulásának szabályai

10. § (1) Az egyes jogi személyek vállalata (Ptk. VI. fejezetének 9. pontja) (a továbbiakban: vállalat) gazdasági társasággá átalakításáról a létesítő szerv határoz. Az átalakítást a vállalat is kezdeményezheti a létesítő szervnél. A gazdasági társasággá alakuláshoz a Gt. szerint szükséges intézkedések megtételére a létesítő szerv köteles.

(2) A vállalat átalakulása során az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény IV. fejezetének 1. Címét kell megfelelően alkalmazni - a 41-42. §-okban foglaltak kivételével - azzal, hogy az Állami Vagyonügynökség jogait a létesítő szerv gyakorolja.

(3)[14]

(4) A létesítő szerv a vállalat átalakításáról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkezett tartozásokért 5 évig kezesként felel, kivéve, ha jogszabály valamely követelésre ennél rövidebb elévülési határidőt állapít meg.

(5)[15]

(6) Az e törvény alapján történő átalakuláskor külön adó- és illetékfizetési kötelezettség - az eljárási illeték kivételével - nem keletkezik.

11. § A nem állami vállalat által alapított leányvállalat gazdasági társasággá alakítására a 10. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A leányvállalatot létesítő szerv az átalakulása előtt köteles dönteni az általa létesített leányvállalat átalakításáról vagy megszüntetéséről.

III. FEJEZET

Vegyes és záró rendelkezések

12. § (1) E törvény, valamint a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény és az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) Ha e törvény hatálybalépésekor a vállalat alapítása már folyamatban van, azt az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint be lehet fejezni.

(3) Ha a gazdasági társaság más gazdasági társasággá alakulása e törvény hatálybalépése előtt megkezdődött, azt az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint fejezheti be.

13. § (1)[16] Ahol törvény az Állami Vagyonügynökséget említi, ezen az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot is megfelelően érteni kell.

(2)[17]

(3)[18]

(4)[19]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke