17/1989. (IV. 1.) PM-KeM együttes rendelet

a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet módosításáról

A vám- és pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) végrehajtásáról rendelkező 9/1966. (II. 5.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályairól szóló - módosított - 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) a 47. § (4) bekezdése alapján előjegyzésben kezelt vámáruk."

2. §

Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A Kereskedelmi Vámtarifát

a) a külkereskedelmi áruforgalomban behozott,

b) a nem külkereskedelmi áruforgalomban a jogi személy részére beérkező,

c) a gazdasági és művészeti tevékenységet folytató magánszemély, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény hatálya alá tartozó, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság részére beérkező, az engedélyezett tevékenység gyakorlásához szükséges vámáruval kapcsolatos vámigazgatási eljárás során kell alkalmazni.

(2) E jogszabály rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából külkereskedelmi áruforgalomban behozottnak azt a vámárut kell tekinteni, amelyet külkereskedelmi vállalat, illetve külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított jogi személy vagy magánszemély (a továbbiakban együtt: külkereskedelmi vállalat) engedélyezett külkereskedelmi tevékenység keretében hoz be.

(3) A közforgalmú fuvarozóvállalatnak (a továbbiakban: fuvarozó vállalat) és a postának az államhatárt szol-gálatteljesítés miatt átlépő - az. 5. számú mellékletben meghatározott - dolgozója, továbbá a határforgalom lebonyolítását és ellenőrzését külföldi szolgálati helyen végző által behozott vámáru vámkezelésekor az 5. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az (1) és (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vámárukkal kapcsolatos vámigazgatási eljárás során a Magánforgalmi Vámtarifa rendelkezéseit kell alkalmazni. A Magánforgalmi Vámtarifát és végrehajtási szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza."

3. §

(1) Az R. 31. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező gépkocsi és 50 000 Ft-nál nagyobb értékű motorkerékpár belföldi forgalom számára való vámkezelésére Baranya, Somogy és Tolna megyében a pécsi vámhivatal, Bács-Kiskun és Szolnok megyében a kecskeméti vámhivatal, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében a miskolci vámhivatal, Csongrád és Békés megyében a szegedi vámhivatal, Győr-Sopron, Komárom és Veszprém megyében a győri vámhivatal, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében a debreceni vámhivatal, Zala és Vas megyében a zalaegerszegi vámhivatal, Pest, Fejér és Nógrád megyében, valamint Budapesten a budapesti 7. számú Vámhivatal,"

(2) Az R. 31. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) az utas- és ajándékforgalomban behozott vámáruk vámkezelésére, amennyiben a vámkezeléshez más hatóság engedélye szükséges és ez az engedély a belépéskor nem áll rendelkezésre - a fegyver, a lőszer, a pirotechnikai készítmények, valamint a h) pontban foglaltak kivételével -, továbbá a behozatalkor a Magánforgalmi Vámtarifa alkalmazásával vámkezelt és garanciális cserére, javításra, kiszállításra kerülő áruk kiviteli előjegyzésére és a szavatossági igény alapján beérkező vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelésére a megyeszékhelyen működő vámhivatal;"

(3) Az R. 31. §-a (3) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:

"j) magánszemélyek esetében az a)-i) pontokba nem tartozó áruk vámkezelésére Budapest területén a 2., a 3., a 6., a 7., a 8. és a 15. számú Vámhivatal, valamint az 1. számú Vámhivatal Hungarocamion kirendeltsége;

k) a Budapesten megrendezésre kerülő vásárokra, kiállításokra és egyéb nemzetközi rendezvényekre (tudományos, műszaki, művészeti tanácskozásokra, társadalmi rendezvényekre, kongresszusokra) beérkező vásári és kiállítási áruk, reklám- és propagandaanyagok, reprezentációs és ajándéktárgyak vámkezelésére a budapesti 9. számú Vámhivatal (illetékes)."

4. §

Az R. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Árunyilatkozatot az áru felett rendelkezésre jogosult vagy annak meghatalmazottja adhat. A nem külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru vámkezelésére közös árunyilatkozatot csak közös háztartásban élő családtagok adhatnak. E rendelkezés alkalmazásában családtag: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs. A családtagi minőséget és a közös háztartásban élést az útlevél adataiból, illetőleg az utas nyilatkozata alapján kell megállapítani."

5. §

Az R. a 38/A. §-a után a következő 38/B. §-sal egészül ki:

"38/B. § A nem külkereskedelmi áruforgalomban a devizahatóság engedélyével folytatott ügynöki és bizományosi tevékenység keretében beérkező gépjárműveket - a tevékenységet végző kérelmére - vámraktáron kívüli raktározási eljárásban kell vámkezelni. Ezeket a gépjárműveket a vásárló részére kell a belföldi forgalom részére vámkezelni. A vámkezeléshez be kell nyújtani az értékesítő által kiállított számlát."

6. §

Az R. 47. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A behozatali előjegyzésben történő vámkezelést -a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - írásbeli árunyilatkozattal lehet kérni."

7. §

Az R. 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A jótállási vagy szavatossági igény érvényesítése céljából nem külkereskedelmi áruforgalomban külföldre szállított áru esetében az. árunyilatkozatot adó az igény fennállását az árunyilatkozaton köteles feltüntetni és azt megfelelően igazolni."

8. §

Az R. 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az MNB kiviteli engedélye nélkül vonhatók kiviteli ellenőrzés alá, illetőleg kezelhetők kiviteli előjegyzésben:

a) a nemzetközi szerződés alapján engedélymentesnek meghatározott áruk;

b) a külföldi kormányok tagjai, a külföldi törvényhozó testületek elnökei, valamint a külföldi kormánybizottságok elnökei és tagjai személyes használatára szolgáló tárgyak;

c) a magyar hatóságok által a külföldön székelő magyar külképviseleti (diplomáciai) hatóságok részére hivatalosan szállított küldemények, az élelmezési cikkek kivételével;

d) a pénzügyminiszternek, valamint az MNB-nek a devizahatósági jogkör gyakorlásával vagy a devizagazdálkodási teendők ellátásával kapcsolatos küldeményei, valamint az MNB által külföldre küldött váltók, csekkek, értékpapírok, bankjegyek és érmék;

e) a fuvarozó vállalatok szállítási szolgálatába besorozott járművek és fuvareszközök (szállítótartályok stb.), a rajtuk levő, illetőleg hozzájuk tartozó berendezési és felszerelési tárgyakkal együtt, továbbá a külföldi vasúti kocsikból kiemelt lökésmérő műszerek;

f) az ideiglenes használat céljából külföldről behozott gépjárművek, lakókocsik és vízijárművek, valamint a belföldi rendszámú személygépkocsik és utánfutóik (lakókocsik, camping utánfutók, csónak szállítók stb.), motorkerékpárok és vízijárművek, továbbá a jogi személy használatában levő tehergépkocsik és pótkocsijaik, valamint az autóbuszok, illetve a nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző magánszemély tulajdonában lévő tehergépjármű és autóbusz;

g) a járművekhez és szállítóeszközökhöz tartozó felszerelési tárgyak, a szállítmányok betakarására és rögzítésére szolgáló ponyvák és rögzítőeszközök;

h) a járművek üzemben tartásához szükséges és a járművek erre a célra szolgáló tartályaiban elhelyezett üzemanyagok;

i) a vízi járművek készletkönyvébe felvett készletek;

j) a magyar fuvarozó vállalatoknak nem fuvarozási szerződés keretében szállított küldeményei és a posta szolgálati küldeményei;

k) a külföldön áthaladó belföldi forgalomban szállított áruk;

l) a postaforgalomban kiszállításra kerülő hírlapok, folyóiratok és naptárak (keresztkötésben vagy nyitott borítékban), valamint Magyarország tájait ismertető, idegenforgalmi célokat szolgáló - 1945. április 4. után kiadott - könyvek, útikalauzok és brossúrák, colorvox és cityvox hanglemezek, továbbá családi vonatkozású fényképek (levelezőlap nagyságig), gyűjtési célokat szolgáló és 500 g-ot meg nem haladó mennyiségű címkék, számolócédulák, papírszalvéták, levelezőlapok, levélzáró bélyegek és ajánlási ragjegyek, továbbá a díjmentes előhívás céljából kiszállításra kerülő exponált filmek abban az esetben, ha a feladó írásban kijelenti, hogy a kiszállításra kerülő exponált filmen levő felvételek a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági érdekeit nem sértik;

m) az emberi hulla (elhamvasztva is), a hullát tartalmazó koporsó, hamvveder, valamint a koszorúk és kegyeleti célra szolgáló más tárgyak;

n) a devizajogszabályban, valamint az MNB által meghatározott körben és feltételek mellett a kiviteli engedély alól mentesített áruk és az árunak nem minősülő vagyontárgyak:

o) azok a vámáruk, amelyeket nem kezeltek a belföldi forgalom számára és az eredeti fuvarokmány alapján kerülnek át-, illetőleg visszaszállításra;

p) a garanciális javítás vagy csere céljából - a garanciális igény fennállásának időtartamán belül - kivitelre (kiszállításra) kerülő, a belföldi forgalom számára vámkezelt áruk, amennyiben azokat kiviteli előjegyzésbe vették."

9. §

Az R. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az 1988. XXIV. tv. 18. §-a és 31. §-a (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából termelőeszköz az olyan gép, berendezés, felszerelési tárgy, jármű, amely áru előállításához (ideértve az. anyagbeszerzést és a készáru szállítását is), valamint a vállalt szolgáltatás teljesítéséhez, illetve a tevékenységhez közvetlenül szükséges."

10. §

Az R. 75. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Vámmentes a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek részére ellenszolgáltatás nélkül beküldött és a lakosság részére ingyenes szétosztásra kerülő gyógyszer, élelmiszer és ruhanemű küldemény."

11. §

Az R. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Vámmentes a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek részére bűnügyi jogsegély keretében beérkező bűnjel."

12. §

Az R. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"93. § (1) A külföldi fizetőeszközben kifejezett vámértéket - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az MNB által megállapított és a vámkiszabáskor érvényes hivatalos deviza eladási árfolyamon kell forintra átszámítani.

(2) A nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáru vámértékét az MNB által megállapított és a vámkiszabáskor érvényes hivatalos valuta eladási árfolyamon kell forintra átszámítani."

13. §

Az R. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A Magánforgalmi Vámtarifa vámtételei szerint kiszabásra kerülő vám alapja - a gépkocsi kivételével - a vámárunak a külföldön kifizetett, illetve felszámított és a külföldi jog szerint levonható vagy visszatéríthető adó levonása után fennmaradó külföldi ára. A vámáru külföldi árát - beleértve a visszatérített adó összegét is - a vámfizetésre kötelezett számlával, ennek hiányában értéknyilatkozattal igazolja. Ha a vámfizetésre kötelezett értéknyilatkozatot sem tud adni, a vámáru külföldi árát a vele azonos vagy hozzá legjobban hasonló áru külföldi árának alapulvételével vagy becslés útján a vámhivatal állapítja meg. A használt vámáru külföldi árának megállapításánál "a használtság mértékét figyelembe kell venni.

(2) Ha a számla alapján vagy értéknyilalkozattal bejelentett külföldi ár több mint 50 %-ban eltér az azonos áru szokásos külföldi árától, a vámhivatal az eladási országban kialakult átlagárban állapíthatja meg a vám alapját.

(3) A Magánforgalmi Vámtarifa rendelkezései szerint vámkezelni kért gépkocsi vámalapját - a (4) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámkiszabás hónapjára érvényes (NSZK-beli) Schwacke katalógusban feltüntetett és a külföldi jog szerint levonható vagy visszatéríthető adóval csökkentett (DEM) ár és az abban szereplő értékesítési irányelvek figyelembevételével (a futásteljesítménytől függetlenül), ennek hiányában a hozzá legjobban hasonló műszaki adatokkal rendelkező gépkocsi árának alapulvételével vagy becslés útján megállapított, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta eladási árfolyam szorzatával kiszámított - 1000 Ft-ra kerekített - forintérték képezi.

(4) A Magánforgalmi Vámtarifa rendelkezései szerint vámkezelendő, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott országokban gyártott gépkocsi vámalapját a belföldön érvényes fogyasztói ár figyelembevételével megállapított, a (3) bekezdésben írtak szerint kerekített forintérték képezi. Használt gépkocsi esetében a vám alapját -a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - évi 10%-kal csökkenteni kell.

(5) Egy évesnek minősül az a gépkocsi, amit a vámkezelést megelőző naptári évben gyártottak. Két (három, illetve négy) évesnek minősül az a gépkocsi, amit a vámkezelést megelőző második (harmadik, illetve negyedik) naptári évben gyártottak.

(6) A 4 évnél régebbi gyártású gépkocsi esetében a vám alapját a 4 éves gépkocsi értékének figyelembevételével kell megállapítani."

14. §

(1) Az R. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vám- és pénzügyőrség vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége, de legalább 1000 Ft, amelyet a vizsgálatot kérő a többi költségtől elkülönítve köteles átutalni vagy átutalási postautalvány felhasználásával megfizetni."

(2) Az R. 105. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében

a) nem külkereskedelmi áruforgalomban - kivéve az útiholmi vámkezelését - megkezdett naponként 500 Ft;

b) külkereskedelmi áruforgalomban

- a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon és szabad szombaton végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként 1000 Ft,

- a vámhivatal hivatalos idején belül egy helyszínre kért és napi 4 órát meghaladó időtartamú folyamatos vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként 500 Ft,

- minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként 200 Ft,

- munkanapon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a fentieken kívül, megkezdett óránként 200 Ft

kiszállási díjat kell fizetni. Ab) pontban meghatározott kiszállási díjat a vámhivatal naptári hónaponként, összesítve szabja ki és szedi be."

(3) Az R. 105. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a külkereskedelmi áruforgalomban az áru kiléptetését keret árukiviteli bizonylat alapján kérik, a külkereskedelmi vállalatnak leírószelvényenként 100 Ft költségtérítést kell fizetnie. A költségtérítést a vámhivatal naptári hónaponként összesítve szabja ki és szedi be."

15. §

Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép, az R. 5. számú melléklete IV/1. pontja helyébe e rendelet 2. számú melléklete, az R. 6. számú melléklete 1. pontjának (5) bekezdése helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

16. §

Ahol az R. Ajándék Vámtarifát vagy Utas Vámtarifát említ, ott a szöveg Magánforgalmi Vámtarifára módosul.

17. §

Ahol az R. belföldi forgalmi értéket említ, ott a szöveg külföldi vételárra (94. §) módosul.

18. §

(1) Ez a rendelet 1989. április 8-án lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1989. április 8-án vagy azt követően beérkezett vámáruk vámkezelésekor kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti a 45. § (3) és (4) bekezdése, az 50. § (3) bekezdése és a 95. § (2) bekezdése, valamint az R. 2. számú melléklete.

(2) A 14. §-ban foglalt rendelkezéseket 1989. május 1-től kell alkalmazni.

(3) Az az utas, aki e rendelet hatályba lépése előtt lépett ki külföldre és e rendelet hatályba lépése után tért haza, kilépés napjától számított 30 napon belül kérheti, hogy vámáruit a kilépése napján hatályban lévő vámjogszabály szerint vámkezeljék.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter

Beck Tamás s. k.,

kereskedelmi miniszter

1. számú melléklet a 17/1989. (IV. 1.) PM-KeM együttes rendelethez

"1. számú melléklet a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelethez Magánforgalmi Vámtarifa

*A fajtánként megjelölés alatt az egyes áruk szokásos mértékegységét, kiskereskedelmi kiszerelés szerinti mennyiségét (pl. db, liter, kg, pár, méter, tucat, készlet, doboz, zsák, ballon) kell érteni.

A Magánforgalmi Vámtarifa végrehajtási szabályai

1. A Magánforgalmi Vámtarifa 3. hasábjában meghatározott vámtétellel csak a 4. hasábban meghatározott mennyiségű vámáru vámkezelhető utasonként vagy küldeményeként.

2. A Magánforgalmi Vámtarifa 4. hasábjában meghatározott mennyiséget meghaladó mennyiségű vámáru kereskedelmi jellegűnek minősül, és sem a belföldi forgalom számára, sem behozatali előjegyzésben nem vámkezelhető.

3. A nem vámkezelhető vámáru - a 68. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - külföldre visszavihető vagy visszaküldhető. A devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő magánszemélyek áruinak visszaszállításához, valamint abban az esetben, ha a fuvarozó vállalat vagy a posta a küldeményt nem az eredeti szállítási okmánynyal szállítja vissza, a Magyar Nemzeti Bank kiviteli engedélye szükséges.

4. A nem vámkezelthető vámárut - a 68. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - a vámkezelést kérőnek jogában áll kijelölt gazdálkodó szervezet útján történő értékesítésre átadás céljából a vámhivatalnál felajánlani. Az egyébként vámkezelhető vámáru is felajánlható. A felajánlott vámáru értékesítéséből befolyt összeg 80%-át vám címén kell elszámolni, a fennmaradó összeget pedig - a raktározott vámáruk értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - az utasnak vagy a küldemény címzettjének ki kell fizetni.

5. Az utas valamennyi behozott vámáruról részletes áru felsorolással kiállított írásbeli árnyilatkozattal köteles a vámkezelést kezdeményezni:

- ha a vámáruk mennyisége a Magánforgalmi Vámtarifa 4. hasábjában foglalt mennyiségi kereteket meghaladja;

- ha a vámáruk egyedi vagy összértéke a 9. pontban meghatározott értéket meghaladja;

- ha az. utas - az útiholmi mennyiségén felül - szeszesitalt, vagy dohánygyártmányt hoz. magával;

- ha az áru vámkezeléséhez államigazgatási szerv engedélye szükséges;

- ha az utasnak feladott poggyásza van. Feladott poggyász. az. a csomag, amit az utas külföldön tartózkodása alatt fuvarozásra feladott.

6. Szóbeli árunyilatkozat adható az útiholmiról, illetve azokról a vámárukról

- amelyek mennyisége a Magánforgalmi Vámtarifa 4. hasábjában foglalt mennyiségi kereteket nem haladja meg:

- ha a vámáruk egyedi vagy összértéke a 9. pontban meghatározott értéket nem haladja meg;

- ha az utas szeszes italt, vagy dohánygyártmányt - az útiholmi mennyiségén felül - nem hoz. magával;

-- ha az áru vámkezeléséhez államigazgatási szerv engedélye nem szükséges;

- ha az. utasnak feladott poggyásza nincs.

A zöld folyosó igénybevétele szóbeli árunyilatkozatnak minősül.

7. Szóbeli árunyilatkozat adható - a garanciális cserére történő kivitel kivételével - minden kivitelre kerülő áruról. Ha az. utas a kivinni szándékozott értékesebb áru kivitelének igazolását a vámmentes visszahozatal biztosítása érdekében írásban kéri, a kiléptetés megtörténtét igazolni kell.

8. Nem kell a vámot megfizetni a szállító vagy fuvarozó vállalattal beküldött ajándékküldemények után, ha azok mennyisége a vámkezelhető mennyiséget, együttes értéke pedig küldeményenként az 5000 Ft-ot nem haladja meg. Ez a vámkedvezmény az 5000 Ft-ot meghaladó összértékű ajándékküldemények értékéből nem vonható le.

9. a) Nem kell a vámot megfizetni - a b)-c) pontban foglaltak kivételével - az utas által magával hozott vagy általa külföldön feladott vámáruk után, ha azok mennyisége a vámkezelhető mennyiséget, együttes értéke személyenként az. 5000 Ft-ot nem haladja meg. Ez. a vámkedvezmény az 5000 Ft-ot meghaladó egyedi értékű vámárukra nem alkalmazható.

b) Nem kell a vámot megfizetni a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek tekintendő 14 éven aluli utas által magával hozott, vagy általa külföldön feladott vámáruk után, ha azok együttes értéke személyenként az 1000 Ft-ot nem haladja meg.

Ez a vámkedvezmény az 1000 Ft-ot meghaladó egyedi értékű vámárukra nem alkalmazható.

c) Az a) pontban meghatározott vámkedvezmény - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a külföldi útlevéllel rendelkezőket (a külföldi diplomata és szolgálati útlevéllel utazók, továbbá a külföldi útlevéllel utazó, de a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek minősülő személyek kivételével) és a külföldön élők útlevelével rendelkező magyar állampolgárokat naptári évenként egy ízben, az első beutazás alkalmával illeti meg.

10. A 8. és 9. pontban meghatározott vámkedvezmény gépjárművekre, szeszesitalokra és dohánygyártmányokra, vámszabadterületen átvett vámárukra, csempészet és vámorgazdaság bűncselekmény, illetve vámszabálysértés tárgyát képező árukra nem alkalmazható.

11. A 9. pontban foglalt rendelkezés szerint a vám megfizetése nélkül kiadott nemesfém tárgyakat csak az értékesítés céljából kért vámkezelés időpontjában érvényes jogszabály szerint kiszabott vám megfizetése után szabad értékesíteni.

12. Ha a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő természetes személy nemesfém tárgyat a felvásárlásra jogosult szerv részére értékesítés céljából hoz be és erről a szándékáról írásban is nyilatkozatot tesz, a nemesfém tárgy után a Magánforgalmi Vámtarifa 3. hasábjában meghatározott mértékű vámot a felvásárlási ár alapulvételével, a felvásárlás napján köteles megfizetni. A vámot a felvásárló szerv a felvásárlási árból levonja és az. illetékes megyei (fővárosi) parancsnokság vámbevételi számlájára utalja át. Ilyen esetben a nemesfém tárgy mennyiségi korlátozás nélkül vámkezelhető.

13. A 12. pont rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha a nemesfém tárgyakat a behozataltól számított 30 napon belül az arra jogosult felvásárló szervnek értékesítik.

2. számú melléklet a 17/1989. (IV. 1.) PM-KeM együttes rendelethez

Az R. 5. számú melléklete IV. pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az I-II. pontban meghatározott személyek jogosultak gépkocsi vásárlására akkor, ha külföldi napidíjuk meghatározott részét előtakarékosság címén befizetik és a részükre járó mindenkori vámkedvezmény 50%-át veszik csak igénybe. E feltételek fennállása esetén a gépkocsi az előtakarékosság bejelentésétől számított

a) legalább 366 külföldi szolgálati nap esetén a Magánforgalmi Vámtarifa vámtételeinek 50%-os mérséklésével,

b) legalább 731 külföldi szolgálati nap esetén vámmentesen vámkezelhető."

3. számú melléklet a 17/1989. (IV. 1.) PM-KeM együttes rendelethez

Az R. 6. számú melléklete 1. pontjának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ipari vámszabadterület csak exportra történő termelés céljára létesíthető. E rendelkezés a vámszabadterületi társaság esetében nem alkalmazható."