22/1989. (VII. 31.) SZEM rendelet

a gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet végrehajtásáról

A gyermekgondozási segélyről szóló módosított 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel; országos hatáskörű szervek és érdekképviseleti szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az R. 1. §-ának (1) bekezdése szempontjából egyedülállónak azt az apát kell tekinteni, aki a gyermekgondozási díjra jogosultság szempontjából is egyedülállónak minősül.

2. §

(1) Az R. 1. §-ának (1) bekezdése szempontjából tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos az a gyermek, aki után magasabb összegű családi pótlék jár. Ezt az állapotot, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító tartós betegség és súlyos fogyatékosság minősítéséről, valamint a családi pótlékra jogosultsághoz szükséges igazolásról szóló 7/1980. (VII. 23.) EüM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott módon, az. ott megjelölt szervek igazolják.

(2) A Vhr. 1. sz. mellékletét képező orvosi igazolásra rá kell vezetni, hogy az. igazolást a gyermekgondozási segély igényléséhez adták ki.

(3) Az. (1) bekezdés alapján folyósított gyermekgondozási segély esetében a gyermek egészségi állapotáról szóló, a Vhr.-ben előírt orvosi igazolásokat a folyósító szerv köteles a kiállítást követő év szeptemberében, majd évente egyszer, szeptember hónapban rendszeresen bekérni. Ha az. igazolás szerinti állapot végleges, újabb igazolást bekérni nem kell.

3. §

Az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek után gyermekgondozási segély akkor állapítható meg, ha az R. 1. §-ában meghatározott feltételek az örökbefogadás, illetőleg a gondozásbavétel időpontjában fennállnak.

4. §

(1) Intézményben (bölcsőde, óvoda, napköziotthonos óvoda, csecsemőotthon, egészségügyi gyermekotthon stb.) elhelyezett gyermek után gyermekgondozási segély nem jár. Ez a korlátozás nem vonatkozik a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójára, illetve a gyermekgondozási segély mellett munkát vállalóra, ha gyermekét bölcsődében, óvodában vagy napköziotthonos óvodában helyezi el.

(2) Nem tekinthető intézményi elhelyezésnek, ha a gyermek csak rehabilitációs (habilitációs) célú foglalkoztatásban vesz részt.

5. §

A gyermekgondozási segélyben részesülő köteles a segélyt folyósító szervnek nyolc napon belül bejelenteni, ha a gyermek 30 napot meghaladó időtartamra

a) gyermekintézménybe vagy más személy gondozásába került, vagy saját háztartásában gondozása valamilyen egyéb oknál fogva megszűnik,

b) külföldön állandó jelleggel letelepedik.

6. §

A nem egyedülálló apa akkor veheti igénybe a gyermekgondozási segélyt, ha az. R. 1. §-ában és a 4. §-ában meghatározott feltételek az. igénybejelentéskor reá vonatkozóan is fennállnak.

7. §

(1) A gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli, illetve díjazás nélküli szabadságnak (a továbbiakban együtt: fizetés nélküli szabadság) a gyermekgondozási segélyben részesülő, vagy a házastárs, illetőleg az eltartó halála vagy tartós (legalább 30 nap időtartamú) megbetegedése, katonai szolgálatra való bevonulása, szabadságvesztés büntetése, életközösség megszakítása, újabb gyermek születése miatti megszakítása esetén a gyermekgondozási segély, a további fizetés nélküli szabadság idejére is jár.

(2) A fizetés nélküli szabadságnak - egy naptári évben egyszer - munkába állás vagy munkaviszony (tagsági viszony) létesítése céljából történő megszakítása esetén a gyermekgondozási segély a fizetés nélküli szabadság további idejére is jár.

(3) Nem számít a gyermekgondozási segély (1) és (2) bekezdés szerinti megszakításának az, ha az. anya helyett az apa veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. Ebben az cselben az apának a gyermekgondozási segélyre irányuló igénybejelentését az anyával együttesen kell előterjesztenie.

(4) Az apa gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a katonai szolgálatra történő behívása esetén megszűnik. Helyette a gyermekgondozási segély az anyát ismételten megilleti.

8. §

Ha a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a gyermek három - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében tíz éves kora előtt megszűnik (pl.: a fizetés nélküli szabadság megszakítása, a gyermek intézményi elhelyezése, olyan munkaviszony létesítése, amely mellett a gyermekgondozási segély nem jár), az érdekelt személy - a fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén a munkáltató-köteles erről a segélyfolyósító szervet írásban értesíteni.

9. §

(1) A gyermekgondozási segély iránti igény érvényesítésére - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a gyermekgondozási díjra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának, illetve a hallgatói jogviszony megszűnését követően a volt hallgatójának is, a gyermekgondozási segély iránti igényét a felsőoktatási intézményhez kell bejelentenie. A gyermekgondozási segélyt a felsőoktatási intézmény társadalombiztosítási kifizetőhelye állapítja meg és folyósítja.

(3) A felsőoktatási intézmény a nappali tagozatos hallgató gyermekgondozási segélyre való jogosultságáról a melléklet szerinti igazolást állítja ki.

(4) Ha a gyermekgondozási segély nem teljes naptári hónapra jár, egy naptári napra a havi összeg egyharmincad részét kell folyósítani.

10. §

(1) Ha a gyermekgondozási segélyt igénylő több munkáltatóval áll munkaviszonyban (bedolgozói, tagsági viszonyban), az igényt a főfoglalkozású munkahelye szerinti társadalombiztosítási kifizetőhelynél, ennek hiányában a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) kell bejelentenie.

(2) A külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár gyermekgondozási segélyre való jogosultságát - a tanulmányok folytatására engedélyt adó szerv, vagy a külföldi tanulmányok helye szerinti külképviseleti szerv igazolása alapján - a hallgató állandó lakhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság bírálja el.

11. §

A gyermekgondozási segélynek az R.-ben és a jelen rendeletben nem szabályozott - kivételes méltányosságból történő - megállapítása az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság hatáskörébe tartozik.

12. §

(1) Gyermekgondozási segély címén havonta:

- az első gyermek után 800 forint;

- a második gyermek után 900 forint;

- a harmadik és minden egyes további gyermek után 2000 forint

jár.

(2) Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a gyermekgondozási segély havi összege:

- az első gyermek után 1600 forint;

- a második gyermek után 1800 forint;

- a harmadik és minden egyes további gyermek után 2000 forint.

(3) A második vagy további gyermek után a gyermekgondozási segély megállapításakor a segélynek akkor is a magasabb összege jár, ha az idősebb gyermek után gyermekgondozási segélyt nem igényeltek vagy nem jár, illetőleg ha az idősebb gyermek után megállapított segély folyósítása bármilyen oknál fogva megszűnik.

(4) Ha több gyermek után jár gyermekgondozási segély és a gyermekek egyike meghal, vagy a gyermekek száma örökbefogadás, illetőleg állami nevelésbe vétel folytán csökken, akkor az alacsonyabb összegű gyermekgondozási segélyt kell megszüntetni.

(5) A gyermekgondozási segélyből levonásnak helye nincs.

13. §

(1) Ez a rendelet 1989. augusztus 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a gyermekgondozási segélyről szóló 4/1982. (IV. 16.) EüM rendelet, és az azt módosító 1/1985. (I. 17.) EüM rendelet, a 11/1985. (XII. 22.) EüM rendelet, és az 1/1986. (II. 27.) EüM rendelet, továbbá a 2/1982. (IV. 26.) SZOT szabályzat hatályát veszti.

(2) E rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Csehák Judit s. k.,

szociális és egészségügyi miniszter

Melléklet a 22/1989. (VII. 31.) SZEM rendelethez