10/1982. (IV. 16.) MT rendelet

a gyermekgondozási segélyről

1. §[1]

(1) Az anyát, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apát gyermeke 3 éves korának - tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében 10 éves korának -betöltéséig gyermekgondozási segély illeti meg, ha gyermekgondozási díjban részesült és folytatólag gyermekgondozási segélyt igényel, vagy rendelkezik a gyermekgondozási díjhoz szükséges jogosultsági feltételekkel.

(2) A gyermekgondozási segély az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek után is jár.

(3) Ha az anya, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apa felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója - a gyermek születési napjától - gyermekgondozási segélyre jogosult, amennyiben a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt született. Ha a gyermek a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított 180 napon belül született, gyermekgondozási segély akkor is jár, ha a jogosultság az (1) bekezdés alapján nem állapítható meg.

1/A. §[2]

2. §[3]

Nem jár gyermekgondozási segély a táppénz, baleseti táppénz, betegségi segély, terhességi gyermekágyi segély, szülési segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartamára.

3. §

(1) Ha a gyermekgondozási segély tartama alatt az anya újból szül, további gyermekgondozási segélyre válik jogosulttá.

(2) Ikerszülés esetén, vagy ha több gyermekgondozási segélyre jogosító gyermek van, a gyermekgondozási segély mindegyik gyermek után külön-külön jár.

4. §

A gyermek egyéves korának betöltése után a gyermekgondozási segélyt az anya helyett a vele közös háztartásban élő apa is igénybe veheti, ha a gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételeinek mindketten megfelelnek.

5. §

(1)[4]

(2) Az anya, illetőleg az apa a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot megszakíthatja; a munkavállalás érdekében történő megszakítást harminc nappal előbb be kell jelenteni a foglalkoztatónak.

6. §

(1)[5] A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - a segély teljes összegének folyósítása mellett - a gyermek másfél éves kora után munkát vállalhat. A munkaviszony (tagsági viszony) keretében történő munkavégzés azonban éves átlagban a törvényes munkaidő felét nem haladhatja meg.

(2) A gyermekgondozási segélyben részesülő üzemi baleset esetén a keresőképtelenség tartamára a gyermekgondozási segély és a baleseti táppénz között választhat.

7. §[6]

(1) A jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély visszafizetésére, megtérítésére, továbbá a jogosultsággal és a folyósítással kapcsolatos jogvitákra a gyermekgondozási díjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A gyermekgondozási segély költségeit a társadalombiztosítás költségei terhére kell elszámolni.

8. §

(1)[7] Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a gyermekgondozási segély összegéit, a gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeire és annak elbírálására vonatkozó részletes szabályokat - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a művelődési miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével, az Országos Tervhivatal elnökével, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - meghatározza.

(2) A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeire, annak elbírálására és folyósítására vonatkozó szabályokat - az e rendeletben foglaltaknak megfelelően - a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjai tekintetében az illetékes miniszterek állapítják meg.

(3)[8]

9. §

(1) Ez a rendelet 1982. évi május hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a gyermekgondozási segélyről szóló 3/1967. (I. 29.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 5/1969. (I. 28.) Korm. számú rendelet, a 28/1973. (X. 18.) MT számú rendelet, valamint a 43/1976. (XII. 29.) MT számú rendelet hatályát veszti.

(2) Gyermekgondozási segély állapítható meg a jelen rendelet hatályba lépése előtt született gyermek után is, amennyiben az 1. §-ban meghatározott feltételek fennállnak.

(3)[9]

(4) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott - a 9/1978. (II. 1.) MT számú rendelettel, a 14/1979. (IV. 6.) MT számú rendelettel, az 1981. évi 25. számú tvr-rel, valamint a 74/1981. (XII. 29.) MT számú rendelettel módosított - 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szülési szabadság eltelte után a gyermek gondozása, illetőleg ápolása céljából a termelőszövetkezeti tagnak - kérelmére - a vezetőség a munkajogi szabályok szerint köteles díjazás nélküli szabadságot biztosítani."

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke