4/1982. (IV. 16.) EüM rendelet

a gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT számú rendelet végrehajtásáról

A gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

(Az R. 1. §-ához)

1. §

(1) Az R. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 270 napi időtartamba be kell számítani a munkaviszony, a bedolgozói jogviszony és az ipari szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási segély folyósításának az idejét. A jogviszony megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósítását a gyermekgondozási segélyre való jogosultság elbírálása során az igénylőnek igazolnia kell.

(2) Ha a gyermekgondozási segélyt igénylő több foglalkoztatónál állt munkaviszonyban (tagsági viszonyban), a gyermekgondozási segélyre akkor jogosult, ha a munkaviszonyaiban (tagsági viszonyaiban) eltöltött munkaideje együttesen eléri a napi 4 órát, feltéve, hogy valamennyi munkaviszonyában (tagsági, viszonyában) egyébként megfelel az R. 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(3) A gyermekgondozási segélynek a munkaviszonyon (ipari szövetkezeti tagsági viszonyon) alapuló igénylése esetén a korábban mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti vagy mezőgazdasági szakszövetkezeti (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági szövetkezeti) tagként eltöltött időből minden tíz közös munkában töltött napot 30 napi időtartamú munkaviszonynak (ipari szövetkezeti tagsági viszonynak) kell tekinteni.

(4) Az R. 1. §-ának (1) bekezdése szempontjából egyedülállónak azt az apát kell tekinteni, aki nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él vagy az anya tartós akadályoztatása miatt egyedül gondoskodik a gyermekről.

2. §

(1) Az R. 1. §-ának (1) bekezdése szempontjából tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos az a gyermek, aki után magasabb összegű családi pótlék Jár. Ezt az állapotot a magasabb összegű családi pótlékra jogosító tartós betegség és súlyos fogyatékosság minősítéséről, valamint a családi pótlékra jogosultsághoz szükséges igazolásról szóló 7/1930. (VII. 23.) EüM számú rendeletben (a továbbiakban: r.) meghatározott módon az ott megjelölt szervek igazolják.

(2) Az r. 1. számú mellékletét képező orvosi igazolásra rá kell vezetni, hogy az igazolást a gyermekgondozási segély igényléséhez adták ki.

3. §

(1) A gyermekgondozási segélyre való jogosultság szempontjából a közös munkában eltöltöttnek kell tekinteni azokat a napokat is, amelyeken a mezőgazdasági szövetkezet tagja, illetőleg a közös munkában munkamegállapodás alapján résztvevő családtagja

a) baleseti táppénzben, kórházi ápolásban részesült, illetőleg betegségi segélyre jogosult volt,

b) szülési szabadságon volt,

c) gyermekgondozási segélyben részesült,

d) fizetett rendes vagy tanulmányi szabadságon volt,

e) tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt egy évet meg nem haladó fizetés nélküli szabadságon volt,

f) a vezetőség engedélyével munkaviszonyban állt, illetőleg táppénzben részesült,

g) a tagsági viszony létesítése előtt családtagként részt vett a mezőgazdasági szövetkezet közös munkájában, feltéve, hogy ezt az időt a nyugdíj szempontjából szolgálati időként figyelembe veszik,

h) szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemeltette, továbbá a háztáji gazdaságban végzett állattartási, illetőleg zöldség- és gyümölcstermelési munkája alapján munkanap-jóváírásban részesült,

i) munkamegállapodás keretében végzett részes munkája alapján munkanap-jóváírásban részesült.

(2) A gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapításánál közös munkában töltött időként kell figyelembe venni - a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony létrejöttét megelőzően - munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagsági viszonyban, bedolgozóként biztosításban töltött időt is.

(3) A munkanapok számításánál tíz munkában töltött órát kell egy munkanappal egyenlőnek venni.

4. §

Az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek után gyermekgondozási segély akkor állapítható meg, ha az R. 1. §-ában meghatározott feltételek az örökbefogadás, illetőleg a gondozásbavétel időpontjában fennállnak.

5. §[1]

(1) Intézményben (bölcsőde, óvoda, napköziotthonos óvoda, csecsemőotthon, egészségügyi gyermekotthon stb.) elhelyezett gyermek után gyermekgondozási segély nem jár. Ez a korlátozás nem vonatkozik a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójára, illetve a gyermekgondozási segély mellett munkát vállalóra, ha gyermekét bölcsődében, óvodában vagy napköziotthonos óvodában helyezi el.

(2) Nem tekinthető intézményi elhelyezésnek, ha a gyermek csak rehabilitációs (habilitációs) célú foglalkoztatásban vesz részt.

(Az R. 3. §-ához)

6. §[2]

Aki munkaviszonya, ipari szövetkezeti tagsági viszonya, bedolgozói jogviszonya, illetőleg mezőgazdasági szövetkezeti tagsági (családtagi) viszonya alapján részesül gyermekgondozási díjban, ennek lejártát követően folytatólagosan jogosult gyermekgondozási segélyre. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója - az egyéb állami támogatástól függetlenül - a gyermek születése napjától jogosult gyermekgondozási segélyre.

(Az R. 4. §-ához)

7. §

A nem egyedülálló apa akkor veheti igénybe a gyermekgondozási segélyt, ha az R. 1. §-ában meghatározott feltételek az igénybejelentéskor reá vonatkozóan is fennállnak.

(Az R. 5. §-ához)

8. §

(1) A gyermek gondozásira igénybe vett fizetés nélküli (díjazás nélküli) szabadságnak a gyermekgondozási segélyben részesülő, vagy a házastárs, illetőleg az eltartó halála vagy tartós (legalább 30 nap időtartamú) megbetegedése, katonai szolgálatra való bevonulása, szabadságvesztés büntetése, életközösség megszakítása, újabb gyermek születése miatti megszakítása esetén a gyermekgondozási segély a további fizetés nélküli (díjazás nélküli) szabadság idejére is jár.

(2) A fizetés nélküli (díjazás nélküli) szabadságnak - egy naptári évben egyszer - munkábaállás vagy munkaviszony (tagsági viszony) létesítése céljából történő megszakítása esetén a gyermekgondozási segély a fizetés nélküli (díjazás nélküli) szabadság további idejére is jár.

(3) Nem számít a gyermekgondozási segély (1) és (2) bekezdés szerinti megszakításának az, ha az anya helyett az apa veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. Ebben az esetben az apának a gyermekgondozási segélyre irányuló igénybejelentését az anyával együttesen kell előterjesztenie.

(4) Az apa gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a katonai szolgálatra történő behívása esetén megszűnik. Helyette a gyermekgondozási segély az anyát ismételten megilleti.

9. §[3]

Ha a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a gyermek három- - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében tíz-éves kora előtt megszűnik (pl. a fizetés nélküli szabadság megszakítása, a gyermek intézményi elhelyezése, olyan munkaviszony létesítése, amely mellett a gyermekgondozási segély nem jár), az érdekelt személy - a fizetés nélküli (díjazás nélküli) szabadság megszakítása esetén a foglalkoztató - köteles erről a segélyfolyósító szervet írásban értesíteni.

(Az R. 7. §-ához)

10. §

(1) Ha a gyermekgondozási segélyt igénylő több foglalkoztatónál áll munkaviszonyban (bedolgozói, tagsági viszonyban), a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot az a foglalkoztató bírálja el, amelyik a dolgozó munkakönyvét őrzi.

(2)[4] Ha a jogosult a gyermekgondozási segély igénylésekor nem áll munkaviszonyban (bedolgozói, tagsági viszonyban), illetőleg hallgatói jogviszonyban, a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot az a foglalkoztató, illetőleg felsőoktatási intézmény bírálja el, amelyiknél az igénylő utoljára munkaviszonyban (bedolgozói, tagsági viszonyban), hallgatói jogviszonyban állt.

(3)[5] A külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár gyermekgondozási segélyre való jogosultságát - a tanulmányok folytatására engedélyt adó szerv, a szülő kiküldetését tanúsító szerv vagy a külföldi tanulmányok helye szerinti külképviseleti szerv igazolása alapján - a hallgató állandó lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság bírálja el.

(4)[6] A gyermekgondozási segélyre való jogosultságról a foglalkoztató a melléklet szerinti igazolást állítja ki.

(5)[7] A (3) bekezdésben említett igazolást nem kell kiállítani, ha a jogosult a gyermekgondozási díj folyósítását követően veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt.

(6)[8] A felsőoktatási intézmény a nappali tagozatos hallgató gyermekgondozási segélyre való jogosultságáról a 2. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki.

11. §

A gyermekgondozási segélynek az R-ben és a jelen rendeletben nem szabályozott - kivételes méltányosság alapján történő - megállapítása a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága hatáskörébe tartozik.

12. §

(1) Gyermekgondozási segély címén havonta -a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -

- az első gyermek után nyolcszáz forint,

- a második gyermek után kilencszáz forint,

- a harmadik és minden egyes további gyermek után ezer forint jár.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet tagja, illetőleg a közös munkában munkamegállapodás alapján részt vevő családtagja, valamint a mezőgazdasági szövetkezetnél munkaviszonyban álló személy részére járó gyermekgondozási segély havi összege:

- az első gyermek után hétszáz forint,

- a második gyermek után nyolcszáz forint,

- a harmadik és minden egyes további gyermek után kilencszáz forint.

(3)[9] Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a gyermekgondozási segély havi összege

- az első gyermek után ezerhatszáz forint,

- a második gyermek után ezernyolcszáz forint,

- a harmadik és minden egyes további gyermek után kétezer forint.

(4)[10] A második vagy további gyermek után a gyermekgondozási segély megállapításakor a segélynek akkor is a magasabb összege jár, ha az idősebb gyermek után gyermekgondozási segélyt nem igényeltek vagy nem jár, illetőleg ha az idősebb gyermek után megállapított segély folyósítása bármilyen oknál fogva megszűnt.

(5)[11] Ha több gyermek után jár gyermekgondozási segély és a gyermekek egyike meghal, vagy a gyermekek száma örökbeadás, illetőleg állami gondozásba vétel folytán csökken, akkor az alacsonyabb összegű gyermekgondozási segélyt kell megszüntetni.

13. §

Ez a rendelet az 1982. évi május hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a gyermekgondozási segélyről szóló 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1967. (II. 26.) MüM számú rendelet, valamint az azt módosító 11/1973. (XII. 23.) MüM számú rendelet, a 19/1974. (VII. 31.) MüM számú rendelet és a 6/1976. (III. 18.) MüM számú rendelet hatályát veszti.

Dr. Schultheisz Emil s. k.,

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 4/1982. (IV. 16.) EüM számú rendelethez[12]

Foglalkoztatói igazolás a gyermekgondozási segélyre való jogosultságról

[A munkáltató, az ipari szövetkezet, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban együtt: foglalkoztató) állítja ki]

2. számú melléklet a 4/1982. (IV. 16.) EüM rendelethez[13]