1989. évi XLIII. törvény

az állami vagyon utáni részesedésről[1]

Az állami felhalmozási kiadások fedezetéhez szükséges bevételek, valamint a gazdasági társaságokkal arányos teherviselés érdekében az állami vagyonkezelői, illetve használói által fizetendő részesedés szabályairól az. Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Fizetési kötelezettség

1. § Az állami vállalat, a tröszt - ha a tröszt létesítő határozata másként nem rendelkezik - a tröszti vállalat a kezelésében lévő állami vagyon után, az. állami vállalat átalakulásával létrejött társaság az 1989. évi XIII. törvény 23. §-a (1) bekezdése alapján magánál tartolt üzletrészek (részvények) állománya után, a szövetkezet pedig a nála állami vagyonként nyilvántartott vagyonrész után - adózott eredményéből - részesedést köteles fizetni.

A részesedés alapja

2. § (1) A részesedés alapja: a (3) bekezdés szerinti adózott eredménynek az alapítói vagyonon belüli - az évzáró mérlegben kimutatott - állami vagyoni hányaddal arányos összege.

(2) Az állami vállalat átalakulásával létrejött társaságnál állami vagyon a magánál tartott üzletrészek (részvények) állománya.

(3) A részesedés alapjának számításánál a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA) 18. §-a szerint meghatározott adózott eredményt, illetve a 19. §-ának a) pontja szerint átutalt összegeket kell figyelembe venni.

A részesedés mértéke

3. § (1)[2] A részesedés mértéke: a részesedés alapjának [2. § (1) bekezdés] 25%-a.

(2) Az állami vállalat átalakulásával létrejött társaság és a szövetkezet által fizetendő részesedés %-os mértéke azonos az. adózott eredményből a tagok (részvényesek) részére tulajdonosi jogosultság alapján fizetett osztaléknak a tagok (részvényesek) tulajdonára vetített %-os mértékével.

A részesedés visszatartása

4. § (1) A VA 13. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban foglalt tevékenységet végző, részesedés fizetésére kötelezettek a fizetendő részesedésnek, az e tevékenységükből származó árbevételüknek az. összes árbevételhez viszonyított arányos részét visszatarthatják. Az. árbevétel arányát a VA 13. §-a (3) bekezdésének és 29. §-a a) pontjának előírásai szerint kell megállapítani.

(2)[3] A VA 13. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban foglalt tevékenységet végző részesedés fizetésére kötelezettek a fizetendő részesedés (1) bekezdés szerint számított arányos részének olyan részét tarthatják vissza, mint az e tevékenységük eredménye után őket megillető vállalkozási nyereségadó-kedvezmény százalékos mértéke.

(3)[4] A Magyar Távközlési Vállalat a fizetendő részesedést a távközlés fejlesztése céljára visszatarthatja.

Eljárási és előlegszámítási szabályok[5]

5. §[6] (1) A részesedés fizetésére kötelezettek a fizetendő részesedést maguk állapítják meg és fizetik be.

(2) A részesedés fizetésével kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az állami vagyon utáni részesedésre év közben a következők szerint előleget kell fizetni:

a) a tárgyévet megelőző évben működött állami vállalatnál, a trösztnél - ha a tröszt létesítő határozata másként nem rendelkezik - a tröszti vállalatnál - a b) és c) pontban foglaltak kivételével - az előleg havonta az előző adóévi tényleges részesedés fizetési kötelezettség egytizenketted része;

b) az a) pontban említett kettős könyvvitelt alkalmazó részesedésfizetésre kötelezett a június 30-i főkönyvi kivonat adatai alapján számított kötelezettség és a június 15-ig esedékes előleg különbözetét fizeti be, illetve igényli vissza;

c) a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt, az a) pont alatt említett kötelezetteknél az előző évi tényleges részesedés fizetési kötelezettségének az I. negyedévben 10%-a, a II. negyedévben 20%-a, a III. negyedévben 30%-a az előleg összege;

d) a társasággá átalakult, részesedés fizetésére kötelezett a magánál tartott üzletrészek (részvények) állománya, szövetkezet a nála állami vagyonként nyilvántartott vagyonrész után csak akkor fizet előleget, ha év közben a tulajdonosoknak osztalék előleget fizet. Ekkor a fizetendő részesedés előleg összege azonos a tulajdonosoknak fizetett osztalékelőlegnek a tulajdonosok tulajdonára vetített százalékos mérték alapján számított összeggel;

e) a tárgyévben történt szétválás, kiválás, egyesülés és beolvadás esetén (a továbbiakban szervezeti változás) a tényleges részesedésfizetési kötelezettségből számított, az adóhatóságnak bejelentett (megosztott, illetve összesített) adatok figyelembevételével, az a) és c) pontokban előírtak szerint kell az előleget meghatározni;

f) az adóévben újonnan alapított (alakult) részesedés fizetésére kötelezettnek előleget nem kell fizetnie.

(4) A (3) bekezdés a), c) és e) pontokban említett részesedés fizetésére kötelezett részesedési előlegének összegét az adóhatóság fizetési meghagyásban közli. A (3) bekezdés e) pontjában említett kötelezettek a szervezeti változást követő 15 napon belül az adóhatóságnak bejelentik a számított részesedésfizetési kötelezettségüket.

Záró rendelkezések

6. § Ez a törvény 1990. január 1. napján lép hatályba. A részesedést első ízben az 1990. évi adózott eredmény, illetve az 1990. év utáni eredmény felosztásáig kapott osztalék alapján kell fizetni.

7. §[7]

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke