1990. évi XCIX. törvény

a vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvények módosításáról[1]

Az Országgyűlés a vállalkozási nyereségadóról szóló, az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvényekkel módosított 1988. évi IX. törvényt és az állami vagyon utáni részesedésről szóló, az 1990. évi L. törvénnyel módosított, 1989. évi XLIII. törvényt a következők szerint módosítja:

I. fejezet

A vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosítása

1. § A vállalkozási nyereségadóról szóló, az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvényekkel módosított, 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: tv.) 1. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik és a vállalkozási tevékenység megszűnésének napjáig tart. A vállalkozási tevékenység megszűnése, cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti a tevékenység folytatásából származó adókötelezettséget. A cégbírósági bejegyzés végleges elmaradása esetén az adókötelezettséget a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni."

"(5) Ha a 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adóalany tevékenységét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 19. §-a (5) bekezdésében meghatározott egyéni vállalkozóként, vagy a 14. § szerinti mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemélyként kívánja tovább folytatni, adókötelezettsége e szándéka adóhatóságnál való bejelentése évének utolsó naptári napjával szűnik meg."

2. § A tv. 2. §-a (1) bekezdésnek e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában adóalany:)

"e) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 19. §-a (5) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott egyéni vállalkozó, valamint a 14. §-a szerinti mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett."

3. § A tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A lakásszövetkezet - ha törvény másként nem rendelkezik -, a társadalmi szervezet, az egyház, továbbá az alapítvány, a költségvetési szerv - a szakképzést nyújtó oktatási intézmény kivételével -, a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösség és a víziközmű társulat a vállalkozási tevékenységéből származó - a gazdálkodásának rendjére vonatkozó külön jogszabály szerint megállapított - eredménye után a 12. §-ban meghatározott mértékű adót köteles fizetni. E szervezetek igénybe vehetik az e törvényben meghatározott adókedvezményeket, egyébként rájuk a törvény hatálya nem terjed ki."

4. § A tv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő h) ponttal egészül ki:

(Az eredmény megállapítása során a költségek, illetve a ráfordítások között számolhatók el a következők is:)

"b) az adóalany által a vállalkozási tevékenységével összefüggő érdekképviselet, egyesület tagjaként fizetett tagdíj, fenntartási hozzájárulás, valamint az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzájárulás összege;"

"h) a mezőgazdasági termelők külön törvényben meghatározott jövedelemkockázati alapjához való hozzájárulás."

5. § (1) A tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a megállapított eredmény negatív, akkor annak összegét (veszteség) az adóalany saját döntése alapján - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - legfeljebb a következő két évre átviheti."

(2) A tv. 8. § (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik és ezzel egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az az adóalany, amely nem jogutódlással, vagy kiválás útján jött létre, az alapítás költségeit öt évre elhatárolhatja. Nem számítható az alapítás költségeihez a fogyóeszközök első beszerzése."

6. § A tv. 11. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A megállapított, illetve módosított eredmény csökkenthető.)

"g) a külföldön elért - és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés (egyezmény) alapján a külföldön fizetett (költségként elszámolt) adóval csökkentett - pozitív eredménnyel."

7. § A tv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adó mértéke az adóalap 40%-a (a továbbiakban: számított adó)."

8. § A tv. 13. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az adóalanyt a KSH Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása szerint alaptevékenységnek minősülő mezőgazdasági, erdőgazdasági és elsődleges faipari tevékenységek eredményére jutó adóból 35%-os mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg.

(3) A számított adóból az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tevékenységek eredményére jutó adót az e tevékenységekből származó árbevétel és az adóalany összes árbevételének aránya alapján kell megállapítani. A (2) bekezdésben felsorolt tevékenységeknél az összes árbevételt és a kedvezményezett tevékenységből származó árbevételt is növelni kell az eredménybe beszámítható támogatások összegével."

9. § A tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) A (4) bekezdésben meghatározott adóalanyok 1991., 1992. és 1993. években a számított adóból -a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 50%-os mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezményben részesülnek.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott, működését megkezdő, újonnan, nem jogutódlással létrejött adóalany által - a törvény 9. számú mellékletének 11. pontjában foglaltakra is figyelemmel - az (1) bekezdés szerint igénybe vehető adókedvezmény mértéke a működésének első évében 60%.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken a belföldi magánszemélyek részesedési hányadára vonatkozó feltétel fennáll.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt adókedvezmény igénybevételére jogosult adóalanyok:

a) az egyéni vállalkozó, a szerződéses üzemeltető, feltéve, ha bejelentkezett a vállalkozási nyereségadó törvény hatálya alá;

b) az 1982. január 1. után kizárólag tagok vagyoni hozzájárulásából alakult kisszövetkezet, a szakcsoport, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoport;

c) a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó minden olyan társaság, amelynek tagjai kizárólag belföldi természetes személyek, illetve amely társaságok 100%-ban belföldi természetes személyek tulajdonában vannak."

10. § A tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A gazdasági társaságot, ha

a) éves árbevételének

aa) több mint a fele termékelőállításból vagy

ab) a gazdasági társaság által épített szálloda üzemeltetésből

származik, és mindkét esetben az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30%, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 60%-os, a hatodik évtől a tizedik év végéig 40%-os;

b) éves árbevételének több mint a fele a 8. számú mellékletben meghatározott tevékenységekből származik és az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30%, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öl évben 100%-os, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60%-os

mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg.

(2) a) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken az (1) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.

b) Ha a külföldi részvételű társaság jogosult volt az (1) és (4) bekezdésekben meghatározott kedvezményekre és a feltételek változása következtében ismételten, vagy a korábbitól eltérő mértékben lesz jogosult azok igénybevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek a korábbi kedvezmény első igénybevételének éve számít.

c) Az (1) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 8. számú mellékletben felsorolt szolgáltatásokat kell érteni. A gazdasági társaság által épített szállodának minősül az olyan felújítás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.

(3) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét, vagy egy részét

a) az alapítói vagyon emelésére fordítja vagy

b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba fekteti be,

akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó - a befektetés évét terhelő - adójával megegyező - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezményben részesül.

(4) Az 1990. december 31. előtt már működő, illetve az olyan gazdasági társaság, amelynek a társasági szerződését (alapító okiratát) az alapítók 1990. december 31. napjáig megkötötték, alapszabályát elfogadták és a cégbírósághoz bejegyzés céljából 1991. január 30. napjáig benyújtották - az alapítói vagyonra 1991. január 1. napja előtt előírt feltételek változatlan fennállta esetén - az 1990. december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti adókedvezményt a következő határidőig változatlanul igénybe vehetik:

a) az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995, december 31-ig;

b) az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott, valamint az 1989. évi XLIV. törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező társaságok az adókedvezményre jogosító feltételek meglététől számított 10 évig;

c) az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (3) bekezdése szerint 1990. december 31-ig megállapított adókedvezmény az engedély lejártáig, de legfeljebb a kedvezmény igénybevételének első évétől számított 10 évig."

11. § (1) A tv. 15. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő h) ponttal egészül ki:

(A 9. számú mellékletben meghatározott mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg:)

"f) a Kormány által meghatározott, gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen belüli székhellyel vagy nyilvántartott telephellyel működő, vagy az e településekhez tartozó - a tulajdonában levő, illetve számára használatra vagy bérbe átadott - termőterülettel, illetve művelés alól kivett területtel rendelkező; és"

"h) egyes különösen fontos környezetvédelmi beruházást vagy műemlékhelyreállítást beruházóként megvalósító adóalanyt."

(2) A tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adóalanyt a legalább két éve tulajdonában levő állóeszközök - ideértve az érték nélkül nyilvántartott termőföldet és erdőt is - és befektetett eszközök értékesítéséből elért összes ellenérték és nyilvántartási érték pozitív különbözete 20%-ának megfelelő összegű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg."

12. § A tv. 20. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdés n) és r) pontjaiban felsorolt kifizetéseket legfeljebb a 19. §-ban foglaltakkal növelt, és a 20. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban és o)-p) pontjaiban foglaltakkal csökkentett, továbbá a tartalékvagyon felhasználásával kiegészített adózott eredmény pozitív összegéig lehet teljesíteni."

13. § A tv. 23. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adóalany a pénzeszközét más adóalanynak, az 1990. évi V. törvény szerinti egyéni vállalkozónak, illetve egyéb jogi személynek ideiglenesen vagy véglegesen átadhatja."

14. § A tv. 25. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A felhalmozott vagyont növeli.)

"m) a gazdasági társaság alapításakor és az alaptőke emelése esetén a részvény kibocsátási árának és a névértéknek a különbözete."

15. § A tv. VI. fejezetének címe és a 26-27. §-ai helyébe a következő cím és rendelkezések lépnek:

"Eljárási és adóelőlegfizetési szabályok

26. § Az adózással kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

27. § (1) Az adóalany adóelőleget köteles fizetni, amelynek az alapja:

a) a tárgyévet megelőző teljes évben változatlan formában működő, továbbá - a b) pontban foglalt kivétellel -a jogutód adóalanynál az előző évi tényleges nyereségadó fizetési kötelezettség;

b) a tárgyévet megelőző évben, illetve a tárgyévben egyesült, szétvált, kivált, beolvadt (a továbbiakban: szervezeti változással létrejött) adóalanynál a tényleges nyereségadófizetési kötelezettségből számított egyesített, illetve a megosztott - az adóhatósághoz bejelentett - összeg;

c) az a)-b) pont alá nem tartozó, továbbá a tárgyévet megelőző évben, vagy az adóévben létrejött adóalanynál az adóhatóságnak bejelentett, az adóévben várható nyereségadó.

(2) Az (1) bekezdésben említett adóalany adóelőlegének összegét az adóhatóság az adóalannyal fizetési meghagyásban közli. Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban említett, az előző évben is működő adóalany az éves bevallás benyújtására előírt időpontig, az előző évben még nem működő adóalany a szervezeti változást, illetve az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül jelenti be az adóhatóságnak a számított, illetve a várható adó összegét.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett, kettős könyvvitelt vezető adóalany előlegként az előző évi tényleges nyereségadó-kötelezettsége egyhuszonnegyed részét fizeti az újabb fizetési meghagyás időpontjáig - az (5)-(6) bekezdésekben foglalt kivétellel - havonta kétszer.

(4) A (3) bekezdésben említett adóalany az adóév június 30-ai főkönyvi kivonat adatai alapján számított - a kedvezményekkel csökkentett - nyereségadó és a június 28-áig esedékes előleg különbözetét fizeti be illetve igényli vissza.

(5) A (3) bekezdésben nem említett, továbbá annál az adóalanynál, akinek az előző évi tényleges nyereség-adókötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el, - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével -, az (1) bekezdésben meghatározott összeg 25-25%-a az I., II., III. negyedévben az adóelőleg összege.

(6) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt adóalanyok nyereségadó előlegének összege az (1) bekezdésben meghatározott összegnek az első negyedévben 10%-a, a második negyedévben 20%-a, a harmadik negyedévben 30%-a."

16. § A tv. 29. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő f), g) és h) pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"a) árbevétel: a vállalkozási tevékenység általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékének pénzben kifejezett összege; a 13. § (3) bekezdése, valamint a 14. § és a 9. számú melléklet 7/b) pontjának alkalmazásában árbevétel: az árbevételnek árkiegészítéssel növelt, a fogyasztási adóval, az eladott áruk beszerzési értékével, valamim az alvállalkozói teljesítményekkel csökkenteti összege;"

"f) a tevékenység kezdésének napja: az 1. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel az adóhivatalhoz adóalanyként való bejelentkezés, vagy az első értékesítés, illetve beszerzés napja közül a korábbi időpont;

g) a statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékének (SZTJ) valamint Építményjegyzékének (ÉJ), továbbá a Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása tekintetében az 1990. november 1. napján érvényes besorolási rendet kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg;

h) a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja a beruházó (aki a beruházást aktiválni fogja)."

17. § (1) A tv. 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.

(2) A tv. 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.

(3) A tv. 6. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.

(4) A tv. 8. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint módosul.

(5) A tv. 9. számú melléklete e törvény 5. számú melléklete szerint módosul.

II. fejezet

Az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvény módosítása

18. § Az állami vagyon utáni részesedésről szóló, az 1990. évi L. törvénnyel módosított, 1989. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: ÁVR) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Magyar Távközlési Vállalat a fizetendő részesedést a távközlés fejlesztése céljára visszatarthatja."

19. § Az ÁVR 5. §-a előtti cím és az 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Eljárási és előlegszámítási szabályok

5. § (1) A részesedés fizetésére kötelezettek a fizetendő részesedést maguk állapítják meg és fizetik be.

(2) A részesedés fizetésével kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az állami vagyon utáni részesedésre év közben a következők szerint előleget kell fizetni:

a) a tárgyévet megelőző évben működött állami vállalatnál, a trösztnél - ha a tröszt létesítő határozata másként nem rendelkezik - a tröszti vállalatnál - a b) és c) pontban foglaltak kivételével - az előleg havonta az előző adóévi tényleges részesedés fizetési kötelezettség egytizenketted része;

b) az a) pontban említett kettős könyvvitelt alkalmazó részesedésfizetésre kötelezett a június 30-i főkönyvi kivonat adatai alapján számított kötelezettség és a június 15-ig esedékes előleg különbözetét fizeti be, illetve igényli vissza;

c) a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt, az a) pont alatt említett kötelezetteknél az előző évi tényleges részesedés fizetési kötelezettségének az I. negyedévben 10%-a, a II. negyedévben 20%-a, a III. negyedévben 30%-a az előleg összege;

d) a társasággá átalakult, részesedés fizetésére kötelezett a magánál tartott üzletrészek (részvények) állománya, szövetkezet a nála állami vagyonként nyilvántartott vagyonrész után csak akkor fizet előleget, ha év közben a tulajdonosoknak osztalék előleget fizet. Ekkor a fizetendő részesedés előleg összege azonos a tulajdonosoknak fizetett osztalékelőlegnek a tulajdonosok tulajdonára vetített százalékos mérték alapján számított összeggel;

e) a tárgyévben történt szétválás, kiválás, egyesülés és beolvadás esetén (a továbbiakban szervezeti változás) a tényleges részesedésfizetési kötelezettségből számított, az adóhatóságnak bejelentett (megosztott, illetve összesített) adatok figyelembevételével, az a) és c) pontokban előírtak szerint kell az előleget meghatározni;

f) az adóévben újonnan alapított (alakult) részesedés fizetésére kötelezettnek előleget nem kell fizetnie.

(4) A (3) bekezdés a), c) és e) pontokban említett részesedés fizetésére kötelezett részesedési előlegének összegét az adóhatóság fizetési meghagyásban közli. A (3) bekezdés e) pontjában említett kötelezettek a szervezeti változást követő 15 napon belül az adóhatóságnak bejelentik a számított részesedésfizetési kötelezettségüket."

III. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

20. § (1) Az adóalany, illetve a részesedés fizetésére kötelezett az 1991. évben - amíg az adóhatóság fizetési meghagyásban nem közli az előleg összegét - 1990. december 28-ig felmért éves várható nyereségadó, illetve részesedés alapján köteles előleget fizetni.

(2) Az adóalany 1991. január 1-jével választhat a 2. számú melléklet V. részének A. és B. pontjában meghatározott leírási lehetőségek között.

(3) Az 1991. január 1. előtt megkezdett, a tv. 9. számú melléklet 8. pontja alapján adókedvezménnyel megvalósuló beruházások - az adóhatósághoz benyújtott bejelentéssel egyezően - a megkezdéskor érvényes feltételek szerint fejezhetők be.

Záró rendelkezések

21. § (1) E törvény 1991. január 1-jén lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - azonban az 1990. évi nyereségadó kötelezettségre nem lehet alkalmazni.

(3) A 6., a 14. és a 16. §-sal módosított tv. 29. § a) pontjában foglalt rendelkezéseket az 1990. évi eredmény megállapítása és elszámolása során is kell alkalmazni.

(4) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a tv. 11. §-a (1) bekezdésének a), b), c) pontjai, 13. §-ának (4) bekezdése, 17. §-a, 28. §-a, 1. számú melléklete II. Különös szabályok fejezetének 1/c) pontja, 5. és 7. számú mellékletei, az 1989. évi XLIV. törvény 25. §-ának (4) és (7) bekezdése, az ÁVR 7. §-a, valamint a 92/1988. (XII. 22.) MT rendelet 1. §-a.

(5) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről, és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló az 1989. évi XXVII. törvénnyel módosított 1988. évi X. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A VA. hatályba lépése előtt jegyzett és befizetett részjegy utáni osztalék összegével a vagyonarányos eredménnyel azonos mértékben - legfeljebb azonban a mérleg szerinti eredmény 20%-áig terjedően - az 1991. évi eredményelszámolás során a vállalkozási nyereségadó alap csökkenthető."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1990. évi XCIX. törvényhez

1. A tv. 1. számú melléklete I. Általános szabályai 3/a) és 4/b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"3. Nem számolható el értékcsökkenési leírás

a) az önkormányzati házkezelési szervek kezelésében lévő és bérbeadás útján hasznosított állami tulajdonú lakó- és egyéb épületek bruttó értéke után;

4/b) Az értékcsökkenési leírást a Normajegyzék "B" fejezete szerint elszámoló adóalanynak, a minden év és félév első napján vagy a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján meglévő állóeszközállomány bruttó értéke után kell az értékcsökkenési leírást időarányosan megállapítani. Az eredmény megállapítás rendszerének változása esetén az értékcsökkenési leírás elszámolásának rendje is a naptári év kezdetétől változtatható."

2. A tv. 1. számú melléklete II. Különös szabályainak 3., 8. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A kő- és kavicsbányászatban, a tégla- és cserépiparban, valamint a mész- és cementiparban, a külszíni bányaművelésre használt földterület értékét bányavagyon arányosan kell leírni. Az értékcsökkenés leírását bányánként, a földterület aktivált értéke és a nyersanyagvagyon hányada alapján a kitermelés üteme szerint, de legalább negyedévenként kell elszámolni. A bányaterület aktivált értéke a vételár (kisajátítási ár) és a mezőgazdasági művelésből történő kivonásáért fizetendő térítési díj együttes összege."

"8. Az alapítói vagyonként rendelkezésre bocsátott állóeszköz értékcsökkenési leírását

a) a Normajegyzékben meghatározott norma szerint, a társasági szerződésben rögzített érték (bruttó érték) alapján kell elszámolni a b) pontban foglaltak kivételével,

b) a használt állóeszközökre vonatkozó szabályok szerint lehet elszámolni azokra a gépekre, gépi berendezésekre és felszerelésekre, valamint járművekre, amelyeket a gyártási szám kiadását követő két év eltelte után visznek be társaságba, nem pénzbeli hozzájárulásként."

"11. Az egyéni vállalkozók és azok az adóalanyok, amelyeknek az alapítói vagyonában - a szövetkezeti vagyonból a szövetkezeti jogszabályok alapján juttatott szövetkezeti üzletrész (szövetkezeti vagyonrész) kivételével - a magánszemélyek részesedési hányada az 50-%-ot meghaladja, a gépek, gépi berendezések és felszerelések és - személygépjárművek kivételével - a járművek amortizációs normáit - a 2. számú melléklet "A" és "B" fejezetében meghatározott amortizációs normák figyelmen kívül hagyásával - legfeljebb 50%-ra növelhetik."

3. A tv. 1. számú melléklete II. Különös szabályai a következő 13. ponttal egészül ki:

"13. Az 5., 6. és 11. pontban foglalt gyorsítási lehetőségek közül az adóalany választhat."

2. számú melléklet az 1990. évi XCIX. törvényhez

A tv. 2. számú mellékletének V. Járművek része helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"V. Járművek

A) Időarányos leírás esetén

B) Teljesítményarányos leírás esetén

"

3. számú melléklet az 1990. évi XCIX. törvényhez

A tv. 6. számú mellékletének 1. és 3. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. Közszolgáltató tevékenység

"

"3. Kulturális tevékenység

"

4. számú melléklet az 1990. évi XCIX. törvényhez

A tv. 8. számú melléklete a következő 2/A ponttal egészül ki:

"2/A. Közúti gépjárműgyártás

"

5. számú melléklet az 1990. évi XCIX. törvényhez

1. A tv. 9. számú mellékletének 7/a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és 1/b) pontja az alábbiakkal egészül ki.

(7. A gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen működő adóalanyok adókedvezménye.)

"a) A 15. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott adóalany, a Kormány által meghatározott, gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntéssel érintett településen infrastruktúra-fejlesztő vagy munkahelyteremtő beruházás megvalósítása esetén, a naptári évben elszámolt beruházási költség 30%-át visszatarthatja a vállalkozási nyereségadóból. A kedvezmény számításakor a beruházási költséget a vagyonként juttatott költségvetési támogatás összegével csökkenteni kell. A csökkentést a teljes beruházási költség és a támogatás arányában kell több év alatt megvalósított beruházás esetén évente elvégezni.

A rendelkezés alkalmazásakor infrastuktúra-fejlesztő beruházásnak minősül az utak (ÉJ 11 főcsoport), vasutak (ÉJ 21 főcsoport), vízi építmények (ÉJ 31 főcsoport), hidak (ÉJ 41 főcsoport), közlekedési építmények (ÉJ 53 főcsoport), kereskedelmi és szolgáltató építmények (ÉJ 54 főcsoport), tároló építmények (ÉJ 55 főcsoport), vezetékek (ÉJ 61 főcsoport) létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológiai és egyéb gép, gépi berendezés, jármű beszerzése.

Munkahelyteremtő beruházásnak minősül az a beruházás, amely az adott térségben új tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez.

Abban az esetben, ha a beruházást az üzembe helyezés előtt vagy az üzembe helyezést követő 3 éven belül az adóalany értékesíti, selejtezi vagy más olyan adóalanynak adja át, amely nem a Kormány által meghatározott gazdaságilag elmaradott vagy struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen működik, az igénybevett adókedvezmény összegét köteles visszafizetni.

b) ... A rendelkezés alkalmazása szempontjából jogutódnak minősül a szétválás, egyesülés, beolvadás, átalakulás útján létrejött szervezet, a kivált, önállósult részleg, a törvény hatálya alá bejelentkező egyéni vállalkozó, ha tevékenységét már korábban is folytatta.

Ha az adóalany tevékenységét a Kormány által kijelölt és ki nem jelölt településen egyaránt végzi, az adókedvezményt csak a kijelölt településen folytatott tevékenysége árbevételének arányában veheti igénybe."

2. A tv. 9. számú mellékletének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. A mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységhez kötődő beruházások adókedvezménye

Az adóalany a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági termelési célt, valamint az élelmiszeripari tevékenység csomagolásfejlesztési és technológiai tárolási célt szolgáló beruházásaihoz a tényleges bekerülési költség 20%-ának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezményt - az adóalany döntése szerint - a beruházás megkezdésének évében és az azt követő öt évben veheti igénybe.

Az adóalanyt a mezőgazdasági alaptevékenységei és - a jogszabályban meghatározott - élelmiszerfeldolgozó tevékenységet szolgáló beruházásokhoz folyósított hitelek kamata után 50%, nyereségadóból visszatartható, adókedvezmény illeti meg."

3. A tv. 9. számú melléklete a következő 9., 10. és 11. ponttal egészül ki:

"9. Egyes környezetvédelmi beruházások adókedvezménye;

Az adóalany a tevékenysége folytán általa okozott káros környezeti hatást kiküszöbölő vagy csökkentő, környezetvédelmi beruházások naptári évben elszámolt beruházási költségei 20%-ának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe. A rendelkezés alkalmazásában környezetvédelmi beruházás a

- por, kéndioxid, nitrogénoxid, szénmonoxid, szénhidrogén és toxikus légszennyező anyagok kibocsátását csökkentő,

- a szennyvizek tisztítását, valamint

- a veszélyes hulladékok végleges ártalmatlanítását szolgáló

fejlesztés.

10. Az adóalany közvetlen műemlékhelyreállító tevékenysége naptári évben elszámolt, és az Országos Műemléki Felügyelőség által elismert, költségei 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe. A műemlékhelyreállításhoz közvetlenül kapcsolódó költségek tartalmazzák a tudományos kutatás, a képző- és iparművészeti szakrestaurálás és a történeti kertek rekonstruálásának költségeit is.

11. A törvény 13/A. §-ának alkalmazása szempontjából jogutódnak minősül a szétválás, egyesülés, beolvadás, átalakulás útján létrejött szervezet, a kivált, önállósult részleg, a törvény hatálya alá bejelentkező egyéni vállalkozó, ha tevékenységét már korában is folytatta. Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából első évnek a termék, illetve szolgáltatás értékesítése megkezdésének az évét kell tekinteni."