43/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről

A Kormány a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladatáról és hatásköréről a következőket rendeli el:

A miniszter részvétele a kormányzati munkában

1. §[1]

(1) A miniszter a természetes és az épített környezet összehangolt és rendezett alakítása, fejlesztése és védelme érdekében közreműködik a Kormány környezetvédelmi, természetvédelmi, területfejlesztési és építésügyi politikájának meghatározásában.

Ennek érdekében

a) javaslatot tesz azok országos programjára, a feladatok ellátásához szükséges költségvetési eszközökre;

b) részt vesz a nemzetgazdaság fejlesztését szolgáló szabályozórendszer kidolgozásában;

c) figyelemmel kíséri és elemzi a gazdasági és társadalmi folyamatokat, ezek területi, valamint környezetgazdálkodási összefüggéseit;

d) a külügyminiszterrel egyetértésben megköti a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, valamint a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárca-megállapodásokat;

e) közreműködik az országos kutatás-fejlesztési, nevelési, oktatási, képzési koncepciók kidolgozásában;

f) közreműködik a nemzetközi hitelek és segélyek felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátásában;

g) értékeli a gazdasági szektorok fejlesztési programjainak, szabályozásának kidolgozása során készülő környezeti hatáselemzéseket;

h) felelős saját feladat- és hatáskörében az európai integrációból eredő feladatai végrehajtásáért és integrációs szakmai kapcsolatai szervezéséért, irányításáért. Ennek megfelelően biztosítja a szükséges szervezeti és személyi feltételeket.

(2) A miniszter irányító tevékenysége során érvényesíti a Kormány környezetvédelmi, természetvédelmi, területfejlesztési, építésügyi politikáját.

A miniszter irányító jogköre

2. §

(1)[2] A miniszter látja el - jogszabályban meghatározott körben - a környezetvédelem, a természetvédelem, a területfejlesztés és az építésügy központi irányítását.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében feladatkörében jogi szabályozási (rendeletalkotás), jogalkalmazási (hatósági), felügyeleti, ellenőrzési és szervező, valamint összehangoló tevékenységet végez.

3. §

(1) A miniszter környezet- és természetvédelmi feladatai tekintetében[3]

a)[4] a környezetvédelem általános irányítása körében

- kidolgozza a környezetvédelmi politika átfogó stratégiáját, meghatározza rövid, közép- és hosszú távú céljait. Előterjesztéseket készít a célok elérését biztosító, szükséges jogi, műszaki, gazdasági és politikai változtatásokról, szabályozásokról, és részt vesz az ezt szolgáló eszközök, programok kialakításában;

- elemzi és értékeli a környezet állapotát, védelmének helyzetét, a környezeti értékekkel, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait, javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, értékeli azok megvalósulását;

- összehangolja, illetőleg feladatkörében működteti a környezet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő hálózatokat, statisztikai adatszolgáltató rendszereket;

- koordinálja a környezeti elemek erőforráskénti igénybevételével és terhelésével kapcsolatos mérési, megfigyelési és adatszolgáltatási tevékenységeket;

- gondoskodik a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás rendszerének és módszertanának kialakításáról és működtetéséről;

- figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezetvédelmi célokat szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését és alkalmazását, a környezetkímélő, anyag-, energia- és víztakarékos technológiák bevezetését, értékeli az egyes anyagok, termékek és technológiák környezetre gyakorolt hatását;

- az állami tulajdon privatizálása során felügyeli a környezetvédelmi szempontok érvényesítését;

- ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban a környezetvédelemre vonatkozó statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatokat.

b) a szakterületi irányítás körében

ba) a levegőtisztaság-védelem tekintetében

- meghatározza a helyhez kötött és a mozgó légszennyező források által kibocsátható szennyezőanyagok határértékei (emisszió) megállapításának rendjét;

- közreműködik a légszennyezettség (imisszió) határértékeinek megállapításában;

- kidolgozza a légszennyezettség továbbterjedésével kapcsolatos vizsgálatok, mérések, elemzések értékelésének rendjét;

- meghatározza a védelem szabályait és követelményeit, irányítja a levegőtisztaság-védelmi tevékenységet.

bb) a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmének érdekében

- meghatározza a vizek minősítési rendszerét, kutatásuk, feltárásuk környezetvédelmi szempontjait;

- meghatározza a vizekbe történő beavatkozások környezetvédelmi feltételeit, s érvényre juttatja azok teljesülését;

- meghatározza és érvényre juttatja a vizekre, az azokra ható beavatkozásokra, a beavatkozások hatásaira irányuló adatgyűjtés, -tárolás, -feldolgozás környezetvédelmi szempontjait, irányítja a vizek környezeti értékelését;

- meghatározza a környezetre káros, illetőleg veszélyes vízszennyezés, továbbá a szennyező anyagok megengedhető határértékeit;

- kidolgozza a vizek védelmére irányuló szabályozást és követelményrendszert;

- ellátja az előző bekezdésekben foglalt feladatokkal összefüggő hatósági, illetőleg szakhatósági feladatokat;

- meghatározza a vízkárokkal és a rendkívüli vízszennyezésekkel összefüggő, a környezetet érő károk elhárítási feladatait és irányítja azok végrehajtását;

- figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet minőségének vízgazdálkodási eszközökkel való javítására irányuló tevékenységeket;

bc)[5] a természetvédelem általános irányítása körében

- kialakítja a természetvédelem országos céljait, feladatait és követelményrendszerét;

- megállapítja a védelemre érdemes természeti területek és természeti értékek körét, és gondoskodik azok védelem alá helyezéséről;

- irányítja a természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket veszélyeztető jelenségek okainak feltárásával, károsodásuk megelőzésével és elhárításával, a károsodott értékek helyreállításával, a természeti értékek feltárásával, nyilvántartásával, megőrzésével, fenntartásával, bemutalásával, az ezekre vonatkozó oktatással és a kutatással összefüggő tevékenységeket;

bd) az általános tájvédelem körében

- irányítja - a területfejlesztéssel összhangban - a természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak védelmét;

be) a zaj- és rezgésvédelem körében

- meghatározza az emberi környezetre káros, illetve veszélyes zaj - és rezgéskibocsátási határértékek megállapítási rendjét, a védelem szabályait és követelményeit, irányítja a zaj- és rezgésvédelmi tevékenységet;

- közreműködik a zaj- és rezgésterhelési (imissziós) határértékek megállapításában;

bf) a hulladékkezelés körében

- meghatározza a termelési és települési hulladék (a továbbiakban együtt: hulladék) kezelésének és elhelyezésének szakmai szabályait és környezetvédelmi követelményeit;

- irányítja a hulladékok káros környezeti hatásai elleni védelemre irányuló tevékenységeket;

- közreműködik a hulladék keletkezés megelőzésében, csökkentésében, a hulladékhasznosítás, másodnyersanyag-hasznosítás szervezésében;

bg) a környezet radioaktív sugárzás elleni védelme körében

- közreműködik a környezet radioaktív szennyezés elleni védelmével kapcsolatos követelmények meghatározásában, a védelmi feladatok ellátásában;

bh) az erdővagyonvédelem körében

- ellátja az általános erdővagyonvédelmi tevékenységet;

bi)[6] a talajvédelem tekintetében

- irányítja a termőföld, illetőleg termőföldnek nem minősülő földterületek általános talajvédelmi követelményrendszerének meghatározását;

- meghatározza a termőföldnek nem minősülő földterületek talajvédelmi követelményeit, és gondoskodik azok betartásáról;

- közreműködik - külön jogszabályban meghatározott módon - a termőföld védelmében;

bj)[7] az ásványvagyon-védelem körében

- közreműködik a védelmi tevékenységek irányításában.

bk)[8] az élővilágvédelem körében

- közreműködik a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág, [a

vadászható, halászható vad- és halfajok, háziasított állatfajok (fajták) és ezek génkészletei] védelmének irányításában.

(2) Az (1) bekezdés bh), valamint bi) és bj) pontjaiban foglalt feladatainak ellátása érdekében a. miniszter

- érvényesíti a környezetvédelmi követelményeket a szabályozásban;

- szakhatóságként működik közre az egyes hatósági eljárásokban;

- környezetvédelmi érdekből, szabályozási, hatósági, felügyeleti intézkedéseket kezdeményez.

4. §[9]

A miniszter felelős a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának irányításáért a területfejlesztés és a területrendezés körében, a környezetvédelemmel, a természetvédelemmel és az építésüggyel összhangban:

a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, koordinációs, szervező és információs feladataiban;

b) kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos, az országhatáron átnyúló és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat; közreműködik a kiemelt és az országhatáron átnyúló térségekre vonatkozó területfejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését;

c) szervezi az országos és a kiemelt térségek, valamint az országhatáron átnyúló közös területrendezési tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;

d) kialakítja a területrendezési tervek rendszerét, tartalmi követelményeit, továbbá elkészítésük, alkalmazásuk és karbantartásuk rendjét;

e) részt vesz a terület- és településfejlesztéssel összefüggő tervezési rendszer és jogszabályok kidolgozásában;

f) kialakítja a területgazdálkodás szabályait, illetve kezdeményezi azok megállapítását;

g) a területfejlesztéssel összefüggésben összehangolja a lakosság széles körét érintő, vagy a nemzetgazdaság szempontjából egyébként fontos közérdekű munkák megvalósítását, valamint a központi közigazgatási és érdekképviseleti szervek ilyen munkákkal kapcsolatos tevékenységét;

h) összehangolja a központi közigazgatási szervek területfejlesztéssel összefüggő tevékenységét, így különösen a megyei, illetve a regionális területfejlesztési tanácsokban képviselendő kormányzati álláspontot, az elkülönített állami pénzalapok és központi célelőirányzatok területfejlesztési célokat is szolgáló részének felhasználását;

i) javaslatot tesz a Kormánynak a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács és a Balaton Fejlesztési Tanács tagjának személyére, illetve annak kinevezésére.'

5. §

(1) A miniszter az építésügy körében gondoskodik

a) az épített és a természetes környezet összhangjáról, a települési környezet építésügyi védelméről, az építészeti értékek megóvásáról és az építészeti kultúra fejlesztéséről, továbbá

b) a területrendezésre (a térségi és a településrendezésre),

c) az épületekre, továbbá - az egyes építményfajtákra vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel - építményekre és más műtárgyakra, valamint azok építési munkáira,

d) az épületek, továbbá - az egyes építményfajtákra vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel - az építmények műszaki tervezésére (az építéstervezésre), valamint

e)[10]

(2)[11]

(3) A miniszter a műemlékvédelem terén - a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben -:

a) irányítja és ellenőrzi a műemlékvédelmi tevékenységet;

b) kialakítja a műemlékvédelem országos céljait, feladatait és követelményrendszerét;

c)[12] gondoskodik a védetté nyilvánításról, illetőleg annak megszüntetéséről, továbbá a műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályok előkészítéséről, kiadásáról és érvényesítéséről;

d) közreműködik a műemlékekkel kapcsolatos tudományos, közművelődési és képzési feladatok megoldásában.

e)[13] kapcsolatot tart a műemlékvédelem tekintetében más államok kormányzati szerveivel.

(4)[14] A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 28. §-ának (2) bekezdése szerinti - és a számára megállapított - egyetértési, illetve hozzájárulási jogokat a miniszter gyakorolja.

6. §

A miniszter a 3-5. §-okban foglalt feladatainak ellátása érdekében

a) meghatározza az irányított tevékenységek nemzetközi kapcsolatainak fő irányait, irányítja a nemzetközi együttműködést, szervezi és értékeli a külföldi tapasztalatok hasznosítását és megvalósulását;

b)[15] kialakítja az irányított szakterületek kutatási és műszaki fejlesztési irányelveit, a feladatkörébe tartozó kutatás- és műszaki fejlesztés fő irányait, koordinálja - a kutatás-fejlesztés irányításának általános rendszeréhez igazodóan - az országos állami kutatási és műszaki fejlesztési feladatok végrehajtását;

c)[16] gyakorolja a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzésért a felelős miniszter jogkörét, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányába tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.

d)[17] ellátja a hatáskörébe tartozó minőségvédelmi, minőségszabályozási, szabványosítási és hatósági minőség-ellenőrzési feladatokat, közreműködik nemzeti szabvány kidolgozásában, továbbá a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggő jogalkotói munkában;

6/A. §[18]

A miniszter ellátja és irányítja az alárendelt, az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek és feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. Ennek keretében

a) honvédelmi feladatainak ellátására koncepciót készít, és az - a változásoknak, a jogszabályi kereteknek megfelelően - folyamatosan karbantartja,

b) felügyeletet gyakorol az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke által fenntartott és működtetett - az ország védelmi igényeinek megfelelő - radiometeorológiai rendszer felett,

c) irányítja és szervezi a környezeti, légköri, a földfelszíni, valamint a felszíni és felszín alatti vizek radiológiai, biológiai és vegyi (RB V) figyelő, jelző és értékelő országos hálózatot,

d) szabályozza és ellátja az építésügyi feladatokat a lakosság, az üzemi dolgozók kollektív helyi védelmét biztosító életvédelmi és kettős rendeltetésű létesítmények megvalósítása, fenntartása és békeidejű hasznosítása területén; nyilvántartja és kezeli az élet, anyagi és kulturális javak megóvására szolgáló védelmi létesítmények számítógépes adatbázisát,

e) részt vesz - az illetékes miniszterek közreműködésével - a védelmi célú területfejlesztéssel összefüggő szakfeladatok ellátásában,

f) a bekövetkezett rendkívüli állapot vagy szükségállapot időszakában fokozottan érvényesíti a környezetvédelmi rendszabályokat, szervezi a természetvédelmi értékek és a különösen nagy értékű műemléképületek védelmét,

g) a honvédelmi feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet - fejezeti költségvetésében - elkülönítetten tervezi.

7. §

(1)[19] A miniszter határozza meg a környezetvédelem, a természetvédelem, az építésügy tekintetében a hatósági engedélyezésre, kötelezésre és ellenőrzésre vonatkozó szakmai szabályokat.

(2) A miniszter - külön jogszabályok rendelkezései szerint - környezetvédelmi feladatainak ellátása során közreműködik a népjóléti miniszter környezetegészségügyi feladatainak ellátásában.

A miniszteri feladatok ellátásának rendje

8. §[20][21]

A miniszter feladatait a minisztérium hivatali szervezete, a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Környezetgazdálkodási Intézet, valamint a területi szervek tevékenysége útján látja el.

9. §

(1)[22] A minisztert az ágazatközi koordinációs feladatainak ellátása során Országos Környezetvédelmi Tanács, valamint Országos Műemlékvédelmi Tanács (a továbbiakban együtt: Tanácsok) segíti.

(2) A Tanácsok a miniszter véleményező, tanácsadó szerveként működnek.

(3) A Tanácsok elnöke a miniszter, tagjai az érdekelt miniszterek által kijelölt vezetők, valamint a miniszter által felkért más szakemberek.

10. §[23]

11. §

A miniszter

a) dönt a rendelkezésére álló központi források, pénzalapok elosztásáról, támogatások odaítéléséről és ellenőrzi azok felhasználását;

b) intézményeket hozhat létre és szüntethet meg;

c) ellátja a jogszabályok alapján rá háruló egyéb feladatokat.

12. §

A miniszter szervezetirányító jogköre kiterjed

a) az alárendelt intézetekre és más központi költségvetési szervekre;

b) a központi alárendeltségében működő területi államigazgatási és egyéb költségvetési szervekre.

Záró rendelkezések

13. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter feladat- és hatásköréről szóló 22/1988. (IV. 22.) MT rendelet, valamint az emberi környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek irányításáról szóló 1003/1979. (II. 6.) MT határozat hatályát veszti.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök