11/1991. (I. 18.) Korm. rendelet

az Agráripari Rendtartást Koordináló Bizottság létrehozásáról és feladatairól

Az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az agráripaci rendtartás kialakítása érdekében a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

A Kormány a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti termékek [KSH termékjegyzék szerinti 8,9 ITJ (METJ), illetve az ezeknek megfelelő vámtarifaszám] bel-, illetve külkereskedelmi forgalmának befolyásolására Agrárpiaci Rendtartást Koordináló bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.

2. §

(1) A Bizottság - feladatainak ellátása érdekében - a következő pénzügyi forrásokat használja fel:

a) az éves költségvetési törvényben erre a célra elkülönített, és a Bizottság rendelkezésére bocsátott összeget,

b) az egyes külkereskedelmi ügyleteknél a Bizottság által előírt befizetések összegét.

(2) A Bizottság csak az (1) bekezdésben biztosított illetve meghatározott források mértékéig vállalhat kötelezettséget.

3. §

A Bizottság pénzügyi támogatást adhat:

a)[1] e rendelet hatálya alá tartozó termékek bel-, illetve külkereskedelmi forgalmához, valamint piaci egyensúlyt szolgáló intervenciós jellegű beavatkozáshoz.

b) a termelők által önkéntesen létrehozott intervenciós alap pénzeszközeinek kiegészítéséhez.

4. §

(1) A Bizottság dönt:

a)[2] A szükségessé váló belföldi piaci beavatkozásról és piaci intervenciós jellegű támogatásról. A rendelet alkalmazásában intervenciós jellegű beavatkozásnak minősül a sertésfelvásárlás, a zöldség-gyümölcs felvásárlás, stb.

b) az export támogatás mértékéről illetőleg ezek évközi módosításáról;

c) az egyes külkereskedelmi ügyletek pályázat útján történő engedélyezéséről (tender) valamint az ezekhez kapcsolódó 2. § (1) bek. b) pontja szerinti befizetési kötelezettség előírásáról.

(2) A Bizottság - más jogszabályokban foglalt rendelkezésekkel is összhangban - további támogatási feltételeket is megállapíthat.

5. §

A 4. § (1) bek. a) pontjában meghatározott piaci beavatkozásra akkor kerülhet sor, ha:

a) a külön törvényben meghatározott termékeknél a piaci ár nem érné el a megállapított legalacsonyabb árat;

b) a piaci zavarok megelőzése, illetőleg elhárítása ezt szükségessé teszi.

6. §

(1) A 4. § (1) bek. b) pontjában meghatározott támogatási mértékeket a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2)[3] A támogatás a kiszállításkor érvényben levő mérték alapján vehető igénybe. Az igényelhető támogatás mértéke a forint konvertibilis valutához viszonyított árfolyamváltozása esetén is módosítható. Az exporttámogatással kapcsolatos részletes szabályokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3)[4] A Bizottság 4. § (1) bekezdés alapján hozott döntését, ha ahhoz pénzügyi támogatás is jár, az (1) bekezdésben említett tárcalapokban közlemény formájában kell közzétenni.

(4)[5] A (3) bekezdés szerinti pénzügyi támogatás részletes szabályait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

7. §[6]

A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pályázat feltételeit nyilvánosan meg kell hirdetni. A pályázati kiírás feltételei között biztosíték befizetési kötelezettség kerül előírásra, mely helyett banki garancia is elfogadható. A biztosíték befizetésének, visszafizetésének szabályait e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

8. §

A Bizottság javaslatot tesz:

a) a hatósági ár mértékére,

b) az export és import engedélyköteles termékek esetében az engedély kiadások felfüggesztésére,

c) a termelés mennyiségi szabályozására,

d) az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kezelésében levő "Piaci Intervenciós Alap" keretében megvalósuló támogatásokra,

e) e rendelet hatálya alá tartozó termékek vámtételeinek a meghatározására,

f) e rendelet hatálya alá eső termékek termelését és forgalmazását jelentősen befolyásoló jogszabályok kiadására illetőleg módosítására.

9. §

(1) A Bizottságot a Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárai vagy az általuk kijelölt egy-egy személy, továbbá az ágazati és a fogyasztók érdekképviseleti szervezetei által kijelölt összesen három személy alkotja.

(2) A Bizottság munkájában állandó meghívottként, tanácskozási joggal a Versenyhivatal képviselője is részt vesz.

(3) A Bizottság üléseire esetenként tanácskozási joggal szakértők is meghívhatók.

(4) A Bizottság elnöke a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A Bizottság munkáját a Földművelésügyi Minisztérium szervezetében működő Titkárság koordinálja.

10. §

(1) A Bizottság minden tagjának egy szavazata van, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A kisebbségben maradt bizottsági tag az alábbi esetekben kérheti a Kormány állásfoglalását:

a) a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma az ország külkereskedelmi érdekeit, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit,

b) az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a belföldi ellátást,

c) a Pénzügyminisztérium a költségvetési törvényben elkülönített, és a 2. § (1) bek. a) pontja szerint a Bizottság rendelkezésére bocsátott összeget,

d) a Földművelésügyi Minisztérium az ágazati irányítása alá tartozó termelési folyamatok biztonságát,

e) az érdekképviseleti szervek pedig az általuk képviseltek alapvető érdekeit

jelentősen sértő vagy érintő esetekben. A Bizottság határozata a Kormány állásfoglalásáig függőben marad.

(3) A Bizottság üléseit szükség szerint tartja.

(4) A bizottság részletes ügyrendjét - e rendelet keretei között - maga állapítja meg, azzal, hogy a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazására az ügyrend további feltételeket is megállapíthat.

11. §[7]

Ez a rendelet a kihirdetésekor lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a külkereskedelmi áruforgalommal és a különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözetek befizetésének rendjéről szóló, többször módosított 109/1988. (XII. 27.) MT rendelet 2. § (3) bekezdésének b) pontját, 2. §-ának (5) bekezdését, valamint 5. §-ának (4) és (5) bekezdését megállapító 60/1990. (IX. 29.) Korm. rendelet 2. §-a, valamint a 61/1990. (III. 23.) MT rendelet 1. és 2. §-ai hatályukat vesztik.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 11/1991. (I. 18.) Korm. rendelethez[8]

1. A befizetési kötelezettség és támogatás alanya az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet, aki (amely) a terméket közvetlenül vagy bizományos közvetítésével exportálja, vagy importálja.

2. A befizetési kötelezettség és támogatás alapja a határparitásos export árbevétel.[9]

E rendelet szempontjából határparitásos export árbevételnek minősül a külföldi vevő által a szerződés szerint fizetendő vételárnak a számla kiegyenlítésekor érvényes árfolyamon forintra átszámított értéke, illetve forintban történő fizetés esetén forintértéke, csökkentve az exportáló által fizetett, külföldi útszakaszra eső szállítási költség (fuvar, átrakási költség, fuvarozási eszközök bérleti díja a díjkedvezmények figyelembevételével) összegével.

3. A befizetési kötelezettség és a támogatási jogosultság a számla kiegyenlítésekor keletkezik. Az export okmányok banki leszámítolását vagy megelőlegezését is árbevétel befolyásnak kell tekinteni.

4. Az exportáló az export szerződéskötés érdekében a támogatásról vagy annak egy részéről írásbeli nyilatkozattal lemondhat.

5. A reexport nem részesíthető exporttámogatásban. Az egyéb, cash ügyleten kívüli ügyleteknél (pl. pénzmozgás nélküli árucsere ügylet) a 2. pontnak megfelelően kell rögzíteni a támogatás alapját. A jogosultság az ügylet teljesítése után keletkezik.

6. A támogatást, ha annak alanya a módosított, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény hatálya alá tartozik, vagy adószámmal rendelkezik, az adózás rendjéről szóló, 1990. évi XCI. törvény rendelkezései szerint a 2. számú melléklet IV/4. pontjában előírt időpontban igényelheti az Adóelszámolási Iroda: Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás elnevezésű 232-90190-5241. számú számlájáról.

7. Az adószámmal nem rendelkező magánszemély az állandó lakhelye szerinti adófelügyelőségtől igényelheti a támogatást, az ott beszerezhető igénylőlapon (2. számú melléklet 5. pont), ha a támogatási jogosultság összege az év elejétől, vagy az előző igényléstől számítva az ezer forintot eléri. A támogatás folyósítása pénzintézetnél beváltható utalvány formájában történik.

8. A támogatásra az itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. számú melléklet a 11/1991. (I. 18.) Korm. rendelethez[10]

1. A rendelet hatálya alá tartozó termékek belkereskedelmi forgalmához, valamint egyéb intervenciós jellegű beavatkozáshoz pénzügyi támogatás adható. A támogatás alanyait, alapját, mértékét, igénylési módját a Bizottság a rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntéseikor külön, e melléklet figyelembevételével állapítja meg és közleményben teszi közzé.

2. A támogatás alanyai e termékeket forgalmazó (előállító vagy forgalmazó) természetes vagy jogi személyek, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek.

3. A támogatás alapja az érintett termékkör mennyisége, illetőleg értéke.

4. A támogatás mértékét tételes vagy százalékos formában kell megállapítani.

5. A támogatást, ha annak alanya a vállalkozási nyereségadóról szóló, módosított 1988. évi IX. törvény hatálya alá tartozik, vagy adószámmal rendelkezik, az adózás rendjéről szóló, 1990. évi XCI. törvény rendelkezései szerint az állami adóhatóságtól igényelheti. A támogatást az "Árkiegészítés, dotáció és egyéb támogatás igénylése" elnevezésű nyomtatványon, annak 2. sorában agrárpiaci támogatásként, a 232-90190-5526 Adóelszámolási Iroda: Agrárpiaci támogatás folyósítási számláról esetenként a támogatásról szóló közleményben meghatározott időponttól lehet igényelni.

6. Az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek az állandó lakóhelyük szerinti adófelügyelőségtől igényelhetik a támogatást, az ott beszerezhető igénylőlapon a közleményben meghatározott időponttól (időszakonként). A támogatás csak akkor igényelhető, ha a támogatási jogosultság összege év elejétől, vagy az előző igényléstől számítva az ezer forintot eléri. A támogatás folyósítása pénzintézetnél beváltható utalvány formájában történik. Az igénylőlap-minta a következő: (A 2. melléklet 10. pontjában szereplő minta, kiegészítve az igénylő személyi igazolványának nyitott rovattal.)

7. A támogatásra az itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. A támogatás a következő minta alapján történik:

3. számú melléklet a 11/1991. (I. 18) Korm. rendelethez[11]

1. A rendelet 7. §-ában előírt biztosítékokat az MNB 232-90185-0213 Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának lefölözése számlára kell befizetni.

2. A biztosíték abban az esetben igényelhető vissza, ha a pályázati kiírás feltételeit a pályázó teljesítette. Amennyiben a pályázatot nem fogadták el, a befizetett biztosítékot a pályázó részére vissza kell fizetni. A biztosíték után kamat nem igényelhető.

3. A vissza nem igényelt, vagy vissza nem igényelhető biztosítékok (beleértve a banki garancia útján nyitott biztosítékot is) felett a rendelet 2. § (1) bekezdésének b) pontja alapján előírt befizetésekhez hasonlóan a Bizottság rendelkezik.

4. Amennyiben biztosítékként banki garancia letételét írja elő a Bizottság, úgy az ezzel kapcsolatos feltételeket esetenként külön állapítja meg és teszi közzé.