14/1991. (VII. 3.) KHVM rendelet

a közlekedés, posta és távközlés, valamint a vízgazdálkodás terén alkalmazott költségtérítésekről

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló - többször módosított - 1989. évi XLV. törvény 71. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

A rendelet hatálya a közlekedési, a posta és távközlési, valamint a vízgazdálkodási tevékenységet végző munkáltatókra, kifizetőkre és a velük munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló dolgozókra (a továbbiakban együtt: dolgozó) terjed ki.

Saját szerszám használata

2. §

(1) Az a dolgozó, aki a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez - ideértve a gazdasági társaság tagjának mellékszolgáltatásként végzett munkáját is - olyan saját tulajdonában álló, a munkavédelmi előírásoknak megfelelő állapotban lévő kéziszerszámot, segédeszközt, kisgépet használ - amelyről a kollektív szerződésben meghatározottak szerint nem a munkáltatója gondoskodik - szerszámhasználati költségátalányban részesíthető.

(2) A kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban, munkaszerződésben, tagsági munkamegállapodásban (a továbbiakban együtt: kollektív szerződés) kell meghatározni, hogy mely munkakörben, mely szerszámokért milyen összegű költségátalány illeti meg a dolgozót.

(3) A szabadság, betegség, igazolt vagy igazolatlan távollét miatt munkában nem töltött napok arányában a szerszámhasználati költségátalányt arányosan csökkenteni kell.

(4) A szerszámhasználati költségátalányból a dolgozó legfeljebb havi 600 Ft-ot számolhat el igazolás nélkül költségként.

Ellátási költségátalány

3. §

(1) A kollektív szerződés által meghatározott körben ellátási költségátalány fizethető:

a) a lakóhelyétől távol lévő munkahelyen foglalkoztatott fizikai foglalkozású és közvetlen termelésirányító dolgozó részére a munkában töltött napok után;

b) a hajózó állományú dolgozó részére azokon a napokon, amikor vízijárművön, úszó munkagépen vagy úszóművön teljesít szolgálatot.

(2) A jogosultság feltételeit, a munkában (szolgálatban) töltött időt és az ellátási költségátalány összegét a kollektív szerződés állapítja meg.

(3) Nem fizethető ellátási költségátalány azokra a napokra, amikor a dolgozó szabadság, betegség, igazolt vagy igazolatlan távollét miatt nem végez munkát.

(4) Figyelemmel a (3) bekezdésben említett napokra, az ellátási költségátalány összegéből a dolgozó legfeljebb a jogszabályban [a 71/1991. (VI. 6.) Korm. rendelettel módosított 23/1989. (III. 12.) MT rendeletben] meghatározott étkezési költségtérítés (napidíj) összegéig számolhat el igazolás nélkül költséget.

(5) Nem fizethető ellátási költségátalány annak a dolgozónak, aki a (4) bekezdésben hivatkozott jogszabály alapján étkezési költségtérítésben (napidíj) részesül.

Egyenruha tisztítási költségátalány

4. §

(1) Azokban a munkakörökben, amelyekben a kollektív szerződés formaruha vagy egyenruha (továbbiakban: egyenruha) juttatást ír elő - és a tisztítás központilag nem megoldott - a dolgozónak az egyenruhája tisztítása során felmerülő költségeire átalány fizethető.

(2) Az egyes munkakörökre érvényes költségátalány mértékét - az egyenruha tisztításának gyakoriságát befolyásoló körülmények (munkakör, munkakörülmények stb.) figyelembevételével - a kollektív szerződésben kell meghatározni.

(3) A költségátalányból a dolgozó legfeljebb havi 800 Ft-ot számolhat el igazolás nélkül költségként.

Takarítási költségátalány

5. §

(1) A munkahely (hivatal, üzem) takarítása során felhasznált tisztítószerekre és takarítóeszközökre - amennyiben a munkáltató azokról természetben nem gondoskodik - a takarítást végző dolgozó részére költségátalány fizethető.

(2) A költségátalány mértékét, a fizetés részletes feltételeit és módját a kollektív szerződés határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti költségátalány összegéből a dolgozó havonta - a takarított terület alapján - négyzetméterenként 5 Ft-ot, de legalább összesen 100 Ft-ot számolhat el igazolás nélkül költségként.

(4) Amennyiben az adott terület takarítását többen végzik, együttesen is csak a (3) bekezdés szerinti összeget számolhatják el igazolás nélkül költségként.

Kerékpárfenntartási költségátalány

6. §

(1) Annak a dolgozónak, aki a postai, a hírlapterjesztési és hírközlési feladatai ellátásához a munkáltató tulajdonát képező kerékpárt használ és annak üzembiztos állapotáról, javításáról az alkatrészek és tartozékok cseréjéről gondoskodik, a kerékpár fenntartásához költségátalány fizethető.

(2) A kollektív szerződés határozza meg a költségátalányra jogosultak körét, valamint - a megtett távolság és az útviszonyok figyelembevételével - az átalány összegét.

(3) A (2) bekezdés szerinti költségátalányból a dolgozó a napi átlagosan megtett távolság figyelembevételével 5 km-enként havi 50 Ft-ot, de legalább havi 100 Ft-ot számolhat el igazolás nélkül költségként.

Saját gépjármű hivatali célú használata

7. §

(1) Azokban a munkakörökben, ahol a feladatok ellátása saját motorkerékpár, személy- vagy tehergépkocsi (a továbbiakban: gépjármű) hivatalos célú, rendszeres használatát igényli, a dolgozó részére a gépjármű használatáért kilométerátalány állapítható meg.

(2) A kollektív szerződésben kell meghatározni a saját gépjármű hivatali célú használatáért költségátalány elszámolására jogosító munkaköröket, a kilométerátalány mértékét, valamint a bizonylatolás rendjét.

(3) A kollektív szerződésben az egyes munkakörökre a kilométerátalány mértékét a gépkocsihasználat gyakoriságával és a rendszeresen megtett út távolságával arányosan kell meghatározni.

(4) A költségátalányból - külön jogszabályban meghatározott költségtérítés figyelembevételével - a dolgozó legfeljebb havi 2000 km-t számolhat el igazolás nélkül költségként.

Záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az e rendeletben szabályozott költségátalányok fizetése esetén a dolgozónak ugyanazon jogcímen költségbizonylat (számla) ellenében nem téríthető.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a közlekedés, hírközlés és építésügy terén alkalmazott költségtérítésekről szóló 4/1990. (IV. 9.) KöHÉM rendelet, továbbá az egyes költségtérítések, költségátalányok megállapításáról szóló 4/1988. (V. 1.) MP rendelkezés 1. és 2. számú melléklete, valamint az azt módosító 8/1989. (IV. 10.) KöHÉM rendelet.

Siklós Csaba s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter