4/1990. (IV. 9.) KöHÉM rendelet

a közlekedés, hírközlés és építés terén alkalmazott költségtérítésekről

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989: XLV. törvény 7. §-ának 19. pontjában foglaltakra figyelemmel az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és az érintett társadalmi szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem.

1. §

A rendelet hatálya a közlekedési, posta és távközlési, valamint építőipari tevékenységet végző munkáltatókra és munkavállalókra terjed ki.

A saját szerszám használata

2. §

(1) A kollektív szerződés, munkaügyi szabályzat, munkaszerződés, tagsági munkamegállapodás (továbbiakban együtt: kollektív szerződés) által meghatározott körben az a dolgozó, aki a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez - ideértve a gazdasági társaság tagjának mellékszolgáltatásként végzett munkáját is - saját tulajdonában álló, a munkavédelmi előírásoknak megfelelő állapotban lévő kéziszerszámot, segédeszközt használ, szerszámhasználati díjban részesíthető.

(2) A szerszámhasználati díj havi 400 Ft-ig költségtérítésnek minősül.

A különélési pótlék

3. §

(1) A kollektív szerződés által meghatározott körben a lakóhelyétől távollevő építési munkahelyen foglalkoztatott dolgozó részére - a 6. § (1) bekezdésében említett munkavállalók kivételével - a munkában töltött napok után különélési pótlék fizethető.

(2) A jogosultság feltételeit, a munkában töltött időt, továbbá a különélési pótlék napi összegét a kollektív szerződésben kell szabályozni.

4. §

(1) A jogosultság elbírálásának és a pótlék elszámolásának egyszerűsítése céljából (pl. gyakori átirányítás, folytonos vagy idénymunkarend esetében) kollektív szerződés különélési pótlékátalány-rendszer alkalmazását írhatja elő.

(2) A különélési pótlékátalányt havi szinten - a pótlék kollektív szerződésben előírt napi összegének és a pótlékra jogosult dolgozó állandó lakóhelyétől távoli munkahelyen átlagosan ledolgozott munkanapjainak figyelembevételével - kell megállapítani.

(3) Szabadság és az öt munkanapot meghaladó keresőképtelenség idejére különélési pótlékátalány nem fizethető.

(4) A különélési pótlék napi 80 Ft-ig költségtérítésnek minősül. Az átalány költségtérítésnek minősülő összegét a felső határ és a (2) bekezdésben figyelembe vett munkanapok alapulvételével kell kiszámítani.

Az építőipari dolgozók szállásmegváltási díja

5. §

(1) Ha a változó munkahelyre alkalmazott és építési munkahelyen foglalkoztatott dolgozó a menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközzel naponta - a munkarend megtartásával - lakóhelyéről munkahelyére bejárni nem tud, részére a kollektív szerződés előírásainak figyelembevételével szállásmegváltási díj adható.

(2) A szállásmegváltási díj havi 1000 Ft-ig költségtérítésnek minősül.

Ellátási díj

6. §

(1) A hálózatépítési és -fenntartási, illetőleg a magasépítési és fenntartási tevékenységet ellátó postai és távközlési vállalatok fizikai foglalkozású vagy közvetlen termelésirányító (ideértve a művezetőt, az építésvezetőt és a körzetmestert) dolgozói részére, ha lakóhelyük közigazgatási határán kívül dolgoznak és lakóhelyükre naponta hazatérni nem tudnak, vagy visszatérnek ugyan, de lakóhelyüktől legalább napi 10 órát távol töltenek, ellátási díj fizethető.

(2) A jogosultság további részletes feltételeit a kollektív szerződés szabályozza.

7. §

(1) Az ellátási díj

- napi 12 órai, vagy azt meghaladó távollét esetén 1800 Ft/fő/hó,

- napi 11 órai, vagy azt meghaladó távollét esetén 1500 Ft/fő/hó,

- napi 10 órai, vagy azt meghaladó távollét esetén 1300 Ft/fő/hó

összegig költségtérítésnek minősül.

(2) Csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott összeget, ha a dolgozó szabadság, betegség, igazolt vagy igazolatlan távollét miatt munkát nem végez. A csökkentés mértéke

- 1800 Ft havi összeg esetén 82 Ft/nap,

- 1500 Ft havi összeg esetén 68 Ft/nap,

- 1300 Ft havi összeg esetén 60 Ft/nap.

A gépjárművezető gyakorlati oktatók saját gépkocsijának üzemeltetése

8. §

(1) A gépjárművezető-képzésben közreműködő szakoktató a saját gépkocsijának gyakorlati oktatási célú használatáért költségtérítésben részesíthető.

(2)[1] A költségtérítés mértéke tanóránként:

a) motorkerékpárnál: 46 Ft-ig.

b) személygépkocsinál: 150 Ft-ig.

c) tehergépkocsinál:

- 5500 kg megengedett legnagyobb össztömegig: 265 H-ig.

- 5500 kg megengedett legnagyobb össztömeg felett: 280 Ft-ig

terjedhet.

Saját gépjármű hivatali célú használata

9. §

(1) A saját gépkocsi rendszeres használatát igénylő munkakörökben, ha a használat megyére, vagy annál nagyobb területre terjed ki legfeljebb havi 2000 km távolságig fizethető költségátalány.

(2) A saját személygépkocsi rendszeres használatát igénylő munkaköröket a kollektív szerződésben kell meghatározni.

Záró rendelkezések

10. §

A 3. és 4., valamint a 6. és a 7. §-ban szabályozott költségtérítések esetén a 23/1989. (III. 12.) MT rendeletben szabályozott étkezési költségtérítés (napidíj) nem fizethető.

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendeletben meghatározott költségtérítéseket először az 1990. évi jövedelemadó elszámolásnál lehet figyelembe venni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- a saját szerszám használatáról és a használati költségek térítéséről szóló 5/1973. (II. 17.) ÉVM rendelet, és az ezt módosító 5/1984. (III. 27.), 4/1985. (III. 14.) és a 10/1987. (XII. 7.) ÉVM rendelet,

- a kivitelező építőipari dolgozók különélési pótlékáról szóló 9/1988. (XI. 29.) ÉVM rendelet,

- az építőipari dolgozók szálláson történő elhelyezéséről szóló 3/1985. (III. 14.) ÉVM rendelet és az ezt módosító 11/1987. (XII. 7.) ÉVM rendelet,

- az utazási költségtérítésekről és a dolgozók gépjárművel történő csoportos szállításáról szóló 1/1988. (II. 12.) ÉVM rendelet,

- az ellátási díj szabályozásáról szóló 4/1985. (XII. 22.) MP rendelkezés,

- a gépjárművezető gyakorlati oktatók saját gépkocsijának költségtérítéses rendszerű üzemeltetéséről szóló 3/1989. (I. 28.) KöHÉM rendelet és

- az üzemi étkezésről és az étkezési nyersanyagnorma egységesítéséről a kivitelező építőiparban tárgyú 15/1977. (II. 27.) ÉVM-MüM-PM együttes rendelet és az ezt módosító 10/1981. (III. 2.) ÉVM-MüM-PM együttes rendelet, a 24/1981. (IX. 23.) ÉVM-PM együttes rendelet és a 20/1983. (XI. 20.) ÉVM-PM együttes rendelet és a rendelet mellékletét módosító 9504/1987. (Ép. Ért. 24.) ÉVM-PM együttes közlemény.

Derzsi András s. k.,

közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter