51/1991. (III. 31.) Korm. rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet módosításáról

A Kormány a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 124. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A társadalombiztosítás (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed]

"f) a munkanélküli segélyben, az átképzési támogatásban, a munkanélküli járadékban, a képzési támogatásban, továbbá a pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő személyre."

2. §

A R. 36. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jár táppénz)

"h) a munkanélküli segély, munkanélküli járadék, átképzési támogatás, keresetpótló juttatás, továbbá a pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának időtartamára."

3. §

A R. 41. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a biztosított utoljára munkanélküli segélyben, munkanélküli járadékban, keresetpótló juttatásban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesült, táppénzét az említett munkanélküli ellátások alapjául szolgáló havi összeg harmincad része alapján kell megállapítani."

4. §

A R. 91. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az öregségi teljes nyugdíjat az öregségi nyugdíjnak a megállapítás időpontjában hatályos jogszabályban meghatározott legkisebb összegében, az öregségi résznyugdíjat pedig a T. 43. §-ának (3) bekezdése alapján meghatározott összegben kell megállapítani, ha

a) a nyugdíj kiszámításához a (3)-(4) bekezdésben megjelölt kereseti adatok sem szerezhetők be, vagy

b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányokon kívül az igénylőnek kizárólag a 167. § szerinti szolgálati ideje van."

5. §

A R. 96. §-ának (6) bekezdése a következőkkel egészül ki:

"Keresetként nem vehető figyelembe az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatás - ide nem értve a keresetkiegészítést - akkor sem, ha utána nyugdíjjárulékot kell fizetni."

6. §

A R. 131. § (4) bekezdése a következőkkel egészül ki:

"1991. március 1-jétől szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és a pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje is."

7. §

A R. 266. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem akadálya az öregségi, rokkantsági nyugdíj megállapításának)

"b) ha az igénylő részére átképzési támogatást, munkanélküli segélyt, 1991. március 1-jétől munkanélküli járadékot, képzési támogatást vagy pályakezdők munkanélküli segélyét folyósítanak."

8. §

A R. 295. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nyugdíjjárulék alapját képező bérjellegű juttatásként kell figyelembe venni a biztosított munkáltatójától (foglalkoztatójától) kapott munkabért, munkadíjat (időbér, teljesítménybér, havidíj, túlmunkadíj, bérpótlékok), és ilyen jellegű egyéb pénzbeli juttatást, az átképzési támogatást, továbbá az 1991. évi IV. törvény alapján kapott keresetkiegészítést, a prémiumot, a jutalékot, a jutalmat, a hűségjutalmat, az év végi részesedést, az eredménytől függő részesedést, az ipari szövetkezet tagja részére munkavégzés alapján kifizetett osztalékot, a kisszövetkezet tagjának a 291. § (4) bekezdésében meghatározott jövedelmét, továbbá az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában említett kistermelők szövetkezete tagjának a közös munkavégzés alapján kiosztott - ide nem értve az adózott nyereség terhére adott - jövedelmet."

9. §

A R. 302. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a munkanélküli járadékra, a képzési támogatásként adott keresetpótló juttatásra, továbbá a pályakezdők munkanélküli segélyére is alkalmazni kell azzal, hogy a nyugdíjjárulék mértéke a keresetpótló juttatás esetén tíz, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye esetén öt százalék."

10. §

A R. 353. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Baleseti ellátásra jogosultak a T. 118. §-ának (6) bekezdésében felsoroltakon kívül]

"i) az ügyvédi munkaközösség tagjaként, továbbá egyéni ügyvédként kiegészítő tevékenységet folytatók."

11. §

A R. 354. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal, valamint a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(Az egyéni vállalkozót, az ipari szakcsoport, a gépjárművezető-képző munkaközösség a gazdasági társaság tagját akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha egyidejűleg)

"c) öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjas vagy növelt összegű öregségi-, munkaképtelenségi járadékos,"

"(4) Az ügyvédi munkaközösség tagját, illetőleg az egyéni ügyvédet kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, ha öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjas."

12. §

A R. 397. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő ügyvéd baleseti táppénzének napi összege, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző hónapra figyelembe vehető jövedelem [398/A § (3) bek.] harmincad része."

13. §

A R. a következő 398/A §-sal egészül ki:

"398/A § (1) Az ügyvédi munkaközösség a 354. § (4) bekezdésében említett tagjának az e tevékenységéből származó, a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért (kiosztott) adóköteles jövedelme után társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

(2) A társadalombiztosítási járulék havi összege, ha az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) az évi 42 000 forintot nem haladja meg, havi 350 Ft,

b) az évi 42 000 forintot meghaladja, az (1) bekezdés szerinti jövedelem - legfeljebb azonban 240 000 forint - tíz százalékának egy naptári hónapra jutó összege.

(3) A baleseti ellátások megállapításánál figyelembe vehető jövedelem a (2) bekezdés a) pontja esetén havi 3500 forint, b) pontja esetén az (1) bekezdés szerinti jövedelem - legfeljebb azonban 240 000 forint - egy naptári hónapra jutó összege.

(4) Az ügyvédi munkaközösség köteles a (2) bekezdés szerint megállapított járulékot az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) befizetni (átutalni) a 398. § (4) bekezdésében foglaltak szerint."

14. §

A R. 400. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"400. § (1) Az egyéni ügyvéd társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az ügyvédi munkaközösség tagjaként működő ügyvédekre és az ügyvédi munkaközösségekre vonatkozó 397-399. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az egyéni ügyvéd a személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig köteles az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) a társadalombiztosítási törzsszámra hivatkozással az ügyvédi tevékenységből származó [398. § (1) bek., 398/A. § (1) bek.], személyi jövedelemadó alapját képező jövedelmét bejelenteni.

Az egyéni ügyvéd a január havi járulékot a 398. § (4) bekezdésétől eltérően március 15. napjáig fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen.

(3) Az ügyvédi munkaközösség, illetőleg az egyéni ügyvéd, az ügyvédi kamarai tagság kezdetétől az év december 31-éig a 398. § (2) bekezdés b) pontjában, kiegészítő tevékenység folytatása esetén a 398/A § (2) bekezdés a) pontjában megállapított társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni."

15. §

A R. 436. §-a (1) bekezdésének utolsó francia bekezdése és a (3) bekezdésének ötödik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, illetve a (2) bekezdés a következő francia bekezdéssel egészül ki:

(Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapot kell kiállítani és vezetni:)

"- az ügyvédi munkaközösségek tagjairól."

(Nyilvántartó lapot kell kiállítani és vezetni:)

"- az egyéni ügyvédekről."

(Nem kell nyilvántartó lapot kiállítani és vezetni:)

"- az egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság, ipari, mezőgazdasági szakcsoport, gépjárművezető-képző, ügyvédi munkaközösség tagjaként, és az egyéni ügyvédként kiegészítő tevékenységet folytatókról."

16. §

A R. 438. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a munkanélküli járadékban, a keresetpótló juttatásban, továbbá a pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő személyek esetében is alkalmazni kell."

17. §

A R. 450. §-a és az előtte levő cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az ügyvédi, jogi-oktatói munkaközösségek, az egyéni ügyvédek bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége

450. § (1) Az ügyvédi, jogi-oktatói munkaközösség a megalakulását követő tizenöt napon belül köteles a székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bejelenteni:

a) a munkaközösség megjelölését, székhelyét,

b) a megalakulás időpontját,

c) a képviseletre jogosult személy (vezető) személyi adatait, állandó lakóhelyét.

(2) Az ügyvédi munkaközösség tagjairól a 436., 440. § és a 445. § megfelelő alkalmazásával nyilvántartó lapot köteles vezetni, illetőleg összesítő elszámoláson bejelentést teljesíteni a székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez).

(3) A jogi-oktatói munkaközösség a fizetendő járulék összegéről köteles havonta, a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig - két példányban - összesítő kimutatást benyújtani az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez). Az összesítő kimutatáson fel kell tüntetni azoknak a tagoknak a nevét, személyi adatait és személyi számát, akiknek a tagsága a tárgyhónapban kezdődött vagy szűnt meg. Az összesítő kimutatásnak a fizetési meghagyással azonos joghatálya van.

(4) Az egyéni ügyvéd az ügyvédi kamarai tagsági viszonya kezdetétől számított tizenöt napon belül az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) köteles bejelenteni:

a) személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, személyi számát, anyjának leánykori nevét),

b) állandó lakóhelyét, az ügyvédi iroda helyét,

c) az ügyvédi kamarai tagság kezdetének időpontját.

Az egyéni ügyvéd tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha kamarai tagsága megszűnt."

18. §

A R. 482. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"482. § AT. alapján járó özvegyi nyugdíj megállapításánál a 481. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."

19. §

(1) Ez a rendelet 1991. április 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti: a R. 351. §-a (1) bekezdésének a c) pontja és a (2) bekezdésének b) pontjából "a lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának igazolása szerint" szövegrész, a R. 485. §-ának c) pontja, továbbá a IV. számú melléklete II. fejezetének első mondatából az "és jogtanácsosi" szövegrész.

(2) A rendeletnek az egyéni ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseit az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendeletet módosító törvény hatályba lépésének napjától kell alkalmazni. A jogtanácsosi munkaközösségre és tagjára, az ügyvédségről szóló törvény hatálybalépéséig az ügyvédi munkaközösségre és tagjára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A rendelet 9. §-ának rendelkezéseit első ízben az 1991. április 1-jén esedékes járulékokra kell alkalmazni.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök