12/1992. (IV. 4.) IKM rendelet

az iskolarendszeren kívüli, az ipari és kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szakmai oktatásról, képesítésről és minősítésről

Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásról szóló 7/1988. (II. 17.) MT rendelet 24. §-ában kapott felhatalmazás alapján az iskolarendszeren kívüli, az ipari és kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szakmai oktatás, képesítés és minősítés szakmai követelményeinek egységes érvényesítése érdekében a munkaügyi miniszterrel, a művelődési és közoktatási miniszterrel, a miniszterekkel, az országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint az érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

E rendelet hatálya kiterjed az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: IKM) ágazati felügyelete alá tartozó, a rendelet 2-11. számú mellékleteiben megnevezett szakképesítések megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, képesítés és minősítés követelményeire, az oktatás és vizsgáztatás szervezőire, az abban résztvevő tanulókra, oktatókra és vizsgáztatókra.

2. §

(1) A szakmai oktatás célja a képesítési és minősítési szintekben (követelményrendszerben) megállapított elméleti ismeretek, gyakorlati jártasságok és készségek elsajátíttatása.

(2) Szakmai oktatást az elméleti és a gyakorlati oktatás feltételeivel egyaránt rendelkező bármely természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság végezhet.

(3) A szakmai oktatást annak szervezője a nyilvántartásbavétel érdekében 1 hónappal az oktatás tervezett megkezdése előtt köteles az IKM-nek bejelenteni.

(4) A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

- a szervező neve, székhelye;

- a szakmai oktatás pontos megnevezése;

- az oktatás személyi, technikai, dologi feltételeinek megnevezése és nyilatkozat a meglétükről;

- a kezdés és befejezés tervezett időpontja;

- az IKM által kiadott tematika és tananyag felhasználása esetén ennek megnevezése, hiányában a szervező által készített oktatási program (tematika) és óraterv.

(5) A szervező által készített oktatási program alkalmazásának feltétele az IKM jóváhagyó döntése.

3. §

(1) A szakmai oktatásban való részvétel általános feltételei

a) általános iskolai vagy ezzel egyenértékű iskolai végzettség;

b)[1] a képesítő vizsga időpontjáig a mellékletekben* megjelölt, betöltött életkor;

c)[2] a képesítéssel betölthető munkakörhöz külön jogszabályban** előírt egészségi alkalmasság igazolása.

(2) Az oktatásnak a részvétel általános feltételeitől eltérő megszervezéséhez az IKM esetenkénti engedélye szükséges.

A képesítő és minősítő testületek

4. §

(1) A képesítési és minősítési követelmények egységes érvényesítése érdekében szakterületenként képesítő, illetve minősítő testületeket (a továbbiakban: testület) kell létrehozni.

(2) A testületek tagjaira a minisztériumok és főhatóságok, szakmai érdekképviseleti szervezetek és szakhatóságok, a szakirányú tevékenységet folytató vállalatok, kutató és tudományos intézetek, egyesületek, a szakirányú képzést folytató közép- és felsőfokú oktatási intézmények javaslatot tehetnek.

(3) A bányászati foglalkozásokra képesítő testület elnökére, elnökhelyettesére és tagjaira az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke, a nyomástartó berendezésekkel, a villamos biztonságtechnikával, a gáz- és olajüzemi berendezésekkel, továbbá villamos- és atomerőművi munkakörökkel kapcsolatos képesítő testületek elnökeire, elnökhelyetteseire és tagjaira az Energia-biztonságtechnikai Hatóság vezetője tesz javaslatot.

(4) A testületek elnökeit, elnökhelyetteseit és tagjait a (2)-(3) pontban említettek köréből a miniszter, illetve az IKM-nek e jogkörrel a miniszter által felruházott vezetője bízza meg. A megbízások 3 évre szólnak.

(5) A testületek munkájukat az IKM által jóváhagyott ügyrend, illetve szervezeti, működési szabályzat szerint végzik.

A képesítő és minősítő eljárás

5. §

(1) Képesítés és minősítés képesítő, minősítő vizsgabizottság előtt tett eredményes gyakorlati és/vagy elméleti vizsgával szerezhető.

(2) A képesítő, illetve minősítő eljárás (vizsga) időpontját, egyben kérve a vizsgabizottság megalakítását, 2 héttel a vizsgát megelőzően köteles a vizsga szervezője az IKM-nek bejelenteni.

(3) - A képesítés, illetve minősítés követelményrendszerét az illetékes képesítő, minősítő és egyéb szakmai testületek javaslatára az IKM állapítja meg és teszi közzé.

- Amennyiben a képesítés követelményrendszerét az IKM nem tette közzé, arra a vizsga szervezője tesz javaslatot, és a vizsgaidőpont bejelentésekor kéri az IKM-től jóváhagyását.

- A vizsga részenként (tantárgyanként, részegységenként) is teljesíthető. A sikeres részvizsgáról vizsgajegyzőkönyv kivonatot kell kiállítani, és adni a jelöltnek.

(4) A vizsgáztatást az oktatás, illetve a vizsgáztatás szervezőjétől független vizsgabizottság végzi. A vizsgabizottság elnökből és tagokból áll. Az elnököt az illetékes képesítő, minősítő testület tagjai közül az IKM megbízza, a tagokat a munkáltatók, illetve a munkavállalók érdekképviseleti szervei képviselői köréből felkéri.

(5) A képesítő, illetve minősítő eljárásban vizsgáztatók (az egyes vizsgatárgyak kérdezői) és a vizsgáztatás során alkalmazott dokumentumokat kiállító jegyző vesznek részt.

Az oktatókra, vizsgabizottsági tagokra vonatkozó általános követelmények

6. §

(1) Elméleti oktató az lehet, aki az oktatandó szakterületen, illetve a képesítés, minősítés szakiránya szerinti felsőfokú iskolai végzettséggel, 2 év szakterületi gyakorlattal és 2-11. mellékletekben esetenként külön feltüntetett képesítéssel rendelkezik.

(2) Gyakorlati oktatást technikus, érettségizett szakmunkás, illetve mesterszakmunkás, továbbá a szakma mestere (kisipari mester) képesítéssel rendelkezők is végezhetnek 3 év szakterületi gyakorlatot követően.

A szakmai oktatás, képesítés és minősítés dokumentációi

7. §

(1) Az oktatás szervezőjének az oktatásról

- tanfolyami naplót, a vizsga szervezőjének

- törzskönyvet,

- vizsgajegyzőkönyvet és

- a kiállított vizsgabizonyítványokról nyilvántartási lapot kell vezetnie, illetve kiállítania.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumokat a vizsgabizottság elnöke a vizsgán aláírásával, az oktatás, illetve a vizsga szervezője pecsétjével hitelesíti. Az oktatás és vizsgáztatás dokumentumai nem selejtezhetők. Azokat az oktatás szervezője az iratkezelés szabályai szerint köteles megőrizni.

(3) A vizsgajegyzőkönyv és a vizsgabizonyítványokról kiállított nyilvántartási lap egy-egy másodpéldányát a vizsga szervezője a vizsgát követő 10 napon belül köteles az IKM-nek megküldeni.

A vizsgabizonyítvány

8. §

(1) Az eredményes vizsgáról képesítő vagy minősítő vizsgán bizonyítványt kell kiállítani.

(2) A vizsgabizonyítványt, a vizsga szervezője által adott törzskönyvi számot és az IKM engedélyező döntésének számát tartalmazó azonosítási számmal kell ellátni.

(3) A vizsgabizonyítvány érvényességi idejét és érvényesítési feltételeit az egyes szakterületekre a 2-11. számú mellékletek esetenként tartalmazzák.

(4) Vizsgabizonyítványról készült másodlatot a vizsga szervezője csak az IKM hitelesítésével adhat ki.

A szakképesítő oktatás és vizsgáztatás ellenőrzése

9. §

(1) Az oktatási feltételek meglétét, illetve az alkalmassági engedélyeket és azok érvényességét az IKM munkatársai vagy megbízottai útján a helyszínen ellenőrizheti.

(2) Az IKM felügyeleti ellenőrzési jogkörrel bármely vizsgára delegálhat egy tagot.

10. §

(1) Jelen rendelet alapján szervezett szakmai oktatás, képesítés és minősítés részletes rendjét (szervezési és vizsgaszabályzat), az egyes képesítések és minősítések követelményrendszerét az 1-11. számú mellékletek, az oktatás és vizsgáztatás során használható dokumentumokat a függelék tartalmazza.

(2) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott bizonyítványok, oklevelek, látogatási igazolások érvényét jelen rendelet nem érinti.

11. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

12. §

A rendelet megjelenésével hatályát veszti a 2/1974. (II. 15.) BkM rendelet a kereskedelmi, a vendéglátóipari és az idegenforgalmi dolgozók továbbképzéséről,

16/1974. (X. 28.) ÉVM rendelet, a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzéséről az építésügyi ágazatban,

20/1976. (VIII. 12.) ÉVM rendelet, a mesterszakmunkás továbbképzésről az építésügyi ágazatban,

3/1977. (I. 18.) BkM rendelet a mesterszakmunkás továbbképzésről,

25/1977. (IX. 3.) ÉVM rendelet, a művezetőképzésről az építésügyi ágazatban,

8/1979. (VI. 7.) BkM rendelet, az egyes kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákra képesítő vállalati (ágazati) szakmunkásképzésről,

12/1979. (VIII. 12.) ÉVM rendelet, az egyes építőipari és építőanyag-ipari munkás szakmákra képesítő vállalati (ágazatai) szakmunkásképzésről,

4/1980. (I. 19.) ÉVM rendelet, az építőipari és az építőanyag-ipari árkalkulátort képesítésről, továbbá az árkalkulátori és az árszakértői képesítéshez kötött munkakörökről.

Dr. Szabó Iván s. k.,

ipari és kereskedelmi miniszter