1/1992. (I. 6.) KTM rendelet

az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet módosításáról

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az 1/1990. (I. 16.) KÖHÉM rendelettel módosított 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a korábbi telekalakítás, épületelhelyezés, meglévő épületszerkezeti kialakítás, vagy műszaki fejlődés indokolja - a (2) bekezdésben szabályozott esetek és a melléklet 116. §-a kivételével - a helyi építésügyi hatóság megindokolt véleménye alapján az ügyben érdekelt (a rendeltetési, a biztonsági, a környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények szempontjából, illetőleg az építményfajta szerint illetékes) minisztériummal, országos hatáskörű szervvel egyetértésben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a Szabályzat egyes rendelkezéseitől eseti eltérést engedélyezhet."

2. §

A Szabályzat e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az elsőfokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Keresztes K Sándor s. k.,

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

Melléklet az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelethez

Az Országos Építésügyi Szabályzat módosítása

1. A Szabályzat 2. §-ának (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) lakóépületet, illetőleg lakást csak a 45. § előírásainak megfelelően építhet."

2. A Szabályzat 14. § (1) bekezdésében szereplő "saját használatú útról" kifejezés, helyébe a "magánútról" meghatározás lép.

3. A Szabályzat 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Más rendeltetésű főépületnek a terület építési telkén történő elhelyezése esetén rendezési terv, illetőleg ennek hiányában - egyedi telken - az építésügyi hatóság a főépület utcai homlokzatmagasságát az övezeti előírástól eltérően is meghatározhatja, a környező településkép megóvásának figyelembevételével, ha ezzel a szomszédos telkeknek az építési övezeti előírások szerinti beépítési, épületbővítési lehetőségét nem korlátozza."

4. A Szabályzat 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (2) bekezdésben említett melléképület és a (3) bekezdés b) pontja szerinti melléképítmény elhelyezésének módját - a 11., 51., 66. és a 68. § előírásainak keretei között -, megengedett homlokzat- és tetőgerinc magasságát - a városkép és a szomszédos telkek rendeltetésszerű használhatóságának védelmére is figyelemmel - az egyes építési övezetekre vonatkozóan rendezési terv, települési önkormányzati rendelet, ennek elkészültéig pedig - esetenként a szakhatóság egyetértésével - az építésügyi hatóság határozza meg."

5. A Szabályzat 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Más rendeltetésű főépületnek a terület építési telkén történő elhelyezése esetében a rendezési terv, illetőleg ennek hiányában - egyedi telken - az építésügyi hatóság a főépület utcai homlokzatmagasságát az övezeti előírástól eltérően is megállapíthatja a környező településkép megóvásának figyelembevételével, ha ezzel a szomszédos telkeknek az építési övezeti előírások szerinti beépítési, épületbővítési lehetőségét nem korlátozza."

6. A Szabályzat 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági termelés) céljára szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen

a) a 12. §-ban említett építmények;

b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények (terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító);

c) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (a továbbiakban: gazdasági épület) és pince;

d) biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház);

e) termékvezeték és műtárgyai;

f) komposztáló telep építményei, továbbá

g) a területet igénybevevők ellátását szolgáló kiskereskedelmi, vendéglátó, kereskedelmi szállásépület, sportolási létesítmény az egy helyrajzi szám alá tartozó és építési telekké alakított földrészleten, a telek legfeljebb 15%-os beépítettségével és legfeljebb 7,50 m-es homlokzatmagassággal helyezhető el.

(3) A (2) bekezdés b) és e) pontjában említett építmények a területen csak rendezési terv alapján helyezhetők el."

7. A Szabályzat 44. §-a és címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"A területen elhelyezhető építmények

(1) A 720 m2-t el nem érő területű földrészleten a 43. § (2) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakon túlmenően egyéb építményt létesíteni nem szabad. Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető.

(2) A földrészlet legfeljebb 3%-os beépítettségével

a) a 720-1500 m2 területnagyságú földrészleten a 43. § (2) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakon túlmenően a c) pont szerinti egy gazdasági épület és pince;

b) az 1500 m2-nél nagyobb területnagyságú földrészleten a 43. § (2) bekezdésében említett építmények

helyezhetők el.

(3) A 43. § (2) bekezdés c) pontjában említett gazdasági épület az adott terület építési hagyományainak megfelelő, legfeljebb 3,5 m-es átlagos homlokzatmagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető.

(4) Ha a már korábban kialakított, közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő nagyságú területet, azok tulajdonosai - megállapodásuk alapján - egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el.

(5) Azokon a földrészleteken, ahol a rendezési terv a terület későbbi más célú felhasználását irányozza elő, pince nem létesíthető és a 43. § (2) bekezdés szerint egyébként elhelyezhető épületek, építmények is csak ideiglenes jellegűek lehetnek, s azokat a tulajdonosa a földrészlet más célú felhasználásakor kártalanítási igény nélkül köteles eltávolítani."

8. A Szabályzat 45. §-a és címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A mezőgazdasági területen, annak a települési önkormányzat rendeletével meghatározott (körülhatárolt) részén - melynek során a rendezési tervek egyeztetésére vonatkozó eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni - tanya, farmgazdaság (a továbbiakban: egyéni gazdasági) terület alakítható ki, ha

a) az egyes földrészleteken folyó mezőgazdasági termelés az állandó ottlakást indokolttá teszi,

b) az egyes beépíthető földrészleteken elhelyezhető épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz (szükség esetén technológiai víz), villamosenergia (vezetékes vagy helyi) ellátása, továbbá a keletkező szennyvíz és hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése

egyidejűleg megoldható, továbbá

c) az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők;

d) a térségben a segélykérés lehetősége folyamatosan biztosítható;

e) az ott élők alapfokú ellátása biztosítható.

(2) Az ilyen egyéni gazdasági területen az egybefüggő és legalább 6000 m2 kiterjedésű, 50 m átlagos szélességű földrészleten, annak legfeljebb 5%-os beépítettségével szabad elhelyezni:

a) a mezőgazdasági termelés, terményfeldolgozás, raktározás célját szolgáló földszintes épületet, épületeket, építményt, építményeket továbbá;

b) egy földszintes (tetőtér-beépítéses), tájhoz alkalmazkodó lakóépületet, melynek a beépített területe a földrészlet területének 2%-át nem haladhatja meg a beépíthető 5%-on belül.

(3) Az ilyen beépített földrészlet 6000 m2-nél kisebb, illetőleg a megengedett beépítettséget túllépő területűvé utólag sem alakítható.

(4) Az (1) bekezdésben említett egyéni gazdasági területen, ha a terület jellemző használata szőlő-, zöldség-, gyümölcs- vagy virágtermesztés a (2) bekezdésben foglaltak az alábbi eltéréssel alkalmazhatók: az ilyen egyéni gazdasági területen az egybefüggő és legalább 3000 m2 kiterjedésű, 30 m átlagos szélességű földrészleten, annak legfeljebb 3%-os beépítettségével egy földszintes (tetőtér-beépítéses), az adott táj építési hagyományainak megfelelő (lakó és gazdasági funkciókat is magába foglaló) épületet szabad elhelyezni."

9. A Szabályzat 51. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A védőterületet a káros hatást előidéző, illetőleg a káros hatástól védelmet igénylő a saját területén (építési telkén, építési területén) belül köteles kialakítani és fenntartani."

10. A Szabályzat 66. §-ának (1) bekezdésében meghatározott táblázata helyébe a következő táblázat lép:

11. A Szabályzat 66. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ez a lehetőség a már meglévő, oldalhatáron álló főépület oldalkert irányú keresztszárnnyal történő bővítése esetén is kihasználható, ha a bővítés célját szolgáló keresztszárny a főépület utcai homlokzatsíkjától legalább 3 m-rel hátrább áll, tetőszerkezete a főépületével egybeépül és gerincmagassága a főépület tetőgerinc magasságát nem lépi túl."

12. A Szabályzat 67. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(az oldalkert szélessége nem lehet kisebb)

"c) zártsorú beépítési mód esetén (pl. saroktelken vagy hátsókert irányú épületszárny esetén) (6/a ábra).

[- sem az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb utcai homlokzatmagasság (H) felénél,

- sem az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság felénél.

- sem pedig 3 m-nél.]"

13. A Szabályzat 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Lakókocsit és üdülősátrat egyedi telken csak a települési önkormányzati testület rendeletében meghatározott településrészen és csak átmeneti tartózkodás céljára szabad felállítani, ha 50 m-en belül a tisztálkodás és illemhely használati lehetőség biztosított, és az egyedi telek ezáltal módosuló használata a szomszédos telek és építmények rendeltetésszerű használatát nem akadályozza.

A telken lakókocsit, sátrat, illetőleg gépjárművet elhelyezni úgy szabad, hogy az azok által elfoglalt terület - 40 m2/egység figyelembevételével - a rendelkezésre álló telek megengedett beépítési %-án túl nem haladhatja meg a fennmaradó szabad terület 35%-át.

A befogadóképességnek megfelelő - egyéb előírásokban meghatározott - berendezések (tisztálkodási és illemhely, főzési lehetőség) elhelyezését az övezeti előírásoknak megfelelő főépületben kell biztosítani a telken."

14. A Szabályzat 78. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A már zömében beépített településrészek továbbfejlesztésének elősegítésére az (1), (2) és (5) bekezdésben előírt, telken belül kialakítandó várakozóhely megoldását - az egyes városszerkezeti egységekre kiterjedően - a rendezési terv, települési önkormányzati rendelet állapítja meg. Ennek elkészültéig, ha az előírt várakozóhelynek a saját építési telken belüli kialakítása műszaki okból semmiképpen sem biztosítható, az építésügyi hatóság a tervezett építkezést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett építkezéstől legfeljebb 500 m-es távolságon belül az előírt gépjármű elhelyezés

- más telken belüli kiépítéséről - az arra előírt parkolási lehetőség csökkentése nélkül - egyidejűleg, vagy

- a környéken épülő parkolóházban - szerződéssel igazoltan - legfeljebb öt éven belül gondoskodik. Ez a rendelkezés a meglévő építmények, telepek átalakítása, bővítése, rendeltetés-módosítása esetére is kiterjed."

15. A Szabályzat 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"116. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetés csak a helyiség légterétől elzárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés céljára és csak abban az esetben létesíthető, ha az égéstermék tető fölé történő kivezetésére a fűtendő helyiséghez, illetőleg a rendeltetési egységhez - kéményseprő által igazoltan - műszakilag megfelelő egyedi kémény nem tartozik és a meglévő kémény gázüzemű tüzelőberendezés égéstermékének elvezetése céljára történő átalakítása műszaki okból akadályozott, illetőleg új gázkémény építésére, szerelésére műszaki, városképi, műemléki vagy egyéb okból nincs lehetőség.

Az erre vonatkozó igazolást - hatáskörébe tartozó esetekben a műemléki szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével - létesítés helyszíne szerint illetékes építésügyi hatóság adja ki.

(2) Homlokzati égéstermék-kivezetés nem létesíthető

a) az építésügyi hatóság által igazoltan műemléki, illetőleg városképi védelem alatt álló épületben;

b) az e rendelet hatálybalépését követően engedélyezett új épületben;

c) magas épületben;

d) bölcsőde, csecsemőotthon, óvoda, alap- és középfokú iskola, továbbá fekvőbetegek szállásépületében, szociális otthon épületben, nevelőotthon és diákotthon épületekben, illetőleg ilyen célra szolgáló helyiségekben;

e) közvetlen közterületre néző homlokzaton 6 kW-ot meghaladó hőteljesítményű gázkészülék égéstermék kivezetése és bármely homlokzaton 6 kW-ot meghaladó hőteljesítményű, továbbá mindenfajta túlnyomásos égéstermék kivezetés a csatlakozó járófelülettől (pl. függőfolyosó, erkély), terepszinttől (járdaszinttől) mért 2,2 m alatt;

f) a szomszédos telekkel közös telekhatártól 3 m-en belül álló épülethomlokzaton, kivéve a telekhatártól legalább 1,50 m-re álló főépületek határfalán a nem túlnyomásos rendszerű és 6 kW-t meg nem haladó hőteljesítményű készülék égéstermék kivezetése, ha e telekhatár szakaszon a kivezetés tengelyétől mindkét irányban legalább 2-2 m hosszú és legalább 2 m magas tömör kerítés áll.

(3) Homlokzati égéstermék-kivezetés az (1) bekezdést figyelembe véve is csak akkor engedélyezhető, ha a kivezetés - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézetei által igazoltan - közegészségügyi érdeket nem sért."

16. A Szabályzat 124. § (1) bekezdésének a "továbbá a vízszintes irányú szakasz oldható csőkapcsolat- és tisztítóidom nélküli" szövegrésze hatályát veszti.

17. A Szabályzat 127. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék (pl. tűzhely, vízmelegítő) belső terű helyiségben, továbbá huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben és azzal közvetlen légtérkapcsolatban álló (abból nyíló) helyiségben nem alkalmazható."

18. A Szabályzat 148. § (2) bekezdése hatályát veszti.