29/1992. (XII. 15.) PM rendelet

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1993. január 1-jétől 1993. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásáról és a biztosítási díjról

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 84/1992. (V. 19.) Korm. rendelettel módosított 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az 1993. január 1-jétől 1993. december 31-ig érvényes díjszabást és díjat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. §

(1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményelszámolásának rendjéről, valamint az 1992. július 1-jétől 1992. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásról és a biztosítási díjról szóló 17/1992. (VI. 10.) PM rendelet 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kármentességi díjengedményét (bonus) és a pótdíj (malus) fizetési kötelezettség rendszerét e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítom meg."

(2) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményelszámolásának rendjéről, valamint az 1992. július 1-jétől 1992. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásról és a biztosítási díjról szóló 17/1992. (VI. 10.) PM rendelet 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

3. §

Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Kupa Mihály s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 29/1992. (XII. 15.) PM rendelethez

Az 1993. január 1-jétől 1993. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabás és biztosítási díjak

A határozatlan időre szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak

A határozott időre szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak

A határozott idejű szerződés a belföldi rendszámmal és egy évnél rövidebb ideig érvényes - határozott időre ki-

adott - forgalmi engedéllyel vagy útvonalengedéllyel rendelkező gépjárművekre köthető. A biztosítási időszak tartama legkevesebb egy hónap, ami a naptári év végéig tetszőlegesen többszörözhető.

A díjbélyeges kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak

A biztosítási időszak tartama legkevesebb egy hónap, legfeljebb pedig a naptári év végéig terjedhet.

A díjbélyeges szerződés a külföldi rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművekre, valamint külföldi telephelyű segédmotoroskerékpárra köthető. A biztosítás csak a Magyar Köztársaság területén okozott károkra nyújt fedezetet.

2. számú melléklet a 29/1992. (XII. 15.) PM rendelethez

A 17/1992. (VI. 10.) PM rendelet 3. számú melléklete a következő:

"3. számú melléklet a 17/1992. (VI. 10.) PM rendelethez

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kármentességi díjengedmény (bonus) és a pótdíj (malus) rendszere

A rendszer működése:

A gépjárművek által okozott károk nyilvántartása a gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer indulásával egy időben, 1991. július 1-jén kezdődött.

A bonus-malus rendszer csak az egyedi szerződésekkel rendelkező személygépkocsikra terjed ki.

A bonus-malus rendszer szempontjából az első nyilvántartási időszak 1992. június 30-ig tart. Az ezen időszakban bekövetkezett, 1992. július 31-ig kifizetéssel járó károk alapján készítik el a biztosító társaságok a személygépkocsikra egyedi szerződés alapján kötött biztosítással rendelkező üzemben tartók vagy tulajdonosok bonus-malus osztályba sorolását. Az új díjbesorolás szerinti díjfizetésre 1993. január 1-jétől kerül sor.

A bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződéskötő személyéhez fűződnek az érintett szerződés vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a szerződéskötő gépjárművét engedélyével ki vezette. Érintett szerződésen az egy meghatározott gépjárműre kötött érvényes felelősségbiztosítási szerződést kell érteni.

A már megszerzett bonus-malus fokozat (osztályba sorolás) megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folyik, ha a szerződés megszűnik -, kivéve a díj nem fizetése miatti megszűnést - és a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül a biztosított új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.

E célból - a szerződést kötő kérésére - a korábbi felelősségbiztosítója köteles igazolást kiadni. Ha a szerződést kötő ilyen igazolást nem csatol, a szerződést kötő biztosító a korábbi balesetmentességre vonatkozóan nyilatkozatot kér és egyúttal felhatalmazást annak vizsgálatára, hogy a szerződő korábban kötött-e más biztosítóintézettel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést. Amennyiben a biztosító megállapítja, hogy a biztosított nyilatkozata nem felelt meg a valóságnak, jogosult az osztályba sorolást és ennek megfelelően a fizetendő díjat is módosítani.

Ha a szerződő egyedi szerződéskötés mellett több gépjárművet üzemeltet, és ezek közül valamelyik szerződés érdekmúlás címén megszűnik, a 12 hónapon belül újólag üzembe helyezett gépkocsira a korábban megszerzett, a szerződést érintő osztályba sorolás érvényes.

Az üzemben tartó - akár egy, akár több gépkocsit üzemeltet - a szerződés megszűnését követő egy éven túl nem jogosult a korábbi díjkedvezményre és megszűnik az osztályba sorolása. Ha a biztosítási szerződés az egy éves megfigyelési időszakban akár évközbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi.

A szerződő osztályba sorolását bármilyen összegű kárkifizetés rontja, de jogosult arra, hogy saját elhatározásából a biztosítónak a kárkifizetés összegéről szóló értesítését követően hat héten belül a kárösszeget a biztosítónak megfizesse és így besorolását megőrizze. Kármegosztás esetén is azt kell figyelembe venni, hogy a szerződés alapján történt-e kárkifizetés.

Az osztályba sorolás rendszere és ennek hatása a biztosítási díjra

Az egyedi szerződéssel rendelkező személygépkocsik esetén a rendszer 10 bonus és 4 malus osztályból áll. A rendszerbe újonnan belépő az alapdíjat (díjszorzó 1,00) fizeti és az A 0 osztályba kerül.

Ha a megfigyelési időszakban a szerződő kármentes volt, a besorolása egy osztállyal javul, egy okozott kár esetén kettő, két okozott kár esetén négy, három okozott kár esetén hat osztállyal romlik.

Ha négy vagy több kárt okozott a megfigyelési időszakban, akkor minden esetben az M 4 osztályba kerül.

Az osztályba sorolás a következő biztosítási év díját határozza meg.

Így tíz év alatt az elérhető legalacsonyabb díj a mindenkori alapdíj 50%-a (díjszorzó 0,5), míg a legrosszabb malus-fokozat esetén az alapdíj 200%-át (díjszorzó 2,00) kell fizetni.

A következő megfigyelési időszakban a szerződő előző osztálybesorolása lesz a kiindulási osztály.

Az egyes osztályokhoz tartozó díjszorzók:

Az egyes megfigyelési időszakon belül okozott károk számától függő átsorolási táblázat:

Jelmagyarázat:

A = alapdíj

B = bonus

M = malus

"