32/1992. (XII. 23.) NM rendelet

a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) 10. §-ának (6) bekezdésében, 12. §-ának (3) bekezdésében, 13. §-ának (1) bekezdésében és 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem:

A terhességmegszakítással kapcsolatos szakmai felülvizsgálat rendjéről

1. § Amennyiben a terhességet megállapító szakorvos véleménye szerint a terhesség meghaladta a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, vagy a beavatkozás végrehajtásának egészségi akadálya van és emiatt a terhességmegszakítás elvégzését nem javasolja, vagy a beavatkozást az egészségügyi intézmény szakorvosa megtagadja, az állapotos nőt tájékoztatni kell a szakmai felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző intézményekről.

2. § (1) A szakmai felülvizsgálat során a felmerült kérdések eldöntésére a beavatkozást megtagadó egészségügyi intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa jogosult.

(2) A felülvizsgálat során az (1) bekezdésben foglalt intézményben, illetve, ha ott nem adottak a feltételek, a beutalási rend szerinti intézményben fotó- vagy videó-felvételen rögzített ultrahangvizsgálatot kell végezni.

3. § (1) Amennyiben az osztályvezető főorvos a felülvizsgálati eljárás során megállapítja, hogy a terhesség nem haladta meg a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, illetve a terhesség megszakításának nincs egészségi akadálya, a beavatkozást a felülvizsgálatot végző egészségügyi intézményben el kell végezni.

(2)[1] Amennyiben az osztályvezető főorvos azt állapítja meg, hogy a terhesség meghaladta a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, illetve a terhesség megszakításának egészségi akadálya van, az állapotos nőt - kérésére - a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes orvostudományi egyetem vagy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikájának vezetőjéhez, illetve a rendelet 1. számú mellékletében foglalt szülészeti-nőgyógyászati osztályainak vezetőjéhez utalja felülvizsgálatra.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként az a szakmai álláspont alakul ki, hogy a terhesség megszakításának nincs akadálya, a beavatkozást a szakvéleményt adó intézményben kell elvégezni.

4. § (1)[2] Az állapotos nőnél fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a szakmai szempontból illetékes osztályvezető főorvosokból vagy megbízott helyetteseikből, illetve a szakmai szempontból illetékes egyetemi intézet adjunktusaiból álló konzílium állapítja meg, az azonnali sürgős beavatkozások kivételével.

(2)[3] A konzílium munkájában tanácskozási joggal a kezelőorvos vagy - amennyiben a (3) bekezdés alapján részvétele nem kötelező - az érintett szakterületek képviselője, valamint az állapotos nő beleegyezése esetén a hozzátartozója is részt vehet.

(3)[4] Az (1) bekezdés szerinti konzílium döntésében legalább egy gyermekgyógyász, egy szülész-nőgyógyász, valamint egy infektológus szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos köteles részt venni.

(4)[5] Amennyiben az állapotos nő nem fogadja el a terhesség megszakítására tett szakmai javaslatot, veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni.

(5)[6] Amennyiben a konzílium résztvevői között véleményeltérés alakul ki a terhesség megszakítását indokoló egészségi ok tekintetében, az állapotos nő kérésére, a véleményeltéréseket írásba foglalva a szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos a 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(6)[7] Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az a szakmai álláspont alakul ki, hogy a terhesség megszakításának nincs akadálya, a beavatkozást a felülvizsgálatot végző intézményben kell elvégezni.

5. § (1) A magzatnál fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a genetikai tanácsadó vagy a prenatális diagnosztikai központ szakorvosa állapítja meg, a műtétet végző intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztályvezető főorvosának vagy helyettesének egyetértésével.

(2) Véleményeltérés esetén a rendelet 2. számú mellékletében foglalt intézmények végzik a szakmai felülvizsgálatot.

6. § A szakmai felülvizsgálatra a felülvizsgálatot megalapozó döntést követő két munkanapon belül kerül sor.

A terhesség megszakítását végző egészségügyi intézmények

7. § (1) Terhességmegszakítás csak olyan egészségügyi intézményben végezhető, amely megfelel a rendelet 3. számú mellékletében foglalt követelményeknek.

(2)[8] A 12. hetet meghaladó terhesség csak a megyei kórházak szülészeti-nőgyógyászati osztályain, az orvostudományi egyetemek és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikáin szakítható meg.

(3)[9] A terhesség a betöltött 18. hét után csak az orvostudományi egyetemek és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikáján, valamint a rendelet 1. számú mellékletében foglalt intézményekben szakítható meg.

8. § A tv. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (3) és (4) bekezdésében foglalt esetekben a terhesség megszakításához elegendő önmagában az állapotos nő beleegyezése, a Családvédelmi Szolgálat felkeresése és a kérőlap kiállítása nem szükséges.

A Családvédelmi Szolgálat feladatai a terhesség megszakításával kapcsolatban

9. § (1)[10] A Családvédelmi Szolgálatnak a főiskolai képzésben védőnő szakképzettséget szerzett, és szakirányú tanfolyamot elvégzett munkatársa (a továbbiakban: munkatárs) a tv. 6. §-ában foglalt feltételek fennállását a tv. 12. §-ában foglaltak alapján állapítja meg.

(2)[11] A terhesség megszakításának feltételeit a munkatárs a várandósságot és annak idejét megállapító, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított orvosi igazoláson, valamint a tv. 12. § (1)-(5) bekezdésében foglalt iratokon túl nem vizsgálhatja.

(3)[12]

(4) Amennyiben az állapotos nő terhessége megszakítását a 8. §-ban foglaltak alapján kéri, a munkatárs tájékoztatja, hogy a tv. 12. §-ában foglalt dokumentumokkal közvetlenül keresse fel a terhességmegszakítást végző intézményt.

9/A. §[13] (1) A terhessége megszakítását kezdeményező állapotos nő a Családvédelmi Szolgálatnál történő első jelentkezése alkalmával személyazonosító adatainak személyazonosításra alkalmas módon történő közlésére nem kötelezhető. A kérelmezőt a tanácsadás anonim módon történő igénybevételének lehetőségéről, valamint arról, hogy az anonimitás kizárólag a terhességmegszakítás iránti kérelem benyújtásáig vehető igénybe, tájékoztatni kell.

(2) Abban az esetben, ha a kérelmező személyazonosító adatait nem kívánja közölni, személyazonosságának megállapítására alkalmas adatait első alkalommal történő megjelenésekor írásban rögzíti és az általa megválaszott jeligével és a kézjegyével eltávolíthatatlan módon megjelölt, lezárt borítékban átadja a munkatárs részére. A boríték lezárását a munkatárs a Családvédelmi Szolgálat eljáró szervének bélyegzőlenyomatával hitelesíti oly módon, hogy a boríték a lenyomat vagy a boríték sérülése nélkül ne legyen felnyitható. A munkatárs a tanácsadáson történő megjelenésről, a jelige feltüntetésével a kérelmező számára egyidejűleg igazolást ad ki.

(3) A (2) bekezdés szerint lezárt boríték a kérelmező ismételt személyes megjelenéséig nem nyitható fel. Amennyiben a családvédelmi tanácsadáson a kérelmező a terhessége megszakítására rendelkezésre álló határidőn belül ismételten nem jelenik meg, a munkatárs a személyazonosító adatait tartalmazó borítékot tartalmának megismerése nélkül haladéktalanul megsemmisíti. A megsemmisítés tényét, valamint a megsemmisített adatokra utaló jeligét a munkatárs nyilvántartásban rögzíti.

(4) A terhessége megszakítását kérelmező állapotos nő a Családvédelmi Szolgálatnál a tv. 9. § (2) bekezdése szerinti ismételt megjelenése alkalmával, amennyiben a terhessége megszakítása iránti kérelmét benyújtja, személyazonosságát és a tanácsadáson történő korábbi megjelenését a (2) bekezdés szerinti jelige megadásával, és a borítékba helyezett személyazonosító adatok valódiságának és saját adataival való megegyezésének egyidejű, hitelt érdemlő bizonyításával igazolja.

(5) Amennyiben a kérelmező ismételt megjelenése alkalmával nem a Családvédelmi Szolgálatnak az első megjelenésekor igénybe vett szervét keresi meg, úgy a tanácsadáson történő korábbi részvételét a (2) bekezdés szerinti igazolással bizonyíthatja. Kétség esetén - a jelige alapján - a munkatárs megkeresi a Családvédelmi Szolgálat korábban eljáró szervét, és - szükség esetén - kérheti a kérelmező személyazonosító adatait tartalmazó, lezárt boríték átadását is.

10. § (1)[14] Amennyiben a kérelmező a terhesség megszakítása iránti kérelmét tv. 9. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt tájékoztatást követően is fenntartja, a munkatárs a rendelkezésre álló adatok és iratok alapján kitölti a rendelet 4. számú mellékletét képező, "A" jelű nyomtatvány "1. kérőlap" részét, valamint a "B" jelű "statisztikai adatszolgáltató lap" 1-12. pontját.

(2)[15] Amennyiben a kérelmező korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott, a kérőlap kitöltésének nem feltétele, hogy törvényes képviselője és a kérelmező egyidejűleg legyen jelen a Családvédelmi Szolgálatnál. A törvényes képviselő a kérőlapot a kérelmező felvilágosítását követően is aláírhatja, illetve akadályoztatása esetén tudomásul vevő nyilatkozatát teljes bizonyító erejű magánokirat formájában is eljuttathatja.

(3)[16] A kitöltött és a kérelmező, illetőleg a munkatárs által aláírt kérőlap másolati példányát a munkatárs a kérelem előterjesztését követő munkanapon megküldi a terhességmegszakítás elvégzésére a kérelmező által választott intézménynek. A kérőlap eredeti példányát átadja a kérelmező részére. A kérőlap kiállításáról, illetve a tanácsadás megtörténtéről a munkatárs nyilvántartást vezet.

(4) A kérőlap kiállításával egyidejűleg a munkatárs kiállítja a terhességmegszakításért fizetendő térítési díj befizetésére szolgáló utalványt, illetve igazolást állít ki a térítési díj fizetési kötelezettség alóli mentességről.

A terhességmegszakítás térítési díja

11. §[17] A terhességmegszakítás térítési díját a tv. 16. §-ának (2) bekezdése szerint kell meghatározni.

12. § (1) A terhességmegszakítás térítési díjának befizetésére szolgáló "átutalási postautalványt" (a továbbiakban: utalvány) a munkatárs a terhességmegszakítási kérőlap kitöltésével egyidejűleg átadja a terhessége megszakítását kérő nő részére.

(2) Az (1) bekezdés szerint befizetendő térítési díj az Egészségbiztosítási Alap számlájára folyik be.

13. §[18] (1) A térítési díj 30%-át kell megfizetni, ha

a) a kérelmező nő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetve - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója a 4/A. számú melléklet 1. pontjában meghatározott valamely ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, vagy

b) a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül a kérelmező, illetve a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója települési támogatásban részesül.

(2)[19] A térítési díj 50%-át kell megfizetni, ha a kérelmező nő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója a 4/A. számú melléklet 2. pontjában meghatározott valamely ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a 4/A. számú melléklet 2. pontjában meghatározott ellátás esetében az ellátás összege nem éri el a szociális vetítési alap összegének a kétszeresét.

(3) Nem kell térítési díjat fizetni

a) a szociális intézményben élő személynek,

b) az átmeneti gondozásban részesülő, valamint a nevelésbe vett kiskorúnak, továbbá az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek,

c)[20] ha a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója a 4/A. számú melléklet 2. vagy 3. pontjában meghatározott valamely ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a 4/A. számú melléklet 2. pontjában meghatározott ellátás esetében az ellátás összege nem éri el a szociális vetítési alap összegét,

d) a tv. 7. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott személyek esetén.

14. §[21] A terhessége megszakítását kérő személy a 13. § szerinti kedvezmény igénybevétele esetén a terhességmegszakítási kérőlap kiállításakor bemutatja a pénzbeni ellátást megállapító határozatot, bizonylatot, illetve jövedelemigazolást. Ennek alapján a munkatárs kiállítja a terhességmegszakításért fizetendő térítési díjat tartalmazó utalványt és átadja a kérelmező részére.

15. §[22]

16. § A terhességmegszakítás elvégzésének feltétele - a 17. §-ban foglaltak kivételével - a térítési díj befizetésének igazolása.

17. § (1) A tv. 16. §-ának (1) bekezdésén túl a munkatárs igazolást állít ki a térítési díj befizetése alóli mentességről a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben.

(2) Amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye, a munkatárs a 14. § szerint kiállított utalványt annak a büntetőügyben eljáró szervnek küldi meg, amely a bűncselekmény elkövetéséről, illetőleg annak alapos gyanújáról igazolást állított ki. A büntetőügyben eljáró szerv a számlát az ügy irataihoz csatolja, annak megtérítésére a perköltség viselésének szabályai vonatkoznak.

(3) A szociális rászorultság figyelembevételével megállapított térítési díjat, illetve annak elengedését, a munkatárs a kérőlapon igazolja.

18. § Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Surján László s. k.,

népjóléti miniszter

1. számú melléklet a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelethez

A betöltött 18. hetet meghaladó terhesség megszakítását a 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi intézmények végezhetik

- Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Szombathely,

- Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Győr,

- Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Veszprém,

- Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Miskolc,

- Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Szolnok,

- Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Kecskemét

2. számú melléklet a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelethez

A magzatnál fennálló egészségi ok szakmai felülvizsgálatát végző intézmények

- a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája;[23]

- a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Számú Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája;

- a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája;

- a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Orvosi Biológiai Intézete;

- a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája és Gyermekklinikája.

3. számú melléklet a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelethez

A terhességmegszakítás végzésének szakmai feltételrendszere

1. Terhességmegszakítás olyan egészségügyi intézményben végezhető, ahol

- a méhen belüli terhesség ultrahang vizsgálattal igazolható;

- szabályos kialakítású steril műtő működik, nőgyógyászati műtőasztallal, megfelelő személyi feltételekkel, azaz műtősnővel, betegszállítóval és takarítóval;

- beöltözéshez a beavatkozások számának megfelelő mennyiségű, egyszer használatos vagy sterilizálható védőruha, sapka, maszk, kötény, köpeny, lábvédő és kesztyű áll rendelkezésre;

- a műtéti érzéstelenítés localis, intravénás, inhalációs és intratrachealis kombinált gépi - személyi és anyagi - feltételei biztosítottak, úgymint:

= anaesthesiologus szakorvos és szakasszisztens jelenléte,

= altatószerek, gyógyszerek, infusiók,

= egyszer használatos injekciós tűk, fecskendők, kanülök, szerelékek, nyákszívók, szondák,

= laringoszkópok, intratrachealis tubusok,

= altatógép az Országos Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Intézet állásfoglalása szerinti felszereltségben;

- a műtétek számának megfelelő mennyiségű steril, egyszer használatos vagy sterilizálható textil, steril kötszer, dezinficiálószer áll rendelkezésre;

- a műtétek számának megfelelő mennyiségű, egyszer használatos vagy sterilizálható nőgyógyászati kéziműszer áll rendelkezésre, úgymint:

= hüvelyi feltáró lapoc, tükör,

= váladéktörléshez egyenes és hajlított magfogók,

= a portio uteri rögzítéséhez szolgáló műszerek (golyófogók, méhszájkifogók),

= a méhűr szondavizsgálatához való uterus-szonda, gombos-szonda,

= a nyakcsatorna tágításához szolgáló Hegar-pálca sorozat, 0,5 mm-es átmérőkülönbséggel,

= a méhűr kiürítéséhez egyenes és hajlított abortus-fogók,

= a méhűr kiürítéséhez tompa és éles curette kanalak,

= az ORKI által engedélyezett típusú, a méhűr kiürítésére alkalmas szabályozható és maximálható szívó hatású, biztonsági szelepes vákuumszívó berendezés, a műtétek számának megfelelő mennyiségű összekötő csővel, gyűjtőedénnyel és egyszer használatos vagy sterilizálható vákuumszívó kézidarabokkal milliméterenkénti fokozatban, 5-12 mm átmérőjű sorozatokban;

- A, B, 0 és Rh szerint csoportazonos vörösvértest suspensio sürgős transfusiója biztosítható az intézmény vérellátó részlegéből vagy készenléti készletéből

= a haemostatus laboratóriumi vizsgálata bármikor elvégezhető,

= a vércsoport-meghatározás és az ellenőrző próba bármikor elvégezhető;

- műtéti, altatási, gyógyszeres vagy transfusiós szövődmény elhárításához, ellátásához, resuscitatio, reanimatio végzéséhez rendelkezésre állnak az eszközös és személyi feltételek, úgymint:

= adottak az azonnali hüvelyi vagy hasi műtétre áttérés feltételei,

= adottak a műtéti érzéstelenítés kiterjesztésének feltételei,

= szakkonzílium sürgős összehívása lehetséges;

- a postoperatív fekvés, őrzés lehetősége biztosított.

2. Terhességmegszakítást csak szülész-nőgyógyász szakorvos, illetve asszisztálásával szülész-nőgyógyász szakorvosjelölt végezhet.

3. A még nem szült nő terhességének műtéti megszakítása előtt a méhnyak-csatorna gyógyszeres vagy Lamináriával történő előtágítása kötelező.

4. A terhességmegszakítást végző orvosnak a beavatkozás után, elbocsátáskor, tájékoztatást kell adnia a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereiről.

5. Amennyiben a terhesség megszakítását a magzatnál fennálló egészségi ok indokolta, úgy az intézménynek gondoskodnia kell az abortum embriopathologiai vizsgálatáról.

4. számú melléklet a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelethez

[24]

[25]

[26]

4/A. számú melléklet a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelethez[27]

Súlyos válsághelyzet esetén a térítési díj kedvezményre jogosító pénzbeli ellátások

1.

1.1. Álláskeresési járadék

1.2. Nyugdíj előtti álláskeresési segély

1.3. Ápolási díj

1.4. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

1.5. Időskorúak járadéka

2.

2.1. Öregségi nyugdíj

2.2. Rokkantsági járadék

2.3. Rokkantsági ellátás

2.4. Rehabilitációs ellátás

2.5. Bányászok egészségkárosodási járadéka

3.

3.1. Aktív korúak ellátása

3.2. Fogyatékossági támogatás

3.3. Vakok személyi járadéka

5. számú melléklet a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelethez[28]