33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelet

az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény végrehajtásáról

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 70. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § A rendelet hatálya a Tv. alapján közzétett pályázatokat elbíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) megalakításának és működésének szabályaira, a Vízügyi Alapból (a továbbiakban: Alap) elnyert támogatás felhasználása ellenőrzésének rendjére, és a vízkészletjárulék kiszámításához szükséges elemek meghatározására terjed ki.

2. § (1) A Tv. 65. §-ának (1) bekezdése alapján kiírt pályázatokra benyújtott támogatási kérelmekről (a továbbiakban: pályázat) bizottság dönt. A bizottság tagjait a belügyminiszter, a földművelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jelöli ki. A bizottság elnöke a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által megbízott személy.

(2) A pályázaton elnyert támogatás (a továbbiakban: támogatás) felhasználásáról a pályázat nyerteseivel a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, illetőleg az általa erre felhatalmazott vízügyi hatóság szerződésben állapodik meg.

(3)[1] A Tv. 65. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti kamatmentes visszatérítendő támogatás összegének, illetőleg c) pontja szerinti kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás és kamatai összegének törlesztését a felhasználásra megállapított határidőt - több évre odaítélt támogatás esetében az utolsó ütemet - követő évben kell megkezdeni, és évenkénti teljesítéssel legfeljebb három éven belül kell befejezni, a támogatás felhasználására kötött szerződésben a (4) bekezdés figyelembevételével meghatározott ütemezésnek megfelelően.

(4)[2] A kamatmentes visszatérítendő támogatást legalább negyedévenkénti egyenlő részletekben, a kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatást és kamatait legalább három egyenlő részletben kell törleszteni. A kamat összegét az alapját képező támogatás törlesztésével együtt kell megfizetni.

3. § (1) A támogatás összegét - beruházás esetén a felhasználás pénzügyi ütemezésének megfelelő részletekben - a szerződésben meghatározott rendeltetéssel kell átutalni.

(2) A támogatás szerződés szerinti felhasználását az illetékes vízügyi hatóság ellenőrzi. A rendeltetésszerű vagy az attól eltérő felhasználásra vonatkozó megállapításait a kedvezményezettel közösen felvett jegyzőkönyvben rögzíti.

(3) Az illetékes vízügyi hatóság a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert az országos vízügyi hatóság útján a támogatások időarányos felhasználásáról évenként, illetőleg a felhasználás befejezéséről azonnal tájékoztatja.

4. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatást részben vagy egészben rendeltetésétől eltérően használja fel, akkor azt a felhasználásra megkötött szerződés egyidejű felmondásával meg kell vonni. Az összeget a folyósítás napjától kezdődően piaci hitelkamat terheli.

(2) A támogatás késedelmes visszafizetése esetén az ütemezés szerinti hátralék összegét - a jogszabályban meghatározott legmagasabb mértékű - késedelmi kamat terheli.

5. § A Tv. 60. §-ának (3) bekezdése szerinti engedély nélküli vízhasználatnál a járulék kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget és a vízhasználat időtartamát - az eljárás megindítását megelőzően legfeljebb egy évre - az illetékes vízügyi hatóság állapítja meg.

6. § (1) A Tv. 60. §-ának (1) bekezdése szerint vízkészletjárulék fizetésére kötelezettek - vízhasználók, illetve üzemi fogyasztók - a fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg.

(2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

7. § (1) Ha a vízhasználó az általa kitermelt vizet más felhasználónak adja át, a vízkészletjárulékot az - átvevő felhasználásának jellegére figyelemmel - az átadónak kell az Alapba befizetnie.

(2) Friss víz átadása esetén a vízkészletjárulékot az átvevő vízhasznosítási jellegének megfelelően kell meghatározni és erről az átadót az átvevőnek értesítenie kell. Friss víz átadásnak minősül a közüzemi vízművek egymás közötti vízátadása is. Az átadó az átadott friss víz után fizetett vízkészletjárulékot teljes mértékben átháríthatja az átvevőre.

8. § Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba.

Siklós Csaba s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelethez

A vízigénybevétel megállapításának módja; a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegére figyelemmel megállapított, továbbá az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függő szorzószámok.

1. A vízigénybevétel megállapításának módja:

a) mérés:

aa) a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel állapítják meg (több vízbeszerzési létesítményt csak akkor szabad összevontan mérni, ha azonos vízkészletfajtához és vízminőségi kategóriához tartoznak);

ab) a vízierőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni;

ac) mért vízmennyiségnek minősül a rendelet 5. §-ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség.

b) számítás:

a vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni.

A vízigénybevétel a fentiek alapján meghatározott vízmennyiség 1,2-szerese.

Ha a vízmérő meghibásodik, és a vízhasználó a hiteles mérésről 30 napon belül nem gondoskodik, a vízigénybevételt a b) pont szerint (számítással) kell megállapítani.

2. Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség és a Tv. 60. § (5) bekezdésében meghatározott járulék figyelembevételével kell kiszámítania.

3. Az alapjárulékot módosító, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függő szorzó:

(a szorzószám jelölése: g*)

4. A "g" szorzószám értékei:

a) Felszín alatti vizek

Vízkészlet jellegeVízhasznosítás jellege
gyógyá-
szat
közcélúgazdasági célú
ivóvízegyéb
Gyógyvízminősített1,05,010,010,0
Termálvíz30 °C1,01,03,07,5
I. oszt.1,21,23,06,0
Karszt- és
hasadé kvíz
II. oszt.1,01,02,05,0
III. oszt.0,50,51,04,0
I. oszt.1,01,02,04,0
RétegvízII. oszt.0,80,81,53,0
III. oszt.0,50,51,02,0
I. oszt.1,01,02,04,0
Partiszű-
résű víz
II. oszt.0,80,81,53,0
III. oszt.0,50,51,0
I. oszt.1,01,01,53,0
TalajvízII. oszt.0,70,71,12,0
III. oszt.0,50,51,01,5

b) Felszíni vizek

[3]
Kategó-
ria
Vízhasznosítás
 vízkivétellel járóin situ
 közcélúgazdasági célúöntözéshalgaz-
daság és
rizsterm.
vízi erő-
művek
 energe-
tikai
egyéb 
I.0,60,41,00,10,020,001
II.0,70,42,00,10,020,001
III.0,80,52,00,20,040,001
IV.0,80,52,30,30,060,001''

Megjegyzés:

A felszín alatti vizek osztályba sorolásánál az MSZ 10/1433-1 szabványnak megfelelően

I. oszt. vízkészlet a tisztítás nélkül hasznosítható,

II. oszt. vízkészlet a tisztítással ivóvízként hasznosítható,

III. minőségi osztályba tartozó vizeket pedig a tisztítási technológia hiányában ivóvízként nem hasznosítható vízkészletek jelentik.

5. A 4. pontban lévő "g" szorzószám b) felszíni vizek táblázat öntözés rovatában lévő szorzószám értéke országos aszály esetén "0".[4]

6. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a földművelésügyi miniszter javaslatára országosan aszályosnak azt az időtartamot minősíti, amely a növénytermesztésben a csapadékhiány miatt rendkívüli károkat okoz.[5]

7. Az országosan aszályosnak minősített időtartam kezdetét és végét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben közleményben hirdeti ki.[6]

Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a VÍZKÉSZLETJÁRULÉK kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák szerinti csoportosításban

VÍZFOLYÁS MEGNEVEZÉSE
KATEGÓRIA SZÁMA: I.
Alsó-Válicka
Apátkúti-patak
Barát-patak
Bodrog mellékágak
Bükkös-patak
Cinege-patak
Csókakői-patak + egyéb terület
Csörgető-patak
Dera-patak
Dóra-patak
Eger víz
Egerszegi-patak
Egyéb terület a Dögös-Kákafoki főcsatorna jobb partján
Egyéb terület a Hármas-Körös bal partján (Szolnok megye)
Egyéb terület a Keleti főcsatorna bal partján
Fekete-víz (Baranya megye)
Fertő-tó
Foglár
Gerence-patak
Gombás-patak
Hansági főcsatorna
Hejő
Hernád
Hernád alsó mellékágai
Hernád balparti főcsatorna
Hosszúréti árok
Hódtó-Kistisza-csatorna
I. sz. főcsatorna
Kebele-patak
Kenyérmezei-patak
Királd-patak
Kis Zagyva
Kisszékelyi-patak
Korcsina-patak + egyéb területek
Körös-ér
Köröséri főcsatorna
Közös belvízi főcsatorna
Kraszna
Lajta
Lánka-patak
Legéndi-patak
Lendva-Adovány csatorna
Lepence-patak
Malomzug-Décspusztai csatorna
Mátételki mellékág
Melegvíz
Mezőhegycsi-élővíz
VÍZFOLYÁS MEGNEVEZÉSE
Morgó-patak
Mura balparti kis mellékvizek
Nyulasi-patak
Némedi-patak
Nógrádi-patak
Ördögárok
Palád-Tiszacsécsei-patak
Pécsi víz
Péti víz
Pismány-patak
Principális csatorna
Rekettye-Bogárzó
Ronyva-patak
Sajó
Sámson-Apátfalvi főcsatorna
Sárvíz
Sinkár-patak
Sulák árok
Szamárvölgyi csatorna
Szekszárd-Bátai vízfolyás
Szentgyörgyvölgyi-patak
Szipa-Csaronda főcsatorna
Szuha-patak
Száraz-ér
Tardona-patak
Tisza kis mellékágak Dobai- és Tiszasülyi belv. főcs., (Szol-
nok megye és Bács-Kiskun megye)
Tiszakarádi főcsatorna
Unyi-patak
Váli-víz
VII. sz. csatorna DVCS
Velencei-tó mellékágak
Veréb-Pázmándi vízfolyás
XIX. sz. csatorna DVCS
XV. sz. csatorna DVCS
Zala
KATEGÓRIA SZÁMA: II.
Aranyhegyi árok
Ágói-patak
Átal-ér
Bakónaki-patak
Balaton északi mellékágak
Balaton-Endrédi-patak
Baranya csatorna + Hábi csatorna
Bágy-Szandalik vízfolyás
Bársonyos csatorna
Belfői csatorna
Bikol- és Bajóti-patak
Bitva-patak
Bodrog
VÍZFOLYÁS MEGNEVEZÉSE
Ceredi-Tarna
Cserta-patak
Csincse övcsatorna
Déli övcsatorna
Dinnyés-Kajtori csatorna
Dobroda-patak
Dongér főcsatorna
Donát-patak
Dráva
Duna
Duna-Tisza csatorna (DTCS)
Eger-patak
Egyesült-Tápió
Egyesített övcsatorna
Felső-Válicka
Gaja
Gerje főcsatorna
Gyöngyös-patak (Vas megye)
Hajagos-patak
Hejő belvízcsatorna
Hernád felső mellékágai
Karapancsai csatorna
Kánya-patak
Keleti Holt-Szamos
Kerka
Kis-Komáromi csatorna
Kis-Koppány
Kígyós Főgyűjtő
Kígyós-patak
Kutas főcsatorna
Lapincs-patak
Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna
Malomzug-Décspuszta mellékvízfolyások
Marcal
Maros
Marótvölgyi-patak
Metőc-patak
Mura
Nagy-Pándzsa
Nagyvenyim-Baracsi-patak
Nádor csatorna
Nyögő-patak
Parádi-Tarna
Perje főcsatorna
Pinka-patak
Rakaca-patak
Rákos-patak (Budapest, Pest megye)
Rákos-patak (Győr-Sopron megye)
Répce árapasztó
Sorok-Perint
Szamos
Szent-László-víz
Szentlélek-patak
VÍZFOLYÁS MEGNEVEZÉSE
Széplaki-patak
Szilas-patak
Szinva-patak
Takta főcsatorna
Tapolca-patak
Tarján-patak
Tisza
Tisza kis mellékágak (Heves megye)
Torna-patak
Túr
V. sz. csatorna (DVCS)
VIII. sz. főfolyás
Velencei-tó
Veszprémi-Séd
KATEGÓRIA SZÁMA: III.
Almás-patak
Alsó-Tápió
Árkusér
Balaton
Balaton délkeleti kisvízfolyások
Bácsbokodi-Kígyós
Bán-patak
Bene-patak
Berettyó
Bozót
Bódva
Burnót-patak
Bükkösdi-víz
Cikola-víz
Concó-patak
Cuhai-Bakonyér
Császár-víz
Csorna-Foktői csatorna
Decs-Fazekaszug + Malomzug csatorna
Derék-patak
Dombó csatorna + kisvízfolyások
Duna kis mellékágak (Baranya megye)
Dunakömlődi vízfolyás
Dunavölgyi főcsatorna (DVCS)
Egyéb terület a H.-Körös és a Malomzug-Décspusztai
csatorna között
Élővíz-csatorna
Fekete-víz (Nógrád megye)
Galga
Gyáli 1. sz. főcsatorna
Gyáli 2. sz. főcsatorna
Gyöngyös vízgyűjtő (Baranya megye, Somogy megye)
Gyöngyös-patak (Heves megye)
Hármas-Körös
Herédi-Bér-patak
Hidas-patak
Holt-Sebes-Körös
VÍZFOLYÁS MEGNEVEZÉSE
Hortobágy-Berettyó főcsatorna
I. sz. árapasztó
Igali gravitációs főcsatorna
Ipoly
Jászsági II. öntözőfürt
Jászsági III. öntözőfürt
Jászsági-főcsatorna
Kadarcs
Kapos
Karasica + mellékvízfolyások
Kemence-patak
Kesznyéteni csatorna
Kettős-Körös
Király-ér
Kis-Séd
Kiskunsági főcsatorna
Kőris-patak
Kösely
Laskó-patak
Lónyai csatorna
Malomvölgyi-patak
Ménes-patak
Milléri belvíz főcsatorna
Mosoni-Duna
Nádor-malomcsatorna
Nagy-Koppány
Nagyfoki csatorna
Nagykarácsonyi-víz
Nagytilaj-patak
Ó-Berettyó
Rába
Ráckevei-Duna
Répce
Rinya + kisvízfolyások
Sákor csatorna
Sebes-Körös
Siratói öntözőcsatorna és holtág
Sió
Sokoróaljai-Bakonyér
Szaplányosi határárok
Szerencs-patak
Szévíz
Tarna
Tarnóca-patak
Tiszai kis mellékágak (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tocó és Kondoros
Túr belvízcsatorna
Villogó belvízi főcsatorna
Völgységi-patak
XX. sz. csatorna
XXX. sz. csatorna
XXXI. sz. csatorna
Zagyva
Zala-Somogyi határárok
VÍZFOLYÁS MEGNEVEZÉSE
KATEGÓRIASZÁMA: IV
Algyői főcsatorna
Balaton délnyugati kisvízfolyások
Bábony-patak
Benta-patak
Csikgát-Cinca
Csörnöc-Herpenyő
Dögös-Kákafoki főcsatorna
Egres-patak
Egyéb terület a Berettyó és a Hármas-Körös között
Egyéb terület a Hármas-Körös bal partján (Békés megye)
Egyéb területek a Kettős-Körös bal partján
Fehér-Körös
Fekete-Körös
Felső-Tápió
Ferenc csatorna
Fényes-patak
Gombai-patak
Hajta-patak
Hangony-patak
Horgavölgyi csatorna és öntözőrendszer
Hortobágy főcsatorna
III. sz. főfolyás
IV. sz. főfolyás
Ikva-patak
Jászsági I. öntözőfürt
K1, K11 és K13 öntözőcsatornák
Kakati belvízi főcsatorna
Keleti főcsatorna
Kék-Kálló és vízgyűjtője
Kis-Rába
Kösely-Hajdúszováti átmetszés
Kövicses-patak
Kurca főcsatorna
Lókos-patak
Méhész-patak
Nagy-ér
Nagykunsági 1. sz. főcsatorna
Nagykunsági 2. sz. főcsatorna
Nagykunsági I. (NK I.) öntözőfürt
Nagykunsági III. (NK III.) öntözőfürt
Nagykunsági IV. (NK IV.) öntözőfürt
Nagykunsági XII. (NK XII.) öntözőfürt
Nyugati főcsatorna
Paks-Faddi főcsatorna
Rábca
Sárközi I. sz. csatorna
Sárréti csatorna
Sártó-Ökröstói főcsatorna
Szarvasi-holtág
Sződ-Rákos-patak
Tiszafüredi öntözőrendszer csatornái
Tisza kis mellékvizek, Kisfoki, Nagyfoki és Szajoli belvíz
csatornák (Szolnok megye)
VII. sz. főfolyás

* A rendelet 5. §-ában meghatározott esetben a vízkészletjárulék kiszámításánál a "g" szorzószámot - a vízjogi engedély szerinti részvízhasználatoknál - a tényleges vízigénybevétel arányában kell figyelembe venni.

2. számú melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelethez

A Tv. VII. fejezete és e rendelet alkalmazásában:

a) vízhasználat: minden olyan tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz Iefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrének, partjának a víztartó rétegeinek állapotát, vízhasznosítás vagy ásványi nyersanyag kitermelés céljából befolyásolja;

b) vízi létesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét a víz hasznosítása céljából befolyásolja;

c) gyógyvíz: külön jogszabályok szerinti és az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság által engedélyezett bizonyítottan gyógyhatású ásványvíz;

d) termálvíz: minden olyan felszín alatti víz, amelynek kifolyó (térfelszínen mért) hőmérséklete a 30 °C-ot meghaladja az engedélyezett maximális vízhozamnál;

e) gyógyászati vízhasznosítás: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, gyógyvíz palackozással, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;

f) közcélú vízhasznosítás: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozása, a nem gyógyfürdő teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló -vízfelhasználása, továbbá a környezethigiénés (köztisztasági), valamint a vízjogi engedélyben kötelezően előírt felszíni vízből történő vízpótlást;

g) gazdasági célú vízhasznosítás: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, ezen belül:

ga) ivóvízhasznosítás: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírják az ivóvízminőség használatát;

gb) energetikai vízhasznosítás: villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni vízigénybevétellel járó vízhasználat;

gc) vízi erőművi vízhasznosítás: vízi erőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség;

gd) öntözési vízhasznosítás: a felszíni vizekből kizárólag öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat;

ge) rizstermelési és halgazdasági vízhasznosítás: a felszíni vizekből kizárólag e célokból történő vízhasználat;

gf) egyéb vízhasznosítás: minden más, gazdálkodási tevékenységgel összefüggő vízhasználat;

h) kisfogyasztó: a vízhasználó, ha éves átlagban 25 m3/nap mennyiségnél nem használ többet;

i) idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a víztermelést az évnek csak meghatározott időszakában végzi;

j) ökológiai célú vízhasználat: felszíni vizekből védett természeti területek, nemzeti parkok vízigényét és a vízi, vízparti ökoszisztémák fenntartását és megőrzését szolgáló vízigénybevétel;

k) vízkészlet: meghatározott ponton, térrészben, adott időpontban, vagy időszakban mérhető vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m3), vagy időegység alatti vízforgalom (m3/év, m3/s stb.);

l) vízbázis: vízkitermelésre alkalmas, vagy arra igénybe vett vízelőfordulás, terület, illetve felszín alatti térrész a meglévő létesítményekkel és az ezekhez tartozó vízkészlet;

m) közmű (közüzemi ivóvízmű): a lakosság ivó- és háztartási-, valamint a közműhálózatra kapcsolt gazdasági célú vízhasznosítások, illetve közcélú intézmények, stb. rendeltetésszerű működéséhez ivóvizet szolgáltató műszaki létesítmények összege;

n) használtvíz: elsődleges vízhasználat során bármely célra már hasznosított víz, amelynek fizikai, illetve kémiai vagy biológiai állapotában olyan mérhető változás következett be, amely az ismételt igénybevételt korlátozza;

o) friss víz: a vizekből vízhasznosítás céljából, vízjogi engedélyköteles tevékenységgel igénybe vett víz.

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta a 18/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 1. §-a. Hatályos 1994.06.01.

[2] Beiktatta a 18/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 1. §-a. Hatályos 1994.06.01.

[3] Megállapította a 11/1993. (V. 4.) KHVM rendelet 1. §-a (lásd Melléklet). Hatályos 1993.05.04.

[4] Beiktatta a 15/1993. (VI. 9.) KHVM rendelet 1. §-a (lásd Melléklet). Hatályos 1993.06.09.

[5] Beiktatta a 15/1993. (VI. 9.) KHVM rendelet 1. §-a (lásd Melléklet). Hatályos 1993.06.09.

[6] Beiktatta a 15/1993. (VI. 9.) KHVM rendelet 1. §-a (lásd Melléklet). Hatályos 1993.06.09.

Tartalomjegyzék