33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelet

az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény végrehajtásáról

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 70. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § A rendelet hatálya a Tv. alapján közzétett pályázatokat elbíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) megalakításának és működésének szabályaira, a Vízügyi Alapból (a továbbiakban: Alap) elnyert támogatás felhasználása ellenőrzésének rendjére, és a vízkészletjárulék kiszámításához szükséges elemek meghatározására terjed ki.

2. § (1) A Tv. 65. §-ának (1) bekezdése alapján kiírt pályázatokra benyújtott támogatási kérelmekről (a továbbiakban: pályázat) bizottság dönt. A bizottság tagjait a belügyminiszter, a földművelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jelöli ki. A bizottság elnöke a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által megbízott személy.

(2) A pályázaton elnyert támogatás (a továbbiakban: támogatás) felhasználásáról a pályázat nyerteseivel a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, illetőleg az általa erre felhatalmazott vízügyi hatóság szerződésben állapodik meg.

(3)[1] A Tv. 65. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti kamatmentes visszatérítendő támogatás összegének, illetőleg c) pontja szerinti kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás és kamatai összegének törlesztését a felhasználásra megállapított határidőt - több évre odaítélt támogatás esetében az utolsó ütemet - követő évben kell megkezdeni, és évenkénti teljesítéssel legfeljebb három éven belül kell befejezni, a támogatás felhasználására kötött szerződésben a (4) bekezdés figyelembevételével meghatározott ütemezésnek megfelelően.

(4)[2] A kamatmentes visszatérítendő támogatást legalább negyedévenkénti egyenlő részletekben, a kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatást és kamatait legalább három egyenlő részletben kell törleszteni. A kamat összegét az alapját képező támogatás törlesztésével együtt kell megfizetni.

3. § (1) A támogatás összegét - beruházás esetén a felhasználás pénzügyi ütemezésének megfelelő részletekben - a szerződésben meghatározott rendeltetéssel kell átutalni.

(2) A támogatás szerződés szerinti felhasználását az illetékes vízügyi hatóság ellenőrzi. A rendeltetésszerű vagy az attól eltérő felhasználásra vonatkozó megállapításait a kedvezményezettel közösen felvett jegyzőkönyvben rögzíti.

(3) Az illetékes vízügyi hatóság a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert az országos vízügyi hatóság útján a támogatások időarányos felhasználásáról évenként, illetőleg a felhasználás befejezéséről azonnal tájékoztatja.

4. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatást részben vagy egészben rendeltetésétől eltérően használja fel, akkor azt a felhasználásra megkötött szerződés egyidejű felmondásával meg kell vonni. Az összeget a folyósítás napjától kezdődően piaci hitelkamat terheli.

(2) A támogatás késedelmes visszafizetése esetén az ütemezés szerinti hátralék összegét - a jogszabályban meghatározott legmagasabb mértékű - késedelmi kamat terheli.

5. § A Tv. 60. §-ának (3) bekezdése szerinti engedély nélküli vízhasználatnál a járulék kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget és a vízhasználat időtartamát - az eljárás megindítását megelőzően legfeljebb egy évre - az illetékes vízügyi hatóság állapítja meg.

6. § (1) A Tv. 60. §-ának (1) bekezdése szerint vízkészletjárulék fizetésére kötelezettek - vízhasználók, illetve üzemi fogyasztók - a fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg.

(2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

7. § (1) Ha a vízhasználó az általa kitermelt vizet más felhasználónak adja át, a vízkészletjárulékot az - átvevő felhasználásának jellegére figyelemmel - az átadónak kell az Alapba befizetnie.

(2) Friss víz átadása esetén a vízkészletjárulékot az átvevő vízhasznosítási jellegének megfelelően kell meghatározni és erről az átadót az átvevőnek értesítenie kell. Friss víz átadásnak minősül a közüzemi vízművek egymás közötti vízátadása is. Az átadó az átadott friss víz után fizetett vízkészletjárulékot teljes mértékben átháríthatja az átvevőre.

8. § Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba.

Siklós Csaba s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelethez

A vízigénybevétel megállapításának módja; a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegére figyelemmel megállapított, továbbá az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függő szorzószámok.

1. A vízigénybevétel megállapításának módja:

a) mérés:

aa) a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel állapítják meg (több vízbeszerzési létesítményt csak akkor szabad összevontan mérni, ha azonos vízkészletfajtához és vízminőségi kategóriához tartoznak);

ab) a vízierőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni;

ac) mért vízmennyiségnek minősül a rendelet 5. §-ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség.

b) számítás:

a vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni.

A vízigénybevétel a fentiek alapján meghatározott vízmennyiség 1,2-szerese.

Ha a vízmérő meghibásodik, és a vízhasználó a hiteles mérésről 30 napon belül nem gondoskodik, a vízigénybevételt a b) pont szerint (számítással) kell megállapítani.

2. Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség és a Tv. 60. § (5) bekezdésében meghatározott járulék figyelembevételével kell kiszámítania.

3. Az alapjárulékot módosító, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függő szorzó:

(a szorzószám jelölése: g*)

4. A "g" szorzószám értékei:

a) Felszín alatti vizek

b) Felszíni vizek

Megjegyzés:

A felszín alatti vizek osztályba sorolásánál az MSZ 10/1433-1 szabványnak megfelelően

I. oszt. vízkészlet a tisztítás nélkül hasznosítható,

II. oszt. vízkészlet a tisztítással ivóvízként hasznosítható,

III. minőségi osztályba tartozó vizeket pedig a tisztítási technológia hiányában ivóvízként nem hasznosítható vízkészletek jelentik.

5. A 4. pontban lévő "g" szorzószám b) felszíni vizek táblázat öntözés rovatában lévő szorzószám értéke országos aszály esetén "0".[4]

6. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a földművelésügyi miniszter javaslatára országosan aszályosnak azt az időtartamot minősíti, amely a növénytermesztésben a csapadékhiány miatt rendkívüli károkat okoz.[5]

7. Az országosan aszályosnak minősített időtartam kezdetét és végét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben közleményben hirdeti ki.[6]

Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a VÍZKÉSZLETJÁRULÉK kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák szerinti csoportosításban

* A rendelet 5. §-ában meghatározott esetben a vízkészletjárulék kiszámításánál a "g" szorzószámot - a vízjogi engedély szerinti részvízhasználatoknál - a tényleges vízigénybevétel arányában kell figyelembe venni.

2. számú melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelethez

A Tv. VII. fejezete és e rendelet alkalmazásában:

a) vízhasználat: minden olyan tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz Iefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrének, partjának a víztartó rétegeinek állapotát, vízhasznosítás vagy ásványi nyersanyag kitermelés céljából befolyásolja;

b) vízi létesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét a víz hasznosítása céljából befolyásolja;

c) gyógyvíz: külön jogszabályok szerinti és az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság által engedélyezett bizonyítottan gyógyhatású ásványvíz;

d) termálvíz: minden olyan felszín alatti víz, amelynek kifolyó (térfelszínen mért) hőmérséklete a 30 °C-ot meghaladja az engedélyezett maximális vízhozamnál;

e) gyógyászati vízhasznosítás: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, gyógyvíz palackozással, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;

f) közcélú vízhasznosítás: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozása, a nem gyógyfürdő teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló -vízfelhasználása, továbbá a környezethigiénés (köztisztasági), valamint a vízjogi engedélyben kötelezően előírt felszíni vízből történő vízpótlást;

g) gazdasági célú vízhasznosítás: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, ezen belül:

ga) ivóvízhasznosítás: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírják az ivóvízminőség használatát;

gb) energetikai vízhasznosítás: villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni vízigénybevétellel járó vízhasználat;

gc) vízi erőművi vízhasznosítás: vízi erőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség;

gd) öntözési vízhasznosítás: a felszíni vizekből kizárólag öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat;

ge) rizstermelési és halgazdasági vízhasznosítás: a felszíni vizekből kizárólag e célokból történő vízhasználat;

gf) egyéb vízhasznosítás: minden más, gazdálkodási tevékenységgel összefüggő vízhasználat;

h) kisfogyasztó: a vízhasználó, ha éves átlagban 25 m3/nap mennyiségnél nem használ többet;

i) idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a víztermelést az évnek csak meghatározott időszakában végzi;

j) ökológiai célú vízhasználat: felszíni vizekből védett természeti területek, nemzeti parkok vízigényét és a vízi, vízparti ökoszisztémák fenntartását és megőrzését szolgáló vízigénybevétel;

k) vízkészlet: meghatározott ponton, térrészben, adott időpontban, vagy időszakban mérhető vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m3), vagy időegység alatti vízforgalom (m3/év, m3/s stb.);

l) vízbázis: vízkitermelésre alkalmas, vagy arra igénybe vett vízelőfordulás, terület, illetve felszín alatti térrész a meglévő létesítményekkel és az ezekhez tartozó vízkészlet;

m) közmű (közüzemi ivóvízmű): a lakosság ivó- és háztartási-, valamint a közműhálózatra kapcsolt gazdasági célú vízhasznosítások, illetve közcélú intézmények, stb. rendeltetésszerű működéséhez ivóvizet szolgáltató műszaki létesítmények összege;

n) használtvíz: elsődleges vízhasználat során bármely célra már hasznosított víz, amelynek fizikai, illetve kémiai vagy biológiai állapotában olyan mérhető változás következett be, amely az ismételt igénybevételt korlátozza;

o) friss víz: a vizekből vízhasznosítás céljából, vízjogi engedélyköteles tevékenységgel igénybe vett víz.