46/1992. (III. 13.) Korm. rendelet

a könyvvizsgálat rendjéről

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 94. §-ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A könyvvizsgálat

1. § (1)[1] A könyvvizsgálat a gazdálkodó szervezet által jogszabály előírásai szerint készített beszámoló [éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített mérleg, éves költségvetési beszámoló, pénztári beszámoló, alapok éves beszámolója] felülvizsgálata annak megállapítása céljából, hogy az a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) előírásai alapján megbízható és valós összképet ad-e a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a működés eredményéről.

(2) A könyvvizsgálatba tartozik e rendelet alkalmazása szempontjából:

a) a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet megbízhatóságának, szabályszerűségének vizsgálata, a mérleg hitelesítése, a Tv. és a társasági szerződés (alapszabály) betartásának ellenőrzése, az éves beszámoló véleményezése;

b) az a) pontban foglaltakhoz kapcsolódóan a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzése;

c) a konszolidált (összevont) éves beszámoló vizsgálata és hitelesítése.

(3) Könyvvizsgálat továbbá a gazdasági társaságok alakulásakor a megalakuláshoz rendelkezésre bocsátott nem pénzbeni betét értékének ellenőrzése, a vállalatok, a szövetkezetek, a gazdasági társaságok átalakulásakor készítendő mérleghez szükséges értékelés, illetve a vagyonmérleg vizsgálata, a szükséges üzleti-, illetve cégértékszámítások és a vállalkozások felszámolásakor készített mérlegek vizsgálata, mindezek ellenőrzése, véleményezése, hitelesítése.

(4)[2] Az (1)-(3) bekezdés szerinti könyvvizsgálatot, vagy más jogszabály alapján a könyvvizsgálat keretébe tartozó tevékenységet csak olyan természetes személy, illetve szövetkezet és gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) folytathat, aki/amely erre jogosító - a pénzügyminiszter által kiadott - engedéllyel rendelkezik.

A könyvvizsgálattal megbízható személyek tevékenységének engedélyezése

2. § (1)[3]

(2) Könyvvizsgálói tevékenység folytatására a pénzügyminiszter ad engedélyt, ha a kérelmező a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

(3) Könyvvizsgálói tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a természetes személy kap, aki

a) okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik;

b)[4] az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzését megelőzően vagy azt követően, bejegyzett könyvvizsgálóval kötött munkaszerződés, illetve munkavégzéssel járó tagsági viszony alapján végzett hároméves szakmai gyakorlatot igazol, és

c) büntetlen előéletű.

(4)[5] A könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges engedély megadásához a (3) bekezdés b) pontja szerinti szakmai gyakorlatnak, a könyvvizsgálói engedély 5. §-ának (2) bekezdése szerinti megújításához rendszeres könyvvizsgálói tevékenységnek minősíthető az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda, az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a minisztériumok, az Állami Bankfelügyelet, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezetői által javasolt és a pénzügyminiszter által elfogadott - könyvvizsgálói tevékenységhez hasonló - felügyeleti, jogszabály-előkészítői, ellenőrzési munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat is.

(5)[6] A pénzügyminiszter a könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges engedély megadását azon személy esetében, aki az okleveles könyvvizsgálói képesítését a kérelmét megelőző öt évnél régebben szerezte meg, gyakorlati alkalmassági vizsga letételéhez kötheti.

(6)[7] A könyvvizsgálói engedély öt évre szól, amely kérelemre, az 5. §-ban foglaltak szerint, újabb öt évre - többször is - megújítható.

(7)[8] Aki erre jogosító engedély nélkül folytat könyvvizsgálatot, az a jogosulatlan könyvvizsgálat megállapítását követő öt évig könyvvizsgálói engedélyt nem kaphat.

A Könyvvizsgálói Igazolvány

3. § (1) A könyvvizsgálói engedély akkor válik érvényessé, ha a kérelmező a (2) bekezdés szerinti eskü szövegét aláírja.

(2) A kérelmezőnek a következő szövegű esküt kell aláírásával megerősítenie:

"Alulírott ...... esküszöm, hogy könyvvizsgálói tevékenységemet a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a hatályos jogszabályok előírásai, a szakmai és etikai normák szerint lelkiismeretesen, legjobb tudásom szerint végzem, és e tevékenységem során tudomásomra jutott szakmai és üzleti titkot megőrzöm."

(3) A könyvvizsgálói engedély meglétét és az eskü letételét tanúsító Könyvvizsgálói Igazolványt a Pénzügyminisztérium adja ki.

(4) A bejegyzett könyvvizsgálók névsorát a pénzügyminiszter minden évben január 31-ig a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.

(5) A Könyvvizsgálói Igazolvánnyal rendelkezőkről - a pénzügyminiszter megbízásából - a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Könyvvizsgálói Névjegyzéket vezet.

(6) A Könyvvizsgálói Igazolvánnyal rendelkező személy a "bejegyzett könyvvizsgáló" címet használhatja.

A könyvvizsgálói engedély visszavonása

4. § (1) A pénzügyminiszter a Könyvvizsgálói Igazolványt visszavonja, ha a könyvvizsgáló alkalmatlanná vagy méltatlanná vált a könyvvizsgálói tevékenység ellátására, illetőleg ha olyan körülmény merül fel, amely a könyvvizsgálói engedély megadását kizárná.

(2) A Könyvvizsgálói Igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót az évenként közzéteendő névsorból törölni kell, ha

a) a könyvvizsgáló kéri;

b) a könyvvizsgáló elhalálozott.

c)[9] a könyvvizsgáló engedélyét visszavonták.

(3) A 4. § (1) bekezdése alapján a Könyvvizsgálói Igazolvány visszavonásáról a pénzügyminiszter - a könyvvizsgáló súlyos kötelességmulasztásának megállapítása esetén - a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által létrehozott Etikai Bizottság meghallgatását követően dönt.

A könyvvizsgálói engedély megújítása

5. § (1) A pénzügyminiszter a bejegyzett könyvvizsgáló kérelmére megújítja a könyvvizsgálói engedélyt:

a) ha a bejegyzett könyvvizsgáló igazolja, hogy a lejárt Könyvvizsgálói Igazolvány érvényességi ideje alatt az 1. § szerinti könyvvizsgálatot rendszeresen végzett, és

b) igazolja, hogy az eltelt időszak alatt nem merült fel olyan körülmény, amely a 2. § (3) bekezdése szerinti könyvvizsgálói engedély megadását kizárná.

(2) Amennyiben a bejegyzett könyvvizsgáló az engedély megújítását megelőző öt évben nem folytatott rendszeres könyvvizsgálói tevékenységet, a pénzügyminiszter a könyvvizsgálói engedély megújítását gyakorlati alkalmassági vizsga letételéhez köti.

(3)[10] A 2. § (4) bekezdése, valamint az 5. § (2) bekezdése szerinti gyakorlati alkalmassági vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsgának ki kell terjednie a következő szakterületek ismeretére: a számvitel elmélete és gyakorlata, az éves beszámolók rendszere, elemzése, közzététele, a könyvvizsgálat, a számvitelhez kapcsolódó hatályos társasági jogi, illetve adójogszabályok.

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés

6. §[11]

Társaságok könyvvizsgálói engedélyének szabályai[12]

7. § (1)[13] A könyvvizsgálói tevékenység végzésére az a társaság kap engedélyt,

a) amelynek tevékenységi körében alapvetően könyvvizsgálatot, illetve ahhoz közelálló tevékenységet jelöltek meg (adótanácsadás, számviteli, pénzügyi tanácsadás, oktatás, könyvelés),

b) amelynek keretében a Könyvvizsgálói Névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek végzik a könyvvizsgálói tevékenységet,

c) amelynél a szavazati jogok többségével a bejegyzett könyvvizsgálók, a bejegyzett könyvvizsgáló társaságok rendelkeznek,

d) amelynek vezető tisztségviselői között a bejegyzett könyvvizsgálók többségben vannak.

(2)[14] A társaság engedélye - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik és az (1) bekezdésben foglalt valamennyi feltételnek megfelelt - öt évre szól, amely kérelemre az (1) bekezdés szerinti feltételek figyelembevétele alapján újabb öt évre - többször is - megújítható.

(3)[15] Az engedélyt a pénzügyminiszter adja ki. Az engedéllyel rendelkezők bejegyzéskori névsorát évente - a 3. § (4) bekezdésében meghatározott névsorral együtt (a névsor tartalmazza a könyvvizsgáló, a társaság nevét, címét, bejegyzési számát - a Pénzügyi Közlönybe a közzé kell tenni.

(4) A könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező társaságokról - a pénzügyminiszter megbízásából - a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Névjegyzéket vezet.

(5) A pénzügyminiszter törli a társaságot a Névjegyzékből, ha az nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(6) A társaság a bejegyzés alapjául szolgáló körülményeiben beállt változást haladéktalanul közölni köteles.

A társaság nevében történő hitelesítés

8. § A könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező társaság nevében is csak a természetes személyként bejegyzett könyvvizsgáló hitelesítheti az éves beszámolót, írhatja alá a könyvvizsgálói jelentést.

Külföldi könyvvizsgáló bejegyzésének feltételei

9. § (1) Nem magyar állampolgár, ha más ország könyvvizsgálói nyilvántartásában szerepel, akkor kaphat könyvvizsgálói tevékenység folytatására engedélyt, ha a pénzügyminiszter által előírt alkalmassági vizsga keretében tanúságot tesz a magyar jogszabályok ismeretéről. A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő szervezet könyvvizsgálói engedélyt nem kaphat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott külföldi könyvvizsgálónak az engedély megadása akkor lehetséges, ha azzal az állammal, ahol a külföldi könyvvizsgálót a könyvvizsgálói nyilvántartásba bejegyezték, vagy a külföldi honossága, illetve állandó lakóhelye szerinti állammal olyan nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat áll fenn, amely a magyar könyvvizsgálónak azonos elbírálást biztosít.

(3) A viszonossági gyakorlatról a pénzügyminiszter az igazságügyi miniszterrel egyetértésben nyilatkozik.

A könyvvizsgáló függetlensége

10. § (1) A könyvvizsgálót a könyvvizsgálati tevékenysége körében megbízója vagy munkáltatója nem utasíthatja.

(2) A könyvvizsgáló nem láthat el könyvvizsgálati tevékenységet, ha az - az 1991. évi XVIII. törvény 73. § (3) bekezdés szerint - összeférhetetlen, vagy a könyvvizsgáló bármely egyéb oknál fogva elfogult.

Átmeneti rendelkezések

11. §

(1) Az 1991. december 31-ig bejegyzett könyvvizsgálók tevékenységüket engedélyük érvényességi idejének lejártáig folytathatják. Ezt követően a megújítást e rendelet szerint lehet kérni.

(2)[16] Azok a társaságok, amelyek 1994. december 31-ig kaptak engedélyt a könyvvizsgálói tevékenység folytatására és időközben eleget tettek a 7. § (1) bekezdésének 1992. III. 13-1994. XII. 31. közötti hatályos szövegében szereplő előírásoknak, kérelemre engedélyüket - a kiadástól számított 5 évre - megkapják, illetőleg ha a 1994. XII. 31. után hatályos 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek, új kérelemmel kérhetik az engedély megújítását.

(3)[17] Azon - már működő - társaságok engedélye, amelyek 1994. december 31-e előtt 5 évre kaptak engedélyt a könyvvizsgálói tevékenység folytatására és az 1992. III. 13.- 1994. XII. 31. között hatályos feltételeknek továbbra is megfelelnek, az abban foglalt határnapig érvényes.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 56/1988. (XII. 24.) PM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja, 2. §-a, 8. § (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) Az okleveles könyvvizsgálói szakvizsgák részletes szabályait, a Könyvvizsgálói Igazolvány megadásának technikai feltételeit a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök