7/1992. (III. 21.) KTM rendelet
a műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I. 31.) ÉM rendelet módosításáról
Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtására kiadott, a 25/1992. (I. 28.) Korm. rendelettel módosított 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ét. Vhr.) 12. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a művelődési és közoktatási miniszterrel, valamint az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
A műemlékvédelemről szóló, többször módosított 1/1967. (I. 31.) ÉM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti, a jelenlegi (2) bekezdés számozása (1) bekezdésre változik és a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A hatósági védelemnek a műemléki érték megőrzését, kibontakoztatását, helyreállítását, bemutatását, valamint a műemléki érték eredeti művelődéstörténeti szellemi tartalmának rehabilitációját, bemutatását kell szolgálnia."
2. §
A R. 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanokkal (a továbbiakban: műemlék) kapcsolatban az építésügyi igazgatási (hatósági) feladatokat
a) első fokon
az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) Műemlékfelügyeleti Igazgatósága (a továbbiakban: műemlékvédelmi hatóság)
b) másodfokon
az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke
gyakorolja. [Ét. Vhr. 13. § (1) bek.]
(2) A műemléket vagy a műemlékileg védett terület (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet) jellegét (állagát) érintő hatósági eljárásokban a műemlékvédelmi hatóság szakhatóságként vesz részt. [Ét. Vhr. 13. § (2) bek.]"
3. §
A R. 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"5. § (1) A műemlékek védetté nyilvánítását, a védettség megszüntetését a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a művelődési és közoktatási miniszterrel együttes rendeletben állapítja meg. [Ét. Vhr. 12. § (1) bek.]
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű építmények, továbbá a műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezetek védetté nyilvánítására (meghatározására) és a védettség megszüntetésére is."
4. §
A R. 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A műemlékvédelmi hatóság a védett építményekről és területekről műemléki nyilvántartást vezet.
(2) Az OMvH a nyilvántartás alapján hatévenként »Műemlékjegyzéket« ad ki."
5. §
A R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tábla elhelyezéséről a műemlékvédelmi hatóság gondoskodik. A tábla elhelyezését az építmény tulajdonosa tűrni köteles."
6. §
A R. 16. § (1) bekezdése bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a műemlékvédelem érdekei megkövetelik, a műemlékvédelmi hatóság elrendelheti:"
7. §
(1) A R. 17. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A műemlékvédelmi hatóság elrendelheti a védett építmény eredeti jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzését is."
8. §
A R. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A műemlékvédelmi hatóság a munkálatok őt terhelő költségeinek fedezetét a tulajdonos részére, illetőleg a munkálatokat a tulajdonos helyett - jogszabály alapján - az elvégeztető részére utalja át."
9. §
A R. 19-22. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"19. § (1) A műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges:
a) a műemléken külső vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, korszerűsítési, bontási, víz- és kertépítési, tájrendezési vagy képző- és iparművészeti restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, illetőleg épületkutatás (falkutatás) végzéséhez;
b) a műemlék igénybevételi, használati módjának megállapításához vagy megváltoztatásához.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkákra a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
Műemlékvédelmi hatósági hozzájáruláshoz kötött munkák és tevékenységek
20. § (1) A műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges:
a) állami tulajdonú műemlék, annak részei, tartozékai és földterülete eladásához, cseréjéhez, alapítványi célra való felajánlásához, megterheléséhez, kezelőjének kijelöléséhez, kezelői jogának átruházásához, tulajdon- vagy kezelői jogának gazdasági társaságba való beviteléhez [Ét. Vhr. 12. § (2) bek.] - beleértve, ha a vagyonbevitel átalakulással jön létre;
b) olyan műemlékekre vonatkozó, a 19. § (1) bekezdésben foglalt munkákhoz és tevékenységekhez, amelyekre vonatkozóan az engedélyezés - az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabály alapján - nem az építésügyi, hanem más (útügyi, vízügyi stb.) hatóság hatáskörébe tartozik;
c) műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben egyedileg nem védett építmények, továbbá köztárgyak, közüzemi felszerelések, utca- és házszámtáblák, út- és térburkolatok, zöldfelületek és vízépítészeti alkotások létesítéséhez, elbontásához (megszüntetéséhez), külső felújításához, átalakításához, cseréjéhez, illetve bővítéséhez;
d) műemléki érdeket érintő területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, szolgalmi jog alapításhoz, kisajátításhoz, közületi elhelyezéshez, közterület-igénybevételhez;
e) temetők (temetőrészek) kiürítéséhez, ötven évnél régebbi vagy képzőművészeti alkotást magában foglaló síremlék lebontásához vagy áthelyezéséhez;
f) védett ingatlanon, műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben lévő fák kivágásához és telepítéséhez.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti hozzájárulásában a műemlékvédelmi hatóság előírhatja az építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból jelentős síremlék múzeumban vagy egyéb helyen történő elhelyezésének kötelezettségét, feltéve, hogy annak áthelyezéséről és megóvásáról a hozzátartozók nem gondoskodnak.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt munka vagy tevékenység nincs más hatóság engedélyéhez kötve, akkor ahhoz a műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(4) A műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges műemléki jelentőségű területen és műemléki környezeten kívül új építmény létesítéséhez akkor, ha az elhelyezése, tömege, külső megjelenése folytán valamely műemlék jellegét, megjelenését, települési és tájképi érvényesülését bármilyen módon érinti.
(5) A műemlékvédelmi hatóság a hozzájárulás megadását a műemlékvédelem érdekeit biztosító feltételekhez kötheti, ennek során előírásokat és kikötéseket tehet. Ezeket az engedélyezés ügyében eljáró hatóság határozatába kell foglalni.
21. § (1) Védett ingatlanon, illetve műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben végzett régészeti feltárási (ásatási) munkához a műemlékvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) A műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges védett ingatlanon, illetve műemléki jelentőségű területen és műemléki környezeten kívül végzett régészeti feltáráshoz (ásatáshoz) is akkor, ha az építmény kutatására irányul, illetve a kutatás során várhatóan építmény (vagy maradványa) kerül felszínre.
A műemlékvédelmi hatóság engedélyezési és hozzájárulási eljárása
22. § (1) Építési munkák engedélyezése, illetve hozzájárulás megadása iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:
a) átalakítás estén a jelenlegi állapot felmérési rajzait két példányban;
b) homlokzatot érintő munkák esetében a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) egy példányban;
c) belső dekoratív (ornamentális és figurális) falfestések esetében ezek színhű vázlatait egy példányban;
d) a munkák által érintett épületrészek jelenlegi állapotának fényképdokumentációját egy példányban.
(2) Épületkutatási (falkutatási) vagy képzőművészeti restaurálási munkára vonatkozó engedély iránti kérelemhez csatolni kell
a) az ingatlan - hat hónapnál nem régebbi - hivatalos helyszínrajzát és tulajdoni lap másolatát, valamint a tulajdonos (kezelő, bérlő, használó) hozzájárulását (megbízását) egy példányban;
b) a munka műszaki leírását és költségvetését két példányban. A műszaki leírásnak tartalmaznia kell a kutatást (restaurálást) végző felelős szakember nevét, szakképesítését és aláírását;
c) az építmény (alkotás) beavatkozás előtti, részletes fényképdokumentációját egy példányban.
(3) Az épületkutatás befejezése után, a tárgyévet követő év március 31-ig be kell nyújtani a műemlékvédelmi hatósághoz egy példányban
a) a kutatási munka folyamatos leírását;
b) építéstörténeti összefoglalást;
c) a kutatás folyamatát és eredményét bemutató részletes fényképdokumentációt;
d) a munka természetének megfelelő rajzi dokumentációt.
(4) A képzőművészeti restaurálás befejezése után a használatbavételi engedély iránti kérelemhez csatolva be kell nyújtani a műemlékvédelmi hatósághoz egy példányban
a) a munka műszaki leírását, a ténylegesen alkalmazott anyagok és eljárások feltüntetésével;
b) a munka folyamatát és eredményét bemutató részletes fényképdokumentációt;
c) a műemlékvédelmi hatóság eseti előírása szerinti rajzi dokumentációt.
(5) A műemlékvédelmi hatóság az (1)-(4) bekezdésben említetteken felül az engedély (hozzájárulás) megadásához szükséges más mellékletek csatolását, továbbá a korábbi építészeti, képzőművészeti állapot és kiképzés előzetes feltárását, ezek felmérését, rajzi és lényképi dokumentálását is előírhatja."
10. §
A R. 23. § (1) bekezdés bevezető mondata és a) pontja, továbbá (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az Ét. Vhr. 15. § (1) bekezdésében megjelölt építésügyi hatóság műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben a műemléki hatóság hozzájárulásában foglaltak alapján előírja
a) az újonnan létesítendő épületnek a környezet művészeti színvonalához és hagyományaihoz illeszkedő művészeti igényességét, ezzel összefüggésben elhelyezésének módját, magasságát, főpárkánymagasságát a tetőidom formáját, a tetőhajlás mértékét, a létesítendő szintek számát, a homlokzat formai megoldását, a homlokzaton egyes épületelemek, építési anyagok alkalmazását, illetőleg mellőzését az épületnek értékes anyaggal való burkolását, fedését, azok, továbbá a takaratlan tűzfalak kialakításának módját, a meglévő védett épületrészeknek az új épületrészekbe való beillesztését."
"(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak a 20. § (4) bekezdése szerinti eljárásban is alkalmazandók."
11. §
A R. 25. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A műemlék védettségét megszüntető rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a műemlékvédelmi hatóság lebontás, átalakítás esetére előírhatja
a) az építmény egyes részeinek az új építménybe történő beépítésének;
b) egyes értékes és jellemző részletek múzeumban történő elhelyezésének;
c) a lebontandó helyére azonos városképi követelményt kielégítő
építmény létesítésének kötelezettségét.
(3) Ha a műemlék védettségének megszüntetése utáni bontás, átalakítás során régebbi építmény maradványa kerül elő, azokra a leletekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
12. §
A R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § (1) A műemlékvédelmi hatóság a műemlékek állapotát és használatát a műszaki és műemléki állag szempontjából folyamatosan köteles ellenőrizni.
(2) A műemlékvédelmi hatóság elrendelheti az építési munka és más tevékenység végzése során - ha a kivitelezés engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon történik - a kivitelezés megszüntetését és az eredeti állapot helyreállítását, az építési engedélynek megfelelő munkaműveletek elvégzését, a műszaki követelményeknek meg nem felelő anyagok, szerkezetek kicserélését, illetőleg az építmény részleges vagy teljes átalakítását, lebontását és újraépítését, valamint a hibák és hiányosságok megszüntetését."
13. §
A R. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
"Elővásárlási jog
28/A. § Az államnak az 1991. évi XXXIII. tv. 39. § (3) bekezdésében, illetve más jogszabályban megállapított, védett építményekre vonatkozó elővásárlási jogát a miniszter nevében a műemlékvédelmi hatóság gyakorolja."
14. §
A R. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Amennyiben a lelet a műemlékvédelmi hatóság engedélyéhez kötött építkezés során kerül elő, az (1)-(3) bekezdés alkalmazása szempontjából építésügyi hatóságon a műemlékvédelmi hatóság értendő."
15. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Egyidejűleg
a) a R. 10. § (2) bekezdésének "a hozott határozat alapján" szövegrésze, 14. §-ának (3) bekezdése, 16. §-ának (4) bekezdése, 17. §-ának (6) bekezdése 26. §-a és 30. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti;
b) a 17. § (4) bekezdésének "építésügyi hatóság" szövegrésze "műemlékvédelmi hatóság" szövegrészre változik;
c) a R. 19. §-a előtti cím "Műemlékvédelmi hatósági engedélyhez kötött munkák és tevékenységek" címre változik.
(3) Ahol jogszabály Országos Műemléki Felügyelőséget (OMF), illetve Budapesti Műemléki Felügyelőséget említ, azon Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) értendő.
(4) Ahol jogszabály az OMF főigazgatóját említi, azon az OMvH Műemlékfelügyeleti Igazgatóságának vezetője értendő.
(5) E rendelet hatálybalépése előtt védetté nyilvánított építmények, műemléki jelentőségű területek és műemléki környezetek védettségének hatálya - védetté nyilvánításuk időpontjától kezdődően - megegyezik a jelen rendelet alapján rendelettel megállapított védettségekkel.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a műemlékileg védett építmények helyszíni felülvizsgálatáról szóló 41/1977. és 47/1977. ÉVM közlemény.
Keresztes K Sándor s. k,
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter