1/1967. (I. 31.) ÉM rendelet

a műemlékvédelemről[1]

Az építésügyről szoló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.) végrehajtásáról kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 12. §-a és 27. §-ának (1) bekezdése alapján - a műemlékek és a műemléki jelentőségű területek tekintetében a művelődési és közoktatási miniszterrel együttesen, a telekkönyvi eljárás vonatkozásában pedig az igazságügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:[2][3]

Általános rendelkezések

1. § (1) A műemlékeket, tartozékaikat és a velük kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotásokat a törvényben szabályozott hatósági védelemben kell részesíteni. (Ét. 20. §)

(2)[4] A hatósági védelemnek a műemléki érték megőrzését, kibontakoztatását, helyreállítását, bemutatását, valamint a műemléki érték eredeti művelődéstörténeti szellemi tartalmának rehabilitációját, bemutatását kell szolgálnia.

(3) Az Ét.-nek a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a műemléki jelentőségű területek, a műemlékek környezete, a műemlék jellegű, továbbá a városkép szempontjából jelentős - gazdaságosan fenntartható és a rendezési tervekbe nem ütköző - építmények tekintetében is. (Vhr. 11. §)

Fogalommeghatározások

2. § (1) Műemlék a hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan olyan emléke (építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző és iparművészeti alkotások), amely az ország gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékául szolgál, s építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű.

(2) Műemlék jellegű az építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból jelentős építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- vagy iparművészeti alkotások.

(3) Városképi jelentőségű - városban és községben egyaránt - az olyan építmény és annak külsőleg látható tartozékai, amely történeti vagy művészeti értékére tekintettel nem minősíthető műemléknek vagy műemlék jellegűnek, de külső megjelenésénél (hely, tömeg, építési mód, homlokzat) fogva az adott jellegzetes városkép kialakításában lényeges szerepe van.

(4) Műemléki jelentőségű terület a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése és beépítettsége) történelmi kialakulását, fejlődését bizonyítja, továbbá az olyan városrész, tér, utca, utcaszakasz, ahol a nagy számban előforduló műemlékek, műemlék jellegű és városképi jelentőségű építmények együttest, illetőleg jellegzetes városképet alkotnak.

(5) Műemléki környezet a műemlék megjelenését, zavartalan érvényesülését biztosító építészeti és tájképi környezet.

A műemlékvédelem irányítása

3. §[5] (1) A műemlékvédelem irányító, szervező és ellenőrző szerve a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter; a műemlékekkel kapcsolatos kultúrpolitikai feladatokat a művelődési és közoktatási miniszter látja el. (Vhr. 10. §)

(2) A művelődési és közoktatási miniszter az arra vonatkozó külön jogszabályok szerint gondoskodik a műemlékek esztétikai és történeti értékeinek a közművelődési és oktatási munka keretében történő hasznosításáról, a műemléki propagandatevékenység elősegítéséről és támogatásáról, továbbá a föld felszíne alatt rejlő műemléki jelentőségű építmények felkutatására, illetőleg feltárására irányuló munkálatok (ásatás) engedélyezéséről.

A műemléki hatóság

4. § (1)[6] A műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanokkal (a továbbiakban: műemlék) kapcsolatban az építésügyi igazgatási (hatósági) feladatokat

a) első fokon

az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) Műemlékfelügyeleti Igazgatósága (a továbbiakban: műemlékvédelmi hatóság)

b) másodfokon

az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke

gyakorolja. [Ét. Vhr. 13. § (1) bek.]

(2)[7] Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, illetve az OMvH Műemlékfelügyeleti Igazgatósága kezelésében vagy használatában álló műemlékek tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium gyakorolja.

(3) A műemléket vagy a műemlékileg védett terület (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet) jellegét (állagát) érintő hatósági eljárásokban a műemlékvédelmi hatóság szakhatóságként vesz részt. [Ét. Vhr. 13. § (2) bek.]

(4) A műemléki hatóság a feladatait a műemlékvédelem társadalmi szerveinek segítségére támaszkodva látja el.

A védetté nyilvánítás és annak megszüntetése

5. §[8] (1) A műemlékek védetté nyilvánítását, a védettség megszüntetését a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a művelődési és közoktatási miniszterrel együttes rendeletben állapítja meg. [Ét. Vhr. 12. § (1) bek.]

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű építmények, továbbá a műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezetek védetté nyilvánítására (meghatározására) és a védettség megszüntetésére is.

6. § (1) A műemlékké, a műemlék jellegűvé és a városképi jelentőségűvé nyilvánított építmény (a továbbiakban együtt: védett építmény) védettsége kiterjed az építményhez tartozó földrészekre (park, udvar), kerítésre, támfalra és melléképítményekre is.

(2) A műemlékké nyilvánított építménnyel közvetlenül szomszédos ingatlanok a műemléki környzethez tartoznak akkor is, ha annak területét határozat nem állapította meg.

7. § (1) A védetté nyilvánításra, illetőleg annak megszüntetésére hivatalból vagy az érdekelt állami és társadalmi szerveknek, illetőleg az állampolgároknak a műemléki hatóságnál előterjesztett kezdeményezésére (kérelem) kerül sor.

(2) A védetté nyilvánítás, illetőleg a megszüntetés iránti kérelemben fel kell tüntetni az építményre (területre), továbbá az építménnyel közvetlenül szomszédos ingatlanokra vonatkozó adatokat (helység, utca és házszám, helyrajzi szám megjelölése, a tulajdonos, kezelő, használó megnevezése), valamint a kezdeményezés indokolását.

8. § (1) A védetté nyilvánításról, illetőleg a megszüntetésről hozott határozatot a műemléki hatóság írásban közli az érdekeltekkel. E szempontból érdekelt:

a) a védett építmény tulajdonosa, kezelője, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos),

b) a műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezetben levő ingatlan tulajdonosa,

c)[9] az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat,

d) az illetékes építésügyi hatóság (Vhr. 15. §) valamint

e) a védetté nyilvánításra, illetőleg a megszüntetésre javaslatot tevő.

(2)[10] A műemléki jelentőségű területtel és a műemléki környezettel kapcsolatban hozott határozat az érintett ingatlanok tulajdonosaival az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat polgármesteri hivatalnál történő közszemléretétel útján is közölhető. A határozatot ilyen esetben a helyben szokásos módon is közhírré kell tenni.

(3)[11]

(4) A tulajdonos köteles a védetté nyilvánításról, illetőleg a megszüntetésről a bérlőket tájékoztatni.

9. § (1)[12] A műemlékvédelmi hatóság a védett építményekről és területekről műemléki nyilvántartást vezet.

(2) Az OMvH a nyilvántartás alapján hatévenként »Műemlékjegyzéket« ad ki.

(3) A műemléki hatóság a védett építmények és területek számbavétele, nyilvántartása, fenntartása és hasznosítása körében a tulajdonos részére esetenként meghatározott bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

10. §[13] (1) A műemlékké, műemléki jelentőségű területté, továbbá a műemlék jellegű építménnyé nyilvánítás, illetőleg a megszüntetés tényét az ingatlanyilvántartásba (telekkönyvbe) be kell jegyeztetni. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

(2)[14] Az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés (telekkönyvi bejegyzés) végett a földhivatalt a műemléki hatóság keresi meg.

A műemlékek megjelölése

11. § (1) A műemléket - a jellemző adatokat ismertető - "Műemlék" feliratú táblával meg kell jelölni.

(2)[15] A tábla elhelyezéséről a műemlékvédelmi hatóság gondoskodik. A tábla elhelyezését az építmény tulajdonosa tűrni köteles.

(3) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

A védett építmények hasznosítása

12. § (1) A védett építmény, továbbá a hozzá tartozó földrészlet és melléképítmények csak az engedélyezett rendeltetési célra és annak történeti, művészeti értékéhez, jellegéhez méltó módon hasznosíthatók, illetőleg használhatók.

(2) A használat a védett értékeket nem veszélyeztetheti.

(3) Az arra alkalmas védett építményt a közcélú - elsősorban kulturális és idegenforgalmi - elhelyezési igények során fel kell használni.

A védett építmények megtekintése

13. § (1) A műemléki hatóság, továbbá a műemlékekkel kapcsolatos kultúrpolitikai feladatokat ellátó kulturális szerv képviselője, illetőleg megbízottja a védett építményt a tulajdonos (bérlő) előzetes értesítése mellett megtekintheti és megvizsgálhatja, arról rajzokat, fényképészeti vagy műszaki felvételeket készíthet, s azokat tudományos célú kiadványban közölheti.

(2) A tulajdonos (bérlő) köteles a védett építményeknek a közönség által történő megtekintését a műemléki hatóság előírásai szerint lehetővé tenni.

(3) A megtekintés módját úgy kell meghatározni, hogy az a tulajdonost (bérlőt) az ingatlan rendeltetésszerű használatában jelentős mértékben ne zavarja és részére kárt vagy költséget ne okozzon.

(4) A műemléki hatóság indokolt esetben engedélyt adhat arra, hogy a tulajdonos (bérlő) a védett építmény megtekintésének lehetővé tételéért és bemutatásáért a közönségtől az engedélyben megállapított mértékű díjat szedhessen.

A védett építmények fenntartása

14. § (1) A tulajdonos köteles a földrészlet és az építmény jókarbantartásáról, illetőleg fenntartásáról gondoskodni és az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni (Ét. 34. §)

(2) A védett építmény fenntartásának költségei - ha a 16-18. § eltérően nem rendelkezik - a tulajdonost terhelik.

(3)[16]

15. § (1) A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül fenn kell tartani. A fenntartási kötelezettség kiterjed a műemlék építészeti állagára, alkatára, homlokzatára, tartozékaira, továbbá a művészeti megjelenés minden tényezőjére (díszítés, vakolat, festés, korabeli berendezések). [Ét. 21. § (1) bekezdés]

(2) A műemlék jellegű és a városképi jelentőségű építményeket a gazdaságosság és a rendezési tervekbe illeszthetőség határain belül kell fenntartani. A fenntartás gazdaságosságának megállapítása során mérlegelni kell a védett építményen elvégzendő munkálatok várható költségeinek az építmény újraelőállítási költségéhez viszonyított arányát, az azok folytán várható műemléki értéknövekedés mértékét, ennek kultúrpolitikai jelentőségét, továbbá az esetleges idegenforgalmi vagy más közcélú hasznosításból származó bevételeket.

(3) A műemléki jelentőségű területen levő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani.

(4) A műemléki környezetben lévő építményeket a műemlék hatásának érvényesülését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani.

(5) A műemlékeket, a műemléki jelentőségű területeket és a műemléki környezeteket a város (község) rendezési programjában és rendezési terveiben külön fel kell tüntetni.

A fenntartásra kötelezés szabályai

16. § (1)[17] Ha a műemlékvédelem érdekei megkövetelik, a műemlékvédelmi hatóság elrendelheti:

a) a védett építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg - a szükséghez képest - annak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, átalakítását [Ét. 37. § c) pontja], továbbá

b) a műemlék hatásának zavartalan érvényesülése érdekében - a népgazdaság érdekeire is figyelemmel - a védett építményt eléktelenítő vagy idegen részek (hozzáépítések, később alkalmazott díszítések, tetőkialakítás, kirakatszekrények, cégtáblák, az épület megjelenését zavaró vakolat stb.) eltávolítását [Ét. 37. § e)pontja].

(2) Az (1) bekezdésben említett munkálatok elrendelése során az Ét. 39. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az elrendelt munkálatok költségei a kötelezettet terhelik.

(3)[18]

(4)[19]

17. § (1)[20] A műemlékvédelmi hatóság elrendelheti a védett építmény eredeti jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzését is.

(2) A nem állami tulajdonban álló védett építmény eredeti jellegének kifejezésére, illetőleg hatásosabb érvényesülésére irányuló olyan munkálatok költségei, amelyek az építmény rendeltetésszerű használhatóságának biztosításával, illetőleg fokozásával (állagának védelmével, fenntartásával, korszerűsítésével) kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel, a műemléki hatóságot terhelik.

(3) Ha a munkálatokat a tulajdonos végeztette el, a munkálatok elvégzése folytán a védett építmény értékében bekövetkezett növekedés (a továbbiakban: értéknövekedés) összegének levonásával költségeinek megtérítését követelheti a műemléki hatóságtól.

(4)[21] Ha a munkálatokat az műemlékvédelmi hatóság végeztette el, a kötelezett csak a védett építmény értéknövekedésének összegét köteles megtéríteni.

(5) A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium az épület rendeltetésszerű használhatóságának biztosításához szükséges mértéket meghaladó munkálatok költségeinek megtérítését - ha a munkálatokat az építésügyi hatóság végeztette el - a tulajdonos kérelmére elengedheti. A kérelmet a műemléki hatóság útján kell előterjeszteni.

18. § (1) A védett építmény értéknövekedésének összegét - az állami tulajdonban álló lakóépületek leltárbavételére vonatkozó külön jogszabály megfelelő alkalmazásával, a helyreállítás előtti és utáni állapot felmérése útján - a műemléki hatóság állapítja meg.

(2) Az értéknövekedés összegét a védett építmény rendeltetésszerű használhatóságának biztosításához, illetőleg fokozásához szükséges költségnek kell tekinteni.

(3) A munkálatok tényleges költségeinek és az értéknövekedés összegének különbözetét a védett építmény eredeti jellegének kifejezésére, illetőleg hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok költségeinek kell tekinteni.

(4)[22] A műemlékvédelmi hatóság a munkálatok őt terhelő költségeinek fedezetét a tulajdonos részére, illetőleg a munkálatokat a tulajdonos helyett - jogszabály alapján - az elvégeztető részére utalja át.

A műemléki hatósági engedélyhez kötött munkák és tevékenységek[23]

19. §[24] (1) A műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges:

a) a műemléken külső vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, korszerűsítési, bontási, víz- és kertépítési, tájrendezési vagy képző- és iparművészeti restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, illetőleg épületkutatás (falkutatás) végzéséhez;

b) a műemlék igénybevételi, használati módjának megállapításához vagy megváltoztatásához.

(2)[25] Az (1) bekezdésben meghatározott munkákra a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

Műemlékvédelmi hatósági hozzájáruláshoz kötött munkák és tevékenységek

20. §[26] (1) A műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges:

a) állami tulajdonú műemlék, annak részei, tartozékai és földterülete eladásához, cseréjéhez, alapítványi célra való felajánlásához, megterheléséhez, kezelőjének kijelöléséhez, kezelői jogának átruházásához, tulajdon- vagy kezelői jogának gazdasági társaságba való beviteléhez [Ét. Vhr. 12. § (2) bek.] - beleértve, ha a vagyonbevitel átalakulással jön létre;

b) olyan műemlékekre vonatkozó, a 19. § (1) bekezdésben foglalt munkákhoz és tevékenységekhez, amelyekre vonatkozóan az engedélyezés - az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabály alapján - nem az építésügyi, hanem más (útügyi, vízügyi stb.) hatóság hatáskörébe tartozik;

c) műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben egyedileg nem védett építmények, továbbá köztárgyak, közüzemi felszerelések, utca- és házszámtáblák, út- és térburkolatok, zöldfelületek és vízépítészeti alkotások létesítéséhez, elbontásához (megszüntetéséhez), külső felújításához, átalakításához, cseréjéhez, illetve bővítéséhez;

d) műemléki érdeket érintő területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, szolgalmi jog alapításhoz, kisajátításhoz, közületi elhelyezéshez, közterület-igénybevételhez;

e) temetők (temetőrészek) kiürítéséhez, ötven évnél régebbi vagy képzőművészeti alkotást magában foglaló síremlék lebontásához vagy áthelyezéséhez;

f) védett ingatlanon, műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben lévő fák kivágásához és telepítéséhez.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti hozzájárulásában a műemlékvédelmi hatóság előírhatja az építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból jelentős síremlék múzeumban vagy egyéb helyen történő elhelyezésének kötelezettségét, feltéve, hogy annak áthelyezéséről és megóvásáról a hozzátartozók nem gondoskodnak.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt munka vagy tevékenység nincs más hatóság engedélyéhez kötve, akkor ahhoz a műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(4) A műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges műemléki jelentőségű területen és műemléki környezeten kívül új építmény létesítéséhez akkor, ha az elhelyezése, tömege, külső megjelenése folytán valamely műemlék jellegét, megjelenését, települési és tájképi érvényesülését bármilyen módon érinti.

(5) A műemlékvédelmi hatóság a hozzájárulás megadását a műemlékvédelem érdekeit biztosító feltételekhez kötheti, ennek során előírásokat és kikötéseket tehet. Ezeket az engedélyezés ügyében eljáró hatóság határozatába kell foglalni.

21. §[27] (1) Védett ingatlanon, illetve műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben végzett régészeti feltárási (ásatási) munkához a műemlékvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges védett ingatlanon, illetve műemléki jelentőségű területen és műemléki környezeten kívül végzett régészeti feltáráshoz (ásatáshoz) is akkor, ha az építmény kutatására irányul, illetve a kutatás során várhatóan építmény (vagy maradványa) kerül felszínre.

A műemlékvédelmi hatóság engedélyezési és hozzájárulási eljárása

22. §[28] (1) Építési munkák engedélyezése, illetve hozzájárulás megadása iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:

a) átalakítás estén a jelenlegi állapot felmérési rajzait két példányban;

b) homlokzatot érintő munkák esetében a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) egy példányban;

c) belső dekoratív (ornamentális és figurális) falfestések esetében ezek színhű vázlatait egy példányban;

d) a munkák által érintett épületrészek jelenlegi állapotának fényképdokumentációját egy példányban.

(2) Épületkutatási (falkutatási) vagy képzőművészeti restaurálási munkára vonatkozó engedély iránti kérelemhez csatolni kell

a) az ingatlan - hat hónapnál nem régebbi - hivatalos helyszínrajzát és tulajdoni lap másolatát, valamint a tulajdonos (kezelő, bérlő, használó) hozzájárulását (megbízását) egy példányban;

b) a munka műszaki leírását és költségvetését két példányban. A műszaki leírásnak tartalmaznia kell a kutatást (restaurálást) végző felelős szakember nevét, szakképesítését és aláírását;

c) az építmény (alkotás) beavatkozás előtti, részletes fényképdokumentációját egy példányban.

(3) Az épületkutatás befejezése után, a tárgyévet követő év március 31-ig be kell nyújtani a műemlékvédelmi hatósághoz egy példányban

a) a kutatási munka folyamatos leírását;

b) építéstörténeti összefoglalást;

c) a kutatás folyamatát és eredményét bemutató részletes fényképdokumentációt;

d) a munka természetének megfelelő rajzi dokumentációt.

(4) A képzőművészeti restaurálás befejezése után a használatbavételi engedély iránti kérelemhez csatolva be kell nyújtani a műemlékvédelmi hatósághoz egy példányban

a) a munka műszaki leírását, a ténylegesen alkalmazott anyagok és eljárások feltüntetésével;

b) a munka folyamatát és eredményét bemutató részletes fényképdokumentációt;

c) a műemlékvédelmi hatóság eseti előírása szerinti rajzi dokumentációt.

(5) A műemlékvédelmi hatóság az (1)-(4) bekezdésben említetteken felül az engedély (hozzájárulás) megadásához szükséges más mellékletek csatolását, továbbá a korábbi építészeti, képzőművészeti állapot és kiképzés előzetes feltárását, ezek felmérését, rajzi és fényképi dokumentálását is előírhatja.

23. § (1)[29] Az Ét. Vhr. 15. § (1) bekezdésében megjelölt építésügyi hatóság műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben a műemléki hatóság hozzájárulásában foglaltak alapján előírja

a) az újonnan létesítendő épületnek a környezet művészeti színvonalához és hagyományaihoz illeszkedő művészeti igényességét, ezzel összefüggésben elhelyezésének módját, magasságát, főpárkánymagasságát a tetőidom formáját, a tetőhajlás mértékét, a létesítendő szintek számát, a homlokzat formai megoldását, a homlokzaton egyes épületelemek, építési anyagok alkalmazását, illetőleg mellőzését az épületnek értékes anyaggal való burkolását, fedését, azok, továbbá a takaratlan tűzfalak kialakításának módját, a meglévő védett épületrészeknek az új épületrészekbe való beillesztését;

b) az utcai burkolat, járdaszint, támfalak, köztárgyak, közüzemi felszerelések, utca- és házszámtáblák létesítése, átalakítása kapcsán az esztétikai követelményeket kielégítő, a területhez, illetőleg a környezet általános jellegéhez illeszkedő megoldás alkalmazását;

c) valamennyi épület egyidejű felújítását, s ezzel kapcsolatban egységes homlokzatjavítási terv és színezési javaslat készítését.

(2) Az építésügyi hatóság a rendezési tervben műemléki és városképi szempontból előírt módosítást az épület soron következő felújításakor köteles elvégeztetni.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak a 20. § (4) bekezdése szerinti eljárásban is alkalmazandók.

24. § Védett építményen falragaszokat elhelyezni nem szabad.

25. § (1) Műemlék bontására engedély nem adható ki.

(2)[30] A műemlék védettségét megszüntető rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a műemlékvédelmi hatóság lebontás, átalakítás esetére előírhatja

a) az építmény egyes részeinek az új építménybe történő beépítésének;

b) egyes értékes és jellemző részletek múzeumban történő elhelyezésének;

c) a lebontandó helyére azonos városképi követelményt kieglégítő

építmény létesítésének kötelezettségét.

(3)[31] Ha a műemlék védettségének megszüntetése utáni bontás, átalakítás során régebbi építmény maradványa kerül elő, azokra a leletekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

26. §[32]

Védett építmények és területek hatósági ellenőrzése

27. §[33] (1) A műemlékvédelmi hatóság a műemlékek állapotát és használatát a műszaki és műemléki állag szempontjából folyamatosan köteles ellenőrizni.

(2) A műemlékvédelmi hatóság elrendelheti az építési munka és más tevékenység végzése során - ha a kivitelezés engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon történik - a kivitelezés megszüntetését és az eredeti állapot helyreállítását, az építési engedélynek megfelelő munkaműveletek elvégzését, a műszaki követelményeknek meg nem felelő anyagok, szerkezetek kicserélését, illetőleg az építmény részleges vagy teljes átalakítását, lebontását és újraépítését, valamint a hibák és hiányosságok megszüntetését.

Műemlékvédelem céljára történő kisajátítás

28. § (1)[34] Műemlékvédelem céljára a kisajátításra vonatkozó jogszabályok szerint ingatlan kisajátításának van helye.

(2) A kisajátítást a műemléki hatóság kérheti.

Elővásárlási jog

28/A. §[35] Az államnak az 1991. évi XXXIII. tv. 39. § (3) bekezdésében, illetve más jogszabályban megállapított, védett építményekre vonatkozó elővásárlási jogát a miniszter nevében a műemlékvédelmi hatóság gyakorolja.

Leletek

29. § (1) Ha építkezés során építészeti emlék vagy építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás (lelet) kerül elő, a kivitelező köteles azt az építésügyi hatósághoz haladéktalanul bejelenteni és a lelőhelyet a hatóság intézkedéséig érintetlenül hagyni. [Ét. 32. § (4) bekezdés.] Ez a rendelkezés nem érinti a 2/1965. (I. 8.) MM rendeletben előírt - múzeumhoz történő - bejelentés kötelezettségét.

(2) Az építésügyi hatóság a bejelentést haladéktalanul közli a műemléki hatósággal, egyidejűleg a szükséghez képest elrendeli az építési munka végzésének szüneteltetését. Ez legfeljebb a bejelentéstől számított 30 napig terjedhet.

(3) Az építésügyi hatóság a műemléki hatóság szakvéleménye alapján a lelet védelme (megóvása, fenntartása, illetőleg az új épületbe történő beépítése) érdekében elrendelheti a műszaki tervek átdolgozását s az annak megfelelő munkaműveletek elvégzését.

(4)[36] Amennyiben a lelet a műemlékvédelmi hatóság engedélyéhez kötött építkezés során kerül elő, az (1)-(3) bekezdés alkalmazása szempontjából építésügyi hatóságon a műemlékvédelmi hatóság értendő.

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[37]