1992. évi LXXXII. törvény

a Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapról[1]

Az Országgyűlés az 1991. évi LXXV. törvényben meghatározott EXPO '96 Budapest Világkiállítás (a továbbiakban: Világkiállítás) megrendezése feltételeinek megteremtése céljából a következő törvényt alkotja.

1. § (1) A Világkiállítás előkészítése és megvalósítása érdekében és a Világkiállítás területéhez közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések részbeni finanszírozására, elkülönített állami pénzalapként Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) létesül.

(2) Az Alap feladata a Világkiállítás megvalósításához és az azt követő felsőoktatási és egyéb célú utóhasznosításhoz fűződő gazdasági érdekek érvényesítése érdekében a rendelkezésére álló források hatékony felhasználásának biztosítása.

(3) Az Alappal a Világkiállítás főbiztosa (a továbbiakban: főbiztos) rendelkezik.

(4) Az Alapot a Világkiállítási Programiroda kezeli.

(5) Az Alap pénzműveleteit a Kormány által - az Alappal rendelkező javaslata alapján - kijelölt pénzintézet végzi.

Az Alap bevételi forrásai

2. § a) Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 4. § (3) bekezdésében meghatározott központi költségvetési hozzájárulás.

b) Gazdálkodó szervezetektől [Ptk. 685. § c) pont], egyéni vállalkozóktól magánszemélyektől és a Világkiállítási Programirodától átvett források.

c) Átmenetileg fel nem használt pénzeszközöknek az Alap pénzműveleteit végző pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat.

d) Világkiállítás céljára jogi és természetes személyek által teljesített vagyoni hozzájárulások, adományok.

e) A Világkiállítás megvalósítása érdekében az Alappal rendelkező által, legfeljebb az Alap, törlesztés idején más célra le nem kötött, éves bevételi előirányzatának erejéig, 10 millió forint felett pénzügyminisztériumi ellenjegyzés mellett felvett hitel.

Az Alapból teljesíthető kiadások

3. § a) A Világkiállítás megvalósításával kapcsolatos szervezési, finanszírozási modellek kialakításának szakértői díjai, továbbá minden olyan kiadás, amely a nemzetközi kiállításokra vonatkozó, Párizsban, az 1928. év november hó 22. napján kelt Egyezmény módosításáról szóló, Párizsban az 1972. évi november hó 30. napján kelt jegyzőkönyv kihirdetéséről alkotott 21/1982. (V. 24.) MT rendelet alapján a kiállítás rendezőjét terheli.

b) A Vkt. 4. § (2) bekezdése szerint létesített gazdasági társaságok részére pénzeszközök átadása.

c) A Világkiállítás területén fekvő ingatlanok tulajdoni, kezelői, használati jogának megszerzésével kapcsolatos kiadások, kártalanítások.

d) A világkiállítási területen végrehajtásra kerülő előzetes és utólagos területrendezés költségei, ideértve a tereprendezés, bontás stb. költségeit is.

e) A világkiállítási területen a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével végzett infrastrukturális beruházások - ideértve a művelődési és egészségügyi beruházásokat is -, valamint a Világkiállítás megvalósításához szükséges, a világkiállítási területen átmenő és ahhoz kapcsolódó fővárosi infrastruktúra fejlesztés költségei.

f) A Világkiállítási Tanács által elfogadott vidéki elő-és kiegészítő rendezvények és e rendezvények infrastruktúrájának költségeihez pályázati úton elnyerhető hozzájárulás.

g) A Világkiállítás megvalósítása érdekében a 2. § e) pontja alapján felvett hitel törlesztése és a hitelt terhelő kamat fizetése.

h) Az Alapból kell teljesíteni az Alappal kapcsolatos pénzügyi műveletek költségeit.

i)[2] A központi költségvetés javára történő befizetés.

3/A. §[3] Az Alapból kell teljesíteni Világkiállítás lemondásával - a Világkiállítási Programiroda által, vagy megbízásából kötött megállapodásokkal összefüggő - kártérítési kötelezettségeket.

4. § A bevételi előirányzat felhasználási jogcímek közötti felosztását a Világkiállítási Tanács véleményének figyelembevételével a főbiztos határozza meg.

5. § Az Alapból finanszírozható felhasználási célokra pályázat írható ki.

6. § Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon értékesítésére, annak kezelésére vagy bérbeadására vonatkozó versenyeztetés megvalósulhat pályázati eljárás, vagy versenyző ajánlatkérés útján. Ajánlatkérés esetén -azonos feltételek biztosításával - legalább három ajánlatot kell kérni. A zárt pályázat kiírásának vagy az ajánlatkérésnek a tényét és indokolását a főbiztos köteles közzétenni. A pályázati eljárás részletes szabályait a pályázati kiírás tartalmazza.

Záró és átmeneti rendelkezések

7. § E törvény 1993. január 1-jén lép hatályba.

8. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az e törvény 59. §-a (1) bekezdésének, valamint az 54. §-ának az Alappal rendelkezésre jogosult személyre vonatkozó rendelkezéseitől eltérni a Világkiállítás megvalósítását elősegítő elkülönített állami pénzalap létesítéséről rendelkező törvényben lehet."

9. § A Minisztertanács 80/1990. (IV. 27.) rendeletével létrehozott Világkiállítási Alap 1992. XII. 31-i záróállománya e törvény szerint létesített Alapot növeli.

10. §[4]

11. §[5] Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék vizsgálja.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke