1994. évi LXX. törvény

az "EXPO '96 Budapest" nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról[1]

Az Országgyűlés, az 19%. évre tervezett világkiállítás iránti nemzetközi és hazai érdeklődést megköszönve - arra való tekintettel, hogy az ország súlyos gazdasági helyzetében nem vállalható a Magyar Köztársaság államháztartását aránytalanul megterhelő rendezvény megtartása - a közkiadások csökkentése céljából, a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Az "EXPO '96 Budapest" elnevezésű nemzetközi szakkiállítás (a továbbiakban: Világkiállítás) megrendezésére nem kerül sor.

(2) Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Világkiállítási törvény) a Világkiállítás céljára kijelölt területen megvalósuló beruházásokat a felsőoktatás feltételeinek javítása és a főváros fejlesztése érdekében kell hasznosítani.

(3) A Világkiállítás tervezett kapcsolódó rendezvényeire való felkészülést úgy kell folytatni, hogy azok országos rendezvénysorozatban a turizmus és a települések fejlesztésének érdekét, az ország arculatának kedvező alakítását szolgálják.

(4) A (2) bekezdésben megjelölt terület működéséhez, szükséges és a főváros egyidejű fejlesztését is szolgáló beruházások befejezéséhez az állami hozzájárulás pénzügyi fedezetét, valamint a (3) bekezdésben említett rendezvényekhez a költségvetési hozzájárulást az éves központi költségvetési törvényekben kell meghatározni.

2. § (1) A Világkiállítás Főbiztosa számára a Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: VFtv.) meghatározott jogkört a Világkiállítás lemondásával összefüggő feladatok ellátásával megbízott Kormánybiztos (a továbbiakban: Kormánybiztos) gyakorolja.

(2) A VFtv.-ben a Világkiállítási Programiroda számára meghatározott jogkört a Kormánybiztosi Iroda gyakorolja. A Kormánybiztos felmentéséről, illetve a Kormánybiztosi Iroda megszüntetéséről a Kormány határoz.

(3) A Világkiállítási Tanács megszűnik.

3. § A Világkiállítás lemondásával összefüggésben felmerülő, a központi költségvetést terhelő kötelezettségek fedezetét az éves költségvetési törvényekben kell meghatározni.

4. § (1) A Kormány által meghatározott feltételek szerint felhatalmazott Kormánybiztos köt megállapodást a Világkiállítási és a hozzá kapcsokkló Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: Alap) megvalósult infrastrukturális létesítmények közüzemek tulajdonába való átadásáról.

(2) A Kormány és az illetékes önkormányzatok közötti megállapodásokban rendelkezni kell az Alapból megvalósuló beruházások (építmények, utak és műtárgyaik, önkormányzati tulajdoni többségű gazdálkodó szervezetek üzemeltetési körébe tartozó közművek stb.) térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról.

(3) Az Alapból, illetve az innovációs-felsőoktatási kötvényből megvalósuló felsőoktatási célú beruházások tulajdonjogi (kezelői jogi) kérdéseiről a Kormány dönt.

(4) A Világkiállítási Programiroda, illetve a Kormánybiztosi Iroda által kezelt állami tulajdonú ingatlanok Kormány által meghatározott hasznosításából, elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról - értékhatárra tekintet nélkül - a Kormány dönt.

5. § A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. § a) pontja alapján, 1994. évben, e törvény hatálybalépését követően innovációs-felsőoktatási kötvény nem bocsátható ki.

6. § A Millecentenáriumi megemlékezéssel összefüggő múzeumi rekonstrukciók 1994. évre eső költségeit az Alapból kell finanszírozni.

7. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Világkiállítás lemondásával, illetőleg az 1. § (3) bekezdésében említeti rendezvényekkel összefüggő szervezeti és hatásköri kérdéseket rendeletben határozza meg.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a VFtv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § Az Alapból kell teljesíteni Világkiállítás lemondásával - a Világkiállítási Programiroda által, vagy megbízásából kötött megállapodásokkal összefüggő - kártérítési kötelezettségeket."

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvény;

b) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 10. § (2) bekezdésének e) pontja, valamint a 26. § (1) bekezdésének b) pontja;

c) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. § (4) bekezdése, illetve az ezt megállapító 1994. évi XXXV. törvény;

d) a VFtv. 10. §-a és a 11. §-ának a második mondata;

e) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 71. § (5) bekezdése, illetve az ezt megállapító 1993. évi CXI. törvény 69. § (2) bekezdése;

f) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 4. § (1) bekezdés q) pontja;

g) a Bécs-Budapest Világkiállítás előkészítő munkáit ellenőrző ideiglenes bizottság tagjainak megválasztásáról szóló 44/1989. (XII. 31.) OGY határozat;

h) a Bécs-Budapest Világkiállítás előkészítő munkáit ellenőrző ideiglenes bizottság elnökének megválasztásáról és tagjainak kiegészítéséről szóló 15/1990. (II. 12.) OGY határozat;

i) a Világkiállítás Budapesten, 1996-ban történő megrendezéséről szóló 36/1991. (VI. 27.) OGY határozat.

(5) A Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvény 1994. december 31-vel hatályát veszti. Az Alappal való gazdálkodásról az Országgyűlés előtt 1995. december 31-ig kell elszámolni.

(6) Az e törvény hatálybalépésekor még folyamaiban lévő hatósági ügyekben, amelyek a Világkiállítási törvény 12. §-a alapján a főjegyző hatáskörébe tartoztak, az eljárást - az általános szabályok szerint - e törvény hatálybalépése után is a főjegyző folytatja le.

(7) Az e törvény 4. § (2) bekezdésében említett térítésmentes önkormányzati tulajdonba adás mentes az általános forgalmi adó alól.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke