Tippek

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

Bővebben

1993. évi CI. törvény

a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról[1]

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4][5]

4. §[6]

5. §[7]

6. §[8]

7. §[9]

8. §[10]

9. §[11]

10. §[12]

11. §[13]

12. §[14]

13. §[15]

14. §[16]

15. §[17]

16. §[18]

17. §[19]

18. §[20]

19. §[21]

20. §[22]

21. §[23]

22. §[24]

23. §[25]

24. §[26]

25. §[27]

26. §[28]

27. §[29]

28. §[30]

29. §[31]

30. §[32]

Záró rendelkezések

31. § (1)[33]

(2)[34]

(3)[35]

(4)[36]

(5) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § (1) A pénznyerő automaták játékadója - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automaták kivételével - pénznyerő automatánként havi 25 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.

(2) A pénznyerő automata után már megfizetett játékadót nem lehel más pénznyerő automata utáni játékadóba vagy más adókötelezettségbe betudni, illetve bármilyen jogcímen azt visszaigényelni, kivéve, ha az SZF megállapította, hogy

a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált;

b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.

(3) A pénznyerő automaták játékadójára az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a szerencsejáték-szervező a játékadót havonta köteles bevallani;

b) a játékadó befizetése a bevallással egy időben esedékes;

c) a pénznyerő automata játékadójára részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

(4) Az állami adóhatóság negyedévenként az SZF részérc tájékoztatást ad a pénznyerő automaták játékadója bevallásáról és befizetéséről.

(5) Az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az SZF a szerencsejáték-szervező engedélyét köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(6) A játékautomata játékadója az automata által elért havi bevétel 25%-a."

(6)[37]

(7)[38]

(8)[39]

Göncz Árpad s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1993. évi CI. törvényhez

1. A Tv. 1. számú mellékletének bevezető rendelkezése és az A/I/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "A bevételek és a költségek elszámolásáról Az önálló tevékenységet (12. §) végző, de nem kettős könyvvitelt vezető magánszemély az adóköteles jövedelmének megállapításához bevételeit és költségeit e melléklet szerint számolja cl. Abban az esetben, ha e melléklet egyes elszámolások tekintetében a társasági adóról szóló törvény rendelkezéseire utal, akkor a társasági adóban adóalapot csökkentő tételeket költségként, az adóalapot növelő tételeket pedig költségként el nem számolható kiadásként kell figyelembe venni. A kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett különbözet - ideértve a más adókkal kapcsolatos kötelezettségek és juttatási igények különbözetét is - ennek eredménye szerint bevételnek, illetőleg költségnek minősül.

A)

A bevételek elszámolásának szabályai

Bevételnek minősül:

I. 1. A tevékenységgel (termékelőállítással stb.) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás és bármilyen vagyoni érték;"

2. A Tv. 1. számú mellékletének B/I/2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Általános rendelkezések)

"2. Az önálló tevékenységet folytató magánszemély c tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett és utóbb c tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének megkezdése évében költségként elszámolhatja, illetve az egyéni vállalkozó és nem a 12. § (5)-(7) bekezdése szerinti jövedelem-számítási szabályokat alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - tárgyi eszköz és immateriális javak esetében - az értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdheti.

3. Bérlet esetén - ideértve a lízinget is - a bérbe vevő költségként nem számolhatja el a bérleti díjnak azt a részét, amellyel a társasági adóról szóló törvényben foglaltak szerint növelni kell az adóalapot. A személygépkocsi bérleti, illetve lízingdíjának elszámolására csak az. egyéni vállalkozó és a nem a 12. § (5)-(7) bekezdése szerinti jövedelemszámítási módszert alkalmazó mezőgazdasági kistermelő jogosult azzal, hogy ha a személygépkocsit nem kizárólag üzemi (üzleti) célra használja, az előzőek szerint elszámolható bérleti (lízing-) díj címén költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg az egyéni vállalkozásból, illetőleg a mezőgazdasági kistermelésből származó éves bevétel 1%-át."

3. A Tv. 1. számú mellékletének B/II/1. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Értékcsökkenési leírás)

"1. Az értékcsökkenési leírás általános szabályai a) Az egyéni vállalkozó (19. §) és nem a 12. § (5)-(7) bekezdése szerinti jövedelemszámítási szabályokat alkalmazó mezőgazdasági kistermelő (20-21. §) a saját tulajdonában lévő kizárólagosan üzemi (üzleti) célt szolgáló immateriális javainak (pl. üzlet, műhely megvásárolt bérleti jogának), valamint tárgyi eszközeinek ("állóeszközeinek") beszerzési költségeit évenkénti értékcsökkenés leírásával számolja el. Immateriális javaknak, valamint tárgyi eszköznek minősül mindaz, amelyet a számviteli törvény annak minősít. A tárgyi eszköz fogalmába tartozik különösen: a jövedelemszerző tevékenységhez használt épület, építmény és sportlétesítmény, a lakástól, üdülőtől műszakilag - az Országos Építésügyi Szabályzat szerint - elkülönült helyiség, valamint az. üzemi (üzleti) célt szolgáló jármű, a gép, berendezés, felszerelési tárgy akkor, ha tartósan (legalább egy éven túl) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A 20 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti kizárólag üzemi (üzleti) célú tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége - a magánszemély döntésétől függően - a használatba vételkor egy összegben elszámolható. Saját készítésű tárgyi eszköz esetén az értékcsökkenési leírás alapjául szolgáló beszerzési ár az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt költségének összege.

b) Kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és immateriális javak, amelyeket a magánszemély kizárólag egyéni vállalkozói, illetőleg mezőgazdasági kistermelői tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és az azzal kapcsolatos üzleti nyilvántartásai ezt tartalmilag kétséget kizáró módon alátámasztják.

3. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírására a társasági adóról szóló törvényben meghatározott - az 1992. január 1-jétől aktivált immateriális javakra és tárgyi eszközökre érvényes - értékcsökkenési leírási rendelkezéseket kell az törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni. Az az egyéni vállalkozó és a nem a 12. § (5)-(7) bekezdése szerinti jövedelemszámítási szabályokat alkalmazó azon mezőgazdasági kistermelő, aki 1991. évben értékcsökkenési leírást számolt el, az adott tárgyi eszköz értékcsökkenésének teljes leírásáig az 1990. és 1991. években hatályos vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatja. Az az. 1994. év előtt önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki tárgyi eszköze után 1994. év előtt értékcsökkenési leírást számolt cl és 1994. évben tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja, a már korábban megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolását folytathatja. Az előző rendelkezések alkalmazásánál azonban a személygépkocsi után értékcsökkenési leírást csak az 1994. január 1-jétől hatályos szabályok szerint lehet elszámolni."

4. A Tv. 1. számú mellékletének B/II/4., 5. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 7. ponttal egészül ki:

"4. Építmény, épület bérbeadása esetén értékcsökkenési leírás címén a bérbeadó egyéni vállalkozó évenként 2%-os levonást érvényesíthet. Az értékcsökkenési leírás alapja az építmény, épület szerzéskori forgalmi értéke (22-24. §), amelyet növelni kell a számlával igazolt értéknövelő beruházással, amelyet a magánszemély korábban költségként nem számolt el. Amennyiben a bérbeadás nem egész évre vonatkozik, illetőleg a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egyes részére valósul meg (pl. esetenkénti szállás célú hasznosítás esetén) - az értékcsökkenési leírás összegét a következőképpen kell kiszámítani. Az előzőek szerint kiszámított forgalmi értékből az értékcsökkenési leírási kulcs szerint megállapított teljes összegnek

- a bérbeadás időszakára eső időarányos részét (naponta 365-öd részt);

- a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméter arányos részét;

- ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kell azt

az értékcsökkenési leírásnál érvényesíteni.

5. A nem kizárólagosan üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszköz értékcsökkenési leírására - kivéve a 4. pontban említett esetet és a személygépkocsit - az. 1-3. pontban foglaltak nem alkalmazhatók. Helyette az egyéni vállalkozó és a nem a 12. § (5)-(7) bekezdése szerinti jövedelemszámítást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő átalányban számolhat el amortizációt a vegyes hasznosítású tárgyi eszközök nyilvántartásának vezetése mellett. Az. említett nyilvántartás a nem kizárólagosan üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát - mint nyilvántartási értéket - továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza. Az átalány összege több ilyen tárgyi eszköz használata mellett is legfeljebb az egyéni vállalkozásból, illetőleg a mezőgazdasági kistermelésből származó éves bevétel 1%-áig, ezen belül is az. említett nyilvántartásban szereplő tárgyi eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50%-áig terjedhet. Egy adott nem kizárólagosan üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány, az ezt követő évben a nyilvántartásból törölni kell. Bérelt (lízingelt) tárgyi eszköz a nyilvántartásban nem szerepelhet.

6. Az egyéni vállalkozó 1992. december 31-e után beszerzett, előállított - saját tulajdonában lévő - kizárólagosan üzemi (üzleti) célt szolgáló gép, berendezés, felszerelés és jármű (kivéve a személygépjárművet) beszerzési, előállítási költségét a 3. ponttól eltérően, egy összegben is elszámolhatja. A tárgyi eszköz nyilvántartási kötelezettséget az ily módon történő elszámolásnál - a 2. számú melléklet B/2. c) pontjában foglaltaktól függetlenül -teljesíteni kell. Az egyösszegbeni elszámolás nem alkalmazható arra a tárgyi eszközre, amelynek hasznosítása lízingbe adás útján történik.

7. Az önálló tevékenységet végző nem egyéni vállalkozó, illetőleg nem mezőgazdasági kistermelő magánszemély értékcsökkenési leírást nem számolhat cl, azonban a 20 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti kizárólag üzemi (üzleti) célú tárgyi eszköz beszerzési vagy előállítási költségét az. említett magánszemély is egy összegben elszámolhatja."

5. A Tv. 1. számú mellékletének B/III. része helyébe a következő rendelkezés lép:

"III. A járművek költségei

1. A saját tulajdonú jármű - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő fogyasztási norma szerinti üzemanyag-felhasználásának, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költségei számolhatók cl, valamint az egyéni vállalkozó és a nem a 12. § (5)-(7) bekezdése szerinti jövedelemszámítási módszert alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a II. részben foglaltak szerint érvényesítheti a jármű értékcsökkenési leírását. Az említett kormányrendelet szerinti fogyasztási norma alkalmazásával üzemanyagköltség címén vagy az 58. §-ban említett üzemanyagár, vagy a számlákkal igazolt üzemanyagár vehető figyelembe.

Kizárólag üzemi célú személygépkocsinak csak a személyszállító egyéni vállalkozó (a magántaxis) kizárólag c célból használt személygépkocsija tekinthető.

Abban az esetben, ha a magánszemély a járművét nem kizárólag üzemi (üzleti, hivatali) célra használja, akkor elszámolható az. üzemi használatra cső, az előzőekben meghatározott üzemanyag-fogyasztás, és számlák alapján az egyéb költségek üzemi célú járműhasználattal arányos összege azzal a megszorítással, hogy az üzemi célú használat arányát a 4. pontban említett nyilvántartásnak hiteltérdemlően igazolnia kell.

Az egyéni vállalkozó és a nem a 12. § (5)-(7) bekezdése szerinti jövedelemszámítást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a nem kizárólag üzemi (üzleti) célú járművének - kivéve a személygépkocsit - beszerzési árával szemben a B/II/5. pont szerint érvényesíthet értékcsökkenési leírást. Nem kizárólag üzemi (üzleti) célú személygépkocsi esetén a B/II/5. szerinti elszámolást a következő módon lehet érvényesíteni: a vegyes hasznosítású tárgyi eszközök nyilvántartásának vezetése mellett az egyéni vállalkozásból, a mezőgazdasági kistermelésből származó éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe, illetőleg a B/II/5. pontban meghatározott átalányamortizáció címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhető. Egy adott nem kizárólagosan üzemi (üzleti) célt szolgáló személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány, az ezt követő évben a B/II/5. pont szerinti nyilvántartásból törölni kell. Az az eset is 1994. évi használatbavételnek tekintendő, ha az említett jármű(vek) beszerzési ára részben már amortizációként elszámolásra került, de 1994. évre még a teljes leírása nem történi meg. Bérelt (lízingelt) jármű a nyilvántartásban nem szerepelhet.

2. Az 1. pontban foglaltak helyett a kizárólag üzemi célú személygépkocsi esetében az 1. pont szerinti üzemanyagköltségen kívül minden más költség (fenntartás, javítás, felújítás, amortizáció) címén 8 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség elszámolása is alkalmazható. A nem kizárólag üzemi célú személygépkocsi esetében az előzőek szerinti általános személygépkocsi normaköltség címén 3 Ft/km elszámolása választható.

3. A nem saját tulajdonú üzemi célra használt jármű esetében elszámolható az üzemi használatra cső igazolt bérleti díj, továbbá az. 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás és számlák alapján az egyéb költségek - kivéve az értékcsökkenési leírást -, amennyiben azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik.

4. Az 1-3. pont szerinti költségelszámolás bármelyikének alkalmazásánál szükséges járművenként - a 2. számú melléklet B/2. h) pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költségelszámolás kizárólag az c pont szerint igazolt üzemi (üzleti) célú futásteljesítmény után számolható cl.

5. A magánszemélynek az. L, illetőleg 2. pont szerinti költségelszámolási módszerek közötti választása valamennyi általa használt járműre és a teljes adóévre vonatkozik. Amennyiben a magánszemély a személygépkocsi mellett más járműveinek költségeit is elszámolja, akkor a személygépkocsijaira egységesen alkalmazhatja a 2. pont szerinti elszámolási módszert, de egyéb járműveire csak az. 1. pont szerinti elszámolással élhet. A 3. pont szerinti személygépkocsi-használat utáni költségelszámolás esetén a teljes adóévben valamennyi személygépkocsi költségei csak az 1. pont szerint számolhatók cl."

6. A Tv. 1. számú mellékletének B/IV/1., 7., 11., 13., 15., 18. és 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jellemzően előforduló költségek)

"1. az anyag- és árubeszerzésre, a szállításra, az értékcsökkenési leírás alá cső tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkára fordított összegek, továbbá a II. rész szerinti értékcsökkenési leírásként érvényesíthető összeg;

7. a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggésben a bevétel megszerzése érdekében fizetett adók - ide nem értve a magánszemélyek jövedelemadóját és a földadót, továbbá figyelemmel az általános forgalmi adó elszámolásáról szóló V. pontban foglaltakra is - az illeték, vám, valamint a termeléssel összefüggő perköltség, kifizetett kötbér, a jogszabályi kötelezettség alapján munkaadói járulék címén és az útalap javára befizetett összeg, valamint a befizetett nyugdíjjáruléknak a járulékalap 6%-át meg nem haladó és az. egészségbiztosítási járuléknak a járulékalap 4%-át meg nem haladó összege;

11. a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggő utazás és szállás költsége, a tevékenység után kötelezően befizetett saját társadalombiztosítási járulék összege, illetve annál a magánszemélynél, akinél ilyen befizetési kötelezettség nincs, legfeljebb a kötelezően fizetendő társadalombiztosítási járulék mértékéig az. önként (megállapodás alapján) fizetett társadalombiztosítási járulék összege;[40]

13. a tevékenységhez szükséges - kizárólag a 4. számú mellékletben felsorolt - munkaruha és védőruha, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés költsége;

15. legfeljebb a 32. § (4) bekezdése szerint meghatározott éves bevétel 0,5 százalékának megfelelő igazolt kiadás

a) az előadóművész fellépésével kapcsolatos fodrász-, smink- és színpadi ruha költsége címén,

b) az önálló tevékenységhez, szükséges szakkönyvek, folyóiratok, hanglemezek vásárlása címén;

18. a természetbeni juttatás (3. § 27. pont) költsége, ideértve azt is, amelyet reprezentáció címén számolnak cl, azzal, hogy a társasági adóról szóló törvényben meghatározott reprezentációs költségként legfeljebb a 32. § (4) bekezdése szerint meghatározott éves bevétel 0,5 százalékának megfelelő igazolt kiadás, de az évi 100 ezer forintot meg nem haladó összeg számolható el akkor is, ha azt magánszemély kapja; a természetbeni juttatás utáni járulék és személyi jövedelemadó; a 29/B. § alapján fizetett személyi jövedelemadó;

21. a magánszemély számlák alapján, tevékenységével arányosan, dc legfeljebb a 32. § (4) bekezdése szerint meghatározott éves bevételének 0,5 százalékáig számolhatja el azokat a kiadásait, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységével kapcsolatban merültek fel (pl. lakástól műszakilag cl nem különült műhely, iroda fűtése, világítása, technológiai energia, telefon). A költségelszámolásnál a költség-nemre jellemző felhasználási mértékeket kell alapul venni (pl. nap, m2, m3, üzemóra-kapacitás, megtett km);"

7. Az. 1. számú melléklet B/VI/4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magánszemély jövedelmének megállapításakor költségként nem vehető figyelembe:)

"4. az önálló tevékenységet folytató magánszemély személyes vagy családi szükségletére fordított kiadás, a kötelezettség nélkül adott - a 3. § 27. pontjában nem említett - ajándék, adomány;

5. a magánszemélyek jövedelemadója - kivéve a B/IV/I8. pontban említett jövedelemadót - és a földadó;"

2. számú melléklet az 1993. évi CI. törvényhez

A Tv. 2. számú mellékletének B/2. f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 5. ponttal egészül ki:

(Részletező nyilvántartások)

"f) Adóelőleg fizetési nyilvántartás

Az önálló tevékenységet (12. §) végző magánszemélynek a 47. §, illetőleg a 49. § (1) bekezdése szerinti adóelőleg fizetési kötelezettsége alapjául szolgáló összegről (bevételről, illetőleg jövedelemről), valamint a befizetett adóelőlegekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell mindazon adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az említett §-ok szerinti adóelőleg fizetési kötelezettség év közben bármikor megállapítható legyen.

5. Az önálló tevékenységet végző magánszemély (12. §) kérelmére az adóhatóság az e mellékletben előírt nyilvántartások) vezetése alól indokolt esetben felmentést adhat, ha

a) a kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló jogszabályok előírásainak megfelelően igazolja, hogy súlyos testi fogyatékosságának jellege miatt e kötelezettség teljesítése tőle nem várható el, és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói sem képesek a nyilvántartás(ok) vezetésére; továbbá

b) a nyugtaadási kötelezettség alól az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján egyébként felmenthető."

3. számú melléklet az 1993. évi CI. törvényhez

1. A Tv. 3. számú mellékletének II/4. pontjának első mondata, továbbá a 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Annak a magánszemélynek, aki 1992. január 1-jét megelőzően az 1989. évi XLV. törvény 35. § (1) bekezdésében megjelölt összjövedelem-csökkentő (befektetési) kedvezményt vett igénybe, az 1994. év január 1-jétől ezzel összefüggésben keletkező adófizetési kötelezettségére e törvény 35. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia, kivéve, ha az 1989. évi XLV. törvény 35. §-ának alkalmazása reá nézve kedvezőbb.

7. A mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély, aki 1993. december 31-ig a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 19. §-ának (4) bekezdése alapján adókedvezményt vehetett igénybe, és e jogosultsága 1994. január 1-jét követően is fennáll, az adókedvezményt a személyi jövedelemadóból tarthatja vissza. Az adókedvezmény összegét az e tevékenységéből származó adóköteles jövedelem után a társasági adó feltételei és mértékei szerint kell meghatározni."

4. számú melléklet az 1993. évi CI. törvényhez

"4. számú melléklet az 1991. évi XC. törvényhez

A 7. § (1) bekezdésének 4. h) pontjában adómentesként meghatározott ruházati termékek a következők:

1. Egyenruha
ITJ 77-17Egyenruházati felsőruházat szö-
vött technológiával készült
anyagból
ITJ 77-27Egyenruházati felsőruházat kö-
tött-hurkolt technológiával ké-
szült anyagból
ITJ 77-37Egyenruházati felsőruházat bőr-
ből és szőrmés bőrből
ITJ 77-47Egyenruházati felsőruházat
egyéb technológiával készült
anyagból
ITJ 78-46Egyenruházati kesztyű
ITJ 78-69Egyenruházati kalap és sapka

Az előzőekben fel nem sorolt - de a 3. § 10. pontja szerinti fogalommeghatározásnak megfelelő - egyenruha, illetőleg egyenruha-tartozék (pl. járőrtáska, derékszíj, vállszíj, málhazsák) szintén adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

2. Munka- és védőruha
ITJ 67-76Munkásvédelmi bőrcikk
ITJ 68-11-2Férfi bakancs
ITJ 68-11-8Férfi azbeszt lábbeli
ITJ 68-11-9Egyéb férfi lábbeli (különleges
ipari cipők)
ITJ 68-12-2Női bakancs
ITJ 68-12-54Gyógycipő
ITJ 68-12-8Női azbeszt lábbeli (különleges
ipari cipők)
ITJ 68-12-9Egyéb női lábbeli (különleges
ipari cipők)
ITJ 68-14-2Fiú bakancs
ITJ 68-15-2Leány bakancs
ITJ 68-31-11Férfi munkavédelmi csizma
ITJ 68-31-19Egyéb férfi gumicsizma
ITJ 68-31-4Férfi munkavédelmi gumiba-
kancs
ITJ 68-31-5Cipőre húzható férfi munkavé-
delmi gumilábbeli
ITJ 68-32-11Női munkavédelmi csizma
ITJ 68-32-19Egyéb női gumicsizma
ITJ 68-32-4Női munkavédelmi gumibakancs
ITJ 68-32-5Cipőre húzható női munkavédel-
mi gumilábbeli
ITJ 68-41-12Férfi munkavédelmi műanyag
csizma
ITJ 68-41-2Férfi műanyag bakancs
ITJ 68-42-12Női munkavédelmi műanyag
csizma
ITJ 68-42-2Női műanyag bakancs
ITJ 68-42-31Női műanyag száras cipő
ITJ 75-54Azbeszt ruházat
ITJ 76-11Férfi alsóruházat szövött techno-
lógiával készült anyagból
ITJ 76-12Női alsóruházat szövött techno-
lógiával készült anyagból
ITJ 76-17Alsóruházati védőruha kötött
technológiával készült anyagból
ITJ 76-27Alsóruházali védőruha kötött-
hurkolt technológiával készült
anyagból
ITJ 76-37Alsóruházati védőruha egyéb
technológiával készült anyagból
ITJ 77-16Munka- és védőruházat szövött
technológiával készült anyagból
ITJ 77-26Munkaruha és védőruházat kö-
tött-hurkolt technológiával ké-
szült anyagból
ITJ 77-36Munkaruha és védőruházat bőr-
ből
ITJ 77-46Munka- és védőruházat egyéb
technológiával készült anyagból
ITJ 78-45Munkaruházati és védőkesztyű
ITJ 78-68Munkaruha és védőruházati ka-
lap és sapka

3. Formaruha a közlekedési és postai szolgáltatói munkakörökben

ITJ 67-61-19Crew bőrönd
ITJ 67-62-12Női válltáska
ITJ 67-62-92Crew táska
ITJ 68-11-34Férfi száras cipő
ITJ 68-11-35Férfi félcipő
ITJ 68-11-36Férfi szandál
ITJ 68-11-44Férfi magasszálú télicipő
ITJ 68-12-35Női félcipő
ITJ 68-12-36Női szandál
ITJ 76-11-11Férfi rövid ujjú ing
ITJ 76-11-12Férfi hosszú ujjú ing
ITJ 76-11-13Férfi ingkabát
ITJ 76-21-14Férfi póló
ITJ 76-21-4Ingpóló
ITJ 76-22-43Női póló
ITJ 77-11-11Férfi átmeneti kabát
ITJ 77-11-19Férfi nyári, téli dzseki
ITJ 77-11-41Férfi nyári zubbony
ITJ 77-11-51Orkán
ITJ 77-11-52Férfi téli nadrág
ITJ 77-11-75Dzseki
ITJ 77-12-13Női átmeneti kabát
ITJ 77-12-19Női nyári, téli dzseki
ITJ 77-12-42Női mellény
ITJ 77-12-44Női blúz
ITJ 77-12-45Női rövid és hosszú ujjú blúz
ITJ 77-16-7Női színes köpeny
ITJ 77-21-42Férfi kötött mellény
ITJ 77-21-44Férfi pulóver
ITJ 77-22-42Női kötött mellény
ITJ 77-22-44Női pulóver
ITJ 77-22-45Női rövid és hosszú ujjú blúz
ITJ 77-23-44Mellény
ITJ 77-31-91Bunda
ITJ 77-41-14Férfi esőkabát
ITJ 77-41 - 19Férfi pelerin hóvédő
ITJ 77-41-2--7 Férfi esővédő kétrészes ruha
1TJ 77-41-52Férfi nadrág (ballon, téli bélelt)
ITJ 77-41-59Férfi rövid nadrág
ITJ 77-42-19Női pelerin hóvédő
ITJ 77-42-39Női esővédő kétrészes ruha
ITJ 77-42-52Női téli, bélelt, szövetnadrág
ITJ 77-42-55Női szoknya (ballon, téli szövet)
ITJ 77-42-59Női nadrágszoknya
ITJ 78-63-31Férfi sapka
ITJ 78-64-9-2Női kalap hírlaposnak
ITJ 78-65-31Női barett sapka

Az előzőekben felsorolt termékcsoportokba tartozó egyenruházat és védőruházat rendeltetésszerű használatához nem nélkülözhető tartozékok akkor is adómentes természetbeni juttatásnak minősülnek, ha a felsorolásban nem szerepelnek.

E melléklet alkalmazásában a statisztikai besorolási számmal meghatározott termékek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ) az 1993. július 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változtatása az adókötelezettséget nem változtatja meg."

5. számú melléklet az 1993. évi CI. törvényhez

"5. számú melléklet az 1991. évi XC. törvényhez

A 29/A. § (6) bekezdésében említett kivételek a következők:

1. Nem kell a 29/A. § szerinti adót megfizetnie a közlekedési tevékenységet folytató kifizetőnek

a) a munkavállalójának

b) a nyugdíjasának

c) azon volt munkavállalójának, aki rokkantságot vagy maradandó egészségromlást okozó üzemi balesetet szenvedett

d) a halálos üzemi balesetet szenvedett munkavállalója igényjogosult hozzátartozójának

e) a szakmai gyakorlatot végző szakmunkástanulójának

adott utazási kedvezmény összege után, valamint az a) és b) pontban említett személy e törvény hatálybalépését követően igényjogosulttá vált hozzátartozójának adott utazási kedvezményből évente legfeljebb hat alkalommal igénybe vett kedvezmény összege után.

2. E melléklet alkalmazásában közlekedési tevékenységet folytató kifizető

a) az aki/amely autóbusszal, villamossal, trolibusszal, földalatti (kéregvasút és metró), helyiérdekű, fogaskerekű vasúttal, siklóval, függőpályás vasúttal menetrend szerint személyszállítást bonyolít, feltéve, hogy a tárgyévet megelőző évi, ennek hiányában a tárgyévi várható nettó árbevételének legalább 75 százaléka az előzőekben említett tevékenységből származik;

b) a közforgalmú vasút; az elkülönült, egységes vasútegészségügyi szervezet és a vasutas nyugdíjfolyósító szervezet;

c) az, aki/amely menetrend szerint vízi járművel személyszállítást bonyolít.

3. E melléklet alkalmazásában igényjogosult hozzátartozónak kell tekinteni a jogosulttal közös háztartásban élő házastársat (élettársat), továbbá gyermeket 16 éves koráig, illetve nappali tagozatos iskolai tanulmányai befejezéséig.

4. Az 1. pontban foglalt rendelkezés az. e törvény hatálybalépését követően igényjogosultságot szerzők esetében a közlekedési tevékenységet folytató kifizető által működtetett, valamint ezen említett kifizetők között az e törvény kihirdetésének napján fennálló megállapodások hatálya alá tartozó belföldi vonalra, viszonylatra és járatra adott kedvezményre vonatkozik.

5. Az e törvény hatálybalépését megelőzően igényjogosultak esetében nem kell a 29/A. § szerinti adót megfizetnie

a) a közlekedési tevékenységet folytató kifizetőnek az 1. a) és b) pontokban említett személy igényjogosult hozzátartozójának adott azon utazási kedvezménye után, amely őt e törvény kihirdetése napján is megillette;

b) az 1989. december 31-ével megszűnt VOLÁN Vállalatok Központja és az irányítása alá tartozott kifizetőnek jogutódjának, valamint a többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaságnak azon utazási kedvezmény után, amely 1. a)-e) pontokban említett személyt és igényjogosult hozzátartozóját c törvény kihirdetése napján is megillette;

c) a kifizetőnek, azon utazási kedvezmény után, amelyet a közforgalmú vasúttal korábban fennállt munkaviszonya alapján vasúttól illetmény nélküli szabadságon lévő olyan magánszemélynek ad, aki vasúthoz kapcsolódó tevékenységet végez oktatási intézménynél, vasutas önsegélyező egyesületnél, vasutas érdekvédelmi szervezetnél, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnál, vasutas múzeumnál, vasutas kultúrintézménynél, továbbá az illetmény nélküli szabadsága alatt nyugdíjazták, feltéve, hogy az adott utazási kedvezmény, az említett magánszemélyt e törvény kihirdetése napján is megillette.

6. Nem kell a 29/A. § szerinti adót megfizetnie a közforgalmi vasút többségi részesedésével az. e törvény hatálybalépését követően létrejött gazdasági társaságnak azon utazási kedvezmény után, amelyet az 1. a)-e) pontokban említett személynek és igényjogosult hozzátartozójának az alapítás vagy az átalakulás időpontjában őt megillető jogcímen és mértékben juttat.

7. Nem kell a 29/A. § szerinti adót megfizetni a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a Közlekedési Főfelügyelet hatósági feladatokat ellátó köztisztviselőjének, közalkalmazottjának a munkaköri feladatai ellátása érdekében juttatott utazási kedvezmény után, valamint, ha c törvény kihirdetése napján is megillette

a) a politikai okból rehabilitált (kárpótlással igényjogosultságot szerzett);

b) a Pro Ferrovia és a Széchenyi-díjban részesített magánszemélynek adott utazási kedvezmény után.

8. Nem kell a 29/A. § szerinti adót megfizetni a Magyar Posta Vállalat munkavállalóit és nyugdíjasait megillető csomagfeladási kedvezmény után."

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. november 23-i ülésnapján fogadta el.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[4] E törvény 31. § (2) bekezdése alapján korában lép hatályba. Hatályos 1992.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[7] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[9] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[10] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[11] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[14] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[15] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[16] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[17] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[18] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[19] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[20] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[21] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[22] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[23] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[25] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[27] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[28] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[29] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[30] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[31] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[32] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[33] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[34] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[35] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[36] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXVII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[37] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCII. törvény 180. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[38] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCII. törvény 180. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[39] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCII. törvény 180. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[40] E törvény 31. § (2) bekezdése alapján korában lép hatályba. Hatályos 1992.01.01.

Tartalomjegyzék