13/1993. (VIII. 17.) IM rendelet

a bíróságok létszám- és bérgazdálkodásáról

A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvényt módosító 1992. évi LXV. törvény 9. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel és az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

A megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság) éves költségvetésében meghatározott béralapelőirányzattal fejezet szinten az igazságügyminiszter, megyei szinten a megyei bíróság elnöke gazdálkodik (a továbbiakban: bér- és létszámgazdálkodás).

2. §

A béralap-előirányzat elkülönítve tartalmazza a bírák, a bírósági titkárok, a bírósági fogalmazók, a bírósági tisztviselők, az ügykezelők és a fizikai dolgozók engedélyezett állásának bérét.

3. §

A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Bsz.) meghatározott esetekben a bér- és létszámgazdálkodási jogkör gyakorlására fejezet szinten az igazságügyminiszter az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben, a megyei bíróságok és a területükön működő helyi bíróságok vonatkozásában a megyei bíróság elnöke a megyei bírói tanáccsal egyetértésben jogosult.

4. §

(1) Az igazságügyminiszter a bér- és létszámgazdálkodási jogkörében jogosult az éves költségvetési tervben a bíróságok cím béralap-előirányzatának előterjesztésére, annak jóváhagyása után - a bér- és létszámfejlesztésre is kiterjedően - a megyei bíróságok béralap-előirányzatának véglegesítésére, a felhasználás ellenőrzésére, továbbá a bíróságok bírói, bírósági titkári, bírósági fogalmazói munkakörben dolgozóinak munkakörönként engedélyezett létszámának meghatározására.

(2) A béralap-előirányzat felhasználása és ellenőrzése körében az igazságügyminiszter

a) a bírák kinevezésekor, valamint a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők esetén megállapítja a személyi alapbért és bérpótlékot;

b) a feladatok végleges csökkenése esetén - az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben, a bírák vonatkozásában a Bsz. rendelkezéseivel összhangban - létszámcsökkentést, és ennek megfelelő béralapelvonást rendelhet el;

c) a hat hónapot meghaladóan be nem töltött álláshelyeket - a hozzájuk tartozó béralappal vagy annak egy részével - az elvonással érintett megyei bíróság elnökének meghallgatása után az Országos Bírói Tanács előzetes hozzájárulásával ideiglenesen átcsoportosíthatja;

d) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állás meg-üresedése esetén a felszabaduló személyi alapbérrel és bérpótlékkal rendelkezik, az állás betöltésekor az esetleg szükséges bérkülönbözetet - ha a megyei bíróság béralap-előirányzata arra fedezetet nem nyújt - biztosítja;

e) rendelkezik továbbá a megyei bírósági elnökök három hónapon túli távolléte (betegség, fizetés nélküli szabadság, egyéb) miatt keletkezett bérmegtakarítással;

f) meghatározott közös célra történő felhasználás érdekében rendelkezhet a megyei bíróságok egyéb okból fel nem használt bérmegtakarításával, az Országos Bírói Tanács előzetes egyetértésével.

5. §

(1) A megyei bíróság elnöke a bérgazdálkodási jogkörében jogosult

a) az éves költségvetési tervben a megyei bíróság - a bér- és létszámfejlesztésre is kiterjedő - béralap-előirányzatára vonatkozó javaslat előterjesztésére, a költségvetés jóváhagyása után a helyi bíróságok béralap-előirányzatának véglegesítésére és a felhasználás ellenőrzésére, a bíróságok tisztviselői, ügykezelői és fizikai munkakörben dolgozóinak munkakörönként engedélyezett létszámának meghatározására;

b) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők, továbbá a bírák, a bírósági tisztviselők, ügykezelők és fizikai dolgozók személyi alapbérének és bérpótlékának, továbbá a kötelező és soron kívüli béremelés összegének megállapítására;

c) a megyei bíróság béralapjának terhére a bírói, a bírósági titkári, a bírósági fogalmazói munkakörökben az Igazságügyi Minisztérium Igazságszolgáltatási Hivatalának (a továbbiakban: Igazságszolgáltatási Hivatal) előzetes engedélyével a létszámhelyek átcsoportosítására;

d) a megyei bíróságok béralapjának terhére a bírósági tisztviselői, az ügykezelői és a fizikai munkakörre rendszeresített állásokat megszüntetheti, módosíthatja, erről az Igazságszolgáltatási Hivatalt utólag köteles tájékoztatni.

(2) A megyei bíróság elnöke a megyei bíróság béralapjának terhére az (1) bekezdés d) pontjában említett munkakörökben az álláshelyeket más munkakör betöltésével, illetve kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állás létesítésével leterhelheti, erről az Igazságszolgáltatási Hivatalt utólag köteles tájékoztatni.

(3) A megyei bíróság elnöke a megyei bíróság béralapjának terhére, azon belül a megbízási díjakra előirányzatot képezhet.

(4) A megyei bíróság elnöke a rendelkezésére álló bérmegtakarítást felhasználhatja. A felhasználás történhet

a) a tartós bérmegtakarításból soron kívüli béremelésre és bérpótlék létesítésére;

b) nem tartós bérmegtakarításból helyettesítés és túlmunka díjazására, meghatározott időre állás szervezésére, egyéb célokra.

(5) A megyei bíróság elnöke a bér- és létszámgazdálkodás körében köteles az Igazságszolgáltatási Hivatal részére adatot szolgáltatni.

6. §

A helyettesítési és a túlmunkáért járó díjazást az elrendelésre jogosult vezető állapítja meg. A helyettesítés díjazása a bíróság bérmegtakarításából fedezhető.

7. §

A megyei bíróságok közötti kirendelés esetén a kirendelt munkavállaló személyi alapbére és bérpótléka a fogadó megyei bíróság béralapját terheli.

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a bíróságoknál foglalkoztatott közalkalmazottak béralap-előirányzatával való gazdálkodásra is megfelelően alkalmazni kell.

(2)[1]

Dr. Balsai István s. k.,

igazságügyminiszter