18/1993. (VII. 1.) PM rendelet

a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 79. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

A mérőberendezés

1. §

(1) A Jszt. 14. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott üzemakadály észlelése esetén a vámhivatalhoz a bejelentést írásban, 2 példányban kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a mérőberendezés típusát, számát, számlálókészülékének állását, az üzemakadály bekövetkezésének idejét és okát.

(2) A mérőberendezés működésében keletkező minden olyan rendellenességet, amely a mérés pontosságát befolyásolja, üzemakadálynak kell tekinteni.

(3) A mérőberendezés működésében mutatkozó üzemakadály észlelésekor az azzal összekapcsolt berendezésen a termelést azonnal meg kell szüntetni.

(4) Üzemakadály esetén a vámhivatal annak elhárítására haladéktalanul köteles intézkedni.

(5) Ha a mérőberendezést helyben nem lehel kijavítani, a termelést csak másik mérőberendezés felszerelése után szabad folytatni. A szeszmérő gép mérődobját a helyszínen kicserélni vagy kijavítani nem szabad.

2. §

(1) A Jszt. 24. §-ában foglaltak alapján a gyártott szesz mennyiségét az erre a célra rendszeresített szeszmérő géppel kell mérni.

(2) A termelt szesz mennyiségének mérésére a szeszüzem - a termelőképességének megfelelő - az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) által hitelesített Siemens-, Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gépet alkalmazhatja. Más rendszerű mérőműszer alkalmazását a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) engedélyezheti, ha az a jövedéki érdekeket nem veszélyezteti és az OMH hitelesítette.

(3) Szeszmérő gép előállításával és javításával az foglalkozhat, aki erre az országos parancsnokságtól engedélyt kapott. A szeszmérő gépet előállító vagy javító üzem az engedélyezett géptípusokon bármilyen szerkezeti vagy egyéb változtatást csak az országos parancsnokság előzetes engedélyével végezhet.

(4) A szeszüzemben a kozmaolaj mérésére - ha azt nem semmisítik meg - külön szeszmérő gépet kell alkalmazni.

(5) Szeszfőzdében a végleges elő- és utópárlatot - ha annak mérésére külön szeszmérő gép nincs beállítva -hivatalos zár alatt tartott hitelesített edényben kell összegyűjteni a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(6) Ha a szeszfőzde nem tart igényt a bérfőzés során keletkezett végleges elő- és utópárlatra, köteles azt az alszeszvízgyűjtő aknába vezetéssel megsemmisíteni.

(7) A szeszmérő gépet a vámhivatal a felelős üzemvezető jelenlétében szereli fel vagy szereli le, amelyről jegyzőkönyvet készít.

(8) A szeszmérő gép alapzatát (lábazatát) úgy kell a szeszüzem üzemben tartójának (a továbbiakban: üzemben tartó) kialakítania, hogy az megfeleljen a pontos méréshez szükséges - a vámhivatal által meghatározott - feltételeknek.

3. §

(1) A vámhivatal az 1. §-ban meghatározott üzemakadály esetén vagy más indokolt esetben hivatalból vagy az üzemben tartó kérésére a Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gép mérési pontosságát próbaméréssel ellenőrizheti. A Siemens típusú szeszmérő gépen a próbamérést csak az OMH végezheti el a vámhivatal jelenlétében. A próbamérésről a vámhivatal, illetve az OMH jegyzőkönyvet készít.

(2) Ha a szeszmérő gép ellenőrzésekor a maximált hőmérő +70 °C-nál magasabb hőmérsékletet jelez, a szeszmérő gép mérési pontosságának ellenőrzése céljából azonnal próbamérést kell tartani, és a próbaszesz szeszfokát vegyvizsgálattal kell megállapítani.

4. §

(1) A vámhivatal a mérőberendezést határozattal mérési célra alkalmatlanná nyilvánítja és használatát megtiltja, ha

a) bármely ellenőrzés során a mérési pontosságot befolyásoló olyan hibát észlel, amelyet a mérőberendezés kitisztításával vagy helyszíni javításával nem lehet megszüntetni, vagy

b) a próbaméréskor a szeszmérő gép mérési pontatlansága az 1%-ot meghaladja, vagy

c) a próbaszesz számított és tényleges mennyisége közötti különbözet a számított mennyiség 30%-ánál több.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a Jszt. 14. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat elleni fellebbezés tárgyában a Vám- és Pénzügyőrség Területi Parancsnoksága (a továbbiakban: területi parancsnokság) soron kívül dönt. A döntésig a mérőberendezés nem használható.

A hivatalos zár

5. §

(1) A vámhivatal - ha a Jszt. úgy rendelkezik - a jövedéki engedéllyel rendelkező üzem berendezéseit a jövedéki érdek biztosítása céljából hivatalos zárral látja el. A jövedéki üzemet úgy kell berendezni és hivatalos zárral biztosítani, hogy jövedéki terméket az üzemi berendezés zárt rendszeréből, a mérőberendezés kikerülésével, illetve a hivatalos zár megsértése nélkül kivenni vagy jövedéki ellenőrzés alól elvonni, valamint az üzemi berendezést rendeltetésétől eltérően használni ne lehessen.

(2) Hivatalos zárat kell alkalmazni

a) a szeszgyárban a véghűtőre, az összekötő csőre, az epruvettára és a szeszmérő gépre;

b) a mezőgazdasági szeszüzemben - az a) pontban felsoroltakon kívül - minden olyan berendezésre és csővezetékre, amelyből szeszes folyadékot a szeszmérő gép kikerülésével elvezethetnek;

c) a szeszfőzdében a zárt rendszerű teljes üzemi berendezésre, beleértve a finomítókészülék alszesz-vízelvezető csövét is;

d) az italgyárban a szesztartályra, a gyártótartályra, a készárutartályra és a folyadék állását jelző mércére;

e) a sörgyárban és a sörfőzdében az ászoktartályra, a nyomó- és fejtőtankra, a folyadék állását jelző mércére;

f) a kőolajtermékek tárolására szolgáló hitelesített tartályok folyadékállását jelző mércére, csővezetékes szállítás esetén a hitelesített áramlásmérőre;

g) a vámhivatali engedély megszerzéséig azokra a szeszgyártásra alkalmas készülékekre, amelyeket rendeltetésszerűen nem a szesz előállítására használnak, kivéve a Jszt. 27. § (4) bekezdésében szereplő készülékeket.

(3) Az üzemben tartó a hivatalos zárak alkalmazása céljából a vámhivatal által megjelölt üzemi berendezéseken, csővezetékeken, csapokon, a karimakötések csavarjain, a hollandi csavarkötéseken - amennyiben az a rendeltetésszerű használatot nem veszélyezteti - a célnak megfelelő furatokat, fülecseket köteles készíteni. A hivatalos zárral biztosított fémből készült csövek és készülékek javítása csak kemény forrasztással (hegesztéssel) végezhető.

(4) A csőcsatlakozások és az üzemi berendezés egyes részei, valamint szerelvényei - ha a jövedéki érdekek indokolják - borító (arra alkalmas fémből készült védőburkolat) alá helyezhetők.

6. §

(1) Az üzemi berendezésről a hivatalos zárat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak vám- és pénzügyőrség ellenőrzéssel megbízott tagja távolíthatja el.

(2) Ha a hivatalos zár alá vett üzemi berendezés javítása, tisztítása vagy bármely más ok miatt a hivatalos zár levétele válik szükségessé, vagy ha a hivatalos zár megsérült, illetve elhasználódott, azt a vámhivatalnál az ok megjelölésével - írásban, két példányban - azonnal be kell jelenteni.

(3) A felelős üzemvezető jogosult levenni a hivatalos zárat a Jszt. 14. § (4) bekezdésében meghatározott kivételes esetekben, vagy ha a bejelentett karbantartás, javítás során további zárlevétel vált szükségessé, és arra a vámhivatal engedélyt adott.

(4) A felelős üzemvezető a hivatalos zár levételét - a levétel időpontjának feltüntetésével - a termelési naplóba köteles bejegyezni, a levett hivatalos zárat köteles megőrizni, és a vámhivatal kiküldöttjének átadni.

(5) A jövedéki üzemben alkalmazott hivatalos zárakról a vámhivatal jegyzéket készít. A jegyzék egy példányát a vámhivatal kezeli, a másik példányát a jövedéki üzemben kell tartani.

(6) A hivatalos zárak felhelyezésének módját - a jövedéki üzem sajátosságainak megfelelően - az országos parancsnokság szabályozza.

A jövedéki üzem ellenőrzési szempontú minősítése

7. §

(1) A Jszt. 11. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az engedélyezési eljárás alkalmával a területi parancsnokság vizsgálja, hogy a jövedéki üzem megfelel-e a törvényben az ellenőrzési szempontból indokolt követelményeknek.

(2) A területi parancsnokság a jövedéki engedély kiadását megtagadja, ha

a) a jövedéki termékek mennyiségi megállapításának feltételei (mérőeszközök, műszerek, hitelesített tartályok, a szeszüzemekben szeszmérő gépek stb.) nem biztosítottak;

b) az üzemi berendezéseket, csőcsatlakozásokat nem úgy alakították ki, hogy azokon a hivatalos zárak alkalmazhatók legyenek;

c) az adózatlan jövedéki termékek, a zárjegyeket tároló raktárhelyiségek nem biztonságosak, olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek.

(3) A Jszt. 11. § (3) bekezdésében meghatározott iratok alapján és a helyszín megtekintése során a területi parancsnokság megbízásából a vámhivatal meghatározza a termelő berendezéseknek azokat a kritikus pontjait, ahol hivatalos zárat, borítót kell alkalmazni. A jövedéki alany a berendezést ennek megfelelően köteles kialakítani.

(4) A jövedéki alany az üzemi helyiségeket és az üzemi berendezéseket azonosítás céljából szembetűnően köteles megjelölni. Üzemi helyiségnek tekintendő az a helyiség, amelyben a jövedéki terméket előállítják, tárolják, raktározzák, feldolgozzák, továbbá, amely az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben van.

(5) Az üzemi berendezéseket a vonatkozó műszaki szabványban meghatározott színűre lehet befesteni, kivéve a szeszüzemben az üzemi berendezés zárt rendszerébe beépített gyűjtőedényeket, tartályokat, a szeszpárát és szeszt vezető csöveket, valamint a borítókat, amelyeket befesteni nem szabad.

(6)[1] Amennyiben a Jszt. másként nem rendelkezik, a folyékony halmazállapotú jövedéki termék tárolására, szállítására szolgáló tartályt és hordót a mérésügyről szóló jogszabályok előírásai szerint hitelesíttetni kell. A tárolótartályok hitelesítésének időpontját a hivatalos zár egyidejű felhelyezése céljából a vámhivatalhoz be kell jelenteni.

(7)[2]

(8) Ha a jövedéki engedély kérelmezője vagy a jövedéki alany a (7) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, köteles a területi parancsnokságot a nyilvántartási és bizonylati rendszeréről tájékoztatni, az erre vonatkozó szabályzatát rendelkezésre bocsátani.

8. §

(1) A Jszt. 27. § (4) bekezdésében szereplő készülékek kivételével a szeszgyártásra alkalmas, de rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használt készülékre a Jszt. 27. § (3) bekezdésében meghatározott vámhivatali engedélyt csak olyan jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy részére lehel megadni, amely (aki) szesz előállításával és forgalomba hozatalával nem foglalkozik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt készüléket a vámhivatali engedély megszerzéséig hivatalos zár alatt kell tartani.

(3) Az ellenőrzés alatt álló készüléket az üzemben tartó csak a vámhivatal felügyelete mellett semmisítheti meg.

A vegyvizsgálat

9. §

(1) A Jszt. 28. §-ának alkalmazása szempontjából vitás esetnek minősül és a minőséget, szesztartalmat vegyvizs-gálattal kell megállapítani, ha

a) a próbaszesz mennyisége a szesztartalom megállapításához nem elég;

b) a próbaszesz vámhivatal által megállapított szeszfokát a jövedéki alany vitatja;

c) a próbaszesz valódi szeszfoka a szabvány szerinti legalacsonyabb mértékét nem éri el;

d) gyanú merül fel arra, hogy a próbaszesz fajsúlyát vegyszerek hozzáadásával vagy más módon megváltoztatták;

e) a készletben lévő szesz foktartalma, minősége, fajtája más módon nem állapítható meg, vagy erre nézve az ellenőrző és az üzemben tartó között vita merül fel;

f) az a szesz jövedéki ellenőrzés alóli elvonásának bizonyításához szükséges;

g) gyanú merül fel arra, hogy a jövedéki ellenőrzés alól elvont szeszbe cukrot vagy ízesítő anyagot (aromát) kevertek.

(2) Ha a próbaszesz mennyisége a vegyvizsgálathoz sem elég, a termelt szesz mennyiségét a szesztermelési napló adatai alapján kell megállapítani.

(3) Ha a vegyvizsgálatra az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben került sor, a vegyvizsgálat költségei az üzemben tartót terhelik.

(4) Abban az esetben, ha a vegyvizsgálatra az (1) bekezdés d)-g) pontjaiban meghatározott okok miatt kerül sor és annak alapján visszaélést állapítottak meg, a vegyvizsgálat költségeit az elkövető terhére eljárási költségként kell megállapítani.

10. §

(1) A vegyvizsgálat céljára a hivatalos mintát a vámhivatal az ellenőrzött üzem felelős üzemvezetőjének jelenlétében, a mintavételi szabvány előírásai szerint veszi. A mintát és a mintavételhez szükséges engedélyt az köteles díjmentesen rendelkezésre bocsátani, akinek a rendelkezése alatt lévő szeszből a mintát veszik.

(2) A szeszből a hatályos mintavételi szabványban előírt módon vett hivatalos, kereskedelmi vagy üzemi mintákról az üzemben tartó az 1. számú melléklet szerint nyilvántartást köteles vezetni. A minták összesített - a vámhivatal által jóváhagyott - mennyiségét az időszaki elszámoláskor egy tételben kell a szeszforgalmi számadásban kiadásba helyezni.

(3) A 9. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben a mintát a vámhivatal veszi, de azt az üzemben tartó köteles a kijelölt laboratóriumba eljuttatni.[3]

(4) Abban az esetben, ha a hivatalos mintavétel a 9. § (1) bekezdése d)-g) pontjaiban meghatározott okok miatt történt, a mintát, valamint a vegyvizsgálati eredmény kifogásolása esetén az ellenmintát minden esetben a vámhivatal köteles a kijelölt laboratóriumba eljuttatni.

(5) A 9. § (1) bekezdés e)-g) pontjának, (4) bekezdésének, valamint a f 0. §-nak a rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a szeszes italok és a sör fajtájának és szeszfokának, továbbá az egyéb jövedéki termékek fajtájának, minőségének a megállapításakor is.

Az eredetigazolás

11. §

(1) A bérfőzésben előállított és a bérfőzetőnek kiadott pálinkáról, fogyasztási borpárlatról az üzemben tartó a vámhivatal által térítés ellenében rendelkezésre bocsátott származási igazolványtömb nyomtatványon köteles a származási igazolványt kiadni.

(2) A származási igazolványt a pálinka, a borpárlat kiadásakor 3 példányban, átírással, a szesztermelési napló adatainak megfelelően kell kiállítani.

(3) Származási igazolványt kell kiállítani a bérfőzető nevére akkor is, ha a pálinkáját, a borpárlatát az üzemben tartó teljes egészében felvásárolja.

(4) A származási igazolvány csak akkor fogadható el igazolásul, ha a pálinka, a borpárlat fajtája azonosítható, és szesztartalmában egy egész foknál nagyobb eltérés nincs.

(5) A származási igazolványtömb nyomtatványt szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. Az üzemben tartó az átvett származási igazolványtömbökről nyilvántartást köteles vezetni. A betelt származási igazolványtömböket az üzemben tartó az utolsó bejegyzés időpontjától számított 5 évig köteles megőrizni.

12. §

(1) A Jszt. 31. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben a bérfőzető új származási igazolvány(ok) kiállítását az üzemben tartótól kérheti. Az üzemben tartó a bevont eredeti származási igazolványt a tömbben maradt példányhoz csatolja.

(2)[4] Az üzemben tartó a főzetőtől felvásárolt pálinka, borpárlat, valamint az elő- és utópárlatból előállított pálinka értékesítése esetén számlát köteles kiállítani, és a vevőnek átadni. Az üzemben tartó az ily módon megszerzett pálinkáról, borpárlatról a külön jogszabályban meghatározott szeszforgalmi számadást köteles vezetni.

(3) A nagy- és kiskereskedő készletében lévő jövedéki termék származásának, beszerzésének igazolására csak eredeti, hiteles bizonylat fogadható el.

(4)[5] A nagy- és kiskereskedő jövedéki alany az igazolásul szolgáló okmányokat

a) amennyiben azok őrzésének helyeként az ellenőrzött telephelyet, üzlethelyiséget jelentette be - az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint - az adóhatósághoz, köteles az ellenőrzés megkezdésekor a vámhivatalnak a helyszínen bemutatni;

b) egyéb esetben (más helyen való őrzés) 3 munkanapon belül köteles a vámhivatal rendelkezésére bocsátani.

(5)[6] Ha az okmányok (4) bekezdés a) pontja szerinti bemutatása amiatt nem teljesíthető, mert azokat könyvelési célból más helyre továbbították, a nagy- és kiskereskedő 3 munkanapon belül köteles a vámhivatalnak azokat átadni.

(6)[7] Ha az okmányok az ellenőrzés időpontjában hatóság, bíróság által folytatott eljárás okán a hatóságnál, bíróságnál találhatók, ezt a körülményt a nagy- és kiskereskedőnek igazolnia kell ahhoz, hogy mentesüljön a (4) és (5) bekezdésben foglaltak teljesítése alól.

(7)[8] A vámhivatal jogosult a jövedéki ellenőrzés adatait az okmányokon feltüntetni.

A készletbevallás

13. §

(1)[9] A Jszt. 17/A. §-ának (9) bekezdése alapján a jövedéki alanya a készletbevallást a készletfelvétel alkalmával, annak első mozzanataként köteles a vámhivatal kiküldöttjének átadni.

(2) A jövedéki alany a készletbevallásban az üzemi (üzleti) helyiségekben tárolt minden adózott és adózatlan jövedéki terméket - tárolóegységenként részletezve - köteles feltüntetni.

(3) A készletbevallásnak tartalmaznia kell

a) a tárolóhely megnevezését;

b) a tárolóegységek (hordó, palack, gyűjtőcsomag, bála, karton stb.) tételszámát, megnevezését és számjelét;

c) a tárolóegységekben lévő jövedéki termék fajtáját és mennyiségét;

d) a készletbevallás átadásának időpontját;

e) a felelős üzemvezető aláírását és nyilatkozatát arról, hogy a készletbevallásban feltüntetett helyeken kívül nem tárolnak máshol jövedéki terméket.

(4) A készletbevallást - a vámhivatal előzetes jóváhagyásával - számítógépes nyilvántartáson keresztül is be lehet nyújtani.

A denaturálás

14. §

(1) A denaturált szesz előállításához használandó denaturáló szerként (a továbbiakban: általános denaturáló szer) 13,5 térfogatrész benzinből, 1,5 térfogatrész piridin purumból, 4 térfogatrész benzolból ós 1 térfogatrész pótszerből álló keveréket kell használni.

(2) A pótszer összetételét az országos parancsnokság állapítja meg. A pótszert az országos parancsnokság pótszerkeverő állomása készíti és adja ki a denaturált szeszt gyártónak.

(3) Az általános denaturáló szert és a denaturált szeszt csak a vámhivatal ellenőrzése mellett szabad készíteni. A denaturáló szer és a denaturált szesz készítésének az időpontját a vámhivatalnál legalább 2 munkanappal korábban be kell jelenteni.

(4) Az általános denaturáló szert olyan arányban kell a denaturálandó szeszhez keverni, hogy minden 100 hektoliterfok szeszre 2 liter általános denaturáló szer jusson.

(5) Az általános denaturáló szerrel denaturált szeszt más szesztől elkülönítve kell tárolni.

(6) Tilos a denaturáló szert a denaturált szeszből egészen vagy részben kivonni, a denaturált szeszhez olyan anyagot keverni, amely a denaturált szesz hatását ízre vagy szagra megváltoztatja.

15. §

(1)[10] A Jszt. 17/B. §-ának (4) bekezdése, illetve 17/C. §-a szerint beszerzett szeszt a vevő (importáló) - ha az a rendeltetésszerű felhasználást nem akadályozza - denaturálni köteles. A denaturálást a gyártástechnológiai eljárásnak megfelelő denaturáló szerrel kell végezni (a továbbiakban: különleges denaturáló szer).

(2) A különleges denaturáló szerrel való denaturálás módját, a denaturáló szert és a finomszeszhez való keverés arányát a vevő (importáló) határozza meg. A denaturálás megtörténtéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Jszt. 9. számú mellékletében meghatározott nyilvántartáshoz kell csatolni. A jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a denaturálás időpontját;

b) a denaturált adómentes szesz valódi szeszfokát, liter és hektoliterfok mennyiségét;

c) a felhasznált denaturáló szer összetételét és mennyiségét;

d) a denaturálás módját;

e) a nyert denaturált szesz mennyiségét.

A jövedéki engedély

16. §

(1) A jövedéki tevékenység folytatásához szükséges engedély iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatvány térítés ellenében a vámhivataloknál és a területi parancsnokságoknál szerezhető be.

(2) A területi parancsnokság, illetve a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője a jövedéki engedélyt a 3. számú mellékletben megfelelő okiraton adja ki.

(3)[11] A jövedéki engedélyben szereplő adatok változását, a jogutódot, illetve a jövedéki tevékenység módosulását - ha a Jszt. 11. §-ának (6) bekezdése másként nem rendelkezik - a 4. számú melléklet szerinti, 1 példányban kitöltött, a vállalkozás vezetője által aláírt és illetékbélyeggel ellátott nyomtatványon (a továbbiakban: bejelentőlap) kell bejelenteni a jövedéki engedélyt kiadó hatósághoz.

(4)[12] Ha a székhely változása következtében a jövedéki alany másik engedélyező hatóság illetékességi körébe kerül át, akkor az eredeti engedélyező hatóság a bejelentőlapot és ahhoz csatolva valamennyi előzetes ügyiratot (az engedélykérelem és a jövedéki engedély irattári példányát) 8 napon belül köteles az illetékessé váló engedélyező hatósághoz további ügyintézés végett megküldeni.

(5)[13] A bejelentőlap az (1) bekezdésben megjelölt helyen, térítés ellenében szerezhető be.

(6)[14] A bejelentőlaphoz csatolni kell

a) a jövedéki alany jövedéki engedélyének eredeti példányát;

b) a vezető személyében bekövetkezett változás esetén a vezető erkölcsi bizonyítványát a Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint;

c)[15] a jövedéki engedély jogutódra való átszállásának bejelentése esetén a jogelőd jövedéki engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás a jövedéki alany cégformájának a megváltozása miatt következett be, a Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének c), f) pontja szerinti, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig a Jszt. 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, a jogutódra vonatkozó okmányokat, igazolásokat,

d)[16] a jövedéki termékek új telephelyen, üzlethelyiségben való nagy- és kiskereskedelmi értékesítése esetén a Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti okmányt.

(7)[17] A bejelentés határideje

a) a bejelentőlap I. pontjában szereplő változások esetében a változás napját követő 15. nap;

b) a bejelentőlap II. pontjában megadott változás esetében a jogutód cégbejegyzési vagy változás bejegyzési kérelme cégbírósághoz történt benyújtásának napja;

c) a bejelentőlap III. pontja szerinti változás esetében a tevékenység megkezdése napját megelőző 30. nap.

(8)[18] Az engedélyező hatóság a bejelentés alapján

a) a bejelentőlap I. és III. pontjában megjelölt változásokról az 5. számú melléklet szerinti okiraton;

b) a bejelentőlap II. pontjában megjelölt változásról a 3. számú melléklet szerinti okiraton

hoz határozatot.

(9)[19] Az engedélyező hatóság a (8) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozat meghozatalával egyidejűleg a jövedéki engedélyen igazolja a kiegészítő engedély kiadását.

(10)[20] Az önkormányzat jegyzője a (3) bekezdés alatti változásokról - a (8) bekezdés szerinti okiratok egy példányának megküldésével - az illetékes vámhivatalt a határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni köteles.

(11)[21] Az a jövedéki alany, aki tevékenységét több telephelyen (üzlethelyiségben) folytatja, a jövedéki engedély és az annak kiegészítésére vonatkozó kiegészítő engedélye kiratokról hitelesített másolati példányt köteles a telephelyein (üzlethelyiségeiben) tartani.

17. §

Ez a rendelet 1993. július 1. napján lép hatályba.

Dr. Becker Pál s. k.,

pénzügyminisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 18/1993. (VII. 1.) PM rendelethez

Mintavételi nyilvántartás

A mintavételi nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) a minta sorszáma;

b) amintavétel időpontja;

c)a mintát vevő szerv (hatóság, üzem stb.) megnevezése;

d)a mintavétel célja (hivatalos, kereskedelmi, üzemi);

e)a vett minta mennyisége hektoliterfokban.

A mintavételi nyilvántartást a felelős üzemvezető a mintavételi jegyzőkönyvek alapján köteles naprakészen vezetni. A mintavételi jegyzőkönyv első példányát - a minta sorszámával ellátva - a mintavételi nyilvántartáshoz kell csatolni, második példánya a mintát kíséri.

2. számú melléklet a 18/1993. (VII. 1.) PM rendelethez

[22]

[23]

3. számú melléklet a 18/1993. (VII. 1.) PM rendelethez[24]

4. számú melléklet a 18/1993. (VII. 1.) PM rendelethez[25]

[26]

[27]

5. számú melléklet a 18/1993. (VII. 1.) PM rendelethez[28]

4. III. része az alábbiak szerint változik:[29]

A jövedéki ellenőrzést a ..................... vámhivatal(ok) végzi(k).

5. IV. része az alábbiak szerint egészül ki:*

A jövedéki engedély a jogutódlás időpontjától, ............-tól, visszamenőleges hatállyal érvényes.

* Csak a cégforma változása miatti jogutódlás esetén töltendő ki.