21/1993. (VIII. 17.) KHVM rendelet

a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről

A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló, a 47/1993. (III. 17.) Korm. rendelettel módosított 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a minisztérium irányítása alá tartozó szakterületeken - az épületnek nem minősülő közlekedési, hírközlési létesítmények, valamint vízi létesítmények tekintetében az ipari és kereskedelmi miniszterrel, a szakértői engedély megadása iránti kérelem benyújtásakor fizetendő díj összegére vonatkozóan a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] A rendelet 1-3. számú mellékleteiben megjelölt szakterületeken szakértőként - az R. 1. §-ának (2) és (4) bekezdésében meghatározott személyeken kívül - az működhet, aki a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter megbízása alapján a közlekedés szakterületén (1. számú melléklet) az 1-5. és a 7. pontokban meghatározott szakterületekre a Közlekedési Főfelügyelettől, a 6. pontban meghatározott szakterületre a Légügyi Igazgatóságtól, a hírközlés szakterületén (2. számú melléklet) a Hírközlési Főfelügyelettől, a vízügy szakterületén (3. számú melléklet) az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól szakértői működésre jogosító engedélyt (a továbbiakban: szakértői engedély) kapott. Szakértői engedély több szakterületre is adható.

(2) Szakértői engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a kérelemben megjelölt szakterületen kiemelkedő ismeretekkel rendelkezik, egyetemi vagy főiskolai végzettsége, valamint

a) egyetemi végzettség esetén legalább nyolcéves;

b) főiskolai végzettség esetén legalább tízéves szakmai gyakorlata van.

(3) Egyetemi vagy főiskolai végzettség nélkül is kaphat szakértői engedélyt az 1. számú mellékletben külön jelzett szakterületen az, aki az ott előírt feltételeknek megfelel.

(4) Ha a mellékletekben megjelölt szakterületre külön szakirányú képesítés is szerezhető, azon a területen szakértő csak az lehet, aki rendelkezik az adott szakirányú képesítéssel.

(5) Szakmai gyakorlati időn a kérelemben megjelölt szakterületen a szakképzettség megszerzése után eltöltött gyakorlati időt kell érteni.

2. §

(1) A szakértői engedély iránti kérelmet az 1. § (1) bekezdésében megjelölt szervhez kell benyújtani.

(2)[2] A szakértői engedély megadása iránti kérelem benyújtásához szakterületenként 4000 Ft, három vagy annál több szakterület megjelölése esetén 10 000 Ft eljárási díjat kell fizetni. Az eljárási díjat a szakértői engedély iránti kérelem elbírálására jogosult szerv által megjelölt számlára - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - kell befizetni.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező

- személyi adatait (nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét),

- iskolai végzettségét, az oktatási intézmény pontos megjelölésével,

- diplomájának (oklevelének) számát és keltét,

- szakképzettségét,

- jelenlegi foglalkozását, beosztását,

- azt, hogy szerepel-e más, és ha igen milyen szakértői nyilvántartásban; továbbá

b) az engedélyezni kért szakterület meghatározását.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) az iskolai végzettséget igazoló oklevél, bizonyítvány hiteles másolatát;

b) az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását, közölve a már nyilvánosságra hozott szakmai publikációk megjelenésének helyét és időpontját;

c) munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban álló kérelmező munkáltatójának a kérelemmel, valamint a kérelmező szakmai működésével kapcsolatos véleményét;

d) a három hónapnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítványt;

e) az eljárási díj befizetését igazoló bizonylatot.

(5) Ha a mellékletekben megjelölt bármely szakterületen a szakértői működés olyan különleges szakismeretet igényel, amelyre kifejezett képesítés az állami oktatás keretében nem szerezhető, az engedélyező a szakértői engedély kiadását vagy megújítását a kérelmező előzetes meghallgatásához kötheti. A meghallgatásnak arra kell irányulnia, hogy a kérelmező rendelkezik-e különleges szakismerettel.

3. §

(1) Annak a kérelmezőnek, aki az R.-ben, valamint az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, a 4. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt ki kell adni.

(2) A szakértői engedély iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz címezve, a határozatot kibocsátó szervhez kell benyújtani.

(3)[3] A jogorvoslati eljárási díja 2000 Ft, amelyet a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg 10032000-01465464 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium gazdálkodó szervezete költségvetési számlájára kell befizetni. A jogorvoslati eljárás díját a minisztérium visszatéríti, ha az eljárás során megállapítható, hogy a kérelem elutasítása jogsértő volt.

4. §

(1) A szakértők nyilvántartását az engedély kiadására jogosult szervek vezetik.

(2) A nyilvántartásnak a 2. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül a szakértői engedély érvényességének idejét, a felfüggesztés kezdetének időpontját és időtartamát, illetve a megvonás időpontját [R. 4. § (2) bekezdése] kell tartalmaznia.

(3) Kérelemre a nyilvántartásba az R. 1. §-ának (2) bekezdésében megjelölt szakértőt is be kell jegyezni.

5. §

(1) A szakértők jegyzékét kétévenként, az újonnan kiadott és megújított engedéllyel rendelkező szakértők jegyzékét évenként a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő közzéteszi.

(2) A jegyzék tartalmazza a szakértő nevét és címét, a szakterület megnevezését, a szakértői engedély számát és az engedély érvényességének idejét.

6. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a közlekedési szakértők működésének engedélyezéséről szóló 12/1988. (XII. 22.) KM rendelet, a posta és távközlés szakterületein a szakértői működés engedélyezéséről szóló 7/1988. (XI. 11.) MP rendelkezés, valamint a vízgazdálkodási szakértői működés engedélyezéséről szóló 26/1972. (V. É. 21.) OVH utasítás hatályát veszti.

(2) A korábbi jogszabályok alapján kiadott, érvényes szakértői működési engedély az abban meghatározott időpontig érvényes.

(3) Jelen rendeletben foglaltakat a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

Dr. Schamschula György s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 21/1993. (VIII. 17.) KHVM rendelethez

A közlekedés szakterületei

1. Vasúti szakterületek

- vasúti pályatervezési

- vasúti felépítményszerkezeti

- vasúti pályaépítési és -fenntartási

- vasúti hídtervezési

- vasúti hídépítési és -fenntartási

- vasúti térvilágítási

- vasúti biztosítóberendezési

- vasútvillamosítási

- vasúti forgalmi és üzemviteli

- vasúti vontatási

- vasúti járműgépészeti (tervezés, üzemeltetés, fenntartás)

- vasúti fuvarozási, szállítmányozási és fuvarjogi

- vasúti rakodásgépesítési

- veszélyes áruk vasúti szállítása

2. Víziközlekedési szakterületek

- nautikai (belvízi, tengeri, sporthajózási)[4]

- hajózási műszaki (kereskedelmi hajózási, sporthajózási)[5]

- hajózási elektronikai (híradástechnikai, fedélzeti navigációs berendezések)

- hajózási kereskedelmi (fuvarozás, szállítmányozás, rakományelhelyezés)[6]

- hajózási jogi

- veszélyes áruk szállítása (belvízi, tengeri),[7][8]

- hajózási és kikötői rakodásgépesítési

- kikötői (technológiai tervezési, üzemeltetési)

A tengeri sporthajózási szakértői engedély további feltétele a legmagasabb sporthajózási fokozatról szóló okmány megléte.

3. Gépjármű-közlekedési szakterületek

- közúti közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelem-zés)

- gépjármű-közlekedési műszaki (javítás, karbantartás)

- gépjármű-üzemeltetési

- közúti fuvarozási, szállítmányozási és fuvarjogi

- közúti járművizsgálati, technológiai és létesítményfenntartási

- mobil rakodógép, rakodásgépesítési

- járműtervezés műszaki

- veszélyes áruk közúti szállítása

4. Útépítési és útfenntartási szakterületek

- úttervezési és forgalomtechnikai

- útépítési-talajmechanikai és víztelenítési

- útpályaszerkezet építési és minősítési

- útüzemeltetési és -fenntartási

- közúti hídtervezési

- közúti hídépítési és -fenntartási

5. Városi közlekedési szakterületek

- városi közlekedéstervezési, forgalomszervezési

- helyi közforgalmú vasúti áramellátási, jelző- és biztosítóberendezési

- helyi közforgalmú vasúti járműgépészeti és karbantartási

- helyi közforgalmú vasúti pályaszerkezeti

- mozgólépcső-gépészeti és -üzemeltetési

6. Légiközlekedési szakterületek

- merevszárnyú repülőgép légiüzemeltetési (5700 kg alatti max. felszállótömegű, illetve 5700 kg vagy nagyobb felszállötömegű)[9]

- forgószárnyú repülőgép légiüzemeltetési[10]

- levegőnél könnyebb légijármű tervezési, gyártási, javítási, üzemeltetési[11]

- ejtőernyő tervezési, gyártási, javítási, üzemeltetési[12]

- merevszárnyú repülőgép műszaki üzemben tartási, karbantartási (teljes, hajtómű, sárkány, avionika)

- forgószárnyú repülőgép műszaki üzemben tartási, karbantartási (teljes hajtómű, sárkány, avionika)

- merevszárnyú repülőgép műszaki tervezési, építési (hajtómű, sárkány, avionika)

- forgószárnyú repülőgép műszaki tervezési, építési (hajtómű, sárkány, avionika)

- légiforgalmi, irányító,[13][14]

- légi-közlekedésbiztonsági (merevszárnyú repülőgép, forgószárnyú repülőgép, levegőnél könnyebb légijármű, ejtőernyő)

- különleges (távközlési, irányítási) berendezések műszaki

- veszélyes áruk légiszállítása

- repülőtér tervezési, üzemeltetési (mesterséges burkolatú futópályás, füves munkaterületű)

- repülésvédelmi

7. Egyéb szakterületek

- közlekedésgazdasági

- közlekedési rendszer- és hálózattervezési

- közlekedési informatikai

- közlekedési környezetvédelmi

2. számú melléklet a 21/1993. (VIII. 17.) KHVM rendelethez

A hírközlés szakterületei

1. Postai szakterületek

- postaforgalmi technológiai

- postaszállítási

- hírlapterjesztési

- bélyegszakértői

2. Távközlési szakterületek

- távközlési rendszertechnikai

- rádióhullám terjedési

- rádiórendszer technikai

- rádiótávközlési hálózattervezési

- rádió adástechnikai

- kapcsolástechnikai

- hálózattechnikai

- vezetékes átviteltechnikai

- mikrohullámú átviteltechnikai

- televízió adástechnikai

- rádiófrekvenciás zavarelhárítási és zavarméréstechnikai

- távíró és adatátviteli

- űrtávközlési technikai

- rádiótelefon technikai

- műsorvétel, KTV rendszeri

- távközlés hálózatépítési

- távközlési hálózattechnológiai (elemek, szerelés, mérés)

- távközlési hálózatvédelmi (korrózió, elektromos zavarás stb.)

- távközlési jogi

3. számú melléklet a 21/1993.(VIII. 17.) KHVM rendelethez

A vízügy szakterületei

1. Ivó- és iparivíz-ellátás, víztisztítás

2. Csatornázás, szennyvíztisztítás

3. Árvízvédelem

4. Folyó- és tószabályozás

5. Mezőgazdasági vízszolgáltatás, tógazdaságok létesítése és üzemeltetése

6. Vízrendezés, belvízvédelem

7. Vízgépészet

8. Vízanalítika és vízminőség-védelem

9. Vízkészletgazdálkodás 10. Vízfeltárás, kútfúrás

A szakértő az ezekkel kapcsolatos vízépítési földművek, műtárgyak és acélszerkezetek tervezésére, kivitelezésére, szerelésére, fenntartására és üzemeltetésére is nyilváníthat szakértői véleményt.

4. számú melléklet a 21/1993. (VIII. 17.) KHVM rendelethez