25/1993. (IX. 25.) PM-NGKM együttes rendelet

a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet módosításáról

A vám- és pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 9/1966. (II. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. §

A 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 28. §-ának (4)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép; egyidejűleg a 28. § további (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nemzetközi megállapodás, egyezmény és annak végrehajtására kiadott jogszabály egyes vámáruk és áruk származásának megállapításához, a Kereskedelmi Vámtarifa II. hasábjában meghatározott vámtételnél kedvezőbb vámtétel vagy egyéb kedvezmény alkalmazásához eltérő, illetve kiegészítő feltételeket is megállapíthat.

(5) A Kereskedelmi Vámtarifa I. hasábjában meghatározott vámtétel, valamint e rendelet 74. §-a szerinti vámmentesség igénybevételéhez a származást és a közvetlen vásárlás tényét igazolni kell.

(6) Az Európai Közösségek és a Magyar Köztársaság közötti megállapodás hatálya alá tartozó vámáruk és áruk esetében a vám és egyéb kedvezmények igénybevétele céljából az áruk származását és a közvetlen szállítást EUR.l szállítási bizonyítvánnyal vagy EUR.2 okmánnyal kell igazolni.

(7) Az Európai Közösségekkel a textil- és ruházati termékek kereskedelmének mennyiségi rendszeréről aláírt jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk, vámáruk származásának meghatározása vagy a Társulási Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvének vonatkozó szabályai, vagy az R. 10. számú mellékletében kihirdetett származási szabályok szerint történik. A származás igazolásaként a (6) bekezdés szerinti származást igazoló okmányok, vagy az exportőr, vagy annak képviselője által a számlára vagy más kereskedelmi okmányra vezetett, az áru származására vonatkozó (a megfelelő egyezményt vagy megállapodást is megjelölő) nyilatkozat fogadható el. Ezen túlmenően export esetén a 10. számú mellékletben meghatározott származási bizonyítvány is szolgálhat a származás igazolására. Amennyiben az okmányok hitelességével vagy a valódi származással kapcsolatos kétely merül fel, a vámkezelés okmányait az országos parancsnoksághoz kell felterjeszteni, a vámkezelést pedig a kérdés tisztázásáig fel kell függeszteni.

(8) A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (a továbbiakban: CEFTA) hatálya alá tartozó áruk, vámáruk esetében a vám- és egyéb kedvezmények igénybevétele céljából származási és a közvetlen szállítást EUR.l szállítási bizonyítvánnyal, illetve EUR.2 okmánnyal, vagy az árut, vámárut kísérő számlán tett "származási nyilatkozattal" kell igazolni.[1]

(9) Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai (a továbbiakban: EFTA) és a Magyar Köztársaság közötti megállapodás hatálya alá tartozó áruk, vámáruk esetében a vám- és egyéb kedvezmények igénybevétele céljából a származást és a közvetlen szállítást EUR.l szállítási bizonyítvánnyal, illetve az exportőrnek a magyar-EFTA szabadkereskedelmi megállapodás B) Jegyzőkönyv IV. számú mellékletében előírt nyilatkozatát tartalmazó számlával kell igazolni.

(10) Az Osztrák Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság, a Svájci Konföderáció és a Magyar Köztársaság között, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kétoldalú megállapodások esetében a származás meghatározása a megállapodásokhoz tartozó származási szabályok szerint történik. A származás igazolása és az adminisztratív együttműködés tekintetében a magyar-EFTA szabadkereskedelmi megállapodás B) Jegyzőkönyvének előírásait alkalmazni kell a kétoldalú megállapodások végrehajtása során is.

(11) Az 1975. évi finn-magyar megállapodás rendelkezései szerinti kedvezmények a két ország közötti kereskedelemben a nevezett megállapodás 3. számú jegyzőkönyvének származási szabályai alapján adott származási nyilatkozat bemutatása esetén igényelhetők. Kizárólag azon, a Harmonizált Rendszer 25-97. árucsoportjába tartozó ipari termékekre vonatkozóan adható ki származási nyilatkozat, amelyek eleget tesznek a nevezett megállapodás származási szabályaiban előírt feltételeknek. E származási szabályok megengedik a Finnországból, illetve Magyarországról származó anyagok felhasználását, ellenben a többi EFTA tagállamból származó anyagokat harmadik országból származónak tekinti."

2. §

Az R. a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § (1) Abban az esetben, ha egy adott árura vonatkozóan több nemzetközi szerződéshez kapcsolódó származási szabály alkalmazása is felmerülhet, az árunyilatkozatot adó által megjelölt nemzetközi szerződést kell a vámhivatalnak alkalmaznia.

(2) A vámhivatal a kérelem elutasítása esetén nem köteles hivatalból azt vizsgálni, hogy az áru milyen más nemzetközi szerződés vagy megállapodás értelmében tekinthető származónak."

3. §

Az R. 8. számú melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul, valamint a 10. számú melléklettel egészül ki.

4. §

E rendelet 1993. október 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napja után beérkező áruk vámkezelésénél kell alkalmazni.

Dr. Szabó Iván s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Kádár Béla s. k.,

nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere

Melléklet a 25/1993. (IX. 25.) PM-NGKM együttes rendelethez

Az R. 8. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

(1) Az R. 8. számú mellékletének első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Magyar Köztársaság, másrészt az Európai Közösségek között megkötött, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló Ideiglenes Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvében, továbbá a CEFTA Megállapodás 7. számú Jegyzőkönyvében, valamint a Magyar Köztársaság és az EFTA tagállamai között létrejött Megállapodás B) Jegyzőkönyvében meghatározott, a származás igazolásául szolgáló - ezen Jegyzőkönyv IV. és V. számú melléklete szerinti - okmányok kitöltését és használatát az alábbiak szerint szabályozzuk."[2][3]

(2) Az R. 8. számú mellékletének "Rovatok kitöltése" címszó alatti szövege a következők szerint módosul:[4]

"2. rovat: Magyarország és azon ország vagy országcsoport megnevezése, amelynek forgalmában a bizonyítvány kiadásra kerül.

Országcsoport megjelöléseként Európai Közösség(ek) vagy a CEFTA szerepelhet.

Az EFTA Megállapodás B) Jegyzőkönyve szerint származónak minősülő áruknál kötelező a "Magyarország-EFTA" kifejezés feltüntetése."

(3) Az R. 8. számú mellékletének 1. részében - a rovat kitöltési rendelkezéseket követően - az okmányok felsorolása - a "- növény/állategészségügyi bizonyítvány" szövegrész után - kiegészül a következővel:

"- marhalevél,"

(4) Az R. 8. számú melléklete 1. részének "Az Európai Közösségek tagországaiba,..." szövegrésszel kezdődő bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az Európai Közösségek tagországaiba, a 4. számú Jegyzőkönyv 2. Cikkében, az EFTA tagállamaiba az EFTA Megállapodás B) jegyzőkönyv 2. Cikkében meghatározott kumuláció alkalmazásával kiszállításra kerülő áruk esetében az exportőr az EUR.l szállítási bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor köteles mellékelni az importból származó termékekre vonatkozó VÁM 91. eredeti 3. példányát, vagy ha az nem áll rendelkezésre, akkor annak másolatát."[5]

10. számú melléket a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelethez

A Magyar Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség közötti, a textil- és ruházati termékek kereskedelméről szóló Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. Cikkének (3) bekezdése szerint a Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó termékek származását, ha az nem EUR.l szállítási bizonyítvány az EUR.2 nyomtatvány fedezete mellett kerül kiszállításra, a Közösségben érvényben lévő származási szabályok szerint kell meghatározni, amelynek értelmében:

I.1. A Harmonizált Rendszer XI. Áruosztályába tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk vonatkozásában, az EK-ban, illetve Magyarországon végzett azon megmunkálás vagy feldolgozás minősül kielégítőnek a származó helyzet elnyeréséhez, amelynek eredményeként az előállított terméket a Harmonizált Rendszer olyan vámtarifaszáma alá kell osztályozni, amely eltér azoktól a vámtarifaszámoktól, amelyek alá a feldolgozás során felhasznált nem származó anyagokat kell osztályozni. (E rendelkezés alkalmazása szempontjából vámtarifaszám alatt az első 4 számjegyes kódok értendők, amelyek mindkét nómenklatúrában azonos tartalommal bírnak).

2. Az I. Függelékben felsorolt termékek vonatkozásában csak az említett Függelékben szereplő táblázat 3. oszlopában az egyes előállított termékkel kapcsolatban megállapított átalakításokat lehet kielégítendőnek tekinteni, akár járnak vámtarifaszám-változással, akár nem.

Az I. Függelékben foglalt szabályok alkalmazásának módját az említett Függelékben található Megjegyzések fejtik ki részletesen.

3. A származó termék helyzet megszerzéséhez elégtelen megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni az alábbiakat, akár bekövetkezett vámtarifaszám-változás, akár nem:

a) a szállítás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek (szellőztetés, szétterítés, szárítás, sérült részek eltávolítása, és más hasonló műveletek);

b) a por eltávolításából, szitálásából vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (beleértve a készletek összeállítását), mosásból, vágásból álló egyszerű műveletek;

c) (i) a szállítmány csomagolásának, kiszerelésének és összeállításának megváltoztatása.

(ii) egyszerű zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, lapokon vagy táblákon való rögzítés stb., és minden más egyszerű csomagolási művelet;

d) jelzések, címkék és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon;

e) termékek részeinek egyszerű összeillesztése, hogy azok teljes terméket képezzenek;

f) az a)-e) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja.

4. Az I. Függelékben szereplő "érték" kifejezés a felhasznált nem-származó anyagok behozatala idején megállapított vámértéket jelenti, vagy ha ez nem ismeretes és nem is lehet megállapítani, akkor az ezekért az anyagokért a feldolgozó országban fizetett első megállapítható árat jelenti. Az 1. Függelékben szereplő "gyártelepi ár" kifejezés az előállított termék gyártelepi árát jelenti, levonva ebből az előállított termékek kivitele esetén visszatérítésre kerülő vagy visszatéríthető belső adókat.

II. A Kiegészítő Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó, de nem a XI. Áruosztályba sorolandó textil- és ruházati termékek származásának meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:[6]

A 4203.10-017 és a 4203.10-026 vtsz. alá tartozó természetes vagy mesterséges bőrből készüli ruházati cikkek származási országának azt az országot kell tekinteni, ahol két vagy több darab természetes vagy mesterséges bőr összevarrása vagy összeállítása történt.

A 3926.20-000, 4343.10-001, 4303.90-009, 4304.00-009), 6601.91 -005,9404.30-000,9404.90-006 vámtarifaszámok alá tartozó textil- és ruházati termékek esetében a származó helyzet elnyeréséhez az I/1. részben meghatározott vámtarifaszám-változásnak kell bekövetkeznie.

III. Az e mellékletben meghatározott előírásoknak megfelelő, EK-ba kiszállításra kerülő textil- és ruházati termékek magyar származásának igazolása a Kiegészítő Jegyzőkönyv l/A) mellékletének I. és II. csoportjába tartozó termékek esetén az NGKM Engedélyezési Főosztály Nemzetközi Textilkvóta Osztálya által kiadott Textil Származási Bizonyítvánnyal, míg az említett Jegyzőkönyv I/A) mellékletének III. csoportjába tartozó termékek esetében az exportőr számlára lett nyilatkozatával történik. A származási bizonyítvány mintapéldányát a II. Függelék tartalmazza.

Az EK-ból importált és a Jegyzőkönyv I/B) mellékletében felsorolt vámáruk származásának igazolása e rendelet 28. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint történhet.

I. Függelék

Az előállított termékhez felhasznált nem-származó anyagokon a származó állapot elnyerése érdekében szükséges megmunkálások vagy feldolgozások jegyzékére vonatkozó bevezető megjegyzések

1. Megjegyzés

1.1. Az e Függelékben szereplő táblázat első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az első oszlop tartalmazza a Harmonizált Rendszerben alkalmazott vámtarifaszámot vagy árucsoportszámot, és a második oszlop írja le az ebben a rendszerben az adott vámtarifaszám alá vagy árucsoportba tartozó árukat. Az első két oszlopban szereplő minden egyes tételhez a 3. oszlop állapítja meg a szabályt. Ahol az első oszlopban szereplő számot egy "ex" előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. oszlopban szereplő szabály csak a vámtarifaszámnak vagy árucsoportnak a 2. oszlopban leírt részére vonatkozik.

1.2. Ahol az 1. oszlopban néhány vámtarifaszámot csoportosítottak egybe, vagy egy árucsoportszám szerepel és ezért a termékek leírására a 2. oszlopban általános kifejezéseket használtak, a 3. oszlopban szereplő szomszédos szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer (HR) szerint az árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban együtt csoportosított bármely vámtarifaszám alá tartoznak.

1.3. Ha a Jegyzékben különböző szabályok vonatkoznak az egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre, minden egyes bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének leírását, amelyre a 3. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik.

2. Megjegyzés

2.1. A "megmunkálás" kifejezés magában foglal mindenfajta megmunkálást vagy feldolgozást, beleértve az "összeállítást" vagy a különleges műveleteket.

2.2. Az "anyag" kifejezés magában foglalja a termék megmunkálása során felhasznált bármely alkotórészt, nyersanyagot, összetevőt vagy alkatrészt stb.

2.3. A "termék" kifejezés a megmunkálni kívánt termékre vonatkozik, még akkor is, ha azt egy másik megmunkálási műveletben való későbbi felhasználásra szánják.

3. Megjegyzés

3.1. A 3. oszlopban szereplő szabály által megkövetelt megmunkálást vagy feldolgozást csak a felhasznált nemszármazó anyagok vonatkozásában kell végezni. Hasonlóképpen a 3. oszlopban foglalt szabályban szereplő korlátozások csak a felhasznált nem-származó anyagokra vonatkoznak.

3.2. Ha a származó helyzetet a megmunkálás során megszerzett - nem-származó anyagokból készült terméket -anyagként használnak fel egy másik termék megmunkálásának folyamatában, a befoglaló termékre vonatkozó szabály azután nem vonatkozik rá.

Például: a nem hímzett szövetek a származó állapotot elnyerhetik a fonalakból történő szövés által. Amikor azokat végül is hímzett ágynemű előállítására használják fel, a nem hímzett szövet felhasználására kikötött %-ban kifejezett értékhatár ezen esetben nem alkalmazandó.

4. Megjegyzés

4.1. A Jegyzékben szereplő szabályok a megkövetelt minimális mennyiségű munkát vagy feldolgozást jelentik, és több munka vagy feldolgozás elvégzése szintén a származandó helyzetet eredményezi; viszont a kevesebb munka vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származó helyzetet. Tehát, ha egy szabály azt mondja, hogy a megmunkálás egy bizonyos szintjén nem-származó anyagok felhasználhatók, akkor az ilyen anyagok felhasználása a megmunkálás egy korábbi fázisában megengedett, de az ilyen anyagok felhasználása egy későbbi fázisban nem megengedett.

4.2. Ha a Jegyzék egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi anyagot fel is kell használni.

Például: A fonalakra vonatkozó szabály kimondja, hogy természetes szálak felhasználhatók, és egyéb anyagok közölt vegyianyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti, hogy mindkettőt fel kell használni, lehet az egyiket vagy a másikat, vagy lehet mindkettőt használni.

4.3. Ha a Jegyzék egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, a feltétel nyilvánvalóan nem akadályozza más olyan anyagok felhasználását, amelyek saját belső természetüknél fogva nem tudják kielégíteni a szabályt.

5. Megjegyzés

5.1. A "szálak" kifejezés, amelyé Függelék táblázatában szerepel, a "természetes szálakra", valamint a HR 5501-5507. szám alatt szereplő mesterséges szálakra, továbbá a papírgyártáshoz használt bizonyos szálakra vonatkozik.

5.2. A "természetes szálak" kifejezés, amely e Függelék táblázatában szerepel, a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra vonatkozik és a fonást megelőző fázisokra korlátozódik, beleértve a hulladékot. Ha egyéb megjelölés nem történik, a "természetes szálak" kifejezés magában foglalja a kártolt, fésült vagy másként megmunkált, de nem fonott szálakat.

5.3. A "természetes szálak" kifejezés magában foglalja a 05.03 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 50.02 és 50.03 alá tartozó selymet, valamint az 51.01-51.05 alá tartozó gyapjúszálakat, a finom vagy durva állati szőröket, az 52.01-52.03 alá tartozó pamutszálakat és az 53.01-53.05 alá tartozó más növényi szálakat.

5.4. A "mesterséges szálak" kifejezés, amely e Függelék táblázatában szerepel, a szintetikus vagy mesterséges fonó-kábel, vágott szál vagy az 55.01-55.07 alá tartozó hulladék megjelölésére szolgál.

5.5. A "textilpép" és a "vegyianyagok" kifejezések, amelyek e Függelék táblázatában szerepelnek, azon (50-63 árucsoportokban nem osztályozható) nem textilanyagok megjelölésére szolgálnak, melyek mesterséges vagy szintetikus szálak vagy fonalak, vagy a papírgyártáshoz használt bizonyos szálak előállítására szolgálhatnak.

5.6. A két vagy több textilanyagból kapott fonal vonatkozásában kumulatív jelleggel kell alkalmazni az e Függelék táblázatában lévő rendelkezéseket, mindazon vámtarifaszámokra, amelybe a kevert fonalat besorolták, mind-pedig azon vámtarifaszámokra, amelyekbe besorolnák a vegyes fonal előállításában szereplő többi textilanyag mindegyikének fonalát.

5.7. Két vagy több textilanyagból nyert termékek esetén a 3. oszlopban szereplő rendelkezések alkalmazandók minden egyes olyan textilanyagra, amelyből a kevert termék összeáll.

6. Megjegyzés

6.1. Az "előfehérített" kifejezés, amely e Függelék táblázatában szerepel és bizonyos nem-származó anyagok felhasználása esetén gyártási szint jellemzésére szolgál olyan fonalakra, szövetekre, hurkolt és kötött anyagokra alkalmazandó, amelyek csupán egy mosási műveleten mentek keresztül a fonás vagy szövés után.

Az előfehérített termékek kevésbé előrehaladott megmunkálási stádiumban vannak, mint a fehérítettek, amelyek többszöri fürdőn mentek át, ahol fehérítő agensekkel kezelték azokat (olyan oxidáló anyagok, mind a hidrogénperoxid és a redukciós reagensek).

6.2. A "teljes konfekcionálás", amely e Függelék táblázatában szerepel, azt jelenti, hogy el kell végezni minden olyan műveletet, amely a szövetek kiszabását vagy a kelme kötését vagy hurkolását közvetlenül követik. Az a tény azonban, hogy egy vagy több befejező műveletre nem került sor, nem jelenti azt, hogy a konfekcionálás nem tekintendő teljesnek.

A befejező műveletek pl. az alábbiak lehetnek:

- gombok felvarrása és/vagy más díszítőelemek rögzítése,

- gomblyukak kialakítása,

- a nadrág aljának felvarrása, az ujjak, a szoknya és a ruhaszegélyek felvarrása,

- díszítők és kiegészítők elhelyezése, mint például zseb, címke, embléma stb.,

- vasalás és "konfekció" eladásra szánt ruhák más előkészítési műveletei.

Megjegyzés a befejező műveletekre - Határesetek: Lehetséges, hogy különleges gyártási folyamatokban a befejező műveletek összessége, főként a különféle műveletek kombinálásával, olyan jelentőséget kap, hogy ezek a műveletek úgy tekintendők, mint amelyek túlmennek az egyszerű befejezésen.

Ezekben a különleges esetekben a befejező műveletek nem teljesítése a konfekcionálás teljes jellegének elvesztésével jár.

6.3. Az "impregnálás, bevonás, beborítás vagy rétegelés" kifejezés nem fedi azokat a műveleteket, amelyek alatt a szövetek összekapcsolását értjük.

Az előállított termékhez felhasznált nem-származó anyagokon a származó állapot elnyerése érdekében szükséges megmunkálások vagy feldolgozások jegyzéke, a XI. Áruosztályba tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk vonatkozásában

II. Függelék

TEXTIL SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY