51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet

a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról[1]

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és 25. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §[2]

(1)[3] A közigazgatási, illetve az ügykezelői alapvizsgára kötelezett köztisztviselő, ügykezelő (a továbbiakban együtt: jelölt) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tesz közigazgatási, illetve ügykezelői alapvizsgát (a továbbiakban együtt: vizsga).

(2)[4] A vizsgakötelezettséget és teljesítésének határidejét a kinevezési okiraton fel kell tüntetni.

(3) A vizsgára való felkészítésről a munkáltató gondoskodik.

2. §[5]

3. §[6]

4. §[7]

(1)[8] Az alapvizsga vizsgakövetelményeit - az Ügykezelői Alapvizsga Szakbizottság javaslata alapján -az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) Elnöksége hagyja jóvá.

(2)[9] Az alapvizsga vizsgatételei a vizsgakövetelményeken alapulnak, azokat a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központnak (a továbbiakban: KSZK) az Ügykezelői Alapvizsga Szakbizottság bevonásával kialakított javaslatai alapján az OKV Elnöksége hagyja jóvá.

(3)[10] Az alapvizsga tananyagát a KSZK-nak az Ügykezelői Alapvizsga Szakbizottság bevonásával kialakított javaslata alapján az OKV Elnöksége hagyja jóvá. A tananyagot legalább kétévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell.

(4) A vizsgakövetelményeket és a vizsgatételeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a tanagyagot a KSZK honlapján közzé kell tenni.

5. §[11]

(1)[12] A központi közigazgatási, valamint a Ktv. 1. § (2) bekezdése szerinti szerveknél alkalmazott jelölt a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központnál, egyéb esetben a a Kormánynak a közigazgatási szerv székhelye, illetve működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél (a továbbiakban együtt: vizsgáztatásra jogosult szerv) működő háromtagú bizottság (a továbbiakban: vizsgáztató bizottság) előtt tesz vizsgát.

(2) A vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait - a vizsgáztatásra jogosult szerv javaslatára - az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. A felkéréseket a vizsgáztatásra jogosult szerv küldi meg a vizsgáztató bizottság részére.

(3) A vizsgáztatásra jogosult szerv a vizsgáztató bizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát a vizsga időpontját megelőző 15 munkanappal korábban megküldi az OKV titkárának. A vizsgáztató bizottság tagjának vagy elnökének akadályoztatása esetén a vizsgáztatásra jogosult szerv haladéktalanul javaslatot küld az OKV titkára részére az új elnök vagy tag felkérésére.

(4) A vizsgáztató bizottság felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák és szakmai konzultációk szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a vizsgáztatásra jogosult szerv látja el.

(5)[13] E rendelet melléklete tartalmazza a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsga szabályzatát (a továbbiakban: Vsz.).

6. §

A vizsgákat minden évben január, március, május, szeptember, november hónapokban kell megszervezni. A vizsgaidőszak időtartamát a jelöltek száma figyelembevételével a vizsgáztatásra jogosult szerv állapítja meg.

7. §

(1)[14] A jelölt jelentkezési lapot (Vsz. 1., 5. függelék) állít ki, amelyet a munkáltató legalább 60 nappal a választott vizsgaidőszakot megelőzően megküld a vizsgáztatásra jogosult szerv részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőtől különösen indokolt esetben a vizsgáztatásra jogosult szerv eltekinthet.

(3) Az elkésett jelentkezést a soron következő vizsgaidőszakra leadott jelentkezésnek kell tekinteni.

(4) A vizsgáztatásra jogosult szerv a jelentkezést nyilvántartásba veszi, tájékoztatja a jelöltet a vizsgakövetelményekről és - legalább 30 nappal korábban - a vizsga időpontjáról, valamint helyéről.

8. §[15]

(1) A közigazgatási alapvizsga írásbeli és szóbeli, az ügykezelői alapvizsga gyakorlati és szóbeli részből áll (részvizsga).

(2) A közigazgatási alapvizsga alkotmányjogi, közigazgatási, közigazgatási eljárási, gazdálkodási, pénzügyi, adatvédelmi, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos és EU-alapismeretekre terjed ki.

(3) Az ügykezelői alapvizsga általános közigazgatási, ügykezelési, titkos ügykezelési, titokvédelmi és ügyvitel-technikai kérdésekre terjed ki.

9. §

(1)[16] A vizsgáztató bizottság az eredményes vizsgáról bizonyítványt állít ki (Vsz. 3., 7. függelék).

(2) Ha a jelölt a vizsgát vagy részvizsgát önhibáján kívül elmulasztja, vagy legalább 6 munkanappal a vizsgaidőpont előtt a vizsga elhalasztását kéri, halasztott vizsgát tehet.

(3) Sikertelen vizsga esetén legfeljebb két alkalommal lehet javítóvizsgát tenni.

(4) A (2)-(3) bekezdések esetén a vizsgáztatásra jogosult szerv dönt - a jelölt kérését figyelembe véve - az újabb vizsgaidőpontról.

10. §

(1) A vizsgaköltség: a vizsgáztatásra jogosult szerv által szervezett szakmai konzultáción, továbbá a vizsgán való megjelenéssel felmerült, számlával igazolt utazási és szállásköltség, valamint a szakmai konzultáció és a vizsga díja.

(2) A javítóvizsga díja a jelöltet terheli.

(3) A vizsgadíj - ideértve a javítóvizsga díját is - a mindenkori illetményalap 10%-a, melyet a vizsgáztatásra jogosult szerv részére kell befizetni. A halasztott vizsgáért a befizetett vizsgadíjon felül külön díjat fizetni nem kell.

(4) A vizsgadíj befizetésének igazolását a jelentkezési laphoz kell csatolni.

11. §

(1)[17] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[18]

(3)[19]

(4)[20]

(5)[21]

(6)[22]

(7)[23]

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelethez

A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsga szabályzata[24]

[25]

1. A jelöltek számáról a vizsgáztatásra jogosult szerv értesíti az OKV-t.

2.[26]

3. A vizsgáztató bizottság munkáját az elnök vezeti, aki gondoskodik a vizsga jogszerűségéről és zavartalanságáról.

4. A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehel a jelölt hozzátartozója, aki a jelölttel ugyanannál a közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.[27]

5. A vizsgáztató bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki a vizsgáról jegyzőkönyvet készít, vezeti a vizsganyilvántartó-könyvet, s egyben elvégzi a vizsgával járó egyéb adminisztrációs feladatokat.

6. A gyakorlati és szóbeli részvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy munkanapon belül teljesíthető legyen olyan módon, hogy a jelölt a gyakorlati részvizsgát követően - annak sikeressége esetén - kezdheti meg a szóbeli részvizsgát. A gyakorlati és szóbeli vizsgán a jelöltnek a vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról. A szóbeli vizsgán a jelölt részére a felkészüléshez legalább 20 percet biztosítani kell. A jelöltnek egy tételt a titkos ügykezelés és titokvédelem témakörből kell húznia, felkészültségéről egyidejűleg írásban is számot kell adnia, kivéve, ha a titkos ügykezelői vizsgát tett, és az arról szóló bizonyítvány másolatát a jelentkezési lapjához csatolta.[28]

7.[29]

8. A vizsgáztató bizottság a gyakorlati és szóbeli vizsgát egy-egy érdemjeggyel - jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) , elégtelen (1) - értékeli, és a minősítést a két osztályzat számtani állaga adja meg.[30]

A bizonyítvány minősítése:

kiválóan megfelelt, ha az átlag 5,00

jól megfelelt, ha az átlag 4,50-4,00

közepesen megfelelt, ha az átlag 3,50-3,00

megfelelt, ha az átlag 2,50-2,00

9.[31]

10. Ha a jelölt a vizsgán vagy a halasztott vizsgán egy vagy mindkét vizsgarészből elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tesz.

11. Javítóvizsgát tesz a jelölt akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította, vagy szabálytalanság miatt a vizsgáztató bizottság a vizsgától eltiltotta.

12. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tenni, amelyikből a jelölt tudását a vizsgáztató bizottság elégtelenre minősítette.

13. A halasztott és javítóvizsgát a jelentkezés időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján kell tenni a rendes vizsgára vonatkozó szabályok alkalmazásával.

14. A vizsgadíjból a vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait, valamint a jegyzőkönyvvezetőt tiszteletdíj illeti meg. A vizsgadíjból a vizsgáztató bizottság elnökét 30%, tagjait 15-15%, jegyzőkönyvvezetőjét 10%, valamint a vizsgáztatásra jogosult szervet 30% illeti meg.

15. A bizonyítványokról (Vsz. 3., 7. függeléke) a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ gondoskodik.[32]

16. A bizonyítvány sorszámának a vizsganyilvántartókönyv sorszámával kell megegyeznie. A vizsganyilvántartó-könyv, a bizonyítvány és a jegyzőkönyv közokirat, amely nem selejtezhető. Megőrzésükről a vizsgáztatásra jogosult szerv gondoskodik.

17. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról -kérelemre - a vizsganyilvántartó-könyv alapján a vizsgáztatásra jogosult szerv bizonyítvány-másolatot állít ki.

18.[33]

[34]

19. A gyakorlati vizsgát akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgáztató bizottság elnöke meggyőződött arról, hogy a gyakorlati feladat elvégzéséhez szükséges tárgyi feltételek - beleértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket - megvannak.

20. A gyakorlati vizsgán a jelölt számot ad a gyakorlatban megismert irodatechnikai berendezések alkalmazásáról.

21. A jelentkezési lap, a jegyzőkönyv, a bizonyítvány és a vizsganyilvántartó-könyv mintáját a Vsz. 5-7. számú függeléke tartalmazza.[35]

22.[36]

1. számú függelek[37]

2. számú függelék[38]

3. számú függelék[39]

4. számú függelék

5. számú függelék

6. számú függelék

7. számú függelék