6/1993. (II. 9.) PM rendelet

az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról

Az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 96. §-ának (3) bekezdésében, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 71. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 77. § (4) bekezdésére, a következőket rendelem:

1. §

(1) A nyugtaadási kötelezettség az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által e rendelet szerint jóváhagyott géptípus blokkjával is teljesíthető, ha az az arra jogosított szerviz, üzembe helyezte.

(2) A mellékletben meghatározott adóalanyok nyugtaadási kötelezettségüket az ott meghatározott időponttól kötelesek az (1) bekezdés szerinti pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni.

I.

A pénztárgép

2. §

(1) A nyugtaadási kötelezettség teljesítésére minden olyan berendezés alkalmas, amely pénztárgép-funkciót teljesít és a 3. § szerinti típusjóváhagyással rendelkezik (a továbbiakban: pénztárgép).

(2) Pénztárgép-funkciót teljesít az a kereskedelemben, vendéglátásban, szolgáltatásban használt készülék, amely a napi forgalom és a bevétel rögzítésére, összesítésére, kijelzésére, a bevitt adatok tárolására, valamint nyugta kibocsátására alkalmas.

3. §

(1) A típusjóváhagyást az APEH az alábbi technikai követelményeknek megfelelő pénztárgépekre adja ki:

a) a pénztárgép alkalmas az üzembe helyezés előtti hitelesítésre (leplombálásra) és a hitelesítést igazoló, az adóhatóság által jóváhagyott adóügyi jelet, valamint a pénztárgép azonosító számát rányomtatja a gépi nyugtára;

b) a pénztárgép kiíró berendezése a gépi nyugtára rányomtatja az adóalany adóigazgatási számát vagy az adóhatóság által jóváhagyott más azonosítót (pl. üzlet megnevezése), amellyel az értékesítés helye egyértelműen meghatározható;

c) a pénztárgép tételesen megbontva tünteti fel a vásárlásokat, folyamatosan növekvő sorrendben a vásárlások tételszámát, az értékesítés végösszegét és időpontját;

d) a pénztárgép a kibocsátott nyugták sorszámozott másolatát ellenőrző szalagon rögzíti és kinyomtatja;

e) a pénztárgép az értékesítések végösszegét göngyölíteni képes;

f) a pénztárgép napi pénztáregyenleget készít, amelynek adatait ki is nyomtatja és rögzíti az ellenőrző szalagon;

g) a pénztárgép legalább a napi értékesítések végösszegeit fő adattárolójában, memóriaegységében (epromban) a hozzáférhetetlenség biztosítása mellett tárolja;

h) a pénztárgép memóriaegységét (EPROM vagy PROM) a többi elektronikai berendezéstől elhatárolva, műgyanta vagy más hasonló anyaggal kiöntve az alaplemezhez, rögzítve kell a berendezésbe beépíteni.

(2) A pénztárgép memóriaegységében tárolt adatok nem módosíthatók, nem törölhetők. Az adatok megőrzése érdekében a típusjóváhagyás további feltételei:

a) a végösszegek tárolására floppy vagy disk lemez nem alkalmazható;

b) a pénztárgép fő adattárolójának betelte, illetve a gépbe történő illetéktelen műszaki beavatkozás esetén a berendezés új forgalmazási műveletet nem teljesíthet;

c) a pénztárgép fő memóriaegységének a korábban bevitt adatokat, a napi zárások függvényében, minimum 5 évig meg kell őriznie, üzemzavar, tápfeszültség kiesés esetén is;

d) a pénztárgép negatív előjelű tételt nem kezelhet, ezért visszárut (ideértve a visszahozott göngyöleget is), sztornót a vevő eredeti nyugtapéldánya vagy a göngyöleg visszaváltás bizonylatolására rendszeresített szigorú számadású nyomtatvány csatolásával vagy jegyzőkönyvvel külön kell nyilvántartani és igazolni. Nem érinti ez az azonnali sztornót, illetve az elütéseket, amelyeket a nyugta lezárása előtt, annak értékbeli nagyságáig korrigálni lehet.

4. §

(1) A számítógépes rendszerű, pénztárfunkcióval ellátott berendezésekkel szembeni egyéb követelmények:

a) a pénztárgép-program különüljön el a többi programtól;

b) csak a pénztárgép-program ág adhat át adatokat a többi üzemeltető programnak (pl. készletnyilvántartás, cikktörzsállomány, számvitel stb.) fordítva nem;

c) a nyomtató csak a pénztárgép-program ágról működhet;

d) dátum szerinti napi forgalom, beégetéssel működő pénztárgépek (számítógépek) esetén az adóügyi memória indítása után a dátum előre- és visszaállítási lehetőséget le kell tiltani. Kizárólag az időpont perc állítása engedélyezett +5 perc - 5 perc tartományban. A téli-nyári időszámítás közötti eltérést belső programozással kell biztosítani.

(2) A felsorolt előírásokat a vendéglátó egységekben használt pénztárgépekre (pincérgépekre) is alkalmazni kell.

(3) A számítógépes rendszerű, pénztárgép-funkcióval ellátott, egyedileg kiépített hálózatok - amennyiben az előírt feltételeknek egyébként maradéktalanul megfelelnek -, kérelemre, egyedi jóváhagyásban részesíthetők.

(4) A számítógép pénztárgép-funkciójának ellenőrzéséhez a típusjóváhagyást kérőnek be kell nyújtania egy ellenőrző lemezt az APEH-nek.

5. §

A típusjóváhagyással rendelkező és a hivatalos szerviz által üzembe helyezett pénztárgép eladásakor e jogszabály előírásainak megfelelően újra üzembe helyezett használt pénztárgépek a nyugtaadási kötelezettség teljesítésére alkalmazhatók.

6. §

(1) A pénztárgépet és annak memóriaegységét a gép átvétele után 30 napon belül az APEH által feljogosított, adóügyi jellel rendelkező szerviznek kell üzembe helyeznie.

(2) A pénztárgépet az üzembe helyezés során le kell plombáltatni az üzembe helyező szervizzel, majd az ezt követő 15 napon belül a pénztárgép üzembe helyezését a gépkönyvben levő adatközlő lapon be kell jelenteni az adóalany (ideértve az alanyi adómentességben részesülő adóalanyt is) telephelye szerint illetékes adóhatósághoz.

(3) A pénztárgép beszerzésével, üzembe helyezésével, használatával, javításával, további értékesítésével kapcsolatos adatokat a gépnaplóban kell rögzíteni. A gépnaplót a pénztárgép értékesítésével (továbbértékesítésével) egy időben az eladó (forgalmazó, illetve az előző felhasználó) köteles a vevőnek átadni. A gépkönyvet és a gépnaplót a felhasználó köteles a gép üzemelési helyén tartani.

(4) A felhasználó (adóalany) a nyugtaadási kötelezettséget eredményező tevékenysége megszüntetésekor a pénztárgép adómemóriájában tárolt adatokat a szerviz arra feljogosított alkalmazottjának jelenlétében köteles kiíratni, a gépkönyvben és a gépnaplóban rögzíteni, és erről az illetékes adóhatóságot értesítenie kell.

(5) Ha a felhasználó a pénztárgépet értékesíti, akkor erről az megelőzően legalább 15 nappal köteles a székhelye (telephelye) szerint illetékes adóhatóságot és a szervizt is értesíteni. A szerviz az adóhatóság képviselőjének jelenlétében a fekete doboz tartalmát kiíratja, és a gépnaplóban rögzíti. Az adóhatóság képviselője jegyzőkönyvben rögzíti az eseményeket, melynek adóhatósági példányához csatolja az adómemória kiírását tartalmazó szalagot.

(6) Használt pénztárgép átvétele esetén a (1) bekezdésben foglalt üzembe helyezést a felhasználó (adóalany) erre irányuló bejelentését követő 30 napon belül kell a szerviznek elvégezni.

7. §

(1) A pénztárgépben az egyszerűsített számlával kísért bevételt is rögzíteni kell. A pénztárgéppel naponta (a könyvvezetési előírásokkal összhangban) ki kell íratni a napi készpénz bevétel végösszegét, és az a kötelezően vezetett könyvekhez csatolni kell. Az egyszerűsített számlával kísért bevételt naponta, tételesen, a pénztárgépben a számla kiállítását követően a készpénz átvételekor kell rögzíteni.

(2) A pénztárgép meghibásodását az üzembe helyező szerviznek azonnal be kell jelenteni, és annak tényét a gépnaplóban rögzíteni kell. A meghibásodást követően a kijavításig, illetőleg áramszünet esetén az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti nyugtával kell a nyugtaadási kötelezettséget teljesíteni, melyek végösszegét a pénztárgép újbóli üzemelésekor megkülönböztető jellel kell a gépbe rögzíteni.

(3) A szerviz által még be nem üzemeli pénztárgép blokkjával a nyugtaadási kötelezettség nem teljesíthető.

(4) Az ellenőrző szalagokat időrendi sorrendben úgy kell megőrizni, hogy az adóhatóság ellenőrzésekor áttekinthető és azonosítható módon rendelkezésre álljon.

8. §

(1) A pénztárgépek javítását csak az arra kijelölt, a típusjóváhagyás melléklete szerinti szerviz végezheti.

(2) Ha a javítás helyszínen nem végezhető el és a szerviz cserepénztárgépet biztosít, a cseregép üzemeltetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a saját gépre, azzal az eltéréssel, hogy a javítás után visszakapott gépbe az összegzett adatok érdekében a cserepénzlárgép ellenőrző szalagjának végösszegét - megkülönböztetés mellett - bevételként be kell ütni, és az ellenőrző szalagot meg kell őrizni.

(3) A pénztárgép javítását végző szerviz a javításra átvett gépben tárolt értékadatokat (gépállást) leolvassa. Ennek során a gépnaplóban rögzíteni kell a gép bevételi adatait, az ellenőrző szalagról leolvasható utolsó dátumot és nyugtaszámot, a javítás idejét. A javítást végző szerviz a javításról készített számlán közli a kijavított gép (cseregép esetén is) záró és induló bevételi összegét.

(4) Ha a pénztárgép nem javítható, de az adómemória kiolvasható, a kiolvasott összeget az új pénztárgépbe megkülönböztetés mellett bevételként be kell ütni.

(5) Ha a pénztárgép működésképtelen és nem javítható, a selejtezést az üzembe helyezésre és karbantartásra jogosult szerviz igazolása alapján kell elvégezni. Megsemmisülés esetén a szerviz arról ad igazolást, hogy a pénztárgépből megmaradt roncs nem tekinthető pénztárgépnek, és nyilatkozik a fekete doboz adattartalmának menthetetlenségéről. A pénztárgép illetéktelen személy által történt eltulajdonítása esetén a rendőrhatóság igazolása alapján kell a selejtezést elvégezni.

(6) A selejtezést a (5) bekezdés szerinti igazolás birtokában az adóalany a vonatkozó jogszabályi előírások szerint végezheti.

II.

A taxaméter

9. §

A nyugtaadási kötelezettség teljesítésére minden olyan adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító adattárolós vileldíjjelző készülék (a továbbiakban: taxaméter) alkalmas, amely a 10. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, hitelesítési okmánnyal és típusjóváhagyással rendelkezik.

10. §

(1) A típusjóváhagyást az APEH az alábbi technikai követelményeknek megfelelő taxaméterekre adja ki:

a) a taxaméter alkalmas az utasokkal kapcsolatos szolgáltatás mérésére, a viteldíj megállapítására;

b) a taxaméter szerkezetileg alkalmas legyen az üzembe helyezést követő lezárásra. A lezárás a készülékre, a jeladóra és a jelbevitelre alkalmas csatlakozó helyekre vonatkozik. A lezárhatóságot az Országos Mérésügyi Hivatal által a hitelesítési engedélyben meghatározott helyeken és módon kell biztosítani;

c) a taxaméternek -20 °C ós +60 °C közötti hőmérséklet tartományban is hibátlanul kell működnie. Ez alól kivétel csak a nyomtatószerkezet lehet, ha annak működését a gyártója szűkebb hőmérséklet tartományra specifikálja;.

d) a taxaméternek minimum nyolc tarifa egyidejű tárolására kell alkalmasnak lennie. Egy-egy tarifán belül alapdíj, fuvardíj, várakozási díj rögzítésére kell lehetőséget biztosítani. Programozni kell továbbá a taxis nevét, adóigazgatási számát, gépkocsi rendszámát, "K" állandót, az adóhatóság által jóváhagyott adóügyi jelet, a kilencjegyű sorszámot, valamint a tarifadíjakat. A taxaméteren láthatóvá kell tenni, hogy a fuvarvállalás melyik tarifával történik, és az alkalmazott ÁFA kulcsot. A téli-nyári időszámítás miatti eltérést belső programozással kell biztosítani;

e) a taxamétert és a nyomtatót egy közösen plombálható házban kell elhelyezni;

f) a nyomtató kizárólag alfanumerikus lehet;

g) a nyugta kinyomtatásához hő papír nem alkalmazható;

h) a taxaméter és a távolság érzékelő jeladó között a kapcsolatot sodort érpárnak kell biztosítania, a jeladó felőli oldalon hermetikus bevezetéssel, a taxaméter felőli oldalon forrasztott kivitellel;

i) a taxaméter kiíró berendezésének rá kell nyomtatnia a nyugtára az adóalany nevét, adóigazgatási számát, a gépkocsi rendszámát, az adóhatóság által jóváhagyott adóügyi jelet és a kilencjegyű engedélyszámot, a taxaméter azonosító számát, a napi dátumot, a sorszámot. Fel kell tüntetnie továbbá a taxi üzemmódban megtett összes és az utassal megtett hasznos kilométert, indulási és érkezési időpontot (óra-perc), az alkalmazott tarifa díj(ak)at, a "K" állandó értékét, a fizetendő összeget, az alkalmazott ÁFA kulcsot és a felszámított ÁFA értékét;

j) a napi fuvarbevételek göngyölített összegéi, az utassal megtett hasznos kilométert és a taxi üzemmódban megteli összes kilométert, valamint a napi dátumot fő adattárolójában (a továbbiakban: adómemória) a hozzáférhetetlenség biztosítása melleit tárolnia kell. Az adómemóriába a napi forgalom rögzítése záráskényszerrel, az alábbi feltételek szerint kell hogy történjen:

ja) ha a gépjármű üzemben van és a viteldíjjelző készülékszabad állást mulat, akkor a nap 24. órájában (éjfélkor),

jb) ha a gépjármű a nap 24. órájában fuvart teljesít, akkor a fuvar befejeztével,

jc) ha a gépjármű a nap 24. órájában nincs üzemben, akkor a motor első indításakor, illetőleg a napi első fuvar megkezdése előtt;

k) az adómemóriába történő beírással egyidejűleg a taxaméternek napi forgalmi jelentést kell készítenie, amelynek adatait ki kell nyomtatnia. A napi forgalmi jelentésnek tartalmaznia kell a napi dátumot, a fuvaronkénti bevételt, a napi utassal megtett hasznos kilométert, a taxiüzemmód "szabad" állapotában megtett kilométert, a napi összes árbevételt és az adómemória telítettségét;

l) abban az esetben, ha a taxi több műszakban üzemel, vagy több személy üzemelteti, a taxaméternek időszakos jelentést kell készíteni. Az időszakos jelentésnek a k) pontban foglaltakon túl tartalmaznia kell az üzemeltető azonosítóját. Több vállalkozó által üzemeltetett taxi esetén a vállalkozó adószámát, alkalmazott által üzemeltetett taxi esetén az adóalany által meghatározott azonosító számot. A napi időszakos zárások összege adja a napi összesített forgalmat.

(2) A memóriaegységben tárolt adatok nem módosíthatók, nem törölhetők. Az adatok megőrzése érdekében a típusjóváhagyás további feltételei

a) a végösszegek tárolására csak EPROM vagy PROM alkalmazható;

b) az adómemóriát a többi elektronikai berendezéstől elhatárolva, műgyantával kiöntve kell elhelyezni úgy, hogy ahhoz a viteldíjjelző lezárását biztosító plomba feltörése nélkül ne lehessen hozzáférni. Az adómemória szalagkábellel csatlakoztatható a mérőegységhez. Az adómemória és a mérőegység közötti megszakítása esetén a berendezés új forgalmazási műveletet nem teljesít;

c) az adómemória indítása után a dátum előre- és visszaállítási lehetőségét le kell tiltani. Kizárólag az időpont perc állítása engedélyezett +5 perc - 5 perc tartományban;

d) a taxaméter adómemóriájának - amelynek kapacitása minimum 1800 napi zárás befogadására alkalmas - a korábban bevitt adatokat minimum 5 évig meg kell őriznie, üzemzavar, tápfeszültség-kiesés esetén is;

e) a taxaméter adómemóriájának beteltét megelőzően legalább 60 nappal jeleznie kell, hány napi zárás rögzítésére képes. Ezt rá kell nyomtatnia a napi forgalmi jelentésre;

f) a taxaméter adómemóriájának betelte esetén a berendezés új utasítást, további forgalmat nem fogadhat el, nyugtát nem bocsáthat ki. A nyomtató meghibásodása, leállása esetén a taxaméter megjavításáig további fuvar nem teljesíthető. A megkezdett fuvarról - amennyiben meghibásodás történik - a gépi nyugta helyett a Tv.-ben meghatározott szabványnyugtái kell adni;

g) a nyugta kiíratásának megtörténtéig a taxin a szabad jelzés nem gyulladhat ki (nyomtatási kényszer);

h) a taxaméter negatív előjelű tételt nem kezelhet.

11. §

(1) A típusjóváhagyás további feltétele, hogy a forgalmazó szervizt, két év garanciát és nyolc évig alkatrészellátást biztosítson.

(2) A taxaméter beszerelésére, programozására és plombálására kizárólag a forgalmazó által biztosított, és az APEH által jóváhagyott szerviz végezheti. A forgalmazási engedély kiadásának feltétele, hogy a forgalmazó csak abban a megyében értékesítheti a taxamétert, ahol szervizelést végző szakemberrel rendelkezik. Más szerviz a taxamétert nem szervizelheti, nem javíthatja, a garanciális idő lejárta után sem.

(3) Belső programozást csak a plomba megbontásával lehet végezni. A forgalmazó minden egyes programozásról köteles az APEH-et értesíteni.

(4) A taxiban a taxamétert úgy kell elhelyezni, hogy a ki- és beszerelését, a csatlakozó kábelek cseréjét csak a plomba megbontása után lehessen elvégezni.

(5) A taxaméter mérésügyi szempontból történő előzetes típusvizsgálata, a típusvizsgálat alapján a hitelesítési engedély kiadása, valamint első és időszakos hitelesítése az Országos Mérésügyi Hivatal feladata.

12. §

(1) A beszerzett taxamétert legkésőbb 1994. január 1-jéig kell üzembe helyezni, és az üzembe helyezéskor a szerviznek plombálnia. A szerviz köteles a taxaméter üzembe helyezését az erre rendszeresített adatközlő lapon 15 napon belül bejelenteni a személytaxi szolgáltatást végző székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei (fővárosi) adóhatóságnak, Közlekedési Felügyeletnek.

(2) A taxaméter beszerzésével, üzembe helyezésével, használatával, javításával, továbbértékesítésével kapcsolatos adatokat gépnaplóban kell rögzíteni. A gépnaplót a taxaméter értékesítésével egy időben a forgalmazó, illetve az előző felhasználó köteles a vevőnek átadni.

(3) A felhasználó a nyugtaadási kötelezettséget eredményező tevékenysége megszüntetésekor a taxaméter adómemóriájában tárolt adatokat a szerviz arra feljogosított alkalmazottjának és az APEH alkalmazottjának jelenlétében köteles kiíratni, a gépnaplóban rögzíteni és arról a személytaxi szolgáltatást végző adóalany székhelye szerinti illetékes adóhatóságot értesítenie kell.

(4) Ha a felhasználó a taxamétert értékesíti, akkor erről az értékesítést követő első munkanapon köteles a székhelye (telephelye) szerint illetékes adóhatóságot, a szervizt és a Közlekedési Felügyeletet írásban értesíteni. A szerviz az adómemória tartalmát kiíratja, és a gépnaplóban rögzíti.

13. §

A taxaméter meghibásodását a szerviznek a gépnaplóban rögzíteni kell.

14. §

(1) A taxaméter javítását végző szerviz, a javításra átvett gépben tárolt értékadatokat (gépállást) leolvassa. Ennek során a gépnaplóban rögzíteni kell a gép bevételi adatait, az utolsó napi zárás dátumát, a javítás idejét.

(2) Ha a taxaméter működésképtelen és nem javítható, a selejtezés az üzembe helyezésre és karbantartásra jogosult szerviz igazolása alapján végezhető el. A taxaméter illetéktelen személy által történt eltulajdonítását, megsemmisülését a rendőrhatósághoz, az adóhatósághoz és a területileg illetékes Közlekedés Felügyelethez be kell jelenteni.

15. §

A típusjóváhagyással rendelkező szerviz állal üzembe helyezett taxaméterek eladásakor e jogszabály előírásainak megfelelően újra üzembe helyezett használt taxaméterek a nyugtaadási kötelezettség teljesítésére alkalmazhatók.

III.

Kedvezmények

16. §

(1) A Tv. 77. §-ában említett kedvezményt az APEH által engedélyezett forgalmazó jogosult igénybe venni, az első alkalommal a felhasználónak értékesített pénztárgép, illetve taxaméter után.

(2) A kedvezmény mértéke:

a) a pénztárgép után 50 000 Ft/db, ha az számítógép alapú, PC kategóriájú, pénztárgépfunkcióval rendelkező, programozható, rendszerbe kapcsolható, kiegészítő perifériákkal és egyéb eszközökkel (számlanyomtató, hitelkártya-leolvasó stb.) bővíthető. Egyéb esetekben pedig 25 000 Ft/db;

b)[1] taxaméter után 30 000 Ft/db, ha a taxaméter beszerelése és hitelesítése 1993. év december hónap 31. napjáig megtörténik, egyéb esetekben pedig 20 000 Ft/db.

(3) A kedvezmény (2) bekezdés szerinti összege annak a pénztárgépnek, illetve taxaméternek az adó nélküli értékesítési árát csökkenti, melyet a Tv. 77. §-ának (3) bekezdésében meghatározott adóalany szerez be a Tv. 77. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek szerint.

(4) A kedvezmény (2) bekezdés szerinti összegét a forgalmazó előzetesen felszámított adóként jogosult figyelembe venni.

(5) A (4) bekezdés szerinti adólevonási jog a pénztárgép, illetve a taxaméter 6. § (1), illetve a 13. § (1) bekezdésében meghatározott üzembe helyezésének a gépnaplóban feltüntetett időpontjától keletkezik.

(6) Az adólevonási jog akkor gyakorolható, ha a forgalmazó rendelkezik azzal a vevő által tett írásos nyilatkozattal, mely igazolja annak (3) bekezdés szerinti igényjogosultságát.

(7) A forgalmazó köteles az általa kedvezménnyel forgalmazott pénztárgépekről és taxaméterekről a tárgyhót követő hó 10-ig a típusjóváhagyás mellékletét képező adatlapon adatot szolgáltatni az APEH-nek.

(8) A forgalmazó a visszavásárolt pénztárgép, illetve taxaméter újbóli értékesítése esetén kedvezmény igénybevételére nem jogosult.

(9) A támogatás jogtalan igénybevétele, a forgalmazási szerződés bármely előírásának megsértése esetén a forgalmazási-szervizelési jogot az APEH megvonja. Az ebből következő kártérítési felelősség a forgalmazót terheli.

(10) A forgalmazó kártérítési felelőssége az általa az engedély visszavonásáig eladott valamennyi azonos típusú gépre vonatkozóan fennáll.

Egyes eljárási szabályok

17. §

(1) Az e rendeletben számára meghatározott hatósági feladatokat az APEH az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) közreműködésével látja el.

(2) A Bizottság az APEH döntéselőkészítő és javaslattevő testülete.

(3) A Bizottság e jogkörében véleményezi és döntésre előkészíti az APEH-hez benyújtott

a) a pénztárgépek típusjóváhagyására irányuló kérelmeket;

b) a pénztárgépek üzembe helyezésére, javítására jogosító engedély iránti kérelmeket;

c) a taxaméterek típusjóváhagyására irányuló kérelmeket;

d) a taxaméterek üzembe helyezésére, programozásárajavítására irányuló kérelmet.

(4) A Bizottság közreműködik a típusjóváhagyással forgalmazott gépek ellenőrzésében.

18. §

(1)[2] A Bizottságba az alábbi szervek delegálnak egy-egy tagot:

Pénzügyminisztérium

Ipari és Kereskedelmi Minisztérium

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

APEH

Országos Mérésügyi Hivatal

Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet

Közlekedési Főfelügyelet

Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség

Közúti Közlekedési Kamara

Taxis Kamara

FUVOSZ

IPOSZ

KISOSZ

ÁFEOSZ

Irodagép műszerész Ipartestület

FODESZ

OKISZ

(2) A Bizottság elnöke a Pénzügyminisztérium képviselője.

(3) A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és az APEH elnöke hagyja jóvá. Az ügyrendet és a Bizottság tagjainak névsorát az APEH hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4) A Bizottságnak az e rendelet hatálybalépését követő megalakulásáról az APEH elnöke gondoskodik.

19. §

(1) Ha a pénztárgép, a taxaméter, a szerviz, illetőleg a jóváhagyás, engedély iránti kérelem megfelel a rendelet előírásainak, akkor az APEH nem tagadhatja meg a jóváhagyás, az engedély kiadását.

(2) Az APEH-nek az e rendelet alapján meghozott döntéseit hivatalos lapja és a sajtó útján közzé kell lennie.

Átmeneti rendelkezés

20. §

(1) Az 1990. január 1-jétől az adóalanynál már használatban lévő, a hatósági előírásoktól eltérő, alacsonyabb műszaki színvonalú pénztárgépek 1995. december 31-ig tovább üzemeltethetők azokban a központi elszámolás alá vont bolti kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységekben, akik (amelyek) önálló adóalanyisággal nem rendelkeznek, és az üzletet a készpénzzel vagy az áruval központilag számoltatják el, és az elszámolás bizonylatait a számviteli előírások szerint kezelik és megőrzik.

(2) A meglévő, igazoltan 1988. január 1-je után beszerzett, de típusjóváhagyással nem rendelkező pénztárgépek az APEH által elfogadott adómemória beépítésével nyugtaadásra alkalmas pénztárgépként tovább használhatók.

(3) A meglévő, típusjóváhagyással nem rendelkező taxaméterek az APEH állal elfogadott adómemória és nyomtató beépítésével, egyedi engedéllyel nyugtaadásra alkalmas taxaméterként tovább használhatók.

Záró rendelkezés

21. §

(1) E rendelet 1993. február 15-én lép hatályba. Egyidejűleg a 36/1990. (XII. 28.) PM rendelet, valamint az az módosító 11/1991. (IV. 30.) PM rendelet hatályát veszti.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott típusjóváhagyásról szóló pénztárgép forgalmazási engedélyeket 1993. június 30-ig - kérelemre - meg kell újítani.

Dr. Kupa Mihály s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 6/1993. (II. 9.) PM rendelethez

Azon adóalanyok köre, akik nyugtaadási kötelezettségüknek csak pénztárgéppel tehetnek eleget

1994. január 1-jétől

a) A személytaxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok értékesítése után.

b) Az üzletek működéséről szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt I. Kiskereskedelem köréből a 4. Iparcikk kereskedelem üzletkörbe sorolt valamennyi üzletben.

c) Az üzletek működéséről szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt II. Vendéglátóipari üzletekből, a 3. Italüzletek körébe sorolt valamennyi üzletben.

1994. július 1-jétől

a) Az üzletek működéséről szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt I. Kiskereskedelem köréből az 1. Élelmiszer kiskereskedelem üzletkörbe sorolt valamennyi üzletben.

b) Az üzletek működéséről szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt II. Vendéglálóipari üzletekből az 1. Melegkonyhás vendéglátóipari üzletkörbe és az 5. Egyéb vendéglátóipari üzletek körébe sorolt valamennyi üzletben.