Tippek

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet

az üzletek működéséről

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - az üzletek működéséről a következőket rendelem:

1. §

A rendelet hatálya a kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, az egyéni vállalkozókra, és a saját előállítású áruját értékesítő termelőkre terjed ki (a továbbiakban: kereskedő).

2. §[1]

(1) A kereskedő köteles üzletének megnyitását az üzlet fekvése szerint illetékes település (község, város, fővárosi kerület) jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) formanyomtatványon, két példányban előzetesen bejelenteni. A bejelentésben az üzletkört az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell feltüntetni. A formanyomtatvány mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentéshez csatolni kell a szakhatósági hozzájárulást (hozzájárulásokat), továbbá, ha a tevékenység más hatóság engedélyéhez vagy nyilvántartásba vételéhez kötött, az engedély, illetőleg a nyilvántartásba vétel igazolásának hiteles példányát (példányait) is. A szakhatósági hozzájárulásokra vonatkozó rendelkezéseket a 3. § tartalmazza.

(3) A szakhatósági hozzájárulás (hozzájárulások) hiányában a jegyző a bejelentés záradékolását köteles megtagadni. Az üzlet csak a bejelentés záradékolását követően kezdheti meg működését.

(4) A jegyző által záradékolt bejelentést a kereskedő köteles az üzletben őrizni, és az ellenőrzés során felmutatni.

(5) A bejelentések másolati példányai alapján az üzletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(6) A bejelentésben feltüntetett adatok módosítását a kereskedő köteles a jegyzőnek bejelenteni. Módosításnak minősül az új üzletkör felvétele, illetve a már felvett üzletkör újabb termékkel történő kiegészítése is. A módosításra az üzletnyitás bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A módosított üzletkörbe tartozó terméket árusítani, illetőleg tevékenységet folytatni csak azt követően szabad, hogy a jegyző az adatok változását a bejelentésen záradékolta.

2/A. §[2]

Nincs szükség bejelentésre, ha az üzletet fenntartó kereskedő az üzletkörébe tartozó árut ideiglenes, nem közterületi árusítóhelyen alkalomszerűen értékesíti (alkalmi árusítás). Az alkalmi árusítás helyén kötelező a kereskedő nevének és székhelyének a vásárlók által is jól látható módon történő feltüntetése.

3. §

(1)[3] Az üzletkörökben folytatott kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez

a) az élelmiszereket és vegyiárukat, gyógynövényt (drogot) értékesítő, valamint vendéglátóipari tevékenységet folytató üzlet és kereskedelmi szálláshely esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az állategészségügyi hatóság;

b) húst, tejterméket, terményt, takarmányt, élő állatot árusító üzlet esetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az állategészségügyi hatóság;

c) "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyiárukat és anyagokat, üzemanyagot, tüzelő- és építőanyagot értékesítő üzlet, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház, vendéglátóipari szórakozóhelyek esetében a tűzvédelmi hatóság;

d) a hulladék kereskedelmével foglalkozó üzlet esetén környezetvédelmi, építésügyi, tűzvédelmi hatóság, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat;

e) játékautomatát üzemeltető üzlet esetén a rendőrhatóság (továbbiakban együtt: szakhatóság) előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A közegészségügyi-járványügyi szakhatóság előzetes hozzájárulására vonatkozó kérelemben meg kell jelölni ha a kereskedő tőkehúst, tejterméket, gyorsfagyasztott terméket, bontott szárnyast kíván forgalmazni.

(3) Az üzletkörön belül azokat a termékeket, illetve tevékenységeket amelyeknek a forgalmazását, illetve folytatását a szakhatóság a feltételek hiánya miatt nem engedélyezi, a hozzájárulásról kiadott határozaton fel kell tüntetni

3/A. §[4]

(1) Kereskedelmi tevékenységet a jogszabályban meghatározott kivételekkel üzletben, vásáron és piacon szabad folytatni. A termelő az üzletében az általa előállított termékekhez kapcsolódó kiegészítő cikkeket is értékesíthet.

(2) A kereskedő az üzlet homlokzatával érintkező közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel árusíthat. A közterület használatához a szükséges hatósági engedélyeket be kell szerezni.

(3)[5] Az üzlettel nem rendelkező kereskedő a kereskedelmi tevékenységét vásáron és piacon folytathatja, közterületen csak a 4. számú mellékletben meghatározott termékeket értékesítheti. Az árusítás a szükséges hatósági engedélyek birtokában történhet. Nem adható engedély a városi főúthálózathoz tartozó közutakra, továbbá akkor, ha a közterületi árusító helytől közúton számítva 100 méteren belül hasonló cikkeket árusító üzlet működik.

(4) A kereskedő jövedéki cikket csak a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési és szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén árusíthat.

(5) Az árusítás helye szerint illetékes jegyző - az érdekelt területi gazdasági kamara véleményének kikérésével - az élelmiszert árusító, valamint a vendéglátóipari tevékenységet folytató kereskedő részére mozgóárusítást engedélyezhet. Az engedélyezéshez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat előzetes hozzájárulását be kell szerezni. Az engedélyben meg kell jelölni az érvényesség időtartamát és azt az útvonalat, illetve helyet, amelyen a tevékenység végezhető. Mozgóárusítás kizárólag[6]

a) üdülő-, nyaraló- és kirándulóhelyeken;

b) azokon a településeken, ahol kereskedő nem működik, vagy a lakosság keresletének kielégítése egyébként indokolja (pl. tanya, kistelepülés, külterület), valamint

c) az országos, illetve helyi jellegű rendezvények alkalmával

engedélyezhető.

(6) Az üzlettel nem rendelkező kereskedő és a mozgóárus a vállalkozói jogosultságát ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy hiteles másolattal köteles igazolni. A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló okirattal.

3/B. §[7]

(1)[8] A kereskedő csomagküldő kereskedelmi tevékenységet csak akkor folytathat, ha az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium - az érdekelt országos gazdasági kamarák előzetes véleményének kikérésével - nyilvántartásba vette, és a tevékenysége gyakorlásához üzlettel rendelkezik. Az élelmiszerek közül csomagküldő kereskedés útján csak a hűtés nélkül tartósan tárolható, előrecsomagolt élelmiszerek értékesíthetők.

(2) A házaló kereskedésre a külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

4. §[9]

A jegyző az üzletben gyakorolt tevékenységet megtiltja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felelnek meg, és a jegyző vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóságok felszólítása ellenére a kereskedő a követelményeknek 30 napon belül nem tesz eleget. Külön jogszabály eltérő határidőt is megállapíthat.

5. §

A forgalomba hozott árukhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásához külön engedélyre nincs szükség, az élelmiszerek helyben fogyasztásához azonban a közegészségügyi-járványügyi hatóság hozzájárulása szükséges.

6. §

(1) Gyógynövény (drog) csak olyan előre kiszerelt, zárt csomagolásban hozható forgalomba, amelyen a kiszerelő (előállító) nevét, telephelyét, az áru magyar megnevezését, (összetételét) mennyiségét, vizsgálati, illetve engedélyszámát, a minőség megjelölését (MSZ), a kiszerelés keltét és a felhasználhatóság határidejét feltüntették.

(2) A forgalomba hozható gyógynövények (drogok) és illóolajok körét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(4) A mellékletben fel nem sorolt gyógynövények (drogok) és illóolajok csak az egészségügyi szakhatóság előzetes hozzájárulásával forgalmazhatók.

7. §[10]

(1) Szexuális áru - a többi árutól elkülönítve - csak zárt csomagolásban hozható forgalomba. A 18. életévét be nem töltött személy részére szexuális árut értékesíteni, kölcsönözni (a továbbiakban együtt: értékesítés), valamint ennek során ilyen áru megtekintését lehetővé tenni tilos.

(2) Szexuális árut közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.

(3)[11] Alsó és középfokú oktatási, gyermek-, ifjúságvédelmi, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális árut értékesítő üzlet nem működhet.

(4) Az üzlet működése nem zavarhatja a lakosság nyugalmát.

8. §

(1)[12] A szeszes ital kimérést a kereskedő köteles a rendőrhatóságnak bejelenteni. Alsó és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyermekintézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szeszes italt kimérni tilos. A melegkonyhás vendéglátóipari üzletre a tilalom nem vonatkozik.

(2)[13] Kizárólag palackozott ital forgalmazására jogosult üzletben a szeszes ital helyben történő fogyasztása tilos.

(3)[14] Vendéglátóipari üzletben ittas személy és 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt kiszolgálni tilos.

9. §

(1) Az üzletben nyereményt nem biztosító, szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék (teke, biliárd, kártyajáték, stb.) folytatható. A kereskedő köteles erről a körülményről a rendőrhatóságot tájékoztatni.

Kártyajátékban csak 18. éven, egyéb szórakoztató játékban csak 14. éven felüli személy vehet részt.

(2)[15]

(3)[16] A községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú város jegyzője a szórakoztató játékok folytatását megtiltja, ha annak gyakorlása jogszabálysértő, vagy a játék a közízlést, illetve a lakosság jogos érdekeit és nyugalmát sérti.

9/A. §[17]

A 7-9. §-ban meghatározott tevékenységet folytató üzlet 22 óra után csak akkor tarthat nyitva, ha ez nem zavarja az üzlet környezetében lakók éjszakai nyugalmát.

10. §[18]

Az üzletkörbe tartozó áruk keretén belül az üzletben forgalmazni kívánt termékeket és az üzlet - jellegének megfelelő - elnevezését a kereskedő állapítja meg. A cégtáblán szereplő elnevezésre a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírásait kell megfelelően alkalmazni. A cégtulajdonos nevét és székhelyét az üzletben (elárusítóhelven) jól látható helyen és olvashatóan fel kell tüntetni.

11. §

A kereskedő köteles az üzletben a használt, a minőséghibás és a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől elkülönítve tartani és a termék ilyen minőségéről a vevőt tájékoztatni.

12. §

(1) A vásárlástól számított nyolc napon belül a fogyasztó kívánságára a kereskedő, az üzletében vásárolt árut minőségi kifogás nélkül is köteles kicserélni, amennyiben az áru hibátlan és az a fogyasztó még nem használta.

(2) Egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket, gyermekjátékot - sértetlen csomagolásúak kivételével - valamint élelmiszert kicserélni tilos.

13. §

A kereskedő külön költség felszámítása nélkül köteles az elvitelre kínált megvásárolt árut jellegének megfelelő módon becsomagolni.

14. §

(1) A kereskedelmi forgalom körében közvetlenül a fogyasztók részére súly, vagy mérték szerint forgalomba kerülő árut - a nettó (tiszta) súlyt, vagy mértéket feltüntető, eredeti csomagolásban forgalomba kerülő áruk kivételével - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközön történő lemérés után szabad kiszolgálni.

(2) Az áru mérését úgy kell végezni, hogy annak helyességét a fogyasztó ellenőrizni tudja.

15. §

A betétdíjas árut, illetve üveges konzerveket forgalomba hozó kiskereskedelmi üzletek kötelesek a nyitvatartási idő alatt az általuk forgalmazott betétdíjas göngyöleget visszaváltani, függetlenül attól, hogy az a fogyasztó hol vásárolta.

16. §

(1) A fogyasztó panaszát a kereskedővel szóban, vagy írásban közölheti. A szóbeli panaszt lehetőleg azonnal, a helyszínen, a fogyasztó jelenlétében orvosolni kell.

(2) A fogyasztók írásban tett panaszát számozott oldalú vásárlók könyvében három példányban kell rögzíteni, erre a célra a kereskedő köteles az üzletben vásárlók könyvét (panaszkönyvet) rendszeresíteni A vásárlók könyvét az üzletben jól látható és hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

(3)[19] A vásárlók könyvébe tett bejegyzést annak jellegétől függően a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell elintézni.***

(4)[20] A községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú város jegyzője két évre visszamenőleg vizsgálhatja a vásárlók könyvébe tett bejegyzések jogszabályszerű elintézését.

(5)[21] Az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell, hogy panaszával a jegyzőhöz, a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez, vagy a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez (KERMI) fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e hatóságok címét és telefonszámát is.

17. §

A kereskedő az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról egy hónappal előbb köteles a fogyasztókat és a szakigazgatási szervet tájékoztatni.

Értelmező rendelkezések

18. §[22]

E rendelet alkalmazásában:

a) üzlet: a helyileg körülhatárolt, tartós használatra készült, rendszeresen (állandó, vagy ideiglenes jelleggel) nyitvatartó értékesítő hely,

b) szeszes ital: minden alkoholtartalmú, élvezeti cikként forgalomba hozott ital, ide nem értve a gyógynövények gyógyászati rendeltetésű szeszes kivonatait, valamint az azok felhasználásával készült készítményeket és az alacsony alkoholtartalmú palackozott üdítőitalokat,

c) melegkonyhás vendéglátóipari üzlet: az olyan üzlet, amely különálló, egészségügyi előírásoknak megfelelő, főző(sütő) konyhával, továbbá előkészítő- és raktárhelyiséggel rendelkezik (étterem, csárda, vendéglő, étkezde-kifőzde, söröző, stb.) és amelyekben e jogszabály 1. számú melléklete II. pontja 1. alpontjában megjelölt ételeket a helyszínen készítik,

d)[23] szeszes ital kimérésnek minősül: a szeszes ital nem eredeti palackozásban, hanem űrmértékegység alapján, illetve eredeti palackban felnyitott állapotban történő értékesítése, továbbá az alkoholtartalmú kevert ital, valamint a bornak kannában vagy egyéb tárolóeszközben történő értékesítése is.

e) szexuális áru: minden olyan irat, kép, reprodukció, plakát, könyv, folyóirat, film, műsoros videókazetta, vagy egyéb termék, amely a nemi aktust, elsődleges nemi szervet, vagy szerveket közvetlenül ábrázolja továbbá egyéb, a szexuális élettel közvetlen összefüggő tárgy (segédeszköz), kivéve a szabadforgalmazású egészségügyi cikkeket.

Záró rendelkezések

19. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg

- az üzletek működési engedélyéről és a szakmai üzletkörökről szóló 9/1986. (X. 11.) BkM rendelet;

- a magánkereskedelemről szóló 10/1982. (V. 14.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 14/1983. (XII. 28.) BkM rendelet, a 3/1984. (VII. 1.) BkM rendelet, a 2/1985. (IV. 20.) BkM rendelet, a 11/1986. (X. 11.) BkM rendelet, a 4/1987. (XII. 31.) KeM rendelet és a 6/1989. (IV. 24.) KeM rendeletek;

- a kereskedelmi tevékenység körében forgalomba hozott áruk mérlegeléséről szóló 2/1965. (III. 14.) BkM rendelet;

- a vásárlók könyvéről szóló 11/1977. (V. 18.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 1/1985. (IV. 13.) BkM rendelet;

- az áruk házhoz szállításának egyes kérdéseiről szóló 11/1978. (VII. 1.) BkM rendelet;

- a toll kereskedelmi forgalomba hozataláról szóló 16.859/1950. (VII. 20.) BkM rendelet;

- a Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzatról és az Üzleti Munkarendről szóló 15/1968. (XII. 27.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 13/1980. (IX. 15.) BkM rendelet;

- az élelmiszeripari betétdíjas üvegpalackok rendeltetésszerű felhasználásáról szóló 16/1977. (VIII. 12.) BkM-NiM együttes rendelet;

- a megrendeléses vásárlásról és az előlegről szóló 1/1972. (II. 10.) BkM rendelet, továbbá az az módosító 1/1977. (I. 20.) BkM rendelet; 11/1988. (XII. 27.) KEM rendelet;

- a játék- és pénznyerő automaták működéséről, a szórakoztató játékokról és a zeneszolgáltatásról szóló az 1/1983. (II. 16.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 3/1984. (VII. 1.) BkM rendelet;

- a szeszes ital árusításának korlátozásáról szóló, a 12/1986. (XII. 10.) BkM rendelettel módosított 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelet 2. §-ának (2)-(6) bekezdése, 4. §, 6. §, 8. §, 9. § és 11-18. §-ai;[24]

- a gyógynövény szaküzletekről szóló 4/1959. (V. 20.) BkM rendelet, továbbá az az módosító 7/1960. (VIII. 12.) BkM rendelet, az 1/1970. (II. 15.) BkM rendelet, a 17/1972. (VIII. 27.) BkM rendelet, a 6/1979. (IV. 27.) BkM rendeletés a 3/1986. (II. 1.) BkM rendelet;

- a drogéria szaküzletekről szóló 5/1959. (V. 20.) BkM rendelet, valamint az az módosító 10/1960. (X. 15.) BkM rendelet, a 10/1970. (VIII. 28.) BkM rendelet és a 11/1980. (VI. 25.) BkM rendelet

hatályát veszti.

(2) A rendelet hatálybalépésekor már működő üzletek működésének bejelentésére a kereskedő nem kötelezett. Az üzlet működésében történt változások esetében az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Nem kell bejelentést tennie a kisiparosnak, a rendelet hatálybalépésekor már működő üzletének, vagy telephelyének további üzemeltetéséhez, illetve az ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, ha a termelő és értékesítő tevékenységet egy helyiségben folytatja.

(4) A vállalkozási nyereségadóról szóló, módosított 1988. évi IX. törvény 7. számú mellékletének 3. pontjában, az itt hatályon kívül helyezett 9/1986. (X. 11.) BkM rendelet szerinti

010 Általános áruháztól az- 0 Általános áruház
élelmiszer, illetve az ABCélelmiszer, illetve ABC jel-
jellegű osztály alegű osztálynak
a 100-190 Élelmiszer üzletek a- 10 Élelmiszer áruháznak és a
11 Élelmiszer szaküzletnek
a 710 Vegyes üzlet élelmi-- 12 Élelmiszer jellegű
szer jelleggel avegyes üzletnek

felelnek meg.

Az itt hatályon kívül helyezett 10/1982. (V. 14.) BkM rendelet 1. számú melléklete szerint az élelmiszer szakmai csoportba besorolt tevékenységeknek, az e rendeletben 10-es, 11-es, 12-es és 32-es jelzőszámokkal jelzett üzletkörei felelnek meg.

Dunai Imre s. k.,

kereskedelmi minisztériumi államtitkár

1. számú melléklet a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelethez

Az üzletkörök

I. Kiskereskedelem

0. Általános áruház (kisáruház)[25]

Élelmiszer és élvezeti cikk (alkoholtartalmú ital csak palackozva), dohányipari termék, ruházati termék, ruházati és lakástextília, vegyesiparcikk, vasáru, műszaki áru, bútor, kultúrcikk, vegyi áru (üzemanyag és ásványolaj termék kivételével).

Összes alapterület minimum 2500 m2, kisáruháznál 1000 m2.

1. Élelmiszer kiskereskedelem

10. Élelmiszer áruház (élelmiszer kisáruház) Élelmiszer és élvezeti cikk (alkoholtartalmú ital csak palackozva), dohányipari termék, gyümölcs, zöldség, gyógyvíz, élő baromfi és élő hal, sózott, nedves és szárazbél, háztartási vegyi cikk, a napi iparcikk, folyóirat, napilap, vágott virág, karácsonyfa elkülönítve, kiskertápolási cikk (mérgező növényvédőszer kivételével), vetőmag, kéziszerszám, műanyag áru.[26]

Összes alapterülete minimum 600 m2, élelmiszer kisáruháznál 300 m2.

11 Élelmiszer szaküzlet

Egy-egy élelmiszerféleségből kiemelten széles választék, az üzlet elnevezésének, szakjellegének megfelelően, Így pl.: tej-tejtermék, húsüzlet, édesség; kávé, tea, sütőipari termékek; baromfi, hal, lőttvad, diétás és természetes élelmiszerek, zöldség, gyümölcs szakboltok.

12 Élelmiszer jellegű vegyesüzlet

A 10. üzletköri jelzőszám alatti üzletkör mellett kiegészítő jelleggel ruházati, vegyes iparcikk, kultúrcikk forgalmazása.

2. Ruházati kiskereskedelem

21 Textil és ruházati kisüzlet

Méteráruk, alsó és felsőruházat, divatáru, rövidáru, öltözék-kiegészítő cikkek, kalap, sapka, háztartási és lakástextiliák, tisztított toll (kimérve is), ágy- és asztalnemű, takaró.

22 Cipő, bőráru üzlet

Férfi-, női- és gyermeklábbeli, cipőápoláshoz szükséges kellékek, bőrdíszmű, harisnyafélék, bőröndök, bőráru, útifelszerelések és a hozzá tartozó kiegészítő cikkek. A lábbeli készítéséhez és javításához szükséges alap- és kellékanyagok, felszerelési tárgyak, cipőápoló szerek.

3. Vegyiáru kiskereskedelem

31 Vegyiáruk üzlete

Háztartási vegyi cikkek, vegyszerek, festékek, ipari segédanyagok és eszközök, rovarirtók, növényvédőszerek, műtrágya, kefe, ecset, seprőáruk, fonottáruk, háztartási napicikkek, építési segédanyagok és díszítőelemek, tapéták, személyi használatra szolgáló higiéniás egészségügyi cikkek, betegápolási cikkek és eszközök, finomszesz, karácsonyfadíszek, autóápolási cikkek, testápolási és kozmetikai cikkek, fodrászati cikkek, kellékek.

32 Drogéria és gyógynövényszaküzlet

Az üzletben illatszereken, testápolási és személyi használatra szolgáló higiéniás egészségügyi betegápolási cikkeken és eszközökön kívül e jogszabály 3. számú mellékletében meghatározott termékek hozhatók forgalomba.

Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény.[27]

4. Iparcikk kiskereskedelem

41 Vas, műszaki, üvegáru üzlet

Gépek, felszerelések, híradástechnikai cikkek, járművek, műszaki áruk. Hengerelt és húzott áruk, szerszámok és szerelési anyagok a háztartásban és lakásépítéseknél szükséges vasáruk és felszerelések, üveg, porcelán és műanyagáruk, háztartási kőedény, üvegezési és képkeretezési kellékek, kerámiaipari termékek és dísztárgyak, műszaki gumiáruk. Barkácsoláshoz szükséges alapanyagok, szerszámok, felszerelések, apró cikkek, műszaki könyvek, orvosi műszerek és felszerelések, háztartási gépek, laboratóriumi felszerelések, gyógyászati segédeszközök.

42 Járművek és gépek üzlete

Járművek (személygépkocsi is), mezőgazdasági gépek és karbantartásukhoz szükséges eszközök, szerek és felszerelések, alkatrészek, gépkocsi huzatok, ponyvák.

43 Elektronikai termékek üzlete

Híradástechnikai cikkek, műszerek, elektronikai és elektroakusztikai cikkek, háztartási villamosgépek és készülékek, ezek tartozékai és alkatrészei, fényforrások, világítástechnikai késztermékek és alkatrészei, szerelési anyagok, vezetékek, személyi számítógép és számítástechnikai eszközök és ezek alkatrészei, software termékek, író és irodagépek.

5. Kultúrcikk kiskereskedelem

51 Bútor, lakberendezési kisüzlet

Bútorok és lakberendezési tárgyak, lakástextiliák, lakberendezéssel szorosan összefüggő termékek, díszműáruk, világítótestek.

52 Papír, írószer, könyv, zenemű, térkép, bélyeg, hírlap kiskereskedés

Hangszerek, hanglemezek, magnetofon szalagok, kazetták, műsoros videokazetták, kották, könyvek, tankönyvek, napilapok, folyóiratok, térképek, levelező lapok, reprodukciók, jegyzetek, földgömbök, plakátok, irodalmi értékű kéziratok és relikviák. Papír, írószer, naptárak, iskolai és irodai felszerelések, politechnikai és könyvkötészeti cikkek, dekorációs, festészeti, szobrászati és rajzeszközök, képeslapok, bélyegek és bélyeggyűjtéshez szükséges kellékek. Tapéták és tapétázási cikkek, nyomtatványok, nyomdai termékek, ideértve a használt termékeket és a régiséget is (Antiquarium).

Szemléltető és kísérleti eszközök, oktatófilmek, szakoktatási anyagok, szerszámok, felszerelések, oktatási és népművelési berendezési tárgyak.

Könyv, hírlap kiskereskedésben a szexuális áruk közül - a R. 7. §-ában meghatározott rendelkezések megtartásával - forgalmazhatók a szexuális élet ábrázolását tartalmazó művek, könyvek, műsoros videókazetták, folyóiratok is.[28]

53 Kultúrcikk szaküzletek

Idetartoznak pl.: a képző és iparművészeti, háziipari termékek, műtárgyak, óra, ékszer, nemesfémből készült tárgyak, numizmatikai cikkek, fotó és optikai cikkek, sportfelszerelések, játékok, kemping, turista, vadász, horgász szakboltok, felszerelések, játékáru.

6. Egyéb kiskereskedelem (egyéb szakboltok)

Dohányáruda[29]

Dohányáru, dohányzáshoz szükséges kellék, csomagolt édesipari termék, postai cikk, papíráru, írószer, kisebb értékű ajándéktárgy, kisebb értékű játék, szárazelem, fényképezéshez szükséges film, pipereszappan, desodor, napilap, hetilap, folyóirat, autóbusz- és villamosjegy, totó, lottó és nyereménysorsjegy.

Bazáráruk üzlete[30]

Általában kisebb értékű divatcikk, kisebb értékű játék, műanyag virág, evőeszköz, edénytartő, preparált rovar, kisebb értékű ajándéktárgy, dísztárgy, emléktárgy, öv, terítő, szatyor, táska, műanyagból vagy bőrből készült kisebb értékű használati cikk, papíráru, írószer, strandcikk, hamutartó, fényképtartó, képkeret, kegyszer, ruhadíszként, bizsuként használt kitűző, totó, lottó és nyereménysorsjegy, egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi áru.

Ajándéktárgy kereskedés[31]

Divatékszer, ötvösáru, óra, kristály dísztárgy, üveg- és porcelánáru, díszmű, lakásdíszítő eszköz, népművészeti áru, divattáska, divatsál, kesztyű, harisnya, ernyő, fotó-optikai cikk a látásjavító szemüveg kivételével, könyv, képeslap, kozmetikum, játék.

Virágok, dísznövények, koszorúk, virágápolási cikkek, virágcserepek, virágföld, virágmagvak, dugványok, oltványok, művirágok, koszorúalapok és kellékek, tápsók, növényvédőszerek.

(Virágbolt)

Mezőgazdasági szerszámok, kisgépek, termelőeszközök és tartozékok, faáruk, méhészeti és borászati cikkek, pincegazdasági felszerelések, vetőmagok, tápszerek, műtrágyák, permetezőszerek, növényvédőszerek, kötözőfonalak, zsinegek, szakkönyvek.

(Mezőgazdasági, méhészeti szaküzlet, termék és takarmánybolt)

Mindenféle hulladék, alapanyagra tekintet nélkül.

(Hulladék és melléktermék üzlet)

Kegyszerek, imakönyvek, egyházi cikkek, temetkezési kellékek.

(Kegytárgykereskedés )

Mutatványos kellék és felszerelés.

(Mutatványos kellékek boltja)

Díszállat és tartásukhoz szükséges eleség és felszerelések, szakkönyvek.

(Díszállatkereskedés)

A R. 18. §-ában meghatározott szexuális áruk, valamint egyéb, a szexuális élet ábrázolását tartalmazó művek, könyvek, műsoros hang- és videókazetták, folyóiratok, filmek, hanglemezek, fotók, reprodukciók, szabadforgalmazású egészségügyi cikkek, a szexuális élet során alkalmazott védő eszközök. (Szexuális áruk üzlete).[32]

(Erotikus áruk és szexuális eszközök üzlete)

7. Tüzelő, építőanyagok kiskereskedelem*[33]

71 Tüzelő és építőanyagtelep

Szilárd, folyékony tüzelőanyagok, propán és butángáz palackban, építőanyagok.

72 Üzemanyagtöltő állomás

Hajtó és kenőanyagok, gépjármű felszerelési és ápolási cikkek, alkatrészek, egyéb ásványolajtermékek, háztartási tüzelőolaj, gáz palackba töltve.

II. Vendéglátóipari üzlet

1. Melegkonyhás vendéglátóipari üzletek[34]

Az 5/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 2. számú melléklete 9. pontjában meghatározott meleg-hideg ételek, cukrászati készítmények, édesipari termékek, szeszes és szeszmentes italok. Az ételeket a helyszínen készítik (főzik vagy sütik). Étterem, vendéglő, csárda, gyorsétkezőhely, étkezde-kifőzde, söröző stb.

2. Cukrászda[35]

A cukrászati készítményeket, édesipari termékeket, hideg ételeket a helyszínen készítik, a szeszes italok választéka a minőségi borokra, vermutokra, pezsgőkre, rumra, konyakra és édes likőrre korlátozott.

3. Italüzletek

Különböző szeszes és szeszmentes italok értékesítése palackozva és kimérve, étel és egyéb pl.: dohánycikkek értékesítése kiegészítő jellegű (italbolt, borozó, borkimérés, drinkbár, kocsma).

4. Munkahelyi vendéglátóipari üzlet

Zártrendszerű vendéglátó tevékenység, szeszes ital értékesítés nélkül. (Étterem, büfé)

5. Egyéb vendéglátóipari üzlet[36]

Hideg ételek, melegített kész-, illetve félkész-ételek, frissen sült (grillezett) húsok, édesipari termékek, nem a helyszínen készített cukrászati készítmények, szeszes és szeszmentes italok.

Ételbár, tejbár, bisztró, pecsenyesütő, büfé, falatozó, söröző, süteménybolt, teázó, fagylaltozó, kávéház, eszpresszó, mulató, varieté, bár, lokál (zenés szórakozóhely) stb.)

6. Termelő és segédüzem

Hidegkonyhai készítmények, félkészételek, cukrászati készítmények előállítása.

III. Idegenforgalom

1. Utazási iroda[37]

Belföldi és/vagy külföldi utazások üzletszerű szervezése, értékesítése és közvetítése. Emellett más, az előzőekkel összefüggő egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások.

Az irodahelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik és kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgál, továbbá kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgáló önálló telefonvonallal és telefax- vagy telex-készülékkel rendelkezik.[38]

2. Utazási ügynökség[39]

Más utazási irodák által szervezett utazások és szolgáltatások értékesítése utasok részére.

Az irodahelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik és kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgál, továbbá kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgáló önálló telefonvonallal és telefax- vagy telex-készülékkel rendelkezik.[40]

3. Idegenforgalmi szolgáltató iroda[41]

Bármely, az idegenforgalommal összefüggő, utazásszervezésnek, illetve közvetítésnek nem minősülő (résztevékenység. (Ilyenek különösen: szálláshely közvetítése, értékesítése, fizetővendéglátás üzletszerű szervezése és értékesítése, menetjegyértékesítés, idegenvezetői és tolmácsszolgálat, jegyértékesítés, ajándék- és értékcikkárusítás, gépkocsi kölcsönzés, információszolgálat, vízumbeszerzés, személyszállítás, valuta-vétel és eladás stb.).

Az irodahelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik és kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgál, továbbá kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgáló önálló telefonvonallal és telefax- vagy telex-készülékkel rendelkezik.[42]

IV. Szolgáltatás

1. Szolgáltatóiroda

Ügynöki iroda (kereskedelmi ügylet megkötésére kínálkozó alkalom közlése, kereskedelmi ügylet közvetítése).

Kölcsönző (fogyasztási cikkek és termelőeszközök kölcsönzése, sportpálya kölcsönzése, bérkocsizás, bérlovaglás.

2. Információs iroda

A kereskedelmi tevékenységnek nem minősülő propaganda tevékenység és információnyújtás.

3. Egyéb hálózati egységek[43]

Betétdíjas üvegpalackok, konzerves öblösüvegek visszaváltása, gyűjtése, szifonpatron (üvegvisszaváltó üzlet). Élelmiszer, vegyiáru, napi cikkek automatán át történő értékesítése (Automata üzlet). Játékautomaták üzemeltetése - kivéve a pénznyerő automatákat. (Szórakoztató játékautomaták terme).[44]

V. Kereskedelmi szálláshelyek**[45]

1. Szálloda

Az a kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére időszakosan szállást, és ehhez kapcsolódó ellátást és szolgáltatást nyújt. Férőhelyeinek több mint 20%-a egy- és kétágyas szobákban van, és legalább az egycsillagos szállodaosztály besorolási követelményeinek eleget tesz.

2. Panzió (Fogadó)

Az az egyedi, műszakilag egy egységet alkotó kereskedelmi szálláshely, amely szállást, ellátást és ehhez kapcsolódó szolgáltatást nyújt a vendégek részére és panzió osztályba sorolták be.

3. Üdülőház

Azok az egyedi lakó, vagy üdülőegységek, amelyek családok, vagy kisebb csoportok elszállásolására alkalmasak és megfelelően közművesített területen, vagy kempingben vannak, és amelyet üdülőház osztályba soroltak.

4. Kemping

Sátorral, illetve lakókocsival érkezők elhelyezésére szolgáló közművesített terület, amelyet kemping osztályba soroltak.

5. Turistaszálló

Az a kereskedelmi szálláshely, amelyben a férőhelyek általában 5, vagy annál több ágyas szobában vannak, és turistaszállás osztályba soroltak.

2. számú melléklet a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelethez

[46]
..............................Tanács V. B.
községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú város jegyzőjének
Bejelentés kereskedelmi üzlet/iroda nyitásáról
…………………………..
(a kereskedő neve)*
…………………..............
(székhelye)
…………………..............
(adószáma)
bejelentem, hogy...................................................................helyiségben
............(ker.).............................................................................(utca, út, tér)
........................szám alatt............
……………………..
(jelzőszám)
………………………
(üzletkörben)
……………………..
(jelzőszám)
………………………
(üzletkörben)
……………………..
(jelzőszám)
………………………
(üzletkörben)**
……………………………………….
elnevezésű üzletet/irodát nyitok
Tudomásul veszem, hogy az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet alapján egyes áruk forgalmazásához, illetve egyes kereskedelmi tevékenységek megkezdéséhez szakhatósági hozzájárulás szükséges. A vonatkozó szakhatósági engedélyt (engedélyeket) (... db) a bejelentésemhez csatolom. A bejelentésben megjelölt adatok változását köteles vagyok a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú város jegyzőjének 15 napon belül bejelenteni. Az üzletkör módosítása, kiegészítése esetén a módosított üzletkörnek megfelelő termékek árusítását, illetőleg tevékenységek folytatását csak azt követően kezdhetem meg, ha ezeket a jegyző a bejelentőlapon feltüntette.
…………………. 19…….. év …………..hó …….nap
……………………………..
(aláírás)
Záradék: a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú város jegyzője tölti ki.
ikt. szám …………….
A bejelentést tudomásul veszem.
........................19......év.....................hó......nap
…………………………………….
(aláírás)
PH.
* A gazdálkodó szerv, illetve az egyéni vállalkozó neve.
** Az üzletköri jelzőszámot és az üzletkör megjelölését az üzletek működéséról szóló KeM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, a rovatot ennek megfelelően kell kitölteni.

3. számú melléklet a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelethez

4. számú melléklet a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelethez[47]

A rendelet 3/A. § (3) bekezdése alapján közterületen árusítható termékek

Napilap és hetilap, folyóirat

Levelezőlap

Virág

Léggömb

Zöldség és gyümölcs

Pattogatott és főtt kukorica

Sült gesztenye

Sült tök

Csomagolt pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró

Vattacukor és egyéb cukorka

Jégkrém, fagylalt

Szerencsejátékban való részvételre jogosító jegy (pl. totó, lottó, bongó, sorsjegy)

Óvszer (kondom)

Az egyes ünnepekhez, kapcsolódó alkalmi cikkek (pl. húsvéti, karácsonyi, szilveszteri stb. cikkek), az adott ünnepel megelőző 20 napban.

Kizárólag zsűrizett: népművészeti, népi iparművészeti, iparművészeti, képzőművészeti, fotóművészeti, kézműves termékek (az ITJ 69-95 jelzőszáma alá besorolt termékek).[48]

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 1. §-a. Hatályos 1994.02.01.

[2] Beiktatta a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 2. §-a. Hatályos 1994.02.01.

[3] Megállapította a 31/1991. (XI. 19.) IKM rendelet 6. §-a. Hatályos 1991.11.19.

[4] Beiktatta a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 3. §-a. Hatályos 1994.02.01.

[5] Módosította a 34/1994. (XI. 28.) IKM rendelet 1. §-a. Hatályos 1994.12.06.

[6] A felvezető szövegrészt módosította az 54/1995. (X. 27.) IKM rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.10.27.

[7] Beiktatta a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 3. §-a. Hatályos 1994.02.01.

[8] Módosította az 54/1995. (X. 27.) IKM rendelet 2. §-a. Hatályos 1995.10.27.

[9] Megállapította a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 4. §-a. Hatályos 1994.02.01.

[10] Megállapította a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 1. §-a. Hatályos 1991.04.26.

[11] Megállapította a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.02.01.

[12] Megállapította a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 6. §-a. Hatályos 1994.02.01.

[13] Beiktatta a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 2. §-a. Hatályos 1991.04.26.

[14] Számozását módosította a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 2. §-a. Hatályos 1991.04.26.

[15] Hatályon kívül helyezte a 26/1991. (IX. 27.) IKM rendelet 1. §-a. Hatálytalan 1991.09.27.

[16] Módosította a 6/1992. (I. 28.) IKM rendelet 8. §-a. Hatályos 1992.02.15.

[17] Beiktatta a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 3. §-a. Hatályos 1991.04.26.

[18] Módosította a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 7. §-a. Hatályos 1994.02.01.

[19] 1977. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott 11/1977. (III. 30.) MT rendelet.

[20] Módosította a 6/1992. (I. 28.) IKM rendelet 8. §-a. Hatályos 1992.02.15.

[21] Beiktatta a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 8. §-a. Hatályos 1994.02.01.

[22] Megállapította a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 4. §-a. Hatályos 1991.04.26.

[23] Megállapította a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 9. §-a. Hatályos 1994.02.01.

[24] Helyesbítette a Magyar Közlöny 1990/35. száma. Megjelent 1990.04.23.

[25] Megállapította a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.02.01.

[26] Megállapította a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.02.01.

[27] Beiktatta a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.02.01.

[28] Beiktatta a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.04.26.

[29] Megállapította a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.02.01.

[30] Beiktatta a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.02.01.

[31] Beiktatta a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.02.01.

[32] Megállapította a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 1991.04.26.

[33] Az Országos Energiagazdálkodási Hatóság által meghatározott feltételek mellett.

[34] Megállapította a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 1991.04.26.

[35] Megállapította a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 1991.04.26.

[36] Megállapította a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 1991.04.26.

[37] Megállapította a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 1991.04.26.

[38] Beiktatta a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[39] Megállapította a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 1991.04.26.

[40] Beiktatta a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[41] Beiktatta a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 1991.04.26.

[42] Beiktatta a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[43] Megállapította a 26/1991. (IX. 27.) IKM rendelet 2. §-a. Hatályos 1991.09.27.

[44] Módosította a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.02.01.

[45] Ide nem értve a fizetővendéglátó helyet.

[46] Módosította a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.02.01.

[47] Beiktatta a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.02.01.

[48] Beiktatta a 34/1994. (XI. 28.) IKM rendelet 2. §-a. Hatályos 1994.12.06.

Tartalomjegyzék