9/1993. (XII. 30.) MüM-MKM együttes rendelet

az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (2) bekezdés a), valamint (3) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól a következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő

a) szakképző iskolai tanulóra (a továbbiakban: tanuló);

b) szakközépiskolára, szakmunkásképző iskolára és szakiskolára (a továbbiakban: szakképző iskola);

c) tanuló gyakorlati képzését a szakképző iskolával kötött megállapodás alapján végző jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, illetőleg egyéni vállalkozóra (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet);

d) tanuló gyakorlati képzését tanulószerződés alapján ellátó gazdálkodó szervezetre [a b)-d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező].

A díjazás

2. § (1) Ha szakképző iskola a tanulóval tanulószerződés nélkül létesít tanulói jogviszonyt, a tanulót a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg.

(2) A díjazás havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér tíz százalékánál.

(3) A díjazás összegét évfolyamonként emelkedve a szakképző iskola - gazdálkodó szervezetnél megszervezett összefüggő szakmai gyakorlat esetében a gazdálkodó szervezet - határozza meg, és köteles gondoskodni a díjazás kifizetéséről.

(4) Ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál rövidebb vagy hosszabb, továbbá, ha a tanuló a gyakorlatról bármilyen ok miatt távol marad, a díjazást arányosan csökkenteni, illetőleg növelni kell.

A kedvezményes étkeztetés

3. § (1) A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést kell biztosítani.

(2) Az étkezésről meleg - kivételesen indokolt esetben hideg - élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni.

(3) Eltérő megállapodás hiányában a tanulóval tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni az étkeztetésről, illetőleg viselni annak költségeit akkor is, ha a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére időlegesen más gazdálkodó szervezetnél vagy szakképző iskolában kerül sor.

4. § (1) A tanuló a kedvezményes étkezést az illetékes szakképző iskola tanműhelyében foglalkoztatott tanulóra meghatározott élelmezési (ebéd) nyersanyagköltség ötven százalékának megfelelő összegű - előre befizetett - térítési díj ellenében veheti igénybe.

(2) A gyakorlati képzést szervező mentesül a 3. §-ban meghatározott kötelezettsége alól, ha a tanuló az étkezést nem kívánja igénybe venni, illetőleg az (1) bekezdés szerinti térítési díjat nem fizeti be.

(3) A gyakorlati képzést szervező a tanulót részben vagy egészben mentesítheti a térítési díj megfizetése alól.

5. § (1) Ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló étkeztetését a 3. § (2) bekezdése szerint nem tudja megoldani, köteles a tanuló étkezési költségeihez hozzájárulni.

(2) A hozzájárulás naponkénti (étkezésenkénti) összege nem lehet kevesebb az illetékes szakképző iskola tanműhelyi tanulóira meghatározott élelmezési (ebéd) nyersanyagköltség ötven százalékánál.

Az útiköltség-térítés

6. § (1) Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetőleg a beszámolóra és vissza történő utazás költségeihez, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, illetőleg a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor.

(2) Az útiköltség-térítést - eltérő megállapodás hiányában - a gyakorlati képzést szervező fizeti.

(3) A gazdálkodó szervezet az (1) bekezdésben foglaltakon felül megtérítheti a tanulónak a lakóhelyéről a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és vissza történő utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhető el.

Egyéb juttatások

7. § (1) A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt tisztálkodási eszköz, továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatásról - a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező közötti eltérő megállapodás hiányában - a gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik.

8. § (1) A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat.

(2) A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába került.

(3) Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta.

(4) A munkaruha tisztántartása a tanuló kötelezettsége. Az (1) bekezdés szerinti szabályozás, illetőleg megállapodás ettől eltérően is rendelkezhet.

9. § (1) Napi háromszori - térítési díj nélküli - étkezés, szállás és utazási költségtérítés illeti meg a tanulót, ha a gyakorlati képzését a gyakorlati képzést szervező - átmenetileg - a székhelyén, telephelyén kívül levő munkahelyen szervezi meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatásokról a gyakorlati képzést szervező természetben köteles gondoskodni.

10. § A gazdálkodó szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban és más juttatásban, továbbá szociális támogatásban részesítheti.

Záró rendelkezések

11. § Ez a rendelet 1994. szeptember 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben arra a tanulóra kell alkalmazni, akinek a szakképzése az 1994/1995. tanévben kezdődik meg.

12. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a középfokú szakoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatók juttatásairól és kedvezményeiről szóló 30/1986. (IX. 1.) MM rendelet;

b) a középfokú szakoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatók jövedelemkiegészítő pótlékáról szóló 31/1986. (IX. 1.) MM rendelet;

c) egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 1/1988. (II. 2.) MM rendelet 3. §-a;

d) a középfokú szakoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatók juttatásairól és kedvezményeiről szóló 30/1986. (IX. 1.) MM rendelet módosításáról szóló 22/1989. (VII. 31.) MM rendelet;

e) a középfokú szakoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatók juttatásairól és kedvezményeiről szóló 30/1986. (IX. 1.) MM rendelet módosításáról szóló 4/1990. (VIII. 13.) MKM rendelet;

f) egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet 9. §-a;

g) egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 5/1993. (IV. 2.) MKM rendelet 2. §-a.

13. § A 12. §-ban felsorolt jogszabályok előírásait továbbra is alkalmazni kell arra a tanulóra, akinek a szakképzése az 1994/1995. tanév előtt kezdődött.

14. § A rendelet előírásait a Magyar Honvédség keretében működő szakképző iskolák tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.

Dr. Kiss Gyula s. k.,

munkaügyi miniszter

Dr. Mádl Ferenc s. k.,

közoktatási és művelődési miniszter