30/1986. (IX. 1.) MM rendelet

a középfokú szakoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatók juttatásairól és kedvezményeiről

Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtására kiadott 41/1985. (X. 5.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a (2) bekezdésének g) pontjában és 21. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a honvédelmi miniszterrel az 1. § (3) bekezdésében, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével az 5. § (2) bekezdésében, a 12-14. §-ban, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével a 7. §-ban foglalt rendelkezések, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel a szövetkezeteket érintő rendelkezések tekintetében, továbbá a pénzügyminiszterrel, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökével, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a szakközépiskolák, a szakmunkásképző iskolák, az egészségügyi szakiskolák, a gépíró és gyorsíró szakiskolák és a speciális szakiskolák (a továbbiakban: iskola, középfokú szakoktatási intézmény) nappali tagozatának tanulóira (a továbbiakban: tanuló),

b) az a) pontban felsorolt iskolákra,

c) a tanulók gyakorlati oktatásában részt vevő gazdálkodó szervezetekre, állami költségvetési szervekre és magánmunkáltatókra (a továbbiakban együtt: vállalat).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a honvédelmi miniszter által fenntartott tiszthelyettesképző szakközépiskolák és szakmunkásképző iskolák tanulóira, valamint az említett iskolákra.

(3) A tiszthelyettesképző szakközépiskolák és szakmunkásképző iskolák tanulóit megillető juttatásokat és kedvezményeket a honvédelmi miniszter az e rendeletben foglaltak figyelembevételével állapítja meg.

Az ösztöndíj és az ösztöndíj-kiegészítés

2. §

(1) A Vhr. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ösztöndíj

a) a szakmunkásképzésben részt vevő szakközépiskolai tanulót a második, illetőleg a kiegészítő képzésben* résztvevőt az első,[1]

b) a technikusképzéssel közös alapozású szakmunkásképzésben részt vevő szakközépiskolai tanulót a harmadik,

c) a szakmunkásképző iskolai tanulót és a kiegészítő képzésben* résztvevőt az első,[2]

d) az egészségügyi szakiskolai és a speciális szakiskolai tanulót az első

évfolyamtól kezdve a tanulói jogviszony megszűnéséig illeti meg.

(2) Az ösztöndíj havi összegét (a továbbiakban: ösztöndíj) az iskolatípusonként meghatározott értékhatárok között, a tanuló tanulmányi eredménye, szorgalma és közösségi tevékenysége figyelembevételével - az 1. számú mellékletben foglalt I-IV. számú táblázatok alapján - egy-egy félév időtartamára kell megállapítani.

(3) Az alsó határnak megfelelő összegű ösztöndíj illeti meg a tanulót, ha

a) az első félévi tanulmányi eredménye elégtelen, a tanév második félévében,

b) évfolyamismétlésre utasították, a megismételt évfolyam első félévében.

3. §

(1) Az első félévben járó ösztöndíj összegét az első tanítási napot követő két héten belül, a második félévben járó ösztöndíj összegét pedig az első félévet követő hónap 15. napjáig kell megállapítani.

(2) Az ösztöndíj összegét az iskola igazgatója - a tanulói szakszervezeti szerv, ahol az nem működik, az osztálydiákbizottság, illetőleg, ha az ösztöndíjat vállalat fizeti, a vállalat véleményét is figyelembe véve - állapítja meg.

4. §

(1) Az ösztöndíj összegéről az iskola értesíti a tanulót, a tizennyolcadik életévét be nem töltött (a továbbiakban: kiskorú) tanuló szülőjét, gondozóját, törvényes képviselőjét (a továbbiakban együtt: szülő), valamint ha az ösztöndíjat a vállalat fizeti, a vállalatot.

(2) Az ösztöndíj megállapítása ellen a tanuló - a kiskorú tanulónak a szülője is - fellebbezéssel élhet, ha az ösztöndíjat nem a rendeletben foglaltak szerint határozták meg.

(3) Az ösztöndíj megállapításának módjára, a fellebbezés előterjesztésére, továbbítására és elbírálására a külön jogszabályban* foglalt eljárási rendelkezések az irányadók.[3]

5. §

(1) Ösztöndíj-kiegészítés illeti meg a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt tanulót a tanulói jogviszony tartama alatt, ha olyan szakmát tanul, amelyben a népgazdaság igényeinek megfelelő tanulólétszám nehezen biztosítható (a továbbiakban: nehezen beiskolázható szakma). Az ösztöndíj-kiegészítés összegét az 1. számú melléklet V. része tartalmazza.

(2) A nehezen beiskolázható szakmák körét a teljes tanulmányi időre a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve - a művelődési feladatot ellátó és a képzés szakirányának megfelelő más szakigazgatási szervvel egyetértésben, tanévenként - határozza meg.

(3) A fővárosban, illetőleg a megyében legfeljebb húsz szakmát lehet nehezen beiskolázhatónak minősíteni.

6. §

(1) Az ösztöndíj és az ösztöndíj-kiegészítés a tanulót - a rendeletben meghatározott kivétellel - az év minden hónapjában megilleti.

(2) Az ösztöndíjat és az ösztöndíj-kiegészítést havonta egy összegben - a félévben első alkalommal szeptemberben, illetőleg márciusban -előre kell folyósítani.

7. §

(1) Az ösztöndíj és az ösztöndíj-kiegészítés akkor is jár a tanulónak, ha betegség miatt egy évig, tbc-s megbetegedés esetén két évig nem jár iskolába.

(2) Ha a szakmunkásképző iskolai tanuló gyakorlati oktatására magánmunkáltatónál kerül sor, betegsége idejére ösztöndíj és ösztöndíj-kiegészítés nem illeti meg, helyette a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

(3) Ha a táppénzes napok száma nem éri el az egész hónapot, az ösztöndíjból és az ösztöndíj-kiegészítésből a táppénzzel fizetett napokra eső részt le kell vonni. A levonandó összeg meghatározásánál az ösztöndíj és az ösztöndíj-kiegészítés együttes összegének egyhuszad részét kell egy napra számítani.

8. §

Ösztöndíjcsökkentés fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi határozatban megjelölt összeget a határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól kell folyósítani.

9. §

Az ösztöndíj és az ösztöndíj-kiegészítés ötven százaléka illeti meg a tanulót abban a hónapban, amelyben

a) tanulói jogviszonya a hó 16. napja előtt megszűnik,

b) tanulói jogviszonyának szünetelése a hó 16. napja előtt kezdődik,

c) tanulmányait a hó 15. napja után kezdi meg vagy folytatja.

10. §

A tanuló által okozott kárért járó kártérítés összege az ösztöndíjból és az ösztöndíj-kiegészítésből levonható, ha ahhoz a tanuló - kiskorú tanulónak a szülője is - írásban hozzájárul.

11. §

(1) Az ösztöndíjat és az ösztöndíj-kiegészítést

a) szakmunkásképzésben részt vevő szakközépiskolai tanuló [2. § (1) bekezdés a)-b) ponti és egészségügyi szakiskolai tanuló részére - tekintet nélkül a gyakorlati oktatás helyére - az iskola,

b) szakmunkásképző iskolai tanuló részére az iskolában (tanüzemben) folyó gyakorlati oktatás időtartamára az iskola, a vállalati gyakorlati oktatás* időtartamára pedig - a magánmunkáltató kivételével - a vállalat,[4]

c) speciális szakiskolai tanuló részére - tekintet nélkül a gyakorlati oktatás helyére - a vállalat

köteles fizetni.

(2) Ha a szakmunkásképző iskolai tanuló gyakorlati oktatása magánmunkáltatónál folyik, az ösztöndíjat és az ösztöndíj-kiegészítést a teljes képzési idő alatt a magánmunkáltató fizeti.

A munkabér

12. §

(1) A Vhr. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a gyakorlati oktatást ellátó vállalat az iskola hozzájárulásával ösztöndíj helyett munkabért fizethet

a) a szakmunkásképzést folytató szakközépiskola és az egészségügyi szakiskola tanulójának az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára,

b) a szakmunkásképző iskola tanulójának az utolsó évfolyam időtartamára,

c) a speciális szakiskola tanulójának a teljes tanulmányi időre.

(2) Ha a vállalat a tanulónak munkabért fizet, azt a vállalatnál alkalmazott bérrendszer (bérforma) és a munkakörre, illetőleg a munkára irányadó bértétel, a ténylegesen munkában töltött idő, illetve a teljesített munka alapján köteles meghatározni és a tanuló részére kifizetni.

(3) A vállalat az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt munkabérért foglalkoztatott tanulót köteles a foglalkoztatásának megfelelő állománycsoportban állományi létszámba venni.

13. §

A tanuló munkabérre a gyakorlati oktatás ideje alatt jogosult. Ha a tanuló munkabért kap, az elméleti oktatás idejére sem ösztöndíj, sem munkabér nem jár.

14. §

(1) Egy napra eső munkabér jár

a) a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai és az egészségügyi szakiskolai tanulónak az összefüggő szakmai gyakorlat idejére eső munkaszüneti napokra [Mt. V. 45. § (1) bekezdés], a tanítás nélküli munkanapokra, március 15-ére és 21-ére, a téli és a tavaszi szünet napjaira (a továbbiakban együtt: kieső napok),

b) a szakmunkásképző iskolai tanulónak az utolsó évfolyamon a gyakorlati oktatásból kieső napokra, a tanulmányokat záró vizsga* napjaira, továbbá ha az utolsó évfolyam befejezését követően külön szakmai gyakorlaton vesz részt, a nyári oktatási szünet** napjaira,[5]

c) a speciális szakiskolai tanulónak a teljes tanulmányi idő alatt a gyakorlati oktatásból kieső napokra és a tanulmányokat záró vizsga és a nyári oktatási szünet napjaira.

(2) A tanuló munkabérének megállapítására és folyósítására a rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vállalat dolgozóira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

15. §

(1) Nem foglalkoztatható a tanuló munkabérben, ha

a) osztályismétlésre utasították, a megismételt évfolyam első félévében,

b) félévkor elégtelen osztályzatot kapott, az adott évfolyam második félévében,

c) fegyelmi büntetésben részesítették, a határozat jogerőre emelkedésétől számított, legfeljebb hat hónapon át.

(2) A vállalat az iskola kezdeményezése alapján köteles megszüntetni a munkabérben való foglalkoztatást, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározott valamelyik feltétel a foglalkoztatás megkezdése után következett be,

b) a kifizetett munkabér összege nem éri el a tanulót egyébként megillető ösztöndíj mértékét,

c) a tanuló tanulmányi eredménye jelentősen romlott.

(3) A munkabérben történő foglalkoztatást az iskola megtiltja, ha a tanulót a vállalat - felszólítás ellenére - nem a szakmai követelményeknek megfelelően foglalkoztatja.

A díjazás

16. §

(1) A Vhr. 21. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a nem szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai tanulót - ideértve a technikusképzésben részesülőt is -, valamint a gépíró és gyorsíró szakiskolai tanulót megillető díjazás egy hónapra járó összegét a meghatározott értékhatárok között, a tanuló szakmai gyakorlati tevékenységének értékelése és munkateljesítménye figyelembevételével - a 2. számú mellékletben foglalt táblázat alapján - kell megállapítani.

(2) Ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál rövidebb vagy a tanuló a szakmai gyakorlatról bármely okból távol marad, a díjazást arányosan csökkenteni kell.

(3) A díjazás összegét - attól függően, hogy az összefüggő szakmai gyakorlat hol folyik - az iskola vagy a vállalat állapítja meg és utólag fizeti.

(4) A vállalat a díjazásként kifizetett összeget az Ösztöndíjra vonatkozó rendelkezések szerint számolhatja el.

A kedvezményes étkeztetés

17. §

(1) A Vhr. 21. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott kedvezményes étkeztetés (a továbbiakban: étkezés) napi egy alkalommal, a 3. számú mellékletben meghatározott térítési díj fizetése ellenében illeti meg

a) a szakmunkásképzésben részt vevő szakközépiskolai tanulót a gyakorlati oktatás napjain,

b) a szakmunkásképző iskolai, az egészségügyi szakiskolai, valamint a speciális szakiskolai tanulót az elméleti és a gyakorlati oktatási napokon, a tanítás nélküli munkanapokon, továbbá március 15-én és 21-én,

c) a nem szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai tanulót - ideértve a technikusképzésben részesülőt is - valamint a gépíró és gyorsíró iskolai tanulót az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama alatt.

(2) Az egészségügyi szakiskola diákotthonba, illetőleg kollégiumba (a továbbiakban: diákotthon) felvett tanulója az étkezést a diákotthoni ellátás keretében kapja.

(3) Az étkezésről meleg, kivételesen indokolt esetben hideg élelem biztosításával kell gondoskodni.

(4) Az étkezésről - attól függően, hogy a tanulók gyakorlati oktatása hol folyik - az iskola vagy a vállalat köteles gondoskodni. A kötelezettség az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az elméleti oktatási napokra is kiterjed.

(5) A tanulót - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - szociális körülményeire tekintettel az iskola, illetőleg a vállalat részben vagy egészben mentesítheti a térítési díj megfizetése alól. Ha az iskolában tanulói szakszervezeti szerv működik, a döntés előtt ki kell kérni a véleményét.

(6) Az állami gondozott, továbbá a vendéglátó vállalatok melegkonyhás üzemeiben gyakorlati oktatáson részt vevő tanulók az étkezést térítési díj fizetése nélkül kapják.

18. §

Ha a tanuló munkabért kap. a vállalat előírhatja, hogy a kedvezményes étkezést a dolgozók számára meghatározott térítési díj fizetése mellett veheti igénybe.

Munkaruha-juttatás

19. §

(1) A tanulót a Vhr. 21. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott munkaruha-juttatás (a továbbiakban: munkaruha) - a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos feltételek szerint - a teljes tanulmányi időre illeti meg.

(2) A munkaruhát

a) a szakmunkásképzésben részt vevő szakközépiskolai és a szakmunkásképző iskolai tanulók, továbbá a nem szakmunkásképzést folytató szakközépiskola harmadik-negyedik évfolyamának tanulói részére, illetőleg a harmadik-ötödik évfolyamon a technikusképzésben részesülő tanulóknak - attól függően, hogy a gyakorlati oktatás hol folyik - az iskola vagy a vállalat,

b) a nem szakmunkásképzést folytató szakközépiskola első-második évfolyamának tanulói és az egészségügyi szakiskolai tanulók részére az iskola,

c) a speciális szakiskolai tanulóknak - a gyakorlati oktatás helyétől függetlenül - a vállalat természetben biztosítja.

20. §

(1) A munkaruha juttatási ideje általában két év. Ha a tanuló gyakorlati oktatásában részt vevő vállalatnál a kollektív szerződés, illetve ahol kollektív szerződés nem köthető, a munkaviszonyra vonatkozó jogszabály a szakmára vagy a munkaterületre rövidebb juttatási időt állapít meg, ez a rendelkezés - a vállalat és az iskola megállapodása alapján - a tanuló munkaruhajuttatására is alkalmazható.

(2) A juttatási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. Ha a tanuló tanulói jogviszonya korábban szűnik meg, köteles a munkaruha arányos értékét megfizetni.

(3) Ha a tanuló tanulói jogviszonya a juttatási idő eltelte előtt a tanulmányok befejezése miatt szűnik meg és a tanuló a munkaruhát már legalább egy évig használta, az iskola, illetőleg a vállalat a munkaruha arányos értékének megfizettetésétől eltekinthet.

Az útiköltség-térítés

21. §

(1) A Vhr. 21. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott útiköltség-térítés jár

a) a diákotthonban vagy munkásszálláson lakó vájár, mezőgazdasági, illetőleg építőipari szakmunkásképző iskolai tanulónak a diákotthonból, munkásszállásról a vállalati gyakorlati oktatási helyre (a továbbiakban: gyakorlati oktatási hely) és onnan a diákotthonba, munkásszállásra való visszautazás költségeihez, ha helyi tömegközlekedési eszközzel a gyakorlati oktatási hely nem érhető el,

b) a tanulónak [1. § (1) bekezdés a) pont], ha az összefüggő szakmai gyakorlatot nem az iskola székhelyén levő gyakorlati oktatási helyen szervezik meg, a lakóhelyéről a gyakorlati oktatási helyre és vissza történő utazás költségeihez,

c) a beszámoltató rendszerű oktatásban* részt vevő szakmunkástanulónak a beszámolókra és a beszámoltató vizsgákra a lakóhelyéről az iskolába és visszautazás költségeihez.[6]

(2) Az útiköltség-térítést - az iskola és a vállalat közötti eltérő megállapodás* hiányában - a tanuló gyakorlati oktatását ellátó vállalat fizeti.[7]

(3) Ha a gyakorlati oktatási helyet nem lehet helyi tömegközlekedési eszközzel elérni, a vállalat az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eseteken kívül is megtérítheti a tanulónak a lakóhelyéről a gyakorlati oktatási helyre és vissza történő utazás költségét.

A gyakorlati oktatási helyen kívüli foglalkoztatás

22. §

(1) Napi háromszori étkezés, szállás és utazási költségtérítés illeti meg a tanulót, ha a gyakorlati oktatás keretében - átmenetileg - az iskola, illetőleg a vállalat székhelyén, telephelyén kívül levő gyakorlati oktatási helyen foglalkoztatják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatásokat - attól függően, hogy a gyakorlati oktatás hol folyik - az iskola vagy a vállalat köteles természetben biztosítani.

Egyéb juttatások

23. §

(1) A vállalat a dolgozóira vonatkozó rendelkezések szerint - az iskola véleményének meghallgatása után - a tanulót jutalomban, prémiumban, év végi részesedésben és szociális támogatásban részesítheti.

(2) A kereskedelmi és a vendéglátóipari szakmunkásképző iskolai tanulót az ösztöndíjon felül - az elért forgalom alapján, a belkereskedelmi miniszter által megállapított feltételek szerint -jutalékban, illetőleg célprémiumban lehet részesíteni.

24. §

(1) A vállalat a tanulónak a nyári oktatási szünetben üdülési lehetőséget biztosíthat.

(2) A szakmunkástanulók - külön jogszabály rendelkezései szerint* - üdülésben, gyógyüdülésben vehetnek részt.[8]

Záró rendelkezések

25. §

A tanulói jogviszony szünetelése alatt a tanulót az e rendeletben szabályozott juttatások nem illetik meg.

26. §

Az iskola a tanulói ösztöndíjra fordítható összeget az 1. számú mellékletben meghatározott tervezési átlag alapján tervezheti meg.

27. §

(1) A szakmunkásképző iskolának azt a tanulóját, aki a rendelet hatálybalépésekor jogszabály alapján* tankönyvellátásban részesül, a szakmunkásképző iskolában folytatott tanulmányainak tartama alatt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a juttatás változatlan feltételekkel megilleti.[9]

(2) Nem jár a tanulónak a tankönyvellátás, ha évfolyamismétlés miatt olyan osztályban folytatja tanulmányait, amelynek tanulóit az említett juttatás nem illeti meg.

(3) A tankönyvellátás keretében kiadott tankönyveket a tanév befejezése után az iskolának vissza kell adni. Az elveszett, illetőleg szándékosan megrongált könyvek árát a tanuló köteles megtéríteni.

(4) A képzés szakiránya szerint illetékes miniszter rendelkezése alapján a tanuló az (1) bekezdésben meghatározott időszak eltelte után is részesíthető tankönyvellátásban.

28. §

A tanulókat a munkavédelemmel kapcsolatosan megillető juttatásokról külön jogszabályok* rendelkeznek.[10]

29. §

(1) Ez a rendelet 1986. szeptember 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az egészségügyi szakiskolai képzésben részt vevő tanulók ösztöndíjáról szóló 3/1985. (IV. 26.) EüM-MM együttes rendelet hatályát veszti.

(2) A szakmunkástanulók üdültetésének feltételeiről és módjáról szóló 13/1973. (XII. 24.) MüM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakmunkástanulót példamutató közösségi magatartása és jó tanulmányi eredménye jutalmául, továbbá fejlődésének elősegítése és egészségének fokozott védelme érdekében kedvezményes üdültetésben lehet részesíteni. A szakmunkástanulók üdültetését a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság (továbbiakban: Üdülési Főigazgatóság) irányítása és fenntartása alatt álló szakmunkástanuló-üdülőkben és a jelen rendelet mellékletében megjelölt szakmunkástanulókollégiumokban (otthonokban) kell megszervezni."

(3) Az egyes nevelési-oktatási és egészségügyi Intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló, az 5/1981. (VIII. 28.) MüM - MM - EüM számú, az 1/1984. (I. 23.) PM - MM - EüM számú együttes rendelettel módosított 11/1979. (VIII. 10.) MüM - OM - EüM számú együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A középfokú szakoktatási Intézmény tanulója a diákotthoni vagy a kollégiumi ellátásért nem fizet térítési díjat, ha a gyakorlati oktatás keretében az iskola, illetőleg a vállalat székhelyén, telephelyén kívül levő gyakorlati oktatási helyen foglalkoztatják, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama az egy hónapot meghaladja."

(4) Az R. a következő 3. számú melléklettel egészül ki és a jelenlegi 3. számú melléklet számozása 4. mellékletre változik:

"3. számú melléklet a 11/1979. (VIII. 10.) MüM-OM-EüM együttes rendelethez

A szakmunkásképző iskolai, az egészségügyi szakiskolai és a speciális szakiskolai diákotthoni és kollégiumi ellátásért, továbbá externátusi elhelyezésért fizetendő térítési díjak:

1. A diákotthoni, kollégiumi térítési díj

a) szakmunkásképző iskolában és speciális szakiskolában

- egységesen 150,-Ft, - állami gondozott tanulóknak 50,- Ft,

b) egészségügyi szakiskolában

- egységesen 240,- Ft,

- állami gondozott tanulóknak 120,- Ft.

2. Az externátusi térítési díj az 1. pontban meghatározott térítési díj 50%-a.

3. Az egészségügyi szakiskolai tanulók esetében a diákotthoni, illetőleg kollégiumi térítési díj a kedvezményes étkezés térítési díját is magában foglalja."

30. §

(1) A 11. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket első ízben a tanulmányaikat 1987. szeptember 1. napján megkezdő tanulók tekintetében kell alkalmazni.

(2) Ha a szakmunkásképző iskolai tanuló tanulmányait az 1986/87. tanévben kezdi meg, az ösztöndíjat az első évfolyamon a jelen rendelet hatálybalépése előtt kiadott rendelkezések* alkalmazásával kell megállapítani és folyósítani.[11]

Köpeczi Béla s. k.,

művelődési miniszter