179/1994. (XII. 28.) Korm. rendelet

az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési és postai kedvezményekről

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Tv.) 56. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:[1]

1. § (1) A Tv. 7. § (1) bekezdése 4. pontjában t) alpontjában említett adómentes közlekedési kedvezmény olyan természetbeni juttatás, amelyet a menetrend alapján közúti, vasúti és vízi személyszállítási tevékenységet folytató kifizető (a továbbiakban: kifizető) díjmentes vagy kedvezményes utazás céljára juttat

a) a munkavállalójának,

b) a nyugdíjasának,

c) azon volt munkavállalójának, aki munkavégzésével összefüggésben szerzett egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban részesül, vagy jogszabály alapján súlyosan fogyatékosnak minősül,

d) a halálos üzemi balesetet szenvedett munkavállalója igényjogosult hozzátartozójának,

e) a szakmai gyakorlatot végző szakmunkástanulójának,

f) az a)-c) pontban említett magánszemély igényjogosult hozzátartozójának.

(2) A kifizető az (1) bekezdésben említett kedvezményt az arra jogosító igazolvánnyal az általa működtetett, illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerinti vonalra, viszonylatra, járatra adja ki, megjelölve annak érvényességét (az ország területére, egy vagy több megye területére, a településre, a vonalra, a viszonylatra, a járatra).

(3) A (2) bekezdés rendelkezése kiterjed az (1) bekezdésben említett kifizetők egymással kötött - e rendelet kihirdetésének napján fennálló - viszonossági megállapodására (pl. Menetkedvezményi Egyezség) is.

2. § Az 1. § (1) bekezdésében említett kedvezménynek minősül az 1. § (2) bekezdésében meghatározott igazolvány alapján

a)[2] az 1. § (1) bekezdésében említett kifizető munkavállalóinak érdekképviselete, biztosító és önsegélyező egyesülete, az elkülönült vasútegészségügyi szervezet és a vasutas társadalombiztosítás munkavállalójának, nyugdíjasának és ezek igényjogosult hozzátartozójának, továbbá a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, valamint a Budai MÁV Kórház által 2007. június 30-áig foglalkoztatott és az Állami Egészségügyi Központ által továbbfoglalkoztatott munkavállalónak, nyugdíjasnak és ezek igényjogosult hozzátartozójának juttatott utazási kedvezmény;

b)[3] a közlekedésért felelős minisztérium, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala, Kiemelt Ügyek Igazgatósága és Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatósága, valamint a Közlekedésbiztonsági Szervezet köztisztviselőjének, ügykezelőjének, nyugdíjasának és ezek igényjogosult hozzátartozójának adott kedvezmény;

c)[4] a Vám- és Pénzügyőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó magánszemélynek, valamint a Rendőrség államhatár védelmét ellátó tagjainak - az érintett szervek megállapodása alapján - adott kedvezmény, ha az a hivatali tevékenység ellátásához nélkülözhetetlen;

d) a munkaviszonya megszűnése miatt végkielégítésben részesült magánszemélynek és igényjogosult hozzátartozójának legfeljebb hat hónap - a vasútnál a kollektív szerződésben rögzített - időtartamra szóló azon kedvezmény, amelyre a munkaviszonyának megszűnésekor e rendelet szerint adómentesen jogosult volt, feltéve, hogy a kedvezményt a végkielégítés összegében nem váltották meg.

3. § Az 1. § (1) bekezdésében említett adómentes közlekedési kedvezménynek minősül

a) az e rendelet hatálybalépését megelőzően igényjogosultságot szerzett magánszemély esetében az a kedvezmény, amelyet jogszabály alapján adómentesen 1994. december 31-ig a magánszemély kapott és azt az eredeti feltételekkel, továbbá az igényjogosult hozzátartozó esetében akkor is, ha azt az utazási alkalmak korlátozása nélkül juttatják számára;

b)[5] az a kedvezmény, amelyet a vasút (MÁV, GYSEV), valamint a BKV Rt. által létrehozott gazdasági társaság, továbbá a vasút által alapított alapítvány változatlan feltétellel, továbbá igényjogosult hozzátartozó esetében akkor is, ha az utazási alkalmak korlátozása nélkül juttat annak a magánszemélynek, aki az alapítás vagy az átalakulás időpontjáig kedvezményben részesült, azonban az a vasút esetében 1995. január 1-jét, a BKV Rt. esetében 1998. január 1-jét követően a kedvezményre jogosultságot szerzők tekintetében legfeljebb az 1. §-ban meghatározott kört érintő és mértékű lehet, feltéve, hogy a kifizető megfelel az 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

4. § (1) A kifizető az 1. § (2) bekezdésében említett igazolvány kiadását az érvényességi területet is tartalmazóan nyilvántartja.

(2) Abban az esetben, ha a kifizető olyan magánszemélynek ad utazási kedvezményt, aki nem jogosult az adómentességre - ideértve azt is, ha a korábban jogosulttól a jogosultság feltételeinek megszűnésekor az igazolványt nem vonja be, vagy azt nem érvényteleníti - a Tv. 29/A. § (6) bekezdése szerint az adót az igazolvány érvényességi területét és az igénybe vehető utazások lehetséges számát figyelembe véve az azonos érvényességű utazási jegy (bérlet) értéke alapján fizeti meg.

5. § A Tv. 7. § (1) bekezdése 4. pontjának t) alpontjában említett adómentes postai kedvezmény az, amelyet a Magyar Posta Rt. a munkavállalójának és a nyugdíjasának a csomagfeladás díjából elenged.

6. § E rendelet alkalmazásában igényjogosult hozzátartozó a magánszeméllyel közös háztartásban élő házastárs (élettárs), az eltartott gyermek (ideérve a mostoha, a nevelt és örökbe fogadott gyermeket is) 18 éves koráig, illetőleg nappali tagozatos iskolai tanulmányainak befejezéséig, vagy a családi pótlék folyósításának idejéig.

7. § Ez a rendelet 1995. január 1-jén lép hatályba.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök