17/1994. (IX. 29.) IM rendelet

a büntetés-végrehajtási szervezetek rendelkezése alatt álló lakások bérletéről

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 87. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó, költségvetésből gazdálkodó intézetek, intézmények (a továbbiakban: bv. szervezetek) rendelkezése alatt álló lakásokra.

(2) A bv. szervezetek rendelkezése alatt álló lakásnak (a továbbiakban: bv. lakás) tekintendő:

a) a Magyar Állam tulajdonában és a bv. szervezet kezelésében lévő lakás, függetlenül attól, hogy az üzemeltetés, fenntartás feladatával a büntetés-végrehajtás lakásgazdálkodó szerve más szervezetet bízott meg (a továbbiakban: bv. kezelésű állami lakás);

b) önkormányzat tulajdonában lévő lakás, amelyre a büntetés-végrehajtásnak - a Tv. 1. számú melléklet II. f) és h) pontjában felsorolt jogszabályok alapján - bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joga áll fenn (a továbbiakban: önkormányzati tulajdonú bv. lakás);

c) más jogi vagy természetes személy tulajdonát képező lakás, melyre a bv. szervezet szerződés alapján elhelyezési célú használati, hasznosítási jogot szerzett.

A büntetés-végrehajtási szervezetek lakásgazdálkodási szervei

2. § A bv. szervezetek lakásgazdálkodásának központi irányító szerve az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BvOP), amely e feladatkörében országosan tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a lakásgazdálkodást.

3. § A lakásgazdálkodással kapcsolatos hatásköröket

a) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és helyettesei lakásügyeiben az igazságügy-miniszter,

b) a bv. szervezetek vezetőinek, továbbá a BvOP személyi állományának lakásügyeiben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka,

c) a bv. szervezeteknél a vezető (parancsnok, igazgató)

gyakorolja.

4. § A bérbeadó és a bérlő között felmerülő jogviták eldöntése bírósági hatáskörbe tartozik.

A bérlők köre és a bérbeadás feltételei

5. § (1) A bv. szervezet kezelésében lévő állami lakásra a lakásbérleti jogviszony a bérlővel írásban megkötött lakásbérleti szerződés alapján jön létre.

(2) A bv. lakásra lakásbérleti szerződést csak olyan személlyel lehet kötni, aki e rendelet feltételeinek megfelel.

(3) Önkormányzat tulajdonában lévő lakás esetén a bv. szervezet által kijelölt vagy kiválasztott bérlő személyéről az illetékes önkormányzatot írásban értesíteni kell. A lakásbérleti szerződést a bérlővel az önkormányzat által megbízott kezelő szerv köti meg.

6. § (1) A bv. lakás bérlője az lehet, aki a bv. szervezetnél

a) a véglegesítést követően szolgálati jogviszonyban áll,

b) határozatlan vagy határozott időre kinevezett közalkalmazott.

(2) Önkormányzati tulajdonú bv. lakás bérlőjéül olyan személy is kijelölhető vagy kiválasztható, aki a büntetés-végrehajtással nem áll szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, ha a kijelölését (kiválasztását) a bv. lakásból való kihelyezése indokolja.

(3) A bv. lakás bérbe adható a bv. szervezet nyugállományba helyezett tagja, valamint özvegye részére, ha a meglévő lakásánál - szervezett lakáscsere keretében - kisebbet kér.

(4) Az igazságügy-miniszter rendelkezésére az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában lakásbérleti jogviszony létesíthető az Igazságügyi Minisztérium azon vezető beosztású dolgozójával, aki a bv. szervezetek tekintetében irányítási, felügyeleti jogkört gyakorol. A bérleti jogviszony határozott ideig, de legfeljebb az irányítási, felügyeleti jogkörrel járó beosztás fennállásáig tart. A bérleti jogviszonyra egyebekben e rendelet szabályait kell alkalmazni.

7. § (1) Határozatlan időre adható bérbe a bv. lakás annak, aki előző, határozatlan időre bérelt lakását az új lakást biztosító bv. szervezet rendelkezésére bocsátja.

(2) Határozott időre, illetve feltételhez kötötten - a szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony időtartamára - adható bérbe a bv. lakás annak, aki ezzel az első önálló lakásához jut, valamint, aki az (1) bekezdés szerinti feltételt nem teljesíti.

8. § (1) Nem adható bérbe a bv. lakás annak, aki

a) szolgálati vagy munkahelyén fekvő, magántulajdonában lévő, megfelelő [Tv. 26. § (2)-(3) bek.] és beköltözhető lakással rendelkezik, vagy ha a lakás házastársa, illetőleg a vele közös háztartásban élő gyermeke tulajdonában van,

b) szolgálati vagy munkahelyén fekvő lakását korábban beköltözhetően elidegenítette,

c) önkormányzati lakása bérleti jogviszonyáról nem a bv. szervezetek javára mondott le,

d) lakásbérleti jogviszonyáról a bv. szervezet javára pénzbeli térítés ellenében lemondott, illetve a bérleti szerződés közös megegyezéssel történt megszüntetéséért pénzbeli térítést kapott,

e) szolgálati vagy munkahelyén fekvő korábbi nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú lakását pénzbeli térítés ellenében kisebb, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra cserélte, kivéve, ha a lakásigénylést a családtagok számában történt változás indokolja,

f) korábban bv. lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza,

g) lakásépítéshez vagy -vásárláshoz munkáltatói támogatásban (kölcsönben) részesült.

(2) Lakásjuttatásban nem részesíthető személy részére az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás alól felmentést - kivételes méltánylást érdemlő esetben - a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka adhat.

A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy bérleti joga[1]

8/A. § (1) Ha a határozott időre, illetve a feltételhez kötött lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a bv. szervezet hivatásos állományába tartozó bérlőt nyugállományba helyezik, kérelmére - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 204. §-ának (3) bekezdése alapján ugyanazt a lakást - egyebekben változatlan feltételek mellett - határozatlan időre bérbe kell adni.

(2) Ha a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy által bérelt lakás nagysága meghaladja az állam tulajdonában és a büntetés-végrehajtási szervek kezelésében lévő lakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 22/1995. (XII. 29.) IM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerinti méretet, a bérlő részére megfelelő méretű más lakást lehet felajánlani. Ha a bérlő a felajánlott lakást nem kívánja bérbe venni, kérelmére az általa lakott lakást kell határozatlan időre bérbe adni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a 8. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetve a Hszt. 204. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennáll.

A bérlőtársi jogviszony létesítésének feltételei

9. § (1) A bv. lakásra bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha mindkét házastárs valamely bv. szervezettel szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll.

(2) A bérlőtársi jogviszony a bv. szervezet és a leendő bérlőtársak együttes megállapodásával jön létre.

A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei

10. § (1) A bv. lakást jogcím nélkül használó, hat hónapot meghaladó jogcím nélküli használat esetén, a lakásra megállapítható lakbér összegének a kétszeresét fizeti meg. Egy éven túli jogcím nélküli használatot követően a lakáshasználati díjat évente 100 százalékkal emelni kell, de az nem haladhatja meg a lakbér tízszeresét.

(2) A bv. szervezet vezetője a lakáshasználati díj összegét legfeljebb a lakásra megállapítható lakbér összegéig mérsékelheti, amennyiben a lakáshasználati díj a jogcím nélküli használó és együttélő családtagjai együttes jövedelmének 30 százalékát meghaladná.

A bérlő által befogadható személyek köre és a befogadás feltételei

11. § (1) A bv. lakásba a bérlő a lakással rendelkező bv. szervezet hozzájárulása nélkül befogadhatja a házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), a befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a lakásba más személy a bérbeadó bv. szervezet vezetőjének írásbeli engedélye alapján, határozott időre fogadható be.

A tartási szerződéshez való hozzájárulás feltételei

12. § (1) A bv. lakásra a lakásbérleti jog folytatása ellenében, tartási szerződés megkötéséhez hozzájárulás akkor adható, ha az eltartó a bérbeadó bv. szervezettel szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll.

(2) Meg kell tagadni a tartási szerződéshez való hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb személyes körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

A lakásbérleti szerződés megállapodással történő megszűnése, pénzbeli térítés fizetése

13. § (1)[2] A bv. kezelésű állami lakásra, valamint az önkormányzati tulajdonú bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakásra határozatlan időre szóló vagy feltételhez kötött lakásbérleti szerződés a bérbeadó, illetőleg a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja és a bérlő együttes megállapodásával megszüntethető, ha a lakásra büntetés-végrehajtási érdekből szükség van.

(2)[3] Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - amennyiben másik lakás bérbeadására nem kerül sor - a bérlő részére pénzbeli térítés fizetésében lehet megállapodni. A pénzbeli térítés mértékének felső határa az üres és beköltözhető lakás forgalmi értékének 50 százaléka.

(3)[4] A lakás forgalmi értékének megállapításánál a területileg illetékes illetékhivatal által megadott - az illetékkiszabás alapjául szolgáló - forgalmi értéket kell alapul venni.

(4)[5] A térítés összegében a lakásgazdálkodást folytató bv. szervezet vezetőjének és a bérlőnek kell - a (2) bekezdésben meghatározott mértéket, mint felső határt figyelembe véve - előzetesen megállapodni.

(5) A (4) bekezdés szerint kötött előzetes megállapodás jóváhagyása a bv. szervezeteknél a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának a hatáskörébe tartozik. A pénzbeli térítés a BvOP lakásalapját terheli.

(6) A megállapodás szerinti térítési díj akkor fizethető ki, ha a bérlő a lakást ingóságaitól kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadta. Az el nem végzett karbantartás költsége a bérlőt terheli.

(7) A bérlő részére a megállapodás szerinti pénzbeli térítés megelőlegezhető, ha új lakást épít vagy vásárol és kötelezettséget vállal arra, hogy a lakást két éven belül a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a bérbeadó rendelkezésére bocsátja. Ilyen esetben a megállapodás szerinti térítés összegéből annak 30 százalékát a karbantartási költségek fedezetéül vissza kell tartani.

(8) Ha a bérlő a (7) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti, a részére megelőlegezett térítési díjnak a kamatokkal növelt összegét köteles megtéríteni.

A lakáscseréhez történő hozzájárulás feltételei

14. § (1) A bv. kezelésű állami lakás bérleti joga másik bv. kezelésű állami lakásra a bérbeadó bv. szervezet vezetőjének hozzájárulásával cserélhető el. Több érintett vezető esetén a lakáscseréhez valamennyiük hozzájárulása szükséges.

(2) Lakáscseréhez a hozzájárulás akkor adható, ha az önkormányzat a cserével megszerezni kívánt lakásra a bérlőkijelölés vagy bérlőkiválasztás jogát azonos feltételekkel elismeri.

(3) A bv. lakások egymás közötti cseréjénél a cserélő felek a bv. szervezettől pénzbeli térítésre nem jogosultak.

A lakásban visszamaradó személy elhelyezése

15. § (1) A bv. lakásra kötött lakásbérleti szerződés megszűnése után, a lakásban jogcím nélkül maradó személy a büntetés-végrehajtástól másik lakásra nem tarthat igényt.

(2) A jogcím nélkül visszamaradó személy részére - korábbi lakásának megfelelő komfortfokozatú és szobaszámú - cserelakást kell felajánlani, ha beköltözésekor lakást bocsátott a bv. szervezet rendelkezésére.

(3)[6] Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére a megfelelő másik lakás bérbeadása helyett a jogcím nélkül használt lakás kiürítéséért a 13. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott térítésben is meg lehet állapodni.

A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására jogosultak

16. § A bv. lakásra határozatlan időre létesített lakásbérleti jogviszonyt

a) a bv. szervezettől szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezett bérlő özvegye,

b) hősi vagy szolgálati halottá nyilvánított bérlő özvegye és gyermeke,

c) a büntetés-végrehajtási szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt elhunyt bérlő özvegye

folytathatja, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel a lakásban lakott.

Az albérletbe adáshoz való hozzájárulás feltételei

17. § (1) Önkormányzati tulajdonú bv. lakás bérlője a lakás egy részét határozott időre a bv. szervezet hozzájárulásával albérletbe adhatja. A hozzájárulás akkor adható meg, ha az albérletbe adás a bv. szervezet érdekét nem sérti. A hozzájárulás alapján az albérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő köteles a lakást minden elhelyezés és térítés igénye nélkül elhagyni.

(2) Bv. kezelésű állami lakásra albérleti jogviszony nem létesíthető.

Az állami lakások bérének mértéke, a megállapítás feltételei

18. § A bv. kezelésű állami lakások lakbérének mértékére és a megállapításának feltételeire e rendelet 2. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni.

Lemondás az önkormányzati tulajdonú bv. lakás rendelkezési jogáról

19. § (1) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az önkormányzati tulajdonú bv. lakás bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogáról lemondhat, ha a rendelkezési jog fenntartását büntetés-végrehajtási érdek nem indokolja, és a bérlő

a)[7] legalább 10 év, bv. szervezetnél eltöltött szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyal (munkaviszonnyal) rendelkezik, vagy a lakásban 10 éve életvitelszerűen lakik,

b) a bv. szervezet nyugállományú tagja, illetőleg annak özvegye.

(2)[8] A rendelkezési jogról nem lehet lemondani, ha

a) a bérleti szerződés határozott időre szól,

b) a bérlő ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,

c) a lakáshasználó jogcím nélküli, és a 15. § (2) bekezdése szerint felajánlott cserelakást nem fogadja el,

d) a bérlő az általa vagy házastársa (élettársa) által korábban bérelt bv. kezelésű állami lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve a lakás megvásárlásához házastársa, egyenes ági rokona, örökbe fogadott gyermeke javára hozzájárult, vagy javára a korábban bérelt önkormányzati bérlakása bv. szervezetet megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogáról lemondtak.

Hatálybalépés

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[9]

(3) A bv. szervezetek lakásgazdálkodási szerveinek feladat- és hatáskörét a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka intézkedésben határozza meg.

Dr. Vastagh Pál s. k.,

igazságügy-miniszter

1. számú melléklet a 17/1994. (IX. 29.) IM rendelethez[10]

2. számú melléklet a 17/1994. (IX. 29.) IM rendelethez

A bv. kezelésű állami lakások lakbérének mértéke, a külön szolgáltatás díja

1. A bv. kezelésű állami lakások havi lakbérének mértéke a lakás alapterülete, valamint a komfortfokozata alapján:[11]

az "A" kategóriába kell sorolni azokat a bv. kezelésű lakásokat, amelyek a fővárosban, megyei városban, városban vannak;

a "B" kategóriába kell sorolni az "A" kategórián kívüli bv. kezelésű lakásokat, továbbá

a) a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet lakásai közül Pálhalmán és Bernátkúton,

b) a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön lakásai közül Sopronkőhidán

létesült lakásokat.

2. A bérbeadó a havi lakbér mértékét - a lakások településen belüli fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére - 25 százalékkal növelheti vagy csökkentheti.

3. A lakbér mértékét növelő tényezők:

a) a zöldövezet,

b) a lakás olyan 1-4 lakásos lakóépületben van, melyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

4. A lakbér mértékét csökkentő tényezők:

a) az ipari terület vagy az ipari üzem kedvezőtlen környezetének lehatárolható része,

b) a kijelölt zajártalmas terület,

c) a lakás alagsorban van (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt),

d) a lakás három- vagy többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van, és lakószobáinak ablaka az épület zárt udvarára néz,

e) a lakás országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m vagy autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetve az autópályára néz,

f) a lakás felvonó nélküli épület negyedik vagy ennél magasabb emeletén van.

5. Több növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg az emelés, illetve a csökkentés együttes összege a lakbér mértékének a 25 százalékát.

6. A lakbért a lakás teljes hasznos alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.

7. A lakás havi bérének összege: a lakás hasznos alapterülete négyzetméterének és a 3-4. pont alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével megállapított mértékének a szorzata. A lakbér összegét forintra kerekítve kell megállapítani.

8. Víz- és csatornadíjak valamennyi kategóriában és komfortfokozatban:

a) ahol a lakás önálló vízmérő berendezéssel ellátott, az előző évben mért vízfogyasztás alapján meghatározott víz- és csatornadíj egytizenketted része,

b) ahol a lakás önálló vízmérő berendezéssel nincs ellátva, ott a víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőjére való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapított összeg fizetendő,[12]

c) a település víz- és csatornadíját a területi vízmű állapítja meg,

d) a saját vízművel rendelkező intézetekben fizetendő víz- és csatornadíjat az a)-c) pont értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani.

9. A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások különösen:

a) beépített bútorhasználat,

b) felvonóhasználat biztosítása,

c) kapunyitás biztosítása,

d) központi fűtés és melegvíz-ellátás,

e) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyeknek egyedi fogyasztása mérhető,

f) rádió- és televízióadók vételének biztosítása,

g) szemétszállítás,

h) egyéb külön meghatározott szolgáltatás.