25/1994. (II. 25.) Korm. rendelet

a családi pótlék egyszeri kiegészítéséről

A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 73. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) Az 1994. március hónapban családi pótlékra jogosult személy a családi pótlék egyszeri kiegészítésében (a továbbiakban: kiegészítés) részesül, ha

a) a családjában - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1993. évi egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj 1994. március 1-jén érvényes legkisebb összegének kétszeresét; és

b) a családi pótlék kiegészítése iránti igényét - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a rendelet mellékletei szerinti igénylőlap benyújtásával a családi pótlékot folyósító szervnél (a továbbiakban: folyósító szerv) előterjeszti.

(2) A folyósító szervhez eljuttatott igénylés akkor tekinthető benyújtottnak, ha az igénylő és vele egy háztartásban élő nagykorú családtagja az igénylőlap 4-5. pontjában foglaltakat aláírásával igazolja, illetve elfogadja.

(3) Ha a család valamely tagjának keresőtevékenysége - ideértve a vállalkozói tevékenységet is - 1993. január 1-je és a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napja közötti időszakban megszűnt, és ez a helyzet a kérelem benyújtásának napján is fennáll, ebben az esetben a keresőtevékenységet már nem folytató családtag jövedelmeként a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét kell feltüntetni és figyelembe venni.

(4) A családi pótlékról szóló - többször módosított - 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Cspt.) 1. §-ának (3)-(6) bekezdésében meghatározott gyermek esetében (a továbbiakban: intézeti elhelyezett) a kiegészítésre az intézmény vezetője jogosult.

(5) Amennyiben az igénylőlapot a jogosult hiánypótlást nem igénylő tartalommal 1994. március 21-ig benyújtja a 2. § (1) bekezdésében foglalt szerv részére, a kiegészítés 1994. április 30-ig folyósításra kerül. A kiegészítés iránti igény 1994. szeptember 30-ig érvényesíthető.

(6) Ha az igénylőlapon feltüntetett adatok valódiságával kapcsolatban az igény teljesítését követően kétség merül fel, a kifizetőhely megkeresésére a jövedelemre vonatkozó adatok tekintetében az állami adóhatóság, illetőleg az adót megállapító munkáltató igazolást állít ki a megkeresésben megjelölt személyek 1993. évi összevonás alá eső adóköteles jövedelméről. A megkereséshez a kifizetőhely csatolja a megkeresésben megjelölt személyek hozzájárulását. Amennyiben a kétség a közös háztartásban élés tekintetében merül fel, a közös háztartásban élés tényéről a kifizetőhely a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét kéri fel a feltüntetett adatok igazolására. Amennyiben az igénylőlapon feltüntetett adatok valótlansága beigazolódik, a folyósító szerv a Cspt.-nek a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabályait alkalmazza.

2. § (1) A kiegészítés iránti igényt ahhoz a családi pótlékot folyósító szervhez kell benyújtani, amely az igénylő részére az 1994. március havi családi pótlékot folyósítja.

(2) Ha az együttélő szülők gyermekenként külön-külön részesülnek családi pótlékban, a kiegészítést is külön-külön kell igényelni.

(3) Az intézeti elhelyezett után járó kiegészítés iránti igényt az intézmény vezetője nyújtja be a családi pótlékra jogosító gyermek nevének, személyi azonosító jelének és a családi pótlék folyósítási törzsszámának feltüntetésével.

(4) A kiegészítés iránti igény előterjesztéséhez szükséges igénylőlapot a folyósító szervek és a települési önkormányzatok polgármesteri hivatalai (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) díjmentesen biztosítják.

3. § A kiegészítés összege a családi pótlékra jogosító gyermekenként, illetve személyenként

a) 2000 Ft, ha a gyermek hatodik életévét még nem tölti be;

b) 3000 Ft, ha a gyermek hatodik életévét betölti, de tizedik életévét még nem tölti be;

c) 4000 Ft, ha a gyermek tizedik életévét betölti, de tizennegyedik életévét még nem tölti be;

d) 6000 Ft, ha a gyermek, illetve személy tizennegyedik életévét betölti

1994. március 31-ig.

4. § A kiegészítés a személyi jövedelemadó, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvény alkalmazásának szempontjából családi pótléknak minősül.

5. § A folyósító szerveknek, valamint a polgármesteri hivataloknak az igényérvényesítéshez szükséges igénylőlappal való ellátásáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) díjmentesen gondoskodik. Ha a családi pótlékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja, a 2. számú melléklet szerinti igénylőlapot a nyugdíjfolyósító szerv a családi pótlékban részesülőknek 1994. március 5-ig megküldi.

6. § A családi pótlék kiegészítésének folyósításával és az adatok statisztikai feldolgozásával kapcsolatos költségek elszámolásáról, valamint a folyósított kiegészítés költségvetési térítésének átutalásáról a Pénzügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium, az OEP és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köt.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Dr. Boross Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 25/1994. (II. 25.) Korm. rendelethez

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

A) Az igénylőlapon szereplő fogalmak meghatározása:

Háztartásban élő közeli hozzátartozónak az igénylővel egy háztartásban élő házastársat, élettársat, egyenes ágbeli rokont (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, dédszülő), az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbe fogadó mostoha- és nevelőszülőt kell tekinteni. Háztartásban élő gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik háztartáson kívül (pl. diákotthonban, külföldön tanulmányokat folytat, kórházban van).

A nettó jövedelem a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.

A nettó jövedelmek számítása során figyelembe kell venni:

a) a munkaviszonyból, egyéb jogviszonyból, egyéni és társas vállalkozásból származó jövedelemmel rendelkező személyek esetében az 1993. évi adóbevallás adatait;

b) az adóköteles jövedelemszintet el nem érők közül

- a munkaviszonyban állóknál, a munkáltatók által a magánszemélyek jövedelemadó-elszámolásához készített jövedelemigazolásban szereplő 1993. évi nettó jövedelmet,

- a vállalkozóknál, a szellemi szabadfoglalkozásúaknál és mezőgazdasági kistermelőknél (az önálló tevékenységet folytatóknál) pedig a költségeikkel, közterheikkel csökkentett bevételeiket is;

c) az egyén nettó jövedelme részének kell tekinteni, az a), b) pontban nem szerepelt

- nyugellátást, nyugdíjszerű ellátásokat,

- a gyermek neveléséhez, otthoni gondozásához kapcsolódó ellátásokat (családi pótlék, gyermektartásdíj, GYED, GYES, GYET stb.),

- az önkormányzat és a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátásokat (munkanélküli járadék, rendszeres szociális és nevelési segély, ápolási díj, jövedelempótló támogatások stb.),

- egyéb jövedelmeket (pl. kis összegű kifizetések, kamatjövedelem, osztalékjövedelem) is.

B) Az igénylőlap egyes pontjaihoz:

- A 2. pontban szereplő törzsszámot csak abban az esetben kell közölni, ha a családi pótlékot a megyei (fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár vagy annak kirendeltsége folyósítja.

- A 4. pont táblázatában az egy háztartásban élő közeli hozzátartozókat személyenként kell feltüntetni. Nyilatkozniuk kell a jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozóknak is. A 4. pontban szerepeltetni kell a 3. pontban már feltüntetett gyermeket, továbbá a családi pótlékban nem részesülő gyermeket is.

- Az igénylőlapon az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók nettó jövedelmének 1 havi átlagát személyenként kell feltüntetni. A családi pótlékot, a GYES-t és a gyermek után kapott egyéb ellátást az azt igénybe vevő eltartónál és nem a gyermek jövedelménél kell figyelembe venni.

Akinek a keresőtevékenysége - beleértve a vállalkozói tevékenységet is - 1993. január 1-je és a kérelem benyújtását megelőző hónap között megszűnt, és ez a helyzet a kérelem benyújtásakor is fennáll, az a jövedelemként a kérelem benyújtása előtti hónap nettó jövedelmét tünteti fel.

- Az egy főre jutó havi családi jövedelem számításnál az igénylőlap 4. pontjában feltüntetett személyek összes 1 havi nettó jövedelmét kell osztani az ott feltüntetett személyek számával.

- A jövedelemnyilatkozatot minden 18 év feletti személynek alá kell írnia akkor is, ha jövedelemmel nem rendelkezik. A 18 év alatti személyek helyett az ellátást igénylő ír alá. A nem cselekvőképes személyek helyett a törvényes képviselő jogosult az aláírásra.

- A sorszám utáni rovatban - az igénylő személyéhez viszonyított - rokonsági fokot kell a következő személyeknél jelölni: házastárs (élettárs): H; gyermek: GY; szülő: SZ; anyós, após: A.

A folyósító szervekhez eljuttatott igénylés csak abban az esetben tekinthető benyújtottnak, ha az igénylő és vele egy háztartásban élő nagykorú hozzátartozók az igénylőlap 4-5. pontjaiban foglaltakat aláírásukkal igazolják.

2. számú melléklet a 25/1994. (II. 25.) Korm. rendelethez

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

A) Az igénylőlapon szereplő fogalmak meghatározása:

Háztartásban élő közeli hozzátartozónak az igénylővel egy háztartásban élő házastársat, élettársat, egyenes ágbeli rokont (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, dédszülő), az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbe fogadó mostoha- és nevelőszülőt kell tekinteni. Háztartásban élő gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik háztartáson kívül (pl. diákotthonban, külföldön tanulmányokat folytat, kórházban van).

A nettó jövedelem a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.

A nettó jövedelmek számítása során figyelembe kell venni:

a) a munkaviszonyból, egyéb jogviszonyból, egyéni és társas vállalkozásból származó jövedelemmel rendelkező személyek esetében az 1993. évi adóbevallás adatait;

b) az adóköteles jövedelemszintet el nem érők közül

- a munkaviszonyban állóknál, a munkáltatók által a magánszemélyek jövedelemadó elszámolásához készített jövedelemigazolásban szereplő 1993. évi nettó jövedelmet,

- a vállalkozóknál, a szellemi szabadfoglalkozásúaknál és mezőgazdasági kistermelőknél (az önálló tevékenységet folytatóknál) pedig a költségeikkel, közterheikkel csökkentett bevételeiket is;

c) az egyén nettó jövedelme részének kell tekinteni, az a), b) pontban nem szerepelt

- nyugellátást, nyugdíjszerű ellátásokat,

- a gyermek neveléséhez, otthoni gondozásához kapcsolódó ellátásokat (családi pótlék, gyermektartásdíj, GYED, GYES, GYET stb.),

- az önkormányzat és a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátásokat (munkanélküli járadék, rendszeres szociális és nevelési segély, ápolási díj, jövedelempótló támogatások stb.),

- egyéb jövedelmeket (pl. kis összegű kifizetések, kamatjövedelem, osztalékjövedelem) is.

B) Az igénylőlap egyes pontjaihoz:

- A 2. pontban a családi pótlékban részesülő nyugdíjas folyósítási törzsszámát kell feltüntetni.

- A 4. pont táblázatában az egy háztartásban élő közeli hozzátartozókat személyenként kell feltüntetni. Nyilatkozniuk kell a jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozóknak is. A 4. pontban szerepeltetni kell a 3. pontban már feltüntetett gyermeket, továbbá a családi pótlékban nem részesülő gyermeket is.

- Az igénylőlapon az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók nettó jövedelmének 1 havi átlagát személyenként kell feltüntetni. A családi pótlékot, a GYES-t és a gyermek után kapott egyéb ellátást az azt igénybe vevő eltartónál és nem a gyermek jövedelménél kell figyelembe venni.

Akinek a keresőtevékenysége - beleértve a vállalkozói tevékenységet is - 1993. január 1-je és a kérelem benyújtását megelőző hónap között megszűnt, és ez a helyzet a kérelem benyújtásakor is fennáll, az a jövedelemként a kérelem benyújtása előtti hónap nettó jövedelmét tünteti fel.

- Az egy főre jutó havi családi jövedelem számításnál az igénylőlap 4. pontjában feltüntetett személyek összes 1 havi nettó jövedelmét kell osztani az ott feltüntetett személyek számával.

- A jövedelemnyilatkozatot minden 18 év feletti személynek alá kell írnia akkor is, ha jövedelemmel nem rendelkezik. A 18 év alatti személyek helyett az ellátást igénylő ír alá. A nem cselekvőképes személyek helyett a törvényes képviselő jogosult az aláírásra.

- A sorszám utáni rovatban - az igénylő személyéhez viszonyított - rokonsági fokot kell a következő személyeknél jelölni: házastárs (élettárs): H; gyermek: GY; szülő: SZ; anyós, após: A.

A folyósító szervekhez eljuttatott igénylés csak abban az esetben tekinthető benyújtottnak, ha az igénylő és vele egy háztartásban élő nagykorú hozzátartozók az igénylőlap 4-5. pontjaiban foglaltakat aláírásukkal igazolják.