37/1994. (III. 22.) Korm. rendelet[1]

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a Magyar Televízióban

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 85. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

E rendelet hatálya a Magyar Televízióban (a továbbiakban: MTV) foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

[A törvény 20. § (2) bekezdéséhez]

2. §

Közalkalmazotti jogviszony büntetlen előéletű és tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető.

[A törvény 21. § (2) bekezdéséhez]

3. §

Közalkalmazotti jogviszony - ideértve az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítését - helyettesítés céljából öt évet meghaladó, határozott időre is létesíthető.

[A törvény 22. § (1) bekezdéséhez]

4. §

Egy év gyakornoki idő kikötése és gyakornoki vizsga letétele kötelező szerkesztő-riporter, szerkesztő, dramaturg és bemondó munkakörben. A gyakornoki idővel és vizsgával kapcsolatos szakmai követelményeket a kinevezéskor kell megállapítani.

[A törvény 23. § (2) bekezdéséhez]

5. §

(1)[2] Magasabb vezetői beosztás az elnök, az alelnök, a főigazgató, az igazgató és az igazgatóhelyettes.

(2) Vezető beosztás a főszerkesztő, a főosztályvezető, a főszerkesztő-helyettes, a főosztályvezető-helyettes, a szerkesztőségvezető, a stúdióvezető és az osztályvezető.

[A törvény 23. § (3) bekezdéséhez]

6. §

(1) Magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával nem bízható meg az a közalkalmazott,

a) aki, továbbá akinek közeli hozzátartozója munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll az MTV főtevékenységével azonos, illetve hasonló tevékenységet végző vagy az MTV-vel rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, továbbá ilyen gazdasági társaságnak tagja; valamint

b) aki a megbízás által közeli hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szerzői jogi védelem alá eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tekintetében, továbbá az (1) bekezdés b) pontjában foglalt tilalom alól indokolt esetben felmentés adható.

7. §

(1) A magasabb vezető beosztással történő megbízásra - az elnök és az alelnök kivételével -, valamint a főszerkesztői és a főosztályvezetői vezető beosztásra nyilvános pályázatot kell kiírni. A pályázati felhívást két országos napilapban kell közzétenni.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza a magasabb vezető és vezető beosztás megjelölését, a megbízás feltételeit, a pályázat benyújtásának határidejét és helyét, valamint a pályázat elbírálásának határidejét.

(3) A pályázat benyújtására nyitvaálló határidő legalább harminc nap.

(4) Az MTV-nek biztosítania kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázat benyújtásához szükséges tájékoztatást megkapják.

8. §

(1) A pályázatokat bizottság véleményezi. A bizottságba meg kell hívni az MTV Humánpolitikai Irodájának vezetőjét.

(2) A bizottság a pályázati feltételeknek megfelelő pályázót meghallgatja. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet el kell látni a bizottságnak a pályázó megbízásra való alkalmasságával kapcsolatos véleményével.

(3) A pályázati eljárást a pályázat benyújtási határidejét követő harminc napon belül kell lefolytatni. A pályázat eredményéről valamennyi pályázót írásban kell értesíteni.

[A törvény 23. § (4) bekezdéséhez]

9. §

Magasabb vezető és vezető beosztásra történő megbízás legfeljebb öt évig terjedő határozott időre is adható.

[A törvény 39. § (4) bekezdéséhez]

10. §

(1) Az MTV-nél címzetes elnevezésű cím is adományozható.

(2) A címzetes elnevezésű cím adományozásának feltételei:

a) Kiemelt vagy Felső közalkalmazotti osztályba történő besorolás, továbbá

b) az MTV alaptevékenységébe tartozó munkakörben történő foglalkoztatás, valamint

c) kiemelkedő tevékenység vagy tartósan magas színvonalú munkavégzés.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt cím a betöltött munkakör, illetőleg magasabb vezető, vezető beosztás elnevezésével együttesen használható.

[A törvény 40. § (1) bekezdéséhez]

11. §

(1) A közalkalmazottat minősíteni kell

a) cím adományozását megelőzően,

b) magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás betöltése esetén a megbízás második évében, továbbá

c) a magasabb vezető, illetőleg vezető beosztással történő megbízás megszűnésekor.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a Kiemelt és a Felső közalkalmazotti osztályba tartozó munkakört ellátó közalkalmazottat minősíteni kell

a) a közalkalmazotti jogviszony létesítését követő harmadik évben, majd ezt követően hatévenként, továbbá

b) az "F" fizetési osztályba történő átsorolást megelőzően.

(3) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően nem kell minősíteni a közalkalmazottat, ha az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzik.

(4) Ha a minősítést a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén kéri, ezt részére a munkáltató a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül köteles átadni.

(5) A minősítésben az alábbi értékelés adható:

a) kiválóan alkalmas,

b) alkalmas,

c) kevéssé alkalmas,

d) alkalmatlan.

[A törvény 41. § (2) bekezdéséhez]

12. §

(1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló további jogviszony, ha az sérti vagy veszélyezteti a Magyar Televízió által adott tájékoztatás tárgyilagosságát, pártatlanságát.

(2) A közalkalmazott más munkáltatóval nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, kivéve, ha az a Magyar Televízió jogos gazdasági érdekeit nem sérti vagy veszélyezteti.

[A törvény 59. § (2) bekezdés a) pontjához]

13. §

A lakáson töltött, nyolc órát meg nem haladó időtartamú készenlétet követően a közalkalmazottat pihenőidő nem illeti meg.

[A törvény 61. § (2) bekezdéséhez]

14. §

Az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket e rendelet melléklete állapítja meg.

[A törvény 61. § (3) bekezdéséhez]

15. §

(1) A munkakörre előírt képesítési feltételek alól a közalkalmazott legfeljebb öt évre felmenthető, ha

a) az iskolai végzettség vagy képesítés megszerzése érdekében tanulmányokat folytat, vagy

b) vállalja az iskolai végzettség, illetve a képesítés megszerzését a képzési időnek megfelelő határidőn belül.

(2) E rendelet hatálybalépése előtt adott, az iskolai végzettség, illetve képesítés megszerzése alóli mentesítés mindaddig érvényes, amíg a közalkalmazottat változatlan munkakörben foglalkoztatják.

[A törvény 61. § (4) bekezdéséhez]

16. §

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetőleg képesítés alól véglegesen mentesíteni kell a közalkalmazottat, ha a meghatározott szakterületen legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltéséhez legfeljebb tíz év hiányzik.

[A törvény 63. § (5) bekezdéséhez]

17. §

Az "F" fizetési osztályba történő átsorolásnál nem lehet figyelembe venni

a) a Marxista-Leninista Esti Egyetemen és a Politikai Főiskolán szerzett oklevelet;

b) a főiskolán szerzett oklevelet abban az esetben, ha a besorolás alapja az ugyanazon a szakon, egyetemen szerzett oklevél, továbbá

c) a posztgraduális képzésben kiadott oklevelet, végzettséget, ha az nem tanúsít felsőfokú iskolai végzettséget, egyetemi, főiskolai szakképzettséget.

[A törvény 65. § (5) bekezdéséhez]

18. §

A kötelező várakozási időt egy évvel csökkenteni kell, ha a közalkalmazott miniszteri vagy ennél magasabb állami kitüntetésben részesült.

[A törvény 70. § (3) bekezdéséhez]

19. §[3][4][5][6]

Az elnöki és az alelnöki magasabb vezető beosztás ellátásáért az A/1. fokozat illetményének háromszáz százaléka jár.

[A törvény 71. § (3) bekezdéséhez]

20. §[7][8][9][10]

A címzetes elnevezésű címmel az A/1. fokozat illetménye száz százalékának megfelelő mértékű illetménypótlék illetheti meg a közalkalmazottat.

[A törvény 76. § (2) bekezdéséhez]

21. §

(1) A délutáni műszakpótlék mértéke a közalkalmazott illetményének huszonöt, az éjszakai műszakpótlék mértéke negyvenöt százaléka.

(2) A folytonos munkarendben foglalkoztatott közalkalmazottat a délutáni és az éjszakai műszak után illetménye további tíz százalékának megfelelő műszakpótlék illeti meg.

(3) Túlmunkáért a közalkalmazottat illetménye ötven-kétszáz százalékának megfelelő illetménypótlék illeti meg.

(A törvény 75. §-ához)

22. §

(1) Pénzkezelési pótlékra jogosult az a közalkalmazott, akinek a pénz-, illetve értékkezeléssel és megőrzéssel összefüggő tevékenysége legalább havonta teljes munkaideje felét eléri, és munkakörébe legalább havi 3 millió forint összegű készpénzforgalom lebonyolítása tartozik.

(2) A pótlékra jogosító munkaköröket a kollektív szerződés állapíthatja meg.

(3)[11][12][13][14] A pótlék mértéke az A/1. fokozat illetményének legfeljebb tíz százaléka.

23. §

(1) Fokozott fizikai vagy idegi megterheléssel járó, illetve különlegesen nehéz körülmények között ellátandó munkakört betöltő közalkalmazott részére munkaköri pótlék állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdés alapján a munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket a kollektív szerződés állapíthatja meg.

(3)[15][16][17][18] A pótlék mértéke az A/1. fokozat illetményének legfeljebb száz százaléka.

[A törvény 79. § (1) bekezdéséhez]

24. §

Az MTV a közalkalmazott részére - ha a munkakör jellege, sajátossága indokolja - munkaruhát vagy formaruhát köteles biztosítani.

25. §

E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy a 19. §-ban foglaltakat 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.

Dr. Boross Péter s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 37/1994. (III. 22.) Korm. rendelethez

A televíziós munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolása

Lábjegyzetek:

[1] 1996.09.01.-től 9800.- forintot kell pótlékalapot figyelembe venni.

[2] Megállapította a 122/1994. (IX. 8.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1994.09.08.

[3] 1996.09.01.-től 9800.- forintot kell pótlékalapot figyelembe venni.

[4] 1997.02.01-től a pótlékalap 11 800 forint az 1996. évi CXXIV. törvény 91. § (4) bekezdése szerint.

[5] 1998.02.01-től a pótlékalap 13 500 forint az 1997. évi CXLVI. törvény 87. § (12) bekezdése szerint.

[6] 2000.01.01.-től a pótlékalap 14 600 forint az 1999. évi CXXV. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított 1992. évi XXXIII. törvény 69. § szerint.

[7] 1996.09.01.-től 9800.- forintot kell pótlékalapot figyelembe venni.

[8] 1997.02.01-től a pótlékalap 11 800 forint az 1996. évi CXXIV. törvény 91. § (4) bekezdése szerint.

[9] 1998.02.01-től a pótlékalap 13 500 forint az 1997. évi CXLVI. törvény 87. § (12) bekezdése szerint.

[10] 2000.01.01.-től a pótlékalap 14 600 forint az 1999. évi CXXV. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított 1992. évi XXXIII. törvény 69. § szerint.

[11] 1996.09.01.-től 9800.- forintot kell pótlékalapot figyelembe venni.

[12] 1997.02.01-től a pótlékalap 11 800 forint az 1996. évi CXXIV. törvény 91. § (4) bekezdése szerint.

[13] 1998.02.01-től a pótlékalap 13 500 forint az 1997. évi CXLVI. törvény 87. § (12) bekezdése szerint.

[14] 2000.01.01.-től a pótlékalap 14 600 forint az 1999. évi CXXV. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított 1992. évi XXXIII. törvény 69. § szerint.

[15] 1996.09.01.-től 9800.- forintot kell pótlékalapot figyelembe venni.

[16] 1997.02.01-től a pótlékalap 11 800 forint az 1996. évi CXXIV. törvény 91. § (4) bekezdése szerint.

[17] 1998.02.01-től a pótlékalap 13 500 forint az 1997. évi CXLVI. törvény 87. § (12) bekezdése szerint.

[18] 2000.01.01.-től a pótlékalap 14 600 forint az 1999. évi CXXV. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított 1992. évi XXXIII. törvény 69. § szerint.

Tartalomjegyzék