1996. évi CXXIV. törvény

a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1997. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1997. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1997. évi központi költségvetés

a)[2] kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény visszavásárlási kiadások nélkül - 2 564 381,2 millió forintban, azaz kettőmillió-ötszázhatvannégyezer-háromszáznyolcvanegy egész kéttized millió forintban,

b)[3] bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből származó bevételek nélkül - 2 254 669,7 millió forintban, azaz kettőmillió-kettőszázötvennégyezer-hatszázhatvankilenc egész héttized millió forintban,

c) hiányát 309 711,5 millió forintban, azaz háromszázkilencezer-hétszáztizenegy egész öttized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú mellékleteinek a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 82. §-ában meghatározott hitelei 1997-ben érvényes kamatlába 8,18%.

5. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által az MNBtv. 20. §-a szerint nyújtott kamatmentes forinthitel 1996. december 31-én fennálló teljes állományának és az MNBtv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állománya e § (2) bekezdésében meghatározott részének lecserélésére 1997. január 2-i hatállyal devizahiteleket vegyen fel. Az ezen adósságcsere keretében felvehető hitel - 1996. december 31-i, az MNB által meghatározott hivatalos devizaárfolyamon számított - összegét úgy kell meghatározni, hogy az egyezzen meg az MNB 1996. december 31-én fennálló nettó devizaadósságával.

(2) Az MNBtv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állományából akkora rész cserélhető le, hogy annak és az MNBtv. 20. §-a alapján keletkezett, kamatmentes forinthitel teljes állományának együttes összege a felvételre kerülő devizahitelek összegével egyezzen meg.

(3) A forintadósság devizaadósságra történő átalakítása módját a pénzügyminiszter - a Kormány döntésével összhangban - az MNB elnökével együttesen határozza meg. Az adósságcsere technikai lebonyolítására legkésőbb 1997. február 17-ig kerül sor 1997. január 2-i hatállyal.

(4) A forintadósság devizaadósságra történő átalakítása során az Állami Számvevőszéknek (a továbbiakban: ÁSZ) folyamatosan meg kell küldeni az adósságcserére vonatkozó dokumentumokat, illetve ellenjegyzés céljából a hitelszerződéseket.

(5) Az adósságcsere végrehajtásáról 1997. június 30-ig tájékoztatni kell az Országgyűlést. A tájékoztatáshoz be kell mutatni az ÁSZ véleményét is.

(6) A pénzügyminiszter és az MNB elnöke 1997. június 30-ig tájékoztatja az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságát a belföldi és külföldi adósságkezelés kialakult rendszeréről, a Pénzügyminisztérium és az MNB között kialakított munkamegosztásról.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS CÉLTARTALÉK-ELŐIRÁNYZATAI

6. § (1) A társadalombiztosítási járulék alapjának szélesítésével, az egészségügyi hozzájárulás bevezetésével, az 1997. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri kifizetésekkel, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában megállapított ösztöndíj társadalombiztosítási járulékával, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 44. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel, a Ktv. 46. §-ának (2) bekezdésében és 48. §-ának (5) bekezdésében, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 14. §-ának (8) bekezdésében megállapított vezetői, illetve idegennyelv-tudási pótlék emeléssel, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 103. §-ának (3) bekezdésében, illetve 103/A. §-ában foglaltakkal, valamint - a közigazgatás reformjával összefüggően - a Ktv. 43. §-a (5) bekezdésében, továbbá az ÁSZtv. 14. §-ának (13) bekezdésében foglaltakkal, a Ktv. 44. §-a (2) bekezdésében megjelölt szerveknél az alapilletménytől való eltéréssel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetve teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportján. Az előirányzat a központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) és a helyi önkormányzatoknál használható fel.

(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalóik után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

(3)[4] Az (1) bekezdés szerinti céltartalék a Magyar Rádió Rt.-nél és a Magyar Televízió Rt.-nél együttesen 500 millió forint, a Magyar Távirati Iroda Rt.-nél 120 millió forint összegig, a költségvetési intézmények átalakulásából származó, a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését is szolgálja. Szükség esetén a Kormány ezen összegek túllépéséhez is hozzájárulhat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalékra 8000 millió forintot kell év közben átcsoportosítani, csökkentve valamennyi fejezet - ideértve a 41. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölteket is - előirányzatát támogatásuk arányában, fejezeten belül differenciáltan. A támogatáscsökkentés számításánál figyelmen kívül kell hagyni a 41. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-e) pontjaiban, (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken, az I. Országgyűlés fejezet, 1. cím, 1. alcímén és a 10-12. címeken, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcímén, a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 2. és 8. előirányzat-csoporton, a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 11. alcímén, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 12. cím, 4. alcímén, a helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai, valamint a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés jogcímeken jóváhagyott előirányzatokat, továbbá a nemzetgazdasági elszámolások, a beruházási célprogramok, a kiemelt jelentőségű beruházások, a kormányzati rendkívüli kiadások előirányzatait.

(5) A Külkereskedelmi szolgálat feladatainak átszervezésével kapcsolatos kiadásokra 1100 millió forint szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 4. Külszolgálat előirányzat-csoporton.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

7. § (1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1997. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ÁPV Rt. 1997. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából 50 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezt meghaladó privatizációs bevételt - az e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási és tartalékképzési előirányzatok, valamint az 59. § (3)-(4) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítése után - az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén 10 000 millió forint osztalék jellegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1997. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(5) Az ÁPV Rt. - a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján és az abban meghatározott mértékig - az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő pénzbeli térítés nélküli vagyonátadás keretében még át nem adott vagyont a hozzárendelt vagyona terhére, pénzbeli térítés nélkül adja át, figyelembe véve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) által teljesített vagyonátadást is.

(6) Az ÁPV Rt. által történt, az 1996-1997. években a belterületi föld értéke alapján alapítói jogon a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések összesen 61 000 millió forintot, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján, figyelemmel a Priv. tv. 71. §-ának (1) bekezdésére, és az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésének mértékére is, összesen 32 000 millió forintot tehetnek ki.

(7) A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő földterületekből, a Győr-Gönyű-i országos közforgalmú kikötő létesítésére kijelölt, terület-felhasználási engedély alapján a Gönyű helységet érintő 10. tulajdoni lapszámú, 094/4., 094/5. és 094/6. hrsz-ú, összesen 76 ha 2646 m2 földterületet az ÁPV Rt. a Priv. tv. 35. §-a c) pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a KVI részére. Az ÁPV Rt.-től átvett földterületekre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal köti meg. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a földterületet kizárólag az országos közforgalmú kikötő működtetési céljaira jogosult felhasználni.

(8) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére átvállalja az 1996. január 1-jével megszűnt, az agrár-tulajdonváltással összefüggő Mezőgazdasági Reorganizációs Programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket.

8. § (1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel fele részben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(3) Az illetékes települési önkormányzat vagy - egyetértésével - a megyei önkormányzat a jelen törvény hatálybalépését követő három hónapon belül igényelheti lakáscélú, illetőleg egészségügyi és szociális célú hasznosításra alkalmas volt szovjet katonai ingatlanok tulajdonába kerülését, ha azokat korábban legalább két alkalommal nyílt pályázaton eredménytelenül megpályáztatták.

(4) Az ingatlanok tulajdonba átadása szerződéssel történik, amelynek megkötéséhez az igénylő önkormányzat köteles megjelölni az ingatlan felhasználásának célját, az ehhez szükséges beruházást, a megvalósítás és működtetés (ezen belül a fenntartás) forrását és ütemezését.

(5) A szerződésben szükséges rendelkezni arról, hogy az ingatlan felújítása és a (3) bekezdésben meghatározott célok szerinti hasznosítása három éven belül megtörténik, továbbá, hogy az átvevő gondoskodik az átvett ingatlanok környezeti kárainak elhárításáról, őrzéséről és állagának fenntartásáról. Az átvevő kötelezettségeit a szerződésben garanciákkal kell biztosítani.

(6) A tulajdonba átadás ingyenes és illetékmentes.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

9. § Az ÁPV Rt. 1997. december 31-ig pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de az Alkotmánybíróság, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szervei, továbbá az Országgyűlési Biztosok Hivatalának elhelyezésére szolgáló és használatukban lévő ingatlanokat, valamint külön törvény szerint az állam tulajdonából ki nem adható műemléki ingatlanokat.

10. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó - kiadásokkal csökkentett - bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 850 millió forint a KVI javaslatára, a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulása alapján, a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéseiről a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

11. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből - a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára - a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként a költségvetési szerv által a teljesítendő köztartozás kiegyenlítésére, továbbá az építési-beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. E bevételhányad nem lehet az ellenérték 50%-ánál alacsonyabb, kivéve a Honvédelmi Minisztériumot, amely az ellenértéket - köztartozásai kiegyenlítését követően - teljes egészében felhasználhatja. Ezen összeggel - amennyiben nem tervezték meg - a költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzata növelhető.

(2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(3) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóértékhatárig saját hatáskörben, 5 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére irányadó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével - amennyiben nem tervezték meg - az intézmény dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai növelhetők.

(4) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 5000 forint.

(5) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál a pénzügyminiszter jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.

(6) A Kormány jogosult, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok hasznosítására - elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célra - eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat a KVI részére - megállapodás alapján - át kell adni.

(7)[5] A fejezetért felelős szervek, amennyiben kezelésükben levő ingatlant térítésmentesen adnak át a KVI-nek, az ingatlanok elidegenítéséből származó bevételből, az értékesítés után, meg kell téríteni az ingatlant átadó szerveknek:

a) az ingatlan átadásától 1998. december 31-ig terjedő időre, a szerződések szerinti bérleti díj összegét,

b) az elidegenítésből származó bevételnek az a) pontban meghatározott összegével csökkentett része 10%-át, amely összeg beszerzésekre fordítható.

12. § A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. "Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés" előirányzat-csoport 2000 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

13. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1997. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben, vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

14. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely

a) jogszabály alapján évközi díjtételemelésből,

b) jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

A frekvenciadíjak beszedéséből származó többletbevételek a frekvenciadíjakról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben számolhatók el saját bevételként.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni.

15. § (1) A központi költségvetési szervek - kivéve a Központi Edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1997. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; továbbá

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletdíj bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,

cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át.

(4) A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevételeiből 1997. évben havi 30 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

16. § A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 17. Külkereskedelmi Szolgálat címen a külszolgálatok működésére szolgáló előirányzatból 1997. június 30-ig teljesíthető kifizetés. Az előirányzat fel nem használt része a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport "Külszolgálat" céltartalékot növeli.

17. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 65 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 348 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdés szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 174 000 forint/fő/év.

18. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 100 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1997. évben összességében nem több, mint 410 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATRENDSZERE

Állami hozzájárulás és támogatás

19. § (1) Az Országgyűlés a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1997. január 31-ig együttes rendeletben hirdeti ki.

20. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok működésére,

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

e) a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának és a két tanítási nyelvű oktatás támogatására a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

f) a termelő, valamint e törvény 20. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti céltámogatási rendszer keretében támogatható, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási előirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erő kiegészítését.

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1997-ben támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg, és rangsorolja:

a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,

c) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- és műszerbeszerzései,

d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvíz-elvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1997. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék-, tengelyen szállított szennyvíz-, tisztítótelep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) A Kormány a ki nem elégített, de a Cct.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő igényeket a hivatkozott törvény 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igény-kielégítési sorrend és az 1997. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével teszi közzé.

(4)[6] A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának 1997. évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából június 30-ig lemondással felszabaduló összeg felhasználható a tárgyévben ki nem elégített, de a feltételeknek megfelelő, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igényekre. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kormányközleményben a ki nem elégített igényeknél szerepelnek és a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére 8 napon belül egyértelműen nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium 1997. augusztus 15-ig teszi közzé.

(5) A címzett és céltámogatásban 1997-ben nem részesülő önkormányzatok igényüket a későbbi években - az akkor érvényes feltételekkel - újra benyújthatják.

(6) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1997. évben kezdődő új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(7)[7] A (8) és a (9) bekezdésben foglaltak kivételével, a helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak, a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásnak lemondással felszabaduló összege, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásai tekintetében az 1997. évi előirányzatból és az előző évek előirányzat-maradványából július 1-jétől lemondással felszabaduló összeg a 21. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.

(8)[8] A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának 1997. évi előirányzatából és az előző évek előirányzat-maradványából november 1-jétől lemondással felszabaduló összegből 1 175 263 ezer Ft felhasználható a helyi önkormányzatok címzett támogatással folyamatban lévő egyes egészségügyi beruházásainak támogatására.

(9)[9] Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatátadással függ össze, amelyhez a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult - e törvény 34. §-a szerint - normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

21. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében, elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi önkormányzat, az önhibán kívül hátrányos helyzetben levő (forráshiányos) helyi önkormányzat, valamint - külön törvény szerint - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

22. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást - ideértve a 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatást is - az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 2., 4-19. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 8. számú mellékletben szereplő, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására és a két tanítási nyelvű oktatásra felhasználható támogatások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás, valamint a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás együttes összege legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5)[10] Ha a helyi önkormányzat a 20. § (1) bekezdésében szereplő támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni, és az igénybe vett napokra számítva a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresének megfelelő mértékű, továbbá a (4) bekezdés szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton, illetve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását.

(6) A helyi önkormányzat által a központosított előirányzatról, az egyéb központi támogatásról - a 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott előirányzat kivételével - év közben történő lemondással, illetve a visszafizetéssel felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.

(7) A helyi önkormányzatok által a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva és önkormányzatsorosan, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti.

(8) Az ÁSZ által az 1997. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) az (1) bekezdésben szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,

b) az (5) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(9) Az (1)-(5) és a (8) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, Vegyes kiadások (17. cím, 1. alcím, 10. kiemelt előirányzat), illetve Vegyes bevételek (22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt előirányzat) előirányzatát növelik.

(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, az illetékes TÁKISZ jelzése alapján a Belügyminisztérium, a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig, a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

22/A. §[11] (1) A helyi önkormányzat a TÁKISZ útján a 19. § (1) bekezdésben meghatározott normatív állami hozzájárulások és a 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatások körében többlettámogatást igényelhet.

(2) Azon helyi önkormányzat esetében, amelynél az 1997. év folyamán a 19. § (2) bekezdés szerinti rendelet 1. számú mellékletében meghatározott normatív állami hozzájárulásokat - az (1) bekezdés szerinti igénylés alapján - a ténylegesen folyósított költségvetési hozzájárulás meghaladja, az év végi elszámolás során a következők szerint kell eljárni:

a) ha a helyi önkormányzat számára folyósított összeg meghaladja az elszámolás feltételei szerint számítható tényleges igényjogosultság alapján járó hozzájárulások - a 22. § (1) bekezdés szerinti - együttes összegének 90%-át, akkor a különbözet - de legfeljebb az (1) bekezdésben megjelölt rendelet 1. számú mellékletében megállapított hozzájárulások, támogatások és a ténylegesen folyósított összeg különbözete - után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeget köteles befizetni a központi költségvetésbe,

b) az így számított különbözetre nem alkalmazható a 22. § (1) bekezdése szerinti kamatfizetési feltételrendszer.

Átengedett, megosztott bevételek

23. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1995. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 38%-a, 135 652 millió forint összegben illeti meg, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 22%-a, összesen 78 535,3 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 18 998 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege - az 1995. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében a 7037 forintot, a városok esetében a 8643 forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1996. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.

(5) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen 6558,8 millió forint, ebből a megye 1996. január 1-jei állandó lakosai után 321 forint/fő, a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után egységesen felosztásra kerül 956,3 millió forint, továbbá minden megyei önkormányzatot egységesen 150,0 millió forint illeti meg.

(6) A települési önkormányzatok a települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1842 forint/fő mértékben, összesen 19 274 millió forintban részesednek.

(7) A megyei önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, közművelődési és a pedagógiai feladataikhoz a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei népességszámuk alapján 360 forint/fő mértékben, összesen 3766,9 millió forintban részesednek.

(8) Az 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkező községi, nagyközségi önkormányzatok feladataikhoz a személyi jövedelemadóból 2 millió forint/település mértékben, összesen 5840 millió forintban részesednek.

(9) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő, kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1600 forint/fő mértékben, összesen 2679,0 millió forintban részesednek.

(10) A (2)-(9) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

(11) A megyei önkormányzatokat az (5) bekezdés szerint felosztásra kerülő 956,3 millió forint a 3. számú melléklet 4-6., 8. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 7. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 9-17. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, nevelt, oktatott, továbbá a 19. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett ellátott létszám együttes összegének arányában illeti meg. A 9-17. számú jogcímeken tervezett létszámok számításánál figyelembe kell venni a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok g) pontjában foglalt rendelkezéseket.

24. § A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

25. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

26. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

27. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1997. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott módon - a megyei, a fővárosi, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlájára.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg.

(4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illetékbevétel

a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1996. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

(6) A bevételből részesedő megyei jogú város legkésőbb 1997. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - és mértékét, valamint az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megillető bevételből az annak megszerzéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő - költségek egytizenketted részét havonta visszatartja. A visszatartott összeget a megyei önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költségek fedezése céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevétel és a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni. A visszatartott összeget a megyei önkormányzat ugyancsak illetékbevételként számolja el.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően átutalja a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6)-(8) bekezdésekben meghatározott költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a megyei illetékhivatal a (9) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos szinten összesített bevétel 50%-át népességarányosan, a további 50%-ának pedig egytizenkilenced részét a tárgyhónap 20. napjáig átutalja valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

(11) Az 1996. december 20-a és 31-e között befolyt illetékbevételből a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 28. §-ának (2), (8) és (9) bekezdésében szereplő átutalást 1997. január 10-ig, a (10) bekezdésében említett átutalást pedig 1997. január 15-ig kell teljesíteni.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

28. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

29. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a települési önkormányzatok térítési kötelezettségeibe tartozó egészségügyi hozzájárulás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása esetében a települési önkormányzat 1997. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az önhibán kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzatok az őket 1997. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehetnek igénybe. Az igénybe vehető előleg nem lehet több, mint 1996. évben a részére folyósított forráskiegészítő állami támogatás összegének 50%-a. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján - annak elfogadási időpontjához igazodóan, 1997. február 10-ig, illetve 1997. március 10-ig - van lehetőség. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első félév során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 2. pontja szerinti kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított forráskiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, a különbözetet a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

30. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1997. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

31. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok - beleértve az 1996. évi hiány összegét is, annak rendezéséig - fedezésére a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 54 054 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 58 337 millió forint összegig kamatmentes hitelt nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamatfizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(3) A hitelnyújtás feltétele, hogy

a) az Alapok elszámolási számláin és az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon meglevő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadásuk finanszírozására,

b) az Alapok ne rendelkezzenek állami értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír), kivéve

c) az 1995. január 1-je előtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket, kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve a befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is, de ide nem értve az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti és lízing díjbevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék, kamat és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon átvételekor és értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni és az ellátások finanszírozására kell fordítani.

(5) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott és a Kincstár által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, és havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben lehetőség van a finanszírozási terv tárgyhavi módosítására.

(6) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

32. § A Kincstár a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap által folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által előzetesen benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni, és havonta, a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig kell benyújtani.

C) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KAPCSOLATA

33. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: alapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint jóváhagyja.

(2) Az alapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást az alapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár az alapok kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést - kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése -, amíg az alapok bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenlegüket.

(4) Az alapok - az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó - finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe vehetik a Kincstári Egységes Számlát. Az igénybevételt esetenként a pénzügyminiszter engedélyezi.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA

34. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán-szolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e), f) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. k), n), valamint a 2-5. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

c) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

d) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt módosító 1996. évi LXI. törvény 1996. szeptember 1-jei hatálybalépése előtt felvett nappali tagozatos hallgatók, valamint a hitéleti képzésben részt vevő nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók képzéséhez 80 000 forint/fő/év állami hozzájárulás illeti meg,

e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális jellegű közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit, az e törvény 3. számú melléklet 4-8. pontjaiban megállapított helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A normatív állami hozzájárulást - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények kivételével - az illetékes szakminisztériumtól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, illetve főjegyzője által kiadott - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 79. § (3) bekezdése szerinti - működési engedély és a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az igénybevételt megelőző második hónap első napjáig a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz kell benyújtani.

(4) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartója minden tárgynegyedév első napján köteles adatszolgáltatást teljesíteni a feladatmutatók alakulásáról. A fenntartó a tényleges, illetve a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények normatív állami hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális jellegű közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmények működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásban nyilatkozzon a működést engedélyező hatóságnak arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(7) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyén belül összesített - támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja be.

(8) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei Közigazgatási Hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(9) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

35. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

(3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

(4) Az egyházak közvetlen támogatására előirányzott összeg (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím 3. alcím, 1-2. előirányzat-csoport és XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1., 52., 53. előirányzat-csoport) felosztásáról illetékes bizottsága javaslata alapján az Országgyűlés dönt.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

36. § (1) A Kormány által 1997. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(4) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

37. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon,

b) a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. (névváltozást követően az MFB Rt.) külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalás együttes állományának felső határa 1997. december 31-én 80 000 millió forint lehet.

38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 1997. december 31-én 60 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felső határa 1997. december 31-én 50 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1997. december 31-én 130 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet

pénzintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állományának felső határa az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 35 000 millió forintot.

(3) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át és jogosultanként a 400 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a költségvetést illeti meg.

40. § (1) A 36. és 37. §-ban kapott felhatalmazás alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani, kivéve a 36. § (2) bekezdés szerinti beszerzéseket.

(2) A díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek támogatása és az országos kisebbségi önkormányzatok (I. Országgyűlés fejezet, 6., 8. és 9. cím),

c)[12] Az I-VIII. fejezeteknél, kivéve a központi költségvetés tartalék-előirányzatai terhére történő előirányzat-növelést, valamint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt előirányzat-módosítást,

d) a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport) és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport),

e) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 3. alcím és XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím),

f) a pénzbeli kárpótlás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsőoktatási intézményekben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, valamint a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája (17. §),

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8. számú melléklet),

c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei,

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 23-27. §-aiban meghatározott arányai.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) Az e törvény 2. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítő hozzájárulás a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvű oktatáshoz (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 8. alcím) támogatásoknál,

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 8. pontja),

be) a pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja),

bf) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 19. pontja),

bg) a közgyógyellátás támogatásánál (5. számú melléklet 20. pontja),

amennyiben a Kormány a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette,

c) a bérpolitikai keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport) a 6. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével,

d) az állatkár-térítésnél (XII. Földművelésügyi Minisztérium, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítésnél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím), kivéve a folyósított ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím),

g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 10., 11. és 12. kiemelt előirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakásépítési támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál legfeljebb 6,0%-kal és annak munkáltatót terhelő járulékainál, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál legfeljebb 4,0%-kal és annak munkáltatót terhelő járulékainál, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,

n) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VII. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport),

o) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),

p) az egyes költségvetési fejezeteknél a nemzetközi segélyek előirányzatainál,

r) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

s) a hitoktatók díjazásának, a humán szolgáltatások normatív állami támogatásának, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésének előirányzatainál (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 2-3., 8. előirányzat-csoport és XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 4. alcím),

t) a kormányzati rendkívüli kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím)

u)[13] a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidő Sport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatása rendkívüli kiemelt előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium 22. cím, 5. alcím, 6. előirányzat-csoport, 11. és 12. kiemelt előirányzat) a totó játékadója 100%-a, illetve a sorsolásos játékok játékadója 12%-a tényleges teljesülése mértékéig

v)[14] a költségvetés általános tartaléka előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 1. alcím) legfeljebb 2500 millió forinttal,

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) Az e törvény 3. §-ában meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságainak törlesztése, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezeteknél a kiadások és a bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet kormányzati rendkívüli kiadásainak előirányzatát átcsoportosíthatja a kiadásokat teljesítő, az ágazati irányítás szerint illetékes fejezet költségvetésébe.

(2) Az e törvény 6. § (1) és (4) bekezdése szerinti előirányzat képzésére, valamint fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(3) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.

(4) A Kormány év közben átcsoportosítást hajthat végre a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, 7. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás tartaléka kiemelt előirányzat terhére és a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím, 3. Szociális és gyermekjóléti célokhoz kiemelt előirányzat javára.

(5) A 20. § (8) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter gondoskodik.

(6) A Kormány év közben - amennyiben azt az agrártermékek iránti kereslet prognosztizált ütemét jelentősen meghaladó mértékű emelkedése indokolja és az ebből adódó piaci lehetőségek kihasználása feltétlenül szükségessé teszi - a konjunktúra kihasználása érdekében - a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoportra és a 11. cím, 1. alcímre jóváhagyott előirányzatot legfeljebb 7%-kal megemelheti, továbbá a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, illetve a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre azzal, hogy az átcsoportosítás következtében az érintett egyes előirányzatok növekedhetnek, vagy legfeljebb 7%-kal csökkenhetnek.

(7) A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a létszámcsökkenésből felszabaduló megtakarításokat a Kormány év közben a fejezeten belül más kiemelt előirányzatokra csoportosíthatja át.

(8) A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoportok előirányzatai terhére.

44. § A költségvetési fejezetek 14. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

45. § (1) A X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 8. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a 9. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (10. és 11. cím), illetve a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 8. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 9. Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül a 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím esetében a szervezet elnöke látják el.

(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoportot,

b) a 18. cím, 4. alcímekre

terjed ki.

(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím tekintetében a közmunkavégzés támogatására szolgáló előirányzatból a Közmunkatanács működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási hatáskörét - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. és 7. alcímek tekintetében a fejezeten belüli címek közötti előirányzat-módosítási hatáskört - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(6) A VII. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az igazságügy-miniszter.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban az 1997. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 2-5. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - az egészségügyi és szociális intézményrendszer szerkezeti átalakításával összefüggő szervezeti intézkedések végrehajtására való tekintettel a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 1-8. címeinek, alcímeinek kiadási, bevételi előirányzatait, illetőleg e címen belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(9) A X. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 8. alcím Speciális eszközök bérleti díja előirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség címen belül az egyes alcímeket 1997. március 31-ig előzetesen hozza létre, azok költségvetését - az e törvényben foglalt előirányzatoknak megfelelően - állapítsa meg, majd azt 1997. július 31-ig véglegezze.

(11) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter - a földművelésügyi, a belügy-, a környezetvédelmi és területfejlesztési és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt.

(12) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - a földművelésügyi, a belügy-, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt.

(13) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím, valamint 11. cím, 6. alcím felhasználásáról a munkaügyi miniszter - a földművelésügyi, a belügy-, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

46. § (1) Az előirányzatok felett rendelkező kincstári ügyfelek - kivéve az elkülönített állami pénzalapokat - az 1996. évi maradványuk terhére - az 1996. évi előirányzat-maradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig - előirányzat nélkül teljesíthetnek kiadásokat a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások a társadalombiztosítási alapoktól, az elkülönített állami pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközök 1997. évi felhasználásával kapcsolatosak.

(2) Az 1996. évi maradványszámla terhére az (1) bekezdésben foglaltakon, továbbá az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésén kívül kifizetések az 1996. évi előirányzat-maradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig nem teljesíthetők.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi előirányzat-maradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakkal összefüggésben, az 1996. évi előirányzat-maradványok teljes - elvonandó, illetőleg felhasználható - összegével az Országgyűlés által megállapított 1997. évi költségvetési előirányzatokat megnövelje.

(4) A 20. § (1) bekezdés c), valamint f) pontja szerinti támogatások 1996. évi előirányzat-maradványából és az előző évek maradványaiból az 1997. évben igénybe vett összeg megnöveli az 1997. évi ilyen célú előirányzatot.

(5) A központi beruházások 1997. évi előirányzata az 1996. évi előirányzat-maradványokkal - az adott beruházás folyamatosságának biztosítása érdekében - megnövelhető. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján saját hatáskörében hajtja végre.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi beruházások 1996. évi előirányzat-maradványainak - az (5) bekezdésben meghatározotton felüli - összegét törölje, vagy ezzel az összeggel más fejezet beruházási előirányzatát megnövelje.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Várpalota és környéke környezetvédelmi helyreállítási program, kommunális alprogramba bevont hat helyi önkormányzat japán kölcsönnel megvalósuló fejlesztésével kapcsolatos kivitelezői számlákban felszámított általános forgalmi adó megfizetésére, az 1997. évben szükséges, legfeljebb 684 millió forint összeget a visszatérülésig az önkormányzatoknak - visszatérítendő támogatásként - megelőlegezze. A visszatérült általános forgalmi adót az önkormányzatok kötelesek befizetni a központi költségvetésbe.

47. § A Ktv. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1997. évben 23 400 forint.

48. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában, valamint a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 85/1995. (VII. 6.) OGY határozat 3. pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1997. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

49. § A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alap részénél a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. § (3) bekezdésének alapján 1997-ben a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 8000 forint.

50. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék összege 1997. március 1-jétől az 1996. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

51. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport) - ezen belül a 37. § a) pontjában megjelölt szervezetektől a Kormány fejlesztési programjainak megvalósításához felvett hitelekhez kapcsolódó devizabetétcsere kamatkülönbözetének megtérítése -, továbbá az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 2. előirányzat-csoport), a kamattámogatás a felszámolt vagyon értékesítéséhez (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport) felhasználásának és igénybevételének szabályait.

52. § A központi költségvetési szerv közfeladatainak és vagyonának teljes vagy részbeni átadásával, jogutódlásával létrejövő közhasznú, illetve gazdasági társaság, valamint társadalmi szervezet, egyesület, köztestület és közalapítvány részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által megjelölt eszközöket térítésmentesen - a pénzügyminiszter egyetértése esetén - tulajdonba, illetve vagyonkezelésbe vagy használatba adni.

53. §[15]

54. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Borsod-Abaúj Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) 1997. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére - fejezetek közötti átcsoportosítással - biztosítsa, továbbá, hogy az ország azon további gazdaságilag legsúlyosabb helyzetű - az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében az országos átlag 70%-át el nem érő - megyéi kiemelt fejlesztésének fedezetéül a Gazdaságfejlesztési célelőirányzat (XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport), a Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím) támogatási célprogramok, a Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 14. előirányzat-csoport) fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alap része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzataiból 1997. július 31-ig meghatározott mértékű tartalékot különítsen el.

55. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a STRABAG Hungária Építőipari Rt. által a "Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja" központi beruházás kivitelezéséhez az 1994-1996. években állami kezességvállalás mellett felvett 3000 millió forint hitelből keletkezett adósságot és kamatainak megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezet, 3. cím, 6. alcím; XLI. Belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet, 6. cím, 7. alcím) 1997. január 1-jei hatállyal - a központi költségvetés terhére - a Kormány átvállalja. E hitel állománya a központi költségvetés adósságát növeli.

56. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata által az egyes kiemelt fővárosi infrastrukturális beruházások megvalósításához az 1995-1996. években központi költségvetési kezességvállalás mellett felvett 8456 millió forint hitelből keletkezett adósságot és annak kamatainak megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezet, 3. cím, 5. alcím; XLI. Belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet, 6. cím, 6. alcím) 1997. január 1-jei hatállyal - a központi költségvetés nevében - a Kormány átvállalja. E hitel állománya a központi költségvetés adósságát növeli.

57. § Az Országgyűlés az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettséget a Magyar Vállakozásfejlesztési Alapítványnak elengedi.

58. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 72. §-ának (4) bekezdése alapján, a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszernek a helyi önkormányzati intézményeknél történt bevezetéséhez a központi költségvetés megtérítési kötelezettsége mellett, az önkormányzatok által a pénzintézetekkel kötött hitelszerződésekben az önkormányzatok helyébe a pénzügyminiszter lépjen.

59. § (1) Az állam a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeinek megfelelő, a közalapítványok útján biztosítandó támogatási kötelezettségét (a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. § (1) bekezdés)

a) a részvénytársaságok e § (3)-(5) bekezdéseiben felsorolt adósságai beszámításával, valamint

b) az I. Országgyűlés fejezet 10-12. címein előirányzott támogatásokkal

teljesíti.

(2) A felhasznált támogatás összege - ideértve az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat is - együttesen nem haladhatja meg az egyes részvénytársaságoknak ténylegesen kiszámlázott műsorterjesztési költségük összegét. A támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazítva kell folyósítani.

(3) Az ÁPV Rt. az Antenna Hungária Rt.-től engedményezési megállapodás keretében vegye át

a) a Magyar Rádió Rt.-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj meg nem fizetéséből származó 1184 millió forint összegű, valamint

b) a Magyar Televízió Rt.-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj emelésből keletkező többlet meg nem fizetéséből származó 800 millió forint összegű

követeléseket.

(4) Az ÁPV Rt.-nek

a) a (3) bekezdésben foglaltak szerinti, és

b) az 1994. évben átvett 1544,6 millió forint összegű, a Magyar Televízió Rt.-vel szemben fennálló, valamint

c) a médiatörvény végrehajtásához, illetve a közszolgálati műsorszolgáltató pénzügyi helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1056/1996. (V. 30.) Korm. határozat 8. pontja értelmében átvett 250 millió forint összegű, a Magyar Rádió Rt.-vel szemben fennálló

összesen 3778,6 millió forint követelése az (1) bekezdés a) pontja szerinti beszámítás útján kiegyenlítettnek minősül.

(5) A Magyar Televízió Rt. mentesül 532 829 ezer forint adótartozás, valamint 561 722 ezer forint kamat és 288 922 ezer forint bírság, együttesen 1 383 473 ezer forint megfizetése alól.

60. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet részletes költségvetését - e törvényben rögzített előirányzat erejéig - megállapítsa.

61. § Az EXPO '96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügy fedezetére 1994. decemberében az EXPO '96. Kft. (névváltozást követően: '96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forint és hozadékai maradványát a peres ügy jogerős befejezését követően 15 napon belül a központi költségvetésbe be kell fizetni.

62. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1997. évben 17,6%.

63. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 10. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

Fejezeti kezelésű támogatási célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi források

64. § (1) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),

b)[16]

c) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,

d) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,

e) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.

(2) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.

(3) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) az erdőfenntartási járulék,

b) az erdővédelmi bírság,

c) az újraerdősítési költség,

d) az erdőgazdálkodási bírság.

(4) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a földvédelmi járulék,

b) a földvédelmi bírság,

c) a talajvédelmi bírság.

(5) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a tenyésztési hozzájárulás,

b) a állattenyésztési bírság,

c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.

(6) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a halászatfejlesztési hozzájárulás,

b) a halgazdálkodási bírság.

(7) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a vadvédelmi bírság,

b) a vadvédelmi hozzájárulás,

c) a vadgazdálkodási bírság.

(8)[17]

(9) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].

65. §[18]

66. § A fejezeti kezelésű támogatási célprogramok (elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok) terhére az éves kiadási előirányzat 25%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

67. § (1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az ÁPV Rt. felügyeletét ellátó miniszter köt megállapodást.

(2) A Kincstári Egységes Számláról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott és a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.

(3) A hitelt az e törvény 7. §-a (2) bekezdésében meghatározott privatizációs többletbevételből az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

68. § A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 20. §-ának (8) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig: 0%."

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

69. §[19]

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

70. § A helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990. évi LXV. törvény 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzat:)

"b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel."

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása

71. §[20]

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

72. §[21]

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

73. § (1) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tt. törvény) 7. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében)

"d) dönt - az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában meghatározott - a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról."

(2) A Tt. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:)

"a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legfeljebb 50%-a,"

(3) A Tt. törvény 20. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés térségi eszközei:)

"a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legalább 50%-a,"

(4) A Tt. törvény 27. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"g) a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplő, az Országgyűlés által meghatározott elvek figyelembevételével."

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

74. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatása esetén a 36. § szerinti összeg 75%-át, a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét a Munkaerőpiaci Alap megtéríti."

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

75. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló - az 1996. évi XV. törvénnyel módosított - 1993. évi XCVI. törvény a 9. §-át követően a következő alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:

"Felügyeleti díj

9/A. § (1) A pénztárak a pénztárfelügyeleti eljárási, szakértői és információs szolgáltatások igénybevételéért működési alapjuk terhére pénztárfelügyeleti igazgatási díjat (a továbbiakban: felügyeleti díj) kötelesek fizetni.

(2) A pénztár által fizetett felügyeleti díj mértéke a pénztárba a tagok által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulások és a támogatótól befolyt összegek együttes összegének (a továbbiakban: pénztári befizetés)

a) az 1997. február 15-e és 1997. december 31-e közötti időszakban egy,

b) 1998. január 1. után két

ezreléke.

(3) A felügyeleti díjat a pénztárnak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévben realizált pénztári befizetés után, a tárgynegyedévet követő hónap 30. napjáig - az 1997. évi első részletet április 30-áig - kell a Pénztárfelügyelet számlájára átutalni, és első ízben a pénztár 1997. évre vonatkozó pénzügyi tervében kell szerepeltetni.

(4) A felügyeleti díjat a pénztárfelügyelet működésének fedezetére kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszerére vonatkozó jogszabályok az irányadók."

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

76. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A 17/A. § (5)-(6) bekezdésének hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a munkaviszony létesítésre a 17/A. § (3) bekezdése alapján kerül sor."

(2) A Ktv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § (1) A közszolgálati jogviszony a 17. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak alapján szűnik meg, ha a munkáltató szervezeti vagy jogállás változása miatt az e törvény hatálya már nem terjed ki a jogutód munkáltatóra.

(2) A munkáltató a köztisztviselőt a szervezeti jogállás megváltozását megelőzően legalább 60 nappal a változásról értesíti. Ezzel egyidejűleg a köztisztviselőt írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató a köztisztviselő továbbfoglalkoztatását vállalja-e.

(3) Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közszolgálati jogviszonyban álló a tájékoztatást követő 30 napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e a továbbfoglalkoztatáshoz. Hozzájárulása esetén költségvetési szervhez áthelyezik, más munkáltató esetében munkaszerződést köt.

(4) Ha a köztisztviselő a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a továbbfoglalkoztatáshoz.

(5) Ha a köztisztviselő munkaszerződést köt, a megkötést megelőző közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el. Határozatlan idejű közszolgálati jogviszony esetén határozatlan idejű munkaviszonyt kell létesíteni.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamát az (1) bekezdésben foglalt időponttól kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közszolgálati jogviszony időtartama alapján, e törvénynek az (1) bekezdésében meghatározott időpontban irányadó szabályai szerint számított felmentési időt és a végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

(7) Az (1)-(6) bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egy része (szervezeti egysége) szűnik meg és ezzel egyidejűleg a feladat ellátására az e törvény hatálya alá nem tartozó szervet létesít."

(3) A Ktv. 19. §-ának (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha)

"d) közszolgálati jogviszonya a 17/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg és az új munkáltatóval a 17/A. § (3) bekezdése szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít."

(4) Ktv. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ideiglenesen besorolt köztisztviselő)

"b) a közigazgatási szakvizsgát, az alapvizsga teljesítését - alapvizsga-kötelezettség hiányában a kinevezését, áthelyezését - követő hat év alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, véglegesen fogalmazó II., illetve előadó II. besorolást kap."

(5) A Ktv. 30/A. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Közigazgatási (szakmai) tanácsadói, főtanácsadói cím 1998. július 1-jéig közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselőnek is adható."

(6) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Hivatali szervezet vezetője át nem ruházható hatáskörében - a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül - a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a főosztályvezető alapilletményét - a vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében 40%-kal megemelheti

a) minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a főosztályvezető esetében a miniszter,

b) költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörű szervnél - ideértve a 44. § (2) bekezdésében említett társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben a hivatali szervezet vezetője,

c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben a szerv vezetője."

(7) A Ktv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörű szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke 50%."

(8) A Ktv. 44. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítésének mértéke)

"c) a (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási szerv helyi és körzeti (nem megyei) illetékességű szerveinél foglalkoztatottak esetében a köztisztviselő alapilletményének 10%-a."

(9) A Ktv. 44. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

"(5) Az Országgyűlés Hivatalában dolgozók illetmény-kiegészítésre jogosultak. Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozók illetménykiegészítése - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 10%-a együttesen.

(6) Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése a (2) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 20%-a együttesen."

(10) A Ktv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § (1) A vezetői illetménypótlék mértéke - a (2) bekezdés kivételével - államtitkár és helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 15, illetve 5%-a.

(2) A vezetői illetménypótlék mértéke a 44. § (2) bekezdésében felsorolt közigazgatási szerveknél:

a) miniszterelnök esetén az alapilletmény 120%-a,

b) miniszter, államtitkár esetén az alapilletmény 65%-a,

c) helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 50%-a,

d) főosztályvezető esetén az alapilletmény 30%-a,

e) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 20%-a,

f) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a."

(11) A Ktv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 40%-a,

b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a."

(12) A Ktv. 75. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Vezetői megbízást e törvény hatálybalépését követő 6 évig közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat."

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

77. §[22]

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

78. § (1)[23]

(2)[24]

(3) Az Eat. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap év végi maradványa nem vonható el."

(4) Az Eat. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Alap bevételeit és kiadásait e törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott költségvetését és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részeként az Országgyűlés hagyja jóvá. Az Alap költségvetéséről és annak végrehajtásáról a közvéleményt legalább félévenként tájékoztatni kell."

(5) Az Eat. 30. §-át követő alcím és a 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az Alap kiadásai

31. § (1) Az Alap felhasználható:

a) a környezet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások (a továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához pályázat útján, illetve anélkül, ha a Kormány egyedi döntéssel rendelkezik a felhasználás céljáról és összegéről,

b) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek - ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - megtérítésére,

c) közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására,

d) az Alap kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezésére.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás, valamint c) pontjában meghatározott finanszírozás

a) vissza nem térítendő,

b) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő,

c) kamattámogatás,

d) hitelgarancia

formában történhet."

(6) Az Eat. 32. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezetvédelmet közvetlenül elősegítő fejlesztések közé)

"e) a vizek mennyiségi és minőségi védelmét,"

(7) Az Eat. 32. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő h)-k) ponttal egészül ki:

(A környezetvédelmet közvetlenül elősegítő fejlesztések közé)

"g) a környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttműködés és hitelprogramok megvalósítását,

h) az épített környezet - ideértve a műemlékvédelmet is - értékeinek védelmét,

i) a környezetbarát fogyasztói szokások elősegítését, valamint a környezetbarát termékek alkalmazását,

j) a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezés,

k) vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk kármentesítésére

szolgáló fejlesztések közül azok tartoznak, amelyek a pályázati felhívásban szereplő kiemelten kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják."

(8) Az Eat. 33. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 31. § (1) bekezdése c) pontja szerinti feladatok:]

"e) a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének alakítása,

f) országos, illetve regionális jelentőségű, a környezet védelmét komplex módon szolgáló, továbbá nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezményekkel összefüggő ágazati feladatok, programok elősegítése,"

(9) Az Eat. 34. §-át megelőző alcím és a 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az Alap felhasználásának tervezése

34. § (1) Az Alap éves költségvetésének tervezése során

a) a 31. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatok teljesítésére az Alap bírságbevételek nélkül számított bevételeinek 5%-a szolgálhat,

b) a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt költségek fedezetére a bevételek beszedésével és ellenőrzésével összefüggésben az Alap bevételeinek 3%-a, a kezelés, működtetés és a felhasználás ellenőrzésének feladataira az Alap bevételeinek 3,5%-a irányozható elő,

c) a 31. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kiadásokra előirányzott összeg nem haladhatja meg az Alap tervezett bevételeinek 20%-át,

d) az Alapot megillető bírságbevételek 50%-át a környezeti károkozás megelőzését és felderítését szolgáló hatósági munka feltételeinek javítására kell előirányozni, ezzel az összeggel az e § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő korlát túlléphető.

(2) A 31. § (1) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható összegből megyék, régiók komplex környezet- és természetvédelmi fejlesztésére pénzeszközök különíthetők el."

(10) Az Eat. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (1) A fejlesztések támogatására a miniszter a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában a tárgyévi költségvetési törvény elfogadását követő 60 napon belül - az érintett tárcák, a társadalmi szervek ajánlásainak ismeretében - pályázati felhívást tesz közzé.

(2) A Pályázati Felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a tárgyévben kiemelten kezelt fejlesztéseket,

b) a kiemelt fejlesztések részarányát a támogatásra fordítható forrásokból,

c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére [38. § (1) bek.], a támogatás formájára és mértékére vonatkozó esetleges egyedi feltételeket,

d) a támogatásokra vonatkozó olyan egyéb kikötéseket, amelyeket a bevételi forrásokról rendelkező külön jogszabály, nemzetközi megállapodás vagy adományozási szerződés ír elő,

e) a támogatott fejlesztés megvalósulása esetén elvárható környezeti hatást,

f) a pályázatok elbírálási szempontjait,

g) a támogatás visszavonásának eseteit.

(3) A pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb körülményeit, így különösen:

a) a támogatással elérni kívánt célt,

b) az értékelhető pályázatok rövid összefoglalását,

c) a támogatott pályázatok elfogadásának indokait,

d) a támogatási forma és mérték meghatározásának szempontjait és indokolását,

e) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,

f) egyéb, a döntéshozó által fontosnak vélt körülményeket.

(4) Az emlékeztetőt bárki megtekintheti."

(11) Az Eat. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. § (1) A támogatás - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fejlesztés költségeinek 60%-áig, vissza nem térítendő támogatás esetén 30%-áig terjedhet.

A támogatás a 31. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási formák együttes alkalmazásával a fejlesztés költségeinek 70%-áig terjedhet azzal, hogy a visszatérítendő támogatás nem haladhatja meg a fejlesztés 60%-át, a vissza nem térítendő támogatás pedig annak 30%-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátot nem kell alkalmazni, ha

a) a közcélú környezet- és természetvédelmi feladat finanszírozását,

b) nemzetközi egyezményből következő kötelezettségek teljesítését,

c) az egész országra kiterjedő kormányzati, ágazati program megvalósítását,

d) a 32. § (1) bekezdés d), j) pontjában meghatározott feladat ellátását

szolgálja.

(3) A 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a költségek felmerülésekor, esetenként engedélyezi.

(4) A 31. § (1) bekezdésének c)-d) pontja szerinti feladatok finanszírozásáról, továbbá a 34. § (2) bekezdésében említett elkülönített pénzeszközök felhasználásáról a miniszter dönt, és a rendelkezésre álló összeg felhasználási szabályait rendeletben határozza meg.

(5) Az Alap terhére közhasznú társaság alapítható, illetve gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltség szerezhető, ha így a környezet védelme, illetve a támogatható fejlesztések és finanszírozható feladatok megvalósulása hatékonyabban biztosítható.

(6) Az Alapból nyújtott támogatás kizárólag a pályázatban megjelölt környezetvédelmi célt szolgáló tevékenységre fordítható."

(12) Az Eat. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alapból a 31. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt támogatást, belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, külön törvény vagy kormányrendelet rendelkezése értelmében magánszemély kaphat.

Közcélú környezet- és természetvédelmi feladatok finanszírozásában bárki részesülhet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett)."

(13) Az Eat. 60. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot

a) a b) és c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,15 Ft/m3 alapjárulék,

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,30 Ft/m3 alapjárulék,

c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 5,80 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,15 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 63. § (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.

(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 3,50 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani."

(14) Az Eat. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni

a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 61. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán,

b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon."

(15) Az Eat. 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja."

(16) Az Eat. 63. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni)

"j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 5000 forintot."

(17) Az Eat. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64. § A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen belül különösen a következő célokra használható fel:

a) a víztakarékosságot, az ivóvíz-minőségű víz gazdaságosabb felhasználását, a víz minőségét javító és védő berendezések, technológiák bevezetésére, továbbá az ivóvízellátás védelmét, biztonságának növelését szolgáló létesítmények megvalósítására,

b) a közcélú vízi létesítmények, vízi közművek (vízművek, belterületi és helyi jelentőségű vízrendezési művek, szennyvízelvezető, illetve -tisztító művek) létesítésére, egyéb vízügyi alapfeladatok ellátására, fejlesztésre, továbbá a vízkárok és más természeti hatások folytán a közcélú vízi létesítményekben keletkezett károsodások helyreállítására,

c) a vízkészletek feltárására, a vízrajzi tevékenység fejlesztésére, az ivóvízbázisok védelmére, a szükségvízellátást megalapozó és vízminőségi kárelhárításra, a vízminőséget veszélyeztető egyéb balesetek következményeinek elhárítását szolgáló létesítmények és eszközök beszerzésére, a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés forrásainak kiegészítésére, valamint a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához nyújtott támogatásra (e feladatokra a bevételek 38%-a fordítható),

d) a VA működtetésével összefüggő kiadások fedezésére (erre legfeljebb a bevételek 2%-a fordítható),

e) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a VA javára felvett bankhitelek és a kamatok törlesztésére."

(18) Az Eat. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A VA bevételeinek 60%-át a 64. § a) és b) pontjaiban megjelölt célok megvalósításának támogatására kell fordítani. A támogatás igénybevételére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - a Belügyminisztériummal, a Földművelésügyi Minisztériummal, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - hivatalos lapjában évente pályázatot ír ki. A VA-t terhelő hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettség a pályázati célra megállapított előirányzatot csökkenti."

(19) Az Eat. 120. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A fejlesztések támogatására a miniszterek az elkülönített állami pénzalapok, valamint a címzett és céltámogatások felhasználására a tárgyévi költségvetési törvény hatálybalépését követő 60 napon belül - a Pénzügyminisztériummal, a Földművelésügyi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal egyeztetve - teszik közzé a pályázati felhívásokat."

(20) Az Eat. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, hogy e törvény 29-36. §-ainak és a 39. §-ának a végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

79. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: KTD tv.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a termékdíj az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) Központi Környezetvédelmi Alapról szóló IV. fejezetében foglaltak szerint használható fel."

(2) A KTD tv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Eat. 32. § b) pontjában meghatározott célra rendszeres támogatás is nyújtható pályázat útján, az Eat. pályázati úton adható támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a Pályázati Felhívásban meghatározottak szerint."

(3) A KTD tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § Az Alap pénzeszközeinek a csomagolóeszközökkel kapcsolatos környezetvédelmi célú felhasználása a külön jogszabályban meghatározott Tanácsadó Testület véleményének figyelembevételével történik."

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása

80. § Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 104. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg)

"a) a 32-36. § kivételével az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT.), valamint az azt módosító 1970. évi 28. törvényerejű rendelet és az 1981. évi 31. törvényerejű rendelet; a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejű rendelet 1. §-a; a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 60. §-ának 2. pontja; az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 40. §-ának az EVT. 6. §-át és 6/A. §-át megállapító rendelkezései; az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, valamint ezekkel összefüggő más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1995. évi XXI. törvény 21-26. §-ai,"

(hatályát veszti.)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

81. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az illetménykiegészítés mértéke az a) pont esetén - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a beosztási illetmény 15%-a, a b) pont esetén - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - 10%-a."

(2) A Hszt. 103 §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítő felsőfokú végzettségű tagja esetében az illetmény-kiegészítés mértéke a beosztási illetmény 50%-a."

(3) A Hszt. 103. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatásos állomány felsőfokú végzettségű tagja illetménykiegészítésének mértéke:

a) az országos parancsnokságon, valamint az országos hatáskörű központi szervnél a beosztási illetmény 25%-a,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében 20%-a."

(4) A Hszt. a következő 103/A. §-sal egészül ki:

"103/A. § A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult a következők szerint:

a) főosztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető esetén a beosztási illetmény 30%-ára,

b) főosztályvezető-helyettes vagy vele azonos beosztású vezető esetén a beosztási illetmény 20%-ára,

c) osztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető esetén a beosztási illetmény 10%-ára."

(5) A Hszt. a 117. §-át követően a következő alcímmel és 117/A-117/B. §-sal egészül ki:

"A kifizetés módjai

117/A. § (1) A törvény hatálya alá tartozóknak, a szolgálati viszonyukra tekintettel megillető valamennyi pénzbeli juttatás, az általuk meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) A juttatás bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve postai úton történő kifizetése a törvény hatálya alá tartozók részére költségtöbbletet nem okozhat.

117/B. § (1) A juttatás 117/A. §-ban szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra a 117/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

(6) A Hszt. a következő 341/A. §-sal egészül ki:

"341/A. § A hivatásos szolgálat felső korhatára - az öregedési nyugdíjkorhatár emeléséről és ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 1. §-a (3) bekezdésének megfelelően -, ha a hivatásos állomány tagja

a) 1943. január 1-je előtt született, az 55.,

b) 1943-ban született, az 56.,

c) 1944-ben és ezt követően született, az 57.

betöltött életév."

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

82. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. §-ának (2) bekezdésében a gazdálkodó szervezet szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

"jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet"

(2) A Kt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) hetvenöt százaléka közterhekkel csökkentett összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához."

(3) A Kt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, óvodai tagozatos, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola és a fogyatékos tanuló ellátásában részt vevő kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.] egyezően - a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül."

(4) A Kt. 52. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fős csoportonként - az iskola órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre."

(5) A Kt. 69. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi."

(6) A Kt. 75. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki az e törvény 52. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni."

(7) A Kt. 82. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A pedagógiai szakszolgálatokért, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokért fizetési kötelezettség köthető ki. Az e bekezdésben meghatározott hatásköröket - a közoktatási megállapodás megkötésének kivételével - a főjegyző gyakorolja."

(8) A Kt. 122. §-ának (3) bekezdésében a gyermek- és ifjúságvédő intézetekben szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

"Gyermek- és ifjúságvédő intézményekben"

(9) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban)

"a) 1996. szeptember 1-jétől 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézmények a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követően azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (6) bekezdésében és (9) bekezdésének c) pontjában a nem kötelező tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított időkeretet, az 1. számú melléklet Harmadik rész, II. fejezet, 7. pontjában meghatározott időkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy az óraterv, illetőleg a ciklusos óraterv alapján kiszámított időkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá, hogy a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhető. Addig az időpontig, ameddig a Nemzeti alaptanterv bevezetése nem kezdődik meg, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevelési, nevelési-oktatási tervet hagyhat jóvá, feltéve, hogy olyan nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozókról van szó, akiknek a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához szükséges nevelési, nevelési-oktatási tervet 1993. szeptember 1-je előtt a művelődési és közoktatási miniszter nem adta ki, illetve nem hagyta jóvá."

(10) A Kt. 128. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény hatálybalépésétől számított öt évig alkalmazható a kollégiumban nevelőtanárként, aki hittudományi egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik. Foglalkoztatására a 127. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."

(11) A Kt. 128. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógus nem rendelkezik középiskolai végzettséggel, és e törvény hatálybalépésekor)

"d) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több időre van szüksége e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet foglalkoztatni."

(12) A Kt. 130. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A rendkívüli illetményemelés mértékét akkor is az 1996. szeptember 1-jén hatályban lévő illetmények alkalmazásával kell meghatározni, ha a kötelező óraszám emelésére 1996. szeptember 1-je után kerül sor."

(13) A Kt. 1. számú melléklet Első rész, A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak cím, iskolában és kollégiumban alcím, 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens,

- fogyatékosokat nevelő általános iskola első-hatodik évfolyamán tizenöt tanulónként 0,5

- gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként működő általános iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként 1

- általános iskolai kollégiumban 1"

(14) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei címet követő 1. pont a) alpontja felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) más célra fel nem használható központosított előirányzattal, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében megtervezett összeggel kell támogatni,"

(15) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei címet követő 2. pont b) alpont ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(a normatív költségvetési hozzájárulás összegeinek meghatározásakor - differenciáló tényezőként - figyelembe kell venni)

"- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem éri el a háromezret,"

(16) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei cím, A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása alcím, 1. pont, c) alpont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(az alapfokú művészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:)

"- egy tanulóként lehet figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,"

(17) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész, II. fejezet, 7. pontjának bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás, kollégiumban az összes - e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett - kötelező tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelő, egy nevelési évre, tanítási évre kiszámított időkeret áll rendelkezésre a nevelési-oktatási intézményben a következő feladatok ellátásához:"

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

83. §[25]

A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosítása

84. §[26]

85. §[27]

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

86. § A szerencsejáték szervezéséről szóló - módosított - 1991. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi huszonnyolcezer forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi tizenháromezer forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni."

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

87. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén

a) a "B", "C" vagy "D" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi,

b) az "E", "F", "G", "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi

címet adományozhat."

(2) A Kjt. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"56. § A közalkalmazottat

a) az "A", "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap,

b) az "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési osztályban évi huszonegy munkanap

alapszabadság illeti meg."

(3) A Kjt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:

a) az "A" fizetési osztályba

aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,

ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;

b) a "B" fizetési osztályba

ba) az alapműveltségi vizsgához kötött munkakör,

bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;

c) a "C" fizetési osztályba

ca) a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,

cb) az alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,

cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,

cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;

d) a "D" fizetési osztályba

da) a "C" fizetési osztály cb)-cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,

db) a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;

e) az "E" fizetési osztályba

ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,

eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör;

f) az "F" fizetési osztályba

a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör;

g) a "G" fizetési osztályba

a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör;

h) a "H" fizetési osztályba

ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,

hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat;

i) az "I" fizetési osztályba

ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,

ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);

j) a "J" fizetési osztályba

ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése szerinti tudományos fokozat, illetve 120. §-ának (3) bekezdése szerinti mester (DLA) fokozat,

jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím.

(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni.

(3) A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá az (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét.

(4) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési osztályokkal összefüggésben történő minősítéséről."

(4) A Kjt. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"62. § A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak."

(5) A Kjt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.

(2) A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az "F" fizetési osztály helyett a "G" fizetési osztályba, a "H" fizetési osztály helyett az "I" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, és a művelődési és közoktatási miniszter által adományozható művészeti és oktatási szakmai díjakról szóló 4/1992. (X. 6.) MKM rendelet vagy a Magyar Köztársaság kiváló művésze, a Magyar Köztársaság érdemes művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj alapításáról szóló 99/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth-díjban vagy állami-díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplőkkel azonos elnevezésű művészeti díjban vagy kitüntető címben részesült, művészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál is.

(3) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges."

(6) A Kjt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat e törvény 1. számú melléklete határozza meg.

(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a miniszter állapítja meg.

(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.

(6) A (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:

a) alsó képzettségi szint az "A" fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

b) közép képzettségi szint a "B", "C" és "D" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

c) felső képzettségi szint a "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.

(7) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(8) A (2)-(4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet."

(7) A Kjt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-74. § szerint illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 11 800 forint."

(8) A Kjt. 70. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pótlék mértéke

a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap kétszáz-háromszáz százaléka,

b) vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszáz százaléka.

(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között a miniszter állapítja meg."

(9) A Kjt. 71. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pótlék mértéke

a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,

b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,

c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,

d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.

(3) A miniszter által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát."

(10) A Kjt. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pótlék mértéke a pótlékalap száz százaléka."

(11) A Kjt. 74. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A pótlék mértéke

a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,

b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka."

(12) A Kjt. 75. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi rendelkezés megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg."

(13) A Kjt. 77. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés megjelölése (2) bekezdésre változik:

"(1) A közalkalmazottat a munkáltató - meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítést) teljesítésének ösztönzésére - meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti."

(14) A Kjt. 85. §-a (7) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Eltérő rendelkezés hiányában, ahol a jogszabály)

"h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, tizenharmadik havi illetményt, keresetkiegészítést és jutalmat;"

(is érteni kell.)

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása

88. § (1) Az egyes nemzetközi tartozások ellenértékeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló - módosított - 1994. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Ntbsz tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) Az orosz haditechnikai termékek - az USD, a szállítmány magyar vámkezelése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamának, a Kormány által meghatározott arányban átszámított - forintértéke a központi költségvetésben

a) a XL. Nemzetközi elszámolások fejezet bevételeit,

b) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit,

c) a XI. Belügyminisztérium fejezet és a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadásait az a)-b) pontokban szereplő bevételek együttes összegével növeli.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint elszámolandó bevétel és a szállítmányokat terhelő importilleték, valamint általános forgalmi adó fizetési kötelezettségek összege erejéig a Kormány az (1) bekezdés c) pontjában foglalt kiadások fedezetére költségvetési támogatást biztosít.

(3) A (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatást az 1. § c) pontjában jelölt fejezet(ek) a termékek vámkezeléséhez és az okmányok rendelkezésre állásához igazodó időpontjában, az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon igényelheti(k). Az igénylést és a hozzá tartozó dokumentumokat ellenjegyzésre a Kormányzati Ellenőrzési Irodához be kell nyújtani.

(4) A Pénzügyminisztérium a Magyar Államkincstár útján a Kormányzati Ellenőrzési Iroda által ellenjegyzett támogatási igénylést teljesítheti.

(5) Az 1. § c) pontjában megjelölt fejezet(ek) a rendelkezésre bocsátott támogatásból azonnal teljesíti(k) az 1. § a) és b) pontokkal kapcsolatos kiadásokat."

(2) Az Ntbsz tv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz haditechnikai szállítások tárgyévi szállításai ütemezésének megfelelően az áruellenérték és a járulékos költségek elszámolása során utólagosan megnövelje a XIII. Honvédelmi Minisztérium, a XI. Belügyminisztérium, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezetek, illetve a XL. Nemzetközi elszámolások fejezet e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt előirányzatait."

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

89. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló - az 1996. évi XI. törvénnyel és az 1996. évi LXXXIII. törvénnyel módosított - 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/B. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:]

"b) a sikeres szakmai vizsgát tett, az a) pontban említett - folyamatosan továbbfoglalkoztatott - szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli személy után, alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével; az egyéni vállalkozó a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül, azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban;"

(2) A Szja tv. 81. §-át követően a következő 81/A. §-sal egészül ki:

"81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását a Magyar Agrárkamara az őstermelő lakóhelye szerint illetékes területi agrárkamarákkal együtt (a továbbiakban: agrárkamara) látja el. Az agrárkamara a mezőgazdasági igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól negyedévenként a negyedévet követő hó 20-áig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket az agrárkamara az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál. Az agrárkamara a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal összefüggő, előzőekben meghatározott feladatait - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezése szerint látja el."

(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szja tvm.) 63. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Szja tv. 46. §-ának az e törvény 28. §-ával megállapított (9) bekezdése rendelkezésétől eltérően nem kell adóelőleget levonni az 1997. június 30-áig a Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek ellenértékeként kifizetett összegből. Egyebekben e kifizetésekre a nem kifizetőtől származó bevételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

(4) Az Szja tvm. 63. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Szja. tv. 50. § (1) bekezdés a) pontja 1. alpontjának rendelkezését 1997. évben nem kell alkalmazni az 1997. január 1-je előtt hatályos rendelkezések szerint mezőgazdasági kistermelőknek minősülő magánszemélyek esetében."

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

90. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 144. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió tekintetében a reklámidő korlátozására vonatkozó szabályok 1997. szeptember 1-jéig, a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályok 1996. december 31-ig nem alkalmazhatók."

(2) A média tv. 144. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A 84. § (2) bekezdése 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig a következők szerint alkalmazandó:

A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással -, egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlő arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál."

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény e törvény 71. §-ával megállapított rendelkezései 1997. május 1-jén, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) e törvény 87. §-ával megállapított rendelkezései pedig 1997. február 1-jén lépnek hatályba.

(3) Az e törvény 40. §-a, 64. §-ának (8) bekezdése, 65. §-a, az e törvény 75. §-ával megállapított, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 9/A. §-a, a 78. §-ának (13) bekezdésével megállapított, az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény 60. §-ának (3)-(5) bekezdései és az e törvény 86. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése 1997. február 15. napján lépnek hatályba.

(4)[28]

(5)[29]

(6)[30]

(7)[31]

(8)[32]

(9)[33]

92. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

1. az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 33. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá a 37. és 38. §-a,

2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény 31. §-ának a) pontja és a 115/A. § (5) bekezdése,

3. a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 112. §-ának (2) bekezdése,

4. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 9. §-ának (3) bekezdése és 18. §-ának (2) bekezdése,

5. a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi CXVI. törvény 11. §-a.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi X. törvény 14. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatálybalépés időpontja "1997. január 1-jén"-ről "1998. január 1-jén"-re módosul.

(3) A törvény 87. §-ának hatálybalépésével egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról intézkedő 1996. évi XXVIII. törvény 31. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

93. § A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havonta 530 forint. A média tv. 32. §-ának (1) bekezdése alapján elkészülő, és az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi költségvetéséről szóló, külön törvény hatálybalépéséig a Testület jogosult a Műsorszolgáltatási Alapba valamennyi jogcímen befolyó üzemben tartási díj 1%-ának megfelelő összeget saját költségvetési céljaira felhasználni. A külön törvény hatálybalépéséig havonta - az egész évre számított teljes díjbevétel négy százalékos hányadának - legfeljebb három százaléka használható fel.

94. § A központi költségvetés rendes bevételét képezi a vámbiztosíték bevételi számla mindenkori egyenlege.

95. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény eredményes végrehajtása érdekében az Országgyűlés felmenti az Állami Bankfelügyeletet az 1995-96. költségvetési gazdálkodási évet érintően a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 15. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 91. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározottak teljesítése alól.

96. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1997. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 12 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 24 millió forint,

c) építési műszaki terv készítése esetén: 6 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetén: 6 millió forint,

e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

97. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,

b)[34]

c) a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatásának 1997. évi felhasználási szabályait rendeletben állapítsa meg,

d)[35]

e) a fejlesztési célú állami támogatások összehangolása és a területi kiegyenlítés követelményének erősítése érdekében a fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, illetve célelőirányzatok, továbbá az elkülönített állami pénzalapok, valamint a 20. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő önkormányzati kiegyenlítést szolgáló támogatás feltételrendszerét, pályázati, eljárási, finanszírozási, ellenőrzési és információs rendszerét rendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a pénzügyminiszter, hogy mérje fel a helyi önkormányzatok által fenntartott bölcsődékben ellátottak számát, és figyelemmel a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím, 19. kiemelt előirányzat összegére, állapítsa meg az egy ellátottra jutó normatív állami hozzájárulás mértékét és ezt, valamint az önkormányzatokat e jogcímen megillető támogatás összegét a 19. § (2) bekezdése szerinti rendeletben hirdesse ki.

(3)[36]

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek rendezéséről szóló 5/1996. (I. 26.) PM rendeletben foglalt járadékok emelésének mértékét rendeletben határozza meg.

98. § A Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a lágymányosi egyetemfejlesztési feladatokról - az 1998. évi költségvetési törvényjavaslat részeként - beruházási javaslatot nyújtson be a kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó rendelkezések szerint.

99. § Az e törvény 55., 56. és 58. §-ai tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

[37]

[38]

[39]

[40]

2. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

[41]

3. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

1. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok

Összege: 312 Ft/fő

Az 1996. január 1-jei állandó népességszám alapján a települések - igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a településüzemeltetés során jelentkező egyéb - kiadásaihoz járul hozzá.

2. Üdülőhelyi feladatok

Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó

Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)

3. Szociális és gyermekjóléti feladatok

Összege: 3500-10 500 Ft/állandó népesség

A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatot terhelő különféle járulék és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez a szociális alapellátás körébe tartozó szolgáltatások, továbbá a gyermekjóléti szolgáltatások működési költségeihez, illetve a lakásgazdálkodási tevékenység ellátásához kapcsolódik.

E feladatok különösen: rendszeres szociális és nevelési segélyezés, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, valamint ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 25%-a, a munkanélküli ellátásból kikerülők rendszeres szociális ellátása, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, az egészségügyi hozzájárulás fizetése alól szociális alapon mentesítettek után fizetendő hozzájárulás egyharmada, a szociális étkeztetés, a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérséklése vagy elengedése, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint az önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások, különös tekintettel a fűtési energiakiadásokhoz történő hozzájárulásra, továbbá a tüzelőolajjal fűtők, illetve azt kiváltó háztartások támogatásához történő hozzájárulás.

A települési önkormányzatok a hozzájárulást a település 1996. január 1-jei állapot szerinti állandó népességszáma alapján vehetik igénybe.

1100 Ft/fő egységesen, összességében 11 510 millió forint összegben illet meg minden települési önkormányzatot. További 40 105,2 millió forint a település szociális jellemzői szerinti szorzó függvényében jár. Az 1996. évi támogatás alapjául szolgáló adatok szerint 5700 millió forint a tüzelőolajjal fűtő háztartások támogatására illeti meg a településeket. A tényezők együttes összegének el kell érnie a 3500 Ft/fő mértéket, és nem haladhatja meg a 10 500 Ft/fő összeget.

A települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt szorzó a következő - a lakosság szociális helyzetét jellemző - tényezőket veszi figyelembe:

- 0-17 éves korcsoportba tartozó állandó népességnek,

- 60 év feletti korcsoportba tartozó állandó népességnek, továbbá

- 20-30 éves korcsoportba (11 éves időszak) tartozó állandó népességnek az 1996. január 1-jei állapot szerinti,

- munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülőknek az 1996. augusztus havi állapot szerinti,

- személyi jövedelemadót fizetőknek, az 1995. évi adóbevallások összesítése szerinti

részaránya az összes, illetve az aktív népességen belül.

4. Gyermek- és ifjúságvédelem

Összege: 330 200 Ft/ellátott

A hozzájárulás a gyermek- és ifjúságvédő intézetet (a továbbiakban: GYIVI) fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:

A) Az állami gondoskodás keretében gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik

- nevelőotthonban,

- kollégiumban,

- szakmunkástanuló otthonban,

- csecsemőotthonban,

- kórházi és egyéb egészségügyi intézményben,

- munkásszálláson,

- nevelőszülőknél,

- albérletben és egyéb helyeken

elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (nevelőintézetben, különleges gyermekotthonokban, büntetés-végrehajtási intézetekben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.

B) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás:

- a csecsemőotthonba kerülő gyermek után akkor, ha állami gondoskodásba veszik, visszamenően a csecsemőotthonba kerülés időpontjától,

- legfeljebb 24 éves korig, a korábban állami gondoskodás alatt álló fiatal után, ha számára ellátást (szállást és étkezést) biztosítanak az A) pontban felsorolt helyeken, és a fiatal

= nappali tagozaton tanulmányokat folytat, annak befejezéséig,

= önálló életvitelre nem képes, vagy csökkent munkaképességű, vagy munkaviszonyban áll ugyan, de havi jövedelme a minimálbért nem éri el,

= ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézményben történő ellátást igényel, a szociális intézménybe történő felvétel időpontjáig, továbbá

= a teljes naptári évben sorkatonai szolgálatot teljesít, de ez esetben a hozzájárulás összegének 20%-ára, töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos részére jogosult az önkormányzat.

Amennyiben a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl veheti külön igénybe a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat a 18. i) és 18. j) pont alatti jogcímek kivételével - és a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tannyelvű középiskolai oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulásokat, az azokban meghatározott feltételek szerint.

Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív állami hozzájárulásra.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után az óvodai és kollégiumi ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha az óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, akkor a GYIVI-t fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azokat megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásoknak megfelelő szintig.

Ha az állami gondoskodásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a GYIVI a mindenkori térítési díj alapulvételével étkezési hozzájárulást fizet.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak a száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a GYIVI köteles vezetni.

5. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

Összege: 246 900 Ft/ellátott

A hozzájárulás - fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonának kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, a rehabilitációs intézményekben, valamint a gyermekek, az időskorúak és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek vagy egyéb betegségben szenvedők ápoló-, gondozóotthonát, illetve rehabilitációs intézményt, továbbá gyermekek, időskorúak és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási feladatot (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvű középiskolai oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulásokat, az azokban meghatározott feltételek szerint.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek átmeneti otthona, időskorúak, fogyatékosok gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, otthonház).

A gyermekek átmeneti otthonaként csak olyan intézmények vehetők figyelembe, amelyek a családban élő, állami gondoskodásban nem részesülő kiskorúak átmeneti elhelyezését biztosítják. Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után a 4. pont alatt részletezett normatív állami hozzájárulás igényelhető.

A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 7. pont alatti, a fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonaiban ellátottak után a 8. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

6. Nappali szociális intézményi ellátás

Összege: 48 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, fogyatékosok, szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. A taglétszámba nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők, továbbá a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 313 nappal.

7. Hajléktalanok átmeneti intézményei

Összege: 102 200 Ft/férőhely

A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, melyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek számának éves összege osztva 365-tel.

8. Fogyatékosok ápoló-, gondozóotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása

Összege: 337 300 Ft/ellátott

A hozzájárulás a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-, gondozóotthonában, valamint a gyógypedagógiai intézetben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi és halmozottan fogyatékos) ápoló-, gondozóotthonát, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben szabályozott gyógypedagógiai intézetet tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti e normatív hozzájáruláson túl a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat és a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvű középiskolai oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulásokat, az azokban meghatározott feltételek szerint.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

9. Óvodai nevelés

Összege: 60 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában ellátottak után veheti igénybe.

10. Iskolai oktatás az 1-6. évfolyamokon

Összege: 64 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon - oktatott tanulók után veheti igénybe.

11. Iskolai oktatás a 7-8. évfolyamokon

Összege: 68 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon - oktatott tanulók után veheti igénybe.

12. Iskolai oktatás a 9-10. évfolyamokon

a) Összege: 70 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, továbbá abban az esetben, ha az oktatást a közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) szerint szervezik, a szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe.

b) Összege: 60 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló, módosított 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatásról szóló törvény) szerint szervezik.

13. Iskolai oktatás a 11-13. évfolyamokon

a) Összege: 87 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott gimnáziumban és szakközépiskolában oktatott tanulók után veheti igénybe.

b) Összege: 60 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló törvény szerint szervezik a 11. évfolyamon.

14. Iskolai szakképzés

a) Összege: 20 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9-11. évfolyamokon oktatott tanulók után veheti igénybe.

b) Összege: 40 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzatok által fenntartott szakmunkásképző iskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9-11. évfolyamokon oktatott tanulók után veheti igénybe.

c) Összege: 70 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, szakmunkásképző iskolában a szakképzési évfolyamon szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény vagy - 1993. szeptember 1-jét megelőzően - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott egyedi engedély, kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez.

d) Összege: 90 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény vagy - 1993. szeptember 1-jét megelőzően - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott egyedi engedély, kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez.

e) Összege: 36 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában és szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai- gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény vagy - 1993. szeptember 1-jét megelőzően - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott egyedi engedély, kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez.

f) Összege: 28 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény vagy - 1993. szeptember 1-jét megelőzően - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott egyedi engedély, kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez.

15. Kollégiumi, externátusi ellátás

Összege: 126 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolai kollégiumban, externátusban - a gyógypedagógiai intézet kivételével - ellátottak után veheti igénybe. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben ellátottak (a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott kollégiumba, diákotthonba felvett fogyatékos tanulók) után a fogyatékosok ápoló-, gondozóotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához megállapított hozzájárulás igényelhető.

Ez a hozzájárulás vehető igénybe a kollégiumban, diákotthonban, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel céljából felvett 3-7 éves gyermek után is.

16. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás

a) Összege: 90 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni vagy intézeti ellátás keretében, illetve nem közoktatási intézményben korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonában ellátott gyermek után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást is nyújt.

b) Összege: 103 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (óvodai, iskolai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön veszik igénybe az ellátást. Ez a hozzájárulás jár, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti. A fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonában és gyógypedagógiai intézetben ellátott gyermek, tanuló után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet a gyermek, tanuló részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt. E hozzájárulás mellett a 9-14. pontban és a 18. a)-d) pontokban felsorolt hozzájárulások nem vehetők igénybe.

c) Összege: 103 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonában ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt.

17. Alapfokú művészetoktatás

Összege: 40 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézményben oktatott tanulók után veheti igénybe.

18. Egyéb közoktatási hozzájárulások

a) Összege: 28 000 Ft/fő

A hozzájárulást - az adott 5-11. évfolyamra meghatározott hozzájáruláson felül - a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolai oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha az oktatást a közoktatásról szóló törvény szerint párhuzamos képzésben szervezik.

b) Összege: 36 000 Ft/fő

A hozzájárulást - az adott 5-13. évfolyamra meghatározott hozzájáruláson felül - a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha az oktatást a közoktatásról szóló törvény szerint párhuzamos képzésben szervezik.

c) Összege: 10 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a közoktatásról szóló törvény alapján szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe a szakképzési évfolyamra járó hozzájárulás mellett.

d) Összege: 3000 Ft/fő

A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai, iskolai ellátásához, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú - legfeljebb 15 fős - óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat szerveznek, vagy ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget.

e) Összege: 9000 Ft/fő

A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem állandó lakóhelyükön, illetve ennek hiányában nem a tartózkodási helyükön, óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. A főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű iskolát vesznek igénybe, ez a hozzájárulás nem jár.

f) Összege: 10 800 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező feladatai ellátására - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint - intézményfenntartó társulást hoz létre. Községi, városi önkormányzati társulásnak minősül, ha az oktatási intézményt írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják, közösen döntenek költségvetéséről, valamint együttesen nevezik ki az intézmény vezetőjét.

g) Összege: 20 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján nem éri el a 3000 főt.

h) Összege: 10 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján a 3000 főt meghaladta, de a 3500 főt nem érte el.

i) Összege: 8800 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe úgy, hogy egy tanuló csak egy intézményben vehető figyelembe.

j) Összege: 3000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában napközis foglalkozáson részt vevő gyermekek után veheti igénybe.

k) Összege: 100 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési-oktatási intézmény ellátottjai után igényelheti a szülői szervezetek, közösségek, illetve az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék működéséhez. Abban az esetben, ha egyik szervezeti forma nem működik az intézményben, a hozzájárulás ennek arányában (szervezettípusonként 1/2 részben) csökkentett mértékben igényelhető.

l) Összege: 200 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézmény ellátottjai után igényelheti iskolai, kollégiumi diákönkormányzata működéséhez, ha az adott szervezet az intézményben létrejött.

m) Összege: 1000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézmény ellátottjai után igényelheti az iskolai sportkör tagjai után. A hozzájárulás igénybe vehető akkor is, ha az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő diák-sportegyesület látja el.

n) Összege: 2000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után igényelheti - szakmai feltételek megléte esetén - a tanulók könyvtári ellátásához, továbbá az informatikai oktatás megszervezéséhez. Abban az esetben, ha a fenntartó a g) pont hatálya alá tartozik, a hozzájárulás kétszerese vehető igénybe.

19. Bölcsődei ellátás

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátottak után veheti igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében üzemeltet napos és hetes bölcsődét, akkor az ellátásban részesülő gyermekeket csak egy típusnál lehet számba venni.

A hozzájárulás összegét e törvény 97. §-ának (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján kiadásra kerülő rendelet határozza meg.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bentlévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

20. Helyi közművelődési feladatok

Összege: 157 Ft/fő

A hozzájárulást az 1996. január 1-jei állandó népesség alapján veheti igénybe az önkormányzat a települési kulturális, közművelődési feladatokhoz.

Kiegészítő szabályok

1. Közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal - beleértve e törvény 8. számú melléklete alapján biztosított nemzetiségi, etnikai vagy két tanítási nyelvű oktatáshoz megállapított hozzájárulásokat is - összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:

a) A közoktatásról szóló törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és szakközépiskolában abban az esetben, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógia szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót.

b) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában abban az esetben, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót.

c) Párhuzamos képzésben szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeit, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit.

d) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést abban az esetben, ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt.

e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés abban az esetben, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.

f) Felzárkóztató oktatásban vesz részt a nem tanköteles tanuló, ha a szakiskolában a szakképzési évfolyamon egyidejűleg szervezik meg számára az általános iskolai követelmények, valamint a szakképzés követelményeinek elsajátítását a közoktatásról szóló törvény alapján.

g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása és az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének éves, önkormányzati szinten és jogcímenként összesített átlaga alapján történik.

A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet második része határozza meg, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapításához az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót milyen módon kell számításba venni. E rendelkezések alapján kell figyelembe venni a nem magyar állampolgárokat, az óvodai ellátottakat, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket és az alapfokú művészetoktatásban részesülőket. A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőtt oktatásban az esti, levelező vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat is.

h) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásra való igényjogosultság meghatározása a tervezésnél becsléssel történik.

A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás az i) pont kivételével a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó tanügyi okmányokra épül.

i) A napközis foglalkozás szervezéséhez biztosított hozzájárulással a napközis foglalkozáson átlagosan részt vett tanulók száma alapján kell elszámolni, azaz a foglalkozási naplók szerint összesített létszám nyilvántartási napokkal osztott eredménye szerinti létszám után jár a hozzájárulás. A gyermek- és tanulói intézményi étkeztetéshez biztosított hozzájárulás esetén az elszámolás az élelmezési napok száma alapján történik. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, hogy a gyermek, tanuló egyszeri vagy többszöri étkeztetésben részesül. Egy gyermek, tanuló után egyszer jár e hozzájárulás, ha a számára legalább egyszer főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás.

j) A szakképzésben részt vevő tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhető normatív állami hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az első szakképesítés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is.

k) Az intézménytársulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beiratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. Intézményfenntartói társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 18. g) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat az m) pontban foglalt feltételnek megfelel.

l) A normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.

m) A hozzájárulás szempontjából 3000, illetve 3500 fő alatti lakosúnak minősül az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén az állandó lakosok száma a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1996. január 1-jei adatai alapján nem érte el a 3000, illetve 3500 főt.

n) Amennyiben a gyermek- és ifjúságvédő intézetben elhelyezett gyermek, tanuló részére nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat biztosítja az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai szakiskolai ellátást, a normatív állami hozzájárulásokat a gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodó nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat veheti igénybe a 18. i) és a 18. j) jogcímen biztosított hozzájárulások kivételével.

2. Ha a tanuló gyermek- és ifjúságvédő intézetben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.

3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást, és számol is el a hozzájárulással.

4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1997. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak jár - az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján - a normatív állami hozzájárulás.

5. Amennyiben a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak év közben ad át, a törvény 3. számú mellékletének 8-19. pontjaiban felsorolt közoktatási jogcímekhez kapcsolódó mutatószám-változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:

- az átadás hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,

- az átadás hónapját követő hónaptól a feladatváltozást rögzítő megállapodással korrigált létszámmal

kell számolni.

6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik, és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.

7. Az állandó népességre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A település állandó népességszámának megállapításához az 1996. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.

4. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1997. évben összesen 4337,6 millió forint.

Ebből:

a) Épületműködtetési hozzájárulás 2829,6 millió forint

Költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:

b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1178,0 millió forint

A helyi önkormányzatokat költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulás illeti meg. Igénybevételének rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1997. január 31-ig rendeletben szabályozza.

c) Bábszínházak művészeti támogatása 80,0 millió forint

A helyi önkormányzatokat önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletében tervezett támogatási előirányzat arányában. Igénybevételének rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1997. január 31-ig rendeletben szabályozza.

d) Színházak pályázati támogatása 250,0 millió forint

E támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg 250,0 millió forint, amelynek megoszlása a következő:

Szabadtéri színházak 120,0 millió forint

Nemzetiségi színházak 35,0 millió forint

Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek 95,0 millió forint

Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.

5. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

[42]

6. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

1. Vis maior esetében támogatás

A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzati tulajdont sújtó természeti vagy más károk mérséklésére - figyelembe véve a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károkat -, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére többletkiadásokkal járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére. Nem tartoznak e támogatási körbe az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítását, illetve felújítási előirányzatok pótlását célzó támogatási igények. Nem támogathatók azok a kérelmek sem, ahol a jelzett károk helyreállítása a helyi önkormányzattól elvárható.

A támogatási kérelmekhez mellékelni kell:

- az önkormányzat 1997. évi költségvetéséről szóló képviselő-testületi előterjesztést és rendeletet,

- a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító bizonylatot (pl. kárbecslés, szakértői vélemény, költségvetés, számla, egyéb okirat),

- a képviselő-testület előterjesztését és határozatát (nyilatkozatát) arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat saját erejéből - részben vagy egészében - a vis maior helyzetét nem tudja feloldani.

A kérelmet - mellékletekkel - a helyi önkormányzatok 2 példányban, a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztályának küldik meg.

A támogatás odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.

A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról - annak megtörténtét követő 30 napon belül - a helyi önkormányzat az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával a Pénzügyminisztériumnak köteles elszámolni.

2. Önhibán kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása

A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibán kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzatok kiegészítő támogatást igényelhetnek. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására (helyi adóztatás, vagyonhasznosításból származó jövedelmek stb.) és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1997. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely

a) helyi adó bevezetéséről nem döntött,

b) felhalmozási célú kiadást tervez, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és kamatait, kivéve, ha ennek a teljes forrása kifejezetten erre a célra kapott támogatás, lakossági befizetés, egyéb felhalmozási bevétel vagy átvett pénzeszköz,

c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra, vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel, vagy legalább ilyen időtartamra szóló, bank által kibocsátott értékpapírral, állampapírral rendelkezik,

d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel,

e) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.

A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok 1996. évi tényleges működési kiadásait - az 1997. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni.

A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:

- 1997. április 30.

- 1997. szeptember 30.

Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1997. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek)

- az 1996. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1996. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1997. évi költségvetésről, és

- az 1997. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendelet, illetőleg határozat,

- az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1997. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,

- működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,

- a képviselő-testület nyilatkozata a c)-e) pontokban foglaltak igazolására.

A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit 2 példányban, a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztály részére megküldi.

A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és rendészeti bizottságának. Ezt követően támogatásuk odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. Az átutalás - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan egy összegben, a további rész havi ütemezésben történik az előleg beszámításával.

3. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára

a) A visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.

A visszatérítendő kamattámogatás összege legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.

b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 2. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a számára nettó módon folyósított normatív állami hozzájáruláson, személyi jövedelemadón és egyéb állami támogatáson túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.

A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik.

A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.

A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.

A pénzügyi gondnok díjának összege 1997-ben legalább 500 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.

7. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása

Hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok állami támogatásának feltételei:

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állami támogatásának megállapítása - az egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérő természeti és épített környezeti adottságai miatt - többelemes normatíva alkalmazását indokolja.

A tűzoltási, a tűzmegelőzési és a műszaki mentési feladatok ellátásának feltételeit leginkább jellemző alábbi szakmai mutatók és azokhoz kapcsolódó normatívák alapján történik az egyes érdekelt önkormányzatok állami támogatásának megállapítása:

1. A személyhez kötődő juttatások és járulékok alapján számított támogatás összegét a létszámnormatíva (997 912 Ft/fő), illetve a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság belügyminiszteri rendeletben meghatározott létszámának szorzata adja. A normatíva tartalmazza a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben meghatározott pótlékok 1997. november 1-jei bevezetésének feltételét.

2. A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságok működtetési (dologi) kiadásai alapján számított támogatást

a) a tűzoltólaktanyák üzemeltetésénél a telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatbavételi engedélyekben bejegyzett fűtéssel, világítással ellátott nettó alapterület és az 1 m2-re vetített normatíva (2000 Ft) szorzatának -,

b) a tűzoltó járművek üzemeltetésénél az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott tűzoltó járművek számának, és a járművek 3 év átlaga alapján számított futásteljesítményének, valamint az üzemeltetési és karbantartási normatíva (41 Ft/km) szorzatának -,

c) a különleges szereknél (magasból mentők, daruk, műszaki mentő szerek, porral és habbal oltó járművek) az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott járműszám, illetve az évi rendszeres és kötelező műszaki felülvizsgálat átlagos normatívája (250 000 Ft/db) szorzatának -,

a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságnál használt speciális szerek (búvárszerek, tűzoltó hajó, 50 tonna feletti daru, légzőbázis eszközei) műszaki felülvizsgálatának kiadásaihoz, az ország egész területére kiterjedő ellátási kötelezettség miatt, az eszközök jogszabályban meghatározott száma és a szerenkénti kiegészítő normatíva (225 000 Ft/db) szorzatának -,

d) a működéssel kapcsolatos egyéb dologi kiadások fedezetéhez (irodaszer, tisztítószer stb.) a belügyminiszteri rendelet szerinti létszám és a számított (23 818 Ft/fő) normatíva szorzatának

összege adja.

3. A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állami támogatására belügyminiszteri rendeletben a megállapított létszám alapján 1 247 912 Ft/fő, melyből személyi kiadásokra 997 912 Ft/fő, működési kiadásokra 250 000 Ft/fő normatívával számított összeg áll rendelkezésre.

8. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

Kiegészítő hozzájárulás a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvű középiskolai oktatáshoz

1. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók

a) óvodai neveléséhez 19 500 Ft/fő

b) általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatásához 23 000 Ft/fő

A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott hozzájárulás mellett normatív hozzájárulást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz. A kiegészítő támogatás akkor igényelhető, ha a nemzeti kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek felhasználásával folyik. A cigány kisebbséghez tartozók esetén további feltétel, hogy legalább heti 6 tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozást biztosítsanak a program megvalósításához. Nem jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az óvoda, általános iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, kivéve, ha legalább nyolc ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó szülő kezdeményezte az óvodai nevelés, iskolai oktatás indítását. Ha az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, a hozzájárulás az előzőekben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor vehető igénybe, ha az országos kisebbségi önkormányzat véleménye alapján az nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.

2. Kiegészítő támogatás a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléshez, iskolai oktatáshoz 18 000 Ft/fő

A helyi önkormányzat az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az 1. pontban meghatározott hozzájárulás mellett igényelheti e hozzájárulást a következő feltételek együttes megléte esetén:

a) az óvodai gyermeklétszám a nevelési év első közoktatási statisztikai adata szerint a 60, az iskolai tanulólétszám a 130 főt nem haladja meg,

b) a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van,

c) az óvodai csoportot, iskolai osztályt a közoktatásról szóló törvényben meghatározott maximális létszám ötven százalékánál kisebb gyermek-, tanulói létszámmal tudja indítani megfelelő gyermek, tanuló jelentkezésének hiánya miatt.

3. Két tanítási nyelvű középiskolai oktatás 10 000 Ft/fő

A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott hozzájárulás mellett normatív hozzájárulást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben szervezett két tanítási nyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai oktatáshoz, ha azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által közzétett - módosított 29207/1987. (Műv. K. 22.) számú - engedélyben foglaltaknak megfelelően szervezték.

Az egyes pontokon belül meghatározott normatív állami hozzájárulás 1 fő ellátott/oktatott létszám után csak egy jogcímen igényelhető.

9. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

A fegyveres erők költségvetési létszáma

A Magyar Honvédség létszáma (fő):

A határőrség létszáma (fő):

10. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1997. ÉVI MÉRLEGE

Millió forintban

11. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítási, tartalékolási előirányzatai

12. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

1. ÚTALAP

A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

2. VÍZÜGYI ALAP

A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

3. MUNKAERŐPIACI ALAP

A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

4. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

5. KÖZPONTI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP

A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

13. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez[44]

14. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez[45]

15. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez

"1. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez

A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár és a bírósági, ügyészségi fogalmazó személyi alapbér táblázata

A III. fizetési osztály 1 fizetési fokozata = 1