11/1995. (V. 27.) PM rendelet

a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának számozása 2. § (1) bekezdésre változik, egyben a § az alábbi (2)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

"(2) Az adótanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A biztosítási tanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 4. számú melléklet, a biztosítási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(4) A mérlegképes könyvelő (államháztartási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 6. számú melléklet, a mérlegképes könyvelő (pénzintézeti szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 7. számú melléklet, a mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az okleveles könyvvizsgáló szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 9. számú melléklet tartalmazza.

(6) A pénzügyi tanácsadó (adó-, illetékszakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 10. számú melléklet, a pénzügyi tanácsadó (költségvetési szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 11. számú melléklet, a pénzügyi tanácsadó (közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 12. számú melléklet, a pénzügyi tanácsadó (vállalkozási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 13. számú melléklet, a pénzügyi ügyintéző (adó-, illetékszakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 14. számú melléklet, a pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 15. számú melléklet, a pénzügyi ügyintéző (közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 16. számú melléklet, a pénzügyi ügyintéző (vállalkozási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 17. számú melléklet tartalmazza.

(7) A számviteli ügyintéző (költségvetési szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 18. számú melléklet, a számviteli ügyintéző (pénzintézeti szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 19. számú melléklet, a számviteli ügyintéző (vállalkozási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 20. számú melléklet tartalmazza.

(8) A vállalkozási ügyintéző (szint- és szakmegjelöléssel) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 21. számú melléklet tartalmazza."

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Dr. Bokros Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 11/1995. (V. 27.) PM rendelethez

"3. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

Az ADÓTANÁCSADÓ

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 9 2512 08 90 01

2. Szakképesítés megnevezése: Adótanácsadó

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörük, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

Az adótanácsadó tevékenysége a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek és magánszemélyek (a továbbiakban együtt: megbízó) adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával összefüggő tanácsadás, segítségnyújtás, a kötelezettségek teljesítésében és a jogok érvényesítésében való közreműködés, továbbá az adóhatóságok előtti képviselet. Az adókötelezettséggel összefüggő valamennyi feladatot képes önállóan ellátni, illetve szükség esetén ezekről másoknak szakszerű tájékoztatást adni. Tevékenysége keretében együttműködik a megbízó gazdasági ügyeiben közreműködő más szakemberekkel.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Adó- és más közpénzügyi ismeretek alkalmazása

Az adótanácsadó a megbízó adóügyeiben az eredményes tanácsadás, segítségnyújtás, a kötelezettségek teljesítésében és a jogok érvényesítésében való közreműködés, továbbá az adóhatóságok előtti eredményes képviselet érdekében

a) átfogó ismeretekkel rendelkezik a közpénzügyek valamennyi területéről, ami lehetővé teszi a pénzügypolitikai, államháztartási, adózási döntések, javaslatok hátterének megértését, a döntések várható következményeinek felmérését, elemzését, értékelését, s ennek alapján megvalósítható javaslatokat tud megfogalmazni megbízójának a választható optimális magatartásra. Az államháztartás alrendszereinek, és ezek - különösen az adókat és a költségvetési támogatásokat érintő - elemeinek, összefüggéseinek ismerete, a pénzügypolitika cél- és eszközrendszeréről szerzett ismeretanyaga alapján képes önállóan értelmezni, elemezni és értékelni a különféle pénzügypolitikai, különösen az adópolitikai döntéseket, ezek jogi transzformációját;

b) képes önállóan értékelni a különféle pénzügypolitikai döntéseknek, jogi normáknak a megbízó gazdasági-pénzügyi helyzetére, esetleg jogállására gyakorolt hatását;

c) az adórendszerről, az adójog rendszeréről, az adótan alapfogalmairól, tényállás-elemeiről, az adózás alkotmányos, anyagi jogi és eljárási elveiről, az adójogi normák sajátosságairól, az anyagi és eljárási adójogviszonyokról, az elévülésről szerzett strukturált ismereteit felhasználva az új adójogi normákat is képes önállóan helyesen értelmezni, azokat az adórendszer egészében elhelyezni és követni, továbbá a megbízói különböző szerződései, más jogügyletei, vagyoni-jövedelmi helyzetét érintő kapcsolatai alapján képes az adózás szempontjából jelentős elemeket kiemelve a tényállást meghatározni;

d) az adóhatóságokat, az adóalanyokat, az adózókat, az adómegfizetésre kötelezetteket és az adójogi norma más címzettjeit érintő jogok és kötelezettségek pontos és részletes ismerete, az adótitok szabályai alapján tájékoztatja megbízóját a kötelességek jogszerű érvényesítéséről, a jogok érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá az adókötelezettségek megsértésének bírság és pótlék szankcióiról, valamint az alkalmazható intézkedésekről;

e) az adózás folyamatáról, az önadózásról, levonásról, kivetésről, kiszabásról, adóbeszedésről szerzett ismeretei alapján tájékozott arról, hogy mely adókötelezettségre milyen adózási mód alkalmazandó;

f) az adó-, illeték- és jövedéki ellenőrzés rendjéről, az ellenőrzések fajtáiról, lefolytatásának főbb szabályairól, az adóhatóságok és az adózók speciális jogosítványairól szerzett ismereteinek felhasználásával tanácsot ad megbízójának az ellenőrzések során követendő jogszerű magatartásra, felhívja a figyelmet az ellenőrzés során tanúsított magatartás, mulasztás speciális következményeire, az adózót az ellenőrzés során megillető speciális jogokra;

g) a kötelezettségek teljesítése, a jogok érvényesítése érdekében felhasználja pontos ismereteit a megbízó adóügyeiben eljáró adóhatóságok fórum- és jogorvoslati rendszeréről, az adóigazgatási eljárás szabályairól, típusairól (bejelentés, bevallás, azonnali ellenőrzés alapján, utólagos és soron kívüli adómegállapítás, adómérséklés, törlés, jogorvoslatok, végrehajtási eljárás) szabályairól, az adózókat az eljárás során megillető speciális jogokról és terhelő kötelességekről, az államigazgatási eljárás általános szabályainak, továbbá a bírósági végrehajtás szabályainak az adóügyekben is alkalmazott rendelkezéseiről;

h) az egyes adókötelezettségekről, különösen a bejelentési, bevallási, adófizetési, adóelőleg-levonási és előlegfizetési, adatszolgáltatási kötelezettségekről - ideértve a főadók egyes adókötelezettségeit érintő speciális eljárási szabályokat is - szerzett alapos ismereteit felhasználva képes jogszerűen, hibátlanul teljesíteni e kötelezettségeket;

i) a fő adókat (általános forgalmi adó, fogyasztási adó, társasági adó, magánszemélyek jövedelemadója) rendező hatályos törvények legfontosabb szabályainak teljes körű, és a csak szűk körben alkalmazott különös szabályok átfogó ismerete alapján a gyakorlatban előforduló típuseseteket külső segítség nélkül azonnal képes helyesen megoldani;

j) a fő adókat érintő bonyolultabb tényállások esetén a törvények, más jogszabályok, a bírói és esetleg az alkotmánybírósági, közigazgatási gyakorlat, a szakirodalom áttekintése, megismerése után megbízóját helyesen tájékoztatja;

k) a többi adót (például helyi adókat), az adójellegű kötelezettséget (pl. az elkülönített alapok javára teljesítendő befizetéseket) és az illetékeket - különösen a vállalkozásokat érintő kötelezettségeket - rendező hatályos törvények, valamint más normák fő szabályainak rendszerezett ismerete alapján a gyakran előforduló egyszerű típuseseteket külső segítség nélkül azonnal képes helyesen megoldani, a ritkábban alkalmazott, bonyolultabb tényállások esetén a törvények, más jogszabályok és esetleg a gyakorlat áttekintése, megismerése után megbízóját helyesen tájékoztatja;

l) az adókat, illetékeket érintő atipikus, vitathatóan vagy nem megfelelően rendezett esetekben a törvények, más normák, a bírói és esetleg az alkotmánybírósági, közigazgatási gyakorlat alapján képes feltárni a lehetséges megoldási módozatokat, és álláspontját a jogszabályokból levezethetően meg tudja indokolni;

m) felismeri a jogi, különösen az adójogi normákat érintő jogszabályváltozások gyakorlati jelentőségét, következményeit, azoknak a reálszférára és különösen a megbízójára gyakorolt hatását, képes eligazodni a megbízó korábbi időszakot érintő adóügyeit szabályozó rendelkezésekben;

n) a nemzetközi adóegyezmények, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény, a magyar adótörvények és más jogi normák, valamint a kialakult gyakorlat alapján képes a külföldi megbízó szakszerű tájékoztatására a magyarországi befektetőket és más adóalanyokat érintő speciális adójogi következményekről;

o) az elkülönített állami pénzalapok rendszeréről, az alapok javára teljesített befizetések anyagi és eljárási szabályairól szerzett ismeretei alkalmazásával képes e kötelezettségek hiánytalan teljesítésére;

p) vámjog rendszeréről, főbb anyagi és eljárási jogi normáiról, a vámegyezményeknek a megbízóit érintő alapvető rendelkezéseiről áttekintéssel rendelkezik, különös tekintettel a vámrendelkezéseknek az adószabályokkal való összefüggéseire;

r) a költségvetési támogatások, adóvisszaigénylések, adóvisszatérítések, különösen a vállalkozókat érintő főbb támogatási formák anyagi és eljárási szabályairól szerzett ismereteit alkalmazva jogszerűen meg tudja határozni a támogatások igénybevételének feltételeit, felhívja a megbízó figyelmét a támogatások igénybevételének lehetőségeire, feltételeire és korlátaira;

s) a társadalombiztosítási jogviszonyok, a jogosultságok és az ellátások fajtáiról szerzett ismeretei alapján azokat pontosan minősíti, különös tekintettel adózási összefüggéseikre; képes a tevékenységéhez szükséges keretek között a társadalombiztosítás anyagi és eljárási szabályainak rendszeréről, meghatározó összefüggéseiről alkotott átfogó, továbbá a társadalombiztosítási járulékok anyagi és eljárási szabályairól elsajátított pontos ismeretei alapján a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók főbb kötelezettségeinek teljesítésére, továbbá áttekintéssel rendelkezik a társadalombiztosítási kifizetőhelyek főbb feladatairól.

2. Jogi ismeretek alkalmazása

Jogi ismereteit több célra, több funkcióval és különböző módon használja fel:

A) Magánjogi és közjogi (főként közigazgatási jogi) ismeretei alapján képes az adójogi minősítés alapjául szolgáló feltételrendszer, a tényállás releváns elemeinek meghatározására, minősítésére.

B) Képes szakszerű, érthető javaslatokat megfogalmazni a megbízó szempontjából kedvező ügyletek javasolt konstrukcióira.

C) Részletes, beható ismeretekkel rendelkezik a jogrendszer azon elemeiről, amelyek különösen gyakran szolgálnak az adójogi viták alapjául.

D) Az adózás szempontjából is közvetlenül felhasznált normákat, esetenként azok bírói gyakorlatának legfontosabb eseteit - a legfőbb összefüggéseken túl is - ismeri, képes e normákat értelmezni, a tényállással összekapcsolni, továbbá az adójogviszonyok megítéléséhez felhasználni.

E) A jog és általában a jogrendszer alapintézményeiről szerzett háttérismeretei alapján átlátja és képes értékelni az általa ellátott ügyek - főként anyagi jogi - jogszabályi környezetét s a normák alkalmazását, követését, a keletkező jogviszonyokat.

Így különösen

a) áttekintéssel rendelkezik a pénzügyek alkotmányos alapintézményeiről, a jogalkotás, jogalkalmazás és jogkövetés folyamatairól;

b) a közigazgatás, különösen a pénzügyigazgatás szervezetrendszeréről, a törvénykezési szervezet alapjairól;

c) képes felismerni a jogsértő magatartásokat, különösen, a büntetőtörvénybe ütköző magatartásokat (az adótanácsadói tevékenységgel összefüggésben, pl. a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket, illetve a fontosabb gazdasági és pénzügyi bűncselekményeket), másrészt az államigazgatási jogsértéseket (pl. szerencsejáték szabályok megsértése, egyes pénzügyi, vám, jövedéki szabálysértések, versenyjogi szabályok megsértése);

d) áttekintéssel rendelkezik a magánjogi jogalanyiságról, a személyek különböző típusairól, különösen a társaságokról;

e) tájékozott az adókötelezettségek teljesítése szempontjából is fontos családjogi rendelkezésekről, különösen a házastársak vagyoni viszonyairól, a kiskorúak szülői felügyeletéről, a gyámságra vonatkozó főbb szabályokról;

f) áttekintéssel rendelkezik a gazdasági társaságok közös szabályairól (alapítás, megszűnés, átalakulás, vezető tisztségviselők, a társaság belső és külső jogviszonyai) és az egyes társaságok különös szabályairól;

g) képes megkülönböztetni a szellemi alkotások főbb típusait, jogintézményeit, az azonos és eltérő adózási sajátosságaik minősítéséhez;

h) a tulajdonjog (tárgya, tartalma, védelme, megszűnése, közös tulajdon, használati jogok, birtok) és a kötelmi jog általános szabályainak (szerződés, felelősség) legfontosabb rendelkezéseiről átfogó ismeretekkel rendelkezik, ezeket az ismereteket képes rendszerezni és gyakorlatban hasznosítani;

i) át tudja tekinteni az állami vagyongazdálkodásnak, a vagyonpolitikának és a privatizációs folyamatnak, a koncesszió szabályainak az adózásra gyakorolt hatását, különös tekintettel a megbízóit érintő adózási döntésekre;

j) képes megkülönböztetni az alapvető szerződéstípusokat, kiválasztani az adott gazdasági (vállalkozói) tevékenység gyakorlásához az alkalmazható, illetve a kedvező szerződéstípusokat;

k) pontos ismeretekkel rendelkezik a legfontosabb szerződéstípusokról (adásvétel, csere, bérlet, vállalkozás, megbízás, bizomány, biztosítási szerződések, a bank- és hitelviszonyok szerződéses szabályozása, ajándékozás), az adójogi normák értelmezéséhez, követéséhez, átlátja az ingatlanügyletek főbb sajátosságait;

l) tájékozott a munkaviszony - különösen az adókötelezettségek teljesítéséhez szükséges - legfontosabb összefüggéseiről;

m) átfogóan képes leírni az öröklési jog rendszerét, részletes ismeretekkel rendelkezik az öröklésnek az adók és illetékek szempontjából jelentős fogalmairól;

n) az adókötelezettségek teljesítéséhez és a megbízó érdekeinek védelméhez szükséges mértékben ismeri az ingatlan-nyilvántartás rendszerét, továbbá az egyes eljárásokat (különösen a cégbírósági eljárást, a felszámolást, a csődeljárást és végelszámolást), ismereteit felhasználva eljár megbízója érdekében;

o) áttekintéssel rendelkezik a pénzintézeti tevékenységekről, a főbb bankügyletekről, a pénzforgalom szabályairól, a banktitokról, az értékpapírok fajtáiról, nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, az áru- és értékpapírtőzsdéről szóló szabályokról, a devizagazdálkodás rendszeréről, a főbb devizajogi előírásokról, korlátozásokról és tilalmakról.

3. Számviteli ismeretek alkalmazása

Tevékenységéhez felhasználja a vállalkozás vagy más gazdálkodó számviteli és pénzügyi elemzéséből nyerhető információkat, minősíteni tudja a megbízónál alkalmazott számviteli módszerek és eljárások jogszerűségét, helyességét. Ehhez felkészültnek kell lennie az alábbi követelményekre:

a) a számvitel alapvető feladatainak, a számvitel alapelveinek, a számvitelben használt alapfogalmaknak az ismeretében végzi feladatait;

b) az adótanácsadói munkákhoz szükséges mértékben átfogó és részletes ismeretekkel rendelkezik a vállalkozások éves beszámolóiról, egyszerűsített mérlegéről, a non-profit szervezetek beszámolóiról, azok felépítéséről és elemeiről, a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés felépítéséről, elemeiről és tartalmáról, képes ezek elemzésére, értékelésére, beleértve a számviteli, illetve adójogi előírások eltéréseiből adódó különbözetek értékelését, indokoltságának okait is;

c) az egyszeres és kettős könyvvitel főbb szabályai, ezek különbségeinek, az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli előírások ismeretében képes ezek adózási összefüggéseinek feltárására, kiemelésére, értékelésére, a pénzforgalmi szemléletű és az üzemgazdasági szemléletű számviteli előírásokat konkrét esetek kapcsán alkalmazni tudja, különbséget tud tenni a számviteli elszámolások és az adózáshoz szükséges elszámolások között (különös tekintettel a személyi jövedelemadóra);

d) képes a megbízónál a gazdasági műveletek számviteli nyomon követésére;

e) alkalmas a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolások, a bizonylatolás szabályszerűségének ellenőrzésére, értékelésére.

Az adótanácsadó képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához általános szakmai követelményeknek is eleget kell tenni:

a) Az adótanácsadónak a szakképesítés alapjául szolgáló ismereteit a felsőoktatási alap- és esetleg továbbképzés keretében megszerzett strukturált tudásanyagra, továbbá a gyakorlatban megszerzett ismeretekre, készségekre kell építenie. Ezért akár szervezett képzésben, akár önállóan készül fel a szakképesítés megszerzésére, rendelkeznie kell a szakmai követelmények színvonalas teljesítéséhez szükséges általános és szakmai műveltséggel, új szakismereteit legyen képes korábban szerzett tudásával, ismereteivel összekapcsolni.

b) Az adótanácsadónak képesnek kell lennie arra, hogy az adózással, az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő, folyamatosan változó ismeretanyagot önállóan megújítsa. Ismeretanyaga a tanácsadás jellege miatt szükségszerűen szélesebb, mint a rutinszerűen, gyakorta végzett tevékenység.

c) folyamatosan megújított, részben készségszinten is elsajátított ismeretanyaggal mérhető fontosságú a tevékenység gyakorlásához szükséges jogi normák és más szabályok, előírások gyors megtalálásának elsajátítása, továbbá az adott helyzetben követendő jogszerű, de egyben a megbízó számára is legelőnyösebb magatartás kiválasztásának képessége. Ennek érdekében ismerje a legfontosabb szakmai információhordozókat, az ismeretszerzés formáit, a megszerzett ismereteket önállóan legyen képes rendszerezni, értelmezni és felhasználni, alkalmazni, továbbá a megbízói érdekében a szükséges következtetéseket levonni.

d) A tevékenység jellege feltételezi a jó kontaktusteremtő képességet, továbbá szóban és írásban a pontos, tömör kifejezőkészséget.

IV. SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

3. Adóismeretek II. (közvetlen adók, társadalombiztosítási pénzügyek, befizetések az elkülönített alapokba)

4. Adóismeretek III. (közvetett adók, illeték, vám, költségvetési támogatások)

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

2. Adóismeretek I. (általános adó- és pénzügyi ismeretek, adózás rendje, adóigazgatás, adóellenőrzés)

5. Számviteli ismeretek

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama témakörönként legfeljebb 240 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az

1. Jogi ismeretek

2. Adóismeretek I. (általános adó- és pénzügyi ismeretek, adózás rendje, adóigazgatás, adóellenőrzés)

3. Adóismeretek II. (közvetlen adók, társadalombiztosítási pénzügyek, befizetések az elkülönített alapokba)

4. Adóismeretek III. (közvetett adók, illeték, vám, költségvetési támogatások)

feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

4. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A BIZTOSÍTÁSI TANÁCSADÓ

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 49 5 3634 09 60 01

2. Szakképesítés megnevezése: Biztosítási tanácsadó

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A biztosítási tanácsadás a kockázatok elemzését, kezelésének alternatíváit, a biztosítás hatékony működtetését jelenti az adott szervezeti, intézményi keretek közölt. Ennek a tevékenységnek a művelése bármely gazdálkodó szervezetnél, biztosítónál, brókercégnél vagy ezektől elkülönült formában is történhet.

A biztosítási tanácsadó tevékenység ellátása megköveteli az adott szervezet kockázati helyzetének alapos ismeretét, a kockázatviselők számára feltárható döntési alternatívákat, a biztosítás mozgásterét, kiegészítő, helyettesítő vagy kizárólagos funkcionálását. A tanácsadónak ismernie kell mindazon lehetőségeket, amelyek alapján az adott területen folyó biztosítási tevékenység hatékonysága javítható, továbbá azokat a biztosításra ható környezeti feltételeket is (pl. adó), amelyek egy döntésre vagy egy helyzet megváltoztatására inspirálhatnak.

A munkakör gyakorlása közben általános és szakmaspecifikus ismereteinek, valamint az elemzés és javaslattétel során alkalmazott módszereinek folyamatos aktualizálására kell képessé válnia. Tevékenysége alapvetően döntéselőkészítés, alternatívák feltárása, prioritások meghatározása és a döntések hatáselemzése mozzanatokból áll. Ahhoz, hogy munkáját szakszerűen végezze, a hatályos jogszabályok értelmezésén túl fel kell ismernie alapvető piaci tendenciákat és üzletpolitikai összefüggéseket is.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

E szakképesítés szakmai követelményének részét képezi az OKJ 49 4 3634 09 60 02 azonosító számmal rendelkező Biztosítási ügyintéző szakképesítés szakmai követelménye is.

1. Biztosítási jogi ismeretek alkalmazása

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét döntéseiben. Ennek során:

a) a gazdálkodó szervezetek, intézmények és a gazdaság működéséi szabályozó hatályos törvényeket, rendeleteket, aktuális gazdaságpolitikai folyamatokat, eseményeket ismerve végzi feladatait,

b) alkalmazni képes a biztosítási jog hatályos rendelkezéseit,

c) elemzi a hazai és a nemzetközi biztosítási piac közvetlen és közvetett szabályozásának előnyeit és hátrányait, módszereit,

d) értelmezi a biztosításfelügyeleti rendszereknek a termékfejlesztésre és a társaságok innovációs tevékenységére gyakorolt hatását,

e) meggyőzően érvel a biztosítás állami felügyeletének szükségessége mellett, és ismeri annak nemzetközi viszonylatban kialakult formáit, jellemzőit,

f) megfogalmazza és gyakorlati példákkal alátámasztja az állami szerepvállalás csökkenésének hatását, és ennek megfelelően ismerteti a biztosítók kockázatvállalási struktúrájának átalakulását,

g) jellemezni képes az egyetemes és a magyar biztosítástörténet időszakait, és értelmezi a lényeges eseményeket, tendenciákat, azok mai hatását,

h) példákkal alátámasztva bemutatja a kötelező biztosítás alkalmazásának előnyeit és hátrányait.

2. Biztosítási pénzügyi és számviteli ismeretek alkalmazása

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás pénzügyi és számviteli tevékenységeinek ellátását. Ennek során:

a) alkalmazza a biztosításgazdaságtan, a biztosítási számvitel hatályos rendelkezéseit,

b) gyakorlati példákon bemutatja a biztosító fizetőképességének mérési módszereit, és értelmezi a gazdaságos működésre jellemző mutatószámokat,

c) felismeri és érvekkel alátámasztja a viszontbiztosítás helyét, szerepét és jelentőségét a biztosítóintézet működésében,

d) áttekinti és elemzi a biztosítási tartalékok nemzetközileg ismert fajtáit és a hazai szabályozást,

e) áttekinti és elemzi a biztosítás és a biztosítók adózásával összefüggő nemzetközi és hazai szabályozást és annak hatásait,

f) elemzi a termékfejlesztés gyakorlata, valamint a társaságok stratégiája és kockázatpolitikája közötti összefüggéseket, figyelembe véve az állományok összetételét,

g) értékeli és elemzi a szerződések tartamának és az állomány összetételének a szerepét a biztosító által vállalt kockázatban,

h) meggyőzően érvel a károk megelőzésére tett javaslat mellett, illetve ellen a biztosító állományaira gyakorolt feltételezett hatás függvényében,

i) javaslatokat tesz a biztosító befektetési politikájának megváltoztatására, és körültekintően indokolja tanácsait,

j) definiálja és értelmezi a biztosító folyamat- és szervezetfejlesztési sajátosságai alapján megfogalmazható stabilitási és rugalmassági követelményeket,

k) elemzi a folyamatláncokhoz kapcsolódó információáramlás hatékonyságnövelő feltételeit, lehetőségeit, megállapításait példákkal illusztrálja.

3. Biztosítási marketing és értékesítési ismeretek alkalmazása

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás marketing- és értékesítési tevékenységét. Ennek során:

a) értékeli, elemzi azokat a tényezőket, amelyek a verseny egyes megnyilvánulási formáinak (termék-, díj- és szolgáltatásverseny) elő-, illetve háttérbe kerüléséi befolyásolják,

b) esettanulmányok alapján elhelyezi a marketingtevékenységet a biztosító munkafolyamataiba és szervezetébe, az optimális hatékonyságra törekedve,

c) megfogalmazza és rangsorolja a marketingmunka azon módszereit, amelyek a társaság alapítása előtt és működése során egy többszereplős piacot feltételezve alkalmazhatók,

d) átfogóan összefoglalja a biztosítási marketingtevékenység sajátosságait, figyelemmel a biztosítási kereslet látens, valamint a biztosítási termék/kínálat elvont jellegére,

e) áttekinti és elemzi azokat a lehetőségeket, amelyek a nagykockázatok (cégek, munkáltatók), illetve a tömegügyletek eredményes összekapcsolásában rejlenek,

f) meggyőzően érvel azon szempontok mellett, amelyek alapján egy biztosítónak saját értékesítési apparátusa felépítéséről, értékesítési módszereiről vagy külső kapacitások és szolgáltatások igénybevételéről kell döntenie,

g) munkája során alkalmazni képes az Allfinanz lényegét, nemzetközi tapasztalatait, hazai lehetőségeit,

h) megfogalmazza és gyakorlati példákkal alátámasztja a piaci részesedés, a díjbevétel, illetve a szerződésszám növekedési üteme, a főbb tevékenységi területek, valamint az optimális szervezet közötti összefüggéseket a hatékonyság javítását szem előtt tartva,

i) a "Total Quality Management", a "Change Managament" és a "Corporate Identity" fogalmát, követelményeit, szervezeti prioritásait és érvényesülésük módjait ismerve végzi munkáját,

j) megfogalmazza a társasági stratégia, az image, a cégkultúra kapcsolatrendszerét,

k) értelmezi a biztosító portfolió-technikájának fogalmát, eszköztárát és a stratégiai célok megvalósításában játszott szerepét.

4. Biztosításgazdaságtani ismeretek alkalmazása

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a termékfejlesztéssel, kockázatvállalással stb. kapcsolatos kérdésekben. Ennek során:

a) gyakorlati példák felhasználásával megnevezi a külföldön eredményesen művelt biztosítások hazai adaptálhatóságának kritériumait,

b) értelmezi a kockázat fogalmát és csoportosításának különböző szempontjait,

c) példákkal szemléletesen alátámasztja a kockázatkezelés eszköztárát és korlátait, valamint az optimális kombináció lehetőségeit,

d) jellemzi a biztosítási díj megállapításának szempontjait és a biztosítók mozgásterét meghatározó tényezőket,

e) rendszerezi és szabatosan definiálja a biztosítási ágakat, ágazatokat, értelmezi az azonos és megkülönböztető vonásaikat,

f) leírja a termékfejlesztés fogalmát és követelményrendszerének súlyponti elemeit a biztosító szempontjából, eltérő külső és belső környezeti feltételek között,

g) elhelyezi a termékfejlesztést a biztosító folyamataiban és szervezetében, kiemelve a kölcsönös kapcsolódásokat, kölcsönhatásokat,

h) felsorolja a termékfejlesztés területén érvényesülő azon prioritásokat, amelyek a gazdasági és jogi környezet nagyfokú bizonytalansága esetén követendők,

i) áttekinti a termékfejlesztésnek azokat a részelemeit, amelyeknél a know-how importja lehetséges és indokolja, mikor, hol és miért nem lehetséges, illetve korlátozott,

j) értelmezi és példákkal illusztrálja a vagyon- és jövedelembiztonság fogalmát, elhatárolható megjelenési formáit, illetve összefonódásának tipikus eseteit,

k) összefoglalja és példákkal alátámasztja, hogy milyen megközelítés alapján méri fel a saját vagyont, a viselt felelősséget, illetve a jövedelemtermelő képességet terhelő kockázatokat,

l) meggyőzően érvel a társadalombiztosítás, illetve a nyugdíj- és más pénztárak szolgáltatásai kiegészítésének szerepét betöltő önkéntes személybiztosítás szükségessége mellett,

m) elhelyezi a teljesítést mint tevékenységet a biztosító folyamataiban és szervezetében, kiemelve a kölcsönös kapcsolódásokat, kölcsönhatásokat.

A biztosítási tanácsadóval szemben támasztott általános követelmények és a feladatkörhöz kapcsolódó jellemzők: kreativitás, felismerő és döntési képesség, konfliktuskezelő képesség, tárgyalási és beszédkészség, írásbeliségben célratörő fogalmazási készség, problémaelemző és -megoldó képesség, felelősségtudat, megbízhatóság, erkölcsi feddhetetlenség, figyelem, kulturált viselkedés.

Ismerje és alkalmazza a feladatainak ellátásához szükséges számítástechnikai és információtechnikai eszközöket, lehetőségeket.

Legyen képes a szakma helyzetéről, problémáiról idegen nyelven szóban és írásban kommunikálni.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Biztosítási jogi ismeretek alkalmazása

2. Biztosítási pénzügyi és számviteli ismeretek alkalmazása

4. Biztosításgazdaságtani ismeretek alkalmazása

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgára a jelölt a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott és a vizsgát szervező intézmény által kiadott témakörök egyikéből legalább 2 ív terjedelmű szakdolgozatot ír. A vizsgaszervező által felkért két opponens által elbírált szakdolgozatot a szakmai vizsgabizottság előtt kell megvédeni. Ennek során a jelöltnek - biztosítási szakmai tudása mellett - érvelési és kommunikációs képességéről is számot kell adni.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

5. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A BIZTOSÍTÁSI ÜGYINTÉZŐ

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 49 4 3634 09 60 02

2. Szakképesítés megnevezése: Biztosítási ügyintéző

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A biztosítási ügyintéző a biztosítási termékekkel kapcsolatos tevékenységet üzleti - értékesítési szemlélettel lát el. Képes ügyfelei biztosítási szükségleteinek felmérésére, partnerei figyelmének felkeltésére, a számukra legmegfelelőbb szolgáltatások felajánlására, valamint ezek értékesítésére, azaz igényeik kielégítésére.

Az alábbi 4 munkakörben alkalmazható a biztosítási ügyintéző:

Az ügyviteli munkakörben foglalkoztatott ügyintéző elvégzi a biztosítási tevékenységet folytató vállalkozások pénzügyi, munkaügyi és számviteli feladatait.

A kárügyintézői munkakörben foglalkoztatott ügyintéző elvégzi az ügyfelek kárának kiegyenlítésével kapcsolatos munkafeladatokat.

Az üzletkötői és ügyfélszolgálati munkakörben foglalkoztatott ügyintéző önállóan értékesíti a meghatározott biztosítási termékeket, tájékoztatja az ügyfeleket, felkelti az ügyfelek biztosítási szükségleteit.

A szakkezelő munkakörben foglalkoztatott ügyintéző feladata, hogy ellássa a biztosítási ajánlatok kezelésével kapcsolatos feladatokat.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, a végrehajtásban és a gazdasági elemzések elvégzésében. Ennek során:

a) a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makro-környezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket ismerve végzi feladatait,

b) a piac működésének alapfogalmait (kereslet, kínálat, egyensúly) ismerve képes a piacok osztályozására, főbb jellegzetességeik ismertetésére,

c) önállóan képes megfogalmazni a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

d) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, ismertetni képes a pénz szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

e) figyelemmel kíséri a biztosítással foglalkozó törvényi előírásokat, gazdasági híreket, médiát, értelmezi azokat saját maga és intézete számára,

f) jellemezni tudja a biztosító intézeteket és főbb tevékenységüket,

g) jogi ismeretei (cégalapítás, cégjog ismerete; vállalkozási formák ismerete; a biztosítási vállalkozások alapításának, működésének, megszűnésének általános szabályai; a szerződésjog; a vállalkozás alapításához szükséges okiratok fajtái, alaki és tartalmi elemei; a kötelmi jog érvényesülésére, jogkövetkezményeire, a szerződés érvényességére vonatkozó szabályok) alkalmazásával végzi feladatait,

h) feladatai végzésekor érvényesíti a szerződések tartalmi és formai követelményeit, az ügyiratokkal szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket.

2. Pénzügyi és számviteli ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében részt vesz a gazdasági eseményekkel és folyamatokkal kapcsolatos iratok, bizonylatok előkészítésében, nyilvántartásában és elemzésében. Lebonyolítja a jogszabályon, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő fizetéseket, valamint az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat szabályszerűen elkészíti, kezeli. Ennek során:

a) közreműködik a vállalkozás stratégiai tervének, azon belül a gazdálkodási-pénzügyi fejezeteknek a kimunkálásában,

b) segíti az üzleti terv gazdálkodási-pénzügyi fejezeteinek előkészítését, a marketing munka gazdálkodási-pénzügyi megalapozását,

c) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

d) kapcsolatot tart a szervezet pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

e) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

f) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

g) az előírásoknak megfelelően beszedi a díjat,

h) felismeri az egyes adók jellemzőit, azok alanyait, szakszerűen alkalmazza ezen ismereteit,

i) a társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái) ismerve alkalmazza a járulékelszámolás szabályait,

j) a munkaügyi nyilvántartási kötelezettséget, a bérezési formákat, a bér összetevőit, a bérszámfejtést, a munkaügyi, illetve a bérelszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek sajátosságait ismerve végzi feladatait,

k) határidőre elkészíti a munkaügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos jelentéseket, beszámolókat és feladásokat,

l) gazdasági elemzéseket készít a létszámmal és bérrel kapcsolatosan,

m) a vállalkozás számviteli rendszere és a törvényi előírások szerint előkészíti a beszámolónak és mellékleteinek pénzügyi jellegű részeit,

n) eligazodik a számviteli törvény felépítésében,

o) a mérlegtani alapfogalmakat, az értékelési elveket és eljárásokat, az éves beszámoló mérlegének előírásait, az összevont (konszolidált) mérleg és az egyszerűsített mérleg fogalmát és tartalmát, a beszámolók rendszerét, a kiegészítő mellékleteket ismerve közreműködik a zárlati munkálatokban, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének elkészítésében,

p) szabatosan definiálja az eredménykimutatást és annak célját, az eredménykategóriákat, gyakorlati példák alapján bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

q) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a várható bevételeit és kiadásait,

r) értelmezi a biztosítási szakma számviteli nyilvántartási rendszerének lényegét, számlarendjét,

s) szabályszerűen vezeti a számviteli nyilvántartásokat,

t) ellátja a biztosítási számviteli teendőket, folyamatosan lekönyveli a beérkező díjakat, elkészíti az ezzel összefüggő kimutatásokat,

u) a számlarend ismeretében vezeti az analitikus nyilvántartásokat, és az előírásoknak megfelelően alkalmazza nyomtatványait,

v) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

w) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

x) elvégzi a könyvviteli zárlat munkálatait.

3. Biztosításmatematikai ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző közreműködik a biztosító szolgáltatásai és a biztosítási díj egyenértékűségi kapcsolatának matematikai törvényszerűségek alapján történő meghatározásában. Ennek során:

a) valószínűségszámítási alapismeretek segítségével a halandósági táblákból meghatározza a különböző időtartamokra számított halandósági, illetve túlélési valószínűségeket. Ezek ismeretében rámutat arra, hogy az ügyfél mindig kockázatával arányos díjat fizessen,

b) megismeri azokat a statisztikai módszereket, melyek segítségével a halandósági táblákat szerkesztik,

c) használja a halandósági táblákat különböző életbiztosítási típusok nettó díjainak meghatározására, 0%-os technikai kamat esetén,

d) osztályozza és rendszerezi az egyszeri díjas és a rendszeres díjas biztosításokat, illetve járadékokat nettó díjaik alapján,

e) kombinálja a különböző biztosítási típusokat,

f) az ekvivalencia elv alapján felállított egyenletekben szereplő mennyiségek (biztosítás díja, biztosítási összeg, jutalék, fix költségek stb.) bármelyikét meghatározza a többi ismeretében,

g) összehasonlítja az életbiztosításokat likviditás, hozam és kockázat szempontjából más megtakarítási formákkal (takarékbetét, kötvények, részvény),

h) meghatározza különböző biztosítások esetében az egy főre eső aktuális díjtartalékot, ebből következtet a biztosító rendelkezésére álló összdíjtartalékra, amellyel a biztosítónak az adott pillanatban gazdálkodnia kell,

i) 0%, 3% és 6%-os technikai kamatláb esetén táblázatokból meghatározza a különböző biztosítási típusok nettó és bruttó díjait, a díjtartalékot, vizsgálja a kamat hatását,

j) a biztosítási díjak és tartalékok kifejezéseit átírva 1 Ft biztosítási összegre, összefüggéseket állapít meg különböző biztosítási típusok között.

4. Biztosításüzemtani ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében önállóan értékesíti a meghatározott biztosítási termékeket, vezeti az üzletkötőket és tájékoztatja az ügyfeleket. Ennek során:

a) naprakészen követi a belső utasításokat,

b) szabályszerűen elvégzi a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos szakkezelési feladatokat,

c) különböző adatok kiadásával segítséget nyújt a kárrendezésben,

d) elvégzi az állománykezeléssel kapcsolatos egyéb feladatokat (adatnyilvántartás, iktatás, nyomtatványkezelés stb.),

e) az érdeklődő ügyfeleket tájékoztatja a kárbejelentés helyes módjáról, lehetséges formáiról, menetéről, felhívja a figyelmet a kötelezően elvárt adatok közlésére,

f) használja a kárrendezés megkezdéséhez szükséges nyomtatványokat,

g) a rendelkezésre álló adatok alapján elvégzi a jogalapelbírálást,

h) segítséget nyújt az ügyfeleknek (tanácsot ad, tájékoztat, átirányít stb.),

i) a hiányzó adatok pótlására, megadására készített nyomtatványokat kitöltteti, és eljuttatja rendeltetési helyükre,

j) szabatos tájékoztatást nyújt a biztosítási ágakról és egy-egy módozat szolgáltatásairól,

k) tájékoztatja az ügyfelet a különféle tennivalókról kárrendezési, üzletkötési stb. esetekben,

l) meghatározza a veszélyek és kockázatok értelmezésének összefüggéseit és a gazdasági szempontok szerinti különbségüket, csoportosítja és jellemzi a kockázatokat,

m) megérti a károk negatív jelentőségét és megkülönbözteti az ellenük való védekezés, azaz a kockázatkezelés eszközeit,

n) meghatározza a magyar biztosítás történetének fejlődési szakaszait, és jelenlegi helyzetét a nemzetközi állapothoz mérten,

o) megfogalmazza a biztosítás előnyeit, magán- és össztársadalmi jelentőségét,

p) jellemzi a mai magyar biztosítási piacon szereplő társaságokat, intézményeket,

q) összehasonlítja az önbiztosítást, a magánbiztosítást és a társadalombiztosítást, rámutat előnyeikre és hátrányaikra,

r) szolgáltatási szempontból jellemzi a biztosítási ágakat, ágazatokat és módozatokat,

s) meghatározza, hogy melyek a legfontosabb kritériumok, amelyek lehetővé teszik a kockázatok biztosíthatóságát, azaz a biztosíthatóság alapfeltételeit,

t) definiálja a biztosítás jelentőségét általános, közgazdasági és jogi értelmezésben,

u) ismerteti a biztosítási tevékenységekre vonatkozó szabályozási formákat,

v) jellemzi a biztosítási szerződések alapelveit, a biztosítási szerződések létrejöttének, tartalmának elemeit és megszűnésének eseteit, a biztosítási szerződések okmányainak szerkezetét és az összetételüket,

w) bemutatja a magánbiztosítók szervezeti, valamint ágazati felépítését, társaságának fejlődését, felépítését, tevékenységét, a cége által művelt biztosításokat,

x) társaságát összehasonlítja a nemzetközi és a magyar biztosítási piac résztvevőivel,

y) különböző segédanyagok használatával hibátlanul kitölti a szerződéskötéshez szükséges nyomtatványokat,

z) szabályszerűen ellenőrzi a kárbejelentő tartalmát,

aa) az előírásoknak megfelelően káraktát nyit, és elindítja a kárrendezési folyamatot,

bb) kitölti a kárrendezési szemle okmányait, és elvégzi az ezzel összefüggő feladatokat,

cc) kiszámítja a kártérítés mértékét,

dd) ellenőrzi a kárszámítást és a kárrendezés folyamatát,

ee) az általa ki nem fizethető kárt a felsőbb szintekre irányítja,

ff) rendelkezik a kár kifizetéséről, és elvégzi az ehhez kapcsolódó feladatokat,

gg) önállóan értékesíti a munkáltatója által meghatározott biztosítási termékeket, ismerve a biztosítási termékek főbb csoportjait, s az általa eladásra kínált szerződések tartalmát,

hh) különböző segédanyagok használatával hibátlanul kitölti a szerződéskötéshez szükséges nyomtatványokat,

ii) kiválasztja a főbb értékesítési módszerek közül a számára megfelelőt,

jj) meggyőzően tájékoztatja leendő ügyfelét a felkínált szolgáltatások előnyéről, s megindokolja azok hátrányait,

kk) öntevékenyen értékesítési tevékenységet végez, s végrehajtja időszakos tervét,

ll) meglevő ügyfeleivel folyamatos kapcsolatot tart, s rendelkezésükre áll, ha tanácsra van szükségük,

mm) a helyben megköthető biztosítási szerződéseket elkészíti, más szerződések esetében értesíti az üzletkötőket,

nn) kiválasztja a módozatok értékesítéséhez megfelelő eladási-technikai módszert,

oo) felépíti és megtervezi az értékesítési tevékenységet,

pp) önálló ügynöki tevékenységre képes,

qq) előírások szerint ellenőrzi az üzletkötő által benyújtott bizonylatok adatai alapján a szubjektív kockázatelbírálás megtörténtét,

rr) az általános kockázatelbírálási szakismeretek birtokában ellenőrzi a leadott biztosítási ajánlatnak és tartozékainak a formáját és tartalmát,

ss) a speciális szakismeretet igénylő kockázatelbírálási feladatok megoldására felkéri a biztosító által kijelölt szakembert,

tt) javaslatot tesz a szerződés elutasítására, elfogadására, esetleges módosítására,

uu) elvégzi a biztosító által hozott döntés (elfogadás, elutasítás, módosítás) kapcsán felmerülő feladatokat (kötvényesítés, kiértesítés, adatbekérés, állománybavétel, adatrögzítés),

vv) figyelemmel kíséri a szerződés fennállása alatti változásokat, s elvégzi az abból adódó tevékenységeket (módosítás, átdolgozás, adatváltozás).

5. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásakor szakszerűen alkalmazza a számítógépet. Ennek során:

a) alkalmazza az ügyiratkezeléssel kapcsolatos előírásokat és technikákat (hivatalos levél leggyakoribb típusai),

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

e) adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez,

f) használja a számítógépes rendszereket (pl. az értékesítés ügyvitele és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi nyilvántartás stb.).

A biztosítási ügyintézővel szemben támasztott általános követelmények: alkalmazkodóképesség, konfliktuskezelő képesség, problémamegoldó képesség, beszédkészség, kommunikációs készség, tárgyalási készség, monotonitástűrő képesség, szorgalom, pontosság, megbízhatóság, felelősségtudat, fegyelem, tapintat, udvariasság, önismeret, önbizalom, magabiztosság, kitartás, valamint idegennyelvtudást igénylő helyzetekben alapfokon kommunikálás.

Ismerje az üzleti viselkedés és etika alapvető szabályait, és személyiségének megfelelően tudja alkalmazni az üzleti életben elvárt öltözködési és viselkedési normákat.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása

2. Pénzügyi és számviteli ismeretek alkalmazása

3. Biztosításmatematikai ismeretek alkalmazása

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt - feladatcsoportonként - legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

Agyakorlati vizsga a biztosításüzemtani ismeretek készségszintű alkalmazását ellenőrzi (egyszerű tanulmány kidolgozása, számítási feladat megoldása, konkrét biztosítási műveletek végrehajtása stb.). A feladat megoldásához adott esetben a jelöltnek számítástechnikai segédeszközt is igénybe kell vennie. A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsgán megoldandó feladatokra a vizsgát szervező intézmény tesz javaslatot, és azokat a Pénzügyminisztérium hagyja jóvá.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a jelölt az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

6. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ

(államháztartási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 9 3614 09 20 01

2. Szakképesítés megnevezése: Mérlegképes könyvelő (államháztartási szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az államháztartási szakon végzett mérlegképes könyvelő alkalmas az államháztartás (központi és helyi költségvetési szervek, központi és helyi önkormányzati szervek, társadalombiztosítási alapok, elkülönített állami pénzalapok) valamennyi alrendszere tekintetében a könyvvezetési, a költségvetési és beszámolókészítési, értékelési, döntéselőkészítési és az ezekhez kapcsolódó tervezési, belső szabályozási, elemzési, szervezési, ellenőrzési feladatok ellátására. Felkészültsége és gyakorlati tapasztalatai alapján tudását folyamatosan fejleszti, a szabályozásban bekövetkezett változásokat önállóan feldolgozza, és a gyakorlatban alkalmazni tudja.

Főbb tevékenységei:

a) az éves költségvetés összeállításának és végrehajtásának feladatai,

b) a költségvetési szerv számviteli feladatai,

c) a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok,

d) a költségvetés, a könyvvezetés, a beszámolókészítés, a gazdálkodás szabályszerűségének vizsgálatával összefüggő feladatok,

e) a gazdasági események minősítésével, kontírozásával, az analitikus és főkönyvi nyilvántartások vezetésével, könyvviteli feladások készítésével összefüggő feladatok,

f) az alap- és vállalkozási tevékenységgel összefüggő gazdálkodási feladatok,

g) a költségvetési szerv folyó és fejlesztési tevékenységéhez kapcsolódó döntéselőkészítési, finanszírozási feladatok,

h) a költségvetési szerv gazdálkodási pénzforgalmának lebonyolításával összefüggő feladatok,

i) a gazdasági döntések megalapozásához és végrehajtásához, valamint a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó elemzési feladatok,

j) a belső pénzügyi-számviteli információs rendszer megszervezésének és működtetésének feladatai,

k) az adók, az illetékek és befizetési kötelezettségek megállapításával, lebonyolításával, a bevallások elkészítésével összefüggő feladatok,

l) a számítógépes számviteli-ügyviteli rendszerek működtetésével összefüggő feladatok.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

E szakképesítés szakmai követelményének részét képezi az OKJ 43 5 3614 09 20 05 azonosító számmal rendelkező Számviteli ügyintéző költségvetési szakon szakképesítés szakmai követelménye is.

1. Jogi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Ennek során:

a) ismeri a jogforrások rendszerét, hierarchiáját,

b) ismeri az állami szervek rendszerét, jogállását, hatáskörét, valamint illetékességét,

c) értelmezi az állami vagyon fogalmát, annak struktúráját, ismeri az állam tulajdonát képező vagyonnál a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon hasznosításának formáit,

d) az államháztartás jogrendszerét, továbbá a Magyar Nemzeti Bankra, a pénzintézetekre, a devizagazdálkodásra és a vámra (vámeljárásra), továbbá az illetékekre vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezésekről szerzett ismereteit szakszerűen alkalmazza feladatai végzésekor,

e) ismeri a társadalmi szervekről és az alapítványokról szóló rendelkezéseket,

f) megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, a tulajdonjog tárgyát, tartalmát, formáit, továbbá a szerződések fajtáira, kötésére, érvényességére, következményeire vonatkozó jogszabályi követelményeket,

g) ismeri a tisztességtelen piaci magatartások fajtáit, a tilalmak megszegésének esetében a jogkövetkezményeket,

h) ismeri az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket,

i) ismeri a Munka Törvénykönyvének fontosabb szabályait, valamint a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony munkaügyi szabályait, a társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási ellátásokat, a felelősségi szabályokat,

j) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján képes felismerni az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket és szabálysértéseket,

k) ismeri az államigazgatási eljárás fontosabb szabályait.

2. Államháztartási ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi az államháztartás - mint a társadalmi közös szükségletet kielégítő állami feladatvállalás - működtetéséhez, tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához és azok végrehajtásához kapcsolódó gazdálkodási feladatokat. Ennek során:

a) az állami feladatok és azok finanszírozási rendszerének ismeretében részt vesz a döntéselőkészítésben,

b) jellemzi az államháztartás, a tervezés módszertanát, mérlegrendszerét, intézményrendszerét és alrendszereit,

c) értelmezi a pénzügypolitikát, a foglalkoztatási és jövedelempolitikát, valamint a beruházási politikát, közreműködik a humánpolitika, a munkaerő-gazdálkodás, a munkabér-gazdálkodás feladatainak megoldásában,

d) minősíti a költségvetési szervek alaptevékenységét és vállalkozási tevékenységét,

e) alkalmazza az államháztartás információs rendszerét,

f) a költségvetési szervek költségvetésének szerkezetét, felépítését és tartalmát ismerve végzi feladatait.

3. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a gazdasági döntésekhez szükséges általános pénzügyi és adózási feladatok megalapozott tervezésére és szervezésére, a gazdálkodással és az elszámolással kapcsolatos feladatok szakszerű ellátására. Ennek során:

a) ismeri az állami feladatokat és azok finanszírozási rendszerét,

b) jellemzi a költségvetés és az alrendszerek kapcsolatát, a nonprofit szervezeteket,

c) a bankügyleteket, a valuta-deviza rendszereket, az értékpapírok, a tőzsde, a pénz- és tőkepiaci ügyleteket ismerve látja el feladatait,

d) megítéli a befektetések pénzügyi műveleteinek eredményességét, a beruházások megalapozottságát,

e) alkalmazza a központi és a helyi adózás rendjére, az általános forgalmi adóra, a magánszemélyek jövedelemadójára, a helyi adókra, az illetékekre, az egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó ismereteit.

4. Államháztartási számvitel és elemzés

A mérlegképes könyvelő munkája során a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas az államháztartás alrendszereivel kapcsolatos könyvvezetésre, beszámolókészítésre, értékelésre, elemzésre és ellenőrzésre. Rögzíti a gazdasági eseményeket a kettős könyvvitel rendszerében, és kialakítja az ehhez szükséges számlarendet. Elkészíti a félévi és az éves beszámolót, valamint ezek elemzését, a mérlegtételek értékelését. A döntések előkészítéséhez elemző értékeléseket készít a gazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatban. Ennek során:

a) alkalmazza a számviteli törvény előírásait, és érvényesíti a számviteli alapelveket,

b) szabatosan meghatározza az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel; ellátja a gazdasági események könyvelését; eleget tesz a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeknek; felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; elkészíti a vonatkozó belső szabályzatokat, definiálja a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását,

c) alkalmazza a pénzmaradvány- és az eredménymegállapítás módszerét,

d) jellemzi a pénzforgalmi jelentést, a pénzforgalmi kimutatást és az azokat alátámasztó könyvvitelt,

e) ellátja az adózással kapcsolatos könyvviteli feladatokat,

f) jellemzi a beszámolók részeinek, az egyes részek felépítésének, szerkezetének egymással való kapcsolatát, összefüggéseit,

g) irányítja az éves beszámolót megelőző feladatokat (zárlat, leltározás stb.),

h) az elemző tevékenység területeit és az elemzés információs bázisát ismerve végzi feladatait,

i) elemzi a mérlegtételeket és a pénzforgalmat, értékelést készít az alkalmazott mutatók alapján,

j) elemzi a személyi juttatásokat, a készletgazdálkodást és a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó gazdálkodási tevékenységet (ellátottság, kapacitáskihasználás stb.).

5. Számvitelszervezés és vezetés az államháztartási intézményeknél

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében megfogalmazza a tevékenységek szervezési feladataival kapcsolatos igényeket, megszervezi az elszámolási rendszereket, kiválasztja az adott informatikai feladatok megoldására rendelkezésre álló eszközrendszerből a legalkalmasabbat. Ennek során:

a) átlátja a rendszerek fogalmát, elemeit, felépítését,

b) előállítja és feldolgozza a számviteli információkat hagyományos és korszerű eszközökkel,

c) ismeri az értékesítési, a készletgazdálkodási, a tárgyi eszközgazdálkodási, a pénzgazdálkodási, a munkaerő- és személyi juttatás gazdálkodási folyamatokat, a számviteli alrendszerek célját, helyét, jellemző folyamatait, az elszámolási dokumentumokat, nyilvántartásokat, vezetői információs igényeket, adatfeldolgozási lehetőségeket,

d) a számítógépes számviteli adatfeldolgozás módszertanának ismeretében megkülönbözteti a számítógépes rendszerek jellemzőit,

e) átlátja a vezetés lényegét, szerepét, funkcióit, a vezető-beosztott kapcsolatból, illetve a feladatellátásból adódó vezetői tevékenységeket és az emberek, a munkacsoportok vezetéséből adódó feladatokat.

6. Ellenőrzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében képes az államháztartás alrendszereinek ellenőrzésével kapcsolatos általános és sajátos ismeretek szakszerű alkalmazására, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellátja a számviteli tevékenység ellenőrzését, képes a szabályszerűség vizsgálatára, a vizsgált szervezet, tevékenység, folyamat értékelésére, javaslatot tesz a hibák kijavítására. Ennek során:

a) meghatározza az ellenőrzés fogalmát, tartalmát és rendszerét,

b) alkalmazza az ellenőrzés általános módszertanát és eszközeit (követelmények, tényhelyzet megismerésének általános és konkrét eszközei, az ellenőrzés logikai eszközei), megszervezi az ellenőrzést (vizsgálat előkészítése, helyszíni vizsgálat, megállapítások írásba foglalása, realizálása), ismeri az ellenőrzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

c) átlátja a belső ellenőrzés formáit (vezetői ellenőrzés, munkafolyamatokba épített ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés), feladatait, eszközeit, követelményrendszerét és fajtáit,

d) ellenőrzi a belső szabályozás rendszerét, a tervezés rendszerét és a pénzellátást,

e) ellenőrzi a készletgazdálkodást, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást, a vagyonvédelmet.

Az államháztartási szakon szerzett mérlegképes könyvelői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő általános követelmények is szükségesek: kreativitás, felismerő és döntési képesség, szervező és irányító képesség, konfliktuskezelő képesség, tárgyalási és beszédkészség, problémamegoldó képesség, empatikus készség és képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság, figyelem, tapintat, udvariasság.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

2. Államháztartási ismeretek alkalmazása

3. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

5. Számvitelszervezés és vezetés az államháztartási intézményeknél

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt - feladatcsoportonként - legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

4. Államháztartási számvitel és elemzés

6. Ellenőrzés

feladatcsoportokból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama feladatcsoportonként 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó a

1. Jogi ismeretek alkalmazása

4. Államháztartási számvitel és elemzés

6. Ellenőrzés

feladatcsoportok követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

7. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ

(pénzintézeti szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 9 3614 09 20 02

2. Szakképesítés megnevezése: Mérlegképes könyvelő (pénzintézeti szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pénzintézeti szakon végzett mérlegképes könyvelő alkalmas a pénzintézeteknél a könyvvezetési, beszámolókészítési, értékelési, döntéselőkészítési és az ezekhez kapcsolódó tervezési, szervezési, elemzési, ellenőrzési feladatok ellátására.

Elméleti felkészültsége és gyakorlati tapasztalatai alapján tudását folyamatosan fejleszti, a szabályozásban bekövetkezett változásokat önállóan feldolgozza, és a gyakorlatban alkalmazni tudja.

Főbb tevékenységei:

a) a pénzintézetek alapításával, összeolvadásával, beolvadásával felszámolásával, végelszámolásával összefüggő számviteli, pénzügyi és ellenőrzési feladatok elvégzése,

b) a pénzintézetek működésével összefüggő számviteli, pénzügyi feladatok elvégzése,

c) a gazdasági események minősítése, kontírozása, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetése, a könyvviteli feladások elkészítése, ezek irányítása és ellenőrzése,

d) a bankügyletekkel kapcsolatos feladatok elvégzésének irányítása, ellenőrzése, részvétel a controlling tevékenység kialakításában és működtetésében,

e) részvétel a pénzintézet stratégiai és taktikai döntéseiben, az üzletpolitika kialakításában,

f) az üzletpolitikai döntéseknek a pénzügyi helyzetre és az adófizetési kötelezettségre való hatásának megtervezése (számszerűsítése), a költségvetési kapcsolatok lebonyolítása, az adóbevallások elkészítése, irányítása, ellenőrzése,

g) a belső ellenőrzéssel, a tulajdonosi és a szakértői jellegű ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok, a pénzintézet biztonságos működésével kapcsolatos feladatok elvégzése,

h) a számítógépes számviteli-ügyviteli rendszerek működésével összefüggő feladatok elvégzése.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények az alábbiak:

E szakképesítés szakmai követelményének részét képezi az OKJ 43 5 3614 09 20 06 azonosító számmal rendelkező Számviteli ügyintéző pénzintézeti szakon szakképesítés szakmai követelménye is.

1. Jogi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Ennek során:

a) ismeri a jogforrások rendszerét, hierarchiáját,

b) ismeri az állami szervek rendszerét, jogállását, hatáskörét, valamint illetékességét,

c) értelmezi az állami vagyon fogalmát, annak struktúráját, ismeri az állam tulajdonát képező vagyonnál a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon hasznosításának formáit,

d) ismeri az egyes vállalkozási fajtákra, kiemelten a pénzintézetekre, azok alapítására, átalakulására, megszűnésére vonatkozó általános és speciális szabályokat, valamint a vállalkozások szervezeti felépítését, továbbá a tulajdonosok vagyoni és személyes jogait,

e) ismeri a külföldiek magyarországi befektetéseire vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket,

f) ismeri a társadalmi szervekre, az alapítványokra vonatkozó rendelkezéseket,

g) közreműködik a szövetkezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével kapcsolatos tevékenységekben, ismeri a szövetkezet és tagjai közötti vagyoni viszonyokat, az érvényesülő felelősségi alakzatokat,

h) a bírósági cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyeletének fontosabb szabályait alkalmazza feladatai elvégzésekor,

i) megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, a tulajdonjog tárgyát, tartalmát, formáit, továbbá a szerződések fajtáira, kötésére, érvényességére, következményeire vonatkozó jogszabályi követelményeket,

j) ismeri az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket, a fontosabb külkereskedelmi szerződéstípusokat,

k) felismeri a tisztességtelen piaci magatartások fajtáit, és a tilalmak megszegésének esetében a jogkövetkezményeket,

l) ismeri az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket,

m) ismeri a Munka Törvénykönyvének fontosabb szabályait, a társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási ellátásokat, a felelősségi szabályokat,

n) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján képes felismerni az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket és szabálysértéseket,

o) ismeri a csődeljárásra, a felszámolási eljárásra, a végelszámolásra vonatkozó jogszabályi előírásokat,

p) ismeri az államigazgatási eljárás fontosabb szabályait.

2. Pénzintézeti gazdaságtani ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a pénzintézetek alapításával, összeolvadásával, beolvadásával, megszűnésével, valamint szabályszerű működésével összefüggő pénzintézeti gazdálkodási feladatokat, a banküzem működésével összefüggő rendszereket, részt vesz a döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában. Ennek során:

a) ismeri a pénzintézeti rendszert, a Magyar Nemzeti Bank, a kereskedelmi bankok, a pénzintézetek és a szakosított pénzintézetek gazdasági környezetét, a takarékszövetkezetek, a hitelszövetkezetek tevékenységét és sajátosságait,

b) a pénzintézeti tevékenységet (fogalmát, tartalmát, elemeit, csoportosítását), a bankügyletek típusait, formáit, a bankügyletek kockázatát és biztosítását ismerve végzi feladatait,

c) részt vesz a stratégiai tervezésben, az üzletpolitika kialakításában, az üzletágak fejlesztésében, a tervezés információs bázisának kialakításában,

d) segíti a likviditási és kockázati menedzsment feladatainak megoldását, a bank működési biztonságával, bankmarketinggel, bankcontrollinggal kapcsolatos ismereteit felhasználva végzi feladatait,

e) értelmezi a vezetői döntéseket megalapozó információkat,

f) részt vesz a likviditás és a jövedelmezőség elemzésében,

g) közreműködik a humánpolitika, a munkaerő-gazdálkodás, a bérgazdálkodás feladatainak megoldásában,

h) segíti a banküzemi költséggazdálkodást, a jelentési kötelezettségeket,

i) értékeli a banküzem működését,

j) a csőd, a felszámolás, a végelszámolás gazdaságtani ismereteit felhasználva végzi feladatait.

3. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében ellátja a pénzintézetek alapításával, működőképességének fenntartásával, átalakulásával és megszűnésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat. Ennek során:

a) ismeri a makro- és mikroszintű pénzügyi rendszert, a monetáris irányítás eszköz- és intézményrendszerét, a nemzetközi pénzügyi intézményrendszert, az államháztartás rendszerét, a rendszer egyes elemeinek feladatait, a feladatok teljesítésének a gazdálkodó szervezet tevékenységeire gyakorolt hatásait,

b) alkalmazza a belföldi és a nemzetközi pénzforgalom lebonyolításának különböző módozatait, számol a bankszolgáltatások igénybevételének lehetőségeivel; ennek érdekében ismeri a váltócselekményeket, a lízingügyleteket, a faktorálás, a forfaitírozás műveletét,

c) ismeri a valuta- és devizarendszert, a valuta- és a devizaárfolyam fogalmát, típusait, funkcióit, végzi az árfolyamszámítással kapcsolatos műveleteket,

d) pénzügyi számításokat végez a pénzpiac (a tőkepiac) működésének, az értékpapírpiac tárgyát képező áruknak, a pénz- és tőkepiaci ügyletek főbb típusainak ismeretében,

e) végzi az adó- és támogatási rendszer elemeivel kapcsolatos pénzügyi, elszámolási feladatokat, ismeri a vámmal és illetékkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket,

f) rendelkezik azokkal a szakmai ismeretekkel, amelyek a hosszú távú befektetési döntésekkel kapcsolatos számítások elvégzéséhez szükségesek,

g) közreműködik a belső és a külső finanszírozási források meghatározásában, az ezekkel kapcsolatos döntésekhez elemzéseket, számításokat végez, előkészíti a külső finanszírozási források megszerzésével kapcsolatos dokumentációkat,

h) adatokat szolgáltat az üzletfinanszírozási tervek összeállításához, közreműködik a tervek elkészítésében, a tervek alapján likviditási elemzéseket végez, javaslatokat dolgoz ki az egyensúly megteremtésének feltételeire és módozataira.

4. Pénzintézeti számvitel és elemzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a pénzintézetek alapításával, átalakulásával, összeolvadásával, beolvadásával, megszűnésével, működésével kapcsolatos sajátos könyvvezetési, beszámolókészítési, értékelési, ellenőrzési és elemzési feladatok elvégzésére. Rögzíti a gazdasági eseményeket az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, kialakítja az ehhez szükséges számlarendet, elkészíti és elemzi az éves beszámolót, értékeli a mérlegtételeket, minősíti az értékelésre vonatkozó előírásokat, számviteli politikát alakít ki, felméri a döntések eredményre gyakorolt hatását, elemzi a számviteli adatokat. Ennek során:

a) alkalmazza a számviteli törvény előírásait, érvényesíti a számviteli alapelveket,

b) szabatosan meghatározza az egyes eszközök és az egyes források fogalmát; azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel; ellátja a gazdasági események könyvelését; eleget tesz a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeknek; felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; elkészíti a vonatkozó belső szabályzatokat,

c) alkalmazza az eredménymegállapítás módszereit, definiálja az eredménykategóriák tartalmát, értelmezi az eredménykimutatás információit, minősítési kritériumait,

d) szakszerűen megállapítja a pénzügyi eredményt az egyszeres könyvvitelt vezetőknél,

e) definiálja és csoportosítja a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás fogalmát, ismerteti ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az elszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat,

f) jellemzi a beszámoló (az éves, az egyszerűsített éves, a konszolidált - összevont - éves beszámoló), az egyszerűsített mérleg részeit, az egyes részek felépítését, felismeri szerkezetének, egymással való kapcsolatának összefüggéseit,

g) jellemzi a pénzintézetek éves beszámolójának egyes részeit, felismeri az egyes részek felépítésének, egymással való kapcsolatának összefüggéseit,

h) definiálja és szakszerűen összeállítja a cash flow-t,

i) képes az éves beszámoló könyvviteli alátámasztására, a pénzintézeti számlarend tartalmát, az aktív és passzív bankügyleteket ismerve könyveli a különféle ügyleteket és képes bizonylataik alátámasztására, felismeri a 0. számlaosztály tartalmát és összefüggését a kiegészítő melléklettel, valamint a vezetői döntéseket megalapozó számviteli információkat,

j) meghatározza az éves beszámolóból számítható mutatószámokat, és azok alapján elemzést készít,

k) alkalmazza a controlling ismereteit és módszereit,

l) szakszerűen ellátja az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos feladatait,

m) elvégzi az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását,

n) elemzi, értékeli és minősíti a követeléseket,

o) indokolja a pénzintézetek sajátos számvitelét, beszámolási kötelezettségét.

5. Számvitelszervezés és vezetés a pénzintézeteknél

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében megfogalmazza a pénzintézetek működésének szervezési feladataival kapcsolatos igényeket, ismeri az elszámolási rendszerek megszervezésével kapcsolatos követelményeket, kiválasztja az adott informatikai feladatok megoldására rendelkezésre álló módszer- és eszközrendszerből a legalkalmasabbakat. Ennek során:

a) átlátja a vállalkozási rendszerek felépítését,

b) felismeri a bankszervezetnek, a bank üzemvitelének és üzletvitelének megfelelő sajátos szervezési modellt,

c) előállítja és feldolgozza a számviteli információkat hagyományos és korszerű eszközökkel,

d) átlátja a készletgazdálkodási, tárgyieszköz-gazdálkodási, a pénzgazdálkodási, a munkaerő- és bérgazdálkodási, a számviteli alrendszerek célját, helyét, jellemző folyamatait, ismeri az elszámolási dokumentumokat, a nyilvántartásokat, a vezetői információs igényeket, az adatfeldolgozási lehetőségeket,

e) a számítógépes számviteli adatfeldolgozás módszertanának ismeretében megkülönbözteti a számítógépes rendszerek jellemzőit,

f) átlátja a vezetés lényegét, szerepét, funkcióit, a vezető-beosztott kapcsolatból, illetve a feladatellátásból adódó vezetői tevékenységeket és az emberek, a munkacsoportok vezetéséből adódó feladatokat.

6. Ellenőrzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások, a pénzintézetek működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenőrzi a tulajdonosi, a felügyeleti, a szakértői jellegű és a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált pénzintézet tevékenységét, a tevékenységi folyamat egyes elemeit, javaslatot tesz a hibák kijavítására. Ennek során:

a) meghatározza az ellenőrzés fogalmát, tartalmát és rendszerét,

b) alkalmazza az ellenőrzés általános módszertanát és eszközeit (követelmények, tényhelyzet megismerésének általános és konkrét eszközei, az ellenőrzés logikai eszközei), megszervezi az ellenőrzést (vizsgálat előkészítése, helyszíni vizsgálat, megállapítások írásba foglalása, realizálása), ismeri az ellenőrzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

c) átlátja a belső ellenőrzés formáit (vezetői ellenőrzés, munkafolyamatokba épített ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés), feladatait, eszközeit, követelményrendszerét és fajtáit,

d) ellenőrzi a belső szabályozás rendszerét, a tervezés rendszerét és a pénzellátást,

e) a felügyelő bizottsági ellenőrzés, a könyvvizsgálói ellenőrzés lényegét ismerve végzi feladatait,

f) a módszerek ismeretében ellenőrzi a hitelekhez és a betétekhez, az értékpapírokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, a pénztárakat és fiókokat, a befektetéseket, a követelések minősítését, a céltartalékképzést és felhasználást,

g) ellenőrzi a költséggazdálkodást, a vagyonvédelem betartását, az éves beszámolót,

h) figyelembe veszi az Állami Bankfelügyelet ellenőrzési hatáskörét.

A pénzintézeti szakon szerzett mérlegképes könyvelői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő általános követelmények is szükségesek: kreativitás, felismerő és döntési képesség, szervező és irányító képesség, konfliktuskezelő képesség, tárgyalási és beszédkészség, problémamegoldó képesség, empatikus készség és képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság, figyelem, tapintat, udvariasság.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

2. Pénzintézeti gazdaságtani ismeretek alkalmazása

3. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

5. Számvitelszervezés és vezetés a pénzintézeteknél

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt - feladatcsoportonként - legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

4. Pénzintézeti számvitel és elemzés

6. Ellenőrzés

feladatcsoportokból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama feladatcsoportonként 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó a

1. Jogi ismeretek alkalmazása

4. Pénzintézeti számvitel és elemzés

6. Ellenőrzés

feladatcsoportok követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

8. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ

(vállalkozási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 9 3614 09 20 03

2. Szakképesítés megnevezése: Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozási szakon végzett mérlegképes könyvelő alkalmas a vállalkozásoknál a könyvvezetési, beszámolókészítési, értékelési, döntéselőkészítési, az ezekhez kapcsolódó tervezési, szervezési, elemzési, ellenőrzési feladatok ellátására. Elméleti felkészültsége és gyakorlati tapasztalatai alapján tudását folyamatosan fejleszti, valamint a szabályozásban bekövetkezett változásokat önállóan feldolgozza, és a különböző ágazati megoldásokat a gyakorlatban alkalmazni tudja.

Főbb tevékenységei:

a) alapítás, átalakulás, felszámolás, végelszámolás számviteli, pénzügyi feladatainak ellátása,

b) az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás számviteli, pénzügyi feladatainak elvégzése,

c) a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számviteli, pénzügyi feladatainak elvégzése,

d) a belső ellenőrzéssel, a tulajdonosi ellenőrzéssel, a szakértői jellegű ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása,

e) a könyvvezetés, a beszámolókészítés, azok elemzésével, ellenőrzésével, szabályszerűségének vizsgálatával összefüggő feladatok ellátása,

f) a gazdasági események minősítésével, kontírozásával, az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások vezetésével, a könyvviteli feladások készítésével összefüggő feladatok végzése,

g) a vállalkozásgazdálkodással összefüggő feladatok ellátása,

h) a vállalkozás finanszírozásának ellátásával, finanszírozási, befektetési, beruházási gazdasági döntések előkészítésével, megalapozásával kapcsolatos feladatok ellátása,

i) a pénzforgalommal, a finanszírozás tervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátása,

j) a gazdasági döntések pénzügyi és adó konzekvenciáinak megtervezésével, a költségvetési kapcsolatok lebonyolításával, az adóbevallások elkészítésével összefüggő feladatok végzése,

k) a számítógépes számviteli-ügyviteli rendszerek működtetésével összefüggő feladatok ellátása.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

E szakképesítés szakmai követelményének részét képezi az OKJ 43 4 3614 09 20 04 azonosító számmal rendelkező Számviteli ügyintéző vállalkozási szakon szakképesítés szakmai követelménye is.

1. Jogi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő, tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit Ennek során:

a) ismeri a jogforrások rendszerét, hierarchiáját,

b) ismeri az állami szervek rendszerét, jogállását, hatáskörét, valamint illetékességét,

c) értelmezi az állami vagyon fogalmát, annak struktúráját, ismeri az állam tulajdonát képező vagyonnál a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon hasznosításának formáit,

d) alkalmazza az egyes vállalkozási fajtákra, azok alapítására, átalakulására, megszűnésére vonatkozó általános és speciális szabályokat, ismeri a vállalkozás szereplőinek a vállalkozáshoz, és egymáshoz való kapcsolatát, a vállalkozás szervezeti felépítését, továbbá a tulajdonosok vagyoni és személyes jogait,

e) a külföldiek magyarországi befektetéseire vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket ismerve végzi feladatait,

f) ismeri a társadalmi szervekre, alapítványokra vonatkozó jogszabályi előírásokat,

g) közreműködik a szövetkezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével kapcsolatos tevékenységekben, ismeri a szövetkezet és tagjai közötti vagyoni viszonyokat, az érvényesülő felelősségi alakzatokat,

h) a bírósági cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyeletének fontosabb szabályait alkalmazza feladatai elvégzésekor,

i) megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, a tulajdonjog tárgyát, tartalmát, formáit, továbbá a szerződések fajtáira, kötésére, érvényességére, következményeire vonatkozó alapvető jogszabályi követelményeket,

j) ismeri az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket, a fontosabb külkereskedelmi szerződéstípusokat,

k) ismeri a tisztességtelen piaci magatartások fajtáit a tilalmak megszegésének esetében a jogkövetkezményeket,

l) ismeri az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket,

m) ismeri a Munka Törvénykönyvének fontosabb szabályait, a társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási ellátásokat, a felelősségi szabályokat,

n) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján képes felismerni az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket és szabálysértéseket,

o) a csődeljárás, a felszámolási eljárás, a végelszámolás során képes a vonatkozó jogszabályok alkalmazására,

p) ismeri az államigazgatási eljárás fontosabb szabályait.

2. Vállalkozásgazdaságtani ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a vállalkozások alapításával, átalakulásával, megszűnésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat, részt vesz azok végrehajtásában, a vállalkozási döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában. Ennek során:

a) a vállalkozás elemeit, a vállalkozás struktúráját, a vállalkozás környezetét ismerve végzi feladatait, minősíti a gazdasági folyamatokat a sajátosságok bemutatásával,

b) részt vesz a vállalkozás stratégiájának kidolgozásában, továbbá a vállalkozás stratégiáját és a vezetői döntéseket megalapozó információs bázis kialakításában,

c) részt vesz a vállalati marketingstratégia kidolgozásában,

d) közreműködik a humánpolitika, a munkaerő-gazdálkodás, a munkabér-gazdálkodás feladatainak megoldásában,

e) ellátja a készletgazdálkodással, a forgóeszközökkel, a tárgyi eszközökkel kapcsolatos feladatokat,

f) a csőd, a felszámolás, a végelszámolás gazdaságtani ismereteit felhasználva végzi feladatait.

3. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében ellátja a gazdálkodó szervezet alapításával, működőképességének fenntartásával, átalakulásával és megszűnésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat. Ennek során:

a) a makro- és mikroszintű pénzügyi rendszer, a monetáris irányítás eszköz- és intézményrendszere, a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer, az államháztartás rendszere, a rendszer egyes elemeinek feladatai, a feladatok teljesítésének a gazdálkodó szervezet tevékenységeire gyakorolt hatásai ismeretében látja el feladatait,

b) alkalmazza a belföldi és a nemzetközi pénzforgalom lebonyolításának különböző módozatait, számol a bankszolgáltatások igénybevételének lehetőségeivel; ennek érdekében ismeri a váltócselekményeket, a lízingügyleteket, a faktorálás, a forfaitírozás műveletét,

c) ismeri a valuta- és a devizarendszert, a valuta- és devizaárfolyam fogalmát, típusait, funkcióit, végzi az árfolyamszámítással kapcsolatos műveleteket,

d) pénzügyi számításokat végez a pénzpiac (a tőkepiac) működésének, az értékpapírpiac tárgyát képező áruknak, a pénz- és tőkepiaci ügyletek főbb típusainak ismeretében,

e) végzi az adó- és támogatási rendszer elemeivel kapcsolatos pénzügyi, elszámolási feladatokat, ismeri a vámmal és illetékkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket,

f) rendelkezik azokkal a szakmai ismeretekkel, amelyek a hosszú távú befektetési döntésekkel kapcsolatos számítások elvégzéséhez szükségesek,

g) közreműködik a belső és a külső finanszírozási források meghatározásában, az ezekkel kapcsolatos döntésekhez elemzéseket, számításokat végez, előkészíti a külső finanszírozási források megszerzésével kapcsolatos dokumentációkat,

h) adatokat szolgáltat az üzletfinanszírozási tervek összeállításához, közreműködik a tervek elkészítésében, a tervek alapján likviditási elemzéseket végez, javaslatokat dolgoz ki az egyensúly megteremtésének feltételeire és módozataira.

4. Számvitel és elemzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza a vállalkozások alapításával, átalakulásával, megszűnésével, működésével kapcsolatos könyvvezetési, beszámolókészítési, értékelési, ellenőrzési, elemzési ismereteket. Feladata a gazdasági események rögzítése az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, az ehhez szükséges számlarend kialakítása, az éves beszámoló elkészítése, elemzése, a mérlegtételek értékelése, minősítése, az értékelésre vonatkozó előírások alapján a számviteli politika kialakítása, a döntések eredményre gyakorolt hatásának felmérése, a számviteli adatok elemzése. Ennek során:

a) alkalmazza a számviteli törvény előírásait, érvényesíti a számviteli alapelveket,

b) szabatosan meghatározza az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel; ellátja a gazdasági események könyvelését; eleget tesz a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeknek; felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; elkészíti a vonatkozó belső szabályzatokat,

c) ismeri a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását, nyilvántartását, a gazdasági események mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatását,

d) alkalmazza az eredménymegállapítás módszereit, definiálja az eredménykategóriákat, és értelmezi az eredménykimutatás információit, minősítési kritériumait,

e) szakszerűen megállapítja a pénzügyi eredményt az egyszeres könyvvitelt vezetőknél,

f) definiálja és csoportosítja a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás fogalmát, ismerteti ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az elszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat, szabályszerűen könyveli és bizonylatolja a gazdasági eseményeket,

g) jellemzi a beszámoló (az éves, az egyszerűsített éves, a konszolidált - összevont - éves beszámoló), az egyszerűsített mérleg részeit, egyes részeinek felépítését, felismeri szerkezetének, a részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit,

h) szakszerűen ellátja az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos számviteli feladatait,

i) pontosan meghatározza a vezetői információt alátámasztó számvitel feladatait,

j) elvégzi az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását,

k) elemezi a termelést, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást, a készletgazdálkodást és minősíti a követeléseket,

l) ismerteti és alkalmazza az eredményelemzés, a költség- és önköltségelemzés módszereit esettanulmányok alapján, valamint a fedezeti költségszámítás módszereit,

m) alkalmazza a controlling ismereteit és módszereit,

n) meghatározza az éves beszámolóból számítható mutatókat, képes azok önálló elemzésére, a gazdaságossági számítások értékelésére,

o) alkalmazza a casch flow-elemzést.

5. Számvitelszervezés és vezetés a vállalkozásoknál

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében megfogalmazza a vállalkozások szervezési feladataival kapcsolatos igényeket, ismeri az elszámolási rendszerek megszervezésével kapcsolatos követelményeket, kiválasztja az adott informatikai feladatok megoldására rendelkezésre álló módszer- és eszközrendszerből a legalkalmasabbakat. Ennek során:

a) átlátja a vállalkozási rendszerek felépítését,

b) előállítja és feldolgozza a számviteli információkat hagyományos és korszerű eszközökkel,

c) ismeri az értékesítési, a termelési, a készletgazdálkodási, a tárgyieszköz-gazdálkodási, a pénzgazdálkodási, a munkaerő- és bérgazdálkodási feladatokat, a számviteli alrendszerek célját, helyét, jellemző folyamatait, az elszámolási dokumentumokat, a nyilvántartásokat, a vezetői információs igényeket, az adatfeldolgozási lehetőségeket,

d) a számítógépes számviteli adatfeldolgozás módszertanának ismeretében megkülönbözteti a számítógépes rendszerek jellemzőit,

e) átlátja a vezetés lényegét, szerepét, funkcióit, a vezető-beosztott kapcsolatból, illetve a feladatellátásból adódó vezetői tevékenységeket és az emberek, a munkacsoportok vezetéséből adódó feladatokat.

6. Ellenőrzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenőrzi a tulajdonosi, a szakértői jellegű, a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált szervezet tevékenységét, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására. Ennek során:

a) meghatározza az ellenőrzés fogalmát, tartalmát és rendszerét,

b) alkalmazza az ellenőrzés általános módszertanát és eszközeit (követelmények, tényhelyzet megismerésének általános és konkrét eszközei, az ellenőrzés logikai eszközei), megszervezi az ellenőrzést (vizsgálat előkészítése, helyszíni vizsgálat, megállapítások írásba foglalása, realizálása), ismeri az ellenőrzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

c) átlátja a belső ellenőrzés formáit (vezetői ellenőrzés, munkafolyamatokba épített ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés), feladatait, eszközeit, követelményrendszerét és fajtáit,

d) ellenőrzi a belső szabályozás rendszerét, a tervezés rendszerét és a pénzellátást,

e) ellenőrzi a készletgazdálkodást, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást, a vagyonvédelmet,

f) a felügyelő bizottsági ellenőrzés, a könyvvizsgálói ellenőrzés lényegét ismerve végzi feladatait,

g) ellenőrzi a készpénzforgalmat, a piaci tevékenységet, a műszaki fejlesztési tevékenységet, a termelő és az áruforgalmi tevékenységet, a költséggazdálkodást, a létszám- és bérgazdálkodást, az értékesítési tevékenységet, a vagyonvédelmet, az éves beszámolót.

A vállalkozási szakon szerzett mérlegképes könyvelői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő általános követelmények is szükségesek: kreativitás, felismerő és döntési képesség, szervező és irányító képesség, konfliktuskezelő képesség, tárgyalási és beszédkészség, problémamegoldó képesség, empatikus készség és képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság, figyelem, tapintat, udvariasság.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

2. Vállalkozásgazdaságtani ismeretek alkalmazása

3. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

5. Számvitelszervezés és vezetés a vállalkozásoknál feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt - feladatcsoportonként - legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

4. Számvitel és elemzés

6. Ellenőrzés

feladatcsoportokból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama feladatcsoportonként 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó a

1. Jogi ismeretek alkalmazása

4. Számvitel és elemzés

6. Ellenőrzés

feladatcsoportok követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

9. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

Az OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓ

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 9 2514 08 90 07

2. Szakképesítés megnevezése: Okleveles könyvvizsgáló

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az okleveles könyvvizsgáló olyan szakértő, aki vagy egy adott szervezet keretein belül, vagy önállóan, de mindkét esetben függetlenül, személyesen vagy team-munka irányítójaként látja el a különféle jogszabályokban (törvények, kormányrendeletek) megfogalmazott feladatokat. Az okleveles könyvvizsgáló felelős a könyvvizsgálói minőségében tett javaslataiért, kiemelten a hitelesítő záradékban foglalt nyilatkozatáért.

Főbb feladatai:

a) vállalkozik könyvvizsgálói és tanácsadói feladatok ellátására, és ennek kapcsán felméri, tervezi, szervezi, irányítja és/vagy közvetlenül részt vesz a vállalt feladatok megoldásában,

b) a gazdasági társaságok működésének folyamatos és/vagy szakaszos szabályossága szempontjából történő vizsgálata,

c) az egyedi éves beszámolók, valamint a konszolidált (összevont) éves beszámolók megbízhatóságának, szabályszerűségének vizsgálata és hitelesítése,

d) a gazdasági társaságok alapításakor, átalakulásakor, összeolvadásakor, szétválásakor, felszámolásakor és végelszámolásakor jelentkező értékelési, ellenőrzési, véleményezési és hitelesítési feladatok ellátása,

e) a vállalkozások, gazdasági társaságok működésének átvilágítása, a működéssel, alapítással, átalakulással, illetve gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi, adó- és számviteli tanácsadási feladatok ellátása,

f) a hazai és nemzetközi szabályozások nyomon követése, értelmezése, alkalmazása és adaptálása.

III. A SZAKKÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

Az okleveles könyvvizsgáló közvetlenül vagy könyvvizsgáló társaság alkalmazottjaként, megbízottjaként vállalkozik a hatályos jogszabályokban - törvényekben és kormányrendeletekben - körülhatárolt, folyamatos és eseti könyvvizsgálati feladatok ellátására:

a) rendelkeznie kell olyan képességekkel és készségekkel, amelyek a kapcsolatteremtést lehetővé teszik,

b) ismernie kell azokat a módszereket, amelyek segítségével a tájékozódást elvégezheti, a kockázatfelmérést, a munka volumenét megbecsülheti, és ezek alapján az ajánlatot megteheti, illetve a szerződést megkötheti,

c) rendelkeznie kell azokkal az ismeretekkel, képességekkel és készségekkel, amelyek alapján a könyvvizsgálati feladatok tervezését, szervezését és irányítását elvégezheti.

Az okleveles könyvvizsgáló elvégzi a gazdasági társaságok működésének szabályosság szempontjából való vizsgálatát, az egyedi, valamint a konszolidált (összevont) éves beszámolók megbízhatóságának, szabályszerűségének vizsgálatát, annak hitelesítését. Ennek érdekében az államháztartási, a pénzintézeti és a vállalkozási mérlegképes könyvelők ismeretein túlmenően:

a) rendelkeznie kell azokkal a hazai és nemzetközi jogi ismeretekkel, amelyek a társaság működésének vizsgálatához szükségesek, szabálytalanság megállapítása esetén számára további feladatok ellátását jelentik,

b) birtokolnia kell azokat a pénzügyi ismereteket, amelyek képessé teszik makro- és mikroszemléletű vizsgálatok lefolytatására, a társaság pénzügyi rendszerének vizsgálatára, a feltárt szabálytalanságok szakszerű leírására és hatásainak számszerűsítésére,

c) a számviteli rendszer felépítésének (elemeinek, folyamatainak, eszközeinek, módszereinek, makro- és mikroszabályainak és szabályzatainak) ismeretében képes arra, hogy a számviteli rendszer kialakítását felülvizsgálja, az átszervezésre vonatkozó javaslatait megtegye,

d) a számviteli rendszerek működtetésének elméleti alapjait és módszereit ismerve képes arra, hogy a hazai, illetve nemzetközi (nemzeti) számviteli rendszereket összehasonlítsa és az eltéréseket - vizsgálatai során -érvényesíteni tudja,

e) a konszolidált (összevont) beszámoló összeállításának hazai és nemzetközi szabályozását, a konszolidálási módszereket és technikákat ismerve képes arra, hogy a nem szabályozott eseteket - a számviteli törvény filozófiája alapján - értelmezze és megoldja,

f) rendelkeznie kell olyan módszertani ismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik vállalatértékelés és üzemösszehasonlítások értékelésére, vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzet vizsgálatára, illetve teljesítmények és tevékenységek vizsgálatára,

g) ismernie kell azokat a könyvvizsgálati módszereket, technikákat és eszközöket, amelyek segítségével az egyedi és a konszolidált (összevont) éves beszámolók megbízható, valós képéről meggyőződhet és azokat hitelesítheti,

h) rendelkeznie kell azokkal a technikai ismeretekkel, amelyek birtokában képessé válik vizsgálati eredményeinek megfogalmazására és annak megvédésére.

Az okleveles könyvvizsgáló közvetlenül vagy könyvvizsgáló társaság alkalmazottjaként, megbízottjaként elvégzi gazdasági társaságok alapításakor, átalakulásakor, összeolvadásakor, szétválásakor és végelszámolásakor, felszámolásakor jelentkező értékelési, ellenőrzési, véleményezési és hitelesítési feladatokat. Ennek érdekében:

a) ismernie kell ezen eseményekkel, illetve folyamatokkal kapcsolatos jogi szabályozásokat,

b) tisztában kell lennie ezen események, illetve folyamatokból eredő pénzügyi és számviteli feladatok megoldási lehetőségeivel, azok szabályozásával, és képes legyen a nem szabályozott feladatok ellátására a vonatkozó törvények és szabályok értelmezése alapján.

Az okleveles könyvvizsgáló személyesen vagy egy team irányítójaként eseti vagy folyamatos megbízásként elláthat átvilágítási, társaságalapítási, átalakítási, illetve gazdasági, pénzügyi, adó-, illetve számviteli tanácsadási feladatokat is:

a) ismernie kell a gazdasági társaságok és költségvetési szervek gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi, adó- és számviteli szabályokat, valamint azok makrogazdálkodási vetületeit,

b) birtokolnia kell olyan módszertani ismereteket, amelyek alapján a feladatok megfogalmazása és megoldása megvalósítható, annak várható hatásai bemutathatók,

c) rendelkeznie kell olyan ismeretekkel, amelyek alapján értékítéletet tud alkotni összefüggő vagy elemi feladatokról, illetve azok megoldásáról, belső szabályzatok kialakításáról stb.,

d) ismernie kell a gazdálkodó szervezetek irányítási - vezetési - döntés hozatali módszerét és eljárásait.

A szakmai követelmények tartalmazzák a mérlegképes könyvelői képesítési követelményekben foglaltakat is.

Az előzőekből következik, hogy az okleveles könyvvizsgáló feladatainak ellátása érdekében a következő tulajdonságokkal és képességekkel kell rendelkezzen: kreativitás, felismerő, lényegmegragadó, problémamegoldó és döntési képesség, szervező, irányító, koordináló, kommunikációs és konfliktuskezelő képesség, adaptáló készség és képesség, felelősségtudat és megbízhatóság.

Az okleveles könyvvizsgálói feladatok ellátásához a következő ismeretek alkalmazása szükséges:

1. Jogi ismeretek alkalmazása

Az okleveles könyvvizsgálónak az államháztartási, a pénzintézeti, a vállalkozási mérlegképes könyvelők jogi ismeretein túlmenően járatosnak kell lennie a jogi ismeretek kiemelt tételeinek külföldi, illetve nemzetközi szabályozásában, továbbá más jogterületek szabályaiban, valamint a jogi ismeretek jogalkalmazói gyakorlatában, az alkalmazott joggal kapcsolatos jogalkotói és bírósági állásfoglalásokban. Az okleveles könyvvizsgálói feladatok ellátása érdekében ismernie kell:

a) a nemzetközi magánjog fogalmát, alapelveit,

b) a magyar nemzetközi magánjogi kódex szabályait,

c) a kizárólagos és kizárt joghatóság fogalmát, a joghatóság kikötésének kérdését,

d) a nemzetközi magánjog eljárási kérdéseit,

e) a külföldi határozatok elismerésének és végrehajtásának szabályait,

f) a büntetőjog és a szabálysértési jog fogalmát, jogforrásait,

g) a bűncselekmény fogalmát, elemeit,

h) egyes bűncselekmények és szabálysértések ismérveit (számviteli fegyelem megsértése, csődbűntett, hitelező jogtalan előnyben részesítése, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, az alaptőke és a törzstőke csonkítása),

i) pénzügyi bűncselekmények és szabálysértések ismérveit (teljeskörűen),

j) egyes vagyon elleni bűncselekmények és szabálysértések ismérveit (lopás, sikkasztás, csalás),

k) a büntetőeljárás és szabálysértési eljárás főbb szabályait,

l) a polgári - rendes bíróság előtti - peres eljárás alapelveit, az eljárás résztvevőit, a bírósági hatáskört és illetékességet,

m) a polgári eljárás jog eljárási szakaszait,

n) a választottbírósági eljárást, annak fogalmát és szabályait,

o) a bírósági végrehajtási eljárás főbb szabályait,

p) a vállalkozási tevékenységet elsődlegesen nem folytató szervezetek (alapítványok, közhasznú társaságok, társadalmi szervezetek) jogi szabályait, valamint ezek kapcsolata a vállalkozásokkal,

q) a társaságalapítás, működés, megszűnés jogi szabályait, a munkajog, a társadalombiztosítás, az adóztatás jogi ismereteit az Európai Közösség néhány országában, különös tekintettel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekre.

2. Nemzetgazdasági és vállalkozási pénzügyek alkalmazása

Az okleveles könyvvizsgálónak az államháztartási, a pénzintézeti, a vállalkozási mérlegképes könyvelők pénzügyi ismeretein túlmenően járatosnak kell lennie az aktuális gazdaságpolitikában, ismernie kell a makro- és mikro-folyamatok szabályozási rendszerét, a pénzügyi rendszer korszerű fogalmait, összefüggéseit, szemléletmódját:

a) ismernie kell a gazdaságpolitika és pénzügyi politika kapcsolatát, a gazdaságpolitika és a pénzügypolitika cél- és eszközrendszerét, a monetáris politika célkitűzéseit, direkt, indirekt eszközeit, a megtakarítás és a beruházás kapcsolatát, a pénzügyi közvetítés mechanizmusát, a pénzügyi piacok részpiacait, a pénzügyi piacok szereplőit, a kockázat és bizonytalanság fogalmát, a kockázat és a hozam összefüggéseit,

b) alkalmaznia kell a kockázatszámítás módszereit, ismernie kell a biztosítással kapcsolatos fogalmakat (kockázat, kármegelőzés és kárenyhítés), a biztosítási tartalék sajátosságait, a biztosítási piacot és intézményeit, a biztosítás rendszerét, a biztosítási szolgáltatásokat, tájékozottnak kell lennie a vállalkozások biztosításai, a lakossági vagyonbiztosítások, a lakossági személybiztosítások és a társadalombiztosítás területén,

c) ismernie kell a magyar árfolyamrendszert és árfolyampolitikát, a devizagazdálkodásra vonatkozó előírásokat, tájékozottnak kell lennie az IMF és a Világbank-csoport magyarországi kapcsolatát illetően, ismernie kell az EIB, az EBRD és a BIS hatását a gazdaságra, az Európai Monetáris Rendszert,

d) ismernie kell az államháztartás rendszerét, a feladatmegosztást, a központi költségvetés, az önkormányzatok és az elkülönített pénzalapok között, a helyi önkormányzatok forrásszabályozásának rendszerét, gazdálkodását, pénzügyi szabályozását, a társadalombiztosítás, az elkülönített pénzalapok működését, az alapítás, az átalakulás, a csőd, a felszámolás, a végelszámolás pénzügyi feladatait, döntéseit.

3. Vezetésmódszertani ismeretek alkalmazása

Az okleveles könyvvizsgálónak rendelkeznie kell olyan ismeretekkel, amelyek alapján értékítéletet tud alkotni a vállalkozás működéséről, vezetési, szervezési állapotáról. Ennek keretében:

a) ismeri a vezetési folyamat alkotóelemeit, tervezés, szervezés, személyes vezetés, ellenőrzés legfontosabb módszereit, eszközeit,

b) ismeri és minősíteni tudja a vezetési minták, vezetői készségek, vezetői szerepek konkrét előfordulási formáit,

c) ismeri és alkalmazza a különböző vezetési elméleteket, mindenekelőtt a gyakorlati munkavégzés szempontjából,

d) értékelést tud adni a szervezet környezetének legfontosabb elemeiről, annak szervezetre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásairól,

e) munkájában felhasználja a vállalati átvilágítási módszereket és technikákat,

f) minősíteni tudja a tervezés színvonalát, kiemelten a stratégiai tervezés szintjére; a társasági méretű, az üzleti egységre, a funkcionális tervezésre vonatkozóan,

g) alkalmazza a problémamegoldás és döntéshozatal korszerű módszereit és technikáit saját, illetve a vezetői munka minősítésében,

h) képes meghatározni az üzleti tervek minőségi színvonalát, az abban alkalmazott módszerek helyességét,

i) ismeri és ennek alapján értékelni képes a szervezeti struktúrát, annak összetevőit, lehetséges típusait (funkcionális, divizionális, mátrix),

j) képes eligazodni a szervezet koordinációs mechanizmusaiban,

k) felhasználói szinten minősíteni tudja a hatáskör, a hatalom, a centralizáció, a decentralizáció legfontosabb összetevőit és tipikus előfordulási eseteit a vezetői munkában,

l) alkalmazni, használni tudja a különböző szintű vezetői információs rendszerek nyújtotta információkat könyvvizsgálati munkájában.

4. Számviteli és elemzési ismeretek alkalmazása

Az okleveles könyvvizsgálónak az államháztartási, a pénzintézeti, a vállalkozási mérlegképes könyvelők számviteli és elemzési ismeretein túlmenően tájékozottnak kell lennie a hazai, külföldi és nemzetközi számvitel szabályozásában, képesnek kell lennie annak adaptálására. Ennek keretében:

a) képes az államháztartási, pénzintézeti és vállalkozási számviteli rendszerek összehasonlítására, eltéréseik megállapítására, és azok indokolására,

b) ismeri a biztosítás, az értékpapír-forgalmazás, a non-profit szervezetek sajátosságaiból következő számviteli szabályozást és annak indokait,

c) alkalmas a nem szabályozott számviteli kérdésekben megalapozott állásfoglalás kialakítására,

d) képes a hazai és nemzetközi számviteli szabályozások összehasonlítására,

e) ismeri a hazai, a nemzetközi (egyes külföldi) számviteli sztenderdeket, azok szükségességét, készítésének elveit,

f) ismeri a konszolidált (összevont) beszámoló összeállításának szabályozását és az összeállítás során alkalmazható módszereket, előforduló speciális eseteket, ezeket a gyakorlatban is képes alkalmazni,

g) ismeri és a gyakorlati munkában képes alkalmazni a vállalatértékelés módszereit,

h) gyakorlatban alkalmazni tudja a vagyoni, a pénzügyi és jövedelmi helyzet vizsgálatának módszerét, az üzleti megítélést,

i) ismeri a tervezés és a számvitel kapcsolódási pontjait.

5. Számviteli rendszerek szervezése

Az okleveles könyvvizsgáló képes megfelelő szervezeti forma kiválasztására, meghatározására, felépítésének kidolgozására és bevezetésére. Az okleveles könyvvizsgáló feladata - a számviteli munka különböző környezeti adottságai mellett - a számviteli rendszer felmérése, helyzetelemzése, szervezési javaslatának elkészítése, az adatfeldolgozás technikai eszközrendszerének meghatározása, az adaptációs munkák elvégzése, a rendszer bevezetése, működtetése, ellenőrzése, minősítése. Ennek megfelelően:

a) képes a számvitel rendszerszemléletű közelítésére,

b) fel tudja mérni a számvitelre ható külső és belső tényezőket,

c) ismeri a számviteli rendszer elemeit, folyamatait,

d) számba tudja venni a számviteli rendszer kialakításának lehetőségeit,

e) ismeri és a gyakorlatban alkalmazni tudja a makro- és mikroszintű számviteli rendszerek szervezésével összefüggő ismereteket,

f) ismeri a számviteli és a vezetői információs rendszer kapcsolatát, összefüggéseit.

6. Könyvvizsgálat és ellenőrzés

Az okleveles könyvvizsgáló a mérlegképes szint különböző szakjain előírt ellenőrzési ismereteken túlmenően képes azok összehasonlítására és sajátosságainak kiemelésére. Ismeri a könyvvizsgálat rendjét. Ennek megfelelően:

a) korszerűen tudja definiálni az ellenőrzés fogalmát, fajtáit, típusait, az ellenőrzés rendszerét, módszereit,

b) ismeri a törvényhozó, a végrehajtó hatalom által végzett ellenőrzés, a számvevőségi ellenőrzés, a költségvetési kapcsolatok ellenőrzési feladatait, a felügyeleti ellenőrzés formáit, szerepét, módszereit, a devizagazdálkodással, a csőd-, a felszámolási eljárással, a végelszámolással összefüggő ellenőrzési feladatokat, az önkormányzatok törvényességei ellenőrzését,

c) önállóan jellemezni tudja az igazságszolgáltatási szervek ellenőrző tevékenységét (kiemelten a cégbírósági ellenőrzést, az ügyészségi törvényességi ellenőrzést),

d) a hatályos szabályok szerint ismeri a tulajdonosok ellenőrzési tevékenységét,

e) ismeri az ellenőrzés ajánlott szabványait, technikáját, az ellenőrökkel szemben támasztott követelményeket, a könyvvizsgálat hazai és nemzetközi szabályozását, a hazai és nemzetközi könyvvizsgálói sztenderdeket, a könyvvizsgálat hazai gyakorlatát, a gyakorlati munkában is bizonyíthatóan ismeri a könyvvizsgálat munkaszakaszait,

f) képes a számviteli és a belső ellenőrzési rendszer tesztelésére,

g) képes a rizikó és a hibaelőfordulás valószínűségének becslésére,

h) képes a könyvvizsgálati eljárás meghatározására,

i) a gyakorlatban is alkalmas az éves beszámoló vizsgálatára,

j) ismeri a beszámoló egészének és egyes részeinek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, azok súlyponti feladatait,

k) ismeri a vizsgálat és a megállapítások bizonylati alátámasztottságának, írásba foglalásának szabályait és módszereit, a könyvvizsgálat és a számítástechnika kapcsolatát,

l) ismeri a könyvvizsgálat pénzintézeti, biztosító intézeti, értékpapírtőzsdei és befektetési alapokra vonatkozó sajátosságait.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

2. Nemzetgazdasági és vállalkozási pénzügyek alkalmazása

3. Vezetésmódszertani ismeretek alkalmazása

5. Számviteli rendszerek szervezése

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt - feladat - csoportonként - legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

4. Számviteli és elemzési ismeretek alkalmazása

6. Könyvvizsgálat és ellenőrzés

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama feladatcsoportonként 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó a

1. Jogi ismeretek alkalmazása

4. Számviteli és elemzési ismeretek alkalmazása

6. Könyvvizsgálat és ellenőrzés

feladatcsoportok követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsgán számon kérhető az írásbeli vizsga ismeretanyaga is.

A tételsort a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a vizsgaszervező a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

10. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ

(adó-, illetékszakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 9 3613 09 30 01

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi tanácsadó (adó-, illetékszakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az adó-, illetékszakon végzett pénzügyi tanácsadó az őt foglalkoztató vállalkozásoknál vagy intézményeknél önállóan végzi:

a) a gazdálkodó szervezet alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos pénzügyi tevékenységeket,

b) a pénzügyi tervezést,

c) a gazdálkodó szervezet foglalkoztatási és jövedelempolitikájával, fejlesztési politikájával kapcsolatos pénzügyi számításokat,

d) a gazdálkodó szervezet készletgazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi számításokat, a készletek optimumszintjének kialakítását,

e) a gazdálkodó szervezet tevékenységével kapcsolatos pénzügyi döntések előkészítését,

f) a gazdálkodással kapcsolatos jövedelmezőségi, likviditási, hatékonysági számításokat,

g) a kockázat elkerülésére, mérséklésére vonatkozó javaslatok kimunkálását,

h) a pénzforgalmi elszámolások rendjének kialakítását, karbantartását, ellenőrzését,

i) a váltócselekményekkel és egyes különleges finanszírozási módokkal kapcsolatos teendőket,

j) az adó- és illetékkötelezettséggel, a társadalombiztosítással kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

k) a gazdálkodási tevékenység értékelését,

l) a pénzügyi - különös tekintettel az adókra és illetékekre vonatkozó - nyilvántartások folyamatos figyelemmel kísérését, ellenőrzését, elemzését, értékelését.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

E szakképesítés szakmai követelményének részét képezi az OKJ 44 5 3613 09 30 06 Pénzügyi ügyintéző adó-, illetékszakon szakképesítés szakmai követelménye is.

1. Jogi ismeretek alkalmazása

A tanácsadó, - mint a gazdasági élet szereplője - számos jogszabály által érintett. Tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Ennek során:

a) értelmezi az állami vagyon fogalmát, annak struktúráját, ismeri az állam tulajdonát képező vagyon eseteiben a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon eseteiben a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon hasznosításának formáit,

b) ismeri a társadalmi szervekre, az alapítványokra vonatkozó rendelkezéseket,

c) ismeri az állami szervek rendszerét, jogállását, hatáskörét, valamint illetékességét,

d) az államháztartás jogrendszerét, továbbá a Magyar Nemzeti Bankra, a pénzintézetekre, a devizagazdálkodásra és a vámra (vámeljárásra), továbbá az illetékekre vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket szakszerűen felhasználja feladatai végzésekor,

e) megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, a tulajdonjog tárgyát, tartalmát, formáit, továbbá a szerződések kötésére, érvényességére vonatkozó jogszabályi követelményeket,

f) ismeri a tisztességtelen piaci magatartás fajtáit, a tilalmak megszegése esetében az egyes jogkövetkezményeket,

g) alkalmazza az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket,

h) munkája során felhasználja a munkaviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére, a munkafolyamat végzésére, a munka díjazására, a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, a társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási ellátásokat, a felelősségi szabályokat,

i) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján képes felismerni egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket és szabálysértéseket,

j) alkalmazza a külföldiek magyarországi befektetésére vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket,

k) alkalmazza az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket.

2. Pénzügyi, adó- és illetékismeretek alkalmazása

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a szervezete működését befolyásoló környezeti tényezők számbavételére és azok figyelembevételére a pénzügyi döntések kvalitatív és kvantitatív megalapozása során. Ismernie és alkalmaznia kell az adókkal, az illetékekkel, a társadalombiztosítással, fizetési kötelezettségekkel összefüggő törvényi előírásokat, rendelkezéseket öt évre visszamenőlegesen. Ismernie kell az adózás rendjének alapelveit és az adóigazgatás általános szabályait, az adóhatóságok feladatát, szervezetét, hatásköri rendjét, a bejelentés szabályait, az adózó nyilvántartásba vételét, az adómegállapítás lehetséges módjait, az adóbevallás, az adó megfizetése, az adóelőleg megfizetése, bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás, nyilatkozattétel, az adóellenőrzés rendszerét, az önellenőrzést, az adatnyilvántartásra, adatszolgáltatásra és az adótitokra vonatkozó szabályokat, a jogkövetkezményeket, az adóigazgatási eljárást, az adóbevallás rendszerét. Ennek során:

a) felismeri a költségvetési politikát befolyásoló tényezőket, jellemzi a pénzügyi közvetítő rendszert,

b) különbséget tesz a monetáris politika és a fiskális politika eszközei, és azok hatásmechanizmusa között,

c) munkája során felhasználja a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a pénzintézetek feladataival, a pénzintézeti tevékenységeket szavatoló követelményekkel kapcsolatos ismereteit,

d) elvégzi a hitelműveletekkel kapcsolatos feladatokat, definiálja a hitelszükségletet kiváltó okokat, azok számszaki hatásait, bemutatja a hitelnyújtás (a hitel igénybevételének) általános feltételeit, a biztosítékokat és az azokkal szemben támasztott követelményeket, kiválasztja egy vállalkozás hitelképességének vizsgálatára igénybe vehető pénzügyi mutatókat, azok adat- és információszükségletét, önállóan összeállítja egy vállalkozás hitelkérelmét (mellékleteit), szervezi és ellenőrzi a pénzforgalommal kapcsolatos tevékenységeket,

e) ellátja a váltócselekményekkel, a faktoring és forfait ügyletekkel kapcsolatos feladatokat,

f) alkalmazza a valuta- és a devizagazdálkodásra vonatkozó előírásokat, ismerve a konvertibilitás fogalmát, fajtáit, feltételrendszerét, továbbá az árfolyamokat alakító tényezőket, valamint az árfolyamjegyzést,

g) meghatározza az értékpapír közgazdasági fogalmát, az értékpapír fajtáit, átlátja az értékpapírpiacokat, az értékpapírokkal kapcsolatos hozam- és árfolyamszámításokat, a portfolió kialakítására vonatkozó követelményeket,

h) figyelemmel kíséri a tőzsdei ügyleteket, elemzi a tőzsdei árfolyam alakulását, és a portfolióban lévő egyes értékpapírok kockázatának módosulásait,

i) elemzi a főbb pénzügyi mérlegek (költségvetési mérleg, fizetési mérleg, monetáris mérleg) alakulását, felismeri a befolyásoló tényezőket, azok pénzügyi döntésekre gyakorolt hatásait,

j) ismeri a nemzetközi pénzügyi, beruházási és fejlesztési intézményeket, Magyarország kapcsolatait ezen intézményekkel,

k) pénzügyi szempontból véleményezi a belföldi és a külkereskedelmi szerződéseket, végzi e szerződésekből fakadó bevételekkel és tartozásokkal kapcsolatos elszámolásokat,

l) ellenőrzi az adókkal, a vámokkal, az illetékekkel, a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásokat,

m) érvényesíti a szervezetének járó állami támogatásokat, teljesíti az azzal kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat,

n) önállóan elkészíti a dinamikus likviditási mérleget; a pénz be- és kiáramlásának számbavételét, az éves cash flow-t,

o) összeállítja és kezeli az operatív finanszírozási tervet, megteremti a finanszírozási terv egyensúlyát,

p) hasznosítja a reálfolyamatokba történő tőkebefektetésekkel kapcsolatos gazdaságossági számításokat (NPV, BCR, IRR, Pl, megtérülési idő),

q) elősegíti a beruházási döntések elkészítését, a beruházási cél meghatározását, elfogadtatását, a tőkeköltségvetés elkészítését, azok értékelését, önállóan elvégzi a beruházások finanszírozására vonatkozó számításokat, számszerűsíti a belső finanszírozási (nyereségági, amortizációs ági, vagyonátrendezésből származó) forrásokat, elvégzi a külső finanszírozási források igénybevételével kapcsolatos számításokat (finanszírozás hitellel, részesedésfinanszírozás),

r) a vállalkozás tőkéjének és vagyonának struktúráját, a tőke és a vagyonstruktúra lejárat szerinti egyezőségének pénzügyi követelményeit ismerve ellenőrzi és elemzi a követelményeknek való megfelelést,

s) közreműködik a szervezet pénzügyi átvilágításával kapcsolatos feladatok elvégzésében,

t) önállóan összeállítja az éves pénzforgalmi tervet, meghatározza a szükséges finanszírozási forrásokat, azzal kapcsolatos elemzéseket végez,

u) kijelöli a pénzügyi egyensúly megteremtésével kapcsolatos feladatokat (intézkedések vállalaton belül, bankhitel, kereskedelmi hitel igénybevétele, egyéb külső források),

v) alkalmazza a forgóeszköz lekötésének elemzésére szolgáló pénzügyi számításokat, elemzési módszereket,

w) megítéli a fúzió vagy a szétválás gazdasági és pénzügyi céljait, pénzügyi számításokat végez a fúzió vagy szétválás hasznára, költségére vonatkozóan, ellátja a fúzióhoz vagy szétváláshoz kapcsolódó pénzügyi, adózási feladatokat,

x) felismeri a lízingügyleteket, azok módozatait, a lízingajánlatok vizsgálati módszereit, lízing és a hitel, mint finanszírozási konstrukciók összefüggéseit,

y) felismeri a pénzügyi feszültségeket jelző, azokat megelőző folyamatokat, közreműködik a csődhelyzet kialakulásának megelőzésére szolgáló intézkedések kidolgozásában, csődhelyzetben a pénzügyi egyensúly helyreállítását szolgáló tervek kimunkálásában, menedzseli a csődegyezséggel kapcsolatos feladatok teljesítését,

z) ellátja a szervezet felszámolásával, a végelszámolással kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

aa) elvégzi a privatizációs technikákkal kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

bb) átlátja az általános forgalmi adó alapvető jellemzőit, az áfa-rendszer szabályait (adókötelezettség, gazdasági tevékenység, adóalap, áfa mértékei, adólevonás feltételei, adómegfizetési rend, különleges adózás esetei, visszaigénylés esetei), az áfa megállapítását, megfizetését, bevallását, visszaigénylését, elszámolását az adóhatósággal, az áfa-rendszer több éves hazai működési tapasztalatait, megfogalmazza a nonprofit szervezetek áfa-rendszerének sajátos vonásait,

cc) definiálja a fogyasztási adó általános jellemzőit, a fogyasztási adó működési rendjét, a fogyasztási adóztatás főbb tapasztalatait, jellemzi a bérfőzési szeszadóra vonatkozó törvényi rendelkezéseket,

dd) átlátja a vám általános jellemzőit, fogalmát és funkcióját, a vámok csoportosítását, a vámtarifák jellemzőit, a speciális nemzetközi vámintézményeket, a vámeljárással kapcsolatos fogalmakat, a vámkezelési eljárást, a vám kiszabását, megfizetését, a kiszabásával egyidejűleg kivetett adó megfizetését, a fizetés elmulasztásának következményeit,

ee) jellemzi a gépjárműadó-kötelezettséget, a belföldi gépjárművek adóját, a külföldön nyilvántartott gépjárművek adókötelezettségét, a gépjárműadó megfizetési rendjét,

ff) definiálja a társasági adó általános jellemzőit, az adókötelezettséget és az adóalanyok körét, a belföldi illetékességű vállalkozások adóalap-meghatározásának módját, a társasági adó mértékét, az adómentesség, adókedvezmény szabályait, a fizetendő társasági adó meghatározási rendjét (konkrét példák alapján), a nonprofit szervezetek társasági adókötelezettségét, a társasági adóztatás főbb tapasztalatait,

gg) a személyi jövedelemadó rendszer általános jellemzőit, az SZJA-val kapcsolatos anyagi és eljárási szabályokat ismerve önállóan ellátja az SZJA elszámolásával, bevallásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

hh) definiálja a helyi adóztatás alapvető jellemzőit, a helyi adók hatályos rendszerét, a helyi adókkal kapcsolatos garanciális szabályokat, az adóelőleg megállapításának, megfizetésének gyakorlatát, a helyi adó megállapításának módszerét,

ii) ismeri az egyéb fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói és munkavállalói járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás fizetés gyakorlatát.

3. Számvitel, elemzés és ellenőrzés

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a gazdálkodó szervezet beszámolójának elkészítésével összefüggő feladatok (például a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő jelentés és az üzleti jelentés) teljesítésében, a gazdasági hatások (köztük az adóztatási konzekvenciák) elemzésében. Segíti az őt foglalkoztató szervezet ellenőrzési tevékenységét, mindenekelőtt az adóhatósági, az önkormányzatok, fejezetek pénzügyi-gazdasági hatósági ellenőrzésében, továbbá a gazdálkodó szervezetek belső ellenőrzésében, önellenőrzésében (például a különböző adófajták tekintetében), a végrehajtó hatalom (Kormány) által végzett egyéb (számvevőségi, felügyeleti stb.) ellenőrzésekben. Ennek során:

a) tevékenységéhez információkat, adatokat nyer a könyvviteli nyilvántartásokból, a mérlegből, az eredménykimutatásból, a kiegészítő mellékletekből és az üzleti jelentésből,

b) közreműködik a vezetői információs rendszert alátámasztó számviteli elszámolási rend tartalmának kialakításában, tevékenységében alkalmazza a rendszer által szolgáltatott adatokat, információkat,

c) kijelöli a szervezet gazdasági tevékenységének elemzéséhez és ellenőrzéséhez szükséges adatokat, információkat, matematikai és statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazásával elemzéseket végez, megállapításai alapján javaslatokat dolgoz ki a követendő cselekvéshez,

d) pénzügyi elemzéseket végez a tárgyi eszközökkel, a forgóeszközökkel, a költségekkel, valamint a termeléssel, az értékesítéssel összefüggően, és analizálja a cash flow-t,

e) rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek az adóelszámolások, továbbá a vám- és pénzügyőrséggel, a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolások ellenőrzéséhez,

f) meghatározza a pénzügyi folyamatokba épülő ellenőrzési feladatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról.

4. Szervezési és informatikai ismeretek alkalmazása

A tanácsadó részt vesz a gazdasági tevékenységeket végző természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és más szervezetek szabályszerű nyilvántartási rendszerének kialakításában, szakszerű működtetésében, felülvizsgálatában, felhasználva a pénzügyi, számviteli területeken alkalmazott számítástechnikai megoldásokat. Ennek során:

a) értékeli a szervezet környezetének legfontosabb elemeit, annak szervezetre gyakorolt hatásait,

b) meghatározza - mind a saját, mind a vezetés tevékenységében - a problémamegoldás és döntéshozatal hatékony módszereit,

c) átlátja a szervezet koordinációs mechanizmusát,

d) részt vesz mind a stratégiai, mind az operatív tervezési feladatok ellátásában,

e) a pénzügyi információs rendszerrel szemben támasztott követelményeknek megfelelően alkalmazza a pénzügyi információk feldolgozásának korszerű módszereit éseszközeit,

f) felhasználja a számítógépes könyvviteli, pénzügyi adatfeldolgozás által előállított bizonylatokat, adattáblázatokat.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

3. Számvitel, elemzés és ellenőrzés

feladatcsoport követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

2. Pénzügyi, adó- és illetékismeretek alkalmazása

4. Szervezési és informatikai ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a vizsgaszervező a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

11. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ

(költségvetési szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 9 3613 09 30 02

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi tanácsadó (költségvetési szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A költségvetési szakon végzett pénzügyi tanácsadó a költségvetési szerveknél önállóan végzi

a) a költségvetési szervezet alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos pénzügyi tevékenységeket,

b) a költségvetési előirányzatok tervezését,

c) az előirányzatok módosítását,

d) a költségvetési szerv foglalkoztatási és jövedelempolitikájával, fejlesztési politikájával kapcsolatos pénzügyi számításokat,

e) a költségvetési szervezet készletgazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi számításokat, a készletek optimumszintjének kialakítását,

f) a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységével kapcsolatos pénzügyi döntések előkészítését (gazdálkodás a vállalkozási tevékenység eredményével),

g) gazdasági társaságokban való részvételük utáni részesedésekkel kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

h) a költségvetési szervezet gazdálkodásával kapcsolatos jövedelmezőségi, likviditási, hatékonysági számításokat,

i) a kockázat elkerülésére, mérséklésére vonatkozó javaslatok kimunkálását,

j) a pénzforgalmi elszámolások rendjének kialakítását, karbantartását, ellenőrzését,

k) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

l) az adókötelezettséggel és a társadalombiztosítással kapcsolatos cselekményeket,

m) a gazdálkodási tevékenység értékelését,

n) a pénzügyi nyilvántartások folyamatos figyelemmel kísérését, ellenőrzését, elemzését, értékelését.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

E szakképesítés szakmai követelményének részét képezi az OKJ 44 5 3613 09 30 07 Pénzügyi ügyintéző költségvetési szakon szakképesítés szakmai követelménye is.

1. Jogi ismeretek alkalmazása

A tanácsadó - mint az államháztartás (és annak egyes alrendszerei) területén a gazdasági, mindenekelőtt a pénzügyi feladatokat ellátó - számos jogszabály által érintett. Tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Ennek során:

a) értelmezi az állami vagyon fogalmát, annak struktúráját, ismeri az állam tulajdonát képező vagyon eseteiben a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon eseteiben a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon hasznosításának formáit,

b) ismeri a társadalmi szervekre, az alapítványokra vonatkozó rendelkezéseket,

c) ismeri az állami szervek rendszerét jogállását, hatáskörét, valamint illetékességét,

d) ismeri az államháztartás jogrendszerét, a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályokat, továbbá a Magyar Nemzeti Bankra, a pénzintézetekre, a devizagazdálkodásra és a vámra (vámeljárásra), továbbá az illetékekre vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket,

e) megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, a tulajdonjog tárgyát, tartalmát, formáit, továbbá a szerződések kötésére, fajtáira, érvényességére vonatkozó jogszabályi követelményeket, ismeri az egyes szerződésfajtákat,

f) értelmezi az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapír tőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket,

g) munkája során felhasználja a munkaviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére, a munkafolyamat végzésére, a munka díjazására, a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, a társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási ellátásokat, a felelősségi szabályokat,

h) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján képes felismerni az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket és szabálysértéseket,

i) közreműködik az intézmény megszüntetése esetén a végelszámolás pénzügyi lebonyolításában.

2. Pénzügyi és finanszírozási ismeretek alkalmazása

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében részt vesz az államháztartás és szervezetei finanszírozási elhatározásainak előkészítésében és megvalósításában, az időszerű pénzellátási feladatok teljesítésében, a fizetési kötelezettség lebonyolításában, az értékpapírügyletek előkészítésében (várható hozamainak meghatározásában), a fejlesztési döntések előkészítésében és az ezzel összefüggő, célszerű forrásstruktúra kialakításában, a beruházások értékelésében. Ennek során:

a) felismeri a költségvetési politikát befolyásoló tényezőket, jellemzi a pénzügyi közvetítő rendszert,

b) különbséget tesz a monetáris politika és a fiskális politika eszközei, és azok hatásmechanizmusa között,

c) tisztában van a Magyar Nemzeti Bank és a pénzintézetek feladataival és tevékenységével,

d) elvégzi a hitelműveletekkel kapcsolatos feladatokat, szervezi és ellenőrzi a pénzforgalommal kapcsolatos tevékenységeket,

e) alkalmazza a valuta- és a devizagazdálkodásra vonatkozó előírásokat, ismerve a konvertibilitás fogalmát, fajtáit, feltételrendszerét, továbbá az árfolyamokat alakító tényezőket, valamint az árfolyamjegyzést,

f) meghatározza az értékpapír közgazdasági fogalmát, az értékpapír fajtáit, átlátja az értékpapírpiacokat, az értékpapírokkal kapcsolatos hozam- és árfolyamszámításokat,

g) figyelemmel kíséri a tőzsdei ügyleteket, elemzi a tőzsdei árfolyam alakulását, és a portfolióban lévő egyes értékpapírok kockázatának módosulásait,

h) a főbb pénzügyi mérlegek (költségvetési mérleg, fizetési mérleg, monetáris mérleg) alakulását elemzi, a befolyásoló tényezőket felismeri, azok pénzügyi döntésekre gyakorolt hatásait számba veszi,

i) átlátja a nemzetközi pénzügyi, beruházási és fejlesztési intézményeket, Magyarország kapcsolatait ezen intézményekkel,

j) pénzügyi szempontból véleményezi a belföldi és a külkereskedelmi szerződéseket, végzi e szerződésekből fakadó bevételekkel és tartozásokkal kapcsolatos elszámolásokat,

k) ellenőrzi az adókkal, a vámokkal, az illetékekkel, a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásokat,

l) alkalmazza a pénzforgalom módozatait, a bonyolítási technikákat,

m) alkalmazza a központi és a helyi adózás rendjét, elsődlegesen az általános forgalmi adóra, a magánszemélyek jövedelemadójára, a vámra, a társasági adóra, a gépjárműadóra, a helyi adókra, az illetékekre, az egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó előírásokat,

n) jellemzi a vállalkozásfinanszírozás (saját és idegen forrás, rövid és hosszú távú pénzellátás) lehetőségeit,

o) önállóan kiválasztja a célszerű befektetési lehetőségeket, számszerűsíti azok hatásait, előkészíti a beruházási döntéseket, segíti azok lebonyolítását, utólagosan vizsgálja hatásaikat,

p) közreműködik a költségvetési szervezet alapításában, átalakításában, megszüntetésében, gazdálkodásában, pénzügyi szervezetének kialakításában,

q) ellátja a költségvetési előirányzatok tervezésével, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

3. Költségvetési számvitel, elemzés és ellenőrzés

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében részt vesz a költségvetési szervezetek beszámolókészítési és elemzési feladatainak teljesítésében. Segíti az őt foglalkoztató szervezet ellenőrzési tevékenységét, mindenekelőtt az adóhatósági, az önkormányzatok, fejezetek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését, továbbá a költségvetési szervezetek belső ellenőrzését, önellenőrzését (például a különböző adófajták tekintetében), a végrehajtó hatalom (Kormány) által végzett egyéb (számvevőségi, felügyeleti stb.) ellenőrzéseket. Ennek során:

a) tevékenységéhez információkat, adatokat nyer a könyvviteli nyilvántartásokból, a mérlegből, az eredmény-kimutatásból, a kiegészítő mellékletekből és a beszámolóból,

b) közreműködik a vezetői információs rendszert alátámasztó számviteli elszámolási rend tartalmának kialakításában, tevékenységében alkalmazza a rendszer által szolgáltatott adatokat, információkat,

c) kijelöli az intézmény gazdasági tevékenységének elemzéséhez és ellenőrzéséhez szükséges adatokat, információkat, matematikai és statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazásával elemzéseket végez, megállapításai alapján javaslatokat dolgoz ki,

d) pénzügyi elemzéseket végez a tárgyi eszközökkel, a forgóeszközökkel, a költségekkel, valamint a termeléssel, az értékesítéssel összefüggően, és analizálja a cash flow-t,

e) alkalmazza a pénzmaradvány- és az eredménymegállapítás módszereit,

f) összeállítja a pénzforgalmi jelentést, a pénzforgalmi kimutatást,

g) pénzügyi szempontból jellemzi a beszámoló részeit, az egyes részek felépítését, szerkezetét, egymással való kapcsolatukat, összefüggéseiket,

h) segíti az éves beszámolót megelőző feladatokat (zárlat, leltározás),

i) önállóan értékeli a mérlegtételeket és a pénzforgalmat, az alkalmazott mutatók alapján elemzéseket készít,

j) segíti ellenőrzési feladatainak ellátásában az Állami Számvevőszéket, a Kormány ellenőrzést végző szervezete által végzett ellenőrzéseket, a törvényességi felügyeletet ellátó szervek ellenőrzési tevékenységét,

k) rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek az adóelszámolások, továbbá a vám- és pénzügyőrséggel, a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolások ellenőrzéséhez,

l) meghatározza a pénzügyi folyamatokba épülő ellenőrzési feladatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról.

4. Szervezési és informatikai ismeretek alkalmazása

A tanácsadó részt vesz a költségvetési szervezetek szabályszerű pénzügyi és adónyilvántartási rendszerének kialakításában, szakszerű működtetésében, felülvizsgálatában, felhasználva a pénzügyi, számviteli területeken alkalmazott számítástechnikai megoldásokat:

a) értékeli a szervezet környezetének legfontosabb elemeit, annak szervezetre gyakorolt hatásait,

b) meghatározza - mind a saját, mind a vezetés tevékenységében - a problémamegoldás és döntéshozatal hatékony módszereit,

c) átlátja a szervezet koordinációs mechanizmusát,

d) részt vesz mind a stratégiai, mind az operatív tervezési feladatok ellátásában,

e) a pénzügyi információs rendszerrel szemben támasztott követelményeknek megfelelően alkalmazza a pénzügyi információk feldolgozásának korszerű módszereit és eszközeit,

f) felhasználja a számítógépes könyvviteli, pénzügyi adatfeldolgozás által előállított bizonylatokat, adattáblázatokat.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

3. Költségvetési számvitel, elemzés és ellenőrzés

feladatcsoport követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

2. Pénzügyi és finanszírozási ismeretek alkalmazása 4. Szervezési és informatikai ismeretek alkalmazása feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a vizsgaszervező a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

12. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ (közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 9 3613 09 30 03

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi tanácsadó (közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Közhasznú szervezetek - ezen belül önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, társadalombiztosítás, közhasznú társaságok, közalapítványok, kamarák, alapítványi egészségügyi, kulturális és oktató intézmények - alapítása, működésének szabályozása, különös tekintettel a társadalombiztosítás keretében működő szervezetekre, az önkéntes kölcsönös segélyegyletekre, szakszervezetekre, bérre és juttatásokra (benefit) vonatkozó tanácsadás.

Közhasznú szervezetben vezető munkakör ellátása, felsőfokú végzettség esetén a felsőfokú végzettséghez kötött vezetői munkakör ellátása, így az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknál ügyvezetői munkakör ellátása, beleértve az önkéntesek, tagok toborzását, szervezését, kapcsolattartást (PR tevékenységet), érdekképviseletet.

Járadékfizetés, egészségbiztosítás területén aktuáriusi, demográfusi feladatok ellátása önállóan, illetve irányítás mellett, ennek keretében szolgáltatásfejlesztés, járulék- vagy tagdíj-meghatározás, biztosítási-mérleg készítés vagy ellenjegyzés.

Közhasznú szervezetek eszközeinek menedzselése, ennek keretében alapgyűjtés, eszközgazdálkodás.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Jogi és gazdasági ismeretek alkalmazása

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében tanácsadást (consulting) végez, vagy irányítja, szervezi és működteti a gazdálkodás rendszerét. Ennek során:

a) értelmezi az alapvető jogi fogalmakat,

b) munkaterületéhez kapcsolódó jogi ismeretei alapján szerződéseket készít elő a befektetőkkel, szolgáltatókkal, az üzletmenetet ellátókkal, képes jogtanácsossal való együttműködésre,

c) gazdasági és pénzügyi ismeretei alapján döntéseket hoz, döntéselőkészítésben vesz részt,

d) jogi és gazdasági ismeretei alapján képes elemezni és értelmezni a döntéseket,

e) ismeri a pénzügyi rendszert és szerepét a piacgazdaságban, alkalmazza a közhasznú szervezetekre vonatkozó speciális eljárásokat,

f) alkalmazza a beruházási, finanszírozási eszközmenedzsmentre vonatkozó ismereteket, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló jogszabályokban megfogalmazott befektetési, portfóliómenedzseri feladatokat lát el,

g) az alapgyűjtési technikák ismeretében, vezeti az alapgyűjtéshez szükséges nyilvántartásokat,

h) alkalmazza a munkaerőgazdálkodási és társadalombiztosítási ismereteit.

2. Számvitel és elemzés

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében irányítja, szervezi a számviteli és elemzési területet. Könyvelőt alkalmaz, vele együttműködik, munkáját ellenőrzi, jóváhagyja. Ennek során:

a) a számviteli törvényt alkalmazza, számviteli alapfogalmakat értelmez,

b) a folyamatos könyvviteli tevékenységeket ellenőrzi, jóváhagyja,

c) eredménymegállapítási módszereket használ,

d) mérlegelemzést végez, költséggazdálkodást elemez,

e) ellenőrzi és jóváhagyja a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítését,

f) ellenőrzi és jóváhagyja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak számvitelét,

g) érvényesíti a számviteli alapelveket a pénztárak esetében, végzi a pénztárak vagyonának csoportosítását, ellenőrzi és jóváhagyja a pénztárak könyvvezetési kötelezettségének teljesítését,

h) ellenőrzi és jóváhagyja a pénztárak számlarendjét,

i) ellenőrzi és jóváhagyja a pénztárak beszámolási kötelezettségét, a pénzforgalmi jelentés készítését, befektetési és likviditási jelentést készít.

3. Demográfiai, aktuáriusi ismeretek alkalmazása

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló jogszabályokban megfogalmazott aktuáriusi, demográfusi feladatokat végez, vagy közreműködik azok végzésében, előkészíti az alkalmazási szerződéseket. Ennek során:

a) pénzügyi matematikai számításokat és értékeléseket, matematikai statisztikai feldolgozást végez, és eredménytáblákat értelmez,

b) demográfiai és biztosításmatematikai jelentéseket, előrejelzéseket értelmez,

c) egészség-, munkaképesség-csökkenés és szükségletek vizsgálatát végzi,

e) szükségletfelvételt kiértékel, szükségletet becsül, kortáblákat, prognózisokat készít,

f) elvégzi a társadalombiztosítással és munkanélküli járadékkal kapcsolatos számításokat,

g) kiegészítő nyugdíjbiztosítási szolgáltatási konstrukciókat tervez,

h) egészségbiztosítási szolgáltatási konstrukciókat tervez,

i) járulékot becsül,

j) előkészíti a biztosításmatematikai mérleget,

k) viszontbiztosítási szerződést előkészít, ellenőriz.

4. Szervezési és alkalmazott magatartástudományi ismeretek alkalmazása

A tanácsadó a közhasznú szervezetek mozgalmi életének kialakítása és működtetése érdekében megszervezi a toborzást, a személyes kapcsolattartás rendszerét, közreműködik a nyilvántartási, levelezési és egyéb információs rendszerek kialakításában. Ennek során:

a) elemzi és értelmezi az ember-környezet kapcsolatrendszert,

b) felismeri a rizikó tényezőket, devianciákat,

c) saját élménye van képességfejlesztési technikák alkalmazásáról,

d) megelőzési és rehabilitációs módszereket ajánl,

e) felismeri a személyiségfejlődés egyes fázisainak jellegzetességeit, viselkedési formáit, szükségleteit,

f) felismeri és értelmezi a szociológiai jelenségeket,

g) törekedik a közösségi polarizáció csökkentésére,

h) támogatja a társadalmi gondolkodást és integrációs törekvéseket,

i) szükséglet- és véleményfelmérést végez, közreműködik a marketing és reklámtevékenység kialakításában,

j) érdekképviseletet lát el,

k) feltárja a kínálatot a szociális és egészségügyi szolgáltatások terén, ajánlja, szervezi és közreműködik a lebonyolításban,

l) alkalmazza az egészségügyi, társadalombiztosítási, foglalkoztatási, nyugdíj, önsegélyző, életminőség-javító és egészségmegőrző szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat.

5. Tervezés, szervezés és irányítás

Közhasznú intézmény irodáját szervezi, vezeti. Személyzeti munkát, szociális közigazgatási tevékenységet végez. Munkaerőpiaci szolgáltatást végez. A szakképesítés birtokában stratégiai tervet készít, ezzel kapcsolatos döntéseket előkészít, végrehajt, a döntés végrehajtását ellenőrzi, elemzi. A szükségletek és a piaci kínálat ismeretében érvényesíti a közhasznú szervezet stratégiai terveit. Szociális és egészségvédő szolgáltatásokat biztosít, ajánl, ellenőriz. Ismeretei birtokában a tanácsadó minden olyan feladatkört elláthat, ahol a vonatkozó rendelet társadalombiztosítási szakképesítést ír elő. Ennek során:

a) képviseli a közhasznú szervezetek működési elveit, és munkájában alkalmazza,

b) a szociális biztonságot szolgáló szervezetek különböző formáira (társadalombiztosítás, kölcsönös segélyegyletek, pénztárak, vállalati nyugdíjalapok, öngondoskodás egyéb formái) vonatkozó jogszabályokat és nemzetközi (EU) direktívákat alkalmaz,

c) megfogalmazza közhasznú szervezetek stratégiai, főleg pénzügyi céljait,

d) elvégzi a szervezet kvantitatív és kvalitatív vizsgálatát,

e) meghatározza és elemzi a szervezet környezetében végzendő vizsgálat körét, valamint a vizsgálati szempontokat,

f) stratégiákat alakít ki és szembesít a jövőképekkel, értékel és megfelelő stratégiát választ,

g) kialakítja és működteti a közhasznú szervezet nyilvántartási, információs és beszámolási rendszerét,

h) döntést támogató szoftvereket ismer és alkalmaz.

A közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon végzett pénzügyi tanácsadó képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő képességek szükségesek: etikus magatartás, közérdek felismerése, képviselete, kreativitás, jó kommunikációs képesség, konfliktuskezelés, frusztrációtűrő képesség, önérvényesítés (asszertivitás), relaxáció képessége, egészséges életvitel, nyelvismeret, számítógép ismeret.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

2. Számvitel és elemzés

4. Szervezési és alkalmazott magatartástudományi ismeretek alkalmazása feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

1. Jogi és gazdasági ismeretek alkalmazása

3. Demográfiai, aktuáriusi ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

13. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ

(vállalkozási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 9 3613 09 30 04

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi tanácsadó (vállalkozási szakon)

11. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozási szakon végzett pénzügyi tanácsadó önállóan végzi a vállalkozásoknál

a) a gazdálkodó szervezet alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos pénzügyi tevékenységeket,

b) a pénzügyi tervezést,

c) a gazdálkodó szervezet foglalkoztatási és jövedelempolitikájával, fejlesztési politikájával kapcsolatos pénzügyi számításokat,

d) a gazdálkodó szervezet készletgazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi számításokat, a készletek optimumszintjének kialakítását,

e) a gazdálkodó szervezet tevékenységével kapcsolatos pénzügyi döntések előkészítését,

f) a gazdálkodással kapcsolatos jövedelmezőségi, likviditási, hatékonysági számításokat,

g) a kockázat elkerülésére, mérséklésére vonatkozó javaslatok kimunkálását,

h) a pénzforgalmi elszámolások rendjének kialakítását, karbantartását, ellenőrzését,

i) a váltócselekményekkel és egyes különleges finanszírozási módokkal kapcsolatos teendőket,

j) az adókötelezettséggel és a társadalombiztosítással kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

k) a gazdálkodási tevékenység értékelését,

l) a pénzügyi nyilvántartások folyamatos figyelemmel kísérését, ellenőrzését, elemzését, értékelését.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

E szakképesítés szakmai követelményének részét képezi az OKJ 44 4 3613 09 30 05 Pénzügyi ügyintéző vállalkozási szakon szakképesítés szakmai követelménye is.

1. Jogi ismeretek alkalmazása

A tanácsadó - mint a gazdasági élet szereplője - számos jogszabály által érintett. Tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Ennek során:

a) értelmezi az állami vagyon fogalmát, annak struktúráját, ismeri az állam tulajdonát képező vagyon eseteiben a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon hasznosításának formáit,

b) az alapítványokról szóló rendelkezéseket ismerve végzi feladatait,

c) jellemzi az államhatalmi szerv, továbbá az államigazgatási szervek jogállását, hatáskörét, valamint illetékességét,

d) az államháztartás jogrendszerét, továbbá a Magyar Nemzeti Bankra, a pénzintézetekre, a devizagazdálkodásra és a vámra (vámeljárásra), továbbá az illetékekre vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket szakszerűen felhasználja feladatai végzésekor,

e) polgári jogi ismeretei alapján megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, ismerve a tulajdonjog tárgyát, továbbá a szerződések kötésére, érvényességére vonatkozó jogszabályi követelményeket, megkülönbözteti a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésen kívül okozott kár eseteit és azok jogkövetkezményeit, ismeri az egyes szerződésfajtákat,

f) munkája során alkalmazza a tilalmazott piaci magatartások elkerülésére vonatkozó jogszabályokat,

g) alkalmazza az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket,

h) munkája során felhasználja a munkaviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére, a munkafolyamat végzésére, a munka díjazására, a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, a társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségekre, a társadalombiztosítási ellátásokra, a felelősségre vonatkozó szabályokat,

i) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján megítéli, hogy mely cselekmények (mulasztások) minősülnek bűncselekménynek, szabálysértésnek, felismeri az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket, valamint szabálysértéseket, általánosan megítéli, hogy adott cselekmények (mulasztások) esetében miképpen alakulhat az elkövetői kör,

j) alkalmazza az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások működését befolyásoló környezeti tényezők felismerésére és azok figyelembevételére a pénzügyi döntések kvalitatív és kvantitatív megalapozása során. Közreműködik a vállalkozás hosszú távú (tőkebefektetési) és rövid távú (üzletfinanszírozási) pénzügyi terveinek kidolgozásában, elvégzi a tervek megvalósításával kapcsolatos pénzügyi feladatokat. Ennek során:

a) felismeri a költségvetési politikát befolyásoló tényezőket, jellemzi a pénzügyi közvetítő rendszert,

b) különbséget tesz a monetáris politika és a fiskális politika eszközei, és azok hatásmechanizmusa között,

c) munkája során felhasználja a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a pénzintézetek feladataival, a pénzintézeti tevékenységeket szavatoló követelményekkel kapcsolatos ismereteit,

d) elvégzi a hitelműveletekkel kapcsolatos feladatokat, szervezi és ellenőrzi a pénzforgalommal kapcsolatos tevékenységeket,

e) ellátja a váltócselekményekkel, a faktoring és forfait ügyletekkel kapcsolatos feladatokat,

f) alkalmazza a valuta- és a devizagazdálkodásra vonatkozó előírásokat, ismerve a konvertibilitás fogalmát, fajtáit, feltételrendszerét, továbbá az árfolyamokat alakító tényezőket, valamint az árfolyamjegyzést,

g) meghatározza az értékpapír közgazdasági fogalmát, az értékpapír fajtáit, ismeri az értékpapírpiacokat, az értékpapírokkal kapcsolatos hozam- és árfolyamszámításokat, a portfolió kialakítására vonatkozó követelményeket,

h) figyelemmel kíséri a tőzsdei ügyleteket, elemzi a tőzsdei árfolyam alakulását, és a portfolióban lévő egyes értékpapírok kockázatának módosulásait,

i) elemzi a főbb pénzügyi mérlegek (költségvetési mérleg, fizetési mérleg, monetáris mérleg) alakulását, felismeri a befolyásoló tényezőket, számításba veszi azok pénzügyi döntésekre gyakorolt hatásait,

j) ismeri a nemzetközi pénzügyi, beruházási és fejlesztési intézmények tevékenységét és Magyarország kapcsolatait ezekkel az intézményekkel,

k) pénzügyi szempontból véleményezi a belföldi és a külkereskedelmi szerződéseket, végzi az e szerződésekből származó bevételekkel és tartozásokkal kapcsolatos elszámolásokat,

l) ellenőrzi az adókkal, a vámokkal, az illetékekkel, a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásokat,

m) érvényesíti a vállalkozásnak járó állami támogatásokat, teljesíti az ezekkel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat,

n) elősegíti a célszerű vállalkozási szervezet kiválasztását,

o) a vállalkozás tőkéjének és vagyonának struktúráját, a tőke és a vagyonstruktúra lejárat szerinti egyezőségének pénzügyi követelményeit ismerve ellenőrzi és elemzi a követelményeknek való megfelelést,

p) hasznosítja a reálfolyamatokba történő tőkebefektetésekkel kapcsolatos gazdaságossági számításokat (NPV, BCR, IRR, Pl, megtérülési idő),

q) alkalmazza a beruházásokkal kapcsolatos tőkebefektetési számítások során a kockázatot számszerűsítő módszereket,

r) önállóan elvégzi a beruházások finanszírozására vonatkozó számításokat, számszerűsíti a belső finanszírozási (nyereségági, amortizációs ági, vagyonátrendezésből származó) forrásokat, elvégzi a külső finanszírozási források igénybevételével kapcsolatos számításokat,

s) likviditási számításokat végez,

t) közreműködik a vállalkozás pénzügyi átvilágításával kapcsolatos feladatok elvégzésében,

u) önállóan összeállítja az éves pénzforgalmi tervet azzal kapcsolatos elemzéseket végez, meghatározza a szükséges finanszírozási forrásokat,

v) kijelöli a pénzügyi egyensúly megteremtésével kapcsolatos feladatokat (intézkedések vállalaton belül, bankhitel, kereskedelmi hitel igénybevétele, egyéb külső források),

w) összeállítja az operatív finanszírozási tervet és részt vesz végrehajtásában,

x) alkalmazza a forgóeszköz lekötésének elemzésére szolgáló pénzügyi számításokat, elemzési módszereket,

y) alkalmazza a befektetett eszközök pénzügyi elemzésére szolgáló módszereket,

z) megítéli a fúziók gazdasági és pénzügyi céljait, pénzügyi számításokat végez a fúzió hasznára, költségére vonatkozóan, ellátja a fúzióhoz kapcsolódó pénzügyi, adózási feladatokat,

aa) a lízingügyletek és azok módozatainak ismeretében alkalmazza a lízingajánlatok vizsgálati módszereit, elemzi a lízing és a hitel, mint finanszírozási konstrukciók összefüggéseit,

bb) felismeri a pénzügyi feszültségeket jelző, azokat megelőző folyamatokat, közreműködik a csődhelyzet kialakulásának megelőzésére szolgáló intézkedések kidolgozásában, csődhelyzetben a pénzügyi egyensúly helyreállítását szolgáló tervek kimunkálásában, menedzseli a csődegyezséggel kapcsolatos pénzügyi feladatok teljesítését,

cc) ellátja a vállalat felszámolásával, a végelszámolással kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

dd) elvégzi a privatizációs technikákkal kapcsolatos pénzügyi feladatokat.

3. Számvitel, elemzés és ellenőrzés

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a számviteli beszámoló elkészítésében. A számviteli információs rendszerből nyerhető adatokat felhasználja a pénzügyi döntések előkészítéséhez, a pénzfolyamatok ellenőrzéséhez. Átfogó pénzügyi ellenőrzést, az adók elszámolásával kapcsolatos ellenőrzést, továbbá a befektetési döntésekkel, azokkal kapcsolatos finanszírozásokkal, az üzletfinanszírozással összefüggő ún. belső ellenőrzéseket folytat. Ennek során:

a) tevékenységéhez információkat, adatokat nyer a könyvviteli nyilvántartásokból, a mérlegből, az eredmény-kimutatásból, a kiegészítő mellékletekből és az üzleti jelentésből,

b) közreműködik a vezetői információs rendszert alátámasztó számviteli elszámolási rend tartalmának kialakításában, tevékenységében alkalmazza a rendszer által szolgáltatott adatokat, információkat,

c) kijelöli a vállalkozás gazdasági tevékenységének elemzéséhez és ellenőrzéséhez szükséges adatokat, információkat, matematikai és statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazásával elemzéseket végez, megállapításai alapján cselekvési javaslatokat dolgoz ki,

d) pénzügyi elemzéseket végez a tárgyi eszközökkel, a forgóeszközökkel, a költségekkel, valamint a termeléssel, az értékesítéssel összefüggően, és analizálja a cash flow-t,

e) rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek az adóelszámolások, továbbá a vám- és pénzügyőrséggel, a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolások ellenőrzéséhez,

f) meghatározza a pénzügyi folyamatokba épülő ellenőrzési feladatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról.

4. Szervezési és informatikai ismeretek alkalmazása

A tanácsadó részt vesz a gazdasági tevékenységeket végző természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és más szervezetek szabályszerű nyilvántartási rendszerének kialakításában, szakszerű működtetésében, felülvizsgálatában, felhasználva a pénzügyi, számviteli területeken alkalmazott számítástechnikai megoldásokat. Ennek során:

a) értékeli a szervezet környezetének legfontosabb elemeit, annak szervezetre gyakorolt hatásait,

b) meghatározza - mind a saját, mind a vezetés tevékenységében - a problémamegoldás és döntéshozatal hatékony módszereit,

c) átlátja a szervezet koordinációs mechanizmusát,

d) részt vesz mind a stratégiai, mind az operatív tervezési feladatok ellátásában,

e) a pénzügyi információs rendszerrel szemben támasztott követelményeknek megfelelően alkalmazza a pénzügyi információk feldolgozásának korszerű módszereit és eszközeit,

f) felhasználja a számítógépes könyvviteli, pénzügyi adatfeldolgozás által előállított bizonylatokat, adattáblázatokat.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

3. Számvitel, elemzés és ellenőrzés

feladatcsoport követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számol tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

4. Szervezési és informatikai ismeretek alkalmazása feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a vizsgaszervező a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

14. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI ÜGYINTÉZŐ

(adó-, illetékszakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 5 3613 09 30 06

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi ügyintéző (adó-, illetékszakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az adó-, illetékszakon végzett pénzügyi ügyintéző közreműködik a vállalkozások és intézmények működésével összefüggő pénzügyi feladatok ellátásában, egyes részfeladatokat önállóan elvégez. A pénzügyi feladatok keretében elsősorban az adózással és az illetékekkel kapcsolatos feladatokat látja el.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Gazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok alapján öntevékenyen segíti a költségvetési szerv és a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában, a gazdasági tevékenységek elemzésének végzésében. Ennek során:

a) átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, mikro- és makrokörnyezetét meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket,

b) jellemzi a vállalkozási formákat,

c) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit, az államháztartás rendszerének és szerkezetének, a költségvetés tervezési menetének ismeretében végzi feladatait,

d) megfogalmazza a vállalkozásgazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

e) átlátja a költségvetési szervek speciális gazdálkodási folyamatait,

f) közreműködik a vállalkozás üzleti tervének, azon belül gazdálkodási-pénzügyi fejezete kimutatásában,

g) részt vesz az intézmény éves költségvetésének összeállításában.

2. Pénzügyi és adóismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítésében, vezeti a nyilvántartásokat, és adatokat szolgáltat a gazdasági tevékenység elemzéséhez. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat. Ellátja az adókkal és az illetékekkel (általános forgalmi adóval, fogyasztási adóval, társasági adóval, személyi jövedelemadóval, helyi adókkal, egyéb adókkal, illetékkel, vámmal) kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi feladatait, ismertetni képes a pénz, a pénzhelyettesítők szerepét, a bankrendszer működését, a pénzforgalom kialakítását, legfontosabb követelményeit, melyeket alkalmaz egyes fizetési formáknál,

b) kezeli a házipénztár pénzforgalmát, szabályszerűen vezeti a pénztári bizonylatokat, kapcsolatot tart a vállalkozás pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel,

c) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

d) az adóztatás funkcióját ismerve figyelemmel kíséri a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a helyi önkormányzat javára kötelező befizetések teljesítését,

e) ellátja az adók bevallásával, az adóvisszaigényléssel, a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, végzi az azzal kapcsolatos elszámolásokat és adatszolgáltatásokat,

f) értelmezi az egyes adókról szóló törvényekben az anyagi jogviszonyok egyes elemeit, így különösen az adó alanyát, tárgyát, az adó alapját és mértékét,

g) alkalmazza az adómentességeket és kedvezményeket, a különleges adózási módok közötti választás lehetőségeit,

h) elvégzi az adókötelezettséggel kapcsolatos bejelentési, nyilvántartásvezetési, bizonylatkiállítási, nyilatkozattételi, adatszolgáltatási, adómegállapítási, bevallási, adóelőleg- és adófizetési teendőket,

i) alkalmazza az adóigazgatás eljárási szabályait,

j) az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit ismerve alkalmazza azt az illeték alanyára, tárgyára, alapjára és mértékére vonatkozóan, figyelembe véve az illetékmentességeket és kedvezményeket,

k) közreműködik a vámhatáron keresztül behozott vámárukkal kapcsolatos vámkezelési eljárásoknál, fizetési kötelezettségként nyilvántartja a vámárura kivetett vámot, adókat, vámkezelési díjat, ellátja a fizetési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos pénzforgalmi feladatokat.

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) értelmezi a beszámolók rendszerét, az egyes beszámolási formák feltételeit, részeit,

b) jellemzi a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség kapcsolatát,

c) meghatározza az egyes vagyonrészek mérlegtételét és mérlegértekét az értékelési elvek és eljárások alapján,

d) definiálja az eredménykategóriákat, bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

e) értelmezi a gazdasági eseményeket, a vállalkozás elszámolásaiban rögzíti a gazdasági folyamatokat,

f) a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeit figyelembe véve munkája során alkalmazza a bizonylati elvet,

g) értelmezi a számlakeretet, az egyes számlaosztályok tartalmát és belső összefüggésüket,

h) jellemzi az egyes könyvviteli nyilvántartások rendszerét, a főkönyvi kivonatot, valamint azok kapcsolatát.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok, grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

e) adatokat szolgáltat a gazdasági tevékenység elemzéséhez,

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A pénzügyi ügyintézői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett szükséges általános követelmények a kreativitás, a felismerő és döntési képesség, a problémamegoldó képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Gazdálkodási ismeretek alkalmazása

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

2. Pénzügyi és adóismeretek alkalmazása

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladat megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

15. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI ÜGYINTÉZŐ

(költségvetési szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 5 3613 09 30 07

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A költségvetési szakon végzett pénzügyi ügyintéző a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályok ismeretében részt vesz a tervezés, a gazdálkodás, a beszámolás, a pénzgazdálkodás alapfolyamataiban, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat, közreműködik a költségvetési szerv adat- és információszolgáltatási kötelezettségének teljesítésében.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Költségvetési gazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok alapján öntevékenyen segíti a költségvetési szerv menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában, információt szolgáltat a gazdasági elemzés végzéséhez. Ennek során:

a) a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makro-környezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket ismerve végzi feladatait,

b) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit, az államháztatás rendszerét és szerkezetét, a költségvetés tervezési menetét,

c) közreműködik az intézmény éves költségvetésének összeállításában,

d) értelmezi a költségvetési előirányzatok módosításának eseteit,

e) nyomon követi a finanszírozás folyamatát a pénzellátási terv ismeretében,

f) átlátja a költségvetési szervek speciális gazdálkodási folyamatait (személyi juttatások, eszköz, készletgazdálkodás, beruházás, felújítás stb.),

g) meghatározza a tartalékok szerepét,

h) alkalmazni tudja a költségvetési ágazati sajátosságokat az egészségügy és a szociális intézmények, az oktatás, a kultúra, az államigazgatás stb. területén.

2. Pénzügyi és finanszírozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében önállóan gondoskodik a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítéséről, követéséről, nyilvántartásáról. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat. Tevőleges szerepet vállal az intézmény finanszírozási feladatainak előkészítésében, lebonyolításában. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmak ismeretében végzi feladatait, ismertetni képes a pénz, a pénzhelyettesítők szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) értelmezi a költségvetési előirányzatok módosításának eseteit, a pénzellátási terv elkészítése alapján a pénzellátás rendjét,

c) készpénzforgalmi elszámolásokat végez,

d) kapcsolatot tart az intézmény pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

e) előkészíti és vezeti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a fizetéseket,

f) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

g) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény várható bevételeit és kiadásait,

h) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések és a devizaárfolyamok ismeretében ellátja a munkájához kapcsolódó valuta- és devizaműveleteket,

i) adatot szolgáltat az intézmény pénzügyi tevékenységének elemzéséhez, és gondoskodik a pénzügyi támogatások igényléséről, kiszámításáról,

j) felismeri az egyes adók jellemzőit, azok alanyait, szakszerűen alkalmazza ezen ismereteit az adóalap, az adóelőleg megállapításakor és az esetleges adóbevallás elkészítésekor, elvégzi az adóbevallással és adófizetéssel kapcsolatos feladatokat,

k) vezeti az adózással kapcsolatos elszámolásokat és nyilvántartásokat, adatot szolgáltat,

l) elvégzi a munkaerő-nyilvántartással és a személyi juttatással kapcsolatos feladatokat,

m) a társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái stb.) ismerve alkalmazza a járulékelszámolás szabályait, ellátja a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait, vezeti az előírt nyilvántartásokat, pontosan és határidőre eleget tesz a társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségnek,

n) részt vesz a költségvetési előirányzatok (bevételek, kiadások) tervezésében,

o) részt vesz a költségvetési szervek általános gazdálkodási folyamatának lebonyolításában (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás stb.),

p) figyelemmel kíséri a költségvetési szerv beruházásával, felújításával kapcsolatos bizonylati, nyilvántartási feladatokat, és lebonyolítja az ezzel kapcsolatos pénzügyi teendőket, részt vesz ezen döntések előkészítésében,

q) részt vesz az előirányzatmódosítás feladataiban,

r) elvégzi az önellenőrzést, átlátja az ellenőrzés rendszerét, és meg tudja határozni saját helyét a rendszerben.

3. Költségvetési könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámoló-készítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) segíti a leltárral és a mérlegkészítéssel kapcsolatos feladatok ellátását,

b) a számlarend ismeretében vezeti az analitikus nyilvántartásokat és alkalmazza nyomtatványait,

c) a mérlegtani alapfogalmak, az értékelési elvek és eljárások, a pénzmaradvány- és az eredménymegállapítás módszerének és tartalmának ismeretében közreműködik a pénzforgalmi jelentés és kimutatás elkészítésében, valamint az azt alátámasztó könyvviteli munkálatokban,

d) részt vesz a beszámolók dokumentálásával és bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokban.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat az intézmény tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A pénzügyi ügyintézői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett, általános követelmény: a kreativitás, a felismerő és döntési képesség, a problémamegoldó képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Költségvetési gazdálkodási ismeretek alkalmazása

3. Költségvetési könyvvezetés és beszámolókészítés

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

2. Pénzügyi és finanszírozási ismeretek alkalmazása

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

16. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI ÜGYINTÉZŐ

(közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 5 3613 09 30 08

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi ügyintéző (közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon végzett pénzügyi ügyintéző feladata meghatározott közhasznú (nonprofit) szervezetek - ezen belül önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, társadalombiztosítás, közhasznú társaságok, közalapítványok, kamarák, alapítványi egészségügyi, kulturális és oktató intézmények -, továbbá társadalombiztosítási kifizetőhelyek keretében végzett irodai (pénzügyi, társadalombiztosítási, szervezési, adatkezelési) tevékenység végzése önállóan vagy irányítás mellett.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Jogi és gazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a szervezet vezetését a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzésekben. Ennek során:

a) értelmezi az alapvelő jogi fogalmakat,

b) értelmezi a gazdaságban tevékenykedő üzleti szervezeteket és azok jellemzőit,

c) megkülönbözteti a szociális biztonságot szolgáló intézményeket (társadalombiztosítás, kölcsönös segélyegyletek, pénztárak, vállalati nyugdíjalapok, öngondoskodás egyéb formái),

d) irányítás mellett alkalmazni tudja az egészségügyi, a szociális, a társadalombiztosítási, a foglalkoztatási, a nyugdíj és önsegélyező szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat, valamint az életminőséget javító és egészségmegőrző szolgáltatásokra vonatkozó, munkakörét érintő jogszabályokat,

e) átlátja a szociális és egészségügyi szolgáltatások kínálatát,

f) közreműködik a közhasznú szervezetek alapításában, pénzügyi és gazdálkodási tervük elkészítésében, valamint és a szolgáltatói szerződések megkötésében,

g) tisztában van a közhasznú szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és pénzügyi előírásokkal,

h) segíti a szervezet működését, önállóan végzi a részfeladatokat.

2. Számviteli és pénzügyi ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében előkészíti a mérlegképes könyvelő munkáját, és részt vesz a pénzforgalommal kapcsolatos feladatok intézésében. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, ismertetni képes a pénz szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) felismeri az egyes adók jellemzőit, azok alanyait, szakszerűen alkalmazza ezen ismereteit feladatai végzésekor,

c) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

d) kapcsolatot tart a szervezet pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

e) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos okmányokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

f) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezet várható bevételeit és kiadásait,

g) irányítás mellett adónyilvántartást vezet, és részt vesz az adózással kapcsolatos feladatok végzésében,

h) értelmezi a beszámolók rendszerét, az egyes beszámolási formák feltételeit, részeit,

i) jellemzi a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség kapcsolatát,

j) értelmezi a gazdasági eseményeket,

k) a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeit figyelembe véve alkalmazza munkája során a bizonylati elvet,

l) részt vesz a könyvvezetéssel, a mérleg- és beszámoló-készítéssel kapcsolatos munkálatokban,

m) közreműködik a különféle adatok feldolgozásában és rendszerezésében,

n) adatokat szolgáltat a gazdálkodás elemzéséhez, kötelező statisztikai adatszolgáltatást végez.

3. Társadalombiztosítási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok alapján ellátja az önálló kifizetőhellyel rendelkező munkáltatók társadalombiztosítással kapcsolatos feladatait. Ennek során:

a) értelmezi a társadalombiztosításról szóló törvény alapfogalmait,

b) önállóan végzi az önálló kifizetőhellyel rendelkező szervezetek társadalombiztosítási munkálatait,

c) közreműködik a különböző ellátások, segélyek, pótlékok, költségtérítések megállapításában, elbírálásában, folyósításában és jogorvoslatában,

d) részt vesz az egyes ellátások megállapításában, nyilvántartásokat vezet, elszámolást, statisztikai adatszolgáltatást végez.

4. Szolgáltatásszervezés

Az ügyintéző feladata a személyes kapcsolattartás, toborzás, nyilvántartás, levelezés, informálás, közösségi élet szervezése. Ennek érdekében azonosulnia kell a közhasznú szervezetek elveivel és képviselnie kell a szervezet célkitűzéseit. Ennek során:

a) elemzi és értelmezi az ember-környezet kapcsolatrendszert,

b) felismer rizikótényezőket, devianciákat,

c) saját élménye van képességfejlesztési technikák alkalmazásáról,

d) munkája során felhasználja a megelőzési és rehabilitációs módszereket,

e) felismeri a személyiségfejlődés egyes fázisainak jellegzetességeit, viselkedési formáit, szükségleteit,

f) felismeri és értelmezi a társadalmi jelenségeket,

g) törekszik a közösségi polarizáció csökkentésére,

h) támogatja a társadalmi gondolkodást és integrációs törekvéseket,

i) kiaknázza a közhasznú szervezetekben rejlő lehetőségeket szociális eredmények elérésére.

5. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a számítógépet. Ennek során:

a) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

b) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

c) adatokat szolgáltat a szervezet tevékenységének elemzéséhez,

d) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés és elemzés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

e) használja a könyvviteli számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

f) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését,

g) ügyiratkezelést, levelezést végez.

A közhasznú szociális és társadalombiztosítási szakon végzett pénzügyi ügyintéző képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő képességek szükségesek: jó kommunikációs képesség, konfliktuskezelés, frusztrációtűrő-képesség, önérvényesítés (asszertivitás), relaxációs képesség.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

2. Számviteli és pénzügyi ismeretek alkalmazása

feladatcsoport követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga a közhasznú szervezet (pl. önkéntes kölcsönös biztosító pénztár) alapításával (alapszabály), pénzügyi, illetve gazdálkodási tervének készítésével és a statisztikai módszerek alkalmazásával kapcsolatos ismereteket ellenőrzi.

A jelölt egy képzeletbeli alapítás vagy egy már működő közhasznú szervezet adatait kapja meg, és ezekből az adatokból kell a közhasznú szervezet alapításához szükséges dokumentumokat, ezen belül pénzügyi, illetve gazdálkodási tervet elkészítenie.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt -felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

17. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A PÉNZÜGYI ÜGYINTÉZŐ

(vállalkozási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 44 4 3613 09 30 05

2. Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi ügyintéző (vállalkozási szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozási szakon végzett pénzügyi ügyintéző a vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében. Ennek során:

a) átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket,

b) önállóan képes megfogalmazni a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

c) jellemezni tudja a vállalkozási formákat,

d) segíti a vállalkozás létesítésével, működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítését,

e) figyelemmel kíséri a termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységet,

f) részt vesz a vállalkozás stratégiai terve, azon belül gazdálkodási-pénzügyi fejezetei kimunkálásában,

g) segíti az üzleti terv gazdálkodási-pénzügyi fejezeteinek előkészítését, a marketing munka gazdálkodási-pénzügyi megalapozását,

h) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző önállóan gondoskodik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítéséről, követéséről, nyilvántartásáról és elemzéséről. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos okmányokat. Tevőleges szerepet vállal a vállalkozás finanszírozási feladatainak előkészítésében, lebonyolításában és utólagos elemzésében. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, ismertetni képes a pénz szerepét,

a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemezni tudja a pénzintézeteket és a biztosító intézeteket, valamint főbb tevékenységüket,

c) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit,

d) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

e) kapcsolatot tart a vállalkozás pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

f) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

g) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

h) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalkozás várható bevételeit és kiadásait,

i) közreműködik a váltókibocsátásban, váltóforgatásban, illetve leszámítolás előkészítésében, adminisztrációjában,

j) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, devizaárfolyamok ismeretében ellátja a munkájához kapcsolódó valuta- és devizaműveleteket,

k) végrehajtja a magánszemélyek jövedelemadójával, a társasági adóval, az általános forgalmi adóval, a fogyasztási adóval, a vámokkal, illetékekkel, a helyi adókkal, a gépjárműadóval, egyéb fizetési kötelezettségekkel és az adókötelezettség teljesítésével, valamint elszámolásával, nyilvántartásával összefüggő feladatokat,

l) elvégzi a munkaerő-nyilvántartással és a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat,

m) a társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái stb.) ismerve alkalmazza a járulékelszámolás szabályait, ellátja a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait, vezeti az előírt nyilvántartásokat, eleget tesz a társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségnek,

n) átlátja a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatos fontosabb összefüggéseket,

o) közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet meghatározásában, az igénybe venni kívánt hitelfajta megválasztásában, végzi a hitelkérelem összeállítását célzó tevékenységből a részére meghatározott feladatokat,

p) önállóan ellátja a vállalkozás által igénybe vett hitelekkel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb teendőket,

q) elvégzi az egyes ügyletekre vonatkozóan a szerződés előkészítését, a megkötött szerződések nyilvántartását, a szükséges fizetési kötelezettségek határidőben való teljesítését, az elszámolást,

r) segíti - információ nyújtásával - a cég likviditásának fenntartását, önállóan elkészíti az operatív likviditási tervet,

s) nyilvántartást vezet az értékpapírokról, figyelemmel kíséri az értékpapírok árfolyamait, a keletkező hozamokat, ellátja az értékpapír adásvétellel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

t) felismeri a vállalkozás pénzügyi értékelésénél használatos gyakoribb technikákat, mutatókat,

u) elvégzi a vállalkozás vezetése, a hitelezők, a tulajdonosok (illetve a potenciális befektetők) számára készülő pénzügyi elemzések elkészítésével összefüggő egyes teendőket,

v) közreműködik a beruházási döntések megalapozására szolgáló gazdaságossági számítások kimunkálásában, a megvalósult beruházások elemzésében, elvégzi a beruházások aktiválásával kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat,

w) számításokat végez a reálberuházásokkal kapcsolatos kockázat meghatározására,

x) elvégzi az éves státusz és az éves pénzforgalmi terv készítése során a részére meghatározott feladatokat,

y) ellátja a privatizáció lebonyolításával összefüggő - részére kijelölt - nyilvántartási feladatokat:

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) segíti a leltárral és a mérlegkészítéssel kapcsolatos feladatok ellátását,

b) a számlarend ismeretében vezeti a munkájához kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat és alkalmazni tudja nyomtatványait,

c) a mérlegtani alapfogalmak, az értékelési elvek és eljárások, az eredménymegállapítási módszerek ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében, valamint az azt alátámasztó könyvviteli munkálatokban,

d) részt vesz a beszámolók dokumentálásával és bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokban,

e) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

f) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

g) nyilvántartásai alapján határidőre adatot szolgáltat.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A pénzügyi ügyintéző képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához, a szakmai követelmények mellett, általános követelmények: a kreativitás, a döntési képesség, a problémafelismerő és - megoldó képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

18. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ

(költségvetési szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 5 3614 09 20 05

2. Szakképesítés megnevezése: Számviteli ügyintéző (költségvetési szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A költségvetési szakon végzett számviteli ügyintéző alkalmas a költségvetési szervek működésével összefüggő számviteli és egyes pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére; az éves költségvetés tervezési és végrehajtási munkában való közreműködésre, a gazdasági események kontírozására, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetésére, a könyvviteli feladások elkészítésére, az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó számítások elvégzésére (az amortizáció, a fizetendő adók stb. kiszámítására).

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Költségvetési gazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a költségvetési szervek éves költségvetésének összeállítását, részt vesz a tervezési munkákban. Ennek során:

a) a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket ismerve végzi feladatait,

b) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit, az államháztartás rendszerének és szerkezetének, a költségvetés tervezési menetének ismeretében végzi feladatait,

c) közreműködik az intézmény éves költségvetésének összeállításában,

d) értelmezi és alkalmazza a költségvetési előirányzatok módosításának eseteit,

e) nyomon követi a finanszírozás folyamatát a pénzellátási terv ismeretében,

f) átlátja a költségvetési szervek speciális gazdálkodási folyamatait (személyi juttatások, eszköz, készletgazdálkodás, beruházás, felújítás stb.),

g) meghatározza a tartalékok szerepét.

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző közreműködik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítésében, követésében és elemzésében. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmak ismeretében végzi feladatait, ismertetni képes a pénz, a pénzhelyettesítők szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemezni tudja a pénzintézeteket, a biztosító intézeteket és főbb tevékenységüket,

c) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

d) kapcsolatot tart az intézmény pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

e) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a fizetéseket,

f) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

g) pénzügyi nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény várható pénzbevételeit és kiadásait,

h) közreműködik az intézmény pénzügyi tevékenységének elemzésében,

i) felismeri az egyes adók és támogatások jellemzőit, azok alanyait, megállapítja az adófizetési kötelezettségeket, illetve a támogatási igényeket, szakszerűen alkalmazza ezen ismereteit feladatai végzésekor,

j) gondoskodik az adók és a pénzügyi támogatások befizetéséről, igényléséről, kiszámításáról,

k) közreműködik az adóbevallással és adófizetéssel, az adóigazgatással kapcsolatos feladatok elvégzésében, az adókkal és a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésében,

l) vezeti az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat.

3. Költségvetési könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi az intézmény könyvvezetését és közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) a könyvvezetéssel kapcsolatos előírások és a számlarend ismeretében önállóan végzi a könyvvezetést,

b) a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél alkalmazott kettős könyvvitel sajátosságainak ismeretében szabályosan könyveli a gazdasági műveleteket,

c) a számviteli törvény követelményeinek megfelelően - de a sajátosságok figyelembevételével - könyveli az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással, az adózással (az általános forgalmi adóval) kapcsolatos eseményeket, továbbá a pénzügyi és hitelműveleteket,

d) könyveli a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos bevételeket és kiadásokat,

e) elkészíti a speciális pénzügyi elszámolásokat,

f) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

g) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

h) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

i) vezeti az egyéb analitikus nyilvántartásokat, és az előírásoknak megfelelően alkalmazza a nyomtatványokat,

j) ismerve az értékelési elveket, az értékelési eljárásokat közreműködik a leltározásban, a leltárkészítésben,

k) megállapítja és elszámolja a pénzmaradványt,

l) közreműködik a beszámoló készítését megelőző zárlati munkálatokban,

m) a költségvetési beszámoló felépítésének, részeinek és kiegészítő mellékleteinek, a pénzforgalmi jelentés és a pénzmaradvány-kimutatás ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és az adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásakor szakszerűen alkalmazza a könyvelési technikákat, a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat az intézmény tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok, grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, személyi juttatások elszámolása, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök, az immateriális javak nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A számviteli ügyintézői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő általános követelményeknek is eleget kell tenni: a szorgalom, a pontosság, az igényesség jellemezze munkáját, annak külalakja tiszta, áttekinthető, rendes legyen.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Költségvetési gazdálkodási ismeretek alkalmazása

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

3. Költségvetési könyvvezetés és beszámolókészítés

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

19. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ

(pénzintézeti szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 5 3614 09 20 06

2. Szakképesítés megnevezése: Számviteli ügyintéző (pénzintézeti szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pénzintézeti szakon végzett számviteli ügyintéző alkalmas pénzintézetek működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére; a gazdasági események kontírozására, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetésére, a könyvviteli feladások készítésére, az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó számítások elvégzésére (az amortizáció, a fizetendő adók, a kamatok, az árfolyamok stb. kiszámítása).

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Pénzintézeti gazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a pénzintézet menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében. Ennek során:

a) a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket ismerve végzi feladatait,

b) önállóan képes megfogalmazni a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

c) jellemezni tudja a vállalkozási formákat,

d) átlátja a pénzintézetek feladatait, szerepét, a pénzintézeti rendszer egyes elemeit,

e) szakszerűen megfogalmazza a pénzintézetek gazdálkodásának alapvető jellemzőit a gazdálkodás irányításával, tervezésével kapcsolatos követelményeket,

f) részletesen bemutatja az aktív és passzív bankügyleteket, jellemzi a bankszámlákat, a legfontosabb értékpapírokat,

g) a pénzintézet üzletpolitikáját ismerve végzi feladatait,

h) segíti a pénzintézet létesítésével, működésével vagy megszüntetésével kapcsolatos döntések előkészítését.

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző közreműködik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítésében, követésében és elemzésében. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmak ismeretében végzi feladatait, ismertetni képes a pénz, a pénzhelyettesítők szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemezni tudja a biztosító intézeteket és főbb tevékenységüket,

c) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

d) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

e) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

f) a pénzügyi nyilvántartási rendszer segítségével figyeli a pénzintézet várható pénzbevételeit és -kiadásait,

g) intézkedik a tőketartozás, a kamatok, a késedelmi kamatok behajtásáról,

h) vezeti a hitelnyilvántartásokat és közreműködik a hitelkérelmek előkészítésében,

i) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések ismeretében ellátja a munkakörébe tartozó valuta- és devizaműveleteket, ismeri a devizaárfolyamokat,

j) közreműködik a váltókibocsátásban, ellátja a váltó leszámítolás előkészítését, adminisztrációját,

k) közreműködik a pénzintézet pénzügyi tevékenységének elemzésében,

l) felismeri az egyes adók és támogatások jellemzőit, azok alanyait, megállapítja az adófizetési kötelezettséget, támogatási igényeket, szakszerűen alkalmazza ezen ismereteit feladatai végzésekor,

m) gondoskodik az adók és a támogatások befizetéséről, illetve igényléséről, kiszámításáról,

n) közreműködik az adóbevallással és adófizetéssel, az adóigazgatással kapcsolatos feladatok elvégzésében, az adókkal és támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésében,

o) vezeti az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat.

3. Pénzintézeti könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi a pénzintézet könyvvezetését és közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) a könyvvezetéssel kapcsolatos előírások és a számlarend ismeretében önállóan végzi a könyvvezetést, szabályosan könyveli a gazdasági műveleteket,

b) a számviteli törvény követelményeinek megfelelően könyveli az általános forgalmi adóval, az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással kapcsolatos eseményeket,

c) könyveli az aktív és passzív bankügyleteket,

d) elszámolja a pénzintézeti költségeket,

e) ismeri a kockázati céltartalékkal kapcsolatos elszámolásokat,

f) ismerve az értékelési elveket, az értékelési eljárásokat közreműködik a leltározásban, a leltárkészítésben, a zárlati munkákban,

g) ismerve az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, valamint az egyszerűsített mérlegre vonatkozó előírásokat, azok mérlegét, eredménykimutatását, kiegészítő mellékletét, az üzleti jelentést, közreműködik azok elkészítésében,

h) ellátja a beszámolók dokumentálásával, bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokat,

i) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

j) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

k) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

l) vezeti az egyéb analitikus nyilvántartásokat és az előírásoknak megfelelően alkalmazza a nyomtatványokat.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és az adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a könyvelési technikákat, a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat a pénzintézet tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok, grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bankügyletek könyvelése, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök, immateriális javak nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A számviteli ügyintézői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő általános követelményeknek is eleget kell tenni: a szorgalom, a pontosság, az igényesség jellemezze munkáját, annak külalakja tiszta, áttekinthető, rendes legyen.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Pénzintézeti gazdálkodási ismeretek alkalmazása

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

3. Pénzintézeti könyvvezetés és beszámolókészítés

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

20. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ

(vállalkozási szakon) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 4 3614 09 20 04

2. Szakképesítés megnevezése: Számviteli ügyintéző (vállalkozási szakon)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozási szakon végzett számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és egyes pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére, a gazdasági események kontírozására, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetésére, könyvviteli feladások készítésére, az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó számítások elvégzésére (az amortizáció, a fizetendő adó stb. kiszámítására), valamint az egyszeres és a kettős könyvvezetéssel kapcsolatos további feladatok ellátására.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében. Ennek során:

a) a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket ismerve végzi feladatait,

b) önállóan képes megfogalmazni a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

c) jellemezni tudja a vállalkozási formákat,

d) segíti a vállalkozás létesítésével, működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítését,

e) figyelemmel kíséri a termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységet, a vállalkozás elszámolásaiban rögzíti a gazdasági folyamatokat,

f) közreműködik a vállalkozás stratégiai tervének, azon belül a gazdálkodási-pénzügyi fejezetek kimunkálásában,

g) segíti az üzleti terv gazdálkodási-pénzügyi fejezeteinek előkészítését, a marketing munka gazdálkodási-pénzügyi megalapozását.

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző közreműködik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítésében, követésében és elemzésében. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, ismertetni képes a pénz, a pénzhelyettesítők szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemezni tudja a pénzintézeteket, a biztosító intézeteket és főbb tevékenységüket,

c) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit,

d) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

e) kapcsolatot tart a vállalkozás pénzforgalmát lebonyolító pénzintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

f) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

g) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, ismeri a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

h) pénzügyi nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalkozás várható pénzbevételeit és -kiadásait,

i) intézkedik a tőkétartozás, a kamatok, a késedelmi kamatok behajtásáról,

j) vezeti a hitelnyilvántartásokat és közreműködik a hitelkérelmek előkészítésében,

k) közreműködik a váltókibocsátásban, és ellátja a váltóleszámítolás előkészítését, adminisztrációját,

l) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések és a devizaárfolyamok ismeretében ellátja a munkájához kapcsolódó valuta- és devizaműveleteket,

m) közreműködik a vállalkozás pénzügyi tevékenységének elemzésében,

n) felismeri az egyes adók és támogatások jellemzőit, azok alanyait, megállapítja az adófizetési kötelezettséget, illetve a támogatási igényeket, szakszerűen alkalmazza ezen ismereteit feladatai végzésekor,

o) gondoskodik az adók, a támogatások befizetéséről, illetve igényléséről, kiszámításáról,

p) közreműködik az adóbevallással és adófizetéssel, az adóigazgatással kapcsolatos feladatokban, az adókkal és támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésében,

q) vezeti az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat.

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi a könyvvezetést és közreműködik a beszámoló elkészítésében. Ennek során:

a) szabatosan megfogalmazza és alkalmazza a könyvvezetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a leltár és a mérleg fogalmát, a gazdasági műveleteket, a számlakeret, a vállalati számlarend tartalmát,

b) a számlarend ismeretében szabályosan könyveli a gazdasági műveleteket, önállóan végzi a könyvvezetést,

c) a számviteli törvény követelményeinek megfelelően könyveli az általános forgalmi adóval, az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással, az adózással kapcsolatos eseményeket, továbbá a pénzügyi és hitelműveleteket,

d) a termelési költségek fogalmát, a költségelszámolási lehetőségeket, az értékesítéssel kapcsolatos elszámolásokat ismerve a számlarendnek megfelelően könyveli azokat,

e) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

f) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

g) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

h) vezeti az egyéb analitikus nyilvántartásokat és az előírásoknak megfelelően alkalmazza a nyomtatványokat,

i) ismerve az értékelési elveket, az értékelési eljárásokat, közreműködik a leltározásban, a leltárkészítésben, a zárlati munkákban,

j) ismerve az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, valamint az egyszerűsített mérlegre vonatkozó előírásokat, azok mérlegét, eredménykimutatását, kiegészítő mellékletét, az üzleti jelentést, közreműködik azok elkészítésében,

k) szabatosan definiálja az eredménykimutatást és célját, az eredménykategóriákat, gyakorlati példák alapján bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

l) ellátja a beszámolók dokumentálásával és bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokat,

m) végzi az egyszeres könyvvitellel kapcsolatos feladatokat, elkészíti az egyszerűsített mérleget.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a könyvelési technikákat, a számítógépet. Ennek során:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök, az immateriális javak nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezéséi.

A számviteli ügyintézői képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő általános követelményeknek is eleget kell tennie: a szorgalom, a pontosság, az igényesség jellemezze munkáját, annak külalakja tiszta, áttekinthető, rendes legyen.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított feladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportból összeállított, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

A vizsga időtartama 300 perc.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

21. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez

A VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 5 3619 09 10 09

2. Szakképesítés megnevezése: Vállalkozási ügyintéző

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. a szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. a munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozási ügyintéző irányítás mellett képes az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknál - ideértve az egyéni vállalkozásokat is - a következő feladatok ellátására:

a) pénzügyi, pénztárosi, pénzkezelési feladatok elvégzése,

b) egyszeres könyvvitel vezetése,

c) a vállalkozás ügyviteli feladatainak ellátása, számítógépes ügyviteli programcsomagok alkalmazása, a vállalkozás ügyiratkezelése, levelezésének bonyolítása és adminisztrációja,

d) a pénzügyi és gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése, időszakos beszámolók elkészítése,

e) részvétel a társaság adózási, társadalombiztosítási, nyilvántartási feladatainak ellátásában, az ehhez kapcsolódó kötelező adatszolgáltatások készítésében.

Az a szaktudás, amellyel a vállalkozási ügyintéző rendelkezik, alkalmassá teszi őt rövid (1-2 éves) szakmai gyakorlat után a fenti feladatok önálló ellátására az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknál.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Gazdálkodási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében. Ennek során:

a) a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket ismerve végzi feladatait,

b) önállóan képes megfogalmazni a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

c) jellemezni tudja a vállalkozási formákat,

d) segíti a vállalkozás létesítésével, működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítését,

e) közreműködik a vállalkozás stratégiai tervének, azon belül a gazdálkodási-pénzügyi fejezeteknek a kimunkálásában,

f) segíti az üzleti terv gazdálkodási-pénzügyi fejezeteinek előkészítését, a marketing munka gazdálkodási-pénzügyi megalapozását,

g) feladatai végzésekor eleget tesz a szerződések tartalmi és formai követelményeinek, az ügyiratokkal szemben támasztott formai és tartalmi követelményeknek.

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében képes a vállalkozás pénztárosi teendőinek ellátására, pénzügyi nyilvántartások vezetésére, pénzügyi feladatok lebonyolítására, a pénzügyi helyzet elemzésére alkalmas számítások elvégzésére. Ennek során:

a) alkalmazza a pénzforgalmi műveletek szabályait, elvégzi a bankszámlaforgalommal kapcsolatos elszámolásokat és egyéb pénzügyi elszámolásokat (engedményezés, kompenzálás), vezeti a pénzforgalmi nyomtatványokat, figyelemmel kíséri a fizetési biztosítékokat,

b) az értékpapírok főbb fajtáinak, a váltóval kapcsolatos műveleteknek, a hitelezési eljárásoknak és a hitelkérelem tartalmi elemeinek, a fontosabb pénzügyi-elemzési mutatóknak az ismeretében végzi feladatait,

c) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések és a devizaárfolyamok ismeretében ellátja a munkájához kapcsolódó valuta- és devizaműveleteket,

d) alkalmazza az adózás rendjének szabályait, önállóan megállapítja a vállalkozás adófizetési kötelezettségét, elkészíti az adóbevallást, önrevíziót végez, vezeti az adózáshoz szükséges analitikus és szintetikus nyilvántartásokat.

3. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző feladata a munkaügyi, valamint a - kifizetőhellyel nem rendelkező vállalkozások - járulékelszámolással és az ellátásokkal kapcsolatos tevékenységek elvégzése a hatályos jogszabályok ismeretében. Ennek során:

a) alkalmazza a Munka Törvénykönyvében foglalt jogok gyakorlásának, és kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait (munkaviszony létesítése, munkaviszony megszűnése és megszüntetése, munkaidő és pihenőidő, a munka díjazása) az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatai ellátása során,

b) elvégzi a munkaerő-nyilvántartással és a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat,

c) vezeti a kötelező munkaügyi nyilvántartásokat és összeállítja az előírt munkaügyi statisztikákat,

d) a munkaügyi nyilvántartási kötelezettséget, a bérezési formákat, a bér összetevőit, a bérszámfejtést (járulékok, levonások stb.), a munkaügyi, illetve a bérelszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeket ismerve végzi feladatait,

e) számfejti az alkalmazottak bérét, nyilvántartja a megbízásos szerződéseket, és kifizeti a járandóságokat,

f) határidőre elkészíti a munkaügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos jelentéseket, beszámolókat és feladásokat,

g) vezeti a dolgozók felvételével, alkalmazásával kapcsolatos nyomtatványokat a tartalmi és formai követelményeknek megfelelően,

h) vezeti az élőmunkához kötődő egyéb analitikus nyilvántartásokat, számfejti és eleget tesz a befizetési kötelezettségeknek,

i) a társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái stb.) ismerve alkalmazza a vállalkozások járulékelszámolásának szabályait, ellátja a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait, vezeti az előírt nyilvántartásokat, pontosan és határidőre eleget tesz a vállalkozás társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségének.

4. Könyvvezetés és beszámolókészítés

Az ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében végzi az egyszeres könyvvezetéssel, a számviteli nyilvántartásokkal és a beszámolókészítéssel kapcsolatos feladatokat. Ennek során:

a) segíti a leltárral és a mérlegkészítéssel kapcsolatos feladatok ellátását,

b) a számlarend ismeretében szabályosan könyveli a gazdasági műveleteket,

c) a számviteli törvény követelményeinek megfelelően könyveli az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, társadalombiztosítással, adózással kapcsolatos eseményeket, továbbá a pénzügyi és hitelműveleteket,

d) a termelési költségek fogalmát, az értékesítéssel kapcsolatos elszámolási lehetőségeket ismerve a számlarendnek megfelelően könyveli a költségeket,

e) figyelemmel kíséri a termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységet, a vállalkozás elszámolásaiban rögzíti a gazdasági folyamatokat,

f) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

g) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

h) a mérlegtani alapfogalmakat, az értékelési elveket és eljárásokat, az éves beszámoló mérlegének előírásait, az összevont (konszolidált) mérleg és az egyszerűsített mérleg fogalmát és tartalmát, a beszámolók rendszerét, a kiegészítő mellékleteket ismerve közreműködik a zárlati munkálatokban, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének elkészítésében,

i) közreműködik az üzleti jelentés elkészítésében,

j) szabatosan definiálja az eredménykimutatást és annak célját, valamint az eredménykategóriákat, gyakorlati példák alapján bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

k) ellátja a beszámolók dokumentálásával és bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokat,

l) önállóan végzi, illetve szervezi a leltározást, a selejtezés előkészítését,

m) vezeti a bizonylatokat, irányítás mellett kidolgozza a bizonylati rendet, ügyel a vállalkozás számviteli politikájának végrehajtására, a megfelelő számlarend kialakítására,

n) önállóan vezeti a pénztárkönyvet, illetve a naplófőkönyvet, megnyitja és lezárja e dokumentumokat, könyveli az alapvető gazdasági eseményeket,

o) megállapítja a vállalkozás eredményét, összeállítja az egyszerűsített mérleget,

p) nyilvántartásai alapján elemzi a gazdálkodás folyamatait, és képes következtetések levonására,

q) kiszámítja a gazdálkodást jellemző mutatókat és elemzi azokat.

5. Irodaügyviteli, adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

Az ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásakor szakszerűen használja a legfontosabb irodatechnikai berendezéseket (telefon, üzenetrögzítő, telefax, xerox, számítógép stb.). Ennek során:

a) alkalmazza az ügyiratkezeléssel kapcsolatos előírásokat és technikákat (hivatalos levél leggyakoribb típusai), használja az irodatechnikai eszközöket, alkalmazza a levelezés és az iratkezelés módszereit,

b) önállóan megszervezi a működő vállalkozás nyilvántartását,

c) számítógépkezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

d) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

e) adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez,

f) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz a különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

g) használja a könyvviteli, pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.).

6. Üzletiterv-készítés és a statisztikai módszerek alkalmazása

Az ügyintéző közreműködik a piaci elvárásoknak megfelelően készülő üzleti terv elkészítésében, egyes fejezeteit önállóan kidolgozza, ismerve a marketing-gondolkodás alapjait, alkalmazva a statisztikai módszereket. Ennek során:

a) az üzleti terv tartalmának ismeretében részt vesz a vállalkozás üzleti tervének összeállításában,

b) önállóan kidolgozza az egyes tervfejezeteket,

c) közreműködik a vállalkozások személyzeti tervének, termelési tervének, szervezeti tervének elkészítésében,

d) irányítás mellett elkészíti a vállalkozás pénzügyi tervét (mérleg, nyereségveszteség-számítás, cash flow, fedezetipont-számítás),

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) felhasználja a statisztikai ismereteit az üzleti terv készítése és az üzleti terv megvalósulásának ellenőrzése során, valamint a vállalkozás működése alatt megfigyelt és számított mutatók, paraméterek gyűjtésére, számítására.

A vállalkozási ügyintéző képesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett, általános követelmények: a pontosság és a felelősségérzet, az önfegyelem, a figyelem, a koncentrálóképesség, a megfigyelőkészség, a tanulási készség, a jó fogalmazási készség, a logikus gondolkodás, a lényegfelismerő képesség, a komplex látásmód, a szorgalom, a szervező és irányító képesség, az erkölcsi, etikai értékek tudatosulása, a kritikai érzék, a konfliktuskezelési képesség. A vállalkozási ügyintézőnek önismerettel, jó kommunikációs készséggel és jó tárgyalási készséggel kell rendelkeznie. Elvárható, hogy legalább egy idegen nyelven kommunikáljon.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

a) A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

b) A szakmai vizsga részei

írásbeli vizsga

gyakorlati vizsga

szóbeli vizsga

írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A jelölt a

1. Gazdálkodási ismeretek alkalmazása

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

3. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek alkalmazása

4. Könyvvezetés és beszámolókészítés

feladatcsoportok követelményei alapján összeállított tesztfeladat megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt - feladatcsoportonként - legalább 60%-os teljesítményt ért el.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga az üzleti tervkészítés és statisztikai módszerek alkalmazását ellenőrzi.

A jelölt egy képzeletbeli vállalkozás adatait kapja meg, és ezekből az adatokból kell a vállalkozás következő időszaki üzleti tervét elkészítenie.

A gyakorlati vizsgán - ha a feladat másként nem rendelkezik - olyan jogszabálygyűjteményt lehet használni, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza, magyarázat nélkül.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 50%-os teljesítményt ért el.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a jelölt a

1. Gazdálkodási ismeretek alkalmazása

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

3. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek alkalmazása

4. Könyvvezetés és beszámolókészítés

5. Irodaügyviteli, adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

feladatcsoportok követelményei alapján, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga előtt 30 nappal a jelölt rendelkezésére bocsátja.

A szóbeli vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

c) A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

d) A szakképesítés szintje

A bizonyítvány az állam által elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít."